Tamas Gesztelyi

There are eight distinct love stories on the Meleager plate of the Seuso treasure. In four of them hunting plays an important role. The main theme of the depicted stories is all-prevailing love, the emotion that is the motivating force in human life. An ancillary theme of the stories is hunting, which can be interpreted in a concrete as well as a figurative sense. Hunting is an aristocratic pleasure but at the same time it represents the exercise of virtues, too, in which even females can participate, cf. the scenes with Helene and Atalante. Although there is no need to look for a topical event to feature the motif of love, it is tempting to determine the contemporary function of the treasure as a wedding gift. We are inclined to believe that Seuso, the well-off owner of the treasure, must have been given this unique silver tableware as a wedding gift some time around the beginning of the 5th century.

A Seuso-kincs Meleagros-tálján összesen nyolc szerelmi történet különíthető el, közülük négy ese-tében a vadászatnak is fontos szerep jut. Az ábrázolt történetek fő szólama tehát a mindenen felülkerekedő szerelem, az emberi életet mozgató legfontosabb érzelem. A történetek mellékszólama a vadászat, melyet konkrétan és átvitt értelemben egyaránt értelmezhetünk. Arisztokratikus kedvtelés, de egyúttal az erények gyakorlása is, melyben akár a női nem is részesülhet, lásd Helené vagy Atalanté jelenetét. Bár a szerelmi mo-tívum szerepeltetésének magyarázatára nem kell feltétlenül aktuális alkalmat keresnünk, mégis csábító a gon-dolat, hogy a kincs korabeli funkcióját nászajándékban határozzuk meg. Hajlunk tehát arra a magyarázatra, hogy a kincs jómódú tulajdonosa, Seuso valamikor az V. század elején nászajándékba kapta ezt az egyedülálló asztali ezüstkészletet. Kulcsszavak: Seuso-kincs, Meleagros-tál, ikonográfi ai program, szerelmi történetek A Seuso-kincs a késő antik ötvösművészet egyik legjelentősebb emléke, a legszebb darabokból álló ünnepi asztali készlet, amely ránk maradt ebből az időszakból. Ösz-szesen 14 edény tartozik hozzá: 4 tál, 5 kancsó, egy toalettládika, 2 vödör, egy kézmosó tál és egy amphora. 1 Számunkra tovább növeli a lelet értékét annak a lehetősége, hogy eredetileg Pannoniából származott, 2 valamint az, hogy a kincs felerészben vissza is ke-rült Magyarországra. A Meleagros-tál egyelőre még nem. Az egyes edények különböző technikákkal vannak díszítve, részben geometrikus, részben figurális jelenetekkel. Ez arra vall, hogy különböző műhelyekből származnak, tehát nem eleve összetartozó da-rabok, hanem a tulajdonos gyűjtésének, illetve vásárlásának köszönhetően lett belőle egyetlen asztali készlet. Az együttes figurális jelenetekkel leggazdagabban díszített darabja a Meleagros-tál, amely nevét a középpontjában látható Meleagros-jelenetről kapta (9. kép). Ennek pere-mén hat szegmensre tagolva mitológiai jelenetek sora fut körbe, a tál középpontjában pedig a névadó hetedik jelenet van elhelyezve. 3 Mitológiai témák díszítik még az Achil-leus-tálat is, melynek peremén négy egységre vannak tagolva az ábrázolt történetek, a középpontban pedig az " Achilleus Skyroson " történet látható. 4 Mitológiai jelenet díszí-ti még két vödör és egy kancsó oldalát, melyek témája mindhárom esetben ugyanaz:

Euripides has Paedra write a letter to Theseus in which she accuses Hippolytus of raping her. In the Heroides, Ovid has Phaedra write a letter to Hippolytus which describes her burning love for the young man. In Roman visual arts the story is usually depicted as a nurse handing over a letter to Hippolytus, which he declines. It seems obvious to identify this letter with the one composed by Ovid, i.e., it is this letter that found its way into the visual arts. The contents of the love letter gradually overshadowed the tragic outcome of the story: they represented endless spousal love in sepulchral art. Keywords: Phaedra's love letter, Hippolytus and Phaedra in Roman art, the relationship between literature and visual arts in the imperial period, changing of the meaning of the myth