Eszter Berényi

A tanulmány a hat- és nyolcosztályos, egyházi fenntartású gimnáziumoknak a magyar közoktatás struktúrájában betöltött pozíciójával és az ezekbe az iskolákba jelentkezők jellegzetességeivel foglalkozik. Bemutatja a közelmúlt legfontosabb változásait is, az egyházi iskolák térnyerését ezen az iskolatípuson belül. Ezenkívül egy középiskolaválasztás előtt álló szülőkkel készült kérdőíves kutatás eredményeinek segítségével azt a kérdést járja körül, hogy kik, honnan és hogyan rekrutálódnak azok, akik ebbe az iskolatípusba jelentkeznek. Az eredmények alapján az egyházi, illetve más fenntartású iskolákba jelentkezők között kitapintható néhány lényeges különbség az iskolák egyes társadalmi funkcióival kapcsolatban vallott nézetekkel, a kisgimnáziumi jelentkezés konkrét okaival, valamint a felkészülési szokásokkal kapcsolatban is.

The article scrutinises the application process and its consequences in terms of educational inequalities in early selective grammar schools in Hungary. The focus is on the almost one-year-long process of preparation for the entrance exams to these grammar schools. Its main aim is to depict how the gradual nature of getting into secondary education intensifies social selection within the educational sector. The analysis is based upon the findings of a mixed method research, of which the results of the two waves of the survey and the consecutive interviews will be analysed. The article provides evidence of successful practices during the preparation process to these schools, as well as evidence of self-exclusion mechanisms for socially disadvantaged families. Overall, the results suggest that the most important selection factors are not the written or oral entrance exams themselves, but the decision to enter and remain in the preparation process, as well as the strategic decisions ma...

The article scrutinises the application process and its consequences in terms of educational inequalities in early selective grammar schools in Hungary. The focus is on the almost one-year-long process of preparation for the entrance exams to these grammar schools. Its main aim is to depict how the gradual nature of getting into secondary education intensifies social selection within the educational sector. The analysis is based upon the findings of a mixed method research, of which the results of the two waves of the survey and the consecutive interviews will be analysed.

The article provides evidence of successful practices during the preparation process to these schools, as well as evidence of self-exclusion mechanisms for socially disadvantaged families. Overall, the results suggest that the most important selection factors are not the written or oral entrance exams themselves, but the decision to enter and remain in the preparation process, as well as the strategic decisions made by the parents during the preparation process.

Tanulmányunkban az emberek éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjeit a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 számú projektjének keretein belül zajló kérdőíves adatfelvétel adatainak segítségével vizsgáljuk. Elsőként a megkérdezettek szabályokhoz fűződő viszonyát vizsgáljuk meg, közelebbről azt, hogy a válaszadók milyen megoldásokat találnak megfelelőnek a környezettudatosságra vonatkozó attitűdök formálására. Az ezzel kapcsolatos kérdések a kérdőívben egyrészt a meghatározó ágensek valamint az összlakosság attitűdjének lehetséges befolyásolására vonatkoznak. Kiindulásunk az, hogy abban, hogy e kérdéskörben milyen megoldásokat tartanának helyesnek a megkérdezettek, meghatározó a szabályokhoz való viszonyuk, a szabályokkal kapcsolatban kialakult attitűdjük. Ezt az attitűdöt egyrészt a saját életükben, a szabályok kialakításával, betartatásával összefüggő élmények, másrészt az őket körülvevő társadalmi rendszer és társadalmi viszonyok, és az abban elfoglalt helyük, státuszuk határozza me

This article discusses the dynamic interaction between global policy and knowledge flows and two post-communist education systems – Hungary and Romania – with special attention to the appropriation of post-bureaucratic regulation tools and the structural changes enhanced by the knowledge transmitted by the Programme for International Student Assessment (PISA) survey. First, through the lens of the socio-history of educational assessments, the varieties of state socialist education systems are detailed in order to contextualise the subsequent discussion about the entry of the two countries into the PISA survey and the national institutional changes generated by PISA. After the thematic comparison of the country case studies, the article concludes that the two cases do not allow the conceptualisation of a single post-socialist model of PISA reception, but, on the contrary, the international comparative framework of PISA offers an opportunity to critically interrogate the complex proce...

In my Dissertation, I analyse some of the major changes in education-policy discourse in Hungary since the fall of communism. Three public policies and policy tools are under scrutiny: free school choice; the Comenius program for quality assurance; and the Assessment of Basic Competences. I chose these three policies and policy tools for several reasons. All of them were of central importance to at least one government; their analysis can provide insight into the relationship between public policy and politics and, last but not least, all of them are relevant policies with respect to the classic problems of the sociology of education. Assuming that public policy making is a social process, the main aim of the dissertation is to analyse its mechanisms and the changes within the education-policy discourse. The dissertation begins with the introduction of the three public policies to be discussed and the presentation of the main hypothesis. This is followed by the theoretical framework...

In our paper, we will present some of the findings that we have obtained in the framework of an international research1. Although the call for papers of this conference did not exactly mention the topics we are about to introduce, we decided to present our results here since we find them rather challenging.On one hand, it is in fact important to study the different mechanisms that can be introduced in the higher educational sector in order to assure quality in research (for example, creation of a policy of quality assurance within the institutions, or make it possible to find and follow up every single research, or introducing a protocol to be followed in terms of the documentation of the scientific researches etc). But on the other hand, it is also important to investigate into the conditions of research at the macro-sociological level, so at the level of the nation-state (in fact, such investigations could deal with the role of the supra-national agencies also, these latter having...

41 Resumo: A Hungria é um dos países europeus cujo sistema educativo foi repetidamente diagnos-ticado como apresentando um desempenho abaixo da média e uma discrepância entre as escolas acima da média quando comparada com outros países que participam ...

Aujourd'hui, c'est une situation inedite qui s'observe en Hongrie : une autonomie tres importante a la fois des municipalites (arrondissements de Budapest et communes) et des etablissements scolaires eux-memes. Plus recemment, avec l'apparition de nouveaux acteurs de pilotage, mais surtout d'outils de pilotage indirects (appels d'offre, incitation/dissuasion financiere, planification, etc.) et la multiplication des instances et methodes d'evaluation sur un marche en expansion (experts prives, institutions publiques qui vivent du marche, etc.), le pays est devenu un veritable laboratoire de la multiregulation et de la multi-evaluation. Ce d'autant plus que, malgre son role modeste, l'Etat central tente regulierement de peser sur les choix locaux, qu'il s'agisse des programmes ou, fait nouveau, de la lutte contre la segregation (qui frappe notamment la minorite tsigane). Il en resulte un effet de mosaique du paysage scolaire a travers le pay...

Hungarian schools use a wide range of strategies, which are particularly deployed when parents are able to choose―usually freely―a school for their six-year-old children. This choice becomes a deciding factor in the child’s academic future. Therefore, competition between schools is very often extreme and school rankings are not equalitarian. They are determined by the social background of the school-district population, families’ own social background, the location of schools in the local area, their size, and the connections that their principals have developed with local authorities. Some schools try to “import” mainly upper-class children, while others are forced to specialize in students with learning difficulties; there are also some bilateral schools, offering advanced (elite) as well as standard classes, enrolling a great number of disadvantaged students. Other than the schools using strategies described here, there are also schools that have not been mobilized.

ABSZTRAKT A tanulmány azt mutatja be, hogy hogyan érintette a digitális tanrend a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumba felvételizőket. A Covid-19 alatti iskolabezárásokkal kapcsolatos releváns szakirodalmak és a kisgimnáziumi iskolaforma bemutatása után egy vegyes módszertannal készült kutatás eredményeinek segítségével kerül sor a két egymást követő időszak: a felvételizési felkészülés, majd az azt váratlanul követő iskolabezárás alatti időszak tapasztalatainak elemzésére. A két időszakban közös, hogy az iskola intézménye kevés szerepet vállal a tanulásban az érintettek számára, ezért a tanulók családjaira jóval több teher hárul, mint az egyéb időszakokban. A tanulmány bemutatja az érintett családok tanulástámogatási gyakorlatainak közös és eltérő elemeit a két időszakra vonatkozóan, és az ezekkel kapcsolatban felmerült főbb problémákat. Kulcsszavak: középiskolai felvételi, Covid-19, iskolabezárás, család Special times in education-what grammar school applicants and their parents have to say about the school closures during the Covid-19 pandemic ABSTRACT The aim of this article is to scrutinize the experiences of applicants to the selective six-and eight-year long grammar schools during the Covid-lockdown of the schools. First the relevant literature on school closures during Covid-19 and the specialties of the early selective grammar schools will be presented. Then the application process, and the school lockdown period will be analyzed using the results of a mixed method research. The two periods have in common that the school as an institution plays a passive role in both periods for those involved. As a consequence the families must play a more active role in the educational activities of their children than in other, less special periods. The study presents the common and different features of the learning support practices of the affected families during the two periods and the main problems encountered by them.

Az egyházi fenntartók aránya az utóbbi évtizedben jelentősen megemelkedett a magyar általános iskolarendszerben.Az egyházi iskolák jellemzően társadalmilag kevésbé heterogének, tanulóik magasabb társadalmi státuszúak, mint az állami fenntartású iskolák diákjai, növekvő számuk pedig szervesen hozzájárul a magyar iskolarendszer társadalmi polarizációjához. Az oktatáskutatások kevésbé foglalkoztak azonban eddig azokkal az egyházi intézményekkel, amelyek a környékbeli iskolákkal összevetve hátrányosabb társadalmi összetételűek, és roma tanulókat is fogadnak. Tanulmányunkban négy olyan református általános iskolával foglalkozunk, amelyek viszonylag magas arányban fogadnak roma tanulókat is. Részletesebben elemezzük a vizsgált általános iskolák egyházi átvételének körülményeit és beiskolázási stratégiáit, valamint a roma és hátrányos helyzetű tanulók kirekesztésének és befogadásának jellegzetes folyamatait. Végül kitérünk a roma integrációval kapcsolatos iskolai narratívákra, arra keresve...

A kutatás során - feldolgozva a vonatkozó szakirodalmat és a korábbi hazai kutatásokat e tárgyban - egy budapesti kerület empirikus (kérdőív, mélyinterjú, megfigyelés) oktatásszociológiai vizsgálatát végeztük el. A legfontosabb célunk az volt, hogy megmutassuk: az oktatáspolitika valami egészen mást jelent a mai Magyarországon, mint amire általában gondolni szoktak - laikusok, kutatók és döntéshozók egyaránt. A ''döntéseket'' a decentralizált magyar rendszerben kevésbé az állami döntéshozók, mint inkább (1) az iskolapiac (szülői döntések), (2) helyi döntéshozók (az önkormányzatok mint iskolafenntartók), (3) ''utcaszintű bürokraták'' (street level bureaucrats), vagyis maguk az oktatási intézmények és pedagógusok, (4) az ún. iskolatudományok képviselői (pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok -- nevelési tanácsadók) hozzák. A nemzetközi tendenciának megfelelően maga az állam is újfajta módon igyekszik (már amennyire tud) részt venni az oktatásirán...

My paper scrutinizes the entry process to the early academic tracks of the selective academic grammar schools in Hungary. The paper emphasizes the gradual nature of the secondary school selection process due to this optional school choice for 4 and 6 grad-ers. The results show that elementary schools with pupils from disadvantaged social backgrounds do not offer any chance to their pupils to participate in this competition. Those who wish to take the exams need a very solid family background. Families need to invest all sorts of capital: financial, social and cultural alike, in order to stay in the competition. The necessity of this highly supportive family background combined with the non-compulsory,-thus not visible to just anybody-nature of this selection process makes it a scene where social inequalities are reproduced to a remarkable extent. Keywords: early tracks of the selective grammar schools, gradual secondary school selection, social inequalities, family background uj kutatasok a nevelestudomanyokban.indd 301

My paper scrutinizes the entry process to the early academic tracks of the selective academic grammar schools in Hungary. The paper emphasizes the gradual nature of the secondary school selection process due to this optional school choice for 4 and 6 grad-ers. The results show that elementary schools with pupils from disadvantaged social backgrounds do not offer any chance to their pupils to participate in this competition. Those who wish to take the exams need a very solid family background. Families need to invest all sorts of capital: financial, social and cultural alike, in order to stay in the competition. The necessity of this highly supportive family background combined with the non-compulsory,-thus not visible to just anybody-nature of this selection process makes it a scene where social inequalities are reproduced to a remarkable extent.

The article investigates parental strategies and the reproduction of social inequalities during the application process and entrance exams to the "early selective grammar schools" (ESGS) in Hungary. The analysis is based on interviews made with 22 families, complemented by statistical data on the ESGS. The article depicts how and why the role of the parents becomes almost decisive in this process. Drawing on Bourdieu's concept of capital conversion the paper testifies how the cultural, economic and social capital of the family is heavily used during the preparation process, and how the ESGS becomes a major issue in the family for a couple of months. Analysing the motivations and the practice of the parents during the process does not only confirm that these families attribute great significance to education but also that they use this entrance exam as an exit strategy from mainstream education, which is harshly criticized by them.

Berényi Eszter Az iskolaválasztás szabadsága és az esélyegyenlőség 1 Összefoglaló Magyarországon az európai országokkal ellentétben már az elemi iskolába kerüléskor szabad iskolaválasztás van a zömében állami fenntartású iskolák között. Ezzel a választási lehetőséggel annál inkább tud élni egy család, minél magasabb a társadalmi státusza. A szabad iskolaválasztás mást jelent a városi környezetben, ahol egymástól nem messze több iskola is működik, és mást ott, ahol a választás azt jelenti, hogy a település egyetlen iskolája helyett egy másik településre kell elvinni a gyereket. Akárhol is működik, a szabad iskolaválasztás nagy mértékben hozzájárul az iskolai egyenlőtlenségekhez, s a már meglévő társadalmi szegregációt tovább fokozza. A mérési eredmények szerint nemcsak a társadalom további kettészakadásához járul mindez hozzá, de valójában azoknak sem ad mérhetetlen előnyöket, akik ily módon a " jó " iskolákba kerülnek. Versenyképes és a társadalmi kohéziót erősítő iskolák úgy jöhetnének létre, ha egy szintre (méghozzá magas szintre) hoznák az iskolákat, külön támogatva azokat, amelyek teljesen szegregált közösséget látnak el. Ebben az esetben különösebb társadalmi ellenállás nélkül válna megszüntethetővé a szabad iskolaválasztás intézménye is. Magyarországon gyökeres változások mentek végbe a közoktatásban az elmúlt 5 évben, de van egy dolog, ami változatlan maradt: ez pedig a szabad iskolaválasztás joga a közoktatásban. A magyar kontextusban magától értetődőnek tűnik ez a rendszerváltással egyidős jog. Nem véletlenül említem itt a rendszerváltást, ugyanis a szabad iskolaválasztás megjelenése az államszocializmus központosított és felülről vezérelt oktatási rendszerének fellazulásának is erős szimbóluma volt, és a demokrácia és a szabadság általános eszményeihez kötődött.