Robert Koldewey
| Robert Koldewey | |
 | |
| Robert Koldewey 1906-ban babiloni leletet vizsgál | |
| Született | Johannes Gustav Eduard Robert Koldewey 1855. szeptember 10. Blankenburg am Harz  Német Birodalom |
| Elhunyt | 1925. február 4. (69 évesen) Berlin Német Birodalom |
| Állampolgársága | német |
| Nemzetisége | német |
| Foglalkozása | építészmérnök |
| Iskolái | Christianeum |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Parkfriedhof Lichterfelde (Abt. 19-566)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Koldewey témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johannes Gustav Eduard Robert Koldewey (Blankenburg am Harz, 1855. szeptember 10. – Berlin, 1925. február 4.) német régész. Korszakának egyik legjelentősebb terepi régésze, és a modern történelmi épületkutatás atyja.
Élete
[szerkesztés]Hermann Koldewey vámtisztviselő és felesége Doris Koldewey fia. Apja testvére volt Carl Koldewey (1837-1908), az ismert sarkvidék-kutató. Robert iskoláit Brunswickben kezdte, 1869-től Altonában laktak. Építészi tanulmányai közben régészetet és művészettörténetet is hallgatott Berlinben, Münchenben és Bécsben. Köztisztviselő lett Hamburgban. Itt ismerte meg Franz Andreas Meyert, a híres Eduard Meyer régész nagybátyját.
Első régészeti munkái
[szerkesztés]1882-ben tanulmányútra utazott Asszoszba, a Földközi-tenger északi partvidékére. 1885-ben kapott megbízást a Német Nemzeti Régészeti Intézettől a leszboszi ásatásokra, 1892-1893-ban a Folyamközben utazgatott.
1894-ben tiszteletbeli doktora lett a Freiburgi Egyetemnek.
Babilon
[szerkesztés]Az 1897-1898-as téli ásató szezonban Eduard Sachau orientalista részvételével Mezopotámia műemlékeit vizsgálta. Részt vett Assur, Uruk, Ninive, Larsza és Babilon feltárásában. Eredményei alapján II. Vilmos porosz király és a Német Keleti Társaság finanszírozta tevékenységét.
1898-ban ötéves megbízást kapott, ami végül 1917-ig tartott, amíg a brit csapatok bevonultak Irakba. 1921-ig Berlinben a 19 éves ásatás eredményeit rendezte, majd haláláig a német múzeumok kiállításait szervezte.
1925-ben hosszú, súlyos betegség után halt meg. Carl Schuchhardt régész a Heinrich Schliemann nevével fémjelzett nagy német régésznemzedék kihalásáról beszélt a halála alkalmából írt nekrológjában.
Jegyzetek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Ceram, C.W.. A régészet regénye. Gondolat K (1972). ISBN 963-280-234-9
További információk
[szerkesztés]- Koldewey, Robert (Johann) (angol nyelven). dictionaryofarthistorians.org. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
- K. Kris Hirst: Robert Koldewey (1855–1925) (angol nyelven). archaeology.about.com. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
