Permakultúra
A permakultúra eredetileg az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan tervezése majd kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául. A rendszer minden egyes elemét annak szükségletei, általa nyújtott hasznok, és alapvető tulajdonságai által összehangoltan illeszti az egészbe. A részek közti szinergia a hulladék, az energia-, valamint az emberi munkaerő szükséglet minimalizálásával valósul meg.
Modernkori gyakorlati úttörőjének Sepp Holzer ausztriai gazdálkodót tartják, aki a saját gazdaságát az 1960-as években szervezte meg ezen elvek alapján. Az elméleti alapokat pedig két ausztrál, Bill Mollison és David Holmgren, valamint munkatársaik fektették le az 1970-es évek folyamán egy sor publikációjukban. A permakultúra kifejezés a "permanent agriculture", vagyis állandó mezőgazdaság szavakból származik. A permakultúra definíciója Bill Mollison szerint:
„A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.”
Az 1980-as években alakultak meg az első permakultúrás kísérleti projektek, szövetségek. Bebizonyosodott, hogy a permakultúra elvei megvalósíthatóak a legkülönbözőbb földrajzi, domborzati és éghajlati körülmények között. A permakultúra világmozgalommá vált, napjainkban különböző szövetségek, ökofalvak alakultak világszerte, így Európában is. Magyarországon nincs olyan ökofalu, mely permakultúrás terv alapján épült/alakult volna, de kísérletek több helyen is folynak, például Nagyszékelyben több permakultúrás gazdálkodást meg lehet tekinteni.
A permakultúra ma már nem csak területalapú tervezésről szól, egyre jobban erősödik, mind világ, mind magyarországi szinten a szociális alapú tervezések térhódítása. A MAPER (Magyar Permakultúra Egyesület) társadalmi csoportja például igen komoly aktivitást mutat, de több elérhető tervező is inkább a nem terület alapú tervezések felé orientálódik.
A permakultúra alapjai
[szerkesztés]A permakultúrás tervezés a gazdálkodás valamennyi elemét egységes ökológiai rendszerként kezeli. A növények, állatok, emberek, építmények, domborzat, táj, és vízrajzi adottságok szorosan összefüggnek egymással és kölcsönösen előnyös kapcsolathálózat alakul ki közöttük. Így az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás pedig csökken. A permakultúra célja, hogy az ember számára hasznos fajokból hozzon létre ökológiai rendszereket, és csökkentse az emberi szükségletek megteremtésének ipari hátterét, energiaigényét, környezetromboló hatásait. A nem területalapú tervezéseknél az egyén és közösség együttműködését, fejlődését, kiteljesedését, egymásra és a (szűkebb és tágabb) külső környezetre gyakorolt hatását tervezi, segíti, facilitálja.
A permakultúra három etikai alapvetése:
- a földi bioszféra védelme
- az emberek védelme
- a javak igazságos elosztása
A David Holmgren által összerendezett 12 fő alapelv:
- Figyeld meg és válj cselekvő részesévé a természetnek
- Gyűjtsd össze és tárold az energiát
- Érj el hozamot
- Gyakorolj önmérsékletet és figyelj a visszajelzésekre
- Használd és értékeld a megújuló forrásokat és szolgáltatásokat
- Mindent hasznosíts / ne termelj szemetet
- Tervezz a mintáktól a részletekig
- Elkülönítés helyett törekedj egységre
- Használj kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat
- Használd és becsüld a sokféleséget
- Becsüld meg a szegélyeket és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket
- Figyeld a változást és használd ki kreatívan
Források
[szerkesztés]- Székelyné Bognár Eszter: A permakultúra, Kertészet és szőlészet, 2002. (51. évf.) 2. sz. 21. old.
- Baji Béla: Permakultúra a világban, Biokultúra, 2005. (16. évf.) 1. sz. 6-7. oldal
- Baji Béla: A permakultúra egységei, Biokultúra, 2005. (16. évf.) 1. sz. 7-9. oldal
- Baji Béla: A permakultúra egységei, gyakorlata 2., Biokultúra, 2005. (16. évf.) 2. sz. 19-21. oldal
- Baji Béla: A permakultúra egységei, gyakorlata – baromfiudvar (3.), Biokultúra, 2005. (16. évf.) 4. sz. 21-23. oldal
- Baji Béla: A permakultúra egységei, gyakorlata – baromfiudvar (4), Biokultúra, 2005. (16. évf.) 5. sz. 19-20. old.
- Baji Béla: Önfenntartó biogazdálkodás. Permakultúra, magánkiadás, 2009
További információk
[szerkesztés]- Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás; 3. bőv. kiad.; Első Lánchíd Bt., Biri, 2013
- Toby Hemenway: Gaia kertje. Útmutató a házi permakultúrához; ford. Schmidt István; Katalizátor, Budapest, 2016
- Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás II. Az önellátó gazdálkodás kérdései. Frissítések 2016-ra; Első Lánchíd Bt., Biri, 2017
- Toby Hemenway: Városi permakultúra. Megújító tervezés kis- és nagyvárosokban; ford. Schmidt István; Katalizátor, Budapest, 2022
- Ulrike Windsperger: Permakultúra kézikönyv. Együttműködés a természettel; ford. Divéky-Ertsey Anna; Cser, Budapest, 2022
- Magyar Permakultúra Szövetség
- Permakultúra Fórum
- Baji Béla: Mi a permakultúra (videó)
- Okos kert lusta kertészeknek
- Lehet más a világ!
- Permakultúra a világban
- Tudatos vásárlók: Együtt gazdálkodni a természettel
- Nyitott kert Alapítvány
- www.permaculture.org.uk
- Életfa Permakultúra
- The Permaculturist