In meiner Arbeit habe ich Interesse an die zweifache Wirkung des platonischen Logos: erstens an d... more In meiner Arbeit habe ich Interesse an die zweifache Wirkung des platonischen Logos: erstens an den konzentrierenden, immer in seine Basis zurückziehenden, zurückweisenden Aspekt, die ich Kapitulation nenne, zweitens die hinzufügende Betrachtungsweise, die das Ding immer als etwas anderes, als etwas neues, aber nie als vollendetes beschreiben kann (Rekapitulation). Die zwei Darstellungsweisen erläutere ich anhand Plato’s Timäus, wo diese Bewegungen haben als Gegenstand die Konstitution (Begründung und ’Grundgesetz’) der Polis, die an ein streithaftes, unheiles Moment des Wahrheitsereignisses verknüpft ist. Die Erzählung dieser Konstitution vollendet sich nich, weil die platonische Erörterung zwischen Vorbild und Abbild an einer dritten, schwer fassbaren Gattung gestößt wird: an die chora. Chora präsentiert sich nur durch Metaphern: die Analyse und Wirkung dieser Metaphern ist auch ein Teil meiner Masterarbeit.
Egy operaszerű passió és egy passiószerű opera egymásraolvasásának chiazmusában Isten művei (oper... more Egy operaszerű passió és egy passiószerű opera egymásraolvasásának chiazmusában Isten művei (opera) egyedül a kereszt és a szenvedés által (per crucem et per passionem), önmaguk ellentétében (sub contrario specie) válhatnak hozzáférhetővé. A kereszt testbe íródó tapasztalata azonban nem történet – az önmagáról való beszéd ellehetetlenítése révén olyan nem-narratológiát igényel önmaga elbeszélésére, mely csak egy, kereszt előtti/mögötti valóság már érvénytelenített nyelvén szólalhat meg. Miről tehet tanúbizonyságot a Máté-passió és a Hálátlan dögök keresztalakzata, ha az azt leíró nyelvet a kereszt eseménye folyton érvényteleníti? Ha a tanúság egy távolléten, egy idegenné vált testen alapszik, szétroncsolva ezáltal a jelenlét, a tanú önazonosságát? Milyen seb rajzolódik ki a beáramló sztázis, anarratív halál által a saját testen, amelyet a passiónak és operának folyton hordoznia kell?
Egy operaszerű passió és egy passiószerű opera egymásraolvasásának chiazmusában Isten művei (oper... more Egy operaszerű passió és egy passiószerű opera egymásraolvasásának chiazmusában Isten művei (opera) egyedül a kereszt és a szenvedés által (per crucem et per passionem), önmaguk ellentétében (sub contrario specie) válhatnak hozzáférhetővé. A kereszt testbe íródó tapasztalata azonban nem történet – az önmagáról való beszéd ellehetetlenítése révén olyan nem-narratológiát igényel önmaga elbeszélésére, mely csak egy, kereszt előtti/mögötti valóság már érvénytelenített nyelvén szólalhat meg. Miről tehet tanúbizonyságot a Máté-passió és a Hálátlan dögök keresztalakzata, ha az azt leíró nyelvet a kereszt eseménye folyton érvényteleníti? Ha a tanúság egy távolléten, egy idegenné vált testen alapszik, szétroncsolva ezáltal a jelenlét, a tanú önazonosságát? Milyen seb rajzolódik ki a beáramló sztázis, anarratív halál által a saját testen, amelyet a passiónak és operának folyton hordoznia kell?
In the chiastic pattern of an opera-like passion and a passion-like opera reading each other, the... more In the chiastic pattern of an opera-like passion and a passion-like opera reading each other, the works of God (opera Dei) are approachable only in their contrary (sub contrario specie) by the cross and the suffering (per crucem et per passionem). The experience of the cross written in the body is not a story, it cannot be telled, because through the undermining of the speech about the self this experience requires a kind of non-narratology which may speak just the language of a reality before/beyound the cross.
What can testify the chiastic structure of the Saint Matthew's Passion and of the Ungrateful Bastards, when their language is permanently invalidated by the event of the cross, or if their testimony is based on an absence, on an estranged body ruining the presence, on the identity of the witness? What kind of wound emerges on the body by the flowing stasis and anarrative death, which wound must be carried by the opera and the passion?
András Csaba és Hites Sándor, szerk. Kapitalizmus és irodalomtörténet. Reciti kon... more András Csaba és Hites Sándor, szerk. Kapitalizmus és irodalomtörténet. Reciti konferenciakötetek 15. Budapest: reciti, 2022.
A kötet tartalma:
András Csaba, Hites Sándor: Előszó
Bagi Zsolt: Kulturális logika vagy emancipatorikus esemény? -- Kapitalizmus és irodalom
Weiss János: Kapitalizmus és kultúra -- A kritikai társadalomelmélet – tudománymetodológiai megközelítésben
Borbély András: Antikapitalizmus és esztétika Adorno és a korai Lukács viszonyában
András Csaba: A bomlás virágai -- Irodalom, film és piac viszonya Bertolt Brecht A „Koldusopera”-per című írásában
Fogarasi György: Az adomány mint zsákmány -- Máté és Marx a pénzmagról
B. Kiss Mátyás: A tőke vámpírtermészete -- A politikai gazdaságtan bírálatának irodalmi és popkulturális vonatkozásai
Székely Örs: Deus creditor -- Gazdasági logika a magyar ellenreformáció épületes irodalmában
Hegedüs Béla: Szavak piaca -- A nyelv és a szavak metaforái a kora újkortól a magyar irodalmi megújulásig
Tóth Kálmán: A kapitalizmus apológiája és kritikája Gorove István Nyugot című útleírásában
Mészáros Gábor: Nemzeti kultúra, nemzeti ipar és kapitalizmus az 1840-es években -- Beöthy Zsigmond publicisztikáiról
Rózsafalvi Zsuzsanna: A Révai Testvérek és a „kapitalista könyvirodalom”
Halmos Károly: A nemzeti kultúra mint piac és üzem (Betrieb)
T. Szabó Levente: Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek: negatív érzelmek és a magyar irodalmi piac szótára a 19. század közepén
Lengyel Imre Zsolt: Újságírás, közönség, irodalom -- Az 1900 körüli évtizedek irodalmi diskurzusa a piacosodással kapcsolatos dilemmák kontextusában
Seregi Tamás: A remekmű ára
Hites Sándor: Irodalmi érvek a kapitalizmus mellett annak bukása előtt (Ayn Rand: Atlas Shrugged)
In meiner Arbeit habe ich Interesse an die zweifache Wirkung des platonischen Logos: erstens an d... more In meiner Arbeit habe ich Interesse an die zweifache Wirkung des platonischen Logos: erstens an den konzentrierenden, immer in seine Basis zurückziehenden, zurückweisenden Aspekt, die ich Kapitulation nenne, zweitens die hinzufügende Betrachtungsweise, die das Ding immer als etwas anderes, als etwas neues, aber nie als vollendetes beschreiben kann (Rekapitulation). Die zwei Darstellungsweisen erläutere ich anhand Plato’s Timäus, wo diese Bewegungen haben als Gegenstand die Konstitution (Begründung und ’Grundgesetz’) der Polis, die an ein streithaftes, unheiles Moment des Wahrheitsereignisses verknüpft ist. Die Erzählung dieser Konstitution vollendet sich nich, weil die platonische Erörterung zwischen Vorbild und Abbild an einer dritten, schwer fassbaren Gattung gestößt wird: an die chora. Chora präsentiert sich nur durch Metaphern: die Analyse und Wirkung dieser Metaphern ist auch ein Teil meiner Masterarbeit.
Egy operaszerű passió és egy passiószerű opera egymásraolvasásának chiazmusában Isten művei (oper... more Egy operaszerű passió és egy passiószerű opera egymásraolvasásának chiazmusában Isten művei (opera) egyedül a kereszt és a szenvedés által (per crucem et per passionem), önmaguk ellentétében (sub contrario specie) válhatnak hozzáférhetővé. A kereszt testbe íródó tapasztalata azonban nem történet – az önmagáról való beszéd ellehetetlenítése révén olyan nem-narratológiát igényel önmaga elbeszélésére, mely csak egy, kereszt előtti/mögötti valóság már érvénytelenített nyelvén szólalhat meg. Miről tehet tanúbizonyságot a Máté-passió és a Hálátlan dögök keresztalakzata, ha az azt leíró nyelvet a kereszt eseménye folyton érvényteleníti? Ha a tanúság egy távolléten, egy idegenné vált testen alapszik, szétroncsolva ezáltal a jelenlét, a tanú önazonosságát? Milyen seb rajzolódik ki a beáramló sztázis, anarratív halál által a saját testen, amelyet a passiónak és operának folyton hordoznia kell?
Egy operaszerű passió és egy passiószerű opera egymásraolvasásának chiazmusában Isten művei (oper... more Egy operaszerű passió és egy passiószerű opera egymásraolvasásának chiazmusában Isten művei (opera) egyedül a kereszt és a szenvedés által (per crucem et per passionem), önmaguk ellentétében (sub contrario specie) válhatnak hozzáférhetővé. A kereszt testbe íródó tapasztalata azonban nem történet – az önmagáról való beszéd ellehetetlenítése révén olyan nem-narratológiát igényel önmaga elbeszélésére, mely csak egy, kereszt előtti/mögötti valóság már érvénytelenített nyelvén szólalhat meg. Miről tehet tanúbizonyságot a Máté-passió és a Hálátlan dögök keresztalakzata, ha az azt leíró nyelvet a kereszt eseménye folyton érvényteleníti? Ha a tanúság egy távolléten, egy idegenné vált testen alapszik, szétroncsolva ezáltal a jelenlét, a tanú önazonosságát? Milyen seb rajzolódik ki a beáramló sztázis, anarratív halál által a saját testen, amelyet a passiónak és operának folyton hordoznia kell?
In the chiastic pattern of an opera-like passion and a passion-like opera reading each other, the... more In the chiastic pattern of an opera-like passion and a passion-like opera reading each other, the works of God (opera Dei) are approachable only in their contrary (sub contrario specie) by the cross and the suffering (per crucem et per passionem). The experience of the cross written in the body is not a story, it cannot be telled, because through the undermining of the speech about the self this experience requires a kind of non-narratology which may speak just the language of a reality before/beyound the cross.
What can testify the chiastic structure of the Saint Matthew's Passion and of the Ungrateful Bastards, when their language is permanently invalidated by the event of the cross, or if their testimony is based on an absence, on an estranged body ruining the presence, on the identity of the witness? What kind of wound emerges on the body by the flowing stasis and anarrative death, which wound must be carried by the opera and the passion?
András Csaba és Hites Sándor, szerk. Kapitalizmus és irodalomtörténet. Reciti kon... more András Csaba és Hites Sándor, szerk. Kapitalizmus és irodalomtörténet. Reciti konferenciakötetek 15. Budapest: reciti, 2022.
A kötet tartalma:
András Csaba, Hites Sándor: Előszó
Bagi Zsolt: Kulturális logika vagy emancipatorikus esemény? -- Kapitalizmus és irodalom
Weiss János: Kapitalizmus és kultúra -- A kritikai társadalomelmélet – tudománymetodológiai megközelítésben
Borbély András: Antikapitalizmus és esztétika Adorno és a korai Lukács viszonyában
András Csaba: A bomlás virágai -- Irodalom, film és piac viszonya Bertolt Brecht A „Koldusopera”-per című írásában
Fogarasi György: Az adomány mint zsákmány -- Máté és Marx a pénzmagról
B. Kiss Mátyás: A tőke vámpírtermészete -- A politikai gazdaságtan bírálatának irodalmi és popkulturális vonatkozásai
Székely Örs: Deus creditor -- Gazdasági logika a magyar ellenreformáció épületes irodalmában
Hegedüs Béla: Szavak piaca -- A nyelv és a szavak metaforái a kora újkortól a magyar irodalmi megújulásig
Tóth Kálmán: A kapitalizmus apológiája és kritikája Gorove István Nyugot című útleírásában
Mészáros Gábor: Nemzeti kultúra, nemzeti ipar és kapitalizmus az 1840-es években -- Beöthy Zsigmond publicisztikáiról
Rózsafalvi Zsuzsanna: A Révai Testvérek és a „kapitalista könyvirodalom”
Halmos Károly: A nemzeti kultúra mint piac és üzem (Betrieb)
T. Szabó Levente: Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek: negatív érzelmek és a magyar irodalmi piac szótára a 19. század közepén
Lengyel Imre Zsolt: Újságírás, közönség, irodalom -- Az 1900 körüli évtizedek irodalmi diskurzusa a piacosodással kapcsolatos dilemmák kontextusában
Seregi Tamás: A remekmű ára
Hites Sándor: Irodalmi érvek a kapitalizmus mellett annak bukása előtt (Ayn Rand: Atlas Shrugged)
Uploads
Drafts by Örs Székely
Die zwei Darstellungsweisen erläutere ich anhand Plato’s Timäus, wo diese Bewegungen haben als Gegenstand die Konstitution (Begründung und ’Grundgesetz’) der Polis, die an ein streithaftes, unheiles Moment des Wahrheitsereignisses verknüpft ist.
Die Erzählung dieser Konstitution vollendet sich nich, weil die platonische Erörterung zwischen Vorbild und Abbild an einer dritten, schwer fassbaren Gattung gestößt wird: an die chora. Chora präsentiert sich nur durch Metaphern: die Analyse und Wirkung dieser Metaphern ist auch ein Teil meiner Masterarbeit.
Papers by Örs Székely
What can testify the chiastic structure of the Saint Matthew's Passion and of the Ungrateful Bastards, when their language is permanently invalidated by the event of the cross, or if their testimony is based on an absence, on an estranged body ruining the presence, on the identity of the witness? What kind of wound emerges on the body by the flowing stasis and anarrative death, which wound must be carried by the opera and the passion?
Edited books by Örs Székely
A kötet tartalma:
András Csaba, Hites Sándor: Előszó
Bagi Zsolt: Kulturális logika vagy emancipatorikus esemény? -- Kapitalizmus és irodalom
Weiss János: Kapitalizmus és kultúra -- A kritikai társadalomelmélet – tudománymetodológiai megközelítésben
Borbély András: Antikapitalizmus és esztétika Adorno és a korai Lukács viszonyában
András Csaba: A bomlás virágai -- Irodalom, film és piac viszonya Bertolt Brecht A „Koldusopera”-per című írásában
Fogarasi György: Az adomány mint zsákmány -- Máté és Marx a pénzmagról
B. Kiss Mátyás: A tőke vámpírtermészete -- A politikai gazdaságtan bírálatának irodalmi és popkulturális vonatkozásai
Székely Örs: Deus creditor -- Gazdasági logika a magyar ellenreformáció épületes irodalmában
Hegedüs Béla: Szavak piaca -- A nyelv és a szavak metaforái a kora újkortól a magyar irodalmi megújulásig
Tóth Kálmán: A kapitalizmus apológiája és kritikája Gorove István Nyugot című útleírásában
Mészáros Gábor: Nemzeti kultúra, nemzeti ipar és kapitalizmus az 1840-es években -- Beöthy Zsigmond publicisztikáiról
Rózsafalvi Zsuzsanna: A Révai Testvérek és a „kapitalista könyvirodalom”
Halmos Károly: A nemzeti kultúra mint piac és üzem (Betrieb)
T. Szabó Levente: Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek: negatív érzelmek és a magyar irodalmi piac szótára a 19. század közepén
Lengyel Imre Zsolt: Újságírás, közönség, irodalom -- Az 1900 körüli évtizedek irodalmi diskurzusa a piacosodással kapcsolatos dilemmák kontextusában
Seregi Tamás: A remekmű ára
Hites Sándor: Irodalmi érvek a kapitalizmus mellett annak bukása előtt (Ayn Rand: Atlas Shrugged)
Die zwei Darstellungsweisen erläutere ich anhand Plato’s Timäus, wo diese Bewegungen haben als Gegenstand die Konstitution (Begründung und ’Grundgesetz’) der Polis, die an ein streithaftes, unheiles Moment des Wahrheitsereignisses verknüpft ist.
Die Erzählung dieser Konstitution vollendet sich nich, weil die platonische Erörterung zwischen Vorbild und Abbild an einer dritten, schwer fassbaren Gattung gestößt wird: an die chora. Chora präsentiert sich nur durch Metaphern: die Analyse und Wirkung dieser Metaphern ist auch ein Teil meiner Masterarbeit.
What can testify the chiastic structure of the Saint Matthew's Passion and of the Ungrateful Bastards, when their language is permanently invalidated by the event of the cross, or if their testimony is based on an absence, on an estranged body ruining the presence, on the identity of the witness? What kind of wound emerges on the body by the flowing stasis and anarrative death, which wound must be carried by the opera and the passion?
A kötet tartalma:
András Csaba, Hites Sándor: Előszó
Bagi Zsolt: Kulturális logika vagy emancipatorikus esemény? -- Kapitalizmus és irodalom
Weiss János: Kapitalizmus és kultúra -- A kritikai társadalomelmélet – tudománymetodológiai megközelítésben
Borbély András: Antikapitalizmus és esztétika Adorno és a korai Lukács viszonyában
András Csaba: A bomlás virágai -- Irodalom, film és piac viszonya Bertolt Brecht A „Koldusopera”-per című írásában
Fogarasi György: Az adomány mint zsákmány -- Máté és Marx a pénzmagról
B. Kiss Mátyás: A tőke vámpírtermészete -- A politikai gazdaságtan bírálatának irodalmi és popkulturális vonatkozásai
Székely Örs: Deus creditor -- Gazdasági logika a magyar ellenreformáció épületes irodalmában
Hegedüs Béla: Szavak piaca -- A nyelv és a szavak metaforái a kora újkortól a magyar irodalmi megújulásig
Tóth Kálmán: A kapitalizmus apológiája és kritikája Gorove István Nyugot című útleírásában
Mészáros Gábor: Nemzeti kultúra, nemzeti ipar és kapitalizmus az 1840-es években -- Beöthy Zsigmond publicisztikáiról
Rózsafalvi Zsuzsanna: A Révai Testvérek és a „kapitalista könyvirodalom”
Halmos Károly: A nemzeti kultúra mint piac és üzem (Betrieb)
T. Szabó Levente: Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek: negatív érzelmek és a magyar irodalmi piac szótára a 19. század közepén
Lengyel Imre Zsolt: Újságírás, közönség, irodalom -- Az 1900 körüli évtizedek irodalmi diskurzusa a piacosodással kapcsolatos dilemmák kontextusában
Seregi Tamás: A remekmű ára
Hites Sándor: Irodalmi érvek a kapitalizmus mellett annak bukása előtt (Ayn Rand: Atlas Shrugged)