Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Sebed

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sebed (Șipet)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségVégvár
Rangfalu
KözségközpontVégvár (Tormac)
Irányítószám307432
SIRUTA-kód159062
Népesség
Népesség868 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 30′ 25″, k. h. 21° 24′ 09″45.506964°N 21.402496°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 25″, k. h. 21° 24′ 09″45.506964°N 21.402496°E
SablonWikidataSegítség

Sebed (románul: Șipet) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Temesvártól délkeletre, Széphely és Végvár közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Sebed nevét 1462-ben említette először oklevél Zebet (Sebed) és Magerzebeth (Magyarsebed) néven.

1497-ben Tothsebeth és Magyarsebeth helységekről maradt fenn adat az oklevelekben. Az 1717-es összeírásban Schipeth néven jegyezték fel 100 házzal.

1818-ban a Duka családból való báró Duka Péter vásárolta meg a kincstártól. 1872-ben e család gróf Erdődy Lajosnak adta el, majd 1878-ban gróf Wenckheim Ferenc, Henrik, István és Dénes birtokába ment át, 1894-ben pedig Lévi Henrik vette meg. A 20. század elején dr. Schneider Károlynak és Stenged Ádámnak volt itt nagyobb birtoka.

A község eredeti helye a Szatulbatriu dűlőben volt, 1849-ben azonban a végvári magyarok az egész helységet elpusztították. A szabadságharc után építették a mostani helyére.

Az 1873 évi kolerajárványnak a lakosság fele része áldozatul esett.

A középkorban a mai Sebed környékén feküdt Oszlár, melynek neve az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben fordult elő először, tehát már ekkor egyházas hely volt. 1456-ban Oszlári Majósi Mihály, 1497-ben özv. Vághi Jánosné birtoka volt és zálogjogon Csáki Mihályé. Sebed és Fólya táján fekhetett Szent-György is, mely 1497-ben szintén a Majosi családé volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Csáki járásához tartozott.

1910-ben 2595 lakosa volt, melyből 74 magyar, 188 német, 2294 román volt. Ebből 117 római katolikus, 114 evangélikus, 2331 görög keleti ortodox volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görög keleti román temploma – 1893-ban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]