Sebed
Sebed (Șipet) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Végvár |
Rang | falu |
Községközpont | Végvár (Tormac) |
Irányítószám | 307432 |
SIRUTA-kód | 159062 |
Népesség | |
Népesség | 868 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 110 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 30′ 25″, k. h. 21° 24′ 09″45.506964°N 21.402496°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 25″, k. h. 21° 24′ 09″45.506964°N 21.402496°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sebed (románul: Șipet) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól délkeletre, Széphely és Végvár közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Sebed nevét 1462-ben említette először oklevél Zebet (Sebed) és Magerzebeth (Magyarsebed) néven.
1497-ben Tothsebeth és Magyarsebeth helységekről maradt fenn adat az oklevelekben. Az 1717-es összeírásban Schipeth néven jegyezték fel 100 házzal.
1818-ban a Duka családból való báró Duka Péter vásárolta meg a kincstártól. 1872-ben e család gróf Erdődy Lajosnak adta el, majd 1878-ban gróf Wenckheim Ferenc, Henrik, István és Dénes birtokába ment át, 1894-ben pedig Lévi Henrik vette meg. A 20. század elején dr. Schneider Károlynak és Stenged Ádámnak volt itt nagyobb birtoka.
A község eredeti helye a Szatulbatriu dűlőben volt, 1849-ben azonban a végvári magyarok az egész helységet elpusztították. A szabadságharc után építették a mostani helyére.
Az 1873 évi kolerajárványnak a lakosság fele része áldozatul esett.
A középkorban a mai Sebed környékén feküdt Oszlár, melynek neve az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben fordult elő először, tehát már ekkor egyházas hely volt. 1456-ban Oszlári Majósi Mihály, 1497-ben özv. Vághi Jánosné birtoka volt és zálogjogon Csáki Mihályé. Sebed és Fólya táján fekhetett Szent-György is, mely 1497-ben szintén a Majosi családé volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Csáki járásához tartozott.
1910-ben 2595 lakosa volt, melyből 74 magyar, 188 német, 2294 román volt. Ebből 117 római katolikus, 114 evangélikus, 2331 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti román temploma – 1893-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.