Értelemmintázatok a globalitás és lokalitás találkozásában, 2021
This is a philosophical essay on the locality of thinking. Philosophy is nothing else than making... more This is a philosophical essay on the locality of thinking. Philosophy is nothing else than making the local world infinite. It is not generalization nor globalization but infinite localization.
This paper analyses Georg Lukács's The Particularity as a Category of the Aesthetic, from the poi... more This paper analyses Georg Lukács's The Particularity as a Category of the Aesthetic, from the point of view of a possible theory of locality implicit in this work. It argues that The Particularity is Lukács's logic (in the sens of Hegelian logic and not that of formal logic). A logic that can provide a fundament to a universalism that is critical toward globalism.
The paper contributes to the debate between Jacques Derrida and Michel Foucault on the interpreta... more The paper contributes to the debate between Jacques Derrida and Michel Foucault on the interpretation of the First Meditation of Descartes. It differs from both by arguing that the First Meditation uses the metaphor of the painters to create an event in the process of the doubt, which in turn renders the mediating subject itself possible. It was presented as an answer to a lecture by Jean-Luc Nancy entitled "Ipso facto cogitans ac demens"
Radical Immersions. Navigating Between Virtual / Physical Enviroments and Information Bubbles, 2020
This paper traces the origins of the power relations present in immersion. Immersion is a modern ... more This paper traces the origins of the power relations present in immersion. Immersion is a modern experience that the baroque invented to access a situation where the newfound relativity made new methods of communication necessary. The paper analyses selected examples (from ceiling painting to theory of conversation) in order to grasp the structure of this power relation present in baroque culture and reappearing today in force. Immersive simulation consists in a) dissimulating depth and creating a surface; b) eliminating the distance between the spectator and the vision; c) providing a predefined point of view. Simulation of the power and empowerment are two faces of the same relation: the same situation that engendered the first made possible the second. Resistance to immersion and radical immersion are possible forms of empowerment in this frame.
Holtpont. Társadalomkritikai tanulmányok Magyarország elmúlt 25 évéről, Budapest, Napvilág Kiadó, 2016
A kortárs magyar irodalom túllépett a "posztmodern" értelmezési kereteken. De mi volt a posztmode... more A kortárs magyar irodalom túllépett a "posztmodern" értelmezési kereteken. De mi volt a posztmodern emancipációs eredménye? Volt-e, van-e lehetőség kulturális felszabadításról beszélni a modernség horizontján túl?
Gábor Boros–Judit Szalai–Olivér István Tóth (eds): The Concept of Affectivity in Early Modern Philosophy, Budapest, ELTE, 2017
Spinoza's Philosphy is a philosophy of emancipation. It promotes both personal and communal empow... more Spinoza's Philosphy is a philosophy of emancipation. It promotes both personal and communal empowerment. However while the emancipation of the thought is an evident subject of the Ethics it is less evident that the empowerment of the affective body is also a distinguished subject of Spinoza's philosophy. The emancipation of the body (as opposed to the emancipation of the consciuosness) can only be achieved by a self-affirmative and the same time in-itself-differentiated commonwealth, the community of bodies, thus it is a political theme.
"Bagi Zsolt, akinek nevét e könyv címlapján olvastam először, s akiről – bár ez valószínűleg nem ... more "Bagi Zsolt, akinek nevét e könyv címlapján olvastam először, s akiről – bár ez valószínűleg nem válik dicséretemre – ma sem tudok többet, mint hogy e könyv írója, ragyogó, komolyan átgondolt, rendkívül érdekes irodalomelméletet írt. Lakonikus címét a lehető legkomolyabban kell vennünk: ez a munka az irodalmi nyelv egy jelenségéről vagy módjáról szól, amelyet a szerző Nádas Péter nagy regényében tár, sőt ismer föl. A körülírás az ő művében testesül meg. Másrészt viszont a szerző a modern irodalmi nyelv kulcsfogalmának tekinti a körülírást, sőt reprezentatív jelentőségűnek tartja az egész modern világ szempontjából. Ez a világ – szolid érvelését kissé kihangosítva – nem beszélhető el, s nem írható le, hanem csak körülírható. S mivel mindezzel – hogy kedvenc szavát használjam – „elszámolt”, azaz minderre alapos okokat talált, az út a modernitás dilemmáitól Nádasig s Nádastól ezekig a dilemmákig intellektuális feszültséggel telítődött, amely nem csökken e kis könyv egyetlen lapján sem. Az utószó tanúsága szerint hét évig készült azon a három helyen, amelyet recenzióm címében is megnevezek. Úgy képzelem, hogy tömörítése legalább olyan lényeges feladat lehetett, mint kidolgozása; ami a kezünkben van, mind kifejtését, mind érvelését, mind hivatkozásait tekintve szokatlanul ökonomikus, sűrű és gazdag szövésű, aminek nem mond ellent, hogy a jó filozófiák módjára rendszeresen ismétli és összefoglalja állításait." (Radnóti Sándor: "Pécs, Páty, Párizs" Holmi, 2006 Június)
A könyv szerzője ebben a remek kötetben azzal fenyeget bennünket, hogy filozófiája nem könnyed, s... more A könyv szerzője ebben a remek kötetben azzal fenyeget bennünket, hogy filozófiája nem könnyed, s e fenyegetését teljes mértékben be is váltja. Azért teszi ezt, mert súlyos aggályai vannak a filozófia társalgási modelljével szemben, amikor a gondolatok labdái ide-oda pattannak, s a játék szabálya, hogy elkapjuk vagy visszaüssük. Nem, ő ehelyett inkább mázsás köveket görget, vagy még inkább – konstruál. Konstrukciói nem önkényességet vagy alaptalanságot jelentenek, hanem új szellemi nézőpontokat. Magyarországon filozofálva (regényt írva, képet festve) megszoktuk – Bagi Zsolt kedves kifejezésével élve –, hogy elszámoljunk azzal: nem éppen a centrumban vagyunk, s ezt a provincializmus kritikájával, vagy a periférikus helyzet kísérleti, sőt, néha egy-egy dologban élre ugró lehetőségeinek számba vételével dolgozzuk fel. Ő ezzel szemben a lokalitás és univerzalitás új viszonyát ajánlja nekünk, mint a modern kor jellegzetességét, ahol az univerzalitás nem a centrumokból árad a perifériába, mert a centrumok is lokálisak. „Az egyetemes arca, ahogy a helyünkről látszik” – magyarázza könyve címét. Így aztán természetes módon kapcsolódnak össze a tartalomjegyzék alapján nagyon is széttartó témájú írások, Merleau-Ponty festészetfilozófiája illeszkedik a Nyolcak művészetéhez, s egy filozófiatörténeti mesterműként is értékelhető Spinoza-tanulmányról felfogjuk, hogy a szerző a magyar társadalom súlyos betegségére, a dezintegrációra keresi benne az orvosságot, ahogyan Kemény István és Bartis Attila párbeszédéről, vagy Petri György Mizantróp-fordításáról szólva is.
András Csaba és Hites Sándor, szerk. Kapitalizmus és irodalomtörténet. Reciti kon... more András Csaba és Hites Sándor, szerk. Kapitalizmus és irodalomtörténet. Reciti konferenciakötetek 15. Budapest: reciti, 2022.
A kötet tartalma:
András Csaba, Hites Sándor: Előszó
Bagi Zsolt: Kulturális logika vagy emancipatorikus esemény? -- Kapitalizmus és irodalom
Weiss János: Kapitalizmus és kultúra -- A kritikai társadalomelmélet – tudománymetodológiai megközelítésben
Borbély András: Antikapitalizmus és esztétika Adorno és a korai Lukács viszonyában
András Csaba: A bomlás virágai -- Irodalom, film és piac viszonya Bertolt Brecht A „Koldusopera”-per című írásában
Fogarasi György: Az adomány mint zsákmány -- Máté és Marx a pénzmagról
B. Kiss Mátyás: A tőke vámpírtermészete -- A politikai gazdaságtan bírálatának irodalmi és popkulturális vonatkozásai
Székely Örs: Deus creditor -- Gazdasági logika a magyar ellenreformáció épületes irodalmában
Hegedüs Béla: Szavak piaca -- A nyelv és a szavak metaforái a kora újkortól a magyar irodalmi megújulásig
Tóth Kálmán: A kapitalizmus apológiája és kritikája Gorove István Nyugot című útleírásában
Mészáros Gábor: Nemzeti kultúra, nemzeti ipar és kapitalizmus az 1840-es években -- Beöthy Zsigmond publicisztikáiról
Rózsafalvi Zsuzsanna: A Révai Testvérek és a „kapitalista könyvirodalom”
Halmos Károly: A nemzeti kultúra mint piac és üzem (Betrieb)
T. Szabó Levente: Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek: negatív érzelmek és a magyar irodalmi piac szótára a 19. század közepén
Lengyel Imre Zsolt: Újságírás, közönség, irodalom -- Az 1900 körüli évtizedek irodalmi diskurzusa a piacosodással kapcsolatos dilemmák kontextusában
Seregi Tamás: A remekmű ára
Hites Sándor: Irodalmi érvek a kapitalizmus mellett annak bukása előtt (Ayn Rand: Atlas Shrugged)
Értelemmintázatok a globalitás és lokalitás találkozásában, 2021
This is a philosophical essay on the locality of thinking. Philosophy is nothing else than making... more This is a philosophical essay on the locality of thinking. Philosophy is nothing else than making the local world infinite. It is not generalization nor globalization but infinite localization.
This paper analyses Georg Lukács's The Particularity as a Category of the Aesthetic, from the poi... more This paper analyses Georg Lukács's The Particularity as a Category of the Aesthetic, from the point of view of a possible theory of locality implicit in this work. It argues that The Particularity is Lukács's logic (in the sens of Hegelian logic and not that of formal logic). A logic that can provide a fundament to a universalism that is critical toward globalism.
The paper contributes to the debate between Jacques Derrida and Michel Foucault on the interpreta... more The paper contributes to the debate between Jacques Derrida and Michel Foucault on the interpretation of the First Meditation of Descartes. It differs from both by arguing that the First Meditation uses the metaphor of the painters to create an event in the process of the doubt, which in turn renders the mediating subject itself possible. It was presented as an answer to a lecture by Jean-Luc Nancy entitled "Ipso facto cogitans ac demens"
Radical Immersions. Navigating Between Virtual / Physical Enviroments and Information Bubbles, 2020
This paper traces the origins of the power relations present in immersion. Immersion is a modern ... more This paper traces the origins of the power relations present in immersion. Immersion is a modern experience that the baroque invented to access a situation where the newfound relativity made new methods of communication necessary. The paper analyses selected examples (from ceiling painting to theory of conversation) in order to grasp the structure of this power relation present in baroque culture and reappearing today in force. Immersive simulation consists in a) dissimulating depth and creating a surface; b) eliminating the distance between the spectator and the vision; c) providing a predefined point of view. Simulation of the power and empowerment are two faces of the same relation: the same situation that engendered the first made possible the second. Resistance to immersion and radical immersion are possible forms of empowerment in this frame.
Holtpont. Társadalomkritikai tanulmányok Magyarország elmúlt 25 évéről, Budapest, Napvilág Kiadó, 2016
A kortárs magyar irodalom túllépett a "posztmodern" értelmezési kereteken. De mi volt a posztmode... more A kortárs magyar irodalom túllépett a "posztmodern" értelmezési kereteken. De mi volt a posztmodern emancipációs eredménye? Volt-e, van-e lehetőség kulturális felszabadításról beszélni a modernség horizontján túl?
Gábor Boros–Judit Szalai–Olivér István Tóth (eds): The Concept of Affectivity in Early Modern Philosophy, Budapest, ELTE, 2017
Spinoza's Philosphy is a philosophy of emancipation. It promotes both personal and communal empow... more Spinoza's Philosphy is a philosophy of emancipation. It promotes both personal and communal empowerment. However while the emancipation of the thought is an evident subject of the Ethics it is less evident that the empowerment of the affective body is also a distinguished subject of Spinoza's philosophy. The emancipation of the body (as opposed to the emancipation of the consciuosness) can only be achieved by a self-affirmative and the same time in-itself-differentiated commonwealth, the community of bodies, thus it is a political theme.
"Bagi Zsolt, akinek nevét e könyv címlapján olvastam először, s akiről – bár ez valószínűleg nem ... more "Bagi Zsolt, akinek nevét e könyv címlapján olvastam először, s akiről – bár ez valószínűleg nem válik dicséretemre – ma sem tudok többet, mint hogy e könyv írója, ragyogó, komolyan átgondolt, rendkívül érdekes irodalomelméletet írt. Lakonikus címét a lehető legkomolyabban kell vennünk: ez a munka az irodalmi nyelv egy jelenségéről vagy módjáról szól, amelyet a szerző Nádas Péter nagy regényében tár, sőt ismer föl. A körülírás az ő művében testesül meg. Másrészt viszont a szerző a modern irodalmi nyelv kulcsfogalmának tekinti a körülírást, sőt reprezentatív jelentőségűnek tartja az egész modern világ szempontjából. Ez a világ – szolid érvelését kissé kihangosítva – nem beszélhető el, s nem írható le, hanem csak körülírható. S mivel mindezzel – hogy kedvenc szavát használjam – „elszámolt”, azaz minderre alapos okokat talált, az út a modernitás dilemmáitól Nádasig s Nádastól ezekig a dilemmákig intellektuális feszültséggel telítődött, amely nem csökken e kis könyv egyetlen lapján sem. Az utószó tanúsága szerint hét évig készült azon a három helyen, amelyet recenzióm címében is megnevezek. Úgy képzelem, hogy tömörítése legalább olyan lényeges feladat lehetett, mint kidolgozása; ami a kezünkben van, mind kifejtését, mind érvelését, mind hivatkozásait tekintve szokatlanul ökonomikus, sűrű és gazdag szövésű, aminek nem mond ellent, hogy a jó filozófiák módjára rendszeresen ismétli és összefoglalja állításait." (Radnóti Sándor: "Pécs, Páty, Párizs" Holmi, 2006 Június)
A könyv szerzője ebben a remek kötetben azzal fenyeget bennünket, hogy filozófiája nem könnyed, s... more A könyv szerzője ebben a remek kötetben azzal fenyeget bennünket, hogy filozófiája nem könnyed, s e fenyegetését teljes mértékben be is váltja. Azért teszi ezt, mert súlyos aggályai vannak a filozófia társalgási modelljével szemben, amikor a gondolatok labdái ide-oda pattannak, s a játék szabálya, hogy elkapjuk vagy visszaüssük. Nem, ő ehelyett inkább mázsás köveket görget, vagy még inkább – konstruál. Konstrukciói nem önkényességet vagy alaptalanságot jelentenek, hanem új szellemi nézőpontokat. Magyarországon filozofálva (regényt írva, képet festve) megszoktuk – Bagi Zsolt kedves kifejezésével élve –, hogy elszámoljunk azzal: nem éppen a centrumban vagyunk, s ezt a provincializmus kritikájával, vagy a periférikus helyzet kísérleti, sőt, néha egy-egy dologban élre ugró lehetőségeinek számba vételével dolgozzuk fel. Ő ezzel szemben a lokalitás és univerzalitás új viszonyát ajánlja nekünk, mint a modern kor jellegzetességét, ahol az univerzalitás nem a centrumokból árad a perifériába, mert a centrumok is lokálisak. „Az egyetemes arca, ahogy a helyünkről látszik” – magyarázza könyve címét. Így aztán természetes módon kapcsolódnak össze a tartalomjegyzék alapján nagyon is széttartó témájú írások, Merleau-Ponty festészetfilozófiája illeszkedik a Nyolcak művészetéhez, s egy filozófiatörténeti mesterműként is értékelhető Spinoza-tanulmányról felfogjuk, hogy a szerző a magyar társadalom súlyos betegségére, a dezintegrációra keresi benne az orvosságot, ahogyan Kemény István és Bartis Attila párbeszédéről, vagy Petri György Mizantróp-fordításáról szólva is.
András Csaba és Hites Sándor, szerk. Kapitalizmus és irodalomtörténet. Reciti kon... more András Csaba és Hites Sándor, szerk. Kapitalizmus és irodalomtörténet. Reciti konferenciakötetek 15. Budapest: reciti, 2022.
A kötet tartalma:
András Csaba, Hites Sándor: Előszó
Bagi Zsolt: Kulturális logika vagy emancipatorikus esemény? -- Kapitalizmus és irodalom
Weiss János: Kapitalizmus és kultúra -- A kritikai társadalomelmélet – tudománymetodológiai megközelítésben
Borbély András: Antikapitalizmus és esztétika Adorno és a korai Lukács viszonyában
András Csaba: A bomlás virágai -- Irodalom, film és piac viszonya Bertolt Brecht A „Koldusopera”-per című írásában
Fogarasi György: Az adomány mint zsákmány -- Máté és Marx a pénzmagról
B. Kiss Mátyás: A tőke vámpírtermészete -- A politikai gazdaságtan bírálatának irodalmi és popkulturális vonatkozásai
Székely Örs: Deus creditor -- Gazdasági logika a magyar ellenreformáció épületes irodalmában
Hegedüs Béla: Szavak piaca -- A nyelv és a szavak metaforái a kora újkortól a magyar irodalmi megújulásig
Tóth Kálmán: A kapitalizmus apológiája és kritikája Gorove István Nyugot című útleírásában
Mészáros Gábor: Nemzeti kultúra, nemzeti ipar és kapitalizmus az 1840-es években -- Beöthy Zsigmond publicisztikáiról
Rózsafalvi Zsuzsanna: A Révai Testvérek és a „kapitalista könyvirodalom”
Halmos Károly: A nemzeti kultúra mint piac és üzem (Betrieb)
T. Szabó Levente: Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek: negatív érzelmek és a magyar irodalmi piac szótára a 19. század közepén
Lengyel Imre Zsolt: Újságírás, közönség, irodalom -- Az 1900 körüli évtizedek irodalmi diskurzusa a piacosodással kapcsolatos dilemmák kontextusában
Seregi Tamás: A remekmű ára
Hites Sándor: Irodalmi érvek a kapitalizmus mellett annak bukása előtt (Ayn Rand: Atlas Shrugged)
Uploads
Papers by Zsolt Bagi
Books by Zsolt Bagi
Radnóti Sándor
Edited books by Zsolt Bagi
A kötet tartalma:
András Csaba, Hites Sándor: Előszó
Bagi Zsolt: Kulturális logika vagy emancipatorikus esemény? -- Kapitalizmus és irodalom
Weiss János: Kapitalizmus és kultúra -- A kritikai társadalomelmélet – tudománymetodológiai megközelítésben
Borbély András: Antikapitalizmus és esztétika Adorno és a korai Lukács viszonyában
András Csaba: A bomlás virágai -- Irodalom, film és piac viszonya Bertolt Brecht A „Koldusopera”-per című írásában
Fogarasi György: Az adomány mint zsákmány -- Máté és Marx a pénzmagról
B. Kiss Mátyás: A tőke vámpírtermészete -- A politikai gazdaságtan bírálatának irodalmi és popkulturális vonatkozásai
Székely Örs: Deus creditor -- Gazdasági logika a magyar ellenreformáció épületes irodalmában
Hegedüs Béla: Szavak piaca -- A nyelv és a szavak metaforái a kora újkortól a magyar irodalmi megújulásig
Tóth Kálmán: A kapitalizmus apológiája és kritikája Gorove István Nyugot című útleírásában
Mészáros Gábor: Nemzeti kultúra, nemzeti ipar és kapitalizmus az 1840-es években -- Beöthy Zsigmond publicisztikáiról
Rózsafalvi Zsuzsanna: A Révai Testvérek és a „kapitalista könyvirodalom”
Halmos Károly: A nemzeti kultúra mint piac és üzem (Betrieb)
T. Szabó Levente: Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek: negatív érzelmek és a magyar irodalmi piac szótára a 19. század közepén
Lengyel Imre Zsolt: Újságírás, közönség, irodalom -- Az 1900 körüli évtizedek irodalmi diskurzusa a piacosodással kapcsolatos dilemmák kontextusában
Seregi Tamás: A remekmű ára
Hites Sándor: Irodalmi érvek a kapitalizmus mellett annak bukása előtt (Ayn Rand: Atlas Shrugged)
Radnóti Sándor
A kötet tartalma:
András Csaba, Hites Sándor: Előszó
Bagi Zsolt: Kulturális logika vagy emancipatorikus esemény? -- Kapitalizmus és irodalom
Weiss János: Kapitalizmus és kultúra -- A kritikai társadalomelmélet – tudománymetodológiai megközelítésben
Borbély András: Antikapitalizmus és esztétika Adorno és a korai Lukács viszonyában
András Csaba: A bomlás virágai -- Irodalom, film és piac viszonya Bertolt Brecht A „Koldusopera”-per című írásában
Fogarasi György: Az adomány mint zsákmány -- Máté és Marx a pénzmagról
B. Kiss Mátyás: A tőke vámpírtermészete -- A politikai gazdaságtan bírálatának irodalmi és popkulturális vonatkozásai
Székely Örs: Deus creditor -- Gazdasági logika a magyar ellenreformáció épületes irodalmában
Hegedüs Béla: Szavak piaca -- A nyelv és a szavak metaforái a kora újkortól a magyar irodalmi megújulásig
Tóth Kálmán: A kapitalizmus apológiája és kritikája Gorove István Nyugot című útleírásában
Mészáros Gábor: Nemzeti kultúra, nemzeti ipar és kapitalizmus az 1840-es években -- Beöthy Zsigmond publicisztikáiról
Rózsafalvi Zsuzsanna: A Révai Testvérek és a „kapitalista könyvirodalom”
Halmos Károly: A nemzeti kultúra mint piac és üzem (Betrieb)
T. Szabó Levente: Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek: negatív érzelmek és a magyar irodalmi piac szótára a 19. század közepén
Lengyel Imre Zsolt: Újságírás, közönség, irodalom -- Az 1900 körüli évtizedek irodalmi diskurzusa a piacosodással kapcsolatos dilemmák kontextusában
Seregi Tamás: A remekmű ára
Hites Sándor: Irodalmi érvek a kapitalizmus mellett annak bukása előtt (Ayn Rand: Atlas Shrugged)