Luis Echeverría Álvarez
Luis Echeverría Álvarez | |
Mexikó 57. elnöke | |
Hivatali idő 1970. december 1. – 1976. november 3. | |
Előd | Gustavo Díaz Ordaz |
Utód | José López Portillo |
Mexikó ausztráliai nagykövete | |
Hivatali idő 1978. november 7. – 1979. december 1. | |
Elnök | José López Portillo |
Előd | Donaciano González Gómez |
Utód | Sergio Joaquín Romero Cuevas |
Mexikó új-zélandi nagykövete | |
Hivatali idő 1978. november 30. – 1979. december 15. | |
Elnök | José López Portillo |
Előd | Donaciano González Gómez |
Utód | Sergio Joaquín Romero Cuevas |
Mexikó belügyminisztere | |
Hivatali idő 1963. november 16. – 1969. november 11. | |
Elnök | Adolfo López Mateos Gustavo Díaz Ordaz |
Előd | Gustavo Díaz Ordaz |
Utód | Mario Moya Palencia |
Születési név | Luis Echeverría Álvarez |
Született | 1922. január 17. Mexikóváros |
Elhunyt | 2022. július 8. (100 évesen) Cuernavaca, Morelos, Mexikó |
Párt | Intézményes Forradalmi Párt |
Szülei | Rodolfo Echeverría Catalina Álvarez |
Házastársa | María Zuno |
Gyermekei | 8 |
Foglalkozás | jogász akadémikus politikus |
Iskolái | Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (1940–1945, licenciátus, jogrendszer) |
Vallás | katolicizmus |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Luis Echeverría Álvarez témájú médiaállományokat. |
Luis Echeverría Álvarez (Mexikóváros, 1922. január 17. – Cuernavaca, Morelos, 2022. július 8.) mexikói jogász, akadémikus és politikus, Mexikó 57. elnöke 1970 és 1976 között, ezt megelőzően 1963 és 1969 között belügyminiszter.[1]
Élete
[szerkesztés]1922. január 17-én született Mexikóvárosban Rodolfo Echeverría és Catalina Álvarez gyermekeként.[2] 1947-től a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemen politológiát és alkotmányjogot tanított.[3] Fokozatosan emelkedett felfele Intézményes Forradalmi Párt ranglétráján, végül Rodolfo Sánchez Taboada pártelnök magántitkára lett.[4]
Adolfo López Mateos elnöksége alatt belügyminiszter-helyettes volt. Ekkor a belügyminiszteri tisztséget Gustavo Díaz Ordaz töltötte be, aki 1963 novemberében lemondott, hogy pártjának elnökjelöltje lehessen a következő évben esedékes választásokon. Helyére Echeverría-t nevezték ki.[5]
Az 1968-as tüntetések kapcsán a keményvonalas álláspontot képviselte. Október 2-án Mexikóváros Tlatelolco nevű városrészében a Mexikói Fegyveres Erők tüzet nyitottak fegyvertelen civilek egy csoportjára, akik a közelgő 1968. évi nyári olimpiai játékok ellen tiltakoztak.[6][7]
1969. november 8-án Gustavo Díaz Ordaz hivatalosan bejelentette, hogy a következő évben esedékes választásokon elnökjelöltként őt indítja maga helyett. Bár Echeverría keményvonalasnak számított Díaz Ordaz kormányában, s felelősnek tartották a tlatelolcói mészárlásért, igyekezett ezt elfeledtetni az emberekkel.[8]
Az 1976-os választásokra Echeverría José López Portillót, akkori pénzügyminiszterét jelölte utódjának, aki gyakorlatilag ellenfél nélkül indult, s győzelmet aratott.[9]
Luis Echeverría Álvarez 2022. július 8-án hunyt el cuernavacai otthonában.[10] Földi maradványait elhamvasztották.[11]
Magánélet
[szerkesztés]1945. január 2-án vette feleségül María Esther Zunót.[12] Összesen nyolc gyermekük született. Egyik fiuk, Álvaro Echeverría Zuno közgazdász, 2020. május 19-én, 71 éves korában öngyilkos lett.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Luis Echeverría. Muere a los 100 años de edad el expresidente (spanyol nyelven). El Universal, 2022. július 9. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
- ↑ Harris M. Lentz: Heads of States and Governments Since 1945. 2014–02–04. ISBN 978-1-134-26490-2 Hozzáférés: 2022. július 12.
- ↑ J. Patrick Boyer: Foreign Voices in the House: A Century of Addresses to Canada's Parliament by World Leaders. 2017–02–25. ISBN 978-1-4597-3686-3 Hozzáférés: 2022. július 12.
- ↑ Luis Echeverría Álvarez: 1922—: Lawyer, Politician - Worked Way Up Through Ruling Party (angol nyelven). biography.jrank.org. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
- ↑ Press, The Associated. „Luis Echeverria, a Mexican leader who was blamed for massacres, dies at age 100”, NPR, 2022. július 9. (Hozzáférés: 2022. július 12.) (angol nyelvű)
- ↑ Shapira, Yoram (1977. november 1.). „Mexico: The Impact of the 1968 Student Protest on Echeverría's Reformism”. Journal of Interamerican Studies and World Affairs 19 (4), 557–580. o. DOI:10.2307/165488. ISSN 0022-1937.
- ↑ Grindle, Merilee S. (1977. november 1.). „Policy Change in an Authoritarian Regime: Mexico Under Echeverría”. Journal of Interamerican Studies and World Affairs 19 (4), 523–555. o. DOI:10.2307/165487. ISSN 0022-1937.
- ↑ (1998. október 1.) „Enrique Krauze. <italic>Mexico: Biography of Power; A History of Modern Mexico, 1810–1996</italic>. Translated by Hank Heifetz. New York: HarperCollins. 1997. Pp. xix, 872. $35.00”. The American Historical Review. DOI:10.1086/ahr/103.4.1364. ISSN 1937-5239.
- ↑ García Reyes, Christian Uziel (2011. február 10.). „Los partidos políticos y las elecciones en México: del partido hegemónico a los gobiernos divididos”. Estudios Políticos 9. DOI:10.22201/fcpys.24484903e.2010.0.23854. ISSN 2448-4903.
- ↑ Kandell, Jonathan. „Luis Echeverría Alvarez, Former President of Mexico, Dies at 100”, The New York Times, 2022. július 9. (Hozzáférés: 2022. július 12.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ News, A. B. C.: A quiet memorial for Mexican ex-president Luis Echeverria (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
- ↑ (1924. december 8.-1999. december 4.)
- ↑ Hallan cuerpo de Álvaro Echeverría Zuno, hijo del expresidente Luis Echeverría, con una carta póstuma (spanyol nyelven). El Universal, 2020. május 19. (Hozzáférés: 2022. július 12.)