Parkinson-kór
| Parkinson-kór | |
 | |
| William Richard Gowers ideggyógyász rajzai Parkinson-kórban szenvedő betegről (1886) | |
| Latinul | Morbus Parkinson |
| Angolul | Parkinson's disease |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | G20, F02.3 |
| BNO-9 | 332 |
| Főbb tünetek |
|
| Adatbázisok | |
| OMIM | 168600 |
| DiseasesDB | 9651 |
| MedlinePlus | 000755 |
| eMedicine | neuro/304 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Parkinson-kór témájú médiaállományokat. | |
A Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség.[1] Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető. Világnapját 1997 óta a névadó James Parkinson születése napján, április 11-én tartják.[2]
Leírása
[szerkesztés]Elsőként James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget, ezért róla nevezték el.[3] Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, legtöbb betegnél 50-60 éves korban kezdenek mutatkozni az első tünetek. Az agyban a finom mozgásokat irányító bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken és egyéb degeneratív betegségeken kívül gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik.
Okok
[szerkesztés]Összefüggés a gyomorfekéllyel
[szerkesztés]Az Aarhusi Egyetem, illetve a hozzá tartozó kórház kutatóinak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a Parkinson-kór oka a gyomor-bél rendszerben rejlik, és a betegség a bolygóidegen keresztül jut el az agyba. Majdnem 15 000 olyan beteg adatait vizsgálták át, akiknek bolygóidegét – gyomorfekély kezelése érdekében – átmetszették (vagotómia). Kiderült, hogy a műtétnek köszönhetően a páciensek természetes védelmet nyertek a Parkinson-kór ellen.[4]
Tünetei
[szerkesztés]Három fő tünet, a nyugalmi remegés (tremor), izommerevség (rigiditás) és a meglassultság (bradikinézia). Egyéb tünet a kenőcsös arc (seborrhoea), csökkent arcmimika (hipomimia). Későbbi stádiumban tartási instabilitás, vérnyomásesés is előfordulhat. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.
Kezelése
[szerkesztés]
A gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek több éven keresztül karbantarthatók. Azonban a tartós levodopa-alkalmazás is kivált mellékhatásokat – például a jó és a meglassult állapot váltakozását (fluktuáció), túlmozgásokat (diszkinézia) –, amik az életminőséget jelentősen ronthatják. Ilyenkor bizonyos esetekben a műtéti kezeléstől várható további javulás.
Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.
Kezelésben ezen kívül fontos szerepet játszik a gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak. Folynak kísérletek emberi embrióból vett dopamintermelő idegszövet agyba ültetésével is.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Mély agyi stimuláció
- A szaglórendszer működészavara Parkinson-kór esetén
- Nikotinamid-adenin-dinukleotid
- Kuminaldehid (a fűszerkömény egyik összetevője)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Samii A, Nutt JG, Ransom BR. (2004. May). „Parkinson's disease.” (angol nyelven). Lancet. 363 (9423), 1783-93. o. DOI:10.1016/S0140-6736(04)16305-8. PMID 15172778.
- ↑ https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_parkinsonkor_vilagnapja
- ↑ Kempster PA, Hurwitz B, Lees AJ. (2007. July). „A new look at James Parkinson's Essay on the Shaking Palsy.” (angol nyelven). Neurology. 69 (5), 482-5. o. PMID 17664408.
- ↑ Cikk a medicalxpress.com hírportálon (2015.06.23.)
Források
[szerkesztés]- Pszichológiai lexikon (2007). Helikon, Budapest Parkinson-kór lásd 340. o.
További információk
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20190504092712/http://www.parkinson.hu/
- https://web.archive.org/web/20070630233940/http://www.medicine.iif.hu/CC/Tajekoztatok/Parkinson/
- Parkinson.lap.hu - linkgyűjtemény
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
