Papers - History of Forestry by Robert Balogh
Historica , 2023
Due to its role in transforming landscapes, and because of its knowledge production that took pla... more Due to its role in transforming landscapes, and because of its knowledge production that took place in a transnational space, forestry is a salient aspect of environmental history globally. Yet, the way forestry management practices evolved in the eastern part of Austria-Hungary has a meagre presence in the literature of environmental history or in the study of empires. This paper begins with outlining routes of circulation of knowledge of forestry within the Habsburg Empire. It emphasises the role of the Academy (later College) of Forestry and Mining at Banská Štiavnica (Selmecbánya in Hungarian) but does not ignore the role of other actors outside that education institution. Then, the paper turns to how the history of professionalization of forestry and the nascent legal notions related to land contributed to the changes of the landscape in the Kingdom of Hungary in the last decades of the 19 th century. The third section discusses the importance of the effort by the community of Hungarian foresters to create a Hungarian professional language.
Múltunk, 2021
A tanulmányban azt körvonalazzuk, hogy miként fonódott egybe az úgynevezett másodlagos természet,... more A tanulmányban azt körvonalazzuk, hogy miként fonódott egybe az úgynevezett másodlagos természet, a professzionális erdészeti eljárások intézményesülése, valamint az első világháború előtti s utáni politikai feltételek közötti különbség Magyarországon. Másodlagos természet alatt két folyamatot értünk: az emberek által kialakított vagy átformált „zöld”, vagyis nem-emberi élőlények által lakott helyeket és olyan tereket, amelyekben az épített infrastruktúra felváltotta a korábbi tájképet.
Annak ellenére, hogy a német területeken képzett professzorok által előadott alapvetések, amelyeket generációkon keresztül a selmecbányai (akadémiai rangot kapó) erdészeti iskola örökített tovább meghatározták azokat az erdészeti eljárásokat, amelyek a 19. századi Magyarországon meghonosodtak, az elemzést nem hagyhatjuk abba azzal, hogy hangsúlyozzuk a recepció jelentőségét. Ezért egymás mellé helyezzük az erdőgazdálkodás jogi szabályait, valamint a különböző szintű képzettséget megszerző erdészeti szakemberek és hallgatók számáról, és az alsóbb szintű oktatási intézmények történetéről gyűjtött adatokat. Az így kapott kép alapján lehetővé válik, hogy összegezzük a másodlagos természet kialakulásának dinamikáját a 19. század második felére és a 20. század elejére vonatkozóan. Az erdészet másodlagos természeten belüli helyét tárgyalva az alsóbb szintű oktatásra fókuszálunk, mivel ez a miliő eddig a történeti kutatás vakfoltjában volt. Ráadásul helyi szinten az alacsonyabb képzettséggel rendelkező hivatalnokok voltak többségben, s ők hajtották végre azt, amit az erdőgazdálkodás általuk internalizált formájából következett.
Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az első világháború utáni időszak vonatkozásában érdemes figyelmet fordítani az oktatási intézmények és a tulajdonviszonyok változása között kapcsolatra. A magántulajdonban levő erdők abszolút és relatív súlyának növekedése kapcsán hangsúlyozzuk azokat a központi kormányzati törekvéseket, amelyek ezek szorosabb felügyeletére, valamint az infrastruktúra állami fejlesztésére vonatkoztak. Ezen belül az alföldfásítási program segítségével a klimatikus viszonyokra és Magyarország geopolitikai helyzetére vonatkozó korabeli elgondolások viszonyára is rávilágítunk.
Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv 2021, 2021
In: Kern, Zoltán; Demeter, Gábor; Pinke, Zsolt; Romhányi, Beatrix; Bíró, László; Vadas, András (szerk.) Környezettörténet 3. Környezeti folyamatok a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományos források tükrében, 2021
The paper contextualizes a series of experiments with pine tree species in order to shed light on... more The paper contextualizes a series of experiments with pine tree species in order to shed light on the role of state socialist regimes in the connection between research activities carried out locally and anthropogenic ecological changes at various scales. The interaction between the biography of István Bánó - a key researcher – and the life span of the pine research programme will clarify the role of interpersonal encounters, hierarchies within the scientific institution, and transnational cooperation within the so-called Socialist Block and across the Iron Curtain. The late 1950s and the early 1960s were not only the juncture for better known phenomena such as global expansion of capital, social changes, and recurring Cold War tension: these developments coincided and interacted with the rise the age of breakthroughs in biological sciences. Importantly, Bánó’s career will also highlight that presenting researchers of the post-World War II decades as either obedient soldiers of Stalinist violence or of modernist ideology is a misreading.
In: Kern, Zoltán; Demeter, Gábor; Pinke, Zsolt; Romhányi, Beatrix; Bíró, László; Vadas, András (szerk.) Környezettörténet 3. Környezeti folyamatok a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományos források tükrében, 2021
Historicizing the Anthropocene in the Carpathian Basin: forests, pastures and society in the East... more Historicizing the Anthropocene in the Carpathian Basin: forests, pastures and society in the Eastern part of the former Szatmár County in Northeastern Hungary, 1880-1919
The legal and administrative instruments designed to turn agriculture in Hungary into a profit oriented economic activity stirred up village communities and prompted them to design new strategies. We may identify this dynamic as on the key elements of the Anthropocene in the Carpathian Basin. One of the specificities of hilly areas, which were often peripheries, was the lack of pasture. By the 1910s, the state level forestry administration was aware that the system that came into existence in the second half of the 19th century was not a viable one. Experimenting with and formalizing some type of agrosilvopastural system (that they termed legelőerdő) was an important aspect of these efforts even if foresters were silent about traditional silvopastural practices and wood pastures.
The actual village-level cases from the region I studied show that the changes that occurred in terms of land rights brought about conflicts within village communities as well as between forestry authorities and village communities. the importance of these cases lies in showing that, at the local level, the new system of land titles triggered conflicts and were conducive to breaking communal forms of land management. There was a variety of possible responses and strategies while it was the very laws that prevented villages to carry out viable solutions.
Based on statistics about the area of forest stands in the pre-1919 Szatmár County and using the related tables of the agricultural statistics of 1895 I show that the area of forests shrank near those settlements that had to maintain more than 0.5 cattle per cadastral acre (katasztrális hold) between 1896 and 1911. This correlation prompts the hypothesis that forestry administration sanctioned, or at least, came to terms with forests turned into pasture. Thus, it appears that during the 1900s and 1910s forestry administration assumed a new role: it facilitated compromise between the new rules of profit-oriented agriculture and the economic activities at the local level. Importantly, there was no indication that administrative decisions were based on ethnic bias or concerns.
The hypothesis of compromise asks for more research and a more complete set of cases from the former Szatmár County that will enable us to outline the specificities of the Anthropocene in peripheral areas of the Carpathian Basin during the late 19th and early 20th century.
Részlet a könyv bevezetőjéből
Countryside and Communism in Eastern Europe. Perceptions, Attitudes, Propaganda
This paper argues that the afforestation campaign of the 1950s was at the juncture of Sovietizati... more This paper argues that the afforestation campaign of the 1950s was at the juncture of Sovietization, science and changing local work regimes in Hungary. Therefore, the paper is organized into two sections with two subchapters in each section. The first section analyses the relationship between propaganda and governmentality in the state socialist period of the region in the light of afforestation. In the second section I turn to the local level. I look at the roles that women played in the landscape of afforestation and investigate how afforestation influenced the life of farmers and cooperatives as well as that of regional forestry just before the decisive wave of collectivization.
Hungarian Historical Review, 2018
The paper argues that exploring the content and sites of transnational entanglements
is a more ad... more The paper argues that exploring the content and sites of transnational entanglements
is a more adequate way to study the relationship between the Cold War and the Great
Acceleration phase of Anthropocene than looking at the so-called East vs. West in
isolation. By focusing on how scientific ideas, economic concepts, industrial projects,
and data production emerged and intertwined in the case of activities related to poplar
trees in Hungary, it becomes clear that anthropogenic landscape change during the state socialist period was embedded into the global circulation of ideas about forests, materials and ecology. The paper also points out that forestry is a relevant area of knowledge for studying the reasons behind anthropogenic change leading to the Anthropocene because of continuities it provides across World Wars and regions, and because the profession engages with biological knowledge production, business interests, political demands regarding long-term economic growth, and notions of ecological crisis in its everyday practice.
Keywords: Anthropocene, science studies, history of forestry, state socialism, paper
production
Tudás-háló
Az Országos Erdészeti Egyesület a 19. század közepén jött létre. Az 1860-as évek elején legfont... more Az Országos Erdészeti Egyesület a 19. század közepén jött létre. Az 1860-as évek elején legfontosabb programpontjává a magyar erdészeti szaknyelv megteremtése vált. Ekkortól története állam és civil társadalom magyarországi kapcsolata történetének tükre. Az OEE gyors sikereket ért el intézményépítés terén, és az 1880-as évekre az agrárpolitika megkerülhetetlen tényezőjévé vált. A tanulmány azokat az egyesületi szerepeket tárgyalja, amelyek a perifériák fölötti állami kontrollal, valamint a tudományos tudás és a nemzetépítő törekvések kapcsolatával függnek össze.
URBS Várostörténeti évkönyv
A tanulmány célja, hogy összekapcsolja az kultúra és természet viszonyában bekövetkező korszakvál... more A tanulmány célja, hogy összekapcsolja az kultúra és természet viszonyában bekövetkező korszakváltásról szóló interdiszciplináris vitát (antropocén, lásd Emett-Lekan 2016) és a nacionalizmus konstruktivista politikai-történeti szociológiáját (Gellner 1983, Anderson 1983). Ezt az erdészet 19. század végi és 20. század eleji magyarországi működése lokális hatásainak vizsgálatába ágyazva éri el. A tanulmány első része bemutatja, hogy az erdészet nemzetépítésben és az állami bürokrácia terjeszkedésében játszott szerepe új tájformáló technológiák alkalmazásában mutatkozott meg, s ezek közül a legfontosabbak az üzemtervek és az erdei vasutak voltak. Mindkét eszköz hozzájárult ahhoz, hogy a tájkép „árucikk” jelleget öltsön, illetve árucikk jellege módosuljon (kommodifikáció). Az üzemterv a szabályos állapotok kijelölésével és geometria alkalmazásával a területek értékének számszerűsítésére ösztönzött, míg a vasút egyre sűrűbb hálózatokat teremtve tette lehetővé a fás területekkel való rendszeres gazdálkodást. A második alfejezet a nemzetgazdaság átfogó statisztikai és térbeli leírására és ábrázolására törekvő minisztériumi irányítás és a lokális érdekek közötti ellentétre fókuszálva mutatja be a helyi erdőgazdálkodást övező vitákat. A harmadik alfejezet a debreceni erdők állami kezelésbe vételét és az új üzemtervek szemléleletváltását mutatja be az első világháborús és háború utáni válság kontextusában. A konklúzió reflektál Thomas Lekan német tájkép és nacionalizmus kapcsolatát elemző monográfiájára, Günnel Cederlöf jog és tájkép brit birodalmon belüli viszonyát taglaló munkáira, valamint Eszik Veronika földrajz és nemzetiesítés magyarországi kapcsolatára vonatkozó kutatására, s rámutat, hogy az antropocén tézis kutatása szempontjából a kommodifikáció fogalom használatában még komoly lehetőségek vannak.
Országos Erdészeti Egyesület Almanach I
Az Országos Erdészeti Egyesület története ma már 150 évet ölel át, így az egyesület múltja Magyar... more Az Országos Erdészeti Egyesület története ma már 150 évet ölel át, így az egyesület múltja Magyarország modernkori történelmének tükre. Az OEE történetének kutatása során arra törekedtem, hogy összegezzem, hogy a kb. 1860 és kb. 1970 közötti időszak, a modernitás korának, meghatározó folyamatai, a nemzetépítés, az államépítés, milyen kölcsönhatásban álltak az ökológiai viszonyokról való gondolkodással, s ezen belül az erdészeti tudás formálódásával.
Papers - Food History, Science and Governance by Robert Balogh
Hungarian Historical Review, 2023
The paper analyses the roles of milk production and milk supply in the changes of the state-socie... more The paper analyses the roles of milk production and milk supply in the changes of the state-society relations and knowledge production in 20th early century Hungary. It places laboratories and the perception of milk as material in the centre of analysis prompting a narrative that takes account of the hybrid nature of milk. Building on arguments that Bruno Latour and Timothy Mitchell formulated, this study reveals key aspects of government, economy and modernity by using the notion that there are no clear boundaries between culture and nature. Hybridity also refers to the impossibility of controlling for all aspects of "nature." The first part of the paper takes laboratories as junctures of legislation and urban-rural relations. The second part highlights the urban conditions as well as the local political contexts of milk consumption and milk shortage in the World War I and post-World War I period. Overall, the paper is a case for why food history is one of the ways to take research beyond methodological nationalism without having to ignore the realm of politics.
Egy másik Kelet-Európa : Munkás-és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. 303 p. Budapest: ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, 2017., 2017
Jelen tanulmányban azt mutatom be, hogy az élelmiszerellátás 1945-ös állapota szempontjából a bes... more Jelen tanulmányban azt mutatom be, hogy az élelmiszerellátás 1945-ös állapota szempontjából a beszolgáltatási rendszer közösségre gyakorolt hatása, a kormányzás technológiája, a vidék-város kapcsolat, valamint az ember-állat viszony voltak a legfontosabb tényezők. Ebből a kérdésfelvetésből következik, hogy a front átvonulása és 1946 nyara, vagyis a forint bevezetésének időpontja, közötti élelmiszerhiány kapcsán számos szereplő döntéseit kell figyelembe vennünk. Az egyes szereplőknek igen eltérő elképzelései voltak az igazságos és kívánatos élelmiszer elosztás mibenlétéről.
Papers - Memory and History by Robert Balogh
Ludovika.hu Horizontok, 2023
Central European Horizons , 2021
Central European Horizons, 2021
This thematic issue of the Central European Horizons intends to examine the 20th century history ... more This thematic issue of the Central European Horizons intends to examine the 20th century history of urban centres of Central Europe – an area ranging from the Baltic zone to Serbia – specifically, how the changes that impacted the region influenced individual towns. What are the elements that have disappeared, what has remained, and how current inhabitants relate to these changes? How the memories of past epochs live on? What the identity of cities comprises of? The authors who answered our call for articles approached these issues in many ways. Our first thematic issue starts with the study of Veronika Szeghy-Gayer on politics of memory and the local identity of today’s Košice/Kassa. Gruia Bădescu’s paper deals with the changes in the built environment of Fiume/Rijeka after World War II, while Péter Bedők focuses on changes and the political contexts of the demographic patterns and the related violence in the region of Vilnius/Wilno during World War II. The last paper of this issue, by Csaba Zahorán, discusses the Hungarian perception of the changes of Transylvanian towns in the interwar period.
Múltunk, 2021
A tanulmány a United Nations Relief and Rehabilitation Administration (ENSZ Segélyezési és Helyre... more A tanulmány a United Nations Relief and Rehabilitation Administration (ENSZ Segélyezési és Helyreállítási Igazgatósága, UNRRA) Magyarországon keletkezett dokumentumai alapján olyan aspektusokra irányítja rá a figyelmet, amelyek Magyarországot – a hidegháború formálódásán túl is – az 1946-ban meginduló, illetve a már zajló globális folyamatokhoz kapcsolták a második világháború utáni időszakban. A kontextualizálás érdekében első lépésben felmérem a második világháború utáni segélyprogramok jelentőségét az 1945 utáni globális történelemben és Kelet-Közép-Európa helyét a nemzetközi segélyprogramok történetében. Ezt követően egy különleges forráscsoport alapján vizsgálom a magyar lakossággal amerikai adminisztrációjához való viszonyát, majd közelítő kérdéseket teszek fel a segélyezés irányításában részt vevő amerikai személyzet magyar lakossággal kapcsolatos percepciójával kapcsolatban. A harmadik alfejezet a korabeli hiányra vonatkozó, az UNRRA számára gyűjtött, vagy általuk elérhető információk forrásait értelmezi. Hangsúlyozom a segélyszállítmányok ellátásban játszott jelentőségét, valamint azt, hogy Vörös Hadsereg jelenlétének terhe és a jóvátétel címén történő rekvirálás mellett az 1946–1947-es év globálisan jelentkező időjárási anomáliái is jelentősen hozzájárultak az időszak ínségéhez. A tanulmány végén rámutatok azokra a tényezőkre, amelyek miatt az UNRRA dokumentumok tükrében a korai szovjetizáció tézise revízióra szorul.
Uploads
Papers - History of Forestry by Robert Balogh
Annak ellenére, hogy a német területeken képzett professzorok által előadott alapvetések, amelyeket generációkon keresztül a selmecbányai (akadémiai rangot kapó) erdészeti iskola örökített tovább meghatározták azokat az erdészeti eljárásokat, amelyek a 19. századi Magyarországon meghonosodtak, az elemzést nem hagyhatjuk abba azzal, hogy hangsúlyozzuk a recepció jelentőségét. Ezért egymás mellé helyezzük az erdőgazdálkodás jogi szabályait, valamint a különböző szintű képzettséget megszerző erdészeti szakemberek és hallgatók számáról, és az alsóbb szintű oktatási intézmények történetéről gyűjtött adatokat. Az így kapott kép alapján lehetővé válik, hogy összegezzük a másodlagos természet kialakulásának dinamikáját a 19. század második felére és a 20. század elejére vonatkozóan. Az erdészet másodlagos természeten belüli helyét tárgyalva az alsóbb szintű oktatásra fókuszálunk, mivel ez a miliő eddig a történeti kutatás vakfoltjában volt. Ráadásul helyi szinten az alacsonyabb képzettséggel rendelkező hivatalnokok voltak többségben, s ők hajtották végre azt, amit az erdőgazdálkodás általuk internalizált formájából következett.
Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az első világháború utáni időszak vonatkozásában érdemes figyelmet fordítani az oktatási intézmények és a tulajdonviszonyok változása között kapcsolatra. A magántulajdonban levő erdők abszolút és relatív súlyának növekedése kapcsán hangsúlyozzuk azokat a központi kormányzati törekvéseket, amelyek ezek szorosabb felügyeletére, valamint az infrastruktúra állami fejlesztésére vonatkoztak. Ezen belül az alföldfásítási program segítségével a klimatikus viszonyokra és Magyarország geopolitikai helyzetére vonatkozó korabeli elgondolások viszonyára is rávilágítunk.
The legal and administrative instruments designed to turn agriculture in Hungary into a profit oriented economic activity stirred up village communities and prompted them to design new strategies. We may identify this dynamic as on the key elements of the Anthropocene in the Carpathian Basin. One of the specificities of hilly areas, which were often peripheries, was the lack of pasture. By the 1910s, the state level forestry administration was aware that the system that came into existence in the second half of the 19th century was not a viable one. Experimenting with and formalizing some type of agrosilvopastural system (that they termed legelőerdő) was an important aspect of these efforts even if foresters were silent about traditional silvopastural practices and wood pastures.
The actual village-level cases from the region I studied show that the changes that occurred in terms of land rights brought about conflicts within village communities as well as between forestry authorities and village communities. the importance of these cases lies in showing that, at the local level, the new system of land titles triggered conflicts and were conducive to breaking communal forms of land management. There was a variety of possible responses and strategies while it was the very laws that prevented villages to carry out viable solutions.
Based on statistics about the area of forest stands in the pre-1919 Szatmár County and using the related tables of the agricultural statistics of 1895 I show that the area of forests shrank near those settlements that had to maintain more than 0.5 cattle per cadastral acre (katasztrális hold) between 1896 and 1911. This correlation prompts the hypothesis that forestry administration sanctioned, or at least, came to terms with forests turned into pasture. Thus, it appears that during the 1900s and 1910s forestry administration assumed a new role: it facilitated compromise between the new rules of profit-oriented agriculture and the economic activities at the local level. Importantly, there was no indication that administrative decisions were based on ethnic bias or concerns.
The hypothesis of compromise asks for more research and a more complete set of cases from the former Szatmár County that will enable us to outline the specificities of the Anthropocene in peripheral areas of the Carpathian Basin during the late 19th and early 20th century.
is a more adequate way to study the relationship between the Cold War and the Great
Acceleration phase of Anthropocene than looking at the so-called East vs. West in
isolation. By focusing on how scientific ideas, economic concepts, industrial projects,
and data production emerged and intertwined in the case of activities related to poplar
trees in Hungary, it becomes clear that anthropogenic landscape change during the state socialist period was embedded into the global circulation of ideas about forests, materials and ecology. The paper also points out that forestry is a relevant area of knowledge for studying the reasons behind anthropogenic change leading to the Anthropocene because of continuities it provides across World Wars and regions, and because the profession engages with biological knowledge production, business interests, political demands regarding long-term economic growth, and notions of ecological crisis in its everyday practice.
Keywords: Anthropocene, science studies, history of forestry, state socialism, paper
production
Papers - Food History, Science and Governance by Robert Balogh
Papers - Memory and History by Robert Balogh
Annak ellenére, hogy a német területeken képzett professzorok által előadott alapvetések, amelyeket generációkon keresztül a selmecbányai (akadémiai rangot kapó) erdészeti iskola örökített tovább meghatározták azokat az erdészeti eljárásokat, amelyek a 19. századi Magyarországon meghonosodtak, az elemzést nem hagyhatjuk abba azzal, hogy hangsúlyozzuk a recepció jelentőségét. Ezért egymás mellé helyezzük az erdőgazdálkodás jogi szabályait, valamint a különböző szintű képzettséget megszerző erdészeti szakemberek és hallgatók számáról, és az alsóbb szintű oktatási intézmények történetéről gyűjtött adatokat. Az így kapott kép alapján lehetővé válik, hogy összegezzük a másodlagos természet kialakulásának dinamikáját a 19. század második felére és a 20. század elejére vonatkozóan. Az erdészet másodlagos természeten belüli helyét tárgyalva az alsóbb szintű oktatásra fókuszálunk, mivel ez a miliő eddig a történeti kutatás vakfoltjában volt. Ráadásul helyi szinten az alacsonyabb képzettséggel rendelkező hivatalnokok voltak többségben, s ők hajtották végre azt, amit az erdőgazdálkodás általuk internalizált formájából következett.
Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az első világháború utáni időszak vonatkozásában érdemes figyelmet fordítani az oktatási intézmények és a tulajdonviszonyok változása között kapcsolatra. A magántulajdonban levő erdők abszolút és relatív súlyának növekedése kapcsán hangsúlyozzuk azokat a központi kormányzati törekvéseket, amelyek ezek szorosabb felügyeletére, valamint az infrastruktúra állami fejlesztésére vonatkoztak. Ezen belül az alföldfásítási program segítségével a klimatikus viszonyokra és Magyarország geopolitikai helyzetére vonatkozó korabeli elgondolások viszonyára is rávilágítunk.
The legal and administrative instruments designed to turn agriculture in Hungary into a profit oriented economic activity stirred up village communities and prompted them to design new strategies. We may identify this dynamic as on the key elements of the Anthropocene in the Carpathian Basin. One of the specificities of hilly areas, which were often peripheries, was the lack of pasture. By the 1910s, the state level forestry administration was aware that the system that came into existence in the second half of the 19th century was not a viable one. Experimenting with and formalizing some type of agrosilvopastural system (that they termed legelőerdő) was an important aspect of these efforts even if foresters were silent about traditional silvopastural practices and wood pastures.
The actual village-level cases from the region I studied show that the changes that occurred in terms of land rights brought about conflicts within village communities as well as between forestry authorities and village communities. the importance of these cases lies in showing that, at the local level, the new system of land titles triggered conflicts and were conducive to breaking communal forms of land management. There was a variety of possible responses and strategies while it was the very laws that prevented villages to carry out viable solutions.
Based on statistics about the area of forest stands in the pre-1919 Szatmár County and using the related tables of the agricultural statistics of 1895 I show that the area of forests shrank near those settlements that had to maintain more than 0.5 cattle per cadastral acre (katasztrális hold) between 1896 and 1911. This correlation prompts the hypothesis that forestry administration sanctioned, or at least, came to terms with forests turned into pasture. Thus, it appears that during the 1900s and 1910s forestry administration assumed a new role: it facilitated compromise between the new rules of profit-oriented agriculture and the economic activities at the local level. Importantly, there was no indication that administrative decisions were based on ethnic bias or concerns.
The hypothesis of compromise asks for more research and a more complete set of cases from the former Szatmár County that will enable us to outline the specificities of the Anthropocene in peripheral areas of the Carpathian Basin during the late 19th and early 20th century.
is a more adequate way to study the relationship between the Cold War and the Great
Acceleration phase of Anthropocene than looking at the so-called East vs. West in
isolation. By focusing on how scientific ideas, economic concepts, industrial projects,
and data production emerged and intertwined in the case of activities related to poplar
trees in Hungary, it becomes clear that anthropogenic landscape change during the state socialist period was embedded into the global circulation of ideas about forests, materials and ecology. The paper also points out that forestry is a relevant area of knowledge for studying the reasons behind anthropogenic change leading to the Anthropocene because of continuities it provides across World Wars and regions, and because the profession engages with biological knowledge production, business interests, political demands regarding long-term economic growth, and notions of ecological crisis in its everyday practice.
Keywords: Anthropocene, science studies, history of forestry, state socialism, paper
production
changes that the colonial mode of knowledge production triggered. When taking a smaller-scale look and focusing on the vicinity and
supply network of the steelworks, it becomes visible that the TISCO , as an industrial development project, brought about an immediate human ecological crisis in the area. The paper also shows that the company used its position and title as the landowner to curb local political initiatives, however, locals had a chance to challenge decisions over land use once they also turned to the colonial state. Considering both company and colonial governmentality helps to define domination and subalternity in terms of landscape and land-use change.
Az itt ismertetett kötet egy történész és egy 20. századi amatőr fotós gyűjteménye közötti párbeszédből született. A végeredmény fontos lehet mind a romániai magyar kisebbség története, illetve az épített örökség és a fotók történeti forrásértéke iránt érdeklődő kutatók, mind a történetmondásra képes fényképeket kedvelők számára.