Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Riolit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
riolit
riolitminta
riolitminta
Adatok
Képződés típusamagmás
Képződés helyekiömlési
Szerkezetholokristályos
Szövetiránytalan
Vegyi összetételsavanyú (felzikus)
Ásványos összetételtúltelített
Fajsúly2300–2400 kg/m³
Előfordulásszinorogén vulkanizmus, szubszekvens vulkanizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz riolit témájú médiaállományokat.

A riolit az egykori vulkánkitörésekkor a felszínre került savanyú magmás kőzet, mely a sűrűn folyó felszínre tört lávából dermedt meg. A magmás kőzetek közül ez tartalmazza a legtöbb szilícium-dioxidot, savanyú, túltelített kőzet. Mindig tartalmaz szabad kvarcot, mivel a magma lehűlésekor a szilícium-túltengés miatt a többi ásványos összetevő kiválása után is marad elegendő a kvarckristályok kialakulásához.

Az elnevezés Andrés Manuel del Río(en) spanyol-mexikói tudós nevéből és a görög lithosz (λίθος = kő) szóból származik.[1]

Kialakulása

[szerkesztés]

A riolittá dermedt láva szerkezete a gyors kihűlés miatt üveges maradt, vagyis kristályosodás végbemente nélkül dermedt meg, ami annyit jelent, hogy az atomoknak nem maradt elég idejük a kristály szerkezetbe rendeződéséhez. Előfordulhat porfiros változata is.

Változatai

[szerkesztés]

A riolit legfontosabb változatai kőzetszövet szerint:

  • Obszidián - a láva gyors kitörésekor keletkezik. Kagylós törésű, ritkán vörös, általában fekete színű természetes üveg, kevés, egy százalék alatti víztartalommal.
  • Szurokkő - félkagylós törésű, az obszidiánnál több kristályos anyagot tartalmaz.
  • Horzsakő - nagyon könnyű, likacsos szerkezetű a belőle hirtelen eltávozott gázok, gőzök miatt.
  • Perlit - az obszidián utólagos vízfelvételével, vagy a láva hirtelen lehűlésével keletkezett vulkáni üveg, a tárolt víztartalom a hő hatására gőzzé alakult, könnyűvé vált. Az anyag szemcsés, térfogata a többszörösére növekszedik a felfújódás hatására.

Előfordulása

[szerkesztés]

Hazánkban riolit főként a Zempléni-hegységben fordul elő, az itteni kőzetek nagy része riolit.

Riolitos kőzetből áll még a Kaszonyi-hegy is, ahol a riolit üveges formája fordul elő.

A miocén kárpáti emeletéből származó riolitos ártufa szinte egész Magyarországon megtalálható.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 125. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források

[szerkesztés]