- Landscape Ecology, Work and Labour, Central and Eastern Europe, History and Memory, South Asian History, Anthropology of Food, and 23 moreHybrid Geographies, Early Modern History, History of India, Empire, British Imperial and Colonial History (1600 - ), Colonialism, History of Colonial India, Modern Indian History, Labour history, South Asia, Contemporary History, Asian Studies, Indigenous or Aboriginal Studies, Memory Studies, Labor History and Studies, History of Hungary, Subaltern Studies, Postcolonial Studies, Post-Colonialism, Moral Economy, Philosophy of Science, Central Asia (History), and Central Asian History (Area Studies)edit
- I'm a junior researcher mainly working on historicizing the Anthropocene through the history of forests and forestry ... moreI'm a junior researcher mainly working on historicizing the Anthropocene through the history of forests and forestry in Central Europe. I'm also interested in the social and environmental history of South Asia.edit
- Horváth Sándor, Szilágyi Zsoltedit
Due to its role in transforming landscapes, and because of its knowledge production that took place in a transnational space, forestry is a salient aspect of environmental history globally. Yet, the way forestry management practices... more
Due to its role in transforming landscapes, and because of its knowledge production that took place in a transnational space, forestry is a salient aspect of environmental history globally. Yet, the way forestry management practices evolved in the eastern part of Austria-Hungary has a meagre presence in the literature of environmental history or in the study of empires. This paper begins with outlining routes of circulation of knowledge of forestry within the Habsburg Empire. It emphasises the role of the Academy (later College) of Forestry and Mining at Banská Štiavnica (Selmecbánya in Hungarian) but does not ignore the role of other actors outside that education institution. Then, the paper turns to how the history of professionalization of forestry and the nascent legal notions related to land contributed to the changes of the landscape in the Kingdom of Hungary in the last decades of the 19 th century. The third section discusses the importance of the effort by the community of Hungarian foresters to create a Hungarian professional language.
Research Interests:
A tanulmányban azt körvonalazzuk, hogy miként fonódott egybe az úgynevezett másodlagos természet, a professzionális erdészeti eljárások intézményesülése, valamint az első világháború előtti s utáni politikai feltételek közötti különbség... more
A tanulmányban azt körvonalazzuk, hogy miként fonódott egybe az úgynevezett másodlagos természet, a professzionális erdészeti eljárások intézményesülése, valamint az első világháború előtti s utáni politikai feltételek közötti különbség Magyarországon. Másodlagos természet alatt két folyamatot értünk: az emberek által kialakított vagy átformált „zöld”, vagyis nem-emberi élőlények által lakott helyeket és olyan tereket, amelyekben az épített infrastruktúra felváltotta a korábbi tájképet.
Annak ellenére, hogy a német területeken képzett professzorok által előadott alapvetések, amelyeket generációkon keresztül a selmecbányai (akadémiai rangot kapó) erdészeti iskola örökített tovább meghatározták azokat az erdészeti eljárásokat, amelyek a 19. századi Magyarországon meghonosodtak, az elemzést nem hagyhatjuk abba azzal, hogy hangsúlyozzuk a recepció jelentőségét. Ezért egymás mellé helyezzük az erdőgazdálkodás jogi szabályait, valamint a különböző szintű képzettséget megszerző erdészeti szakemberek és hallgatók számáról, és az alsóbb szintű oktatási intézmények történetéről gyűjtött adatokat. Az így kapott kép alapján lehetővé válik, hogy összegezzük a másodlagos természet kialakulásának dinamikáját a 19. század második felére és a 20. század elejére vonatkozóan. Az erdészet másodlagos természeten belüli helyét tárgyalva az alsóbb szintű oktatásra fókuszálunk, mivel ez a miliő eddig a történeti kutatás vakfoltjában volt. Ráadásul helyi szinten az alacsonyabb képzettséggel rendelkező hivatalnokok voltak többségben, s ők hajtották végre azt, amit az erdőgazdálkodás általuk internalizált formájából következett.
Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az első világháború utáni időszak vonatkozásában érdemes figyelmet fordítani az oktatási intézmények és a tulajdonviszonyok változása között kapcsolatra. A magántulajdonban levő erdők abszolút és relatív súlyának növekedése kapcsán hangsúlyozzuk azokat a központi kormányzati törekvéseket, amelyek ezek szorosabb felügyeletére, valamint az infrastruktúra állami fejlesztésére vonatkoztak. Ezen belül az alföldfásítási program segítségével a klimatikus viszonyokra és Magyarország geopolitikai helyzetére vonatkozó korabeli elgondolások viszonyára is rávilágítunk.
Annak ellenére, hogy a német területeken képzett professzorok által előadott alapvetések, amelyeket generációkon keresztül a selmecbányai (akadémiai rangot kapó) erdészeti iskola örökített tovább meghatározták azokat az erdészeti eljárásokat, amelyek a 19. századi Magyarországon meghonosodtak, az elemzést nem hagyhatjuk abba azzal, hogy hangsúlyozzuk a recepció jelentőségét. Ezért egymás mellé helyezzük az erdőgazdálkodás jogi szabályait, valamint a különböző szintű képzettséget megszerző erdészeti szakemberek és hallgatók számáról, és az alsóbb szintű oktatási intézmények történetéről gyűjtött adatokat. Az így kapott kép alapján lehetővé válik, hogy összegezzük a másodlagos természet kialakulásának dinamikáját a 19. század második felére és a 20. század elejére vonatkozóan. Az erdészet másodlagos természeten belüli helyét tárgyalva az alsóbb szintű oktatásra fókuszálunk, mivel ez a miliő eddig a történeti kutatás vakfoltjában volt. Ráadásul helyi szinten az alacsonyabb képzettséggel rendelkező hivatalnokok voltak többségben, s ők hajtották végre azt, amit az erdőgazdálkodás általuk internalizált formájából következett.
Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az első világháború utáni időszak vonatkozásában érdemes figyelmet fordítani az oktatási intézmények és a tulajdonviszonyok változása között kapcsolatra. A magántulajdonban levő erdők abszolút és relatív súlyának növekedése kapcsán hangsúlyozzuk azokat a központi kormányzati törekvéseket, amelyek ezek szorosabb felügyeletére, valamint az infrastruktúra állami fejlesztésére vonatkoztak. Ezen belül az alföldfásítási program segítségével a klimatikus viszonyokra és Magyarország geopolitikai helyzetére vonatkozó korabeli elgondolások viszonyára is rávilágítunk.
Research Interests:
Research Interests:
The paper contextualizes a series of experiments with pine tree species in order to shed light on the role of state socialist regimes in the connection between research activities carried out locally and anthropogenic ecological changes... more
The paper contextualizes a series of experiments with pine tree species in order to shed light on the role of state socialist regimes in the connection between research activities carried out locally and anthropogenic ecological changes at various scales. The interaction between the biography of István Bánó - a key researcher – and the life span of the pine research programme will clarify the role of interpersonal encounters, hierarchies within the scientific institution, and transnational cooperation within the so-called Socialist Block and across the Iron Curtain. The late 1950s and the early 1960s were not only the juncture for better known phenomena such as global expansion of capital, social changes, and recurring Cold War tension: these developments coincided and interacted with the rise the age of breakthroughs in biological sciences. Importantly, Bánó’s career will also highlight that presenting researchers of the post-World War II decades as either obedient soldiers of Stalinist violence or of modernist ideology is a misreading.
Research Interests:
Historicizing the Anthropocene in the Carpathian Basin: forests, pastures and society in the Eastern part of the former Szatmár County in Northeastern Hungary, 1880-1919 The legal and administrative instruments designed to turn... more
Historicizing the Anthropocene in the Carpathian Basin: forests, pastures and society in the Eastern part of the former Szatmár County in Northeastern Hungary, 1880-1919
The legal and administrative instruments designed to turn agriculture in Hungary into a profit oriented economic activity stirred up village communities and prompted them to design new strategies. We may identify this dynamic as on the key elements of the Anthropocene in the Carpathian Basin. One of the specificities of hilly areas, which were often peripheries, was the lack of pasture. By the 1910s, the state level forestry administration was aware that the system that came into existence in the second half of the 19th century was not a viable one. Experimenting with and formalizing some type of agrosilvopastural system (that they termed legelőerdő) was an important aspect of these efforts even if foresters were silent about traditional silvopastural practices and wood pastures.
The actual village-level cases from the region I studied show that the changes that occurred in terms of land rights brought about conflicts within village communities as well as between forestry authorities and village communities. the importance of these cases lies in showing that, at the local level, the new system of land titles triggered conflicts and were conducive to breaking communal forms of land management. There was a variety of possible responses and strategies while it was the very laws that prevented villages to carry out viable solutions.
Based on statistics about the area of forest stands in the pre-1919 Szatmár County and using the related tables of the agricultural statistics of 1895 I show that the area of forests shrank near those settlements that had to maintain more than 0.5 cattle per cadastral acre (katasztrális hold) between 1896 and 1911. This correlation prompts the hypothesis that forestry administration sanctioned, or at least, came to terms with forests turned into pasture. Thus, it appears that during the 1900s and 1910s forestry administration assumed a new role: it facilitated compromise between the new rules of profit-oriented agriculture and the economic activities at the local level. Importantly, there was no indication that administrative decisions were based on ethnic bias or concerns.
The hypothesis of compromise asks for more research and a more complete set of cases from the former Szatmár County that will enable us to outline the specificities of the Anthropocene in peripheral areas of the Carpathian Basin during the late 19th and early 20th century.
The legal and administrative instruments designed to turn agriculture in Hungary into a profit oriented economic activity stirred up village communities and prompted them to design new strategies. We may identify this dynamic as on the key elements of the Anthropocene in the Carpathian Basin. One of the specificities of hilly areas, which were often peripheries, was the lack of pasture. By the 1910s, the state level forestry administration was aware that the system that came into existence in the second half of the 19th century was not a viable one. Experimenting with and formalizing some type of agrosilvopastural system (that they termed legelőerdő) was an important aspect of these efforts even if foresters were silent about traditional silvopastural practices and wood pastures.
The actual village-level cases from the region I studied show that the changes that occurred in terms of land rights brought about conflicts within village communities as well as between forestry authorities and village communities. the importance of these cases lies in showing that, at the local level, the new system of land titles triggered conflicts and were conducive to breaking communal forms of land management. There was a variety of possible responses and strategies while it was the very laws that prevented villages to carry out viable solutions.
Based on statistics about the area of forest stands in the pre-1919 Szatmár County and using the related tables of the agricultural statistics of 1895 I show that the area of forests shrank near those settlements that had to maintain more than 0.5 cattle per cadastral acre (katasztrális hold) between 1896 and 1911. This correlation prompts the hypothesis that forestry administration sanctioned, or at least, came to terms with forests turned into pasture. Thus, it appears that during the 1900s and 1910s forestry administration assumed a new role: it facilitated compromise between the new rules of profit-oriented agriculture and the economic activities at the local level. Importantly, there was no indication that administrative decisions were based on ethnic bias or concerns.
The hypothesis of compromise asks for more research and a more complete set of cases from the former Szatmár County that will enable us to outline the specificities of the Anthropocene in peripheral areas of the Carpathian Basin during the late 19th and early 20th century.
Research Interests:
This paper argues that the afforestation campaign of the 1950s was at the juncture of Sovietization, science and changing local work regimes in Hungary. Therefore, the paper is organized into two sections with two subchapters in each... more
This paper argues that the afforestation campaign of the 1950s was at the juncture of Sovietization, science and changing local work regimes in Hungary. Therefore, the paper is organized into two sections with two subchapters in each section. The first section analyses the relationship between propaganda and governmentality in the state socialist period of the region in the light of afforestation. In the second section I turn to the local level. I look at the roles that women played in the landscape of afforestation and investigate how afforestation influenced the life of farmers and cooperatives as well as that of regional forestry just before the decisive wave of collectivization.
Research Interests:
The paper argues that exploring the content and sites of transnational entanglements is a more adequate way to study the relationship between the Cold War and the Great Acceleration phase of Anthropocene than looking at the so-called East... more
The paper argues that exploring the content and sites of transnational entanglements
is a more adequate way to study the relationship between the Cold War and the Great
Acceleration phase of Anthropocene than looking at the so-called East vs. West in
isolation. By focusing on how scientific ideas, economic concepts, industrial projects,
and data production emerged and intertwined in the case of activities related to poplar
trees in Hungary, it becomes clear that anthropogenic landscape change during the state socialist period was embedded into the global circulation of ideas about forests, materials and ecology. The paper also points out that forestry is a relevant area of knowledge for studying the reasons behind anthropogenic change leading to the Anthropocene because of continuities it provides across World Wars and regions, and because the profession engages with biological knowledge production, business interests, political demands regarding long-term economic growth, and notions of ecological crisis in its everyday practice.
Keywords: Anthropocene, science studies, history of forestry, state socialism, paper
production
is a more adequate way to study the relationship between the Cold War and the Great
Acceleration phase of Anthropocene than looking at the so-called East vs. West in
isolation. By focusing on how scientific ideas, economic concepts, industrial projects,
and data production emerged and intertwined in the case of activities related to poplar
trees in Hungary, it becomes clear that anthropogenic landscape change during the state socialist period was embedded into the global circulation of ideas about forests, materials and ecology. The paper also points out that forestry is a relevant area of knowledge for studying the reasons behind anthropogenic change leading to the Anthropocene because of continuities it provides across World Wars and regions, and because the profession engages with biological knowledge production, business interests, political demands regarding long-term economic growth, and notions of ecological crisis in its everyday practice.
Keywords: Anthropocene, science studies, history of forestry, state socialism, paper
production
Research Interests:
Az Országos Erdészeti Egyesület a 19. század közepén jött létre. Az 1860-as évek elején legfontosabb programpontjává a magyar erdészeti szaknyelv megteremtése vált. Ekkortól története állam és civil társadalom magyarországi kapcsolata... more
Az Országos Erdészeti Egyesület a 19. század közepén jött létre. Az 1860-as évek elején legfontosabb programpontjává a magyar erdészeti szaknyelv megteremtése vált. Ekkortól története állam és civil társadalom magyarországi kapcsolata történetének tükre. Az OEE gyors sikereket ért el intézményépítés terén, és az 1880-as évekre az agrárpolitika megkerülhetetlen tényezőjévé vált. A tanulmány azokat az egyesületi szerepeket tárgyalja, amelyek a perifériák fölötti állami kontrollal, valamint a tudományos tudás és a nemzetépítő törekvések kapcsolatával függnek össze.
Research Interests:
A tanulmány célja, hogy összekapcsolja az kultúra és természet viszonyában bekövetkező korszakváltásról szóló interdiszciplináris vitát (antropocén, lásd Emett-Lekan 2016) és a nacionalizmus konstruktivista politikai-történeti... more
A tanulmány célja, hogy összekapcsolja az kultúra és természet viszonyában bekövetkező korszakváltásról szóló interdiszciplináris vitát (antropocén, lásd Emett-Lekan 2016) és a nacionalizmus konstruktivista politikai-történeti szociológiáját (Gellner 1983, Anderson 1983). Ezt az erdészet 19. század végi és 20. század eleji magyarországi működése lokális hatásainak vizsgálatába ágyazva éri el. A tanulmány első része bemutatja, hogy az erdészet nemzetépítésben és az állami bürokrácia terjeszkedésében játszott szerepe új tájformáló technológiák alkalmazásában mutatkozott meg, s ezek közül a legfontosabbak az üzemtervek és az erdei vasutak voltak. Mindkét eszköz hozzájárult ahhoz, hogy a tájkép „árucikk” jelleget öltsön, illetve árucikk jellege módosuljon (kommodifikáció). Az üzemterv a szabályos állapotok kijelölésével és geometria alkalmazásával a területek értékének számszerűsítésére ösztönzött, míg a vasút egyre sűrűbb hálózatokat teremtve tette lehetővé a fás területekkel való rendszeres gazdálkodást. A második alfejezet a nemzetgazdaság átfogó statisztikai és térbeli leírására és ábrázolására törekvő minisztériumi irányítás és a lokális érdekek közötti ellentétre fókuszálva mutatja be a helyi erdőgazdálkodást övező vitákat. A harmadik alfejezet a debreceni erdők állami kezelésbe vételét és az új üzemtervek szemléleletváltását mutatja be az első világháborús és háború utáni válság kontextusában. A konklúzió reflektál Thomas Lekan német tájkép és nacionalizmus kapcsolatát elemző monográfiájára, Günnel Cederlöf jog és tájkép brit birodalmon belüli viszonyát taglaló munkáira, valamint Eszik Veronika földrajz és nemzetiesítés magyarországi kapcsolatára vonatkozó kutatására, s rámutat, hogy az antropocén tézis kutatása szempontjából a kommodifikáció fogalom használatában még komoly lehetőségek vannak.
Research Interests:
Az Országos Erdészeti Egyesület története ma már 150 évet ölel át, így az egyesület múltja Magyarország modernkori történelmének tükre. Az OEE történetének kutatása során arra törekedtem, hogy összegezzem, hogy a kb. 1860 és kb. 1970... more
Az Országos Erdészeti Egyesület története ma már 150 évet ölel át, így az egyesület múltja Magyarország modernkori történelmének tükre. Az OEE történetének kutatása során arra törekedtem, hogy összegezzem, hogy a kb. 1860 és kb. 1970 közötti időszak, a modernitás korának, meghatározó folyamatai, a nemzetépítés, az államépítés, milyen kölcsönhatásban álltak az ökológiai viszonyokról való gondolkodással, s ezen belül az erdészeti tudás formálódásával.
Research Interests:
The paper analyses the roles of milk production and milk supply in the changes of the state-society relations and knowledge production in 20th early century Hungary. It places laboratories and the perception of milk as material in the... more
The paper analyses the roles of milk production and milk supply in the changes of the state-society relations and knowledge production in 20th early century Hungary. It places laboratories and the perception of milk as material in the centre of analysis prompting a narrative that takes account of the hybrid nature of milk. Building on arguments that Bruno Latour and Timothy Mitchell formulated, this study reveals key aspects of government, economy and modernity by using the notion that there are no clear boundaries between culture and nature. Hybridity also refers to the impossibility of controlling for all aspects of "nature." The first part of the paper takes laboratories as junctures of legislation and urban-rural relations. The second part highlights the urban conditions as well as the local political contexts of milk consumption and milk shortage in the World War I and post-World War I period. Overall, the paper is a case for why food history is one of the ways to take research beyond methodological nationalism without having to ignore the realm of politics.
Research Interests:
Jelen tanulmányban azt mutatom be, hogy az élelmiszerellátás 1945-ös állapota szempontjából a beszolgáltatási rendszer közösségre gyakorolt hatása, a kormányzás technológiája, a vidék-város kapcsolat, valamint az ember-állat viszony... more
Jelen tanulmányban azt mutatom be, hogy az élelmiszerellátás 1945-ös állapota szempontjából a beszolgáltatási rendszer közösségre gyakorolt hatása, a kormányzás technológiája, a vidék-város kapcsolat, valamint az ember-állat viszony voltak a legfontosabb tényezők. Ebből a kérdésfelvetésből következik, hogy a front átvonulása és 1946 nyara, vagyis a forint bevezetésének időpontja, közötti élelmiszerhiány kapcsán számos szereplő döntéseit kell figyelembe vennünk. Az egyes szereplőknek igen eltérő elképzelései voltak az igazságos és kívánatos élelmiszer elosztás mibenlétéről.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
This thematic issue of the Central European Horizons intends to examine the 20th century history of urban centres of Central Europe – an area ranging from the Baltic zone to Serbia – specifically, how the changes that impacted the region... more
This thematic issue of the Central European Horizons intends to examine the 20th century history of urban centres of Central Europe – an area ranging from the Baltic zone to Serbia – specifically, how the changes that impacted the region influenced individual towns. What are the elements that have disappeared, what has remained, and how current inhabitants relate to these changes? How the memories of past epochs live on? What the identity of cities comprises of? The authors who answered our call for articles approached these issues in many ways. Our first thematic issue starts with the study of Veronika Szeghy-Gayer on politics of memory and the local identity of today’s Košice/Kassa. Gruia Bădescu’s paper deals with the changes in the built environment of Fiume/Rijeka after World War II, while Péter Bedők focuses on changes and the political contexts of the demographic patterns and the related violence in the region of Vilnius/Wilno during World War II. The last paper of this issue, by Csaba Zahorán, discusses the Hungarian perception of the changes of Transylvanian towns in the interwar period.
Research Interests:
Research Interests:
A tanulmány a United Nations Relief and Rehabilitation Administration (ENSZ Segélyezési és Helyreállítási Igazgatósága, UNRRA) Magyarországon keletkezett dokumentumai alapján olyan aspektusokra irányítja rá a figyelmet, amelyek... more
A tanulmány a United Nations Relief and Rehabilitation Administration (ENSZ Segélyezési és Helyreállítási Igazgatósága, UNRRA) Magyarországon keletkezett dokumentumai alapján olyan aspektusokra irányítja rá a figyelmet, amelyek Magyarországot – a hidegháború formálódásán túl is – az 1946-ban meginduló, illetve a már zajló globális folyamatokhoz kapcsolták a második világháború utáni időszakban. A kontextualizálás érdekében első lépésben felmérem a második világháború utáni segélyprogramok jelentőségét az 1945 utáni globális történelemben és Kelet-Közép-Európa helyét a nemzetközi segélyprogramok történetében. Ezt követően egy különleges forráscsoport alapján vizsgálom a magyar lakossággal amerikai adminisztrációjához való viszonyát, majd közelítő kérdéseket teszek fel a segélyezés irányításában részt vevő amerikai személyzet magyar lakossággal kapcsolatos percepciójával kapcsolatban. A harmadik alfejezet a korabeli hiányra vonatkozó, az UNRRA számára gyűjtött, vagy általuk elérhető információk forrásait értelmezi. Hangsúlyozom a segélyszállítmányok ellátásban játszott jelentőségét, valamint azt, hogy Vörös Hadsereg jelenlétének terhe és a jóvátétel címén történő rekvirálás mellett az 1946–1947-es év globálisan jelentkező időjárási anomáliái is jelentősen hozzájárultak az időszak ínségéhez. A tanulmány végén rámutatok azokra a tényezőkre, amelyek miatt az UNRRA dokumentumok tükrében a korai szovjetizáció tézise revízióra szorul.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
This paper will first look at the way war transformed the landscape and cityscape of Jamshedpur. This region around the city was one of the inner frontiers of resource appropriation over the course of the 19th century that turned into a... more
This paper will first look at the way war transformed the landscape and cityscape of Jamshedpur. This region around the city was one of the inner frontiers of resource appropriation over the course of the 19th century that turned into a military frontier during the Second World War. Wartime inflation and food shortages forced the state to recast its relationship with its subjects. The war also had a significant impact on company management policies. The paper illustrates this with presenting the issues of food prices, discipline, technical training and the rehabilitation of disabled workers.
Research Interests:
This paper contributes to the growing body of studies about the links between governmentality, rights and food in colonial and post-colonial India. It first draws attention to the rich body of literature on the link between work and food... more
This paper contributes to the growing body of studies about the links between governmentality, rights and food in colonial and post-colonial India. It first draws attention to the rich body of literature on the link between work and food between 1919 and 1947 in order show the diversity of the ways in which modernity was envisioned and to situate the centre of contemporary nutrition research, the laboratories at Coonoor in this production of ideas. The second part of the paper offers a case study for understanding how contemporary ideas became embodied locally. Jamshedpur, the location that the paper discusses was the major hub of industry and capital, and, due to the extent of control the management of Tata Iron and Steel Company exercised over it, it was also a unique political–social–economic space in late colonial India. It will be evident that it was the notion of coolie work that played a major part in limiting the introduction of food welfare and related aspects of scientific management at TISCO. Moreover, the paper highlights the role of gender in theorizing the link between food and work and in the related policy-making process.
Research Interests:
In order to identify social-political-spatial settings that facilitated the emergence of the Anthropocene, the paper discusses the way the mentality behind policies (that is governmentality) of the Government of British India and of a... more
In order to identify social-political-spatial settings that facilitated the emergence of the Anthropocene, the paper discusses the way the mentality behind policies (that is governmentality) of the Government of British India and of a private industrial giant, the Tata Iron and Steel Company (TISCO), induced changes in the relationship between society and land-use patterns in a region of Eastern India. The first part looks at Chotanagpur at the regional scale and presents the introduction of forest laws, the so-called settlement operations and the emergence of the coolie work regime as three major
changes that the colonial mode of knowledge production triggered. When taking a smaller-scale look and focusing on the vicinity and
supply network of the steelworks, it becomes visible that the TISCO , as an industrial development project, brought about an immediate human ecological crisis in the area. The paper also shows that the company used its position and title as the landowner to curb local political initiatives, however, locals had a chance to challenge decisions over land use once they also turned to the colonial state. Considering both company and colonial governmentality helps to define domination and subalternity in terms of landscape and land-use change.
changes that the colonial mode of knowledge production triggered. When taking a smaller-scale look and focusing on the vicinity and
supply network of the steelworks, it becomes visible that the TISCO , as an industrial development project, brought about an immediate human ecological crisis in the area. The paper also shows that the company used its position and title as the landowner to curb local political initiatives, however, locals had a chance to challenge decisions over land use once they also turned to the colonial state. Considering both company and colonial governmentality helps to define domination and subalternity in terms of landscape and land-use change.
Research Interests:
Élelem, éhezés és munka összetartozó fogalmak. Korszakunkban mind a modernitás tudományossága, mind a gyarmati kormányzás technológiái hozzájárultak ezen kapcsolatrendszer erősítéséhez. Jelen tanulmány a munka és élelmezés kapcsolatáról... more
Élelem, éhezés és munka összetartozó fogalmak. Korszakunkban mind a modernitás tudományossága, mind a gyarmati kormányzás technológiái hozzájárultak ezen kapcsolatrendszer erősítéséhez. Jelen tanulmány a munka és élelmezés kapcsolatáról alkotott elképzeléseket elemzi, s ezen keresztül kutatja a késő gyarmati indiai elit jóléti és gazdasági intézményekkel kapcsolatos gondolkodását, valamint ennek lokális lenyomatait az 1920 és 1950 közötti időszakra vonatkozóan.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Az alábbiakban a 2008-as brit helyhatósági választások előzményeit, kampányát és eredményét fogjuk elemezni. Vizsgálatunkban elsősorban a londoni főpolgármester-választásra koncentrálunk, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy mik... more
Az alábbiakban a 2008-as brit helyhatósági választások előzményeit, kampányát és eredményét fogjuk elemezni. Vizsgálatunkban elsősorban a londoni főpolgármester-választásra koncentrálunk, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy mik voltak az okai a fővárost akkor már nyolc éve irányító Ken Livingstone vereségének és Boris Johnson, konzervatív jelölt győzelmének.
Research Interests:
Hipotézisem szerint a Schengeni Egyezmények elveinek és gyakorlatának fokozatos térbeli kiterjesztése és kötelezővé tétele közösségi szinten azon folyamat leglátványosabb része, mely során az északnyugati és déli tagállamok megkísérlik a... more
Hipotézisem szerint a Schengeni Egyezmények elveinek és gyakorlatának fokozatos térbeli kiterjesztése és kötelezővé tétele közösségi szinten azon folyamat leglátványosabb része, mely során az északnyugati és déli tagállamok megkísérlik a szuverenitás nyelvét alkalmazni a globális migráció jelenségével szemben. Az ezredfordulóra az illegális-legális dichotómia vált azzá a jogi fogalommá, melynek segítségével a bevándorlást minimalizálni igyekvő politikai akaratot ki lehet nyilvánítani. A restriktív irányvonalat egyrészt a xeneofób retorikát és az idegen-kérdést a politikai napirend állandó részévé alakító pártok népszerűségének gyors növekedése és stabilizálódása legitimálja, másrészt azok a válságok, melyek a már létező „falak” egyes pontjain kialakulnak.
Research Interests:
A kétharmados többség bűvkörében Magyarország társadalmi normarendszerének, politikai berendezkedésének és jogrendjének egyoldalú átalakítását megkísérlő jobboldali kormány a spanyol-belga-magyar elnökségi trió záró szereplőjeként... more
A kétharmados többség bűvkörében Magyarország társadalmi normarendszerének, politikai berendezkedésének és jogrendjének egyoldalú átalakítását megkísérlő jobboldali kormány a spanyol-belga-magyar elnökségi trió záró szereplőjeként töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét. 2011 európai első szemeszterének értékelését három cél jegyében végeztük el. Tekintettel a közvéleményt elérő és a közbeszédet befolyásolni képes információ hiányával, mindenekelőtt sokoldalú és koherens helyzetképet kellett nyújtanunk azokról az integráció jelenét és jövőjét meghatározó szakpolitikai változásokról, ellentmondásokról és hiányosságokról, amelyek a magyar elnökség munkájához köthetőek. Másfelől, értékelnünk kellett a szerepvállalást a magyar érdekek és kilátások szempontjából. Harmadrészt, figyelembe véve az Orbán-kormány Magyarországon alkalmazott, gyakran tartalmi és formai szempontból is veszélyes területekre tévedő politikáját, megvizsgáltuk az európai szinten és hazai vonatkozásban képviselt álláspontok egymáshoz való viszonyát is.Az egyes bemutatott témákat három logikai egységre bontva rendszereztük. Az első részben a 2000-ben elfogadott Lisszaboni Stratégia utódjának tekintett Európa2020 program formálódása kapcsán a romaügy, a nyugdíjkérdés, az energiastratégia, a kohézió, valamint az oktatás területeit értékeltük. Külön fejezetet kapott a gazdasági kormányzás átalakítása, illetve az ebben játszott magyar szerep. A második fő fejezet a magyar elnökség által prioritásként kezelt ügyek közül Magyarország regionális helyzetét és ezen szerep változásait és összefüggéseit járja körül. Végül a harmadik egységben az elnökség politikai kommunikációs tevékenységét állítottuk a kritikai elemzés középpontjába.
Research Interests:
Research Interests:
Both munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy kiderül: Imreh úttörő módszertani felfogását és bravúrjait valójában nem a francia Annales iskola ihlette. Az fenti alapművek történeti néprajzi, kliometrikus és alulnézeti jellege a... more
Both munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy kiderül: Imreh úttörő módszertani felfogását és bravúrjait valójában nem a francia Annales iskola ihlette. Az fenti alapművek történeti néprajzi, kliometrikus és alulnézeti jellege a történész családi és közösségi hátterének, közgazdász alapképzettségének, statisztikai tudásának, őszinte baloldali meggyőződésének és a székely közösség iránti elkötelezettség együttes hatásából erednek.
Research Interests:
Saving Nature under Socialism consists of six solid chapters. The author convincingly shows how anxiety over high and increasing level of pollution triggered responses and forms of transnational cooperation both in terms of domestic... more
Saving Nature under Socialism consists of six solid chapters. The author convincingly shows how anxiety over high and increasing level of pollution triggered responses and forms of transnational cooperation both in terms of domestic policies and undertakings in trilateral negotiations. The book also pays attention to the influence and contacts with the West German Green Party, emphasizing that the critical stance of Greens towards capitalism made the SED uncertain, at first, how far they could cooperate with them. It is also worth noting in this regard that in 1989 the Green Party was the only one that was against unification.
Research Interests:
Fényképes narratíva: életélmények, rezsim és modernitás romániai magyar látószögben. Az itt ismertetett kötet egy történész és egy 20. századi amatőr fotós gyűjteménye közötti párbeszédből született. A végeredmény fontos lehet mind a... more
Fényképes narratíva: életélmények, rezsim és modernitás romániai magyar látószögben.
Az itt ismertetett kötet egy történész és egy 20. századi amatőr fotós gyűjteménye közötti párbeszédből született. A végeredmény fontos lehet mind a romániai magyar kisebbség története, illetve az épített örökség és a fotók történeti forrásértéke iránt érdeklődő kutatók, mind a történetmondásra képes fényképeket kedvelők számára.
Az itt ismertetett kötet egy történész és egy 20. századi amatőr fotós gyűjteménye közötti párbeszédből született. A végeredmény fontos lehet mind a romániai magyar kisebbség története, illetve az épített örökség és a fotók történeti forrásértéke iránt érdeklődő kutatók, mind a történetmondásra képes fényképeket kedvelők számára.
Research Interests:
A néhány évvel korábban a járványos gyermekbénulás-járvány magyarországi történetének zárószakaszáról született kötet eredményei 2020-ban a korábbinál nagyobb figyelmet érdemelnek. A monográfia ugyanis fontos szempontokat nyújt a jelen... more
A néhány évvel korábban a járványos gyermekbénulás-járvány magyarországi történetének zárószakaszáról született kötet eredményei 2020-ban a korábbinál nagyobb figyelmet érdemelnek. A monográfia ugyanis fontos szempontokat nyújt a jelen járványhelyzet egyes aspektusainak megértéséhez: figyelembe veszi az állam és társadalom közötti bizalmatlanság egészségügyi kivetülését, az ideológiai szembenállás kutatásra és a vakcinák alkalmazására gyakorolt hatását, a lélegeztetőgépekkel kapcsolatos technológiai helyzet, valamint az Egészségügyi Világszervezet szerepét is. Könyve végén Vargha Dóra arra jut, hogy a járványfogalom újragondolása során a halálozási adatok mellett a túlélők problémái, megmaradó egészségkárosodása a jelenleginél nagyobb társadalmi és politikai figyelmet érdemel. Ezen túlmenően Vargha rámutat, hogy a járványos gyermekbénulás elleni fellépésben az 1950-es évek végétől a kelet-közép-európai régiónak kulcsszerepe volt.
Research Interests:
A Manual for Survival egyesíti Brown lokális narratívaalkotásban elért eredményeit és a nukleáris korszak jelentésével kapcsolatos értelmezési keretét, s mindezt az oral history irányába viszi tovább.
Research Interests:
The importance of the books reviewed here lies in their ability to go beyond the Anthropocene versus Capitalocene debate and in describing a framework of notions that lead to the conclusion that the adequate response to the risks that... more
The importance of the books reviewed here lies in their ability to go beyond the Anthropocene versus Capitalocene debate and in describing a framework of notions that lead to the conclusion that the adequate response to the risks that global biophysical changes bring about is a new mode of living replacing the current form of consumer capitalism. The authors of the two books are two ecologists and two historians. Their arguments converge on the point that if we live in the Anthropocene, then the academic response to this condition is a critical theory that includes a new narrative about human history and analysis of the processes that brought about the current condition and that need to be changed. The new ground that the volumes break makes it possible to hypothesize that historiography may overcome its decades-long crisis as a result of increasing sensitivity to socio-natural phenomena and interaction with biological sciences.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Pál, Viktor: Technology and the Environment in State Socialist Hungary. An Economic History. Palgrave Macmillen, 2017.
Research Interests:
Research Interests:
A kötet a traumatikus, megélt és öröklött emlékek által keltett szorongástól az etikus és teljes jogú társadalmi jelenlétig vezető utat mutatja be. Ezen egyéni és társadalmi szinten egyaránt működő emancipációs cél és az ehhez vezető,... more
A kötet a traumatikus, megélt és öröklött emlékek által keltett szorongástól az etikus és teljes jogú társadalmi jelenlétig vezető utat mutatja be. Ezen egyéni és társadalmi szinten egyaránt működő emancipációs cél és az ehhez vezető, pontosan kijelölt út miatt Viet Thanh Nguyen munkája áttöréssel kecsegtet az emlékezet kutatásának terén.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
A Commercial Visions célja, hogy a pénzügyi profitszerzés történetét összekapcsolja a tudománytörténettel. A létrehozott narratíván belül mind az emberi testről mind a nem emberi világról létrejött tudás nagy súllyal szerepel.
Research Interests:
Research Interests:
The commodification of the landscape and some species of early 20th century of present day Jharkhand within colonial framework involved a number of emotional attitudes such as discovery, resistance, coercion, alienation, and solidarity.... more
The commodification of the landscape and some species of early 20th century of present day Jharkhand within colonial framework involved a number of emotional attitudes such as discovery, resistance, coercion, alienation, and solidarity. These different attitudes emerge from folk literature, contemporary ethnographic data, company archives, archives produced by colonial administration, scientific descriptions and non-fiction.
Research Interests:
This chapter talks of the roles that control and protest played in the mode of government that TISCO practiced over Jamshedpur. The first section argues that one of the main goals of company management was to prove to the Government of... more
This chapter talks of the roles that control and protest played in the mode of government that TISCO practiced over Jamshedpur. The first section argues that one of the main goals of company management was to prove to the Government of India that it had sufficient control over crowding. The key element of these arguments was the specific nature of coolie labour. At the same time, sports, arts and consumption were areas where workers established counter-narratives despite the desire of both management and government to control these areas. The strike attempt at the Tata mines of Gorumashini in June 1939 shows that industrial conflict could be independent of mainstream politics even at that date. The event also reflects the differences between various levels of management regarding attitudes and concerns, as well as the complexity of the company’s position in Singhbhum.
Research Interests:
This chapter will first look at the way war transformed the landscape and cityscape of Jamshedpur. This region, the inner frontier of resource appropriation over the course of the 19th century, turned into a military frontier during the... more
This chapter will first look at the way war transformed the landscape and cityscape of Jamshedpur. This region, the inner frontier of resource appropriation over the course of the 19th century, turned into a military frontier during the Second World War. Wartime inflation and food shortages forced the state to recast its relationship with its subjects. The war also had a significant impact on company management policies, illustrated in this chapter by the issues of technical training and the rehabilitation of disabled workers.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Célom itt az, hogy felhívjam a figyelmet két fontos, a magyarországi példákból jól látszó jelenségre. Egyrészt arra, hogy a tej a 20. század első évtizedeiben szerepet játszott az állami szerepek és a társadalmi normákra vonatkozó... more
Célom itt az, hogy felhívjam a figyelmet két fontos, a magyarországi példákból jól látszó jelenségre. Egyrészt arra, hogy a tej a 20. század első évtizedeiben szerepet játszott az állami szerepek és a társadalmi normákra vonatkozó narratívák formálásában. Másrészt arra, hogy a tejszövetkezet a tejgazdaság történetében olyan, a magán- és az állami szektorhoz képest is alternatív forma, amely egyszerre biztosította a vidéki legelőgazdálkodás, így biodiverzitás fenntartását, a folyamatos ellátást és az ellenőrizhetőséget. Ez ugyanis felveti annak lehetőségét, hogy hasonló működési mód alkalmazásával csökkenthető lenne az ipari szarvasmarhatartás globális lábnyoma.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Indokolt, hogy a magyar történettudomány is orientálódjon az Environmental Humanities felé, s ezen szemlélet mentén kapcsolódjon ahhoz a tudásteremtéshez, amely az ökológiai válság hatásainak mérséklésére, a jelenleg mainstream... more
Indokolt, hogy a magyar történettudomány is orientálódjon az Environmental Humanities felé, s ezen szemlélet mentén kapcsolódjon ahhoz a tudásteremtéshez, amely az ökológiai válság hatásainak mérséklésére, a jelenleg mainstream elképzelés, az ún. „zöld kapitalizmus” kritikájára, illetve a lokális adaptációra irányul. Ehhez nem kell mást tennie, mint visszanyúlni Andrásfalvy és Imreh által a vidéki gazdálkodásról és tájhasználatról felállított hipotézisekhez, s ezeket továbbgondolni az azóta hangsúlyossá vált történeti földrajzi, antropológiai, várostörténeti módszerek és megközelítések mentén.
Research Interests:
Mivel a közéleti nyilvánosság buborékokká alakult át, s így gyakorlatilag funkcióját vesztette, az eltemetett rétegeket és mintegy a levegőben keringő gondolatokat vizuálisan felszínre hozó helyek immár hatékonyabban vezethetnek ki az... more
Mivel a közéleti nyilvánosság buborékokká alakult át, s így gyakorlatilag funkcióját vesztette, az eltemetett rétegeket és mintegy a levegőben keringő gondolatokat vizuálisan felszínre hozó helyek immár hatékonyabban vezethetnek ki az erőszaktól való félelemből, akárcsak a részvételből adódó szorongásból, mint a nyilvános beszéd.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
A következőkben életük egy jelentős szakaszát Debrecenben töltő női szabók életrajzi töredékeit felhasználva három problémát emelek ki: egyrészt a női munka két világháború közötti jelentésváltozatai és a rezsim irredenta diskurzusa... more
A következőkben életük egy jelentős szakaszát Debrecenben töltő női szabók életrajzi töredékeit felhasználva három problémát emelek ki: egyrészt a női munka két világháború közötti jelentésváltozatai és a rezsim irredenta diskurzusa közötti kapcsolatot, másrészt a női másság megélésének módjait, harmadrészt, megkísérlek túllépni a kritikai beállítottságon és az emberi élet, a világhoz való kötődés hatalmon túli, affektív, dimenzióit kiemelni.
Research Interests:
Panchatantra has been primarily discussed for the richness of the history of its reception. Johannes Hertel and Franklin Edgerton shaped scholarly interest regarding the Panchatantra in the first decades of the 20th century. They were... more
Panchatantra has been primarily discussed for the richness of the history of its reception. Johannes Hertel and Franklin Edgerton shaped scholarly interest regarding the Panchatantra in the first decades of the 20th century. They were chiefly interested in finding the original version and establishing a chronology and a hierarchy in terms of originality among the dozens of Panchatantras. This paper argues that by contextualizing the moments that represent border situation between the realm of animals and human or between domestic and wild animals and animals belonging to different habitats we may assess the agendas of the text more effectively than it has been done. This is so because such an approach directly addresses the question of perception: the scope and limit of the author´s imagination.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
A közelmúltban két, egymástól függetlenül megjelent munka kínált átfogó választ antropocén és kapitalizmus, valamint tudományos-technikai ugrások és antropocén kapcsolatának problémájára. Habár csak Bonneuil és Fressoz könyve mondható... more
A közelmúltban két, egymástól függetlenül megjelent munka kínált átfogó választ antropocén és kapitalizmus, valamint tudományos-technikai ugrások és antropocén kapcsolatának problémájára. Habár csak Bonneuil és Fressoz könyve mondható expliciten történészi munkának, mindkét kötet programcsomagot kínál a történettudomány számára is. A két könyv egybehangzóan állítja, hogy a humán- és társadalomtudományok számára nemcsak az a feladat, hogy rámutassanak az emberi és nem emberi világ összefonódására, vagyis hibrid jellegére. Ennél is fontosabb kihívás, hogy világossá tegyük az emberi társadalomban minden léptékben fellelhető egyenlőtlen viszonyok és az emberi tevékenység nyomán zajló biofizikai változások közötti összefüggéseket. A kötetek arra is rámutatnak, hogy ebből a kritikai perspektívából csökkenthető a problémafeltárás és a jelenben javasolható cselekvések közötti távolság.