Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Tass

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tass
A Ráckevei-Duna zsilipje Tassnál
A Ráckevei-Duna zsilipje Tassnál
Tass címere
Tass címere		 Tass zászlaja
Tass zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKunszentmiklósi
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Gábor (független)[1]
Irányítószám6098
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség2834 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület74,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 08″, k. h. 19° 01′ 44″47.019000°N 19.029000°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 08″, k. h. 19° 01′ 44″47.019000°N 19.029000°E
Tass (Bács-Kiskun vármegye)
Tass
Tass
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Tass weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tass témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tass község Bács-Kiskun vármegye északnyugati részében, a Kunszentmiklósi járásban. A településnél ered mesterséges kivezetéssel a Kiskunsági-főcsatorna a Ráckevei-Duna-ágból, illetve a Ráckevei-Duna a Tassi-zsilipen keresztül - szintén mesterségesen és felduzzasztással - a Dunába torkollik.

Fekvése

[szerkesztés]

Budapesttől hozzávetőlegesen 60 kilométerre délre fekszik, a Duna főága és a Ráckevei-Duna találkozása közelében, a Duna bal parti oldalán. A faluközpont az 51-es út mentén található, de – eléggé elhatárolódva – körülbelül 7 kilométerrel távolabb a vízparti Tass-Szentgyörgypuszta üdülőterület Dömsödről külön leágazó úton és részben Csepel-szigeten Makádon át is megközelíthető. (Azonban a tassi zsilipnél még nem épült személyforgalmi átkelés.)

A szomszédos települések: észak felől Dömsöd, kelet felől Kunszentmiklós, dél felől Szalkszentmárton, nyugat felől (a Duna túlpartján) Rácalmás, északnyugat felől pedig (a Csepel-sziget déli csücskén) Makád.

Megközelítése

[szerkesztés]

A községen végighalad észak-déli irányban az 51-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Kunszentmiklóssal az 5205-ös út köti össze, lakott területeit érinti emellett még néhány öt számjegyű közút is.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Kelebia-vasútvonal érinti, és bezárása előtt áthaladt a területén a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonal is. A két vonal közös állomása, Kunszentmiklós-Tass vasútállomás a község határvonalától néhány lépésre keletre, de teljesen kunszentmiklósi területen létesült, Tass központjától nagyjából 5 kilométerre.

Története

[szerkesztés]

A település első ismert írásos említése, Tas néven 1325 körüli. Nevét valószínűleg Árpád fejedelem unokájáról, Tas vezérről kapta, akinek itt lehetett az egyik szállása. Területe az Árpád-korban Fejér, majd Solt vármegyéhez tartozott. A 13. század végén a királyi tárnokok és ételhordók lakhelye volt. A 14. században a Tassi nemesek birtokolták. A török időket átvészelte, az 1690–1695-ös összeírásban kisnemesek lakta nemesi község volt.

A 18. században több nemesi családnak is volt itt részbirtoka. A 19. században tűzvész, árvíz, kolera pusztította. A vasút a település határában 1882-ben épült ki. A ráckevei Duna-ág torkolatánál 1926–1929 között épült meg a zsilip és egy kisebb vízerőmű, utóbbi gépészeti berendezéseit az 1956-os jeges árvíz lerombolta, később sem állították helyre.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth Győző (független)[3]
  • 1994–1998: Horváth Győző (független)[4]
  • 1998–2002: Horváth Győző (független)[5]
  • 2002–2006: Csík József Pálné (független)[6]
  • 2006–2010: Csík Józsefné (független)[7]
  • 2010–2014: Németh Gábor (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Németh Gábor (független)[9]
  • 2019–2024: Németh Gábor (független)[10]
  • 2024– : Németh Gábor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2833
2773
2704
2800
2861
2848
2834
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,8% bolgárnak, 2,2% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 30,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14% (26% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, ukránnak, szlováknak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt református, 18,8% római katolikus, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 2,8% egyéb katolikus, 14,9% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A református templom Benkó Károly tervei alapján 1886–1888 között épült. A torony csúcsán a csillag és a kakas a reformátusok mindkét jelképe látható.
  • A Tassi-zsilip a Ráckevei-Duna-ág szabályozására készült Kvassay Jenő mérnök kezdeményezésére. A folyó esése 48 km-en 4,3 méter, ez a szintkülönbség tette szükségessé a hajók számára a zsilip megépítését. A torkolatot a felduzzasztásból valójában Bács megye és Tass területén vájták ki, így Csepel-sziget déli csücske megye-átlépésben részesült. 2021-2022. év között a Kis-Dunából egy újabb ág kivezetésével egy új több-funkcióju vízleeresztő zsilip-műtárgy épült autóátkeléssel, mely természetesebb új határvonalakat képez. Illetve vele szemben és a régi zsiliptől délre a régi kivezető folyáson egy vékony híd épült, így végre közvetlen elérhetőség létesült Makádtól Tassig. Ellenben az új zsilip miatt kisebb terület lecsípődött a Csepel-szigetről, a régi zsilip így már nem a sziget része.

Dunai horgászat

[szerkesztés]

A tassi zsilip körüli IV, V és VI-os számú vízterületek kiváló horgászási lehetőséget biztosítanak. A horgászhelyek közelében számos szálláslehetőség található. A IV-es számú vízterület mellett található a Postás Sporthorgász Egyesület központi tanyája.

Híres emberek

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Tassról (magyar nyelven) (html). www.tass.hu. [2013. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tass települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tass települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Tass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Tass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Tass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. ↑ Tass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  10. ↑ Tass települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  11. ↑ Tass Helységnévtár
  12. ↑ Tass Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tass&oldid=27479250”