Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Nemes szilva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ringló szócikkből átirányítva)
Nemes szilva
Prunus domestica subsp. domestica
Prunus domestica subsp. domestica
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Szilva (Prunus subg. Prunus)
Faj: P. domestica
Tudományos név
Prunus domestica
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nemes szilva témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nemes szilva témájú médiaállományokat és Nemes szilva témájú kategóriát.

A nemes szilva vagy európai szilva a rózsafélék családján belül a Prunus nemzetségbe tartozó fa. Csonthéjas termése fontos gyümölcs, termesztése jelentős. Világszerte más-más fajokat termesztenek, vannak amerikai (P. nigra, P. americana), és kínai (P. simonii), japán (P. salicina) fajok. A P. domestica hazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Közép-Európáig tehető. A ringló az egyik alfajának az egyik változata (P. domestica subsp. italica var. claudiana).

Leírása

[szerkesztés]

Alfajok

[szerkesztés]

A P. domesticának Linné 1753-ban 7 alfaját különböztette meg:[1]

  • Prunus domestica subsp. domestica,
  • Prunus domestica subsp. insititia (syn. P. insititia) – kökényszilva[2],
  • Prunus domestica subsp. intermedia,
  • Prunus domestica subsp. italica,
  • Prunus domestica subsp. pomariorum,
  • Prunus domestica subsp. prisca,
  • Prunus domestica subsp. syriaca.

Felhasználása

[szerkesztés]
Szilva

Sokféleképpen használják fel. Lekvárt készítenek belőle, de befőzésre is alkalmas. A hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilvapálinkát, és a szilva adja a legjobb aszalványt.

Fogyasztható nyersen gyümölcsként, gyümölcssalátákban, főzve, gyümölcslevesekben is. Az aszalt szilva lehet rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadakhoz.

Főzött gombóc töltelékének is használatos, ennek közkedvelt módja, hogy fahéjas cukorral ízesítve hajtogatják a krumplis-vajas gyúrt tésztát. A gombócokat gyakran pirított zsemlemorzsába hengergetik.

Termesztése

[szerkesztés]
Legnagyobb szilvatermelők
2021
(Számok százezer tonnában)
1.  Kína 6626
2.  Peru 2126
3.  Jordánia 807
4.  Románia 807
5.  Chile 426
6.  Szerbia 412
7.  Irán 388
8.  Törökország 332
9.  USA 277
10.  Oroszország 197
33.  Magyarország 0,33
..
Föld összesen 14947
Forrás: FAO[3]

A szilva egy gyümölcsfajta, amely számos országban termesztik világszerte. 2021-ben a szilvát több mint 80 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 14 millió tonnát.

A világ legnagyobb szilva termelői közé tartozik Kína, Peru, Jordánia, Románia és Chile. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína és Peru az éves termés több mint felét (58%) adták a világ szilva termelésének.


Államilag elismert szilvafajták

[szerkesztés]
  • Ageni
  • Althann ringló
  • Althann ringló Bb.94
  • Besztercei Bb 398
  • Besztercei Bt. 2
  • Besztercei Nm. 150
  • Besztercei Nm.122
  • Bluefre
  • Cacanska rana
  • Cacanska lepotica
  • Cacanska rodna
  • Debreceni muskotály
  • Korai besztercei
  • Montfort
  • President
  • Ruth Gerstetter
  • Sermina
  • Silvia
  • Stanley
  • Tuleu gras
  • Utility
  • Valjevka
  • Zöld ringló

A szilva kártevői és kórokozói

[szerkesztés]
Gyökérzet:
Törzs, ág, vessző:
Rügy, hajtás:
Levél:

a) betegségek:

b) kártevők:

Bimbó, virág:

baktériumos rákosodás és elhalás (Pseudomonas syringae)

Termés:
Fontosabb gyomnövényei:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hildemar Scholz, Ilse Scholz: Prunus. In: Hans. J. Conert u. a. (Hrsg.): Gustav Hegi. Illustrierte Flora von Mitteleuropa. Band 4, Teil 2 B: Spermatophyta: Angiospermae: Dicotyledones 2 (3). Rosaceae 2. Blackwell 1995, ISBN 3-8263-2533-8.
  2. Johnson
  3. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pflaume című német Wikipédia-szócikk Systematik című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. – az Alfajok c. szakasz.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]