Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Borota

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borota
Borota címere
Borota címere		 Borota zászlaja
Borota zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásJánoshalmai
Jogállásközség
PolgármesterTóth Renáta (független)[1]
Irányítószám6445
Körzethívószám77
Népesség
Teljes népesség1102 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület81,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 58″, k. h. 19° 13′ 16″46.266000°N 19.221000°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 58″, k. h. 19° 13′ 16″46.266000°N 19.221000°E
Borota (Bács-Kiskun vármegye)
Borota
Borota
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Borota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Borota község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A község Bács-Kiskun vármegye déli felén helyezkedik el Bajától 26 kilométerre keletre, Kiskunhalastól 30 kilométerre délnyugatra. A kiskunsági homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál, a Hajós–Bajai borvidéken fekszik. Területének 60%-a homokos, 40%-a a jó termőképességű középkötött talaj.

A község 8180 hektár közigazgatási területéből 8034 hektár a külterület, amelyen még ma is a lakosság több mint 10%-a él.

A külterület mintegy 30%-a erdő, 35%-a jó minőségű szántó, a többi rét-legelő, szőlő-gyümölcs, kivett terület.

A szomszédos települések: észak felől Kéleshalom, kelet felől Jánoshalma, dél felől Felsőszentiván, nyugat felől Rém, északnyugat felől pedig Érsekhalma és Hajós.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község közúton Kiskunhalas és Baja térsége felől is az 5412-es úton közelíthető meg, bár a lakott területeit az az út elkerüli: központján csak az 5414-es út vezet keresztül. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az 55-ös főút felől érhető el, csávolyi letéréssel, vagy az 53-as főút felől, Kiskunhalas déli részénél letérve, Jánoshalmán keresztül.

Vasútvonal nem érinti.

Története

[szerkesztés]

Borota község nevét 1325-ből említik elsőként az ismert források Boroth alakban írva.

A település a kalocsai érsek birtoka volt. A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett.

1325-ben az érsek a régóta néptelen birtokot átadta Becsei Imrének benépesítésre, és egyúttal átengedte Becseinek a jobbágyok feletti ítélkezés jogát is. 1519-ben Boroti Lóránt Pál birtoka volt, majd Balassa László és Fülöp Ábrahám apát szerezte meg. A későbbiekben török összeírások is említik a falut. 1658-ban gróf Wesselényi Ferenc nádor Serényi Pálnak adományozta. 1740-ben herceg Grassalkovich család volt egész Borota ura, ők azonban feldarabolták, illetve eladták a birtokot a gróf Cseszneky családnak. 1750-től Borota Rém községhez tartozott, Szentkáta viszont a Csesznekyek majorja maradt. 1872-től a 19. század végéig önálló község, majd ismét Rém fennhatósága alá kerül. 1911-től végleg önállóvá válik.

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Horvátul a településnek két neve létezik. A garaiak Gospodska Pustara, a felsőszentivániak Velika Pustara vagy Pustara néven nevezték.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Király István (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Geiger Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Dr. Geiger Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Geiger Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Mikó Ferencné (független)[8]
  • 2010–2014: Mikó Ferencné (független)[9]
  • 2014–2019: Mikó Ferencné (független)[10]
  • 2019–2024: Kissné Tóth Renáta (független)[11]
  • 2024– : Tóth Renáta (független)[1]

Lakosság

[szerkesztés]
  • 1910-ben 2760 fő
  • 1930-ban 3738 fő
  • 1948-ban 4049 fő (ennek közel kétharmada külterületen élt)
  • 1965-ben 2500 fő
  • 1990-ben 1780 fő
  • 2000. január 1-jén 1677 fő

A lakosság 100%-a magyar. A fő vallás a római katolikus.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1432
1390
1309
1257
1122
1112
1102
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62%, református 1,1%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,4% (28,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 0,6% románnak, 0,2% horvátnak, 0,1% görögnek, szerbnek és ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).[13]

Infrastruktúra

[szerkesztés]

Minden utcában be van vezetve a víz, a gáz, a villany, a telefon és a kábeltévé-hálózat. Minden utca szilárd burkolatú, és mindegyiknek legalább az egyik oldalán ki van építve a járda is.

Turizmus, szállás

[szerkesztés]

A Hajós-Bajai borvidék egyik közkedvelt úti céljává vált a Borota külterületén elhelyezkedő Koch Borászat és Panzió. A létesítményben 8 szobában 24 fő magas minőségű szállását tudják biztosítani. Látványosság a régi hordókészítő mesterség bemutatására létrehozott Kádár Múzeum és az autentikusan berendezett kádárlakás. Wellness szolgáltatás a jakuzzi, a szauna, és a kültéri medence. Ingyenes Wifi használat mellett ingyenes őrzött parkolási lehetőséggel és a borászat borainak pince-áron történő megvásárlási lehetőségével várják vendégeiket.[14]

Oktatás

[szerkesztés]

A községnek két oktatási-nevelési intézménye van, a hetvenöt fős napközi otthonos óvoda és a kétszáz fős általános iskola.

Ismert személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Borota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
  4. ↑ Borota települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Borota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Borota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. ↑ Borota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. ↑ Borota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. ↑ Borota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Borota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  11. ↑ Borota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  12. ↑ Borota Helységnévtár
  13. ↑ Borota Helységnévtár
  14. ↑ Koch Panzió Borota (hu-HU nyelven). Koch Boraszat. (Hozzáférés: 2021. március 29.)

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borota&oldid=27489206”