Does resilience potential in higher education mature into success or does it remain merely a promise of success due to rising social inequality? We studied curricular and extracurricular learning of students with outstanding academic... more
Does resilience potential in higher education mature into success or does it remain merely a promise of success due to rising social inequality? We studied curricular and extracurricular learning of students with outstanding academic achievement who entered higher education despite their disadvantage of social background (= students with resilience potential). A student survey database compiled in the research project “Higher Education for Social Cohesion – Cooperative Research and Development in a Cross-border Area” (HERD) (HURO/0901/253/2.2.2.) in 2012 was analyzed. Students of three Eastern Hungarian higher education institutions were surveyed (N = 1205). Students with resilience potential were identified in the intersection of two groups of variables: social background and input academic achievement. We have conducted a cluster analysis, which has resulted in the identification of students with resilience potential and other researched groups: drifters (low social background and...
Research Interests:
Research Interests:
Az elmúlt évtizedekben nem csupán a magyarországi felsőoktatási intézmények részéről fogalmazódott meg az igény (és a szükség) a nemzetközi tudományos együttműködések kiépítésére és a már meglévő hálózatok megerősítésére, de a... more
Az elmúlt évtizedekben nem csupán a magyarországi felsőoktatási intézmények részéről fogalmazódott meg az igény (és a szükség) a nemzetközi tudományos együttműködések kiépítésére és a már meglévő hálózatok megerősítésére, de a globalizálódó világ által előidézett lépéskényszer is a nemzetközi akadémiai tudástranszfer, a határokon átívelő kapcsolatok létesítése, valamint a közös kutatásokban és pályázatokban való szerepvállalás felé terelte ezen szervezeteket. Az oktatók nemzetközi tudományos aktivitása az egyes felsőoktatási intézmények esetében presztízs-növelő erővel bírhat, amennyiben az egyének kreativitása és szakmai alkotóképessége sikeresen be tud kapcsolódni a tudás nemzetközi áramlatába. Ebben a folyamatban a munka jelentős része magára az oktatóra hárul az előadásokra való felkészülés, a kutatásokban való részvétel, a kiutazások, a publikálás és a szakmai idegen nyelv elsajátítása formájában. Éppen ezért az értekezés fő célja az volt, hogy a nemzetközi szakmai együttműködé...
Research Interests:
Research Interests:
International academic mobility means the teaching or research activity of higher educational instructors or researchers, which spans a couple of days or a few months, during which individual professional growth, the establishment of... more
International academic mobility means the teaching or research activity of higher educational instructors or researchers, which spans a couple of days or a few months, during which individual professional growth, the establishment of international cooperation and networks, personal relations and friendships may develop. It is also considered to be a fundamental necessity for building capacity and an outstanding supremacy, even if a country’s academic resources are modest. Thus it is crucial to gain information about its current and actual state, quality, standards, struggles and the direction it is heading towards. As a part of a bigger research study, we wanted to know how international academic mobility, used for capacity building, changes over time, and whether country-specific features and patterns could be traced. In this present study we made an attempt to uncover the international activity based on the academic mobility of the full-time instructors at two Hungarian higher edu...
Research Interests:
Background Even though dropout is a well-researched topic in tertiary education, it is still not clear which variables have an impact on it beyond individual attributes. There is numerous empirical evidence supporting that college... more
Background Even though dropout is a well-researched topic in tertiary education, it is still not clear which variables have an impact on it beyond individual attributes. There is numerous empirical evidence supporting that college students studying in STEM fields are characterized by a higher risk of attrition than their peers. Even though medicine is not traditionally considered to be part of STEM disciplines, some suggest to include it, as the field of medicine is an important area in research focusing on student attrition. Since Hungarian medical training attracts more and more international students every year, the issue of attrition in this field of study can have a global impact too. Methods In our study we examined the dropout behavior of all medical students who started their studies in 2010 in Hungary (N = 977) by analyzing longitudinal administrative data of the students between 2010 and 2017, which unlike self-reported questionnaires made it possible for us to analyse dat...
Research Interests:
Mind az iskolaimobilitás-vizsgálatok, mind pedig a rezilienciavizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon más európai országokhoz viszonyítva a származási háttérnek jelentősebb szerepe van az iskolai előmenetelben, így... more
Mind az iskolaimobilitás-vizsgálatok, mind pedig a rezilienciavizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon más európai országokhoz viszonyítva a származási háttérnek jelentősebb szerepe van az iskolai előmenetelben, így nyilvánvalóan a munkaerőpiaci pályafutásban és a felnőttkori anyagi helyzet alakulásában is. Tanulmányunkban ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódva az alábbi kérdések megválaszolására vállalkozunk: 1) Hogyan alakul a nemzedékek közötti iskolai mobilitás a jelenkori magyar társadalomban? 2) Milyen különbségek vannak az iskolai mobilitás mintázataiban a nemek és az egyes korosztályok között? 3) Hogyan függ össze az iskolai mobilitási út a jövedelemmel? Leírhatók-e társadalmi szinten is megragadható jövedelmi különbségek az azonos iskolai végzettségű, de eltérő származási háttérrel rendelkezők között?
Elemzésünk empirikus alapját a KSH 2016. évi Mikrocenzusához (n=795372) kapcsolódó Társadalmi rétegződés kiegészítő felvétel adja (n=101165), amely utóbbi a 16 éves és idősebb, magánháztartásban élő felnőtt népességet reprezentálta. Jelen elemzésünk a 25–59 év közötti foglalkoztatottak körére terjed ki (n=43707).
Eredményeink szerint a foglalkoztatottaknak meglehetősen nagy része (57%-a) az apja iskolai végzettségénél magasabbat szerzett. A felfelé mobilak aránya alacsonyabb a férfiak és a fiatalabb kohorszok körében. Ez utóbbi eredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy ebből a szempontból a társadalom zártabbá vált volna, hiszen ahogy a szülői generációk iskolai végzettség szerinti struktúrája kedvezőbbé válik, úgy természetes módon szűkülnek be a felfelé irányuló mobilitás csatornái a gyermekeik generációja számára is. Ugyanakkor a többlépcsős mobilitás egyre nehezebb a legalacsonyabb végzettségű szülők szűkülő és a társadalmi hierarchiában egyre lejjebb csúszó köréből származó gyermekeknek. A származásnak komoly hatása van a felnőttkori jövedelmi helyzetre. Az azonos iskolai végzettséggel rendelkezők körében a magasabb végzettségű szülői háttér a magasabb, míg az alacsonyabb végzettségű szülői háttér az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba kerülés esélyeit növeli. Így a reziliensek (itt: általános iskolai végzettségű apától származó diplomások) alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint az azonos végzettséget elérő, de diplomás családból származó társaik.
Elemzésünk empirikus alapját a KSH 2016. évi Mikrocenzusához (n=795372) kapcsolódó Társadalmi rétegződés kiegészítő felvétel adja (n=101165), amely utóbbi a 16 éves és idősebb, magánháztartásban élő felnőtt népességet reprezentálta. Jelen elemzésünk a 25–59 év közötti foglalkoztatottak körére terjed ki (n=43707).
Eredményeink szerint a foglalkoztatottaknak meglehetősen nagy része (57%-a) az apja iskolai végzettségénél magasabbat szerzett. A felfelé mobilak aránya alacsonyabb a férfiak és a fiatalabb kohorszok körében. Ez utóbbi eredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy ebből a szempontból a társadalom zártabbá vált volna, hiszen ahogy a szülői generációk iskolai végzettség szerinti struktúrája kedvezőbbé válik, úgy természetes módon szűkülnek be a felfelé irányuló mobilitás csatornái a gyermekeik generációja számára is. Ugyanakkor a többlépcsős mobilitás egyre nehezebb a legalacsonyabb végzettségű szülők szűkülő és a társadalmi hierarchiában egyre lejjebb csúszó köréből származó gyermekeknek. A származásnak komoly hatása van a felnőttkori jövedelmi helyzetre. Az azonos iskolai végzettséggel rendelkezők körében a magasabb végzettségű szülői háttér a magasabb, míg az alacsonyabb végzettségű szülői háttér az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba kerülés esélyeit növeli. Így a reziliensek (itt: általános iskolai végzettségű apától származó diplomások) alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint az azonos végzettséget elérő, de diplomás családból származó társaik.