Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Rákoscsaba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákoscsaba
Csaba vezér szobra, egyben első világháborús emlékmű a Csaba vezér téren
Csaba vezér szobra, egyben első világháborús emlékmű a Csaba vezér téren
Egyéb elnevezés: Csaba
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületXVII.
Alapítás ideje1067 (első említés)
Városhoz csatolás1950
Irányítószám1171
Népesség
Teljes népesség13 487 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Rákoscsaba (Budapest XVII. kerülete)
Rákoscsaba
Rákoscsaba
Pozíció Budapest XVII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′, k. h. 19° 17′47.483333°N 19.283333°EKoordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 19° 17′47.483333°N 19.283333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoscsaba témájú médiaállományokat.

Rákoscsaba 1950-ig önálló település volt, jelenleg Budapest XVII. kerületének része. A belvárostól legmesszebbre eső fővárosi városrészek egyike, legkeletebbi fekvésű házait alig egy kilométer választja el Péceltől. Főutcája, a Péceli út lényegében a 3103-as út városon belüli szakasza.

Története

[szerkesztés]
Budapest XVII. kerület - Rákosmente városrészei
1. Régiakadémiatelep
2. Rákoskeresztúr
3. Madárdomb
4. Akadémiaújtelep
5. Rákosliget
 6. Rákoscsaba-Újtelep
7. Rákoscsaba
8. Rákoskert
9. Rákoshegy

A szájhagyomány szerint a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának („Chabaracusa”). Ezen vélt vagy valós kötödést számos utca- és térnév is megjeleníti.

A település neve a Százdi apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Chaba racusa (Csaba Rákosa). A kora középkortól kezdve Csabarákos formában is említik. A területet Géza magyar fejedelem adta hűbérbirtokként az Aba nemzetségbeli Péter ispánnak, a hozzá rendelt 6 szőlőművessel és 12 földművestanyával együtt. Péter ispán viszont egy környékbeli monostor rendelkezésére bocsátotta. Az Árpád-kori templom félköríves szentélyét 1904-ben, a református templom építésekor tárták fel. 1535 után birtokosa Werbőczy István volt. Több birtokos következett, az utolsó a török időkig a Ráday család volt.

A település nem néptelenedett el sohasem, ezért Rákoskeresztúrral ellentétben nem volt szükség nagyobb arányú betelepítésre.[2]

Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is; maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4-5.).

Később, 1848-ig a Laffert család tulajdonában volt. Rákoscsabának ekkor kb. 1000 lakosa volt. A helyi római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848. augusztus 29-én, melyet egy emléktábla is jelez a templom falán. A lakosság száma 1910-ben 5000-re, 1941-ben 15 000-re növekedett. Jelentős volt az iparosok aránya. Rákoscsabát 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Részei

[szerkesztés]
  • Csabagyöngye
  • Felsőrét
  • Ótelep
  • Pipishegy
  • Szárazhegy
  • Szentlászlótelep
  • Virágtelep

Templomok és látnivalók

[szerkesztés]
A Csaba vezér téri református templom
Rákoscsabai-erdő
[szerkesztés]

Anna utca és Lemberg utca között, a Pajta utca két oldalán található, fás, bokros terület. Jelenlegi állapotát tekintve inkább egy extenzíven fenntartott parkra, mintsem erdőre hasonlít, de közelmúltban (2020 dec - 2023 jan) történt fásításnak köszönhetően egyre szebb lesz, lehet. Könnyen megközelíthető, mind gyalogosan, mind kerékpárral.

FŐKERT: https://www.fokert.hu/erdok/_e132/

Erdősítés videó: https://www.youtube.com/watch?v=eqeYy3PRf58

Híres rákoscsabaiak

[szerkesztés]

Tömegközlekedés

[szerkesztés]

Rákoscsabán két vonatállomás is található (Rákoscsaba megállóhely, Rákoscsaba-Újtelep megállóhely), illetve Rákoskerten is van egy megálló (Rákoskert megállóhely). Az utcákon csak busz közlekedés folyik. Ezt főleg a BKV üzemelteti. Színvonala jelentősen emelkedett 2008. szeptember 6-ától, ugyanis átszállás nélkül már nem csak Rákoskeresztúr, városközpontba lehet eljutni, hanem az Örs vezér terére (97E, 161 és 169E jelzésű autóbuszokkal), Kőbánya-Kispestre (201E és 202E jelzésű autóbuszokkal) és Kőbánya alsó vasútállomásra is (162-es és 262-es jelzésű autóbusz). Ezenkívül Rákoscsabán megállnak egyes Volánbuszok is (például a Kucorgó téren).

Oktatási intézmények és könyvtár

[szerkesztés]
  • Jókai Mór Általános Iskola (Szánthó Géza utca 60.) - a legrégebbi iskola, mely meghaladta már a 200 évet[4]
  • Szabadság Sugárúti Általános Iskola (Szabadság Sugárút 32.)
  • Zrínyi Miklós Általános Iskola (Sisakos sáska utca 3.)
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 17/2 (Péceli út 232.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ↑ Rákosmente helytörténeti sétány
  3. ↑ Rákoscsabai Református Egyházközség honlapja
  4. ↑ A Jókai Mór Általános Iskola honlapja. [2008. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 31.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rákoscsaba&oldid=27541111”