Nemzetközi Nukleáris Eseményskála

A Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES, International Nuclear Event Scale) a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) által bevezetett skála, amely nukleáris balesetek esetén megkönnyíti a biztonsági helyzet kommunikálását. A nukleáris események osztályozására az alábbi 7 fokozat létezik:

A fokozatok részletezése

7. fokozat

Nagy radioaktivitású anyagok kerülnek ki a környezetbe. Ezek között a láncreakció rövid és hosszú felezési idejű bomlástermékei találhatók. A sugárzás mennyisége meghaladja a 10000 tera becquerelt. Nagy területeken, akár több országban is súlyos egészségkárosító és környezeti hatásokat tud okozni. Példa: Csernobili atomerőmű-baleset (Szovjetunió, ma Ukrajna), 1986 és Fukusimai atomerőmű-baleset (Japán) 2011.

6. fokozat

Radioaktív anyagok kerülnek a környezetbe. A sugárzás mennyisége 1000-10000 TBq között van. A súlyos egészségkárosító hatások korlátozására teljes körű helyi ellenintézkedésekre van szükség. Példa: Kistim-tragédia (Szovjetunió, ma Oroszország), 1957.

5. fokozat

Radioaktív anyagok kerülnek ki a környezetbe. A sugárzás mennyisége 100-1000 TBq között van. A veszélyeztetett üzemben részleges ellenintézkedésre van szükség. Példa: Windscale (Anglia), 1957.

VAGY

Komoly károsodás a nukleáris berendezésekben. Komolyabb károsodás lehetséges a reaktor aktív zónájában, nagyobb baleset vagy tűz vagy radioaktív anyagok kiszabadulása épületen belül. Példa: Three Mile Island atomerőmű balesete (Amerikai Egyesült Államok, Londonderry), 1979.

4. fokozat

Radioaktív anyagok kerülnek ki a környezetbe, a külső radioaktivitás növekedése azonban csak néhány millisieverttel haladja meg az átlagos háttérsugárzást. Az ellenintézkedések korlátozottak, például a helyi élelmiszerek ellenőrzése. Példa: Windscale, 1973.

VAGY

Meghatározó mértékű károsodás a nukleáris berendezésekben. Olyan jellegű károsodások tartoznak ide, amelyek nehézséget okozhatnak a helyreállítás során – részleges zónaolvadás. A dolgozók kis részében akut egészségkárosító hatások jelentkezhetnek. Példa: Saint-Laurent (Franciaország), 1980.

3. fokozat

A dolgozók sugárterhelése meghaladhatja a dóziskorlátot, de a legjobban veszélyeztetett emberek csak néhány tized millisievert dózist kaphatnak. A biztonsági rendszer hibája, amely balesethez vezethet. Pl.: Paks (Magyarország), 2003

2. fokozat

Biztonsági következményei már lehetnek, de a dolgozók éves sugárterhelése nem haladja meg az éves dóziskorlátot. A biztonsági berendezések olyan hibája, amely mellett még elégséges a védelem a balesetek elkerülésére.

1. fokozat

A biztonsági intézkedések olyan megszegése, ami még nem jelent veszélyt sem a dolgozókra, sem a lakosságra. Működési hibák, emberi hibák, nem megfelelő eljárások alkalmazása.

0. fokozat

Nincs biztonsági kockázata.

Források

Bora, Gyula, Korompai, Attila. A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza (puhatáblás) (magyar nyelven), Aula Kiadó Kft. (2003). ISBN 963947827X
The International Nuclear and Radiological Event Scale (angol nyelven). International Atomic Energy Agency, Vienna International Centre, 2013. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
INES kézikönyv (magyar nyelven). Országos Atomenergia Hivatal, 2009. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
INES skála (magyar nyelven). Országos Atomenergia Hivatal. (Hozzáférés: 2019. július 20.)

További információk

Tájékoztató üzemi eseményekről (2018.IV.negyedév) - Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) alatti események (magyar nyelven). MVM Paksi Atomerőmű Zrt., 2019. február 13. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
Tájékoztató üzemi eseményekről (2019.I.negyedév) - Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) alatti események (magyar nyelven). MVM Paksi Atomerőmű Zrt., 2019. május 21. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
Szatmáry, Zoltán (2003. 8). Súlyos üzemzavar a paksi atomerőműben. Fizikai Szemle 53 (8), 266. o. [2019. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
Nagy, József; Berecz, Valter: Szabó Benjámin: Paks nem tud elszállni (magyar nyelven). 24.hu, 2015. április 9. (Hozzáférés: 2019. július 20.)