Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Zab

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zab
Avena sativa
Avena sativa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Aveneae
Nemzetség: Zab (Avena)
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zab témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zab témájú kategóriát.

A zab (Avena) a perjefélék (Poaceae) közé tartozó perjeformák (Pooideae) egyik nemzetsége mintegy ötven fajjal, amelyek közül Magyarországon mintegy másfél tucatnyi honos; olyan gabona, amit leginkább takarmánynak termesztenek.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

Holarktikus, mérsékelt égövi nemzetség. A fajok többsége Ázsiában, kisebb hányada Európában (is) él; legtöbbjük a különféle gyepek növénytársulásaiban vesz részt. Termesztése alaposan megváltoztatta elterjedési területét; a közönséges abrakzab eredeti élőhelye ismeretlen. Az ókori civilizációkban nem termesztették (a latin avena szó nem zabot, hanem nádat jelentett); de a kelta és germán sírokban gyakran találtak zabot. Valószínűsítik, hogy egyes fajait a népvándorláskor Ázsiából jövő, lótenyésztő népek (avarok, magyarok stb.) hozhatták magukkal.

Felépítése, megjelenése

[szerkesztés]

Füzérvirágzata egy- vagy többvirágú. A nem egyenlő füzérkepelyvák hártyásak; a virágpelyvák háta ormós, a végük gyakran kétfogú, szálkája pödrött; a termesztett zab fajtáinak virága szálkátlan.

Életmódja

[szerkesztés]

Egy-vagy kétnyári növények. Gyorsan fejlődnek: az abrakzab teljes kifejlődéséhez az égöv melegebb tájain 16, hidegebb részein 22 hét elegendő, ezért még Norvégiában is termesztik, egészen az é. sz. 69°30'-ig. Korán kell vetni, hogy a még nyirkos földben jól meggyökeresedjen. A kötött földet alá kell hengerelni, vagy a vetés után boronálni. A trágyázást nagyon meghálálja.

A környezeti feltételekre kevéssé érzékeny zabban a paraziták a többi gabonafélénél kevesebb kárt tesznek:

viszonylag gyakran, az

Termesztése

[szerkesztés]
Legnagyobb zabtermelők
2021
(Számok millió tonnában)
1.  Oroszország 3,7
2.  Kanada 2,8
3.  Ausztrália 1,8
4.  Lengyelország 1,6
5.  Spanyolország 1,1
6.  Egyesült Királyság 1,1
7.  Brazília 1
8.  Finnország 0,8
9.  Németország 0,7
10.  Kína 0,6
31.  Magyarország 0,07
..
Föld összesen 22
Forrás: FAO[1]

A zab a gabonafélék családjába tartozó növény, amelyet világszerte termesztenek állati takarmányként, valamint élelmiszeripari célra, például gabonapehely, kenyér és sütemények előállítására. 2021-ben a zabot több mint 70 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 22 millió tonnát.

A világ legnagyobb zab termelői közé tartozik Oroszország, Kanada, Ausztrália, Lengyelország és Spanyolország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország az éves világ zab termésének a 16%-át adta.

  • Avena abyssinica
  • Avena agadiriana
  • Avena atlantica
  • Avena barbata
  • kurta zab (Avena brevis Roth.) – termesztett faj.
  • Avena canariensis
  • Avena clauda
  • Avena damascena
  • Avena eriantha
  • hélazab (üres zab, Avena fatua L.)
  • Avena glabrata
  • Avena haussknechtii
  • Avena hirtula
  • Avena hispanica
  • Avena hybrida
  • Avena insularis
  • Avena longiglumis
  • Avena lusitanica
  • Avena macrostachya
  • Avena maroccana
  • Avena matritensis
  • Avena murphyi
  • Avena nuda
  • Avena occidentalis
  • török zab (keleti zab, Avena orientalis Schreb.) – termesztett faj.
    • csurdézab (Avena orientalis var. gymnocarpa Kcke.)
  • szőrösödő zab (Avena pubescens L.) – ez Kárpát-medencében élő vadzabfajok közül a legismertebb; a szárazabb rétek jó zöldtakarmánya. Virágzata dús, levélzete buja.
  • abrakzab (Avena sativa L.) – a legismertebb termesztett faj.
    • kopasz zab (nagy zab, bajusztalan zab, Avena sativa var. nuda L.)
    • kínai csupasz zab (Avena sativa var. chinensis Fisch.) – Észak-Amerikában termesztett fajta
  • Avena sterilis
  • érdes zab (borotvás zab) (Avena strigosa Schreb.) – termesztett faj.
  • Avena trichophylla
  • Avena vaviloviana
  • Avena ventricosa
  • Avena wiestii

Felhasználása

[szerkesztés]
Zab
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 389 kcal   1628 kJ
Szénhidrátok66 g
- Étkezési rostok  11 g
Zsír7 g
Fehérje 17 g
Pantoténsav (B5-vitamin)  1.3 mg26%
Folsav (B9-vitamin)  56 μg14%
Vas  5 mg38%
Magnézium  177 mg50% 
β-glucan (soluble fiber)  4 g

Az abrakzab (termesztett zab) ismert takarmánynövény. Magyarországon főleg lóabrak; a Felvidéken régebben, ínséges időkben időnként szálkás kenyeret (zabhalusa) sütöttek lisztjéből. Észak-Európában kását őrölnek, Belgiumban sört főznek belőle, angolszász nyelvterületen elterjedt reggeli étel zabpehelyként, továbbá a glutén-mentes étkezésben alternatívaként használt a liszt kiváltására. Háztartásbeli felhasználásra zabliszt vásárolható a kereskedelemben, vagy otthon készíthető zabpehelyből darálóval.[2]

Mostanság egyre nagyobb népszerűségnek örvend a diétázók és az egészséges életmódot élők között. Rostban és tápanyagban gazdag, ennek pedig az az oka, hogy bár hántolják, ezzel azonban nem távolítják el a csírát és a korpát. A zabban levő oldható rostok csökkentik az LDL, azaz a "rossz koleszterin" mennyiségét, miközben nem csökkentik a HDL, vagyis a "jó koleszterin" szintjét.[3][4] Egy ideje már az Amerikai Diabétesz Szövetség ajánlja a cukorbetegségben szenvedőknek az olyan gabonafélék fogyasztását, mint a zab. Az oldható rostok segítenek a vércukorszint ingadozások elkerülésében: a magas rosttartalmú ételek késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  2. The Sparkpeople cookbook: love your food, lose the weight, Galvin, M., Romnie, S., May House Inc, 2011, ISBN 9781401931339, 98. oldal.
  3. Archivált másolat. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 21.)
  4. http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/high-blood-cholesterol/in-depth/cholesterol/art-20045192
  5. http://www.medicalnewstoday.com/articles/311409.php

Források

[szerkesztés]