Móric orániai herceg

Móric
Orániai herceg A Holland Köztársaság kormányzója
Nassaui Móric, Oránia hercege
A Holland Köztársaság kormányzója
Uralkodási ideje
1585 – 1625
Elődje	I. Vilmos orániai herceg
Utódja	Frigyes Henrik orániai herceg
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oránia–Nassaui-ház
Született	1567. november 14. Dillenburg
Elhunyt	1625. április 23. (57 évesen) Hága
Nyughelye	Nieuwe Kerk
Édesapja	I. Vilmos orániai herceg
Édesanyja	Anna szász hercegnő
Testvére(i)	Lujza Júlia orániai hercegnő Christine von Dietz Erzsébet Flandrika orániai hercegnő Emilia Secunda Antwerpiana Emília orániai hercegnő Katalin Belgica orániai hercegnő Sarolta Flandrina orániai hercegnő Sarolta Brabantina orániai hercegnő Mária orániai hercegnő Anna orániai hercegnő Frigyes Henrik orániai herceg Felipe Guillermo de Orange-Nassau Justino de Nassau
Házastársa	nem volt
Gyermekei	nem voltak
A Wikimédia Commons tartalmaz Móric témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nassaui Móric orániai herceg (hollandul: Maurits van Nassau; 1567. november 14. – 1625. április 23.) nassaui és orániai herceg, 1618–1625 között Oránia uralkodó hercege, 1585–1625 között a Holland Köztársaság (Republiek der Zeven Verenigde Nederlanden) helytartója (stadhouder), gyakorlatilag államfője. Édesapja, I. Orániai Vilmos szintén Hollandia helytartója volt.

Élete

Édesapja meggyilkolása után (1584) Móricot 18 évesen, 1585-ben megválasztották Holland és Zeeland tartományok kormányzójává. Uralkodása alatt Németalföld a spanyolok ellen harcolt a függetlenségért. 1589-ben még Utrecht, Gelderland és Overíjsel helytartója is lett és unokaöccsével, Nassaui Vilmossal, Friesland helytartójával együtt hangolták össze a tengeri és a szárazföldi hadműveleteket a spanyolok ellen. Ez volt az 1566–1609 között zajló németalföldi szabadságharc befejező szakasza.

Móric tehetséges hadvezér volt, 1589-ben elfoglalta a spanyoloktól Breda várát majd 1590-91-ben egy kiválóan vezetett hadjáratban többször győzött a spanyolok felett, jelentős területeket elfoglalva. 1593-ra már csak egyetlen város, Geertruidenberg, volt spanyol kézen Hollandiában, amelyet Móric ostromolni kezdett, és végül sikerült elfoglalnia. 1597-ben Nassaui Vilmossal együtt újabb tartományokat szabadítottak fel Németalföldön. Móricot és Vilmost Európa legkiválóbb hadvezéreinek sorában tartották nyilván.

1600 nyarán Albert főherceg serege támadt Hollandiára, Móric azonban a mintegy 14 ezer főnyi seregével szétverte nyílt csatában a spanyolokat. A következő években is folytak fegyveres harcok. 1606-ban tárgyalások kezdődtek a harcoló felek között, melyek eredményeként 1609. április 9-én aláírták a bergen-opzoomi egyezményt, amelyben a spanyolok elismerték az Egyesült Tartományok (Hollandia) függetlenségét.

Móric helytartóként irányította Hollandiát, külföldön az angolokhoz közeledett. Bekapcsolódott a harmincéves háborúba (1618-48), a spanyolok ellen hadakozott.

Nassaui Móric 1625-ben halt meg, utódja testvére, Frigyes Henrik lett.

Móric sosem házasodott meg; a trónon fivére követte. Különc életet élt, s rajongott a lovakért. Őket „kedvenc udvaroncai”-nak nevezte. Hogy ezzel az emberek iránti megvetését vagy a nagy becsben tartott állatok iránti megbecsülését akarta kifejezni, nem bizonyos.

Források

• Mitták Ferenc, Mitták Péter: Ötezer év, ezer híres történelmi személy, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, é. n., 429. o.

Kapcsolódó szócikkek

• Hollandia uralkodóinak listája
• Holland uralkodók házastársainak listája
• Hollandia uralkodóinak családfája

Előző uralkodó:
I. Vilmos

Hollandia stadhouder-e (helytartója)
1585 – 1625

Következő uralkodó:
Frigyes Henrik