Valéria Juhász

Az olvasástanulás és -elsajátítás feltételei közt alapvető összetevőként tartjuk számon az olvasási motivációt. Az olvasáselsajátítási motiváció nagymértékben függ a gyermek érdeklődésétől (összefüggésben a literációs környezeti összetevőkkel), illetve attól, hogy maga a gyermek milyen sikeresnek érzi magát ebben a folyamatban. A sikerességet a gyermek olvasási szintjéhez, érdeklődéséhez igazított könyvekkel lehet támogatni. Az önálló olvasásra felkészítő és ösztönző könyvek széles körű ismerete nélkülözhetetlen azon pedagógusok, illetve szülők számára, akik figyelemmel kísérik a gyermekek olvasástanulási folyamatát. Előadásomban a könyvkiadók által különféleképpen jelölt, szintezett könyveket mutatom be. A szintezett könyvek az olvasástanulás és -elsajátítás megkönnyítésére és támogatására létrehozott olyan könyvkiadói kiadványok, amelyekben a szavak és a nyelvi szerkezetek
előfordulásai, illetve a tipográfia egy adott olvasási/dekódolási tapasztalathoz, szövegértési szinthez igazítottak, több szempontból kontrolláltak (pl. életkor, nyelvi tapasztalat). A kiadók a direkt olvasástanulást támogató célból létrehozott kiadványaik szintezését egyértelműen, ugyanakkor változatos formában jelölik a könyveiken pl. ajánlott életkor vagy életkori sávok, szintmegjelölések sorszámokkal vagy szintre utaló szavakkal (pl. kezdő, haladó, illetve fantázianevekkel, pl. Breki, Tigris). A szintezések koncepciójára gyakorta utalnak a könyvborítókon vagy külön kiadványokban, esetleg a kiadói honlapokon, azonban ezek reklámcélokkal is egybemosódnak, így e kiadványok olvasástanulási célból való ajánlásához szükséges ezek szakmai elemzése is. Előadásomban bemutatom a kiadók olvasástanulásra motiváló tipográfiai elképzeléseit, ilyenek például a nagybetűs könyvek, illetve a kisbetűs könyvek különböző megoldásai: a szótagoltatók; a szövegbe illesztett képmegnevezések; a gyerek-felnőtt közti megosztott olvasásra motiválók, illetőleg a nagyobb betűmérettel és sortávval kezdő, majd a betűméretet, a szószerkezeteket, a mondathosszt egyre növelő, a sortávot pedig csökkentő sorozatok választékát. Részletesebben beszélek a 9 szintezettségű Aranyfakönyvek olvashatósági jellemzőiről, amelyek szintezése mind tipográfiájukban, mind szó-, illetve szófajhasználatukban, szószerkezeteikben, mondathosszukban, az ismétlődésekben, illetve azok variációiban érhető tetten.

A szövegértési, tanulási képesség meghatározó összetevője a szókincs, ezért a gyerekek szókincsének a feltérképezése hozzásegít a tudatosan tervezhető tanítási, fejlesztői munkához. A tanulmány első része bemutatta a szókincs fejlődésére vonatkozó kutatásokat, majd különböző szókincsvizsgálati módszereket ismertetett. A tanulmány második felében olyan vizsgálatok, eljárások bemutatása következik, amelyek egy-egy komplex nyelvi vizsgálóeljárás részei óvodás korban, iskolába lépéskor, avagy kisiskolás korban. A tanulmány második felében szóolvasó készséget vizsgáló teszteket ismerhet meg az olvasó. A bemutatott eljárások egy része kötelező szűrővizsgálatok részét is képezi. Az egyén szókincsének feltérképezésére irányuló módszerek megismerése azért fontos, mert általuk képet kaphatunk a gyermekek esetleges elmaradásairól, és célzott fejlesztéssel segíthetjük a szövegértési és a tanulási képességének a fejlődését.

A nyelvi tudatosság megfelelő fejlettségi szintje elengedhetetlen az írás-olvasás megtanulásához, illetve a további nyelvi fejlődéshez. Számos kisgyerek iskolába lépéskor nem rendelkezik megfelelő szintű nyelvi tudatossággal. A hazai és a nemzetközi kutatási eredmények is sürgetik, hogy már óvodáskorban kezdjük el a literációs készségek megfelelő előkészítését. Ebben – az általános nyelvi tapasztalatszerzésen túl –a nyelvi elemekre történő tudatos összpontosítás, figyelemráfordítás is szerepet játszik. Tanulmányunkban röviden részletezzük a nyelvi tudatosság szintjeit, majd olyan típusú dobókockás feladatokat adunk közre, amelyek hozzásegítik a gyerekeket ahhoz, hogy játékosan, örömmel foglalkozzanak a nyelvvel.

A 2014-ben megjelent, Gombos Péter által szerkesztett Kié az olvasás? című tanulmánykötet azt a kérdést járja körül, hogy ki mit és hogyan tehet azért, hogy a társadalom írásbeliséggel kapcsolatos kultúrája, gondolkodási szintje egészében véve magasabb legyen, hiszen ennek számottevő gazdasági hozadéka van, ami közös érdekünk. A kötet szerzői már önmagukban jelzik, hogy az olvasóvá válást komplex kérdéskörként kell megközelítenünk, amivel – többek között – foglalkoznak olvasáskutatók, tanítók, tanárok, óvodapedagógusok, könyvtárosok, valamint pszichológusok is

A bontakozó írásbeliség korszaka már a születés előtt megkezdődik és az iskoláskorig tart. Jelen tanulmányban a meséléshez, azon belül is a képeskönyv-nézegetéshez kapcsolódóan írok az írásbeliségbe való belenevelődésről: hogyan határozza meg a család szocioökonómiai státusza azt, hogy mitől válik valaki olvasó emberré, a képeskönyvek milyen interakcióra hívó jellemzővel rendelkeznek. Kitérek a képeskönyv-nézegetéshez kapcsolódó tevékenységek felosztására – a literációra való nevelődés szempontjából. A közös olvasási tevékenységek informális, vagyis jelentésorientált tevékenységei közvetve segítik az olvasástanulást a szókincs és a nyelv komplex fejlődésén keresztül, a formális tevékenységek, azaz a kódra irányuló tanítások (betűtanítás, olvasástanítás), illetve azok gyakorisága pedig előrejelzik a gyerekek olvasástanulási sikerességét. Mindezek meghatározzák, hogy a gyermekek mennyire fognak később maguktól olvasni. A tanulmány arra kívánja ráirányítani a figyelmet, hogy a képeskön...

There has been a growing research interest into the implementation of Content and Language Integrated Learning (CLIL) in higher education, however, limited research attention has been devoted to the investigation of the situation in the Visegrad countries. These countries have seen an increasing pressure on higher education institutions to provide courses taught through English in order to enhance teacher and student mobility, to share knowledge and to network. Still, disciplinary teachers are not always prepared for this task. The aim of this paper is twofold. First, it introduces the Visegrad 4+ Project CLIL-HET (Content and Language Integrated Learning – Higher Education Teacher). In the course of the project, a special platform for CLIL, ESP, and disciplinary teachers has been created. Disciplinary teachers can complete a course on CLIL methodology at the website, and the project also aims to assess the linguistic weaknesses of disciplinary teachers who teach their subject throu...

Az olvasástanulás kognitív összetevőivel kapcsolatban számos vizsgálat kimutatta, hogy a fonológiai tudatosság fejlettségi szintje a korai (4–8) életévekben jelentős prediktív hatással bír az olvasástanulás sikerességére. Mégsem lehetünk elégedettek a gyakorlatban bekövetkező változásokkal. Ennek egyik oka az lehet, hogy mennyire vállalja fel az óvoda az iskolaelőkészítést. E fonológiai tudatosság szempontjából szenzitív életkor kihasználása a kognitív érettség függvényében a módszerek, illetve ehhez kapcsolódóan az egyes részképességekhez illesztett gyakorlatok nehézségi fokának a megválasztása szempontjából lehet intézmény-, illetve életkorfüggő. A legújabb kutatások alátámasztják a fonológiai tudatosság első szakaszának, a szótagtudat óvodáskori fejlesztésének a szükségességét. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az óvodás- és a kisiskoláskorban a kognitív fejlettséghez köthető fejlesztési lépéseket, illetve a fonológiai tudatosság fejlesztési feladatainak a spektrumát.

A gamifikáció oktatási alkalmazása egy marketingrendszernek az oktatásba történő adaptálását jelenti. Egy gamifikált (oktatási) folyamatban meghatároznak egy nagyobb célt, amelynek az elérését kisebb lépésekre, rövidebb célszakaszokra bontják. Az egyes állomásokon külső/kisebb ösztönzők segítségével arra törekszenek a tervezők, hogy a folyamatban, a rendszerben tartsák a résztvevőket úgy, hogy adott őpontokban, időintervallumokban adott helyen a résztvevők – a remélt jutalmak egszerzésért – elvégezzék a kitűzött feladatokat. A gamifikációs stratégia daptálásának és folyamatos korszerűsítésének a célja elsősorban egy olyan motivált, proaktív tanulói magatartás kialakítása, ami hatékonyan tudja megtervezni és kivitelezni a céljai eléréséhez szükséges, értelemmel bíró tanulói tevékenységeket, illetve a tanulási folyamatokat. A tanulmány célja, hogy a nemzetközi és haza kutatások alapján rámutasson a gamifikált oktatás elemeire, módszereire és mozgatórugóira: hogyan játszik szerepet a gamifikált oktatás a külső motiváción keresztül a belső motiváció (gamifikáció 2.0) elérésében. Az újabb kutatások fényében a tanulmány alátámasztja az általunk javasolt gamifikált oktatás következő meghatározását: A gamifikáció oktatásban való alkalmazása egy olyan transzparens haladást és fejlődést biztosító motiváló rendszer, amely nagyfokú szabadságot biztosít a változatos, kitágult tanulási keretek megtalálásában, az egyedi tanulási utak, tevékenységformák és ütemezések megtervezésében, azok értékelésében, miközben épít a szociális faktor tanulásszabályozó szerepére. Kiemelt célja az autonómiára, az önszabályozó tanulásra és az egyén saját tanulása iránti felelősségvállalására való nevelés a belső motiváció megtalálásával és a flow-élmény átélésével.