Taj-hszü
Taj-hszü ( ) | |
太虛 | |
Született | Lü Pej-lin ( ) (呂沛林) 1890 Hajning, Csöcsiang, Kína |
Elhunyt | 1947 Sanghaj |
Állampolgársága | Kína |
Nemzetisége | kínai |
Foglalkozása | csan mester |
Iskolái | Linji iskola |
A Wikimédia Commons tartalmaz Taj-hszü ( ) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A sorozat témája Kínai buddhizmus 汉传佛教 / 漢傳佛教 Han-csuan Fo-csiao |
---|
Kultúra
|
Taj-hszü ( ) (kínai: 太虛), 1890-1947) buddhista újító, aktivista, gondolkodó, aki a kínai buddhizmus megújítását támogatta.
Élete
[szerkesztés]Taj-hszü ( ) Hajning városban született Lü Pej-lin ( ) (呂沛林) néven 1890-ben. Szülei fiatal korában meghaltak, így a nagyszülei nevelték. 16 éves korában a kínai csan buddhizmushoz tartozó linji iskola papnövendéke (srámanera) lett a Hsziao Csiu-hua ( ) (小九華寺/小九华寺) templomban, Szucsou ( ) városban. Hamarosan felvette a Taj-hszü ( ) dharma nevet, amelynek jelentése „nagy üresség”. 1909-ben Nanking ( )ba utazott, hogy csatlakozzon a Szútra Faragó Szövetséghez, amelyet a világi buddhista, Jang Zsen-san ( ) alapította.
Kang Ju-vej ( ), Liang Csi-csao ( ), Tan Szi-tung ( ) és Csang Taj-jen ( ) politikai írásainak hatására Taj-hszü ( ) a buddhizmus megreformálásával kezdett foglalkozni. 1911-ben Kuang-csou ( ) városban kapcsolatba került a Csing-dinasztia megbuktatására szövetkező forradalmárokkal és titkos szervezetekkel is kapcsolatot ápolt.[1] A Kínai Köztársaság megalapítása után Taj-hszü ( ) megalapította a Buddhizmus Fejlesztéséért Szervezet-et (fo-csiao hszie-csin huj ( ), 佛教協進會/佛教协进会), amely rövid életűnek bizonyult a konzervatív buddhisták támadásai miatt. Ezt követően hároméves elvonulásra ment a Putuo-hegyre az első világháború kirobbanását követően.
Később egészen a haláláig a kínai buddhizmus megreformálására törekedett, amelyből nagyon kevés dolog valósult meg a kor gazdasági és politikai viszontagságai és a háborúk következtében. 1947. március 14-én halt meg a Jáde Buddha templomban (jü-fo szi ( ), 玉佛寺), Sanghajban.
Buddhista modernizmus
[szerkesztés]Taj-hszü ( ) a kínai buddhizmus forradalmi aktivistája volt és egyben buddhista modernista, aki a tanításokat úgy kívánta adaptálni, hogy terjeszteni lehessen a világ minden tája felé. Az egyik nagy projektje a szangha átszervezése volt. Szerette volna lecsökkenteni az egyházi szerzetesek számát, akik hivatalosan terjesztették volna a buddhizmust.[2] Ez az elképzelés annak a víziónak a részét képezte, hogy a korában népszerű Tiszta Föld buddhizmusban szereplő kozmológiai Tiszta Föld-et szerette volna megvalósítani itt a Földön.[3]
A buddhista modernistákhoz hasonlóan Taj-hszü ( )t is érdekelte a kulturális fordítás (a buddhizmus elmagyarázásának egyik módszere), hogy a nem buddhisták jobban megértsék a hagyomány összetettségét. Például a "Tudomány és a buddhizmus" című művében Taj-hszü ( ) úgy fordítja le Buddha tanítását, hogy minden vízcseppben 84 ezer mikróba él, és ugyanígy a mi világunkon belül is sokkal több világ létezik. Erősebb mikroszkópok használatával ezek megfigyelhetővé is válhatnak. Írásaiban összekötötte azt a tudományos megállapítást, hogy a tér végtelen és nincs közepe, a buddhista szútrák azonos tanításaival.[4] Taj-hszü ( ) azonban nem hitt abban, hogy csupán a tudomány által lehetséges volna a megvilágosodás.[5] Úgy tartotta, hogy a buddhizmus tudományos, mégis túlmutat a tudományon. A buddhista modernistákhoz hasonlóan elítélte a babonát - elsősorban a hiedelmet egy teremtő Istennel és a vélt valósággal kapcsolatban. Szerinte a tudományok csak az anyagi létezéssel kapcsolatos jelenségeket képesek megmagyarázni, amely által a valóságnak csak egy részét lesznek képesek elénk tárni.
A kereszténységgel való kapcsolata
[szerkesztés]Taj-hszü ( ) a kereszténység hatására kívánta megreformálni a buddhista szanghát. Taj-hszü ( ) látta a keresztény segélyszervezetek sikereit és ezt a stílus kívánt átültetni a buddhizmusba is.[6] Az általa létrehozott rövid életű szervezetekben a világi buddhisták nyújtottak segítséget a beteg, a szegény és más szenvedő embereknek.[7] A keresztény filozófiát illetően azonban kritikus volt, ugyanis szerinte az nem kompatibilis a modern tudományokkal és kudarcot vallott a gazdasági elnyomás elkerülésében Európában a két világháború idején.[8] Taj-hszü ( ) nyugati kritikusai szerint Taj-hszü ( ) nem volt alaposan felkészült a keresztény filozófiával kapcsolatban.[9]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2012. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
- ↑ Pittman 2001, p.238
- ↑ Pittman 2001, p.222
- ↑ p. 87 Taixu. "Science and Buddhism" Lectures in Buddhism Paris, 1928.
- ↑ p. 86 Taixu, "Science and Buddhism" Lectures in Buddhism Paris, 1928.
- ↑ Long, Darui. "An Interfaith Dialogue Between the Chinese Buddhist Leader Taixu and Christians." Buddhist-Christian Studies 20 (2000): 178.
- ↑ Justin R. Ritzinger, "Taixu: To Renew Buddhism and Save the Modern World," (Buddhist Digital Library & Museum, 1999), 68-69.
- ↑ D. Lancashire. "Some Views on Christianity Expressed by the Buddhist Abbot Tai Hsu." Quarterly Notes on Christianity and Chinese Religion 3, no. 2 (1959).
- ↑ Donald S. Lopez Jr. Science and Buddhism: A Guide for the Perplexed (Chicago: University of Chicago Press, 2008), 222.
Források
[szerkesztés]- Taixu, "Science and Buddhism." Lectures in Buddhism. Paris, 1928
- Taixu, Taixu dashi quanshu. (The Complete Works of the Venerable Master Taixu), 20 vols. Taipei, 1956.
- Pittman, Don A. Toward a Modern Chinese Buddhism: Taixu's Reforms. Hawai'i UP. Honolulu, 2001.
- Welch, Homles. The Buddhist Revival in China. Havard UP. Cambridge, 1968.
További információk
[szerkesztés]- Pittman, Don Alvin (2001), Toward a Modern Chinese Buddhism: Taixu's Reforms, University of Hawaii Press
- Taj-hszü életrajza
- Vallásközi dialógus [1]