Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Kishajmás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szatina szócikkből átirányítva)
Kishajmás
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Kishajmás címere
Kishajmás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásközség
PolgármesterGyenes-Jónás Rita (független)[1]
Irányítószám7391
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség174 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 03″, k. h. 18° 04′ 56″46.200730°N 18.082300°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 03″, k. h. 18° 04′ 56″46.200730°N 18.082300°E
Kishajmás (Baranya vármegye)
Kishajmás
Kishajmás
Pozíció Baranya vármegye térképén
Kishajmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishajmás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kishajmás (németül: Kleinhaimasch[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Zselic északkeleti részén fekszik, Pécstől északnyugatra, Sásdtól délre, Oroszló délnyugati szomszédjában. Különálló településrésze az 1979-ig önálló Szatina, mely a központjától mintegy 2 kilométerre fekszik észak-északnyugati irányban.

Központján az Oroszló-Szentlőrinc közti 6601-es út halad keresztül, amibe itt torkollik be a Magyarszéktől idáig húzódó 6602-es út. Szatina zsákfalunak tekinthető, csak egy alsóbbrendű, számozatlan önkormányzati úton érhető el a 6601-esről letérve.[4][5] A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Pécs-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Szatina-Kishajmás megállóhely.[6]

Története

[szerkesztés]

Kishajmás és környéke ősidők óta lakott hely volt, erre utal a területén talált római korból származó sírkövek, és középkori temető nyomai.

Kishajmás nevét az oklevelek csak 1542-ben említették először Hagymas néven. A régi falu valószínűleg a török korban elpusztulhatott, erre utalnak a falu határában fellelhető Puszta, Pusztaszentegyház, Pusztahajmás helynevek. A feltevések szerint a közeli Hagymás patak mentén állhatott az ősi falu. A törökök elvonulása után mai helyén települt újra, s mivel először csak egy-két család lakott itt, Kishajmásnak nevezték el.

A 19. század elején néhány német család is letelepedett itt.

1979. január 1-jén hozzácsatolták a kb. 2 km-re északnyugatra elhelyezkedő Szatina községet.

A faluban az 1990-es évek előtt híres kerámiaüzem működött, amely mára megszűnt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Gyenes-Jónás Gyula (független)[7]
  • 1994–1998: Nagy László (független)[8]
  • 1998–2002: Nagy László (független)[9]
  • 2002–2006: Balogh Angella (független)[10]
  • 2006–2010: Balogh Angella (független)[11]
  • 2010–2014: Balogh Angella (független)[12]
  • 2014–2014: Nagy Gábor (független)[13]
  • 2015–2019: Nagy László István (független)[14]
  • 2019–2024: Buchwald Béla (független)[15]
  • 2024– : Gyenes-Jónás Rita (független)[1]

A településen 2015. január 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző év októberében megválasztott polgármester nem sokkal később lemondott posztjáról.[16] A választáson három jelölt indult, akik közül a győztes a szavazatok több mint 80 %-ával nyerte el a tisztséget.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
204
190
187
175
167
159
172
182
174
201320142015201820192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 10,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,8%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,5% (24% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,6% cigánynak, 5,2% németnek, 0,6% ruszinnak, 0,6% horvátnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,7% volt római katolikus, 3,5% református, 14% felekezeten kívüli (52,9% nem válaszolt).[18]

Szatina lakossága: 14 fő.

Látnivalók, nevezetességek

[szerkesztés]
  • A Szent Kereszt felmagasztalása nevére szentelt római katolikus temploma 1906-ban épült, bejárata dél felé nyílik, tornya az épület méreteihez képest meglehetősen erőteljes, vaskos kiképzésű, amit jóval karcsúbb gúla alakú toronysisak koronáz meg. A korábban elég rossz állapotú épület a 2000-es évek második felében jelentős, a külső falak mellett a tetőzetet, a toronysisakot és a nyílászárókat is érintő felújításon ment keresztül.[19]
  • Kálváriája egy igen meredek hegyoldalban létesült, stációképei a Zsolnay gyárban készült mázas kerámia alkotások. A hegy tetején álló kereszt közelében található a Remény allegorikus szobra, két varkocsos angyalszobor (mindhárom anyaga pirogránit), illetve a sírjában fekvő Krisztus szobra is.[20] A kishajmási golgota angyalszobrainak alkotója feltehetőleg Kiss György szobrászművész volt.[21] Állítólag a Zsolnay család kérésére rejtették el őket a kishajmásiak; mígnem hálából itt is hagyták, sőt köszönetképp a gyárban készítették el a 14 stáció mázas kerámiakép-sorozatát is. Teljesen azonos kiképzésű szobrok találhatók Máriakéménden és a kőbányai Szent László-templom homlokzatán, így feltehető, hogy a két vidéki településre került angyalszobrok a Kőbányára szánt szobrok másolataiként, gyártási hibás vagy próbapéldányokként készültek.[22]
  • Faluházában gazdag kiállítás látható az egykori kishajmási kerámiaüzemben gyártott mázas kerámiatárgyakból.[23]
  • Zselici homokkő szurdok - a község határában és környékén, az Északi-Zselic keleti részéhez tartozó területen számos homokkő-kibúvás ismert, és jó néhány kis méretű barlang, sziklafülke is található, melyek a mészkőbarlangoktól eltérően nem karsztosodó kőzetben, hanem a mállékonyabb kőzetrészek elaprózódásával alakultak ki, illetve a keletkezésükben részben emberi beavatkozás is közrejátszott. A terület egyik fő látványossága a homokkő vízmosás, ahol a csapadék- és szivárgó vizek a lazább rétegek lepusztulását követően egymás fölé rétegződött homokkő-padokon keresztül törtek maguknak utat.[24]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. ↑ Kertész Anna - Leszbikus falu vagy kihalás szélén álló település / Szatinán jártunk (Vasárnapi Hírek, 2012.10.07.)
  5. ↑ Kövesdi Péter - Kishajmási tan(oda)mese (Népszava, 2019.12.28.)
  6. ↑ Szatina-Kishajmás a Mávcsoport.hu oldalon
  7. ↑ Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  9. ↑ Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  10. ↑ Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  11. ↑ Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  12. ↑ Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  13. ↑ Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  14. ↑ a b Kishajmás települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. január 18. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  15. ↑ Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  16. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  17. ↑ Kishajmás Helységnévtár
  18. ↑ Kishajmás Helységnévtár
  19. ↑ Kishajmás temploma a Templomaink.hu adatbázisában
  20. ↑ Kishajmás kálváriája a Csendhegyek.blogspot.hu oldalon
  21. ↑ Kishajmási golgota angyalszobrai - Köztérkép
  22. ↑ (Budapest)Kőbánya-Máriakéménd-Kishajmás – angyalszobrok bűvöletében. Aranyosfodorka.blogspot.hu, 2012. május 7.
  23. ↑ Kis baranyai körút 3 angyal miatt (második rész). Aranyosfodorka.blogspot.hu, 2012. május 5.
  24. ↑ Zselici homokkő szurdok (Kishajmás). Túrautak.com, 2012. augusztus 28.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kishajmás&oldid=27437547”