FŐHATALOMVÁLTÁS POZSONYBAN 1918-1920

PO/SO:";'i F IL E P \',\IZ()S TAM ÁS IORIJ:\J TIlSRQPONMLKJIH G USZTÁV FŐHATALOM VÁLTÁS PO ZSO NYBAN 1 9 '1 8 - 1 9 2 0 Filep Tamás Gusztáv Főhatalomváltás Pozsonyban 1918-1920 P ozsony A kötet az Agentura keretében v á r o s tö r té n e te i zyxwvutsrqponmlkjihg Pacis Posonium Egyesület (Pozsony) folyó P o z s o n y v á r o s tö r té n e te i című kutatási program részeként készült a Magyar Tudományos valamint Határon (Budapest) Akadémia Túli Magyar Tudományos Titkársága, Ösztöndíjprogramja és Frideczky János (Pozsony) támogatásával SOROZATSZERKESZTŐ Czoeh Gábor Holec, Roman Kocsis Aranka F ile p T a m á s G u s z t á v F ő h a t a lo m v á lt á s P ozson yb an 1918-1920zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZY Események, történések egy hírlap közleményeinek tükrében KALLIGRAM Pozsony, 2010 Copyright © Filep Tamás Gusztáv, 2010 ISBN 978-80-8101-363-8 T a r t a lo m zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXW Arkauer István és a Híradó Pozsony a háború 7 utolsó hónapjaiban 14 Az őszirózsás forradalom 39 Bevonulás 65 A februári "sortűz" 74 Deklasszálódás 85 Internáltak 91 Intermezzo: hadifoglyok 110 Ligetfalu visszacsatolása 116 Közterek, szobrok, műernlékek. 126 Iskolák, egyetem 141 A Toldy Kör 152 Politikai szerveződés, politikai érdekképviselet az első nemzetgyűlési választások idején 158 Források és irodalom 173 Képek 177 A r k a u e r I s t v á n zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUT és a H ír a d ó Ebben a könyvecskében források alapján), azt vizsgálom (döntően előre meghatározott hogy Pozsony szabad királyi város magyar, illetve - amíg és amennyiben a kettő nem vált el egymástól met lakossága élte át az 1918-1919 hogyan hatalomváltást, a Csehszlovák illetve hagyományos nek szétzúzását. - a lehetséges amelynek Köztársaságba felépítményének, A munka tagjai magukat autonómiájának, a polgárságra vitákat megelőzendő a pozsonyi ni. Ez nyilvánvalóan a vizsgálatot tárgyalom például ját, különböző foglalásait, többszörös kiterjesztettem a Csehszlovák vű forrásokat, a döntően ugyanúgy nem kutattam identitásúaktól dokumentumokat is, németek Köztársasághoz sem. Könyvemben is; közülük részben saját drámájukként történő akik ezt az aktust végrehajtották, nem is azonosítható fűződő viszonyát, események állásés nem szlovák nyel- nyelvű sajtót, illetve vagy nekik szóló egyéb mégis szerepelnek föl városuk szlovákok állampolgárként megszállását kormányközegek elcsatolását, részben - legalábbis (ezt is hasz- pedig azok, illetve szolgálták. (E korszakban egyértelműen ha Nem és ideológiá- kapcsolatos nyomtatott alapján - hogy ki magyar, ki szlovák és ki német, tárgyalandó egészére. identitását anémet a kifejezést, mint látható lesz, csehszlovák nálták) és MagyarországtóI integrálód- jelent ahhoz képest, azok, akik magyar fogták közösségébe abba akartak nélkülözhetetlen származó azaz - arra a közegre, a főhatalomváltással megismeréséhez továbbá német korlátozást a város szlovák lakóinak faggatt am a mindezek összpontosít, volna az "összlakosság" csoportjainak szervezetei- őslakos polgárság sorolták vagy ahhoz igyekeztek fölzárkózni, fő- kezdődő való bekebeleztetését, főképpen terminológiai - magyar és né- fordulóján még források bár maguk az itt sok esetben kiváltói voltak az identitásválto7 zásnak, s ehhez az olvasó talál is a szövegben foglalkozom riátusnak néhányadalékot.) -lyal, pontosabban továbbá a "munkásosztály" azzal a részével, amely tudatosan a polgári világ lerombolá- sát tűzte ki céljául, illetve amely a Csehszlovák tagja, híve volt (lett). A pozsonyi azonban, amelyekben egyet ismertetni mint az őslakosság pártjába együtt megszállásként Tovább szűkíti amit akkor tettek, amikor értelmezték tagságú szociáldemokrata terepét az, hogy föl. Merítettem is, így a Híradónál természetesen tilapjából és a pozsonyi fiatalok (főként diákok) nyi városlakó kézbe vehetett, T urul amelyet a belvárosban tehát amelyeknek igyekeztem ra nem volna magától értetődő rekonstruáltakból hatott. Egyes részterületekről a megszállás előtti magyar Tudományegyetem tartottam a Toldy Körre vonatkozó egykor monografikusan is földolgozta), interpretáltakbó\, nem tud- egyenként híreket, illetve az Erzsébet - van jó, - és általában A megjelölt forrásmunkákra könyvéből de - például a pozsonyi Toldy Körről vagy nyelvű középiskolák, válik, hogy mikor fordultam sokhoz. Indokolatlannak tette (hivatkozott is fölhasználtam, mi az, amit a kortárs ezen évekbeli történetéről friss, - szakirodalom. ból egyértelművé hozzájuthatott. ott, ahol ez első pillantás- -, hogy az általam vagy idézettekből című folyóiraa rikkancsoktól információihoz jelezni - legalább című he- amelyeket az akkori pozso- Ahol szükségét éreztem, a későbbi szakirodalmat ez esetben más korabeli dolgozó Vajda Ernő R e v ű tábó\' azaz főként olyan sajtótermékekbő\, megvásárolhatott, fő forrásomként lapjának, a UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA H ír a d ó n a k a vonatkozó patriarkális használtam orgánumokból a Híradót a cseh hadsereg kapnak tehát teret e dolgo- magyar-német a vizsgálódás magyarok évfolyamait történetét léptek föl, nem tömörültek. a pozsonyi például azon akcióiból képviselői Azoknak a megnyilvánulásai zatban, akik Csehszlovákia Szocialista Munkáspárt szociáldemokraták fogok. Szó lesz mindarró\, még a polgársággal bevonulását. Nem a proleta- való hivatkozásokezekhez a földolgoza- kigyűjteni hiszen a napilapból egyrészt ezt a kör földolgozó Tamás Lajos már meg- egyértelművé másrészt válik, hogy forrásai között meg magukból e hírekből sokkal hézagosabb kép állna össze, mint Tamás Lajosnak a teljes dokurnentációra épülö munkájából. A pozsonyi magyarság legfontosabb g a tm a g y a r o r s z á g i információforrás H ír a d ó - 1919. január közepétől: 8 a tehát a N y u - Híradó - círnű na- pilap volt, I amelynek története a kiegyezés huszadik évfordulójáig nyúlik vissza. 1887-ben Vutkovich Sándor jogakadémiai tanár határozta el, hogy magyar lapot alapít Pozsonyban, sehhez kérte a "számbelileg még gyönge helybeli magyarság vezető férfiai" -nak a segitségét.' Ennek eredményeként 1887 decemberének végétől jelent meg a UTSRQPONMLKJ P ozsony m e g y e i k ö z lö n y círnű közművelődési, társadalmi és közgazdasági hetilap, melynek Vutkovich 1888 májusátói a szerkesztő- tulajdonosa is lett. A város akkori egyetlen magyar újságja 1890. szeptember l-í-től Nyugatmagyarországi Híradó CÍmmel napilapként látott napvilágot. Népszerűségét az első világháború utáni szerkesztői szerint - vagyis azok szerint, akik az általam vizsgált években működtették a lapot - a kővetkezöknek köszönhette: "A magyar kulturáért való küzdelemben lapunk mindig nemes eszközökkel, a meggyőződés erejével dolgozott; ez szerezte meg számára a nem magyar ajku közönség becsülését is:'} A lapot Vutkovich Sándor 1902 februárjától átadta fiának, Vutkovich Ödönnek, de 1905-ben bekövetkezett haláláig még ő szerkesztette. Vutkovich Ödön az első világháború kezdetéig irányította a Nyugatmagyarországi Híradót, 1914. szeptember elsejévei adta át a tulajdonjogot Arkauer Istvánnak, aki az évtized elejétől újságíróként dolgozott a lapnál (felelős szerkesztő lett 1910 májusában). Nem egészen három héttel Pozsonynak a csehszlovák legionáriusok által történt megszállása után, 1919. január l S-án a városi zsupáni hivatal intézkedésére a rendőrkapitányság a megváltozott (állam)politikai helyzet következményeképpen a lap CÍméből a "Nyugatmagyarországi" -t töröltette. I 2 J Ezt az újságot véleményem szerint alulértékelő Turczel Lajos sem vitatja: "A pozsonyiellenzéki Híradó (1919-1937) az 1888-tóI1918-ig létező nyugat-magyarországi Híradó jogutódja volt. S z e r é n y s z in v o n a lú la p [az én kiemelésem - F . T . G.J, de nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi kulturális, zenei és képzőművészeti eseményeket. Ebből a szempontból ma is értékes forrás." (Turczel 1994, 234. ) Hogyan készül a Hiradó? In A " H ír a d ó " n a p tá r a a z 1 9 2 0 - ik i s z ö k ő é v r e . Híradó, Bratislava [1919], 18. Könyvemben a citátumokat - a sorozatszerkesztők kérésére, illetve javaslatára - betűhív formában szerepeltetem (a legfeljebb egy-két betűre kiterjedő nyilvánvaló nyomdahibák kijavításával), azzal a megjegyzéssel, hogya Híradó gyakran kopott, néhol szakadozott (és töredékes) példányaiból. amelyek többségét ráadásul mikrofilmen tanulmányozhattarn, lan pontossággal - gondolok itt elsősorban Uo. 19. 9 nem betűzhető ki minden maradéktaa hosszú és a rövid ékezetekre. A főhatalomváltást Arkauer mellett: követő évben a szerkesztőség Kumlik Emil (a kezdetektől tagjai voltak fogva), Gébay Miklós (1901 óta), Vajda Ernő (1905-től; 1920-ban helyettes szerkesztő), Ró- sa Elemér (1914-től), Grónay Gyula (1919-től). Közülük Kumlik Emilt (1868-1944) a tudomány történet is számon tartja. 1922-ig élt Po- zsonyban, több magyar és német nyelvű magyarországi sa, budapesti és külföldi orgánumok a miniszterelnökség az első világháború sajtóosztályán között dolgozott. Szerepe volt abban, hogy előtti években tudományegyeternet,' lap munkatár- levelezője volt. 1894-1900 sikerült megalakítani a pozsonyi 1914 és 1919 között az egyetem könyvtárának igazgatói feladatkörét látta el. Budapestre költözése után ottani (német) lapoknál dolgozott, de a Híradónak is a munkatársa maradt. kisepikát fordított németre, és több pozsonyi helytörténeti könyvet adott ki az 1849-ben Pozsonyban zsonyi születésű vértanúkról, gyesről, illetve a reformkori A városi szerepkörön pozsonyi országgyűlésekről élete későbbi szakaszában és a napilapon is rendszeres közül. Rátermett is. sajtómunkás Budapesten. 1945-ben miniszteri ték ki, 1946-tól pedig pénzügyigazgató több kötetben jelentette a magyar külügyminisztérium osztályfőnökké nevez- volt a minisztériumban. Szép- meg. Arkauer István 1886. március 8-án született Pozsonyban halt meg 1940. március 12-én. Szülővárosában Lapját a két világháború közötti korszakban s az a magyar ellenzéki pártokra 4 5 volt; a Pesti szerzője volt. 1920- ban eltávozott Pozsonyból, sajtóosztályán prózai munkáit Fri- Vajda Ernő (1885- kívül már ez időben (1916-tól) s ettől az évtől kezdődően dolgozott. évének kivégzett és po- továbbá Rómer Flórisról, Dohnányi 1964) nőtt még túl a szerkesztők saját hetilapján Hírlapnak tanulmányt, adott közre, így megírta a Toldy Kör első harminc monográfiát tőrténetét, Magyar és ugyanott jogakadémiát mindvégig végzett. 5 megjelentette, voksoló helyi polgárság legfontosabb nA pozsonyi kezdeményezések egy másik [ti. Lukinich Imre mellett] kiváló alakjának, Kumlik Emil városi könyvtárvezetőnek a kezdeményezésére a király 1912. november 20-án hozzájárult ahhoz, hogy a városban kialakuló Szent Erzsébet kultusz és a magyarok iránt különleges figyelmet tanúsító Erzsébet királyné emlékére a pozsonyi egyetem az Erzsébet nevet kapja.{Szarka 1994,211.) T. L. [Turczel Lajos]:UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA A r k a u e r I s t v á n . [Szócikk.] In A c s e h / s z l o v á k i a i m a g y a r irod a l o m l e x i k o n a ... 2004,29. 10 orientációs pontja volt, annak ellenére, hogy a városban köztudottan e pártok közül (azok egyesüléséig) az Országos Keresztényszocialista Pártnak volt nagy tábora, Arkauer pedig már a fordulatot megelőzően szabadkőműves volt, 1917 -ben lett a pozsonyi Testvériség páholy tagja.' Arról, hogy ennek ellenére lapjával, illetve személyisége révén mintegy szimbólumává vált a hagyományos, klasszikus típusú pozsonyi polgárnak, egy róla szóló, a következő korszakban bekövetkezett halála után íródott cikkből gyöződhetünk meg, melynek a szabadelvű polgári örökség továbbvivője, Peéry Rezső a szerzője. Az írás az első eredeSzlovák Köztársaság idején íródott, akkor, amikor a különböző tű ideológiai örökségek is "összeértek", s a pozsonyi magyar társadalom végleg összekovácsolódni látszott; nyilvánvaló volt ekkor, hogy a klasszikus polgári hagyomány a nyugodt együttélés és a tolerancia tapasztalatait örökítette át a diktatúra korszakára. Maga Arkauer egyelőre egyetlen idevágó adatunk szerint egyébként nem is az Országos Keresztényszocialista Párt, hanem a másik magyar ellenzéki párt, a liberális, polgári radikális és kisgazda csoportokból 1925-ben létrejött Magyar Nemzeti Párt tagja volt. A múlt század utolsó évtizedeiben magáról a Híradóról több helyütt mint keresztényszocialista orgánumról lehetett olvasni. Arkauer azonban ez időben is részt vett az újrainduló szabadkőműves szerveződések munkáiban - ha lapja célkitűzéseivel ennek ellenére tudott azonosulni a keresztényszocializmus is, ez csak arra figyelmeztet, hogya magyar politikai csoportok közötti ellentétek nem voltak áthidalhatatlanok. Amikor Arkauer az esküvőjét tartotta a magyar evangélikus templomban Fischer Margittal - az eseményről a Híradó egyik 1918. augusztusi száma számol be 7 -, igaz, saját lapja, de tudtán kívül így ír róla: "A nemeslelkűség és tiszta önzetlenség mintaképe ő, akit a munkásságán kívül egyéni szeretetreméltósága miatt is becsül mindenki" (Esküvői tanúja - s ez adalék a társadalmi elitbe való beágyazottságához s egyben ahhoz, hogy a társadalmi hierarchia nem volt túlságosan merev - Szmrecsányi György főispán, kormánybiztos volt.) 1918 november-decemberében Arkauer tagja lett a pozsonyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, és UTSRQ 6 A M agyarországi S y m b o lik u s N a g y p á h o ly 7 v é d e lm e a la tt m ű k ö d ö tt 1921, II. köt. 20. E s k ü v ő . Nyugatmagyarországi Híradó, 1918. augusztus 27., 3. in a k n é v s o r a ... II p á h o ly o k ta g ja - lapját is a várost irányító testület szolgálatába állította; később, a város elfoglalása után a szélnek ere-sztett törvényhatósági bizottság helyett létrehívott testületnek is tagja lett. A tanulmányunkban vizsgált korszak vége felé, 1922-ben a lapban közölt előfizetési fölhívás szerint "A »Hiradó« Szlovenszkónak legnagyobb terjedelmü magyar politikai napilapja, amely a szlovenszkói magyarság érdekeit szolgálja s a kisebbségi jogokért való küzdelmet vallja legfőbb programmjául." Ekkoriban a lap - szintén az előfizetési fölhívás szerint - hétköznaponként általában nyolc, vasárnap és ünnepnapokon "legalább" tíz oldalon jelent meg. A lapzárta hajnali két órakor volt, ez lehetővé tette a legfrissebb információk közvetítését, amelyhez többek között a prágai, budapesti és bécsi "állandó hirforrások" segítették hozzá. 192I-ben, amikor sikerült létrehozni a magyar pártok Ellenzéki Sajtóosztályát, az ahhoz csatlakozott húsz lap egyike a Híradó volt, a sajtóosztály "szerkesztőségében" pedig természetesen Arkauer is helyet kapott. Erről egy valószínűleg 192I-es rendőrségi jelentés tudósít." Ez azt is jelentette, hogy részesült a magyar miniszterelnökségnek a csehszlovákiai magyar sajtó támogatására elkülönített, illetőleg eljuttatott támogatásából. Ahhoz, hogy Arkauer hogyan jelképezte személyében mindazt, amit a magyar/német Pozsony jelentett, Peéry említett nekrológjának'" néhány sora is sejteti: "Temetését nagyon sokáig nem lehet majd elfelejteni. (... l A műre kellett gondolnunk, a régi újságra, mely észrevétlenül és bölcs mértéktartással élt, évtizedek csöndes úri formáiba merevülten, arra a nemes, érdeklődő és csöndes rezerváltságra, mely a szolid hasábokból kiáradt, mely minden igaz kultúra végállomása és beteljesülése. A titokra, mely az egy helyben állás, a kitartás és a mérséklet titka. A műre kellett gondolni, mely túl az újságon és a régi újságokhoz illő setét és csöndes, mágusi és időtlen műhelyen, a magyar úri és konzervatív közvélemény , A UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA F e lh iv á s e /ő jiz e té s r e círnű szöveg több ízben is megjelent; én az 1922. június 4-i szám 4. oldaláról idézem. (Ekkoriban szer veződik, illetve jelenik meg a magyar ellenzéki pártok közös napilapja, a Prágai Magyar Hírlap, amely aztán kialakitja a maga központi szerepkörét.) 9 Angyal 2004, 167-170. 10 Peéry 1940. 12 titokzatos rnűhelyén, az emberre, aki maga volt az igaz művész. A ma- gyar úri és polgári magatartás pozsonyi sajátságait építette és hordozta magában. Azt a nyájas, bölcs, nemes úriasságot, és gesztusokká len arcjátékká egyszerűsödött és méltányló melyben lett kultúra és atyai örökség, mosollyá, emberfajta, egyaránt kötelezőek tudás és beavatottság. mint ahogy mégiscsak a szabadelvű korban, mozdulattá gyors, észrevétA polgár megértő ezek az elvek voltak melyben a polgárság mo- dern formája kialakult. A pozsonyi polgárt ezenkívül mindig a kedély melegsége és a mérséklet jelentette. Volt-e igazibb és tökéletesebb gár nála? Ennek a polgári formának volt művésze: megtartása rázsának hűséges őrizete egyre inkább utánozhatatlan - nem, neki nem is lesznek epigonjai" polés va- művészetté lett P ozson y a h á b o r ú u t o ls ó h ó n a p j a ib a n zyxwvutsrq 1916 végétől, a Ferenc Józsefhalálával, illetve IV. Károly trónra lépésével, 1916. december 30-án történt megkoronázásával kezdődő periódusban a magyarországi közvélemény már (régen) nem volt háborúpárti. ponti hatalmak gazdasági ereje kimerülőfélben A köz- volt, állandósult a hadi- anyag- és az élelemhiány, például Bécs élelmezését a Magyarországról szállított javakkal is már csak nehezen sikerült egy meglehetősen csony szinten tartani, de a császárvárosban időnként így is éhínség ural- kodott. A hadi helyzet jóval kiegyensúlyozottabbnak Oroszországgal megkötött az egyik legfontosabb breszt-litovszki háborús ala- tűnt föl: a Szovjet- béke következményeként fél, Oroszország a háborúból kiesett, Romániát a központi hatalmak megverték és szintén békekötés re kényszerítették (bukaresti béke), és az olasz fronton is a központi hatalmak javára változott a helyzet. Károly király már uralkodása kezettnek látta az időt a béketapogatózások kezdetén megkezdésére, elér- s szándéka találkozott a magyar országgyűlés egyetértésével, ám sem a németekkel közösen megkezdett, békekísérletek sem a pusztán a Monarchia nem vezettek eredményre, hogy az antantállamok által kezdeményezett s szerepe volt ebben annak is, csak a központi hatalmak két vállra fektetése ré- vén elégíthették ki közép- és dél-európai szövetségeseiket. A magyar politikai erők közötti szakadék (ezzel összefüggésben fokozatosan mélyült. IV. Károly 1917 tavaszán lasztójog kiterjesztésére szólította elnököt. Tisza szerint a választójog lamegység II fölbomlásához a magyarországi föl Tisza István magyar mélyreható is) vá- miniszter- reformja a magyar ál- vezetett volna; így lemondott posztjáról.' Gratz Gusztáv ezt írja a király és miniszterelnöke közötti •.ö sszeütközés" alapokáról: •.A király egyénileg nem volt ellene az általános választójog megvalósulásának. 14 A király hosszas tanácskozások után a korábbi magyar ellenzék vezetőiből álló kormány létrehozására adott lehetőséget a fiatal gróf Esterházy Móric miniszterelnökké történt kinevezésével. A parlamenti többség ugyanakkor a volt miníszterelnök, Tisza irányítása alatt állt. Tisza nem oszlatta föl Munkapártját - ez lett volna a feltétele az új kormánytöbbség kialakításának -, viszont megegyezett Esterházyékkal: ha lemondanak arról, hogy bizonyos kérdéseket az országgyűlés elé vigyenek, ők nem buktatják meg az új korrnányt, hanem támogatják az országnak a háborús körülmények között való működtetésében. A legfontosabb tiltott kérdéssé a választójog kiterjesztése vált, amely Esterházy programjának a középpontjában állt. Részben ez okozta az elméletileg képzett, de semmilyen államigazgatási gyakorlattal sem rendelkező ifjú arisztokrata összeroppanását; Esterházy kormánya 1917. június lS-én lépett hivatalba, és augusztus 18-án már távozott is onnan. Ebben a kormányban - éppen mint "Őfelsége személye körüli miniszter" - ott volt Batthyány Tivadar gróf is, a folyamatosan a parlamenti ellenzék legradikálisabb vezérévé váló (bár a háború ellen még sokáig óvatosan nyilatkozó) gróf Károlyi Mihály embere. A miniszterelnöki széket a továbbiakban (egyébként harmadszor) elfoglaló Wekerle Sándor helyzete olyannyira labilis volt, hogy 1918 áprilisában neki is le kellett rnondania, illetve át kellett alakítania kormányát. A fő vitapont a Wekerle-kormányok és a parlamenti többség között továbbra is a választójog kiterjesztése maradt - a kormánya folyamatosságot választotta, plurális választójogi törvényt dolgoztatott ki, tartván egyrészt attól, hogy a nemzetiségi elitek a jogkiterjesztést nem a demokrácia kiépítésére, hanem a Magyarországtói való elszakadásra - az antanthoz való csatlakozás ra - iparkodnak majd fölhasználni. Másrészt várható volt a földuzzadó ipari munkásság radikalizálódás a is - amelynek egyébként (korábban) Tisza is több jogot akart volna adni. Az így létrejött törvényt viszont a "baloldal" nem fogadhatta el; ezzel újrakezdődött az általános, titkos választójogért folytatott propaganda. Azonfelül úgy ítélte meg a helyzetet, - részben kétségkívül magyar ellenzékí körökből származó emlékíratok és információk alapján, - hogy Magyarországon a néphangulat veszedelmessé válhatik, ha a választójogi kérdésben megnyugvás nem jön létre. Abban a véleményben volt, és ebben aligha tévedett, hogya nép többsége Magyarországon most már kívánja az általános választójogot." (Gratz 1934,349.) 15 A munkások megmozdulásaitóI évek nyomorúságos kok, tüntetések származó, is növelték. szerkezetéből, általánosan a szigorúan elfogadottá Két politikai-közösséglélektani egymással. Tiszáék azt feltételezték, erősítené, tiségek divergenciáját ami egy a nemzetiségek zsonyi Vilmosnak a jogkiterjesztésért államkeret irányuló képpen kialakításához Károlyi-párt, csoportja Párt ja is illetve a parlamenelitnek a Polgári felelőssé tett a háborúért. és évtizedekig András- parlamenti nem az összes nagyhatalomnak terve nyomán Vázso- immár egybemoshatta Apponyi Albertet és az Alkotmánypárti sajtójában Káro- volna a demokratizálást, sy Gyulát azzal a Tiszával, akit nyilatkozataiban, ri beszédeiben, tehát a nemze- az egyéni jogoknál-, továbbá az értelmiségi Pártot megalakító a világháború ütközött síkra szálló Demokrata vált, a radikálisabb nyit, a függetlenségi áru- a korábbi ellenzék több párt ja - így Vá- ten kívüli szociáldemokrácia, Radikális irányított váló egyenlőségideák elképzelés által is elfogadható volna. Minthogy népszerűsé- tehát az állam megsemmisítéséhez vezetne - az állam érdeke pedig fontosabb - kormánypárttá háborús hogyajogkiterjesztés Iyiék szerint pedig a választói jog biztosította vezethetett az utolsó a hasonló szerveződések tették jogosulttá, gét viszont a hadigazdaság elosztásból való félelmet gazdasági helyzete miatt több helyütt kitört sztráj- és közté- E logika szerint a világ átrendezésére tartó előkészítés tört volna ki, hanem csak néhány elvetemült folyománya- magyar, osztrák és német politikus szőtte volna a hálót. Ez persze arra emlékeztet, aho- gyan magát a háborút a le- a győztesek utólag, a béketárgyalásokon, győzöttek kizárásával értelmezték. A függetlenségi és a parlamenten kívüli ellenzék gondolkodásából sokat kifejezett ennek az ítéletnek a legszemléletesebb ként Lovászy Mártonnak, jén miniszterének a Házban éppen antantpártiak Károlyi munkatársának, a parlamenti Károlyit vagyunk! odavágta Ki akarunk ká akarjuk tenni! Az antanttal Tessék tudomásul demonstrációja. támadták, békülni akarunk Erdély birtokáért ment háborúba, szágra való aspirációi a háború "Igenis Barátunk- menni, nem Németországgal! bálásróI az azt idéző Gratz Gusztáv, a történetíró között ide- Egy ízben, amikor a bírálóknak: az antanttali venni, hogyantantbarátok meg: "Az antant-államok megjelenítése- a forradalom vagyunk!" A közbekia- a következőket jegyzi foglalt helyet az a Románia, amely az a Szerbia, amelynek Horvátor- egyik főokát képezték, sőt ekkor már 16 az a Csehország is, amely Felső-magyarországot tói elvenni. Megfoghatatlan, amikor Magyarországgal dalmaskodtak, szemben Volt azonban radikalizmusa magát az antanttal, ezeket a Magyarország több olyan politikai tóköre lényegében felosztására képződmény jóval túllépte a függetlenségiekét, fősodorét: gróf Andrássy - (illegális) mozgalom, d a li szárnya, is - bár ezek ha-, amelyek a polgári radikáliso- ilyen volt aKorvin Ottó vezette Gyula ellen merényletet a breszt-litovszki Magyarországra hazaérkező, a Szovjetunióban volt hadifoglyok is." Ezekről már a háború - ha máshonnan nem, akkor tőlük -, hogy akár fegyveresen nemcsak a fönnálló jutó polgári demokratikus Kétségtelenül folytatását a királlyal is szembefordult, A propaganda évek múltán tudni is készek is. tekintette céljának, s amely magával annak az 1917 tavaszá- a terve, amelyben szemlélő árulásáról; Sixtus pármai A Monarchia német propaganda bé- egész mítoszt ezt aztán a német vezérkar által meg- lapok, illetve az ezek cikkeiből révén sikerült Ausztriában, Magyarországon lett végén is lehetett testvére játszott kulcsszerepet. gyanakodva épített föl a királynő vásárolt osztrák következtében kommunistává de az esetleg győzelemre amint kipattant (külön)békekísérletnek herceg, Zita királynő kekísérleteit forradalomrnal béke volt azonban olyan irányzat is a központi hatalmakon belül, amely a háború ra datálható renddel, utolsó szervező párt szélsőbalol-SRQPONM továbbá a szociáldemokrata és idetartoztak szembeszállni irányuló pacifista" - előbb Tisza István, majd a Monarchia külügyminisztere, dia- amely a ma- még a magyar főváros ra korlátozódott két és a szociáldemokrata "forradalmi ezek az ellenséges törekvések miként azonosíthatta ga egészében is támogatta hadícélokat?" akarta Magyarország- hogy magyar képviselő abban az órában, a csehországi németek megjelent kiadvány között és Nyugat- is kolportálni. egyik magyarországi egyik előadásában célterülete leszámoló a vádakkal Lajos Iván szerint utólag, éppen Pozsony volt," bár Lajos azt is megjegyzi, hogy egyes bécsi és budapesti lapokon kívül más orgánumok 12 lJ 14 nem terjesztették a rágalmakat. Gratz 1934,380. Lásd ehhez Kun 1972,5-16. (Az előszó 1932 januárjában íródott.) Az "olasz nő" legendája. Dr. Lajos Iván előadása. Tartotta a Magyar Nők Szent 17 Az Esterházy-kormány kinevezését országi Híradó rokonszenvvel jóléti intézkedéseket közleményeiből megelőzően kommentálta és a választójog a Nyugatmagyar- a királyhoz kiterjesztésének kitetszően IV. Károly népszerűsége köthető nép- a tervét. A lap Pozsonyban mind- végig töretlen maradt. részben ennek (5 nem vagy nem csak a jól irányított Valószínűleg protokoll nak) köszönhető, amikor hogy a város meglehetősen a király az, összeomlás közül elsőként Pozsonyban előtti hónapokban kitett magáért, a magyar városok tett hivatalos látogatást; ünnepség ünnep- séget ért, a Híradó napokon keresztül szinte nem is foglalkozott egyébbel komolyan. Július első napjaiban királyné személyére rágalmakat." záporozó a lap visszautasítja "otromba Az első hír arról, hogy "őfelségeik" és a vármegye meghívását, a pozsonyi meg," s a napilap nyomban tön nyilvánosságra célú bazáron lalt eufóriában ra szervezett lehetett őszinteség; valószínűleg és betanított követelő budapesti állítólagos tömegekhez, békeszándéknak azt, bár abból, hogy város újonnan a köztársaság akár erre is következtet- közvetlensége legbelsőbb hívei - például a magyar kereskedelmi 16 17 megvá- kikiáltását tisztelet nyilván a lapban is lehetett a következménye által megtapasztalt tag- nem pusztán az e cél- tömegek produkálták A IV Károly iránt megnyilatkozó lád a pozsonyiak 15 bejelentett jótékony a királyi család is jelen lesz. A lap által részletesen néhány hónap múlva az akkor épp forradalmi pertraktált magát); rög- 16-án a Ligetben a hadirokkantak s már néhány nappal korábban lasztott irányító testülete rögtön csatlakozott hetnénk. György főis- (Kumlik Tódor polgár- Svájcban gyógykezeltette hozták, hogya a város július lO-én jelent Szmrecsányi pánt, Kánya Richárd polgármester-helyettest javára rendezendő elfogadták napilapban megszólaltatta mester ezekben a hónapokban a Bécsből Zita pletykák és híresztelések" -et, - a királyi csa- mellett." A király miniszter, Szterényi Korona Szövetsége tanfolyamán 1929. április 5-én. Pécs, 1929. Annak igazolására, hogyanémet vezérkar sokat költött osztrák lapok lefizetésére, Lajos Iván Ludendorff tábornok emlékirataira hivatkozik. Kósza hírek a királynéról.UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. július 4., 4. A királyi pár Pozsonyba jön. N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. július 10., [1.] A függetlenségi párti jankovics Marcell viszont úgy látta, "kikényszerített szeretet-nyilvánltás" -ról volt szó, melyhez "összeterelték az otthon maradt népet, különösen sok népet a tótság földjéről"; "A nép pompás régi viseletekben hódolt 18 József (aki éppen ezekben a hetekben kapta meg a bárói címet) - éppen a békeszándék népszerűsítése céljából szorgalmazták a pozsonyi utat. A kissé már kopott, a háborús terhektől módfelett megviselt magyar sajtó munkásainak egynémelyike szerint különben is szeretetreméltóan avítt város igyekezett tehát kitenni magáért; egyébként a megjelölt, pontosabban a királylátogatást megelőző napon szinte egy egész országrész küldöttei zsúfolódtak össze Pozsonyban. A Nyugatmagyarországi Híradó megnevezetlen hírlapírója ezt látta a látogatást megelőző nap délutánján: nA magánházak fellobogózva, erkélyeken, ablakokban perzsaszónyegek. [...) Magyar lobogó mindenütt, csak itt-ott tünik fel egy fekete-sárga, vagy fekete-fehér-piros lobogó. És magyar szó is mindenütt. A magyar vármegyék úri vendégei elözönlik a várost. utcákon, vendéglőkben, kávéházban csak magyar szót hallani. Csupa idegen arc, kocsik, autók robognak, száguldanak, itt egy csapat burgzsandár, amott egy hosszú menet - zalamegyei paraszt-deputáció, árvalányhajas pörge kalapokban a férfiak, nemzeti szinü pántlikás copffal a leányok. Aratókosarat is hoztak magukkal, az édes magyar föld megint megtette kötelességét, derék népe most egy napra ünneplőbe öltözött. Sok, rengeteg pap, mindenféle, fekete, fehér reverendák, evangélikus, református papok, Németh István [református - F T G.) püspök ott vacsorázik a Carltonban, a szálló egyik kapujában pedig püspöki huszárok állanak. Megyei hajdúk színdús tömege, szóval rengeteg ember, csupa idegen. Az utcák zsúfolva, igen sok nő, csupa fehér ruha mindenfelé. A mezőgazdasági országos kiállitás óta - tizenhat éve annak - nem volt ilyen felfordulás Pozsonyban. És odaát a ligetben egy pavillonváros épült, ott tegnap még erősen folyt a munka, de ma reggelre már készen és diszben várja a liget is a magas vendégeket'?" A király és a királyné a tervnek megfelelően 16-án délelőtt érkezett meg Bécsből hajóval, amelyre útközben Wekerle miniszterelnök is felszállt. A város katonai parancsnoka, az öreg Gerstenberger Frigyes lovag, lovassági tábornok és Szmrecsányi a hajón, a polgármester és az alispán a koronázó domb terén emelt díszsátor előtt köszöntötték tK az ifjú királynak, akinek múltja még nem volt, de jövője már kérdőjellé vált:' (Az utolsó tagmondat gyaníthatóan utólagos ítélet.) [ankovics é. n., I. köt. 9. A királyt váró Pozsony.UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. július 16.,4. 19 tisztelgését a király Károly Frigyes kirá- a királyi párt. A küldöttségek lyi herceg palotájában - a Grassalkovich-palotában a római és görög katolikus, az evangélikus, és neológ izraelita egyházakét helyőrségéét, megye Pozsony Ezután következtek kamarák, törvényhatóságaiét a bíróságok, üdvözlő küldöttségét maga a hercegprímás ügyvédi és közjegyzői vezette (délután Délután a hadirokkantak számára iról, és természetesen méltányolta is kiderül: a látogatás másnapján aki az osztrák létesített tudhatott zsony fontos szerepét a király július A délután zárult. a király békeszándéka- szám törzsanyagát Károlyt magyar szemben szorgalmazza, is. Visszatérően 16-án a küldöttségek "Pozsony királynak Magyarországnak alkotó fogadása mas tényezőként derék és ernyedetlen nemzeti közben munkásságánál irányú fejlődésében elhangzott ki- kulturális valamint a vá- fogva hivatva és gazdasági, nagyrahivatott hatal- szerepeljen .. :'2o Itt főleg a "magyar, nemzeti irányon" van a hangsúly, összefüggésben idején néhányan Po- idézik az újságban szabad királyi város, mint Nyugatmagyarország van arra, hogy szeretett hazánk, Magyarország magyar tekinti, a Monar- s ezen belül méltányolja emlegetik, földrajzi fekvésénél és főleg úgyamegye, ros lakósságának 211 vezetett; itt műhelyek. is azokat, a Híradó közleményeiből megjelent A Híradó dominanciával chián belüli önállóságát lY a dó- például szó szerint ott szerepel az igény, hogy "szün- jön meg a vértenger'." valamint is, We- előtt a rabbi hitveséveI szakiskolába bazár megtekintésével Azt, hogy a pozsonyi átlagpolgár emporiuma ő fogadása a király megtekintette őt. Útja innen a fémipari a ligetfalusi jótékonysági jelentését: tisztviselőiét. és így tovább. A római katolikusok mot. Az oda vezető úton, a neológ zsinagóga együtt megáldotta beszámolóban majd nyolc környező Károlyt és Zitát a Ligetbe). A küldöttségek után családi ebéd következett. működtek az ortodox azután Pozsony és állami ügyészségek, az egyetem küldöttsége kerle is átkísérték a református, (ebben a sorrendben), szabad királyi városét, és más városok - fogadta. Előbb fekete-sárga azzal a ténnyel, hogyakirálylátogatás zászlóval díszítették föl házukat, de ta- Pozsony nagy napja. A királyi család városunkban.UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. július 17., [1.] Lásd például Aida [Vajda Ernő]: Magyar, nemzeti irányban! N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. július 19.,4. 20 lán érezhetőek voltak már azok az ausztriai aspirációk is, amelyekről a lapban majd később lesz szó. Egy héttel később a lap olvasói a béke-előkészületek korábban titkos aktáiról is láthatták fellebbenni a fátyl at; megtudhatták például, hogy az udvar már 1916 végén békeajánlattal fordult az antanthoz, visszautasította a kezdernéde az, "imperializmus" -tól vezéreltetve, nyezést." Mindenki a békét sürgette már, a lapban nincs nyoma annak, hogy bárki is a további vérontást próbálta volna népszerűsíteni. kötelességtudata még Mindazonáltal a város köztudat-forrnálóinak nem ingott meg egészen, például szép számmal jegyeztek az új hadikölcsönből is22 - a kilencvenkét millióból hárommilliót maga a város -, s ekkor kezdték kiépíteni a háború egyik legnevezetesebb pozsonyi katonaáldozatának kultuszát is. Kiss József, akit az utolsó időszakban "egyik legkiválóbb harci repülőnk" -ként népszerűsitettek. a fémipari szakiskolából vonult be katonának. Az 55. repülőszázadnál szolgált, és húsz alkalommal győzött légiharcban. amiért is szám os katonai kintüntetést kapott, május 24én történt hősi halála után pedig posztumusz hadnaggyá léptették elő. A Nyugatmagyarországi Híradó először holttestének hazaszállíttatása érdekében indított gyűjtést, ebből alakult ki az elgondolás, hogy mint a város legnagyobb háborús hősét az áldozathozatal nuntájaként kell a társadalom elé állítani. Azonban ez a terv sem a vérontás dicsöítésével kapcsolódott össze, hanem - utóbb - a szociális kérdések kapcsán megnyilvánuló szolidaritással. Az egyik ezzel kapcsolatos hírben pélazt állítja, hogy dául az adományok fölsorolását követő komrnentár csak a szegények áldoznak a holttest hazahozatalának céljaira. (Kiss József szülei is szegények voltak, egyedül nem tudták volna hazaszállítani fiuk földi maradványait, ezért indított a lap gyűjtést a költségek elötererntésére.) A gazdagok - írja a komrnentátor -, akiknek telik új ruhára és "ott pöffeszkednek a páholyban', a hadimilliornosok egy sőt kétkoronás fillért sem küldtek: a küldemények tíz-húszkoronás, adományokból állnak. "Valóban, egy osztálygyülölet lesz igazán indo- 21 22 Székely Sámuel: Diplomáciánk és katonáink a békéért.NMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. július 24., 2. Szalagcímrészlet az egyik szám címlapjáról: Pozsonyban 92 millión felül jegyeztek a VIlI. hadikölcsönre. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. július 26., [1. J 21 kolt, ha ezek ellen az új gazdagok érző ember'?' Krammer ellen fordul minden Jenő, aki korábban állt Kiss Józseffel, tizenhárom becsületesen személyes kapcsolatban évvel később cikket írt a "harci repülő"- ről," amelybe beillesztette annak Dél-Tirolból1918 májusában - nem sokkal halála előtt - hozzá intézett levelét. Ebben a levélben nem elszántság és harci lendület tükröződik, hanem fásultság, kiábrándult- ság, depresszió. A Híradó által jósolt kialakuló "osztálygyűlölet" anyagra épülhetett; gazdag tapasztalati a polgári lakosság ellenszenve, szágban, nyíltan az árdrágítók, uzsorások mint szerte az or- ellen fordult, csakúgy, mint az állami szervek s a választott testületek képviselőié. A háború e szakaszában Magyarország földjén még nem volt ellenséges katona; nagy gondot az élet mértéktelen megdrágulása leromlására, és az uzsorára volt visszavezethető. az áruhiányra A június elején megtartott Szmrecsányi felröppent két fő pontja volt. főispánja, egyben közellátás- városi közgyűlésnek György, a város és amegye ügyi kormánybiztos okozott. Ez a valuta nagyfokú beszámolót téves híresztelésekről. tartott a rekvirálásokkal kapcsolatban Mint kifejtette, ez esetben nem rek- virálásról volt ugyanis szó, hanem a nagyközönség elől elrejtett élelmi- szerkészletek való biztosításáról, feltárásáról, azaz közérdekről. és a közönség A feltárás és a rekvirálás közötti különbség, te a főispán, "népiesen fejteget- kifejezve" a következő: "A rekvirálásnál lis készletek szemmeltartásával amelyekért az illető tulajdonos lető pénzértéket; számára mutatkozó barátságos oly árucikkekről a legávan szó, uton megkapja az őt megil- a feltárásnál viszont az áruk oly mennyiségének talan felhalmozásáról és amely árúmennyiségek ennélfogva jog- árdrágitás áll elő minden ellenszolgáltatás nélkül van szó, aminek következtében elkobozhatók, sőt az illető birtokosok büntetőjogi uton felelősségre vonhatók.?' Amennyiben feltárás címén rekvirálásra került volna sor, ez "illegális túlkapás, magyarán Szmrecsányi azt is közölte, hogy az (illegális) árukivitel és a vele ösz- szefüggő árdrágítás 23 24 25 mondva csalás volt", amit üldözni kell. megszüntetésére szigorú rendelkezéseket léptetett N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. június 7., 4. Kiss József emlékére!NMLKJIHGFEDCBA Krammer Jenő: Legkiválóbb harcirepülőnk, A Mi L a p u n k , 1931. 3. sz. 57-58. Városi közgyülés. Polgármesterhelyettes-választás. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. június 4., [1.) 22 életbe.' A csempészet hangsulyoztam", - ezt "a legilletékesebb mondotta és legfelsőbb helyeken is a főispán - nem használ a köznek, az áru nem a szegényekhez jut el [itt az ausztriai szegényekről, főleg Bécs lakosságáról van szó - F T G.], mert odakünn is csak a milliomosok tudják megvásárolni azt. Az illegális áruforgalom "horribilis különbségek" vannak a Pozsonyban ben található áruk között. A csempészárukat A közgyűlés révén egyébként és a más országrészekel fogják kobozni. másik pontja a polgármesterhelyettes-választás volt. A posztra ketten jelentkeztek, Kánya Richárd városi tanácsos és Mit- terhauszer Károly városi főjegyző. A száznegyvenhat vazatból ötvennyolcat Mittterhauszer kapott, közgyűlési nyolcvanhatot aki ott helyben le is tette a polgármester-helyettesi sza- Kánya, esküt. (Ketten üres lapot adtak be.) Az élelmiszerellátást szigorú elosztási rend szabályozta kosság ellátása így is folytonosan akadozott. ekkor; a la- Hiányzott a tojás; eltűnt a zöldség, a főzelék és a gyümölcs. a tej, a hús, A kenyér és a növé- nyi élelem révén lehet még élni, olvassuk az egyik cikkben; a drágaságot már kizárólag érző középosztálynak mindennek ellenére van mit ennie, talán legnagyobb állandó gondja a ruhaínség. ány kettős okát kutatva Paál Jób, a lap budapesti szágos hatáskörű zöldségközpontban nyok kiállításához az anomáliáknak értékesítése kapcsolódó visszaélésekre a következtében visszakerült a szindikátus ok birtokába leleplezett, a kereskedőnek emlékeztetett. Ezeknek a zöldség, a főzelék és a gyümölcs jutott. Exportálásra az árakat az or- a szállítási igazoIvá - a legális kereskedelemhez gedélyt, amelyik a belföldi szükségletek Magyarországon Az élelmiszerhi- munkatársa - pontosabban elvben az a cég kap en- kielégítésében maximalizálták, is részt vesz. Ausztriában nem, így már az is hasznot hoz, ha itthon (nyomott áron) felvá- sárolja az árut, ha pedig a Lajtán túl értékesíti azt, valóságos nemzeti ajándékot kap, mert odakünn azok kaphatnak drágán is megvesznek tehát külföldi szállítási igazolványt élelmezési Hivatal bizottságátóI, mégsincs áru. Bruckban gyümölcsöt a feladó, csakhogy Csak Kőz- akik belföldi fogyasztásra a javakból. Eddig viszont ilyen igazolványt volt tüntetve mindent. az Országos nemigen is juttatnak adtak ki, itthon foglaltak le, a fuvarlevélen föl is az tagadta, hogy része lenne az ak- cióban; inkább veszni hagyta áruját, nyilván azért, mert a célba ért csempészárukból így is busás haszna volt. .Jlletékes helyen bizonyára 23 gondolkoznak majd a megfelelő megoldás felett, de félő, hogy addig gondolkoznak, amíg lassan-lassan elérkezünk a télhez és amíg a ma- gyar zöldség, főzelék és gyümölcs mint fertőtelenitő nek álcázva - F. T G.], szeretetadomány dorol abba az Ausztriába, szer [nyilván en- és katonai árú szépen kiván- mi ipari cikkeket nem kapunk?" ahonnan Ez persze nem jelenti azt, hogy az állami központok Az úgynevezett jól működnének. legitim és illegitim kereskedelem azt a "boszorkányvásár" kogni , kurjongatni -L, közösen aminek láttán "nevetni, szervezte sirni, kacagni, zo- és énekelni lehetne". Vajon elhiszi-e majd az utó- kor, hogy "ezt az égbebüzlő botrányt, azt a nemzetet ölő sok gazságot, s azt a feneketlen hosszú-hosszú sártengert és pokolnál is mélyebbre vezető romlást időn át nem látta senkisem"? "Hát nem látta, punktum! Még az arguszszemű Tisza István sem látta, amíg miniszterelnök de most már látja, és értésére is adta Windíschgratznek," tala (Tisza által) létesített központokat volt; hogy az ál- nem ártana megzabolázni. Mi úgy látjuk, hogy Wíndischgratz és Szterényi is nagyon hogyan áll a szekér, de egyszeribe ők sem képesek kiemelni a kátyúból. Bizony aligha fog más hátramaradni, niszter hozzon emelődarút is jól tudják, mint hogy Tőry igazságügymi- új törvényjavaslatok formájában, melyek végre letörik a már teljesen lábrakapott szertelen üzleti immoralitást, mely első és legfőbb kutforrása belső bajunknak minden zetessé válhatik, ha a tizenkettedik végromlással fenyegető fekélyt!'?" Tejet, zsírt a város a központi és keveset. A polgármester a közellátásra és még vég- órában ki nem vágják ezt a bűzös, vonatkozó elosztás révén kapott; sokszor későn június hónapra passzusaiból vonatkozó jelentésének az derül ki, hogy Pozsony liszt- jutalékát a kormány nem tudta felemelni, a készlet kevés, ezért a város a főzőlisztadagját "habozva leszállítani. A burgonyatermés bár': 65 dekáról 50 dekára volt kénytelen elég jó lesz, korai burgonya 2. Paál Jób: Hova tünik el a zöldség, a főzelék és a gyümölcs? engedélyeket a nemzeti a külföld re, mégis mindent ajándék' - Maximális áron semmit a szindikátusok.NMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i 27 Windischgrátz Lajos hercegről. kicsempésznek H ír a d ó , a közellátásért nem van is már, Nem adnak ki szállítási - Kit illet meg jogosan lehet kapni 1918. június - A központ 20.,2-3. felelős tárca nélküli miniszterről van szó. lK (G) [Gébay Miklós]: Szemle. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i 24 H ír a d ó , 1918. június 23., 2-3. és de szállítása "a mult héten megakadt". Zöldborsó alig. A zsírtartalék kifogy, sertést szereznie van a piacon, de bab a városnak nem sikerült. Tej is nehezen érkezik, két nagyobb tejtermelő a "kedvezőtlen vas uti forgalmi viszonyok" miatt beszüntette a szállítást." A tejfogyasztási szokások kényszerű megváltozását jelzi, hogyamíg 24-26 000 liter tej fogyott naponta, a békeévekben ekkor a lakosságnak 8000 literrel kellett beérnie. A város törvényhatósági osztás" -ról, havonta bizottsága hárítani az abban mutatkozó árdrágítók a katonai akadályokat, ellen, illetve az eldugott zik, továbbá ótestamentumi szolgálat bizottságában gondoskodik tehát a "hadiel- tárgyalja az élelmezés helyzetét és igyekszik el- föllép az áruhalmozók és élelem rekvirálás ával fenyegető- vádakat zúdít azok fejére, akik kibújnak alól. A törvényhatóság a szociáldemokrata hadisegély-felszólamlási párt is képviselteti magát; ennek tagja a város életében később fontos szerepet betöltő Wittich Pál, a helyi szocdernek első szám ú vezetője - mindaddig, megbízatásáról arra hivatkozva, hogya bizottság többségévei szemben nem tudja hatékonyan sejthető, hogy a város polgárai nehezen ugyan, de (még) fegyelmezetten A városok érdekeit. Mindazonál- képviselni a munkásság tal a napilap közleményeiből helyzetének a Nyugatmagyarországi míg le nem mond tűrik a nélkülözéseket. kiváltotta a háború Híradó változásaira azonban is reagált, bár nem mindig közvetle- nül. Nem teljesen világos, hogy a Városok Lapjából vették-e át a lap egy másik helyén föllelhető utalás szerint szintén pozsonyi WolfZsigmond cikkét," vagy a szerző csak kommentált ban egy ott megjelent közleményt; a pozsonyi napilap- tény, hogy az írásban tételesen föl van sorolva, hogy mire is kellett a városoknak az őket kifizethetetlen fölvenniük beszállásolási költségekre, adósságokba verő kölcsönöket városi üzemek, víz-, világítási, forgalmi művek deficit jének fedezésére, a fokozott rendészeti emelkedő munkabérekre. kiadásokra, tisztviselők nagy részére a városok nem a saját érdekeikból 29 .1tJ háborús Wolf szerint "a háborús segélyére és kiadásoknak A polgármester havi jelentése június hónapról.NMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i 1918. június 28., 2. Wolf Zsigmond: A városok helyzete a háborúban. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i 1918. augusztus 7., 2. 25 egy kifolyólag voltak kény- H ír a d ó , H ír a d ó , szeritve, hanem az állam érdekében történtek, mig a vidék az egész háború alatt a városi lakósságnál minden tekintetben sokkal jobb helyzetben volt':" A cikk igényeket jelentett be bizonyos költségeknek a minisztériumok részéről történő pótlására, s ehhez a szemlélethez valamivel több mint egy hónap múlva a törvényhatósági bizottság is csatlakozott. A szeptember elején tartott közgyűlésen a bizottság tagjai országos akció megindítását határozták el, tiltakozván a belügyminisztériumnak egy konkrét ügyben, "a város egy felterjesztésére felélve" tett nyilatkozata ellen, mely szerint a katonai beszállásolasok költségeit nem áll módjában megtéríteni. 32 Az egy-két hónap múlva bekövetkező földrengésre azonban még alig utal valami. A polgári élet kellékei közűl még megmaradt ez-az, például a nők érdeklődése a szépítőszerek iránt. Az egyik reklámszövegbe kiötlője szellemesen építette be a háborús években életbe léptetett cenzúrára való utalást: "A cenzura hatalma,sem tudja azt a hirt elnyomni, hogya Diana puder és a Diana krém a legjobb szépítőszerek.?' A lapszerkesztők és újságírók életét megnyomorító cenzúráról ebben az időben természetesen egy sort sem lehetett leírni; áldatlan hatásáról az egyik őszi, már az őszi rózsás forradalom idején megjelent e g y cikket. A város és környezete sorsának év végi számban találunkNMLKJIHGFEDCBA bizonytalanná válása idején Vajda Ernő arról értekezett, hogya cenzúra megszünt ugyan, de más okból mégsem kaphat nyilvánosságot minden információ: "sajnos, azelőtt nem volt szabad, most meg nem illik mindent megirni". (Valószinűleg a cseh légiók szándékaival kapcsolatos "rém" -hírekre, a város közelgő megszállására gondolt a szerző.) Vajda részben a cenzúrát teszi felelőssé azért, hogy a társadalom felkészületlenül fogadta azt, ami 1918 őszén bekövetkezett. Azt, hogy a háborús években nem lehetett értekezni a lapban például a hadititkokról, helyénvalónak találja, de a cenzúra ezentúl "a legképtelenebb, a legostobább és haszontalanabb rendeleteket adta ki"; olyan dolgokról sem volt szabad írni, amelyekről mindenki tudott, csak éppen - a tár- 31 32 33 Uo. Városi közgyülés. Interpelláció a zsirhiány miatt. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. szeptember 3., [1]-2. Többször szerepel a lapban, én a következö helyről idézem: N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. június 26., 5. 26 gyilagos hírszolgáltatás hiánya miatt - ezerszeresen felnagyított for- mában. Vajda két szemléletes példát említ. Az egyik: nem lehetett írni például arról, hogy Zita királynénak pozsonyi: nyáron fönt a várban koraszülése két katonát ból szabadulva négy hét szabadságot ták told ani valamennyivel. volt. A másik példa kivégeztek; hadifogság- kaptak, s ezt az időt meg akar- Ez természetesen lázadásnak minősült. A pozsonyi újságírók jelen voltak a kivégzésnél, mire azonban beértek a szerkesztőségbe, hogy tudósítást írjanak róla, már odaérkezett parancs. Másnap az egész ország attól visszhangzott, a tiltó hogy Pozsony- ban lázadás robbant ki." A cenzúra következménye lehet az is, hogy a nyáron kitört néhány napos munkássztrájkról lálunk egy lakonikus hírt a lapban; igaz, a demonstráció ben kezdődött el, s a Híradó hírben még a munkások Pozsonyban csak annak befejezése után ta- hétfőn szombat dél- nem jelent meg. Ebben követeléseire a rövid sincs utalás, mint ahogy arról sincs szó benne, milyen ígéretekkel szerelték le a sztrájkban résztvevő- ket. A közlemény szövege ennyi: .Szombat dél óta a pozsonyi munkásság is sztrájkolt azoknak a ki- vételével, akik mint vezényeltek dolgoznak a gyárakban. A munkaszünetre a Magyar Kir. Államvasutak mények szolgáltattak voltak Majthény budapesti okot. A megyeházán gépgyárában történt ese- tegnap délelőtt tárgyalások József báró kormánybiztoshelyettes és a munkásság képviselői között, este pedig a szakszervezetek elnökei tartottak kezletet, amely hosszabb vita után kimondotta, hogyamunkásságnak a sztrájk megszüntetését érte- ajánlják oly módon, hogy még ma, legkésőbb azonban holnap, szerdán reggel az egész vonalon álljanak ismét munkába. Minthogy erről a határozatról a munkásság tegnap este tudomást szerzett, a legtöbb üzemben veszik a rendes munka fonalát?" 34 35 túlnyomó része még már ma reggel fel- Aida [Vajda Ernő): A cenzura.NMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. november 13. 2-3. Nyilván Ián Skapík és Martin Lípa 1918. június 5-én történt kivégzéséről van szó. A lázadás ról szőtt képzetek erősek lehettek; a kommunista korszak irodalmában a 72. gyalogezred egyik zászlóalj a több mint háromszáz katonájának zendüléséről olvashatunk. Pozsonyban véget ér a sztrájk. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. június 25., 5. (A fejlécen téves, 24-i dátum szerepel.) 27 Két dolog érdemel itt figyelmet. Az egyik: a különböző szakszervezetekbe tömörült munkások egyöntetűen beszüntették a munkát - a hírben utalt kivételek, a .vezényeltek" valószínűleg katonai igazgatás alá tartoztak, esetükben a hadbíróság lett volna illetékes, ők tehát sokkal többet kockáztattak volna, ha részt vesznek a sztrájkban, mint a többiek. A másik: a sztrájkot budapesti események váltották ki, egyszóval az egész nagyobb összefüggésekbe illeszkedett, s több nagyváros és a főváros egységes munkásvezetésére következtethetünk belőle. A magyarországi nemzetiségek elszakadási igényeiről nem tud vagy legalábbis nem ír a lap. Nemzetiségekkel kapcsolatos feszültségeket inkább Ausztriában lát, Magyarországgal kapcsolatban erről főleg elvi síkon esik szó. A közvetlenül meg sem nevezett veszélyeket inkább az antanthoz kötík, bár az egyik, már idézett cikkből az is sejthetővé válik, hogy a nemzetiségek és a pacifisták fogyó türelme új, együttes veszélyforrást jelenthet: "Kétségtelen, hogy ellenségeink saját sajtójukkal. közébünk küldött szám os ügynökkel befolyásolják közvéleményünket; lázitják nemzetiségeinket. Nem lehet, nem szabad tűrni, hogy e nagyon is céltudatos rókák mellé a demokrácia jelszavát bögő különben jámbor birkák álljanak. A legtisztább, legmélységesebb meggyőződésű demokratának nem lehetnek közösek a céljai a fizetett ententeügynökkel. Emez áruló, amaz még a legrosszabb esetben is csak fantaszta, kettőjük között közösség nem létezhetik.":" Az, hogya szlovákok csatlakozni fognak a csehekhez, valószínűleg alig merül föl ekkor a pozsonyiakban, hiszen a városban és környékén efféle igény a nyilvánosságban nem jelenik meg, közvetlen tapasztalatokból tehát nem lehet erre következtetni. Olvashattak a központi s nyilván már azt is tudják, hogy hatalmak ellen harcoló légiókról. a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot az antant elismerte szövetséges félként - a korabeli jog szerint rendhagyó módon, minthogy Csehszlovákia nevű állam még nem létezett; ez magyarázhatja azt a hangnemet, amellyel a lap Masaryk egyik könyvére reflektál. A cikkíró semmiben sem ért egyet a cseh professzorral, így az orosz kérdésben sem, magát J6 (G): Szemle.NMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 28 1918. június 23., 2. a könyvet pedig, mint a háborús tumát, minden vonatkozásban uszítás és pánszlávizmus dokumen- elutasítja." [ankovics Marcell író, országgyűlési képviselő azt írja idézett könyvében, hogy nyáron hallott először arról, hogy az antant elhatározta Magyarország rálylátogatás eljövendő feldarabolását. idején az osztrák hegyekbe értesült egy német értelmiségitől tak: .Kőzép-Európa minden Jankovics a júliusi ki- utazott, a Semmeringre, arról, hogy Párizsban borravalóját itt döntést a magyarokéból hoz- fizetik", s Pozsony Szlovenszkó fővárosa lesz. 38 Ősz elejéig a későbbi csehszlovákiai magyar kisebbség tebb politikusa, ekkor még szintén a budapesti Géza sem tapasztalt parlament meg semmit a szlovákok állítólagos elégedetlen- ségéből, sőt azután is csak apró jelek figyelmeztették dőkre: ,,1918 szeptemberében gek. Beszámoló köruton mutatkoztak az első nyugtalanitó Modorban és mint azelőtt, most is igyekeztem voltak a szlovákság rályi közjegyző megtalálni is. Zoch ekkor már tudott nyosodtam meg -, de sem előttem, tett működése amikor szeptember arról, hogy a szlovákok - erről később nem tudott semmiről, át Pozsonyba jutalmaként. Csehszlovákiát tesitettem Wekerle Sándor akkori miniszterelnököt, 3H hogy közjegyzőnek Annál nagyobb végefelé egyik pártfogoltam, Szlovenszkó fővárosa Pozsony lesz. A megrenditő 37 bizo- közölte velem, hogy a nyugati hatalmak megegyeztek abban, hogy megteremtik kézmozdulattal evangélikus sem a társai előtt nem tett em- még engem kért meg, hogy helyeztessem Fábry Pál, bizalmasan az összhan- képviselői között. Velem fognak tartani Dusek például annyira volt a meglepetésem, és bazini városi ügyész és Dusek Győző ki- végén értekezletet a magyarság érdekeiben jelensé- Bazinban vezetői közül Zoch Sámuel modori Ottokár szeptember lítést semmiről. az elkövetkezen- voltam választókerületemben, got a szlovák vezetők és a magyar hatóságok lelkész, Iamniczky legképzettagja, Szüllő vette ezt tudomásul és napirendre és az autonóm hirről nyomban ér- de ő lekicsinylő tért felette. W. L.: Th. G. Masaryk. Russland und Europa.NMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , augusztus 7., 6. Jankovics é. n., 1. köt. ll. 29 már 1918. Szeptemberben többször is jártam Bazinban és Modorban, de Zoch még mindig nem mert nyíltan beszélni?" Érdekes adalék a pozíció- ügyéhez, és világnézet -változtatások hogy Zoch azelőtt Szüllő kortese, a megszállás után pedig Pozsony város és Pozsony megye zsupánja a csehszlovák lett. Dusek Győző szintén érában kormánybiztos-helyettes 1919-ben, lett Pozsonyban, Fábry pedig zsupán Sáros megyében. A cseh légiók sziluettjénél világváros: jelennek Bécs. Szeptember fenyegetőbb nek tűnik föl a szomszédos végén, amikor a bécsi lapokban cikkek meg arról, hogy Ausztria igényt tart a városra, továbbá Po- zsony, Sopron és Vas vármegyék németiakta területeire - állítólag az el- veszett Boszniáért cserébe követelik Nyugat-Magyarországot gatmagyarországi ideá" -t, "aminél produkálni Híradó szarkasztikusan veri vissza a "szörnyszülött nagyobb szemérmetlenséget az őt éves háború -, a Nyu- még az entente se mert alatt'." Jellemző, hogy a vezércikk írója tisztában van ugyan azzal, hogy "hűséges szövetségei nk': a csehek maguknak akarják a "tót vidékeket', az igazi (bár talán nem túlságosan veszélyes) ellenség Ausztria lesz, "az önmagával szony" "Politikai gondolatokban találták ki ezt a legujabb gyönyörűséges szabad lángra gyulnunk, is tehetetlen örök idők óta impotens ideát, aminek hallatára nem is csak egy cifra káromkodás lehet rá a legmél- tóbb felelet. Pozsony kellene nekik, ősi magyar dicsőségünk ja, magyar királyok koronázó vénasz- vezérférfiai egy darab- városa, csak azért, mert pár ezer ember még mindig beszél benne németül?" A város nemzetiségi tagoltsága a cikkíró szerint nem támaszthat alá jogtalan igényeket: "Pozsonyban nérrietajkú és tótajkú elég, de mind a hármának csak van magyarajkú. egy szive van és az a sziv magyar:' A megszállás utáni hónapok eseményei valóban azt mutatják, az őslakosság nagy arányában amikor a Nyugatmagyarországi visszautasító nemzeti egységes marad. Ugyanazon a napon, Híradó az "osztrák-német" igényeket cikkét közölte, Bécsben nyilatkozatot párt szövetségének hogy vezetősége", melyben tett közzé a "német cáfolta a csereal- 40 Szüllő Géza: Husz magyar esztendő. Visszaemlékezéseim az elszakitott Felvidék küzdelmeire.NMLKJIHGFEDCBA P e s t i H í r l a p , 1939. február 12.,3. Pozsony ... N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. szeptember 26., [1.] 41 Uo. J~ 30 ku ról "egy parlamenti hirszolgálati híreket. A párt politikusainak ügynökség" tanácskozása által fölröppentett "egész más tárgyakkal foglalkozik'; s olyan tervről, amelyeket a lapok szellőztettek, személynek nincs tudomása'." "illetékes azonban nem minden- ki érte be a cáfolattal. Két nappal annak megjelenése után a napilap a vármegyei törvényhatósági elé terjesztendő határozati Pozsonyban bizottság javaslatát elszántsággal a függetlenség választmányának fokozott az önvédelmi igénye kapcsolódik őszi közgyűlés elé kerülő, Katona Móric indítványára lat "az Ausztriában a magyar külpolitika megnyilvánuló intézményes a közgyűlés közli, amelyben politikai össze. Az tárgyalt javas- törekvésekkel biztosítékainak szemben megteremtése tár- gyában" azon alaptételre épül, hogy az 1867. évi XII. tc. - a kiegyezési törvény - határozmányai katonai, külpolitikai és gazdasági ben nem felelnek meg a "változott életviszonyoknak", gyar érdekeknek nyomatékosabb szorul. "A vármegye közönsége tartja, mert Ausztriában a magyar birodalom Pozsony vármegyét érvényesitése és igyelsősorban ami sajnos illetékes részről sem meg- torolva, sem kellő eréllyel visszautasitva nem lett:' A napilap azért is egyhangúlag a javaslatot, mert ez állásfoglalást kal", az "orcátlan követelésekkel" jelentene és vármegyénkre fogja határozattá a "folytonos emelni támadások- szemben, melyek eleinte cseh, most pedig ausztriai német részről nyilvánultak a mi városunkra revideálásra mind leplezetlenebbül területi s politikai integritását bízik benne, hogy a közgyűlés ezért az "a ma- mellett" ezt annyival is inkább szükségesnek egyes nemzetiségek támadják, tekintet- meg, s "amelyeknek éppen fájt a foguk"." A baloldali forradalom nak sem lehet érezni az előszelét. A Nyugatmagyarországi Híradóban unióbeli állapotokról, azokat is, akik beléptek dalomról korántsem itteni értelmezés 42 43 rendszeresen jelentek meg cikkek a szovjet- főképp a magyar hadifoglyok a Vörös Hadseregbe. csak negatívumokat szerint a cárizmus, sorsáról, ideértve Ám a bolsevik olvashatunk, hiszen tehát a legembertelenebb forraaz az ázsiai (Az osztrák-nérriet nemzeti párt nyilatkozata.)NMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. szeptember 27., 6. Pozsonyvármegye az 1867: XII. törvénycikk revideálásáért. A vármegye a magyar érdekek intézményes biztosítékainak megalkotását kivánja. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. szeptember 29.,3. 31 hatalmi forma ellen kitört polgári forradalom elágazása. amely lehe- tővé tette a breszt-litovszki A legtöbb ilyen tárgyú cikk szerzője a somorjai béke megkötését. Panajoth ki róla. hogy tb. főszolgabíró Gyula - az egyik hírből az derül -. aki korábban megjárta a hadifogsá- got. Panajoth elég szakszerű en ábrázolja a szovjetunióbeli állapotokat. a polgárháború kegyetlenséget, hatalomátvétel utáni állapotokat. tását" s a polgárság a bolsevik rendszert és a kommunista a .Jcontrarevolúció" elleni intézkedéseket "brutális is. Egyik cikkében elfoj- azonban a következő megállapítás is szerepel: "Ami azon kérdést illeti. hogy ér- dekünkben bolsevikiek áll-e, hogya egy határozott rendszere állandósuljon igennel kell felelni. - Ennek a rendszernek azt jelentené. hogy a polgári elemeknek szág és Ausztria-Magyarország népnek természettől orosz polgári fanatikus gyülölete Németor- iránt újból felülkerekednék örökölt békeszeretetét elemek. amelyek cárukat nem sok szimpatiát érdemelnek?" rok olyan pökhendiek, rút; államukat megint. megdőlése és az orosz feldulni igyekeznének. Az elárultak, oly könyörtelenül A cikkíró szerint az orosz polgá- mint az antant, nem akarják befejezni a hábo- legyőzhetetlennek tartják. A bolsevizmus veszélyeiből e passzusnál Panajoth doktor azt emeli ki, hogyahazaérkező hadifoglyok a polgárháború körülményei tek, hogy anyagi előnyök érdekében tik majd. Saját oroszországi magyar között oly igézet alá kerül- itt is ezeket az eszméket terjesz- tapasztalatairól és a hadifoglyok életéről szóló cikkei egyikében Panajoth arról is értekezik, hogy a hadifoglyok között "a bolseviki állapotok kozott eszmék" következtében a bolsevikokhoz, a fogoly táborokban "rohamosan javíthatott a sorsán. sokból egész kellemes exzisztenciát az országban, amelyben 44 biztosithattak a vörös eszközölt rekvirálámaguknak". Ennek is meg fogja érezni: "Nem lesz olyan falu hadifogoly tek el fogják mesélni a látottakat, gadtságával, hanem azon különös mindazok, áldatlan aki csatla- Akik beléptek gárdába, zsoldot, ellátást kaptak, "és a jogtalanul hatását a magyar társadalom uralkodó terjedtek", ugyanis nem térne vissza. És a visszatér- de nem az objektív szemlélők higlelkiállapot hatása alatt, amely alá akik az orosz forradalomnak változatokban gazdag, véres Panajoth Gyula dr.: A bolsevikiek országa.NMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1 9 1 8 . június 12.,2-3. A szerző évekkel később, már magyarországi, váci szolgabíróként könyv alakban is kiadta a pozsonyi napilapban közölt cikksorozatát. 32 - F. T. G.] látták, kerültek:' esélyeit [nyilván eseményeit Tehát akik látták egy autokrata birodalom összeomlását s az új rend föl épülését olyan elemekből, amelyek sohasem vettek részt az állami életben." A lap rendszeresen közli a kitüntetett lők, honvédek, póttartalékosok pozsonyi katonák, népfelke- névsorát - a tisztekét külön -, sokszor végtelen listákat; éppígy a fronton elesett pozsonyiak, Pozsony megye- iek nevét, köztük ismert családok tiszt tagjaiét; látszik a hírekből, hogy a tűzvonalban nincs osztálykülönbség. ügye is nemegyszer A hazatért és hazavárt katonák föltűnik a Híradóban. A június 16-i számba pél- dául Ujjady Árpád főhadnagy, a szociális és munkaközvetítő iroda vezetője ír cikket a hadirokkant-munkaközvetítésről, jelentések látnak napvilágot a hadirokkantak elején arról olvasunk, hogya családjainak 71. gyalogezred versenyt tart, s a bevételt az ezred özvegyeinek Később Kumlik Tódor polgármester orosz határ irányából hazaözönlő felszerelése" érdekében; ség munkáján ség van. A hazatérőkről gondoskodni és árváin ak juttatják. feladatok "fogadása, ellátására már Oroszországban az ellátása és a hadvezető- segítő közrernűködésére" kell. A Magyar Vöröskereszt gyámolító bizottsága" június ünnepi hang- fordul a város közönségéhez hadifoglyok mindezen kívül "a társadalom segélyezéséről; zenekara is szük- és a hazavezető úton is egyesületek "hadifoglyokat vállalta e feladatot, de a polgármester segítsé- gét kérte, ő viszont kénytelen volt "városunk mindenkor áldozatkész, hazafias és nagylelkű közönségéhez', a hivatalok, pénzintézetek, kereskedelmi és iparvállalatok vezetőihez, jótékonysági és egyéb egye- sületekhez, sőt, az egyénekhez is továbbítani a kérést, hogy segítsenek a szükséges anyagi eszközök előteremtésében." Hadifoglyok egyébként szokról és olaszokról Pozsonyban rendelet séget" hogy az orosz hadifoglyok ·15 46 is vannak; oro- esik szó a lapban. Június elején például a városi tanács egy belügyminiszteri hadviselési érdekeibe és környékén ütközik folytán figyelmezteti "a közön- szökésre való biztatása az ország és szigorú büntetést von maga után, Panajoth Gyula dr.: Oroszországban élő hadifoglyaink erkölcsi állapota.NMLKJIHGFEDC N y u g a tm agyarországi H í r a d ó , 1918. szeptember 4., 2. Hazatérő hadifoglyainkért. H í r a d ó , 1918. június 25., 6. [a címoldal fejlécén június 24.!] 33 ezért az ilyesmitől mindenki hirdetmény tartózkodjék." szerint a hadifoglyok adóik rábeszélésére, Az egyik polgármesteri többsége nem egyszerűen szökött meg." A fogolyszöktetés jövedelmező a pozsonyi rendőrség szöktetőirodát munka- hanem azok által segítve, még élelemmel is ellátva a városból kiinduló üzletág lehetett, ugyanis szálakat követve egy egész leplez le - Bécsben. A hadirokkantak ügye, a hadbavonultak és az egészségvédelem is többször családjának napirendre segélyezése kerül a lapban. Ahogy az ősz közeledik, a városban csecsemővédelem ügyében tartott, szociális programot fölüti fejét a spanyoInátha. Az anya- és tárgyaló júliu- si értekezleten a hírneves gyermekorvos-professzor, Heim Pál tart (Egy év- a lapban két részletben közölt - előadást e tárgykörben." vel később a várost irányító testület már az anya- és csecsemővédelmi központ megteremtéséért Ugyanakkor mondhat már előrevetül legmélyebb és legtartósabb tizedekben Magyarország csoportellentéte. követő évek egyik az utolsó iparvárosává is - szakszervezeteik mozgalom hatására politikai szerveződéssé. tíz évvel korábban Augusztus népgyűlésen; Keresztényszocialista az Országos részét képező Keresztényszocialista társadalmi a ke- végén botrány tört ki az egyik keresztényszocialista "aktuális vált, ahol irányítój a, Giesswein Sándor közvetlen számolt. A konferenciát és az ennek év- volt jól kiépített bázisa, hanem a ka- resztényszocialista alakultak Heim professzornak.) Pozsony egyik legfejlettebb nemcsak a szociáldemokráciának tolikus munkásságnak köszönetet a város elcsatolását problémákról". erről a lap is beSzövetség Egyesület szervezte Az esemény rangját a mozgalom országos rangú vezetői, Ernszt Sándor pápai prelátus, Haller István és Huszár Károly - utóbbi az 1919-1920-as kormány miniszterelnöke voltak az "intelligencia" ;7 4R 40 magyarország koncentrációs lett - jelenléte adta meg. Mindhárman ott részvételével tartott délelőtti értekezleten; este Nem szabad a hadifoglyokat szőkésre csábítani!NMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. június 4., 4. Miért szöknek meg a hadifoglyok? (Hirdetmény.) N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. augusztus 17.,4. Az anyák és csecsemők védelme. Heim Pál dr., egyetemi orvostanár elöadása a pozsonyi vármegyeházán tartott hétfői értekezleten 1. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. július 10.,3-4. ; ll., július 11.,2-3. 34 három általános értekezletet illetve a magyarok tartottak, számára. külön a németek, a szlovákok, A németekén Huszár és Tobler János, a szlovákokén Haverla Péter, a pozsonyi Keresztényszociális Egyesület társelnöke, a magyarokén beszédet. A botrány ez utóbbin Ernszt, Haller és Huszár mondott tört ki. A Híradó beszámolóját titkárság" nap a "Pozsonyi keresztényszociális helyreigazító követően más- vezetője, Tobler Iános" sorait hozza a lap: Hiradó« "A »Nyugatmagyarországi m o z g a lm a P ozsonyban helyreigazitását kérjük. A Vigadó termében lésen a szociáldemokratapárt szár Károly országgyülési számában NMLKJIHGFEDCB K eresz- tegnapi cím alatt leadott té n y s z o c iá lis tá k szárnos megtartott tagja jelent képviselő beszédje közlemény magyar gyü- meg, akiket kezdetén Hu- felszólitott, hogyagyülés zavartalan lefolyása végett válasszák ki maguk közül egyént s a jelenlevő közönség előtt vívják meg a »legtehetségesebb« szóharcukat az elvi igazság kérdésében. társukat jelölték ki a szociáldemokraták, harcra. Huszár Károly országgyülési minden egyes pontnál mokratát, megkérdezte hogy megegyezik-e kénytelen volt helyesnek Erre Holub Ferenc nevü elvaki vállalkozott a »legtehetségesebb« nézete az előadottakkal. elismerni. az elvi szó- képviselő megkezdve fejtegetését, Ezt azonban szociáldeamit az illető megunta, mert egy- szerre nem volt található a pódiumon. Erre Huszár kijelentette, hogy el szökik, azzal szóharcot vivni nem lehet. Ezután aki a küzdőtérről a jelenlevő szociál demokraták zavarására törekedtek, mindenáron és agyülés amint a tegnapi lap közleményeiből egyikük fegyvert húzott ki, amit a közelben ~I a rend álló rendőr meg- is kitünik, észrevett és Tobler János (Sopron, 1889- ?) kelmefestő iparosnak tanult, majd szülővárosában a keresztényszocialista szervezet titkára lett. A háborúban a fronton szolgált, utána a pozsonyi keresztényszocialisták vezető szernélyisége: 1920-ig aPressburger Tagblatt felelős szerkesztője. A cseh megszállás után kulcsszerepe lett a katolikus szakszervezetek párttá szervezésében. Az 1920-as választások során a keresztény1922-ben azonban az szocialista párt képviseletében bejutott a tőrvényhozásba, illetőségi jog hiányának ürügyén megfosztották mandátumától, majd kíutasítotMagyarországon is részt vett a keresztényszocialista mozgaták az országból. lomban, a Keresztény Gazdasági Párt tagja volt. 1926-tól a Pest-környéki terület mandátumával törvényhozó lett a budapesti parlamentben. Többször fölszólalt a szociális kérdések, a munkanélküliség ügyében, a negyvenórás munkahét bevezetését követelte. 35 nyakoncsipte az ipsét és kivitte a teremből. A gyűlés ezután a legszebb rendben folyt le, amit a jelenlevők közül bárki is bizonyithat?" Az eset persze nélkülözi a drámaiságot, inkább kelt groteszk hatást, éppúgy, mint az egy hónappal később a városban lefolytatott hadbírósági tárgyalás is, amelynek vádlottjai a hét hónappal később kikiáltott magyarországi Tanácsköztársaság majdani népbiztosa, Hamburger Jenő, "a nagykanizsai csodadoktor, népfelkelő főorvos?" és Sneff József magán tisztviselő, szociáldemokrata párttitkár voltak. Az ítélet, meglepő módon, igazolta a védelem állítását, tudniillik hogy elfogadhatatlan a honvédügyészségnek az az álláspontja, mely szerint a vádlottak irányításával Nagykanizsán "a haderő hátrányát célozó nagy vasuti sztrájk készült, illetve forradalmi és antimilitarista célzatú munkástanács lett légyen szervezve" Hamburgert végül "nyilvános erőszakoskodás büntettében, a közcsend és rend elleni vétségben" és "fegyelmi kihágásban" mondták ki bűnösnek; a "rendkívül enyhítő" körülmények beszámításával végül a vizsgálati fogságon túlmenően egyévi foglárfogházra (államfogházra) ítélték. Az állam hadi ereje ellen intézett háromrendbeli bűncselekmény "vádja és következrnényei" alól viszont felmentették. Hamburger a kommunista korszakban Magyarországon kolportált életrajza szerint halálveszedelemben forgott ekkor: kevésen múlt, hogy nem végezték ki." Ez az állítás a ítélethozatalról közölt beszámo- Keresztényszociálisták és szociáldemukraták.NMLKJIHGFEDCBA H í r a d ó , 1918. augusztus 28., 4. A lap kommentárja Tobler leveléhez: "Mi a »helyreigazitást« szó szerint leközöljük, bár meg kell jegyeznünk, hogya levél nem helyreígazit]a, hanem ép ellenkezöleg megerösíti tegnapi kozleményünket" " Hamburger [enő (Zalaudvarnok, 1883 - Moszkva, 1936) a Magyar Szociáldemokrata Párt nagykanizsai csoportjának elnöke, a háború alatt orvos, majd főorhadikórházban. Az ítélethirdetés után néhány hónappal, vos a városban müködö az öszirózsás forradalom idején elöször a párt központi titkára lett. Somogy vármegyei kormánybiztosként a földfoglaló mozgalmak támogatója. Az 1919. március 2l-én kikiáltutt Tanácsköztársaság idején a szeeialista párt és a kornrnunisták egyesülése után létrejött párt titkára, a földművelésügyi népbiztosok egyike, hadtestparancsnok. A kollektív nagyüzemek híve. Május végétől a közélelmczés országos irányítója. A Tanácsköztársaság bukása után, 1919 és 1922 között Ausztriában és Olaszországban élt, majd Moszkvába ment. J e n ő a z o r v o s é s f o r r a d a l m á r . . . 1956. A brosúra szerzöi szerint SJ D r . H a m b u r g e r "a hadbíró ügyész Hamburgerre halálos ítéletet kért" (uo. 9). 51 36 ló ismeretében komolytalan. Úgy tünik föl, hogya hadbíróság lehetséges eszközt megragadott gerékra kiróható törvényszék büntetést. minden a Hambur- Elég meglepö például, hogy maga a hadi- cáfolja meg - illetve nem veszi figyelembe - a nyomozati eredményeket. Lássunk egy lényeges részletet az ítéletnek által valószínűleg munkatársa "Az itélet indoklása Nagykanizsán röpiratot arra, hogy csökkenthesse igen rosszak voltak amelyekkel megjelenése tüntetö körmenethez dr. 1917. nyarán, amikor a közélelmezési viszonyok, a város polgármesterét járás főszolgabirája te, illetve a nagykanizsai a Híradó följegyzett indoklásából: szerint Hamburger szerkesztett, nappal a röpiratok gyorsírással két becsmérel- ellen izgatott. Néhány után pedig egy nem általa rendezett a többek között azokat a nyilatkozatokat amelyek szerint, ha a főszolgabiró a gabonavásárlás intézte, ügyében kiadott és a közönségre sérelmes rendeletét 48 órán belül vissza nem vonja, úgy törni-zúzni nekimennek. fognak, a szuronyok erdejének Ez utóbbi cselekményben és gépfegyvereknek a nyilvános erőszakoskodás büntettét is lát- ták fenn forogni.NMLKJIHGFEDCBA A h a d itö r v é n y s z é k fe llé p é s é t, s ik r a a m e lly e l azonban a m unkásnép [az én kiemelésem jának és orvosdoktori ta ki a büntetést. m é ltá n y o lta ja v á n a k H am burger d r .- n a k ö n z e tle n e lő m o z d itá s a v é g e tt s z á llo tt - F T G .] és ezért népfelkelő főorvosi rang- diplomájának érintetlen A haditörvényszék hagyása mellett szab- nem látta fenn forogni az állam hadiereje elleni büntettet azon röplapnak állitólagos elterjesztésében, amely az annexiómentes békét követelte és ellenesetben a mindenkit elsöprő nagy áradat eljövetelét áhitotta. A biróság úgy találta, hogy az adott viszonyok mellett senki a kifejezésekben nem láthatott, ideálisabb annál kevésbbé, célok lebegtek azon kifejezésben véreinket« mert annak mindenki felhívást elött. A röplapban sokkal olvasható orosz forradalmár nem látott büncselekményt test- a haditörvényszék, idején, vagyis f. év elején az orosz forradalmárokban csak azt a szervezetet a béke megteremtésére. forradalom a terjesztők pedig, hogy »üdvözőljük ugyancsak forradalomra mert a röplap elterjesztésével magvainak Az antimilitarista, üdvözölte, Az üdvözlet amely első gyanánt sietett tehát a köznapi értelemben elhintését nem jelenthette. forradalmi célzatú, államellenes mussai szaturált orosz mintájú munkástanács 37 vett [...] és bolsevikiz- megszervezésének vád- ját pedig a honvédügyész még hétfőn tartott vádbeszédje tette el és emiatt természetesen felmentő itéletet kellett hozni'?' Az indokIásból is az derül ki: a hadbíróság még nem fejeződött is be, a háborúnak vége." 54 55 folyamán ej- is tudja, ha a vérontás Törvényszék. Ítélet a szociáldemok.raták bűn perében.NMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. szeptember 14.,5. A Nyugatmagyarországi Híradó 1919. októberi számait eddig egyetlenegy közgyüjteményben sem találtam meg, így nem tudtam szemelvényeket választani ennek az igen fontos hónapnak a közleményeiből. Októberben omlott össze a bolgár front, ekkor volt a német hadsereg fekete napja, s a hónap közepén jelentette be lY. Károly az Osztrák-Magyar Monarchia ausztriai részének föderalizálását. A budapesti parlamentben Tisza István kijelentette, hogy a háborút elveszítettük. 38 Az őszirózsás forradalom 1918 végén a magyar társadalom resszió - ez talán érzékelhető mindennapjaiban 56 a reakció és a prog- volt az előző fejezetből is - távolról sem különült el olyan élesen, mint ahogyan az az 1919 utáni magyar emigráció sajtójában, majd a kommunista korszak szakirodaImában repelt. A magyar állampolgároknak volt egyfajta demokratikus, a háború zését követő kibontakozásban, le-kormány úgyszólván mindegyike minél hamarabb s nagy különbségre hívei és azok között, Tanácsra rá a fő forrásunkat végéig megjelent közleményei a Weker- megalakult bízták volna az ország sorsát, pozsonyi zásban alig világítanak tűnik föl, mintha történő befeje- például akik a Károlyi Mihály vezetésével október 24-ről 25-re virradó éjszakán Budapesten Nemzeti sze- érdekelt Magyar vonátko- képező napilap szeptember vagy a későbbi visszaemlékezések. Úgy a katonai vereség Tisza által történt beismerésének hatására egyszerre, előzmény, előjelek nélkül törtek volna ki alefojtott indulatok. A novemberi forradalmi napokban Vajda Ernő éppen arról írt cikket a lapb a, hogy "az új rend, az új hatalom, új világ" a "csendes, konzervatív egyszerűen városban" régi, kopott eszméket talált, amelyek követői félreálltak az útból; még szellemi csatákra sem került sor az új elvek híveivel. "Megtörtént uralomra jutottak az a szinte elképzelhetetlen eset, hogy olyan pártok, amik legtöbb helyen meg sem voltak szervezve, így Pozsonyban sem:' Az új eszmék a szellemi arisztokrácia egy részét már korábban meghódították dolkodó, olvasó és folyton tanuló emberek ugyan, de a .Jcornoly, gon[...] kifelé sosem szerettek szerepelni". Most viszont gyorsan meg kell szervezni a már hatalomra 56 E fejezethez a Híradó közleményein kívül fölhasználtam Fogarassy László tanulmányának adatait is (Fogarassy 1968). 39 került pártokat, részben azért, mert következnek ennél a praktikus fontosságnál a választások," van, minél több harcot [síel] és hivet hódítson most, amikor uralmon magának, hiszen az elvek és eszmék elterjedése sarkal minden meggyőződéses és diadala mégis csak embert': Fontos tehát a cikkíró szerint, hogy a bukott pártok emberei ne álljanak félre álszeméremből, csatlakozzanak az új világhoz. Nyilván az új közvélemény sát sürgeti itt Vajda, aki egyébként a szerveződő Párt nak lett a tagja. "A régi világ összeomlott. vetkezik mindenki. "de is nagyobb érdek az, hogy egy-egy párt Az úgynevezett kialakulá- Országos Radikális Uj, épitő munkára szö- és csatlakozni Tehát számot vetni a lelkiismerettel az új ideálok mellél?" hanem "polgári demokratikus" állam kiépítésére azonban nem maradt idő. A pozsonyi forradalom napjának eseményei egyébként nem sokat tükröznek Vajda Ernő aggályaiból. Az őszi rózsás forradalom napján, 1918. október 31-én, a Batthyány téren (a későbbi Prímás téren) tartott népgyűlésen - voltak olyan csoportok, amelyek nemzeti színű s voltak, amelyek vörös zászlók alatt vonultak a térre; az előbbiek közé tartoztak az egyetemisták nak a prominensei és a vasutasok - főképp azoknak a pártok- tartották a beszédeket, amelyek az aznap a föváros- ban hatalomra került, Károlyi Mihály vezette koalícióhoz függetlenségiek és szociáldernokraták, tartoztak: illetve azok, akik az akkor Po- zsonyban még nem is létezett polgári radikális párt bázisát alkották." E pártok-csoportok képviselői Tanács végrehajtó bizottságába, kerültek amelynek lés döntött. A lap szerint körülbelül eljövetelét. A "rendezők" több szernélyiségét, a béke, a személy- és vagyonbizottság más-más párt ügyvezető elnöke, Szappanos latára a gyűlés elnökéül közfelkiáltással főpolgármestert választották a népgyű- között ott találjuk a városvezetés a törvényhatósági tagjait. A függetlenségi megalakításáról ötezer polgár, munkás és diák ün- nepelte a téren a rend, a függetlenség, biztonság be a helyi Magyar Nemzeti pártállású Lajos javas- Brolly Tivadar nyugalmazott meg. A "hivatalos" beszédeket Jankovics A Tanácsköztársaság kikiáltásáig hivatalban lévő kormányok, a Károlyi-, illetve a Berinkey-kormány végül egyáltalán nem tartottak választásokat. " Aida [Vajda Ernő]: Pártok.NMLKJIHGFEDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1919. november 7., 2. ," A gyűlés részletes leírása: Nagy népgyűlés Pozsonyban a demokrata Magyarország mellett. N y u g a t - m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. november 1., [I ]-3. 57 40 Marcell, a Függetlenségi Párt elnöke, Fejér Miksa tiszteletbeli városi főügyész - Jászi Oszkár híve, polgári radikális - és a szociáldernokrata, német nemzetiségű Wittich Pál tartották. A Híradó szerkesztői nyilvánvalóan [ankovicsét tartották olyan beszédnek, amely kifejezte a polgárok többségének akaratát; a vezércikkben ott szerepel, hogy a függetlenségi párti vezető mindegyik mondatát - követelte például a dolgozóknak a hatalomból való részesülését. az azonnali különbékét, az ország függetlenségér, területének integritását és ezen belül a nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogát - örömujjongás kísérte. A lap hivatkozott száma éppen ezt a beszédet közölte teljes egészében. Wittich jelentette be a szociáldemokraták csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz, s az általános, egyenlő és titkos választójog mellett az ország aznap Budapesten is kikiáltott függetlenségét is követelte. (Német nyelvű beszédében Pozsonyt előbb Pressburgként említette, de a tömeg azt követelte, hogy magyarul használja a város nevét. Wittich nem zavartatta magát, a kővetkező mondatában azonban a várost már Pozsonyként emlegette.) Ezután Iankó Zoltán helyettes korrnánybiztos lépett az ernelvényre, és bejelentette, hogyafővárosban a Magyar Nemzeti Tanács alakított kormányt. (A gyűlés alatt kapta meg ugyanis Kumlik Tódor polgármester az új kormány központi körözvényét tartalmazó táviratot.) A gyűlés "pótszónokai" között szerepelt Zalkai Alajos a "szabad polgárok" részéről, aki egyúttal "bevétette magát" a Nemzeti Tanácsba is. A szervezők előbb tiltakoztak: a tanács tagjait a gyűlés választotta meg, a listán önkényesen nem lehet változtatni, de Zalkai válasza után - hogy ez esetben kérdezzék meg a népet - engedtek, fölvették öt is a tanács tagjai közé. Ezt az epizódot Vajda Ernő örökítette meg, a következő szkeptikus kommentár kíséretében: "A nép maga a legnagyobb zsarnok, két ember már a nép és mindenkinek van legalább egy híve.?" (Ugyanő jegyzi meg a gyűlésről: "A nép élvezte a szép beszédeket, szegény Tiszát talán éppen abban a percben abcugolta gyülölettel, amikor beléje furódott a gyilkos golyó'~) Zalkai később a németek radikális demokrata párt jának egyik vezetője lett. Ez a párt az első időszakban német önrendelkezést kővetelt, majd a csehszlovák irányzathoz csatlakozott, de később a vezetősége megbukott, 60 Vajda Ernő: Forradalom.DCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i 41 H ír a d ó , 1918. november 3., 2. a tagság leváltotta Zalkait és a másik vezéralakot, tanárt. Ezután a párt a pozsonyi őslakossággal Dewald Hugó tánc- közös akaratát nyilvá- nította ki a város megszállása ellen. A nagygyűlés a következő határozatot fogadta el: "Az 1918. évi október hó 31-én Pozsonyban tartott népgyülés kimondja, hogy az ország válságos helyzetéből egyedüli kivezető út a Magyar Nemzeti Tanács programmjának megvalositása. Elhatároz- za ezért a népgyülés, hogy a Magyar Nemzeti Tanácshoz csatlakozik teljes erejével támogatja, mert egyedül csak a Nemzeti és működését Tanács programmja biztosíthatja a rögtönös békét, az önálló és független Magyarország teljesen demokratikus megszervezését, az ország területi sértetlenségét, szóval: az ország megmentését! A népgyülés felhivja a polgárságot, a katonaságot és az ifjuságot, hogy a Magyar Nemzeti Tanács utasitásait kövesse.v' Iankovics Marcellen, lasztották Iankó Zoltánon és Fejér Miksán kívül bevá- a végrehajtó bizottságba országi Híradó Arkauer Istvánt, a Nyugatmagyar- főszerkesztő-tulajdonosát és a polgári pártok ismer- tebb - a törvényhatósági bizottságban is dolgozó - tagjai közül Brolly Tivadart, dr. Trszténszky Ferencet, Sebestyén Árpádot (az utóbbi kettő a következő években a szociáldemokrata be politikai szerepet) és a függetlenségi párt tagjaként párt ügyvezetőjét, töltött Szappanos Lajost. A szociáldemokrata pártot az elkövetkező években is politikai szerepet játszó Wittich Pál, Maszár Ágoston, Nagy Gyula és Mayer Samu képviselték zászlóaljból hadnagy 13. honvéd pót- Samarjai Leölkes Sándor alezredes és Perczel Móricz fő- került be a végrehajtó bizottságba. a résztvevők helyezzék még. A gyűlésre szintén fölvonuló egy része a honvédfogházba a katonai a vízikaszárnyára őröket bevonták hogy foglyokat, köztük dr. Hamburger szögezett továbbá lefegyvereztek nem tanúsítottak A gyűlés befejezése után ment, Habsburg-címer egy katonai őrjáratot. ellenállást, szabadlábra Jenőt. Mások ellen intéztek továbbá hogy a szolgálatban - nehogy jelenlétük része volt abban, hogy az antimilitarista rohamot, Annak, hogy a katonák lévő rend- "izgassa a népet" -, feltehetően lelkesedés átcsapott fosztoga- tásba: a Hungária és Savoy kávéház, valamint a Magyar Király szálloda 6' Nagy népgyülés Pozsonyban a demokrata Magyarország mellett.DCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. november 3. 42 ablaküvegeit betörték; a Savoyt ki is fosztották. Ezután a tömeg egyik része il zsidó kereskedők lakta Vártelek utcába vonult a rablás nyilvánvaló, illetve a pogrom valószínűsíthető szándékával, a másik pedig az akkori Szilágyi Dezső utcai (később Hosszú utca) boltokat fosztotta ki. Az előbbiek ellen a 72. ezrednek a várlaktanyában élszállásolt katonáit vetették be, az utóbbiak után a városházán tartózkodó harminc rend- őrt küldték Királyaikapitány vezetésével. Az újságíró szerint: "Még kardot se kellett rántaniuk, pofozással verték szét a csűrhét."? A polgári demokratikus forradalom e kevéssé reményteli kezdetei után a városban mégis sikerült megőrizni a rendet; további fdrOh!i, lásokat majd a Budapestről vezényeIt "matróz" -különítmény oko:« 'l \ A város törvényhatósági bizottsága néhány nappal később rcndk ivuli közgyűlésén csatlakozott a Károlyi-kormányhoz." Pozsony vármegye téli közgyűlése csak másfél hónappal később volt soron, december a népkormány közepén került a megyegyűlés megalakulásáról. elé a hivatalos leirat Ekkor az állandó választmány azt ja- vasolta, hogy "a vármegye közönsége" küldjön a kormányhoz üdvözlő feliratot, az indítványt azonban a megyegyűlés nem fogadta el, hanem Szüllő Géza javaslatára a leiratot egyszerűen "tudomásul vették'." Az első napokban Szmrecsányi György, a város és a vármegye föispánja, közélelmezési-közrendészeti kormánybiztos, ezt követően pedig lovag Gerstenberger Frigyes tábornok, helyörségparancsnok is lemondott. A tábornok azzal indokolta lemondását, hogy osztrák állampolgárként nem tehet esküt a Magyar Nemzeti Tanácsra. Szmrecsányit Tivadar, az új kormány maradjon belügyminisztere a helyén, de ő arra hivatkozott, fölszólította Batthyány ugyan, hogy hogy a változások következ- tében nem lehet bizonyos a többség általi támogatottságában. Szmrecsányi feladatait [ankó Zoltán kormánybiztos-helyettes vette át, akit maga a kormánybiztos-föispán 62 63 64 65 javasolt saját posztjaira." A későbbi Vajda Ernő: Forradalom.DCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. november 3. A rendbontás részletes leírása: Csőcselék feldúlta abelvárost. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. november 1.,6. Városi közgyülés. Pozsony város a népkormány mellett. Szmrecsányi György főispán búcsúlevele. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. november 5., 2. Pozsonyvármegye téli közgyülése. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. december 17.,3. Szmrecsányi György főispán és kormánybiztos lemondása. Iankó Zoltánt a bel- 43 emlékezésekben, szakirodalomban találunk ugyan olyan állítást, mely szerint Iankó a forradalmi kormány szavára került volna elő a semmiből, de valójában nem volt "homo novus": korábban városi tanácsosi tisztet töltött be, és már a háború utolsó hónapjaiban, a Wekerle-kormány idején kormánybiztos-helyettesként dolgozott együtt Szmrecsányival. A városparancsnokságot és a honvédkerületi parancsnokságot összevonták, ennek vezetője Czitó Károly altábornagy lett. A Magyar Nemzeti Tanács megalakította pénzügyi, élelmezési, ruházati, a polgárőrség szervezési ügyében müködő és általános szervezőbizottságát, melyek működéséről relő katonák a Híradó folyamatosan fogadására ságot. A központi és elhelyezésére tudósított. Utóbb a lesze- is működtettek egy bizott- Nemzeti Tanáccsal való közvetlen kapcsolatfelvétel céljával Jankovics Marcell és Wittich Pál már az első napokban Budapestre utazott, gyakorlatilag eredménytelenül. Azt, hogy a városnak meg kell küzdenie a szomszéd nemzetek aspirációival, következésképpen nem maradhat őrizetlenül, fegyveres erő nélkül, a Tanács tagjai, de valószínűleg a város polgárai sem feledkeztek el ennek fontosságáról is tudatosították, a lap szerkesztői a függetlenségi ban. Iankovics így írja le az őt Budapesten, a központi illúziók lázáNemzeti Ta- nácsnál ért benyomásokat: "A budapesti városházán Csak kettőt ismertem a »nernzeti tanács« a nagy asztalnál ünneplő fogadott bennünket. urak közül, de nem is voltam kíváncsi a többiek nevére. Hock János," akivel évekig együtt ültem a »Ház« padsoraiban, kenetes, gyönyörű beszédet intézett hoz- zám, annyi sallanggal, mintha én egymagam volnék a »nernzet«, pedig én nem az a nemzet voltam, akire ő gondolt. Utána Bokányi Dezső" ügyminiszter megbizta a főispán-kormánybiztosi hivatal vezetésével.DCBA N y u g a tm a H í r a d ó , 1918. november 3., 3-4. 6" Hock jános (Devecser, 1859 - Budapest 1936) római katolikus pap, justh Gyula, majd Károlyi Mihály híve, az 1918. október 31-én megalakult Magyar Nemzeti Tanács elnöke. November 16-án kiáltotta ki a Népköztársaságot. A Tanácsköztársaság kitörése után Csehszlovákiába menekült, ahol rövid időre bebörtönözték. Később Bécsben, az Egyesült Államokban, majd Párizsban élt, 1933-ban viszszakőltőzött Magyarországra. « : Bokányi Dezső (Pest, 1871 - Szovjetunió, 1940) kőfaragó, betegsegélyező pénztári tisztviselő, az Építőmunkások Országos Szövetsége elnöke, a szociáldemokrata párt (MSZDP) vezetőségi tagja, a munkásmozgalom német klasszikusainak gyarországi ő 44 zsíros an sugárzó arccal szónokolt hozzám, mintha én egymagam vol- nék a nép, - pedig én nem az a nép voltam, akihez ő beszélt. [...] Egyenesen megmondtam Hock Jánosnak és társainak, hogy mi pozsonyiak először is rendet akarunk, - józan, okos rendet és nem kontár frázisokat, - ha kaphatunk, még jó katonákat is akarunk, - mert mi nem akarunk csehszlovákok lenni. Az Istenért, szedjék magukat össze - mert mi itt »Dévény kapujánál«, hol betör a Nyugat, - világosan akarunk látni. Újra szónokolt a két szerencsétlen ember, - ígérték, hogy megvédik Pozsonyt. Beszéltek a dicső forradalom mire szokott szerénytelenségemmel megjegyeztem, mert a dicső szót inkább dicstelennel kellene helyettesíteni. len vívmány eddig az, hogy a magyar föld minden megszegni a tíz parancsolat házát... «"68 A rend megteremtése első napokban a megye jelentős és a katonaság megérkezése illetve megfékezni részében azonnal erőszak alkalmazása a gazdagokkal romot is szerveztek. Ezekben gekből hazatérő főszerepet, katonák, Az egyet- szomszédja készül egyikét: »ne kívánd a te felebarátodnak sürgetővé, mert ha Pozsonyban lyozni az atrocitásokat, vívmányairól, hogy tévednek, azért vált már az sikerült is megakadá- az azokban megkezdődtek szemben, az eseményekben résztvevőket, a fosztogatások, sőt, több helyütt a feloszlatott illetve azok a katonaszökevények akik tömegével bujdostak pogegysé- vállaltak a Pozsony környéki hegyekben; az egyes településeken hozzájuk csatlakozott, illetve őket követte a csőcselék. Rablást, fosztogatást, pusztítást jelentettek a Hegyentúli járás és a Pozsonyi járás egy részéből, a Malackai járás majdnem den községébő!. A föllázadt katonáktói min- és a helyi rablóktóileginkább sújtott települések közül a lap a következőket nevezte meg: Malacka, Gajar, Morvaszentjános, Bazin, Dévényújfalu, Szentgyörgy, Stomfa. A hatóságok elmenekültek, a pozsonyi polgárőrség pedig még nem OH fordítója. 1918 őszén a Nemzeti Tanács és a budapesti Munkástanács tagja, a Tanácsköztársaság hónapjaiban munkaügyi és népjóléti népbiztos, majd a Vörös Hadsereg harmadik hadtestének parancsnoka. A Tanácsköztársaság után halálra ítélték, de fogolycsere-egyezmény révén 1922-ben a Szovjetunióba távozott. Bőrtönkórházban halt meg. Iankovics é. n., I. köt. 33-34. 45 volt megszervezve." A városi helyőrség dó tiszteket és tiszthelyetteseket ez alig érte el a háromszáz föloszlott, a helyben a városi rendőrséghez főt. A karhatalom mara- irányították; megszervezése a tanács végrehajtó bizottságán belül Leölkes alezredes feladata volt; ő egyrészt toborzási ragasztatott felhívásokat ki a városban, másrészt meghir- dette a polgárőrség megalakítását. Ez utóbbiba főleg tanárok, diákok, egyetemi hallgatók, tisztviselők léptek be - illetve ők tartottak ki ott. (Fogarassy szerint annak, hogy kevesen jelentkeztek, majd egyre többen elmaradaztak, az adja meg a magyarázatát, hogy sem zsoldot, sem munkabér-megtérítést nem kaptak.) Polner Ödön, az egyetem rektora már a lap november 3-i számában többen jelentkezzenek nála, ő fogja a polgárőrséghez Ugyanebben kulásáról." fölhívta a diákságot, hogy minél irányítani őket. a blokkban van szó a katona- és a munkástanács megalaNéhány nap múlva hírt közöl a lap arról, hogy az evangé- likus líceumban is megszervezték a nemzetőrséget; érdekessége, hogy a hatvanfös csoport vezetője - Mészáros György tartalékos főhadnagy, a líceum tanára mellett - Hamvas Béla tartalékos lölt, a későbbi jeles esszéíró és filozófus." egyike egyébként a líceum VIlI. osztályos lett. Az őrség megalakulásának hadnagy, tanárje- Az első elesett nemzetőrök tanulója, Neuwirth Imre idején iskolai szünet volt, az intézetek nem léphettek azonnal kapcsolatba a diákokkal, így azok lelkesebbjei közvetlenül jelentkeztek a szervezőknél: Neuwirth november 7-én Nagysenköcön halt hősi halált a "néprablók elleni harcban"." A katonatanácsok sok helyütt, főleg a fövárosban olyan, a Nemzeti Tanáccsal párhuzamosan működő hatalmi struktúrák voltak, amelyek a forradalom természetéből adódóan a főhatalmi szervek funkcióit is maguknak igényeltek, sőt, ezeket gyakorolták is. A pozsonyi katona- 6. A Magyar Nemzeti Tanács. A közrend biztosítása.DCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. november 5., 4. A nagytapolcsányi és vágújhelyi pogromhangulatróllásd Orbán Gábor hamarosan idézett írását. Fogarassy László utalt írásában szerepel, hogy Stomfán is pogromveszély volt, de ezt a pozsonyi kadétiskola hallgatói meghiúsították. 70 Adakozzunk a Nemzeti Tanács céljairal. Lépjünk be a Polgárőrségbe! N y u g a l m a gyarországi H í r a d ó , 1918. november 3., 4. 71 A Iiceumi nemzetőr szakasz megalakulása. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. november 6., 4. 72 A líceum gyásza. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. november lü., 4. 46 tanács fő célja viszont az volt, hogy hazajuttassa dó, illetve keresztülutazó, a városban tartózko- a forgalmi viszonyok következtében esetleg várakozás ra kényszerülő, nem a magyar nemzethez tartozó - horvát, cseh stb. - katonákat, miután le adták fegyverüket és az élestöltényeket. A pályaudvart feladatának e célból erős készültséggellátták tekintette a "visszamaradó el. A katonatanács magyar katonák" egyéni osz- tályozását s elsősorban a családosoknak és akiknek "eltartása otthon biztosítva van" a hazabocsátását." Több mint két héttel a forradalom kezdete után olvashatunk egy hírt a lapban arról, hogy hazaérkezett a frontról a 13. gyalogezred egyik nagy csoportja; a katonákat rákok le akarták fegyverezni, ennek a számnak elhárultáról az első szalagcíme is tájékoztatja az oszt- de ők nem hagyták magukat." Ugyanés cikke az egyik reális veszély a pozsonyiakat: már biztosnak tűnik hogy Ausztria részéről nem kell tartani fegyveres agressziótól." az előző napon számolt be a városi közgyűlésen még napirendre belezni. került, hogy az osztrákok Az, hogy az északi megyékben lönösen a kötelékekben elhangzottakról, ahol Pozsonyt is be akarják ke- sok helyütt fegyveres katonák vezik vagy hajtják végre a fosztogatásokat, föl, A lap hamar köztudottá közeledő szlovák katonáktóI szer- vált; kü- tartottak. Vajda Ernő szerint a pozsonyiak savanyú képet vágva, ijedten, revolvert szorongatva hallgatták az egész megye felégetéséről szóló rémhíreket: "Négy nap előtt az a hir volt Pozsonyban elterjedve, hogy egy felvidéki városunkban fellázadt egy ezred, egy tót legénységből álló ezred. A magyarság elmenekült, még neveket is mondtak, Pozsonyban is ismert neveket, hogy ezek is itt vannak már. Szóval igaz a hir, szent igaz, oh, szörnyűség! Tegnap este beszéltem annak a bizonyos tót ezrednek egy katonájával, itt Pozsonyban, a Lőrinckapu-utcán. Megkérdeztem tőle, mi ujság abban a városban? Ezt felelte: 73 74 75 A jövő feladata.DCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. november 5.,3. Megérkeztek a pozsonyi honvéd ek. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. november 20., 3. Német-Ausztria nem küld csapatokat Magyarország ellen. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. november 20., [1.] 47 - Semmi. Csend van. Én ma jöttem el, szétszaladt az egész ezred, mert az a hir terjedt ma ott el, hogy jönnek a csehek'?" Láttuk, hogy Pozsonyban a forradalom kitörésének napján a tüntető tömeg egy töredéke elindult kirabolni a zsidókat, a későbbiekben ilyesmi nem történt. A lap hírt adott viszont a nyelvhatár fölötti pogromokról. A kommunista déki forrongásokat korszak magyarországi forradalmi noha az a jegyzőkön, megmozdulásokká esetleg a földbirtokosokon dók ellen irányult, s a forradalmi kirablásában történetírása manipulálta a viugyan, kívül jobbára a zsi- lendület gyakran ki is merült azok vagy bántalmazásában. A könyvünk előző fejezetében többször emlegetett árdrágítókat, áruuzsorásokat országszerte sokan a zsidókkal azonosították, de ez nem volt szükségszerű, talán általánosan jellemző sem. ANyugatmagyarországi Híradóban nem jelent meg antiszemita hangvételű közlemény. A pogromokat viszont a lap természetesen elítélte. Helyet adott például az ekkor még keresztény- szocialista tanár, Orbán Gábor vidéki helyzet jelentésének: "A kegyeletes napok elszólitottak Pozsonyból s 5 nap óta nem vol- tam tájékoztatva arról, minő nyomokat hagyott a nagy idők járása városunk képén. Megnyugvással láttam, hogy Pozsony városa méltó maradt a maga fényes történeti mult jához s nem veszélyeztette zavargásaival a népuralom megszilárditását. Azokból azonban, amiket a felső vidéken láttam és hallottam, a nagy nyilvánosság Az emberiségnek az a kötelesség hárul reám, hogy előtt néhány fontos kijelentést tegyek. [síel], a békés szeretetnek a cselekvője s megborzadva bandák békés szándékú zsidó polgártársaink rombolták voltam a hirdetője láttam azt a becstelenséget, Nagytapolcsányban. és amellyel részeg házát megrabolták és le- Egész erkölcsi valóm fellázadt, amikor Yágujhely lángbaborulását vonatom ablakaiból szemléltem s láttam a vonatomra menekülő, meggyötört zsidó asszonyokat és gyermekeket. Fájdalmas részvéttel hallottam a Pozsony körül történt bestiális üzelmeket s mint a pozsonyi keresztény szociális egyesület ügyvezető elnöke - erős szóval tiltakozom azon perfidia ellen, amellyel részeg bandák a kereszténységet bemocskolni akarják, amikor tettüket meg előtt a tűrő keresztény nép jogos bosszújának arrogálják. 7ó Aida [Vajda Ernő]: Tekintetes közönséglDCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i vember 5., 3-4. 48 H ír a d ó , a tö- 1918. no- A kereszténység oly ideális erő, amelye banditák lelkébe bele nem fér s minden becsületes keresztény fegyverrel a kezében fogja megvédeni zsidó honfitársait az ilyen »keresztény« resztény nem fog antiszemita szociálizmus reméljük, a nagyközönség iről. Mi az embereknek nézzük. csakhamar vandalizmus ellen. A ke- posványokba sülyedni; tisztább képet alkot törekvése- nem a vallását firtat juk, hanem a becsületét Minden becsületes embert testvéri csatlakozásra szólitunk fel: szociáldemokrata munkástestvéreinket épúgy, mint az intelligenciát. Minden hazafi egy pártban legyen s aki megakarja osztani a nemzetet, a népuralom ellen tör és a nemzet ügyének árulója."? A felekezetek zsonyi papság" egyházi vezetőinek Nemzeti együttes kiállását tükrözi Tanácshoz intézett "a po- levele, amely konkrét utalások nélkül utasítja el "egyes pozsonyi lapok" felekezeti vitákat szítani próbáló közleményeit. Hogy esetleges antiszemita írásokkal vagy a Nemzeti szocialisták Pártban antiklerikális jaiban megalakult, magukat képviseltető retorikájával, pártok, radikálisok esetleg a november és első nap- Zalkai Alajos és Dewald Hugó vezette Radikális Demokrata Párt propagandájával (vagy mindegyik említett jelenséggel) szemben íródott-e meg a levél, nem derül ki tehát, az viszont tény, hogy aláírói a társadalmi egység fönntartását tekintik céljuknak, ezért kérik a Nemzeti Tanácsot, "hogy figyelmeztessen minden lapot a közös hazafiui munka támogatására s [hogy] ne adjanak alkalmat a kivánatos hazafias együttérzés esetleges megbornlására"," A szerveződő fikálta Pozsony futottak karhatalom, vonzáskörzetét. a nemzetőrség Malackán néhány nap alatt paci- azonban a kadétok bele- a 25. császári és királyi (cseh) gyalogezred katonáiba, akik gépfegyvereket állítottak föl, hogy megakadályozzák a magyar karhatalomnak a községbe való bevonulását. A kadétok által küldött követ 77 n N y u g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. november Orbán Gábor dr.: Zsidóüldözés.DCBA 6.,4. A pozsonyi papság levele a Nemzeti Tanácshoz. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. november 9., 4. A levél aláírói Kazacsay Árpád apátkanonok, Schmidt Károly Jenő, az ágostai evangélikusok esperese, Balogh Elemér református lelkész, a későbbi püspök és a két főrabbi, Scheiber Akiba az ortodox és Funk Sámuel dr. a neológ izraeliták nevében. 49 előtt a cseh parancsnok kijelentette, hogy alakulata céljából lépte át a határt amegalakult kormány parancsára, cáról elrendelik. szlovák közöl, de a pozsonyi napilap kevés információt ismertté váltak. 1918. október 28-án Prágában áltották a Csehszlovák timáló', működő és kivonulni is csak akkor fognak, ha azt Szakol- Az előzményekböl ezek hamarosan és Szakolcán rendfenntartás Köztársaságot. illetve képviselő Az új államot létrehívó, Csehszlovák Nemzeti Bizottság kiki"legi- deklarálta az ország határait; e határokon belülre esett a mai Szlovákia egész területe a nyelvhatár alatti déli savval, a magyar nyelvterülettel együtt. Két nappal később, 30-án Turócszentmártonban Nemzeti Tanács, amely bejelentette hoz, illetve Csehszlovákiához vákok számára való csatlakozásának az alakuló államon Károlyi Mihály még másnap, napján táviratban az önrendelkezés gyar Nemzeti üdvözölte a Szlovák szándékát. belül önrendelkezést az őszirózsás forradalom a Szlovák Nemzeti A szloigényelt. kitörésének Tanácsot, elismerve re való igényét, illetve kérve együttműködését Tanáccsal. A Csehszlovák már november hiányában megalakult a Csehszlovák Nemzeti Bizottság- Nemzeti 2-án - a győztes államoktól is - eldöntötte sát. Popély Gyula szerint" a kiszemelt származó területek a Ma- Bizottság azonban felhatalmazás fegyveres megszállá- a katonai megszállás kezdete valóban már ezen a napon - de függetlenül a Csehszlovák Nemzeti Bizottság döntésétől - megkezdődött: a morvaországi Hodonínból (Göding) a 25. kremsieri 131 fős különítménye gyalogezred bevonult előbb Holicsra és Egbellre, majd ellenállás híján több helységet megszállt, így november 6-án Szakolcát, Prágában kinevezték november 7 -én pedig Nagyszombatot. az ideiglenes szlovák kormányt, Közben melynek Vavro Srobár lett a vezetője. A kormány négy tagja között szerepelt a későbbi meghatározó szlovák politikusok Egy héttel a forradalom szállás véglegességének zsonyi karhatalom állapodást Zoltán cáfolta a meg- hírét; állítása szerint Leölkes alezredes, a po- vezetője és a cseh alakulatok kötöttek a két karhatalom közül Ivan Dérer is. kitörése után Iankó "azon határvonal egymással egyetértésben 7. Popély 1995,13. 50 parancsnoka tekintetében, amelyen megbelül fogja a rendet fenntartani". A magyar erők hatásköre már csak Pozsonyra kére terjed ki." Ez azonban és közvetlen környé- ideiglenes helyzetet tükröz. (7-én Ripka főhadnagya csehek részéről és Bradstatter őrnagy a pozsonyi katonai kerületi parancsnokságtói Malackán kij elölték a demarkációs vonalat. Ennek alapján a magyarok a marcheggi híd - Dévényújfalu - Lamacs - Máriavölgy - a Kis-Kárpátok gerince vonaIra vonulnak vissza.) Ká8-án este telefonon kért jelentést Iankó rolyi miniszterelnök kormánybiztostói a város és a vármegye helyzetéről. főispán- [ankónak ekkor már Nagyszombatnak a csehek által történt megszállását és a malackai egység Stomfára történő közeli bevonulását is jelentenie kellett. A marLamacsot ekkor még a magyarok cheggi vasúti hidat és Dévényújfalut, őrizték. Károlyi megnyugtatta te nem ad okot nyugtalanságra önuralommal a fejleményeket, Iankót, hogy "a cseh csapatok jelenlé- és a közönség várja be türelemmel mai tekinteni. Kijelentette továbbá a miniszterelnök, Esperay nyilatkozata bevonulása és amelyek elé nincs okunk aggodalomhogy Franchet d' szerint azon állapot, amelyet a cseh csapatoknak teremtett, nem prejudikal az általuk megszállott területek hovatartozandósága tekintetében, mert e kérdés a béketárgyaláson A kormány részéről a pozsonyiak mindvégig ilyen érfog eldőlni'." tékelhetetlen, kaptak, a napi tényekkel ellentmondásban miközben ők már félig-meddig bár - nyilván a tömegpszichózis lévő nyilatkozatokat tudatosították előreláthatatlan helyzetüket; következményeinek elkerülése érdekében - tompítani igyekeztek a tényleges állapotokról érkező híreket, és a napi feladatokra összpontosítottak. (Két héttel később Diner-Dénes József próbálta megnyugtatni a pozsonyiakat - szintén alaptalanul.") A Károlyi és [ankó között lezajlott telefonbeszélgetésben a miniszterelnök a Franchet d'Esperay tábornokkal, az antant balkáni haderőinek parancsnokával november 7-én folytatott tárgyalások ra, a fegyverszünet megkötésére támaszkodott; a dernar- Tanács pozsonyi nagyválasztmányának értekezlete.DCBA N y u g a t1918. november 8., (1.1 " Károlyi miniszterelnök a Pozsonymegyébe bevonult cseh csapatokról. N Y I l g a t m agyarországi H ír a d ó , 1918. november 9., [1.] 82 Jászi Oszkár miniszter és Dicner Dénes államtitkár nyilatkoztak Pozsony jövőjéről. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. november 23., 3. A cím megtévesztő, Jászi szavait a cikk nem idézi, csak utal rájuk, illetve arra, hogya kormánya végsőkig védelmezni fogja Pozsonyt. 80 A Magyar Nemzeti m agyarországi H ír a d ó , 51 kációs vonal megállapításánál az antant képviselői a csehszlovák igényeket még valóban nem vették figyelembe. Tízegynéhány nap múlva megszállása a lap legalábbis sejteti már, hogy a város környékének végleges - a cseh katonák, csendörök rendet tesznek ugyan, ám hűségesküt követelnek ott, ahová bevonulnak -, de Pozsonyra nem fog kiterjedni hatalmuk: "A csehek kivül maradnak a városon. A tót kőzségeket megszállották, de Pozsonyban rend van és Pozsony nem tót, ide nem is akarnak betelepedni.?" A pozsonyi újságolvasóknak egyébként megalapozott kételyei lehettek a cseh alakulatok rendteremtő tevékenységéről. A lap beszámol például arról, hogy aSzi! községben lévő Zamoyski-kastélyt kifosztó "rablók" az őket megfutamító magyar katonák ellen cseh "zsandárokat" hívtak segítségül (valószinűleg Nagyszombatból). A csendőrök és a visszatérő fosztogatók meglepték, lefegyverezték, levetkőztették. megkínozták, majd elkergették a magyar katonákat." Néhány nap múlva, amikor már nyilvánvalóvá válik, hogy az antant méltányolja a csehek Pozsony bekebelezésére vonatkozó szándékát, a helyi Nemzeti Tanács követeket küld Bécsbe az ottani cseh követhez, aki nem más, mint Vlastimil Tusar, a csehszlovák kormány nem sokkal későbbi miniszterelnöke. Tusar szociáldemokrata, a küldöttséget ennek megfelelően állitják össze: a polgári radikális Fejér Miksa mellett két szocdem, Wittich Pál és Maszár Agoston vesz benne részt. Arra kérik a cseh kormányt, hogy - most - ne szállja meg a várost; Tusar megígéri, hogy közvetít." Közben Pozsonyban látszólag diadalmaskodik az ellenállás szelleme. November 14-én megérkezik a városba a Heltai Viktor vezette matrózkülönítmény, már korábban megkezdődött a feloszlatott honvédalakulatok pozsonyi tagjainak hazaszállingózása, s a munkásság is elítéli a cseh alakulatok bevonulását." 16-án nagy ünnepséget ren- Pozsonyt meg kell menteni!DCBA N Y I/g a tm a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. november 9., 3. ,., (A csehek "rendet" csinálnak.) N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. november 21.. [I.J " Az entente odaígérte Pozsonyt a cseheknek. A pozsonyi Nemzeti Tanács kikülH ír a d ó , 19l8. november döttjei Tusar bécsi cseh követné!. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i 12., [I.J '6 A pozsonyi munkásság állásfoglalása a cseh betöréssei szemben. N y u g a t m o g y n r · o r s z á g i H ír a d ó , 1918. november 17.,3. [az oldal fejlécén 16-i dátum szerepel!] SJ 52 deznek a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából." Karel Kramai a cseh kormány részéről jegyzékben válaszol Károlyinak a megszállás ellen tiltakozó táviratára - Károlyi a cseheknek a belgrádi fegyverszünet szerinti határvonaIra történő visszavonását sürgette. Kramar szerint Károlyi tévedésben van a Csehszlovák Köztársaság jogi helyzetét illetően: az antant elismerte Csehszlovákiát és ez idő szerint Párizsban tartózkodó kormányát, továbbá azt is, hogy "a tótok által lakott terület a cseh-szlovák állam egy részét képezi': azaz a szlovákok nem részei Magyarországnak, így a magyar kormány az nevükben nem köthetett fegyverszünetet." Minden korábbi megállapodás érvénytelen. Közben a magyar katonai erők és a matrózok, illetve a csehek kisebb egységei között az egész vonalon megkezdődtek a napi rendszerességgel ismétlődő összecsapások, amelyekről folyamatosan hírt hoz a napilap. A legkomolyabb fegyvertény ezek kőzül Nagyszombat ideiglenes visszafoglalása volt. Minthogy más, az eseményeket leíró forrásszöveget a magyar szakirodalomban eddig nem láttam, nem fölösleges talán egészében idézni az erről szóló beszámolót: "Tegnapelőtt délután a páncélvonat parancsnoka, Kótai főhadnagy az ittlevő tengerész karhatalomból és a 13-a5 honvéd gyalogezred karhatalmából 65 embert magához véve a 13-as zenekarral együtt Galántára, majd onnan Lipótvárra ment, hogy az ottani zavargást egy hirtelen közbelépéssei akadályozza meg, mely a csehek eltávolítását is reméltette. A Nagyszombatban levő cseh csendőrség tétlenül nézte a fosztogatást. A cseh csendőrség felett parancsnokló alezredes erélytelenül és felintézkedéseket [?!] osztogatva húnyt szemet a rablások felett. A Lipótváron tartózkodó páncélvonat az első hirekre elindult, hogya rendet helyreállítsa. Sok akadály közben futott be a vonat Nagyszombatba. A nagyszombati állomás előtt 1 kilométernyire egy 1 tagból álló cseh járőr tüzelt a páncélvonatra s erős barnkádokat emelt, hogya páncélvonatot kisiklással akadályozza meg az állomásra tőrténő behatolasán. Az akadályok elhárítása után nagy nehezen az állomásig jutott a vonat ahol erős össztüz fogadta a megjelent magyar katonákat. Erre a vonaő 87 H ír a d ó , 8' köztársaság kikiáltásának 1918. november 16., [1.] A magyar (Kramarz dr. jegyzéke 1918. november Károlyihoz ünnepe a tótságról.) 21., [1.] 53 Pozsonyban.DCBA N y u g a tm a g y a r o r s z lÍg i N y llg a tm a g y a r o r s z á g i H ir a d o . ton tartózkodók a helyszinen Azután kiugráltak s a cseh őrségre lőttek, kik közül heten ott meghaltak. a városba vonult be a tengerésznemzetőrség és a város katonai parancsnokát felszólitották s a honvédek az azonnali távozásra, Körülbelül éjjel II órakor az alezredes összeszedte illetve elvonulásra. katonáit és becsületszavával fogadta, hogy kiindulási állomásáig meg sem áll s a közbeeső cseh őrségeket magával viszi. Közben a városban a rend helyreállt, s az állomásra visszatért saját őrségünk a zenekarral vonult be Nagyszombatba és a városházára kitüzték a piros-fehér-zöld lobogót a cseh zászló helyett, melyet zsákmányul Pozsonyba. Az őrség hátrahagyása ját Bazin felé s reggelre Galántára Bazint tegnapra től:'~9 virradó hoztak magukkal után folytatta a páncélvonat az út- tért vissza. éjjel szintén megszabaditották a csehek- Nagyszombat visszafoglalásában részt vett a Heltai-különítmény is, egyébként azonban a matrózok hamar kivívták a pozsonyiak közutálatát. Emlékiratok, korabeli források utalnak tengerészkatonákból, többségük óvakedott viszont fegyvereiket általuk lefoglalt hanem matróznak rá, hogy a csoport nem öltözött pesti jasszokból állt, attól, hogy részt vegyen az összecsapásokban, csattogtatva lakosztályai járták a várost, pedig éjszakai a Carlton mulatozásaiktóI szálloda voltak hangosok. Heltait utóbb sikkasztás vádja miatt (a pozsonyi és a nagyszombati adóhivatal pénzét sikkasztotta volna el) letartóztatták, majd Budapestre szállították. (Följelentői valószínűleg saját alakulatának tagjai voltak.) Ezután visszarendelték az egész különítményt. (Egy részét állítólag már korábban le fogták. Amikor Heltait letartóztatták, egy csoport matróz vonattal indult a fővárosba, hogy vezérét kiszabadítsa. A Nyugati pályaudvaron azonban fölállított géppuskák fogadták őket.") A proletárdiktatúra bukása után Heltai egy időre a szélsőjobboldali Prónay-különítmény tagja lett. (Ottani igazolványának másola- tát a bécsi Az Ember tette közzé 1922-ben.) N y u g a tm a g y a r o r s z á g i Ilir a d ó , ,. Hogy távolították el a cseheket Nagyszombatból?DCBA 1918. november 15.,4. 'lU Heltaiék históriájáról tőbb cikket is közöl a lap. A legjobb Hamvas Béla édesapjától származik: Hamvas [József]: A Heltai brigád. N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H ír a d ó , 1918. december 1.,3. 54 Ezekben a napokban nemigen találunk a pozsonyi nemzetiségek közötti feszültségre utaló híreket a lapban. Egy brutális akcióra viszont sor került, s ezt éppen Heltai emberei követték el. A városban megaIakult a Szlovák Nemzeti Tanács is; tagjai nem "keveredtek" a központi tanács embereivel, de nem zárkóztak el kategorikusan a velük való együttrnűködéstől, a határzónában zajló csetepaték idején viszont távoztak a városból." - Ferdinánd November 18-án a matrózok behatoltak (Ferdis) Juriga, a magyar országgyűlés lője (a Szlovák Néppárt a házvezetőnőt egyik vezetője) - lakásába, egyikük szlovák képvisekifosztották pedig őrizetbe vették. Ez befolyásolhatta azt, Jurigának és általában a pozsonyi szlovák politikai elitnek a magyar őslakossághoz való későbbi viszonyát. Nincs feltétlenül ok-okozati összefüggés a két dolog közőtt, de tény, hogy november dikáldernokrata" lO-e körül megkezdődött a Zalkai-Dewald-féle "rapárt pálfordulása. Zalkai, látván, hogy a város most már úgyis a cseheké lesz, anémet önrendelkezést hogy a város 70%-ban nérnet, ha az uralkodó magyarosította követelte, mondván, nemzet egy részüket el- is. A beszédet üdvözölte a gyűlésen megjelent s ekkor nyíltan a csehszlovák vonaIra helyezkedő Juriga is." Utóbb aNémet Nemzeti Tanács valóban megalakult, de jóval szélesebb körből, mint azt Zalkai szerette volna. A tanács a magyar tanácsba azokat a tagjait delegálta, akik amannak amúgy is a tagjai voltak. Egyébként a Híradó már november 2-i számában hírt közölt az országos hatáskört igénylő amely az ott olvashatók szerint az ország terülenémet néptanácsról. ti integritásának 91 '2 alapján áll, és ugyanazokat a jogokat követeli, mint A Szlovák Nemzeti Tanácsnak, mely nem delegált tagokat a Magyar Nemzeti Taidején is fontos szenácsba, tagja volt szám os szlovák, a Csehszlovák Köztársaság repet játszó politikus, így például Zoch Sámuel, a mod ori evangélikus lelkész, aki a cseh megszállás után Pozsony vármegyének és a városnak 'C-Z első csehszlovák zsupánja lett - a Szlovák Nemzeti Tanács politikai állasfoglalását előrevetítette, hogy Zoch lett a turócszentmártoni deklaráció fogalmazója! -, továbbá Tománek Flórián, később a Hlinka-párt prominense és a szocialista Lehocky Emánuel és Poeisk János is. Lásd Fogarassy 1968, 813. (Amíg és ahol a magyar nyelv volt használatban, a szlovák és német politikusok magyarul [is] használták keresztnevüket, így a Híradó is rendszeresen ezt a névformát alkalmazta. Ezt követte Fogarassy is.) Zalkaiék öleIkeznek Iurigával.DCBA N y u g a t m a g y a r o r s z á g i H í r a d ó , 1918. november 16., 4-5. 55 amelyek az ország összes nemzetiségét megilletik. Különösen fontos a néptanács által kibocsátott első dokumentum harmadik pontja, melyben "kijelenti a néptanács, hogy nem törekszik német nemzeti autonómiára, mert a németek tekintettel azokra az érzelmi kapcsokra, melyek a magyarországi németeket évszázadok óta fűzik a magyar nemzethez, továbbra is egységben s politikai közösségben akarnak élni a magyarokkal"." Az már tudatosult a város polgáraiban, hogy nem fognak segítséget kapni a köztársasági kormánytól. Arra azonban még látlak esélyt, hogy a békeszerződésben a wilsoni elvek érvényesülnek majd. A közéleti szereplők hát a közvélemény demonstratív megszólaItatására törekedtek. A november 23-ra szervezett nagy népgyűlés, illetve a Vigadó-beli gyűlés, amelyen 154 hatóság, párt és testület tiltakozott Pozsony tervezett elcsatolása ellen, a következő Határozatot hozta: "Pozsony városának minden önkormányzati szerve és testülete, egy- szervezett munkássága, - politikai és községi párt ja, - világi ésDCBA házi közintézménye, - a tudományegyetem és minden tanintézet, - ;"lZ összes őstermelő, kereskedelmi és ipari érdekképviseletek, - az összes társadalmi szervezetek nyelvkülönbség nélkül, támaszkodva a népek önrendelkezési jogára, egyértelműleg tiltakoznak Pozsony városának a magyar népkö'ftársaság testéből való kihasitása és bármely más idegen államba való bekebelezese ellen. E tiltakozásnrk erőt tárgyilagos adatok és megcáfolhatatlan tények adnak. Pozsony városa alapitása óta megszakitás nélkül Magyarország szerves része. Hosszú időkön át az ország fővárosa volt. A magyar nemzet történelmében mindenkor fontos szerepre jutott. Pozsony város kulturájának minden szálával mindenkor Magyarországhoz tartozott és tartozik, mint a magyar tudományos, irodalmi és művészeti fejlődés egyik központja. Pozsony földrajzi fekvésénel fogva elválaszthatatlan r é s z e Magyarország területi egységének. Pozsony város csak a magyar népköztársaság területén belül érheti el gazdasági fejlődésének azt a fokát, melyre egyrészt rnirx a magyar .3 A magyrrországi németek néptanácso. 1918. november 2., il. J alakítottak. Nj'ugallt/a[YarorszlÍgi 56 1fímdó, mezőgazdasági iparvárosa termelés piaca, másrészt mint Magyarország hivatva van. Viszont a magyar népköztársaság második gazdasági fejlődéséhez Pozsony város megtartása a város határszéli és dunamenti fekvésénél, valamint ipari fejlettségénél fogva életszükség. Pozsony lakósságának száma az 1910. évben megejtett népszámlá- lás szerint 78 223, melyből mindössze 14.9 százalék tót anyanyelvű. A jelen tiltakozás a belefoglalt szigorúan tárgyilagos adatok alapján Pozsony város lakósságának határozott, önkéntes megnyilatkozása. Addig is, mig Pozsony város lakóssága igazát részletesebben okolt emlékiratban foglalhatja össze, a jelen tiltakozást den hivatott tényező elé"?' Az azonnal csatlakozó testületek, Hivatal, Adóhivatal, Állategészségügyi Állami Főreáliskola, Ágostai Evangélikus dőfelügyelőség, egyesületek stb.: Anyakönyvi Fegyülelőség, Állami Kórház, Állami Felsőbb Leányiskola, iskola, Állami Tanítónőképző Intézet, Egyházközség, Erzsébet meg- terjeszti min- Állami Fémipari Dohánygyár, Tudományegyetem, Állami Polgári FiúSzakiskola, Dohányraktár, Evangélikus Er- Teológiai Akadémia, Evangélikus Líceum, Első Pozsonyi Önsegélyző Egyesület, Eötvös József Kőr, Főügyészség, Fővámhivatal, Folyammérnökség, Felső Kereskedelmi Női és Fiúiskola, Gyógyszerészek Országos ., Egész Pozsony város tüntetert Pozsony magyarsága mellett - 154 hatóság, párt, N y u g a tm a g y a r o r s z á g í H ír a d ó , 1 9 1 8 . testület tiltakozott Pozsony elszakítása ellen.DCBA november 24., 3. Maga a Híradó szerkesztősége többek között így buzdított az ellenállásra: "Pozsony város ébredj' Neked van elég erőd, tehetséged ahhoz, hogy magad is védd magadat. A béketárgyalásokig neked is van még egy hónapod, Vedd a kezedbe az ügyet és magyarázd meg a külföld előtt: te nem akarsz és nem is lehetsz szláv. A béketárgyaláson annyi nagy kérdésről lesz szó, hogy Pozsony ott csak egy igen kis részletkérdés lesz, elintézik pár perc, esetleg pillanat alatt. Neked nem szabad ebbe megnyugodnod. Neked vannak kiváló férfiaid, akik sok nyelven beszélnek, akik összeköttetésben vannak a külföld vezérernbereivel, neked pénzed is van a propagandára és szived van amivel fel tudsz karolni szerit dolgokat. Pozsony' mozgósítsd jeles férfiaidat és küldd ki azonnal őket Svájcba, Hollandiába. Még van 30 nap' Pozsony város adakozz erre a nagy célra, de mindjárt és bőségesen. És mindenki keressen nemzetközi kapcsolatot, A magyar katholikus papság főpapjaink utján Róma felé. A protestánsok Angliába. A zsidóság az egész világba. A szociáldemokratákat már is megnyertük. A szabadkőmüvesek szintén külön akciót kezdtek Pozsony érdekében. Itt nem lehet különbség egymás között, mindenkinek cselekedni kell és minden eszköz jól" (Még lehet. .. H í r a d ó , 1919. november 21., 2.) 57 Pénzintézete. Háztulajdonosok Egyesülete, Hírlapírók Egyesülete, Izraelita Hitközség (ortodox), Izraelita Hitközség (congress.), Izraelita Ítélőtábla. Kataszteri Helyszín Népkonyha Egyesület, Iárásbíróság, Felügyelőség I. sz., Kereskedelmi és Iparkamara, Kultúnnérnöki Hivatal, Keresztény Szociális Egyesület, Keresztény Szociális Párt vezetősége, Katolikus Szövetség, Papi Társas Káptalan, Kat. Főgimnázium, Közgazdasági Kör, Kaszinó Egyesület, Kereskedő Ifjak Köre, Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bank Fiókja, Magyar Gyáriparosok Országos Egyesületének pozsonyi fiókja, Magyar Mérnök- és Építészegyesület pozsonyi fiókja, Munkások Dalegyesülete, Nyugatmagyarországi Bankegyesület, Nyugatmagyarországi Gazdasági és Parcellázó Bank, Nyugatmagyarországi Kiskereskedők Egyesülete, Nyugatmagyarországi Utazó Kereskedők Egyesülete, Nyugatmagyarországi Turistaegyesület, Nőegylet, Országos Radikális Párt Pozsonyi Köre, Pénzügyigazgatóság, Pénzügyőrség, Posta és Távíró Igazgatóság, Pozsonyi Első Takarékpénztár, Pozsonyi Altalános Takarékpénztár, Pozsonyi Iparbank, Pozsonyi Kereskedelmi és Hitelbank. Pozsonyi Első Takarék és Hitelszövetkezet, Pozsonyi Bank Részvénytársaság, Pozsony Megyei Takarékpénztár, Pozsonyi Építő Részvénytársaság, Pozsonyi Szőlőművesek Egyesülete, Pozsonyi Önkéntes Tűzoltóegyesület, Pozsonyi Iparegyesület, Pozsonyi Ipartestület. Pozsonyi Cipészek Szövetkezete, Pozsonyi Kereskedelmi Testület, Patronázs Egyesület, Pozsonyi Független Demokrata Kőr, Pozsony Városi Polgári Egyesület, Pozsony Város Képviselő Köre, Pozsonyi Általános Betegsegélyző Egyesület, Pozsonyi József Főherceg Hadastyán Egyesület, Pozsonyi Katonai Hadastyán Egyesület, Pozsonyi Keresztény Kereskedők és Kereskedő Ifjak Köre, Pozsonyi Katolikus Kör, Pozsonyi Magántisztviselők Köre, Pozsonyi Dalárda, Pozsonyi Dalegyesület, Pozsonyi Tornaegyesület, Belvárosi R. Kat. Plébánia, Szt. Márton, Szt. Háromság R. Kat. Plébánia, Károlyvárosi R. Kat. Plébánia, R. Kat. Autonóm Hitközség, Radikális Demokrata Kör, Rabbiiskola. Református Egyházközség, Rudolf Kamaraherceg Hadastyán Egyesület, Siketnéma-intézet, Szabók Szövetkezete, Törvényszék, Tankerületi Főigazgatóság, Tanfelügyelőség. Társaskáptalan Szt. Márton, TanÍtóegyesület, Toldy Kör, Terézvárosi Polgári Kör, Tisztviselők Köre, Typographenbund Dalegyesület. AIlami Ügyészség, Ügyvédi Kamara, Újvárosi Polgári Kör, Unitas Háziasszonyok Egyesülete, Városi Villamos Vasút, Vendéglősök és Kávé58 sok Ipartársulata, Városi Népkonyha, Ort. Izr. Jótékony Nőegyesület, Pozsonyi Tisztviselő-egyesület, Pozsonyi Magyar Ker. Parancsnokság, Pozsonyi Kat. Kör, Pénzintézeti Tisztv. Orsz. Egyesülete, Feministák Köre, Gyógyszerészbank, Pozsonyi Róm. Kat. Hitközség tantestülete, Katonai Főreáliskola, Emerikanum Érseki Papnevelő Intézet, Magyar Prot. Irodalmi Társaság, Pozsonyi Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetkezete, Katonatanács. Nyugatmagyarországi Híradó, Pressburger Zeitung. Grenzbote, Pressburger Presse, Izr. Fiú Polgári Iskola, Kat. Nő és Gyermekvédő Egyesület, Pozsonyi Takarék Rt., Nők Művelődési Köre, Pozsonyi Bőriparosok Szövetkezete. November 25-én megalakították a Magyar Országos Véderő Egyesület helyi szervezetét; ennek nem volt hatásköre. December l-jével nyugdíjazták a megszűnt Monarchia tábornokait. Ekkor a pozsonyi kerületi katonai parancsnok nagy jókai Farkas Vince ezredes lett. December 4-én és 8-án Malackán a cseh és a magyar katonai vezetők újabb tárgyalásokat folytattak a demarkációs vonalról; a magyarok az utóbbi nyomán Bazinból, Szentgyörgyről és Szeredről vonultak ki. A napi összecsapások így is napirenden maradtak. A csehek Fogarassy hivatkozott tanulmánya szerint "Egy ízben még a pozsonyi dinamitgyárnál álló magyar üteg lövegeinek elhurcolását is megkísérelték, abban a hiszemben, hogya Récsénél álló magyar gyalogsági biztosítás nincs a helyén. A biztosítás azonban a helyén volt, és ezért a rajtaütés nem járt sikerrel'." Karácsonykor a Károlyi-kormány megkapta a Szlovákia határait kijelölő jegyzéket Wix alezredestől, a budapesti antantmisszió vezetőjétől. A frontvonalba ekkor már megérkezett a csehszlovák legionáriusok körülbelül húszezer főből álló olaszországi hadteste olasz tisztek vezetésével, és leváltotta a Monarchiából maradt cseh alakulatokat. A hadtest 7. hadosztálya kapott parancsot Pozsony megszállására. Azt azonban még megelőzte a kommunista puccs: ennek végrehajtására Mészáros Gábor, a Kommunisták Magyarországi Párt ja funkcionáriusa érkezett Budapestről Pozsonyba. Megalakította a KMP helyi szervezetét, röplapokon szólította föl elvtársait a hatalom megszerzésére, illetve gyűléseken igyekezett konfrontálódni a szociáldemokrata ve- 95 Fogarassy 1968, 814. 59 zetőkkel. A katonák egyik gyűlésén sikerült a tömeget Wittich ellen hangolnia - a jelenlévők belefojtották a szót a szocdem vezérbe. Mészáros rnunkájának eredményeként december 29-én a 72. gyalogezred és az 5-ös árkászszakasz pótzászlóalja magát. Az úgynevezett tak a lakásokba, vörös gárdává minősítette át vörös gárdisták a város egyes helyein behatol- és élelmiszerellenőrzés ürügyén fosztogatni Amikor azonban a tömeg a vörös gárdisták biztatására, kezdtek. illetve példája és gépfegyverropogás közepette nyomán - kézigránát-robbanások megkezdte a katonai és közraktárak kifosztását, s amikor a rendőrség és a karhatalom többször megütközött a vörösszalagos gárdistákkal, a szociáldemokraták által vezetett munkástanács - a k'l!' .111; ! ,.-! ti parancsnokság Minthogy utólagos támogatásával december pése akadályozta - átvett. a szociáldernol 30-31-én meg a kommunista hatalomátvételt, anarchia diadalát, a későbbi hónapokban sabb és legmegbízhatóbb erőnek. Az éjszakai gi Híradó eseményekről szilveszteri pontosabban is ez mutatkozott tájékoztatnak az a legfonto- a Nyugatmagyarorszá- száma vezércikkének al- és felcímei: Pozsony puskaporos éjszakája. A rendőrség és "vörös garda" fegyveres összeütközése - Egy halott, több sebesült - A malomligeti katonai raktár és a Közraktárak kifosztása tichet kormánybiztosnak. Pachtl Aladár nem vállal". A kommunista egynapos Egyébként utászhadnagy adata a rend fenntartása, a napilap ugyanezen éppen a kommunista kisebbség emlegették," 96 97 DCBA N y u g a tm a g y a r o r s z á g i pedig felelősséget függetlenül hatalomátvételt attól, hogy akadályozták meg. egy része utólag Wittich meg azzal, hogy vezetésével diktatúrájának fel- Pozsony 1918-as szilveszterét De a város német keresztényszocialistáinak Pált gyanúsította számában hogy a vörös gárda az egyének túlkapásáért korszakban Ezen az fontos szerepet betöltő Wit- "kijelentette, proletárdiktatúraként a munkások határozata." - A munkástanács éjjelen nevezték ki a rend fenntartásában "a szociáldemokrata kísérlete" zajlott le. Részben azokról a ke- 1918. december 31., [1.]-2. 1918-1919,1919-1945 ... 1976,108. - elég megtévesztő módon annyit állít, hogy Pozsonyban december végén a Mukástanács ragadta magához a hatalmat, de hogy nem a "burzsoáziától", hanem a bolsevikoktól, azt nem tisztázza. M agyarország H ír a d ó , tö r té n e te 60 resztényszocialista vezéralakjuk, Ferdinand 3-án közölt cikkében nistákról. van szó, akik levélben szólították politikusokról fel hogy foglalják el a várost és verjék le a proletárdiktatúrát. a cseheket, Billott gróf aPressburger mint a város megmentőiről "Az államhatalom, jának tekinti, bennünket amely birtokába vák gyalogezred hajtotta üteggel megerősítve írt abevonuló légio- vette a várost, azt saját- a város megszállása; ezt a 33. csehszlo- őt órakor az ezred egy végre. 31-én hajnali (tüzérségi előkészítést szerű leírása szerint .Riccardo január hozzátartozóknak.?" pedig barátoknak, M ásnap valóban megtörtént Tagblattban követően) Barecca alezredes Fogarassy szak- [síel] parancsnoksá- ga alatt Zohor és Stomfa felől vonult fel a dévényújfalu-Iamacs-zergehegyi vonal ellen. A hozzájuk átszökött Heusinger százados bemondás a szerint század két géppuskával magyar pedig 3-400 karácsonyi ember szabadságon aljjal Dévényújfalu, A marcheggi tartotta magát, magyar védő csapatok nagyrészt pedig irányában támadt. II óra 30 perckor fog- védőszakasz egészen 15 óráig és Dévényen keresztül vonult vissza. A Zer- a legionáriusok parancsnoka a Vöröshíd és a Tölténygyár kezébe. Leölkes alezredes, elrendelte, nuljon át a Duna jobb partjára. pedig Oroszvárra tartalékban Barecca egy-egy zászló- Lamacs és a Zergehegy-Récse gehegy és Récse 16 órakor, Dévény, került járőrők, viszont az egész 39. legioná- állt, mint tartalék. hidat 9 órakor, Lamacsot egy két század gép- mert a legénység volt. Bareccának lalták el, de a dévényújfalusi 17 órakor hegyeken állt rendelkezésükre, rius ezred rendelkezésére szívósan részről volt Dévényújfalun és egy löveggel, Lamacson és két löveggel, a pozsonyi puskákkal 72. gyalogezredbeli hogy a pozsonyi helyőrség vo- A gyalogság M agyaróvárra, vonult el, Ligetfalu védelmére érkeztek csapatok, amelyeket utóbb a Sopronból lönítmény váltott le. A legionáriusok Iyaudvart, majd a következő megszállották. Veszteségük míg a magyar csapatok pedig a várost a tüzérség pedig előbb Győrből érkezett Horváth-kü- 1919. január l-én előbb a íőpá- napra virradó éjjel 3 óráig az egész várost összesen 1 halott volt, és 42 megsebesült, Rubint tábornok szerint 30 halottat veszítet- tek, és 40-en megsebesültek"?" OH BilIot Pozsonyt '19 [33]-34. Fogarassy megszállták círnű cikkét magyar 1968. 815. 61 fordításban közli: Angyal 2004. A megszállás elötti estén-éjszakán vezetői a pályaudvar cának, hogy az erőszaknak szik a megszállás a város és a társadalom állomásfőnöki irodájában engedni kénytelenek, tényét, de tiltakoznak a város átvételének részletkérdéseit. ről a közbiztonság megőrzése a Nyugatmagyarországi jelentették s így tudomásul ellene. Ezután A fő szempont és a közrend mindkét fönntartása Híradó szerint ezt mondta egyenlők hanem és W ittich ellen."?" Kánya Richárd másnap kinyomatott és a megszállás erről az olasz ezrenem tekintik kiáltványában sem fog elkövetni a ki- polgármester-helyettes is szerepel a tiltakozás, ideiglenes jellegére való utalás, illetve megnyilatkozik a bizalom a majdani békekonferencia "városunk sorsa felett oly módon város lakóit ki fogja elégíteni" 101 fog dönteni, A város átvételét rögzítő, a főpályaudvaron szövege (Jankovics M arcell fordításában) "Felvétetett lyaudvarán. fél részé- volt. W ittich akik a nagy kultúregyetemben a többivel, addig a lakósság semmit adott rendszabályok benne olyanoknak, ve- megbeszélték desnek: "Amig az entente képviselői Pozsony lakósságát legyőzötteknek, akkori be Barre- 1918 december iránt, amely bizonyára mely eme történelmi született dokumentum a következő: 31-én Pozsony szabad kir. város főpá- Jelen vannak: Tankó Zoltán, főispán és kormánybiztos, nya Richárd, Pozsony szabad kir. város l. polgármestere, Ká- M itterhauszer Károly, Pozsony szabad kir. város főjegyzője és Farkas [Vince], ezredes-brigadéros, a határszakasz-védelem karhatalmának parancsnoka, Jakab, valamint Zalkai Alajos, mint a vármegyének kir. város lakosságának és Pozsony szabad kir. város Stein Izsó, Dewald Hugó és Duschinsky képviselői, mindnyájan és Pozsony szabad magyar részrő\. Zoch Sámuel, Ivánka M ilán dr. és Slávy [Slávik) dr., mint a csehszlovák mány képviselői. Barreca Riccardo megszálló csehszlovák nak parancsnoka noknak csapatai- Piccione tábor- helyettese. mánybiztosa Pozsony képviselői, így Iankó Zoltán, főispán és kor- vármegyének, Kánya Richárd, mint Pozsony Pozsonyt megszállták az ántánt csapatai. A város vezetőségének felhivása. NyuHíradó, 1919. január 2. [1.] M indenkinek! Uo. gatmagyarországi 1!11 mint a várost mint az errtente-haderő és a katonai területi parancsnoknak, A magyar kir. kormány 100 brigadéros-ezredes, csapatoknak, kor- 62 szabad kir. város 1. polgármestere jegyző ünnepélyesen városnak a csehszlovák Ünnepélyesen nem nyúlnak állam exponensei és a fölösleges erőszakos és lakosságot nyilatkoztatják, állapotok elkerülésének kedvéért 14 pontjában leszögezett a népszavazást, való kikényszerített nincs katonai elbánás reguláris magyar alá eső lakossága. brigadéros-ezredes parancsnokságával tárgyalni. mánybeli legénységnek szabadság Ki- és [a] kívül magyar vonulásának fog a csehszlovák katonakérdésé- entente-csapatok Az ide illetékes és nem tényleges létesül a magyar karhatalom entente-haderő A csehszlovák erődítései A tényleges tisztekre és legénységre megállapodás és a csehszlovák elszakítástói állo- leszerelés és lefegyverzés után a teljes személyi biztosítandó. zólag külön önrendel- hogy a várost katonaságon A reguláris ság elszállítás ának, illetve a Duna jobbpartjára Ki- átcsatolástóI. hogy Pozsony nyílt város, nincsenek még visszamaradt Farkas meggátlására. az ősi hazától való erőszakos államterülethez ellen. uralkodó a megszállás állanak, és követelik megmentsék és a csehszlovák ben Károly városi fő- mint magyar-német által való megszállása vérontás eszközökhöz továbbá, hogy [a] W ilson kezési elv alapján falai között a városnak, kijelentik, hogy csupán a városban figyelembevételével jelentik és M itterhauszer óvást emelnek kormány parancsnoka parancsnoka között. képviselői és a csehszlovák entente-csapa- tok parancsnoka ünnepélyesen kosság biztonsága céljából, a wilsoni elvek alapján kötendő békekötésig szállják meg katonai a polgárság kijelentik, vonatko- karhatalommal. Ünnepélyesen élete és vagyona biztonsága kodás történik. a csehszlovák hogy a várost csupán érdekében kijelentik, és a csehszlovák helyeiken entente-csapatok meghagyják. Kijelentik a lakosság teljes morális és jogi szabadságát tiszteletben kosság ellen, nyugodt nem alkalmaznak. tökéletes magatartását Kijelentik, és fontos épületeket biztosítják. föltételezve, hogy a katonai és helyiségeket azonban Egyidejűleg lefegyverzését, re kell hajtani hogy megfelelő gondos- Kijelentik, hogy az egész tisztviselői kart, amennyiben állam ellen nem vétenek, megszállják, a la- a polgári azonban amennyiben Egyben kijelentik azt is, hogyelállanak 63 erőszakot szükséges entente-csapatokkal forgaimát teljesen hogy a polgári lakosság ez szóba kerül, feltétlenül és ezt a városi hazai rendőrség hogy tartják és a la- semmiféle szabad kijelentik, továbbá, szolgálathoz csehszlovák lakosság exponensei közegei hajtsák túszok kiemelésétől, végvégre. vagyon- elkobzásoktóI mindenképpen és internálásoktól. garantálják. A lakosság teljes nyelvi szabadságát A jegyzőkönyvet felolvasás után a fenti kelettel zártuk"!" A megszálló csapatok személyi szabadságával, az internálással 1Il2 a következő hónapokban sem életbiztonságával, kapcsolatos ígéretüket Közli Jankovics é. n., 1. köt. 58-60. 64 sem a polgárok sem a túszszedésseI nem tudták betartani. és BevonulásrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSR Az bizonyos, a napon, hogy Barreca vaskézzel fogott a rendcsináláshoz. amikor Farkas Vince ezredes kivonta az élelmiszerraktáraknak elszabadultak a katonák az indulatok, által megkezdett zőkkel viszont rendeletet a bevonulást - aki első intézkedései követő első napokban. lőtték agyon: két fegyveres útonállót, akció közben fogtak el, a betörőszakma egy negyediket, lévő rendőrt. 10,1 lem. Egyébként A bűntelen Négyüket egy szolgálatban civileket ekkor még nem érte fizikai sére31-én, amikor a munkástanács "kezébe vet- s vele együtt Peterdy Kálmán rendőrfőkapitány is visszaadta tását. A város lakosságához intézett, nyugalomra még W ittich és az adminisztratív át a Csehszlovák tiszti egy tetten ért tagját, továbbá a nyugdíjazását munkákat föloszlatták. Köztársaság IIIJ Farkas ezredes a pozsonyiakért. 1114 3-4. Rendet teremtenek kérte, megbíza- intő idézett felhívást ellátó Kánya Richárd pol- írta alá, de aztán a munkásvezér taláról. A polgárőrséget között is - számolt te a város feletti uralmat", Kumlik polgármester gármester-helyettes nem bűnö- akiket a Széles lépcsőn akinek előtte sikerült lefegyvereznie december miatt szinhe- A hivatásos adott ki a fegyverek kötelező beszolgáltatásáról le könyörtelenül járőrök kiürítése hogy élelmet és ruhát így a "nép" lecsillapodott.l" már az olasz alezredes Azon Ligetfaluba, s Pozsony "tömeges fosztogatások lyévé lett". Az ezredes erre kihirdettette, visznek el a városból, csapatait A közigazgatást leköszönt a hivajanuár 6-án vette képviselője: Nyugatmagyarországi Híradó, 1919. január 1., a megszálló csapatok. Nyugatmagyarországi január 3., 5. 65 Híradó, 1918. "Jegyzőkönyv felvétetett Pozsonyban, 1919 január 6-án a kormánybiztos-főispán hivatalában. Délelőtt 10 óra 30 perckor megjelenik Zoch Sámuel úr és igazolja magát mint a cseh-szlovák köztársaság által Pozsony városára és Pozsony vármegyére kinevezett főispán és a cseh-szlovák nemzetgyűlés és kormány határozatára való hivatkozással kijelenti, hogy hivatalát átveszi és engem felszólít, hogy hivatalomat neki azonnal adjam át és ezentúl mint magánember teljesen passz íve viselkedve tartózkodjam Pozsonyban, mert ellenkező esetben a legszigorubb eszközöket volna kénytelen ellenem alkalmazni. Zoch Sámuel úr kijelentette továbbá, hogy amennyiben ezen felszólításának eleget nem tennék, hivatalomból erőszakkal fog eltávolítani. Tekintettel a vármegyeházára felvonult karhatalomra, ezen felszó!ításának tiltakozásom kifejezése mellett eleget tettem és hivatalomat Zoch Sámuel úrnak átadtam. Egyben kijelentem, hogy Pozsonyban mint magánember fogok ezentul tartozkodni. Ezzel a jegyzőkönyv lezáratott, felolvastatott és helybenhagyás után aláiratott. Kmf. Előttünk: Iankó Zoltán s. k. Zoch Sámuel s. k:'106 Nagy Valér s. k. Galla János dr. s. k.105 Még ugyanezen a napon járult Zichy József volt főispán Zoch elé s közölte, hogy miután minden hatalom Istentől való, a csehszlovákBA 1115 1116 Zoch zsupán helyettese, nagyszombati ügyvéd. A cseh-szlovák köztársaság átvette Pozsony közigazgatását. A megyeházát csehszlovák katonaság szállotta meg - Iankó Zoltán magyar főispán tiltakozásának kifejezése mellett átadta hivatalát Zoch Sámuel cseh -szlovák főispánnak - Felhívás Pozsony város közönségéhez - Feloszlatták a városi és megyei törvényhatósági bizottságot - Zoch főispán nyilatkozata. Nyugatmagyarországi Híradó, 1919, január 7., [LJ 66 impériumot Isten által adottnak tekinti, s támogatni fogja a kormányt és képviselőit. Az új főispán 8-án fogadta a városi tisztviselők bernutatkozását. A következő napokban a berendezkedő totta az osztrák és a magyar egyenruhák törvényhatósági megtil- bizottságot, bejelentve, hogy annak helyébe kinevezés útján községtanácsi visszaállítják apparátus viselését, feloszlatta a városi testület lép, a későbbiekben a város autonómiáját, pedig, amikor majd a kinevezett testület helyét az ál- talános, titkos és egyenlő szavazati jog alapján választott községtanács foglalja el. A megszállás előtti 186 mandátumot megszüntették. Zoch először állítólag csak 15-20 új városatyát akart kinevezni, végül ezt' a számot ötvenre emelte; az új testületbe 25-en kerültek be a régi törvényhatósági bizottsági tagok közül, a további helyeket főleg szlová- kokkal töltötték be. A mandátumok így oszlottak meg (a hivatkozott közlemény 48 betöltött helyre utal): Pozsony Városi Polgáregyesület: 12 fő; Városi Képviselők Köre: II fő, a pozsonyi szlovák lakosság: 12 fő; Szociáldemokrata de a párt jelöltjein Párt: 5 fő (a szocdemek 12 helyre számítottak, kívül, illetve helyett öt szlovák szociáldemokrata is bekerült a testületbe); keresztényszocialisták: 1 fő (ez az egy Billot Nándor gróf lett, anémet keresztényszocialisták vezetője); Független Demokrata Párt: 1 fő; Német Radikális Párt: 1 fő; egyházak: 3 fö: gyáriparosok: 2 fő.I07 Peterdy rendőrfőkapitány helyébe Zoch a Csehor- szágból Pozsonyba hívott Brunner Richárdot nevezte ki, aki rögtön ki is vette a helyi rendőrök fogadaimát. A Ligetfaluba vezető hidat mindkét oldalon őrizték - túloldalt a magyar kormány katonái; Barreca rendeletére a hídon át lehetett járni a túlsó partra, de vissza csak igazolvánnyallehetett jönni (amelyet nyilván a katonai hatóságnál kellett előzetesen igényelni). A Híradó beszámolt a zsupán elé járuló deputációkról. a Pozsony Városi Polgáregyesület a pozsonyiak által egyébként jól ismert evangélikus nal sikerült megnyernie. Január 18-án tisztelgett nála; a küldöttek bizalmát lelkésznek azon- Miután németül előadták neki a rnondandó- jukat, elnézést kért tőlük: fáradt lévén, nem németül, hanem magyarul fog válaszolni. Ebben a magyar nyelvű válaszában a konszolidációról hív-BA beszélt, illetve közös munkára, építésre, pártpolítíka-mentességre lU 7 Három aktuális dolog. Híradó, 1918. január 31., [LJ 67 ta föl a küldöttség tagjait.BA Ö azelőtt a "tót nemzeti párt" "exponense" volt, mondta, de soha nem volt pártember, nemzetiségi politikájában "általános emberi szempontok" vezették, és minden kis nép szabad- sága volt a programja. "Azért harcoltam az elnyomott népem mellett, hogy az emberiséget hozzásegitsem egy magasabb kulturális fokhoz. Szemem előtt lebegtek e közben azok a katolikus magyar főurak, akik valamikor a protestánsok jogai mellett szállottak sikra, vagy pedig azok a magyar keresztények, akik a zsidók felszabaditásáért küzdőttek,"!" Az efféle nyilatkozatok, ha őszinteségüket okkal nem vonhatta is kétségbe senki, nem váltak gyümö!csöztethetővé a napi gyakorlat- ban. Ezt már néhány nap múlva Vavro Srobár teljhatalmú miniszter egyik nyilatkozatából aki a de- mokráciával is kikövetkeztethették összeegyeztethetőnek ra biztató magyarországi a pozsonyiak, tartotta a szerinte izgató, ellenállás- lapoknak az országból való kitiltását, illetve elégetését. Arra az állítás ra pedig, hogyamegszállt hovatartozásáról népszavazásnak területek kell döntenie, határozottan végleges állította, hogy arra nincs szükség, hiszen "eléggé kifejezte már népünk, hogy a csehekkel, testvéreivel akar élni és ujjongó örömmel fogadták a cseh csapatokat, mert ezek jelentették gyar iga alól"!" A magyarok nekik a szabadulást ekkoriban éves elnyomás addig számukra az ezeréves ma- kezdtek hozzászokni ismeretlen az ezer- terminusához. Nemcsak a magyarországi sajtótól, hanem minden egyéb hírforrástól megfosztattak e hónapokban a pozsonyi újságok. Vajda Ernő azt állította az egyik cikkében, hogy az egész város el van vágva a világtól, a telefonokat, távírókat nem használhatják, külföldi lapok nem jöhetnek be, tehát lehetetlen tájékoztatást adni a világ eseményeiről. Maradnak a városban lezajlott események - ezek közül viszont az igaziakról nem szabad beszámolni, "minden más pedig [...) csak laptöltelék"!" Egy másik - mondjuk - glossza szintén Vajda finom megfi- gyelését tükrözi: "Ist das Privááát? - kérdik vissza a postáról, ha valaki telefonálni akar. Mert csak a hivatalos beszélgetés szabad. De mi a pri- "IX Küldöttségek a cseh-szlovák főispánnál. A Pozsonyvárosi Polgáregyesület. Hír- adó, 1919. január 19., 3-4. ll" 1111 Srobár Lőrinc tótországi miniszter beszélgetése egy magyar ujságiróval. Híradó, 1919. január 21. 2-3. (Ez a cikk átvétel a Kassai Naplóból.) Aida [Vajda Ernő]: Szegény pozsonyi lapok! Híradó, 1919. február 20., 3. 68 vát és mi a hivatalos? Hogy egy családban beteg valaki és ezt be akarják mondani az orvosnak, a családnak ez privát ügye, de az orvosnak már hivatalos. Vagy ha az orvos bort akar magának rendelni, ez neki privát, de a borkereskedő nek annál inkább hivatalos ügy. Telefonban nincs privát-ügy, csak sürgős. Azért telefon"!" Hamvas Józsefnek a megszállt területekről írott riport jam híven szemlélteti venszkó szinte háborús januári állapotait, kelteti a "csehszlovák" "A pozsony álláspontot zsolnai vonalon és egyúttal pontosan vallókéval helyreállt Észak-Szlo- ellentétes a rendes érzé- hangulatot: forgalom. A kocsik a háborúnak és a forradalomnak pusztításaitóI rokkantak. Törött ablakok és ajtók, letépett tapéták, durva piszkos padok. Se fűtés, se világítás, de zsúfolt minden" már eltávolították, Az állomások homlokzatáról de az új táblákat csak a nagyobb a régi neveket helyeken tették ki, a "kisebbek névtelenül állnak". A vasutasokon osztrák egyenruha feszül, a ki- és berakodás gyorsan történik: úgy tűnik föl, kizárólag élelmiszert szállítanak. Tehervonatokat székek és asztalok nélkül tátongnak, Trencsénteplic nemigen lehet látni. Arestik de poharak sincsenek. fontos csatlakozóállomássá lépett elő. "Itt kapcsoló- dik a vágvölgyi vonalhoz a brünn-prágai vonal:' Hamvas szerelvénye két órát várt itt egy Csehország felől érkező vonatra, így érkeztek fél tíz helyett éjfélkor az ideiglenes szlovák fővárosba, Zsolnára. Ott régen főleg magyar cégtáblák voltak az épületeken, most ezekből egy sincs már a helyén. A házakon szlovák, cseh és olasz zászlók lobognak. A város tele van katonákkal, köztük magas rangú tisztek. Működnek már az "állami és egyéb közhivatalok" ruhában az új adminisztráció járják az utcát, központjuk tagjai ünnepi a Rémi szálló kávéháza; a tánc- mulatságot a Hungária szálló tánc termében tartják, ott ünnepelnek kávéházába özönlik a fiatal tisztek és a zsolnai ifjúság. "A Rérni-szálló be naponta többször az élet. Itt ülnek asztalok körül küldöttségek, vagy Zsolnára jöttek, vagy Prágába készülnek. ber, akiket vagy az egyéni rokonérzés, Csöndes zsongás, siető pincérek, vagy a hivatalkeresés billiárdgolyók akik Aztán a sok egyes emkattogása. hozott ide. Egyszerre megélénkül minden: hatalmas termetű szép férfi lép be. Végigmorajlik a termen a szó: a miniszter! Ismerősök sietnek feléje, mások bemutat-BA III ll' Aida [Vajda Ernő]: Kis politika. Híradó, 1919. február 26.3. Hamvas [józsef]: Uti jegyzetek. Híradó, 1919. január 19.,3. 69 kozásra várva állnak. Csöndben, tart a jelenés. A miniszter simán folyik le minden. Egy félóráig elmegy, a régi, apróra szakadozott tovább éli csöndes kávéházi életét:' A Tátra üdülővárosai kihalt képet mutatnak, társaság az állami fürdöknek a személyzete is távozott, és "a vezetőség magával vitt mindent, amit vihetett". A magántulajdonban levő fürdök is többnyire üresek. Újtátrafüreden a szanatóriumban Hamvas pozsonyi vendégekkel találko- zott, akik december óta el voltak zárva a külvilágtól és "Nagy csodálkozással hallgatták az utóbbi hetek történetet" Az alsótátrafüredi helyzet egybecseng azzal, amit Észak-Szlovenszkó ekkori állapotáról más forrásokból tudunk. "A legrosszabbul járt a fürdők közül Alsótátrafüred, melyet a háború elején az országos Hadigondozó vett meg a késmárki banktól. Itt állandóan 4-5 száz katona üdült. Most feloszlott, és a feloszlás után elkezdődött lenc szépen berendezett szállót teljesen kirabolta a rablás. A ki- a vidék söpredéke. [...] Nagyok országos tervei, kicsinyek apró rablásai, tömegek ujjongó öröme, vidékek szótalan bánata fölött hideg közönyösséggel ül fehér palástjában a Magas Tátra. Az örökkévalóság nem tudja megérteni az embert. Mert más az, évmilliókat élni át változatlanul és ismét más néhány évtized keretében küzdeni, csalódni, remélni:' A zsupán a megszállás kezdete óta készülhetett vendő nagy aktus ra, a szlovák teljhatalmú történő bevonulására. Alighanem a hamarosan minisztériumnak eljö- a városba már ezekről is szó eshetett, amikor a testületek, egyesületek, tömegszervezetek stb. - így például "a helyi gazdasági tényezők" és a Pozsonyi Kereskedelmi Testület, a szakmai kamarák, a katolikus papság, a keresztényszocialista rata vezetők s mindenekelőtt Zoch előtt az első hetekben. azt a megalapozatlan és a szociáldemok- "Pozsony város tisztikara" - felvonultak A főispán az egyik ilyen alkalommal ígéretet, hogy valamennyi közalkalmazottat tette át- veszi, a vasutasok pedig egy évi fizetéses szabadságot kapnak, hogy azalatt megtanulhassanak a pozsonyiak szlovákul. Január közepén már megtudhatták a "szlovák korrnány" bevonulásának végén pedig a fogadás aprólékosan a lapban. A program kidolgozott időpontját, a hónap tervét is olvashatták szerint az ünnepség első napján a saját helyisége- ikben gyülekező egyesületek és testületek kivétel nélkül "bevonuln ak" az előzetesen számukra megszabott helyre. A vidéki csoportokat (ezen most és a továbbiakban a városba beszállított 70 szlovákok értendők) az állomás előtt sorakoztatják ra való beérkezését föl. A kormány szerelvényének az állomás- üdvlövések jelzik; ott helyben a katonaság selői és a vasutasok üdvözlik Srobárékat. képvi- Ezután a vidéki csoportok gyalogmenetben indulnak a városba - mögöttük a kormány fogatai -, majd a székház elé érve megállnak és sorfalat képeznek. Az épületben, "az ünnepség termében" a megyei és községi küldöttségek járulnak az érkezők elé. Ezután indul a menet a miniszter székhelyére, itt történik a helyi küldöttségek fogadása. Délután egy órától ebédet adnak a meghívott vendégeknek. Közben délelőtt dal, zene, hangverseny; délután fél háromkor a színházban az Eladott menyasszonyt adják elő a prá- gai nemzeti színház művészei. A dalmű este fél nyolckor még egyszer felhívja színre kerül, de már diszelőadás formájában. (A dokumentum a meghívottak figyelmét, hogy a délutáni csak a vidéki vendégek voltak hivatalosak rom előtt foglalják el helyüket, esti díszelőadás lószínűleg kapcsán előadást - ide már fél há- mert utána az ajtókat becsukják. ilyen figyelmeztetést még precízebb en kidolgozták nem találunk; a biztonsági A két előadás között, fél négykor népgyűlések szónokainak megelőzően -, a vendégek Az itt va- szabályokat.) kezdődnek a kormány részvételével, a szlovákok számára a Vigadó nagytermé- ben, a németeknek ugyanott akisteremben, gyeháza dísztermében. a városban, zenekarral. magyarok számára a me- Fél hat és fél hét között katonai menet vonul A második napon délelőtt tíz órakor kerül sor a színház e1őtti téren a volt 72. ezred kereteiből alakított szlovák ezred állományának a Hurban-zászlóra való fölesketésére, a kormány részvételével. Egy óra múlva a prágai Nemzeti Színház zenekara a kőltő ad hangversenyt. Este ismét hangverseny Hviezdoslav tiszteletére és színházi előadás követ- kezik. A zsupán elrendelte, hogy az ünnep első napján az üzletek maradjanak zárva, a gyárakban pedig tartsanak munkaszünetet. A menet kijelölt útvonalán a házakat lakóik díszítsék föl (a közlemény egy boltot is megjelöl, ahol szlovák zászlókat lehet kapni). A rendszeresitett három vonat mellett ez alkalommal nyolc különvonat áll majd a vidé- ki vendégek rendelkezésére.BA1 13 IIJ A szlovák kormány Pozsonyba érkezése. Híradó, 1919. január 31., 3. 71 A bevégzett aktus ról a február 6-i Híradóban közölt utólagos beszámoló szerint a főpályaudvarra érkező .Jcormányt" Zoch fogadta, tartott ott üdvözlő beszédet. Ezután Srobárék a megyeházán fogadták ő a megyei és községi küldöttségeket, majd katonai sorfal között vonultak a hadtestparancsnokságra, amelynek könyvtártermében járultak eléjük a katolikus papság és a katolikus autonóm hitközség, az evangélikus hitközség, az ortodox, majd a kongresszusi alapon álló izraelita hitközség, Pozsony városa, a Kereskedelmi és Iparkamara, az Iparegyesület, a kereskedelmi és az ipartestület, a posta és távíróhivatal, a német néptanács küldöttségei ... Kilencedikként Feinfeld Márkus követ- kezett, aki a lap szerint a kormány bizalmi férfija volt zsidó ügyekben. Ezután a német radikális párt (Zalkaiék), majd a keresztényszocialista párt volt soron, végül Laksár község és a "tót hölgyek küldöttsége" válaszolt az őt üdvözlőknek. Srobár egyetlen közös beszédben Jelen volt a "szlovák korrnány" fogadásán három cseh miniszter, Hodza Milán és Szlovenszkó összes zsupánja.!" A magyar és a német polgárság és munkásság nem okozott semmilyen fennakadást, senki nem zavarta meg az ünnepséget. Aki tehette, az első napon ki sem lépett a háza kapuján. Az őslakosság ekkor alkalmazta először utolsó fegyverét, a teljes passzivitást - a sztrájkot. A néhány nap múlva bekövetkező, hamarosan után még egyszer került sor hasonlóra. tárgyalandó A teljhatalmú vérfürdő minisztérium nem elégedett meg a magyar nemzeti színek és jelképek használatának megtiltásával, rendeletet adott ki arról is, hogy március 15-ét nem szabad megünnepelni.!" A nemzeti ünnep napján történteket a Hír- adó emígy foglalta össze: "nem maradt más hátra, mint csendben, lélekben ünnepelni. És ez meg is történt. Délelőtt 9 órától 10 óráig a munkásság általános szünetet rendelt el, amikor nemcsak ban, a műhelyekben üzleteket, bankokat, a gyárak- állottak meg a gépek, hanem bezárták az összes mindent, még a villamos közlekedés is szünetelt. Csend volt, ünnepi csend a városban, a csunya, esős időben alig volt járó-kelő az utcákon, csak a felfegyverzett őrségek vonultak untalan tisztek vezetése mellett. A hatóság nagy apparátussal fel mind- 114 A szlovák kormány Pozsonyba érkezett. Híradó, 1919. február 6., [1.] m A szlovák minisztérium megtiltotta március IS-ének megünneplését. 1919. március 9., 4. 72 készült Híradó, minden tüntetést elfojtani, káltak, lovasrendőrök méltóságteljesen járták viselkedett:' a Duna-parton állandóan 116 cir- a várost, A Petőfi-szobor elé cserépbe ültetett tu- lipánokat, csokrokat raktak, a szobrot megkoszorúzták. BA virágerdő borította el.I16 Mindez valamivel után történt. csapatok keresztül-kasul több mint egy hónappal Március tizenöt. Híradó, 1919. március 16., 3. 73 de a lakósság A környéket a februári mészárlás A februári "sortűz" Februárban a szociáldemokrata párt vezetői kénytelenek voltak meg- szervezni a két menetben lefolytatott sztrájkot. Ekkor még elsősorban ők képviselték szervezett erővel a hátuk mögött a várost, mellettük összpontosult az őslakosság tömegereje. A megszállás első hónapjában mutatkozott ugyan - szűkebb körre kiterjedő - feszültség az őslakosságon belül (részben magyarok és németek, részben keresztényszocialisták és szociáldemokraták között), de aNyugatmagyarországi Híradó - január közepétől a városi rendőrfőnök rendeletére már csak Híradó"? - tudósításai alapján úgy tűnik föl, valódi súlyuk kizárólag nekik, a szociáldemokratáknak volt. A februári - az egész megszállt magyarlakta a központi irányítást valószínüleg területre kiterjedő, de nélkülöző - sztrájk kirobbanásának közvetlen oka Pozsonyban a szlovenszkói teljhatalmú minisztériumnak a városba való áthelyezése lett. A szociáldemokrácia közvetetten a Srobár érkezését övező s a lakosság akaratát a legkevésbé röző ünnepségsorozat sem tük- ellen tiltakozott már előre, részben pedig azért, mert a minisztérium működése egyértelműen cáfolta a megszállásnak az antant által hangoztatott ideiglenes voltát. A rendőrség válaszképpen őrizetbe a szociáldemokrata vette és a ferencrendiek Kiss Lajost, Maszár Ágostont, forrásaink 117 IlS kolostorába párt városi vezetőit: Wittich Chován internáltatta Pált, Mayer Sam ut, Rezsőt és a többieket, akiket nem neveznek rneg.!"BA "Pozsony város rendőrfőnökének rendelkezése következtében lapu nk CÍméből a »Nyugatrnagyarországi« szót mától kezdve el kell hagyni úgy, hogya lap most »Hiradó« cím alatt fog megjelenni. A szerkesztőség" (Híradó, 1918. január 18.,3.) A pozsonyi munkásság sztrájkja - A munkásvezérek letartóztatása - Polner 74 A sztrájkot megelőzte a pozsonyi egyetem tanári karának január utolsó napjaiban történt katonai felügyelet alá helyezése és az egyetem bezárása. A testület ugyanis megtagadta a részvételt a Srobár megérkezése alkalmából rendezendő "népünnepély" -en. E retorziókat a szo- ciáldemokrata pártvezetőség "a lelkiismereti szabadság súlyos megsértésé" -nek minősítette, és a munkásság szolidaritásáról biztosította Néhány nappal később, 3-án hétfőn, Srobár februárBA a tanári kart.'" 4 -j bevonulása előtt, a rnunkássztrájk kezdetének együtt lefogták Pol ner Ödőnt, kásvezérekkel éjszakáján az egyetem a mun- rektorát, és Arkauer Istvánt, a Híradó tulajdonosát és felelős szerkesztőjét. A rnun- kások 5-én, szerdán helyettes Kánya Richárd polgármestert kérték meg, hogy vezesse őket Barreca ezredes városparancsnok elé: ha kiengedik az internáltakat, és ha a sztrájkban részt vett állami tisztviselőket nem éri megtorlás - ha biztosítják sát" -, ők hajlandók "polgári jogaiknak újra fölvenni velük, hogy egyrészt az internálást a munkát. épségben tartá- Az olasz tiszt közölte nem ő rendelte el (valóban, a pa- rancsot Brunner Richárd rendőrfőnök adta ki), másrészt intézkedni fog az őrizetbe vettek szabadon bocsátása érdekében.':" Ennek megtörténte után közölte nyilatkozatát: a lap P. Molnár Arkangyal ferencrendi értesült a mendemondákról, volna föl a zárdát az internálás melyek szerint házfőnök ő ajánlotta céljaira. Ennek azonban az ellenkezője igaz: "A szuronyos cseh katonák élén nálam megjelent tiszt előtt a legnagyobb felháborodásomnak adtam kifejezést azért, hogya rendőrség nem talált más alkalmasabb szabadságszerető, csinált börtönt:' helyiséget és ép Szt. Ferenc, a nagy testestől s lelkestől szociális érzésű szent hajlékából Ö aztán igyekezett segíteni az internáltak helyzetén: "Érdekükben - dacára a nagy elvi ellentétnek, mely a mi és az egyes internált urak világnézete között fennáll - amit tudtam megtettem. Kérelmemre engedte meg az őrség vezető tisztje, hogy élelmiszert és egy kis füstölni valót hozhattak be az internáltak hozzátartozói, amit 110 1211 egyetemi rekto rt és Arkauer szerkesztöt is internálva tartották. Híradó, 1919. február 6., 3. Három aktuális dolog. Híradó, 1919. január 31., [l.] A pozsonyi munkásság sztrájkja - A munkásvezérek internálása - Polner egyetemi rektort és Arkauer szerkesztöt is internalva tartották. Híradó, 1919. február 6.,3. 75 ha tehettern, személyesen dett internáltakat nyilatkozatot követően adtam át az uraknak.'!" csütörtök délelőttre beidézték A szabadon enge- a rendőrségre, ahol akartak aláíratni velük. A Híradó szerint Polner, majd őt Arkauer is jegyzőkönyvet vétetett föl, amelyben tiltakoztak az eljárás ellen. A munkásvezérek a nyilatkozatot nem írták alá; tárgyalni csak a szlovák minisztériummal hajlandók: elégtételt akarnak kérni és elő kell terjeszteniük a munkások követeléseit. Mindezt Pallós Antal rendőralkapitány jelentette fölvették a rnunkát, pénteken a minisztériumba újabb sztrájkba délutánra Srobámak. A munkások délelőtt pedig eljuttatták aznap követeléseiket azzal, hogy ha szombat estig nem teljesítik azokat, kezdenek. A minisztériumba hívták be a munkások azonban csak vasárnap vezetőit. A Híradó február l I-i, ked- di száma közli a tárgyalás "eredményeit" s az összes követelést, deti kilencet (ezek már két nappal korábban is megjelentek az ere- a lapban), illetve az azokhoz vasárnap toldott újabb két pontot. Ezek a vonatkozó cikk szövegéből kiemelve és egymás mellé sorakoztatva ,,1. A népek önrendelkezési jogának, valamint a következők: a lelkiismereti sza- badság elvének elismerése. 2. A pozsonyi tudományegyetem ujból való megnyitása. 3. Az egyesülési és gyülekezési jog, valamint biztositása. 4. A nyolcórai munkanap 5. Kollektiv szerződések mak teremtése. 6. A munkanélküliek a sajtószabadságnak behozatala. kötése törvényes alapon és munkaalkal- segélyének felemelése férfiak részére 15 koro- nára, nők részére 10 koronára. 7. Az elbocsátott alkalmazottak visszafogadása. [Ez főképp az egész térségre kiterjedő sztrájkban való részvételük miatt munkájuktói fosztott vasutasokra és postásokra 8. A fizetések leszállitásának tisztviselők vonatkozott felfüggesztése részére a magyar népköztársaság meg- J - F T G.BA és az alkalmazottak által megállapitott és fize- tések folyósítása. 9. Zoch Samu zsupán és Brunner Rikhárd rendőrfőkapitány zása:' 121 A ferencrendi házfőnök nyilatkozata. Híradó, 1919. február 7., 3. 76 távo- A fentiekhez utólag csatolva követelték továbbá: " 10. A szlovák területről való élelmiszerek elszállításának meg- szüntetését. korrnánynak a szociáldernokrata párttal folytaBarreca Rikárd ezredes, pozsonyi városparancsnobe kell vonni"!" ll. A cseh-szlovák tott tárgyalásaiba kot is mindenkor Még a tárgyalás éjjelén kiderült, annyival, amennyit s a tárgyalások hogyamunkástanács a szlovák kormány folytatására kötelezte annyit sikerült elérniük, hogya időnyerés a pártvezetőket, munkások nem éri be szándékával ígért, akiknek csak hétfőn fölvették a munkát. Minthogy azonban képviselőik kedden reggelre sem kaptak kielégítő választ a "kormány" -tól, aznap megkezdődött az egész városra kiterjedő általános (figyelmeztető) a közműveknél dolgoztak. sztrájk, csak az élelmiszerüzletekben A munkásvezérek szerda délután és 3 órára népgyűlést hirdettek a vásárcsarnok elé - erről a rendőrséget is értesítették -, ahol be akarták jelenteni, hogy másnap befejezik a sztrájkot, tehát folytatódik a munka. Ami ezután történt - s amit az egyszerűség kedvéért vagy tájékozatlanságból "sortűz" -ként emleget a szakirodalom -, arról a Híradó február 14-i számának első oldalain közölt Pozsony nagy tüntetése című cikk számol be. A tömegdemonstráció óráiban "a cseh katonaság pár perc alatt szinte ostrom alá vette a várost, és gépfegyvertűzzel, feltűzött bajonettel verte szét a népgyűlést, de minden kis csoportosulást, ártatlan járókelőket is". A cikk fölsorolja a nép indulatait kiváltó főbb okokat. A polgárok és a hatalom viszonya az egyetem bezárásával kező pont "a szlovák kormány" bevonulásához romlott meg. A kővetkapcsolódó ünnep- ségsorozat volt: "a külső nagy parádé legkevésbé sem állott arányban a lakosság lelkiállapotával". Ezután következtek a letartóztatások, internálások, de szerepe volt még a budapesti, bécsi és egyéb lapok kitiltásának, az utazás megnehezítésének, annak, hogy Piccione generális főparancsnok'" tilalma ellenére letépték a magyar kokárdát a járőkelőkről, annak, hogy hűségeskü i22 123 letételére akarták kényszeríteni a köz- A pozsonyi munkásság tárgyalásai a szlovák kormánnyal. A tárgyalást még folytatják, de az általános sztrájk már ma megkezdődik. Híradó, 1919. február ll., 3-4. Luigi Piccione tábornok, a szlovákiai haderő parancsnoka néhány héttel később,BA 77 hivatalnokokat, a városban lévő élelmiszertartalék elszállításáról terjedő híreknek és a drágaságnak. Ezért tört ki tehát kedden a sztrájk. A lap - szemtanúk beszámolói alapján - nagyjából a következőképpen rekonstruálta a szerda délutáni eseményeket: A vásárcsarnok előtt már 2 óra körül gyülekezni kezdtek az emberek. Az egyik cseh katona egy kisfiú melléről kokárdát, letépte a nemzetiszínű és a gyermeket megverte. A tömegből erre többen nekitámadtak, ütötték, míg el nem ú jabb katona jött, felmenekült a kaszárnya felé. Onnan kisvártatva ötBA szólítás nélkül tüzelve mindenre, ami mozgott, s bajonettel a "népet': Majd újabb legionáriusok verrellőtték a mellékutcákba, kapualjakba Ekkor érkezett a térre a népszerű A tömeg - tíz-tizenkétezer emelte s körbehordozta ra biztatta a jelenlévőket, Amikor kergetve jöttek a vásártérre. Végül gépfegymenekülő városparancsnok, ember - visszatódult demonstrálókat. Barreca ezredes. a rejtekekből, vállára az olasz tisztet. Barreca a gyűlés megtartásás a katonaságot be akart ülni autójába, visszarendelte megcsúszott. a laktanyába. Ekkor egyik katonája, egy cseh legionárius puskatussal leütötte. Az események másik fontos pillanata: az egyik házbólledobtak nemzetiszínű lobogót. Egy fiatalember fölkapta, s hogy kitűzze, mászott egy villanylámpa oszlopfájára; nák, köztük újonnan érkezettek, egy föl- ott érte a lövés. Ezután a kato- folytonosan tüzel ve, a kapukon belö- völdözve utcáról utcára hajtották a tömeget. Másnap egy újabb szemtanú beszámolója alapján a lap egyetlen vonatkozásban módosítja a föntieket. Eszerint Barreca ezredes kétszer járt a téren. Először - ekkor már megmutatták - sikerült rendet teremtenie; neki az első holttestet távozása után tört ki a zászlóaffér. A zász- ló, amelyet a villanyoszlop ról lezuhanó fiatalember leejtett, egy katona kezébe került; az újabb tumultus abból származott, hogya tüntetők vissza akarták szerezni a lobogót. Barreca visszafordult, a tömeg pedig ismét ünnepelte őt - ekkor ütötte le mindenki szeme láttára a legionárius. Erre az emberek hógolyóval dobálták meg a katonákat.!" A Híradó cikke ismerteti a rendőri sajtó iroda hivatalos álláspontját is, mely szerint "A rend fenntartására 124 kivonult katonaságot délután március elején tette át székhelyét Kremsierből Pozsonyba, ahol törzse számára a Grassalkovich-palotát rendezték be. Barreca Ricardo. Az ezredes jobban van. Híradó, 1919. február 15., 3. 78 negyed 3 óra tájban a népgyűlés helyén hóval megdobálták, leköpdös- ték és szidalmazták, s ez szolgáltatott okot arra, hogy a katonák fegy- verüket használtak" Ezzel szemben - jegyzi meg a lap - .Kivonulr ka- tonaság akkor, mikor az ismertetett afférek történtek, még nem is volt a vásártéren, a cseh katonák csak azután érkeztek és kergették széjjel A rendőri jelentés szerint Barreca ezredest egy tüntető a közönséget'' civil ütötte le. Továbbá aBaross út és a Dobrovits Mihály utca sarkán lévő házból rálőttek egy cseh katonára - az ott lakókat természetesen internálni kellett -, és a Baross úti utászkaszárnyára is leadtak két lövést. Mindezekből a vizsgálat semmit sem tudott bizonyítani, így a letartóztatottakat is haza kellett engedni. A zászlót Niederhauser Károly műegyetemi hallgató, Niederhauser Emilné lisztkereskedő fia dobta le a térre; őt őrizetbe vették. A halálos áldozatok és sebesültek száma több dokumentumban szerepeit azóta is; e források hét halottról, huszonhárom súlyos sebesültről és több mint hatvan könnyebb sérülést szenvedett emberről beszélnek. A Híradó említett február 14-i száma külön sorolja föl a halottakat és külön a kórházban ápolt sebesülteket. Az első csoportban a lapban hatan szerepelnek: Kubesch Vilmos 17 éves férnipari szakiskolai tanuló, Kovács György 28 éves hadirokkant, S[o)ós Ferencné, városi kocsis neje, Albrecht Károly 21 éves volt tengerész, Lun[t)zer Gusztáv (róla a Híradóban nincs további adat) és Heringes Ferenc szabómester - aki Jankovics Marcell Húsz esztendő PozsonybanBA c ím ű könyvében Haringás néven szerepel.!" Szögletes zárójelben lévő toldásaink alapja is ez a munka. Luntzerről itt már az áll, hogy 19 éves munkás volt. Temetésüket a szociáldemokrata párt rendezte. A sebesültek száma e közlemény szerint valóban huszonhárom, de egyikük - a 31 éves, zsol nai illetőségű Záborszky Gyula (Jankovics szerint 32 éves, hivatalnok) - adatai mel- lett nyilván lapzárta előtt betoldott hírként azt találjuk, hogy időközben a kórházban meghalt. Így tehát hét halottról és huszonkét kórházban ápolt sebesültről lenne szó. Ám Pozsony város képviselő-testületének a február 21-i lapszám első oldalán közölt állásfoglalása nyolc halottról és huszonnégy sebesültről beszél.!" Itt tehát még két újabb sebesültről 125Iankovics é. n., I. köt. 81. 126Pozsony város képviselőtestületének állásfoglalása ügyében. Híradó, 1919. február 21., [1.] 79 a múlt szerdai események van szó; róluk vélhetően napokkal az események után kaptak hírt a városatyák. De miért beszélnek nyolc halottról? Azért, mert négy nappal az események után az egyik cseh legionárius - minden bizonnyal a saját szakállára - lelőtt egy tizennégy éves gyereket. Családja a Híradóban is közölt gyászjelentésben ismerték: "Aluljegyzettek így adta tudtára ezt azoknak, akik úgy a saját, valamint a többi rokonság nevé- ben fájdalomtól megtört szivvel tudatják, hogy hőn szeretett jó gyermekük, illetve testvér: Hubert Károly polgári iskola III. oszt. növenl ő-án, déke, f. évi február hóBA d. e. % 10 órakor, életének 14-ik évében hősi halált halt,"!" A virágvölgyi katolikus temető közös sírjába 20-án bocsátották le "a martirhalált haltak nyolcadik - s kétségtelenüllegártatlanabb - áldozatá" - nak koporsój át.128 Jankovics Marcell említett könyvében - amelyben Hubert Károly neve még szerepel - nyíltan beszél arról, hogy 1919. február 12-én szerinte szervezett provokáció ra került sor Pozsonyban a katonaság részéről. A csehszlovák állam vezetői demonstrálni akarták a későbbi békekonferencia németeket résztvevői előtt, hogy a pozsonyi fegyverrel kell pacifikálni; a Monarchia magyarokat és szétdarabolásának egyik fontos indoka éppen ez volt. Iankovics egyik közvetett bizonyítéka: a legionáriusoknak 12-én reggel még nem volt elég lőszerük, örömmel értesültek hát róla, hogy a várban találnak eleget. Valóban nem gyöngíti ezt a feltételezést, hogya város "korrekt és nobilis maga- tartása" miatt népszerű parancsnokát, Barreca ezredest saját katonája ütötte le, aztán az sem, hogy az ezredest - mint a Híradóból megtudju k !" - rögtön leváltották, utóbb hazaküldték Olaszországba, ahol- ez szintén Jankovicsnál olvasható - vizsgálatot indítottak ellene, amelyből egyébként tisztán került ki. Tény az is, a lap által ismertetett későbbi hivatalos jelentés azt állította, hogy a fegyveres erőknek egy Magyarországról szervezett puccsot sikerült csírájában elfojtaniuk. 130 Ennek bizonyításával a jelentésben a rendőrség a városban persze nem is kísérletezett. lévő fegyverekről, Szó volt ugyan ezeket viszont a kommu- nistáktóI vették el - még december végén - a rendfenntartó erők. Az agyonlőtt Hubert Károly temetése. Híradó, 1919. február 20., 4. m A vasárnapi áldozat temetése. Híradó, 1919. február 21., 4. 129 Változás a városparancsnok személyében. Híradó, 1919. február 15.,4. 1]11 A szlovák sajtóiroda ... Híradó, 1919. február 16.,4. 127 80 Azonban született még a sajtó februári számainak hivatalos dokumentumoknak és az azon frissiben mega módszeres átböngészése alapján sem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani a dráma áldozatainak pontos számát. És talán nem ez az egyetlen tragikus esemény, amelyről elmondható, den mozzanatát. hogy a közvetlen források nem tárják föl min- Hubert Károly neve talán azért hullott ki a névsorból, mert az ő halála nem kapcsolódik konkrétan a gyásznap szimbólummá nőtt eseményéhez. Skoda József emléke azonban vélhetően a történész által perdöntőnek ítélt forrásokra való rátalálás fölött érzett öröm áldozata; az ő halálát több mint egy hónap választja el a szimbólumjellegűvé nőtt eseménytől. A márciusi városi közgyűlésről beszámoló Híradó-kőzlemérryben!" többek között ez szerepel: .Chrobaschinsky János bizjottsági] tag előadja, hogy a február Skoda József vasárnapról sérüléseibe. Ezzel, ugymond inak száma kilenere szemben hétfőre virradó az őrületes lövöldözés halálos áldozata- emelkedett. is felállással nyilvánitsa a sebesültek február 12-én megsebesült éjszaka 12 órakor belehalt Ajánlja, hogy a kilencedik a közgyülés részvétet" halottal Skoda József 14-én a lapban közölt listáján a hetes szám alatt szerepelt. Ott ez áll róla: ,,37 éves, alsókonyhai születésű és illetőségű kereskedő. Lőtt seb a lábon és fejsérülés". A másnapi lapszámból meg- tudjuk, hogy Skoda József "erős tót érzelmű ember volt", s úgy indult el a népgyűlésre. hogy éppen ezért nem is eshet baja.!" Pozsony város kinevezett képviselő-testülete február 21- i rendkí- vüli közgyűlésén határozati javaslatot fogadott el, melyben a hasonló esetek megakadályozását-megelőzését és a meggyilkoltak árvái létfeltételeinek biztosítását kérték a kormánytól. Ügyüket a zsupán is tá- mogatta. A javaslatot egyetlen képviselő-testületi tag ellenszavazatával fogadták el. Ez az egyetlen személy anémet "radikális demokraták" vezetője, a korábbi fejezetekből ismert Dewald Hugó volt.l" akit, nohaBA IJ I 132 133 Városi közgyülés. Híradó, 1919. március 18., [1.] A kilencedik áldozat. Híradó, 1919. március 19.,3-4. Pozsony város képviselőtestületének állásfoglalása a múlt szerdai események ügyében. Híradó, 1919. február 21. [1.]; Pozsony város rendkívüli közgyűlése. A képviselőtestület erélyes intézkedéseket követel a mult szerdai események megismétlődhetése ellen. A vitát a szlovák kormány válaszának beérkezte után fogják megtartani. Híradó, 1919. február 22. [1.]-3. 81 a párt képviseletében bekerült a testületbe, a tagság február elején Zal- kai Alajossal együtt nemcsak leváltott posztjáról, de még egy nyilat- kozatot is alá kellett írniuk, hogy a további tisztújítások jelöltetik magukat. 13'1 Az áldozatok emlékére a I-Iíradó a továbbiakban idején nem évente visszatért; a két háború közötti korszakban a pozsonyiak békés, pacifista szándékának az ellenük bevetett nyers erő kiszolgáltatottságuk szirnbólum.iv.i vált. Emlékük köré szervezte a lap és talán a pozsonyi értelmiségi-polgári elit egy része a társadalmi összefogást teremtő szolidaritásakcióit. A Híradó rögtön a tragikus események után gyűjtést indított az áldo- zatok hozzátartozói eredményei részére, amelynek csakhamar meg- mutatkoztak, bár az események gyors előrehaladtával egyre sűrűben szerepeltek a lapban más, szintén szolidaritást igénylő újabb esetek. Az áldozatok emléke ébren tartásának illetve hozadéka: a város vezetőségének tal kinevezett tagjai sem tagadhatták tanúk emlékünnepein mozog a Híradónak van azonban a csehszlovák még egy oka, kormányok ál- meg - erre okuk sem volt - a vér- való részvételt. Lássuk, milyen gondolatkörben az első évfordulón közölt cikke, illetve felduzzasz- tott híranyaga: "Nem szeretjük a szomoru dátumokat, hiszen van elég ebből, de a mult évi február 12-én elesettek emlékét őrizni kell, mert halottakról van szó és a kegyelet, a gyász szent dolog, ami előtt fejet hajt mindenki. A tragikus kimenetelü nap részletei ugyis jól ismertek, kis semmiségből, egy fiucska nemzetiszinű kokárdájából keletkezett az egész és néhány perc mulva rohamkések villantak, sortüzek, gépfegyverek ropogtak. Soha ilyen gyászos napja nem volt ennek a városnak, ahol a legszentebb érzések se szoktak szenvedélyeket kiváltani. Érezni szabad, azt ugy sem lehetne eltiltani, de a mi városunk nem provokálók. Mégis megtörtént érzelmei soha a gyászos napon, hogy hét vérbe- fuIt áldozat maradt halva az utca kövén és igen sok volt a sebesült is. Apák, anyák, játszó kedvű, ártatlan gyermekek haltak meg és az életükért a ravataloknál még ma se tudunk mást adni, csak a szeretetünket, a szent kegyeletet. Feledni sosem fogjuk őket és anélkül, hogya multat bolygatni akarnánk, zöld maradjon, IH az emberszeretet hozzátartozóik parancsolja, sorsa biztositva A pozsonyi német demokrata párt újjászületese. 82 hogyasirjuk örök- legyen. A mi véreinkBA Híradó, 1919. február 8., 3-1. voltak, az ő vérük miérettünk nek a történelmet:' folyt ki és a vértanúk tanitják az élők- Eddig a hír szövege, majd csillag után következik az alábbi információ: "A szerencsétlen áldozatokért ma délelőtt % 9 órakor a dómtemplomban gyászmisét fog mondani Kazacsay Árpád várplébános"!" Másnap a lap megemlékezik a miséről, ahol megjelent polgármester!" Dusek Győző zsupánhelyettes né gyászruhába gármesterrel, hangban továbbá Heringes és Sós- öltözött árvái; az ottani együttes megrendültség illetve általában a kormánypárti a pol- városvezetésseI össz- lévő jövő reményét hordja magában. A csehszlovák hadseregnek az említetteken kívül is lettek még ál- dozatai Pozsonyban; az elkövetők már bizonyosan nem parancsot teljesítettek, s a további esetek elszigeteltek voltak, ám a város lakossága és a megszálló alakulatok közötti feszültség csökkentésére nyilván nem voltak alkalmasak. Április közepén egy tizenegy és fél éves kisfiúra, Marek Aladárra revolverrel az V. szárazmalom közelében "minden lőtt rá egy cseh katona; a lövedék átfúrta ok nélkül" a gyerek lábát. Apja, egy betegsége miatt évek óta ágyban fekvő nyugalmazott rend- őr a Híradó szerkesztőségét kérte meg, hogy járjon el a hatóságoknál, s érje el, hogy a katonai parancsnokság nyomoztassa ki és büntettesse meg a bűneIkövetőt. A lap kommentárja Marek Ádám nyugalmazott katona kikutatása rendőr leveléhez: "Az eset, illetőleg a lövöldöző nem lesz nehéz. Kérjük a szigorú vizsgálatot, mert a hegyiliget most egyedüli sétahelye a város közönségének és a közbiztonság fenntartása magának a katonai hatóságnak is elsőrendű érdeke."? Nyáron egy cikk arról számolt be, hogy az előző napon tíz .vigadozó" katona szekérrel hajtott a várbeli laktanyából alatt" agyongázoltak a városba, s az "öreg zsidótemplom egy 37 éves fiatalasszonyt, egy hónapos lányát, Erzsikét. Az ügy kiderítésére személyesen Brunner Martinek IJS IJó 137 13H Bass Linát és tizenindított Richárd vezeti. us 1920 februárjában Mária iskolájából nyomozást a nyolcéves kijövet az úton átkelve, kitérni akarván Február tizenkettő. Híradó, 1920. február 12.,2. Az első fejezetben is találkoztunk a nevével, ahol említésre került, hogy királyi közjegyző volt, és 1918 őszén Szüllő Géza pártfogását kérte, hogya magyarságért kifejtett munkája elismeréseként segítsen áthelyezni őt Pozsonyba.BA Egy cseh katona rálőtt egy kis fiu ra. Híradó, 1919. április 16.,3. Halálos szerencsétlenség a Vár uton. Híradó, 1919. július 8., 3. 83 egy villamos elől, egy álló autó felé tartott, amely "Wurm Frantisek zászlós vezetésével hirtelen kanyarodással ki akart térni a villamosnak': A kislánya két jármű közé került, s azok agyonnyomták. A rendőrségi vizsgálat ebben az ügyben is megindult.!" 139 Halálos szerencsétlenség a Rózsa-utcában. Híradó, 1920. február 5., 2. 84 DeklasszálódászyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZY Az 1919. áprilisi közgyűlés előtt tartott polgármesteri jelentés a következőket látta kiemelendőnek az elmúlt hónapokban bekövetkezett események közül: Január 6-án vette át Zoch Sámuel úr amegye és a város közigazKét gatását, s rögtön föloszlatta mindkettőnek a képviselő-testületét. nap múlva a rendőrség legénység': át, majd az a városháza kis tanácstermében tisztelgett előtte a város és tisztviselői kara, valamint "a detektív-testület és a rendőrA csehszlovák kormány először a vasutat és a postát vette egyetemet, utóbb az adóhivatalt és a pénzügyigazgatóságot. Január végén Zoch a törvényhatósági bizottság helyett ideiglenes városi bizottságot nevezett ki; ez elvileg addig működik, "amig választás utján lesz majd a város ügyeinek vezetésére hivatott bizottság megalakitható" Január IS-én jelentették be, hogy "Szlovenszko korrnánya" Pozsonyba jön - ekkor zárják be az egyetemet -, s ez február 4-én meg is történt. Február 3-án kezdődött a munkássztrájk. 12-e a vérfürdő napja. 18-án újra megnyitották az egyetemet. Március 3-án kezdődött el a Monarchia bankjegyeinek lebélyegzése - ez más forrásokban található becslések szerint 40% körüli vagyonvesztést jelentett. Március elején hagyta el a várost a városparancsnok, az őslakosok jogait is tiszteletben tartó Barreca ezredes. Február 28-án jelent meg Srobár miniszter rendelete, amely eltiltotta a magyar nemzeti színek, jelvények használatát. Beszüntette működését a pozsonyi magyar pénzügyigazgatóság (március elején) és a magyar anyakönyvi hivatal (március 10-én). Március 9-én újabb kormányrendelet tiltotta be március IS-e megünneplését.!" A polgár,,,) A polgármester jelentése.HGFEDCBA H ír a d ó , 1919. április 5., 2. A polgármester jelentése Il. . április 6., 2-3. Ekkor ideiglenesen Mitterhauszer Károly volt városi főjegyző 85 mesteri jelentésben már nem szerepel, hogy március 25-én hirdetmény jelent meg a lapban a statárium nak az egész megszállt területen való életbe léptetéséről, március-április fordulóján pedig megkezdődnek az internálások. Április 27 -én közöl interjút a Híradó Rigele Alajos szobrászművésszeI, akinek egyik köztéri szobrát megcsonkították. A szervezetek, civil egyesületek jelentékeny részének a közéletből való kiszorítása, gyakorlatilag ilIegalitásba kényszerítése folyamatát érzékelteti Szüllő Géza kései visszaemlékezésének egyik részlete: "Pozsonyban a gróf Pálffy szeniorátus házban volt egy klubunk. Ezt valamikor még gróf Széchenyi István alapitotta - mielőtt a Nemzeti Kaszinó létrejött volna - az akkori országgyülési követek részére és ez a klub a Bécsi Zsokéklub és a Pesti Nemzeti Kaszinó kisebbi tett másának tartotta magát. Régi szokás szerint minden tagnak volt egy fogasa, amelyre ráfestették az illető tagnak a cimerét. Ezeket a termeket még azok a régi szép tradiciók töltötték meg, amelyeket - éppen úgy, mint az egész országban - fokozatosan szoritottak háttérbe az ujonnan bevonuló államalkotók. Először elvették a klubnak a nagyszalonját, akkor bevonultunk a biliárdszobába. Azután elvették azt is, akkor bevonultunk a komornyik szobájába. Amikor azt is elvették, a konyhába vonultunk és ott gyültünk össze. Idővel azután elvették azt is. Jelképesen igy történt mindenütt és mindenben: mindenütt fellépett velünk szemben az erő, de ugyanakkor éreztük, hogy nekünk tömör ülnünk keIr'141 Ez csak az egyik perspektíva; sok jel utal arra, hogy valamely világvége-hangulat, zsibbadtság- és tehetetlenségérzés uralkodott el 1919szervezetekbe nem tömörült ben a pozsonyi lakosságnak a pártszerű hányadán, így a közigazgatás és a fegyveres erők a Csehszlovák Kőztársaság által át nem vett tagjain, akik persze nyugdíjat sem kaptak az új államtól. A pozsonyi napilapban rendszeresen jelentek meg a hírek, tudósítások a korábbi korszak ismert embereinek pusztulásáról, neves polgárok, arisztokraták haláláról, családok anyagi összeomlásáról, 141 tölti be polgármester-helyettesként a polgármesteri posztot, Kánya Richárdot korábban megoperálták, egyébként még február végén a nyugdíjaztatását kérte, minthogy jogait a zsupánnal szemben nem tudta érvényesíteni. Végül az év végéig hivatalában maradt. Szüliő Géza: Husz magyar esztendő. Visszaemlékezések az cIszakitott Felvidék küzdelmeire (1JI).HGFEDCBA P e s ti H ír la p , 1939. február 19.,3. 86 többgyermekes, egykor tisztelt családapák öngyilkosságáról. A Híradó mellett Vajda Ernő ekkoriban megjelenő Revü círnű hetilapja is - melynek az olvasói leveleken kívül minden sorát maga írta - bő forrás annak, aki a régi családok deklasszálódását kívánja nyomon követni. Két szemléletes példa: A magyarországi Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltása után kihirdetett statárium idején a világítási tilalom megszegése miatt rendszeresen ítéltek pénzbüntetésaz re pozsonyiakat, így egy alkalommal Király Béla rendőrkapitányt. osztrák-magyar hadsereg egyik volt tábornokát, egy korábban "rettegett nagy urat" is húsz koronára büntettek volna, ám az képtelen volt ezt az összeget kifizetni, helyette csak azt ajánlhatta fel, hogy "leüli" a büntetés árát."? Egy valamivel korábbi közlemény az utolsó honvéd kerületi parancsnok, a város januári átadásánál is jelen volt Farkas Vince vezérkari ezredes haláláról számol be. Szól Farkas katonai érdemeiről; ő volt a honvédség "egyik legképzettebb tisztje", aki úgy foglalta el Durazzót, hogy előtte álruhában bejutott a városba és "maga kémlelte ki a terepet" Szerepe volt a Lovcsen elfoglalásában; a román offenzíva idején - tehát amikor 1916-ban Románia hadüzenet nélkül megtámadta Magyarországot és átmenetileg elfoglalta Erdélyt, amit ellentámadás. Bukarest ostroma és a román külön béke követett - az ő hadteste vonult be elsőként Fogarasra, Brassóba és Sinaiába. Német kapott, és bolgár kitüntetésein kívül itthon is fontos kitüntetéseket "az egyik legszebben dekorált tiszt"-je lett a honvédségnek. 1918 novemberében már a Károlyi-korrnány nevezte ki pozsonyi kerületi parancsnokká. A megszállás után "egyszerű, szürke ember lett, akinek pillanatnyilag anyagi gondjai is voltak és a világtörténelmi események megbolygatták a lelki egyensúlyát". Egy héttel halála előtt azt panaszolta egyik barátjának, hogy minden fegyverét beszolgáltatta, egyetlen pisztolya sem maradt, amivel most főbe lőhetné magát. Végül lakása ablakfélfájára akasztva találták meg: "Letört, nem bizott a jövőben. A barátai biztattak, hogy menjen Szegedre, az ellenkormányhoz, de csak legyintett a kezével: abban se bizott. Családja volt, gyerekei, élni kellett... lassan adogatta el nyergeit, mindent, amije volt... azután a sajtóiroda 112 kiadta a pár soros komrnuníkét.." Húsz korona.HGFEDCBA R e v ü , 1919. 10. sz. 19. 87 Felesége - a Revü szerint - született grófnő volt, maga az ezredes ingatlanok tulajdonosa, halála tehát nem írható kizárólag a talán csak átmeneti anyagi gondok számlájára. A főok: "a lelki egyensúly megbomlása [...] Szomorú temetés volt, az egyszerű fakoporsót csak a volt tiszttársai állták körül, de azok ott voltak mind Puhallóiól kezdve. Az utóbbi időben mindig abibliát olvasta: már akkor biztos volt, hogy szomorúan fogja bevégezni. A téboly, vagy a halál: igazán nem tudni melyik jobb a kettő közül. Ö a radikálisabbat választotta ..:'143 Farkas ezredes esete az extrémek közül való, mindennapos volt azonban a régi világ közhivatalnokainak a városból, sőt a megszállt területről való távozása. Mégpedig nemcsak azoké, akik a kezdetektől szemben álltak az új impériummal. A csak 1920 elején elköltöző, számunkra ismeretlen munkakörben dolgozó Kovács Sándor lelkét valószínűleg hosszú ideje nyomhatta az a vád, hogy együttműködött a megszállókkal, mert még búcsúüzenetében is ez alól próbálja tisztázni magát: "A mai napon kevés hijján negyed százados közhaszonra törekvő munkálkodás után elköltözöm Pozsonyból. Itt időzésem alatt a társadalom összes rétegei részéről annyi jóindulatban és megértésben volt részem, hogyabucsu pillanatában érte köszönetet kell mondanom. Mivel nevemmel galád visszaélés történt, ez alkalommal a nyilvánosság előtt határozottan kijelentem, hogya megszálló hatalomtól soha sem pénzt, sem egyéb támogatást sem nem kaptam, sem érte soha nem folyamodtam, mert ez lelkemben őrzött eszményeimnek elárulása lett volna. Azzal a hittel bucsuzom jó barátaimtól és ismerőseimtől. hogy az irigy mérföldek kényszerü korlátai gátat vethetnek közénk, de lelkeinket el nem szakaszthatják egymástól. 1920 február 21. Kovács Sándor dr:'144 Azonban ugyanebben a lapban a vállalkozó szellem, az újrakezdésre való elszántság szám os példájával is találkozunk. A Revünek ugyanabban a számában, amelyik Farkas ezredes tragédiájáról tudósít, az "intelligencia" azon tagjairól olvashatunk, akik beálltak fizikai munkásnak: "A sok kenyér nélkül levő intelligens ember, volt hivatalnok közül körülbelül 200 elhelyezést talált úgy, hogy a város kőtö- Felakasztotta magát, aki Durazzót bevette. Farkas Vince ezredes öngyilkossága.HGFED 1919.8. sz. 7-8. IH B U C 5 U 5 Z Ó . Híradó, 1920. február 24., 2. III R evü, 88 résre alkalmazza őket:' Munkaidejük napi 8 óra, bérük 11-18 korona; "a munka nem valami előkelő, de viszont minden becsületes munka szent". A vállalkozó szelleműek diplomások, még tanácsos is van köztük. Munkaterületük a zsidó temető környékén van, fabódékat húztak ott föl nekik, hogy behúzódhassanak valahová az eső elől, A profi kőtörők előbb "rossz szemmel" nézték az urakat és maliciózus jóslatok hangzottak el munkájuk várható minőségéről, ám azok "nagyon is becsülettel dolgoztak, sőt jobban, többet dolgoztak mint a »hivatásosak«, akik nem éppen a munkásság elitje. Ezek látva, hogy milyen komolyan dolgoznak az általuk lenézett úri napszámosok, megemberelték magukat és most ők is sokkal jobban dolgoznak, mint azelőtt:' A "kenyér nélkül levő fej munkások" kőzül sokan a mezőgazdaságban vállalnak munkát. Aki krumplikapálásra szegődik el, napi 14-15 koronát, kosz- tot és fél liter bort kap; munkaadóik elégedettek velük. "Az első napokban egy kis izomláz mutatkozik a fizikai munkához nem szokott uraknál, de aztán úgy ég a kezük alatt a munka, mintha soha se csináltak volna mást"!" A Revü már korábban megjelent második száma tételesen fölsorol egy csomó urat, akik pályát változtattak. Dr. Singer Aurél ügyvéd tojás-nagykereskedést nyitott (Bécsben), dr. Somogyi Emil, szintén ügyvéd, vaskereskedést. Valószínű, hogy közös vállalkozásba fogott Brandstadter vezérkari őrnagy és Schlemmer Erik tüzérfőhadnagy; nekik szén-, benzin- és vassínügynökségük nyílt a Védcölöp úton. Somogyi Alfréd honvéd alezredes nek szabászüzlete, Wanke honvédszácége, Völgyi főhadbiztosnak "fuvarlevél zadosnak fehérnemű-tisztító revideáló" irodája van, Striczl Józsefnek, a volt l3. gyalogezred zene- kara korábbi karmesterének viszont szalonzenekara, amely a Deák kávéházban lép föl esténként. A másik pozsonyi ezred, a 72-es volt karmestere, Rőrneth Károly ezzel szemben a "Vigadó- Mozgó" zenekarában hegedül. A mágnások egy részének a magyarországi Tanácsköztársaság területén volt a földbirtoka, mely "a kommunisták kezébe jutott"; közülük a két gróf Korniss gazdász lett, egyikük Felbáron, másikuk Galántán. Gudenus báróék - földbirtokuk Tolna megyében volt - "kekszet sütnek nagyban és eladják". Hadik grófné angolórák tar- ,., Követ törnek, kavicsot hánynakjogvégzett 89 R e v ű , 1919.8. sz. 13. emberek.HGFEDCBA tásából él, Schönberger báró sorhajóhadnagy most bankhivatalnok, "egyszóval mindenki csinál valamit, mindenki igyekszik talpra ugorni és jó szerencse, hogy életkedv, vállalkozó-szellem és sokoldalúság van az emberekben"!" 146 Üzleteket nyitnak a katonatisztek és ügyvédek - Mára a mágnáshölgyek is kenyeret keresnek.HGFEDCBA R e v ű , 1919. 2. sz. 2-3. 90 InternáltakzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXW A tömeges internálások a magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltákezdődtek el, nyilvánvaló összefüggésben azzal, sát követő napokban hogy ekkor lendületet kapott a télen annektált területek visszaszerzésére irányuló akció - amely a források szerint egyébként a magyar polgári demokratikus korrnány, illetve az 1918. november közepétől 1919. március 21-ig fönnálIt népköztársaság idején sem szünetelt a katonai határ menti sávban. Másrészt a csehek nem mondtak le eredeti szándékukról, amelybe például Vác, Salgótarján, Miskolc megszállása is beletartozott. Mielőtt elősorolnánk a pozsonyi internálásokkal kapcsolatos töredékes adatokat, egy másik város analóg eseményeiről szóló emlékezéshez kell fordulnunk: ebből többet tudunk meg az internálás rendszeréről, a mechanizmusról, mint a pozsonyi forrásokból, amelyek nemigen szólnak a letartóztatás és a lefogottak elszállításának a körülményeiről. Az ideiglenes határ legérzékenyebb pontjainak egyike a nógrádgömöri sáv volt, itt zajlott a cseh alakulatok Északkelet -Magyarország megszállását előkészítő erőkoncentrációja. A cseh és a román hadsereg összekapcsolására stratégiai terv is született, a legionáriusok április 30-án bevonultak Munkácsra és Sátoraljaújhelyre, május 2-án Ózdra és Miskolcra, kísérletet tettek Salgótarján elfoglalására, végül Munkács környékén találkoztak a románokkal. Éppen Miskolcnak a magyar katonák által történt május 20-i visszafoglalása előzte meg a magyar Vörös Hadsereg Stromfeld Aurél vezérkari főnök által irányított északi hadjáratát. A koncentrált cseh támadást megelőzően azonban voltak kisebb összecsapások a határvárosok környékén, így például a már korábban is aktív magyar katonaság 1919. március 25-én megkísérelte Rimaszombat visszafoglalását. E kísérlet következményeit örökítette 91 meg az emlí tett városban élő asztalosmester és műkedvelő költő, Telek A. Sándor nem egészen fél évtizeddel később kiadott füzetében.!" A magyar támadás összeomlása után azzal a vádda!, hogy a cseh hadsereggel szemben ellenséges magatartást tanúsítottak, húsz (Telek A. számításai szerint ugyan tizenkilenc, de ő épp ennyi nevet sorol föl a sajátján kívül) személyt őrizetbe vettek, illetve közülük tizenhatot túszként az illavai börtönbe szállítottak. Tanulságos lehet a csoport összetétele: Lukács Géza nyugalmazott főispán, Fényes Sándor takarékpénztári igazgató, Braun Jenő vaskereskedő, dr. Witt Sándor ügyvéd, Hlozek János lakatosmester, Molnár József ügyvéd, Szabó Elemér földbirtokos, Perecz Béla borbély, ifj. Rábely Miklós könyvkereskedő, Timarovszky Sándor mechanikus, dr. Wallentínyi Dezső főgimnáziumi tanár (Győry Dezső, a későbbi népszerű költő édesapja), Baráth Károly evangélikus lelkész, Groninger Miksa divatáru-kereskedő, Jellinek Bertalan fakereskedő, Szérn an Endre pápai prelátus, Gyürky Pál evangélikus esperes, Miskolczy Lajos cukrász, Simon Mihály református lelkész, Máriássy László árvaszéki elnök és végül Telek A. Sándor. Közülük Szémant betegségére való tekintettel és a valamelyes tekintélyt őrző Lukács főispán közbenjárására nem hurcoltak Illavára. S otthagyták Simon Mihályt is, mert ő volt az egyetlen református lelkész a városban, a szószéken senki sem pótolhatta. Jellineket Losoncról hazaengedték, mert öreg és gyenge volt, Gyürky Pált pedig veje, Baráth Károly evangélikus lelkész helyettesítette az internáltságban.!" Látszik tehát, hogy a legfontosabb volt közigazgatási vezető és a polgárság előtt nyilván szintén tekintéllyel bíró árvaszéki elnök mellett minden keresztény egyház vezetői közül kiszemeltek túszokat, fontosnak tartották néhány értelmiségiri kívül (a főgimnáziumi tanár és az ügyvédek mellett a könyvkereskedőt is ide kell számítanunk) a talán leggazdagabb és tekintélyes, valószínűleg a törvényhatósági bizottság munkájában is részt vevő, esetleg pártokban fontos szerepet vállaló polgárok őrizetbe vételét (vaskereskedő, borbély, divatáru-kereskedő, fakereskedő, cukrász). Bizonyosan volt közöttük zsidó is, legalább egy, Groninger Miksa, aki májusi szabadulásuk idején azért érkezett haza később, mint a többiek, mert szabadon bocsátásuk napja az egyik izTelek 1924,38. ,,. A névsort lásd Telek 1924, 3-4. 147 92 raelita egyházi ünnep előtt történt, amely ünnepen semmilyen tevékenységet, márpedig a hazautazás kenység"; ezt az időt a börtönben töltötte. ő nem végezhetett kétségkívül "tevé- A túszokon kívül a hadsereg másokat is internált: a gazdasági gépgyár segédmunkásait és tanulóit, akik állítólag együttműködtek a magyar katonákkal; őket és a támadás során foglyul ejtett két magyar katonát Pozsonyba hurcolták. Az Illavára szállított magyarok útközben a szolidaritást is megtapasztalták az őslakosság részéről, de szlovák területen olyanokkal is találkoztak, akik mint tolvajokat becsmérelték őket. Illavára érkezve a régi, még a magyar időkből maradt börtönszemélyzetet találták, tehát az új .Jcözhatalmat'' még a régi gárda szolgálta. Telek A. megfigyelése szerint az internáltak száma folyton változott, a legnagyobb kontingens körülbelül háromszáz főt tett ki a megszállt terület számos városából, így a rimaszombatiak losonci, kassai, nyitrai, pozsonyi, nyustyai, besztercebányai, vágújhelyi elhurcoltakkal voltak együtt (legalábbis ilyen illetőségű internáltak neve szerepel az asztalos költő füzetében). A szerző a pozsonyi ak közül a hölgyeket említi meg, Liszkay Lászlónét és Gralich Elzát; az utóbbiról bizonyosan lehet tudni, hogya Károlyi-kormány idején a pozsonyi feministák szószólója volt, az előbbi a Híradó egyik közleménye szerint telefonkezelő s valószínűleg a szociáldemokratákhoz tartozott. Nőket egyébként - legalább egyet-egyet, akiket a füzet szintén megnevez - Vágúlyhelyről, illetve Trencsénből is szállítottak Illavára. Április végén újonnan érkezett eperjesi (például Wallentínyi Samu, Győry Dezső nagybátyja, így a családból már ketten is Illavára kerültek) és zólyornbrézói [? Brezno 1 foglyokat említ a füzetke. Az internáltak közt van a pozsonyi dr. Fehér is - az általunk már ismert dr. Fejér Miksa, a magyar Polgári Radikális Párt egyik pozsonyi vezéralakja. A korábbi foglyok talán legnevesebbje Molnár Miklós szociáldemokrata nyomdász, a megszállást megelőzően Kassa magyar kormánybiztosa volt. A rimaszombati internáltakon a Magyar Nemzeti Párt későbbi politikusa, majd nemzetgyűlési képviselője, utóbb szenátora, Törköly járta ügyükben a pozsonyi hivataloJózsef ügyvéd próbált segíteni, kat. Egyébként városukból más látogatóik is voltak a foglyoknak. Az egyiktől, Rábely Miklósnétól megtudták, hogy otthon "az a pletyka ő járja, hogy mi, a tuszok hivtuk be Rimaszombatba 93 a cseheket és most azért vagyunk Illaván, hogya nép haragjától rnegóvjanak"!" Nem kizárt, hogy ezt az őket őrizetbe vevő hatóságok terjesztették el. Hasonló eszközhöz folyamodtak később a nácik, akik az általuk koncentrációs táborba hurcolt magyar politikusok .védőőrizetbe" vételét indokolták azzal, hogy csak így tudják megvédeni őket a népharagtóI. Az őrizetbe vettek attól tartottak, hogy Terezienstadtba (Terezínbe) vagy valamelyik más olyan városba szállítják őket, amelyben szintén van nagyobb börtön vagy intemálóhely."" A szigor, úgy tűnik, április vége felé enyhült valamelyest. Április 23án például a trencséni zsupán járt Illaván, aki az általa igazgatott területről elhurcolt tizenhat személyt a saját felelősségére elengedte. Mások, így rimaszombatiak is szabadultak e hetekben, bár nem mindig azok, akik az előzetes jelzések alapján erre fölkészültek. Telek A. Sándor is öszszecsomagolt már, amikor megtudta, hogy helyette mást engednek haza - valakit, akivel ezt korábban nem közölték. Ezt az asztalos poéta így megyen. Az kommentálta: "Ugylátszik, itt minden meglepetésszerűen ember nem sejt semmit: elfogják, viszik, azt se tudja hova; aztán hirtelen szélnek eresztik, arra se engednek időt, hogy becsomagoljon: valósággal kidobják"!" Május elején Törköly Józsefék (az egyik homályos utalás szerint túszcserét célzó) akciója sikerrel jár, a pozsonyi minisztérium megszünteti az internálást, így a rimaszombati rabok - izraelita sorstársuk kivételével - hazaindulhatnak. Már hazaérkezésük után indul meg a Tanácsköztársaság hadseregének koncentrált támadása. Pozsonyban a Tanácsköztársaság kikiáltása után négy nappal jelenik meg az újságban, hogy Vavro Srobár a Csehszlovák Köztársaság 1918. december 10-én kelt 61. szárnú törvénye, továbbá egy érvényben hagyott magyar törvény, az 1912.60. tc. 12. szakasz 3., 4. alapján rögtönítélő bíráskodást, statáriumot hirdetett ki Szlovákia egész területére.l'" 14" 15\1 151 152 Uo. 26-27. jellemzö, hogy Telek A. .Therézián" -t, illetve Kufsteint emlegeti, az utóbbi esetben nyilván összetévesztve a tiroli, ausztriai helységet a brünni Spielberggel, a birodalom másik legendás bőrtönével, ahol régebben magyar rabokat tartottak fogva. Ez talán elárul valamit arról, milyen fogalma lehetett az átlag felföldi magyar városlakónak Cseh-, illetve Morvaországról. Uo. 30. Statárium az egész megszállott területen. (Hirdetmény)HGFEDCBA H ír a d ó , 1919. március 25.,3. 94 .Jiütlenség, lázadás, gyilkosság, szándékos emberölés, közegészség ellen halál okozás ával elkövetett büntett, rablás, gyujtogatás, a vizáradás okozásának büntette és avaspályákon, távirókon (távbeszélők), vagy hajókon elkövetett közveszélyes cselekmények büntette" esetére. Ezeket a trencséni törvényszék mint rögtönítélő bíróság halálbüntetésseI fogja sújtani. A miniszter betiltott továbbá minden nyilvános gyülést, utcai csoportosulást, illetve polgári személyek bárminő fegyverviselését. Utasította a zsupánokat, szabják meg a vendéglátó- és rnulatóhelyek záróráját. Ezen időpontok után csak az tartózkodhat az utcán, aki ezt igazolni tudja. A tilalom megszegőit háromhavi fogházzal és 5000 korona büntetéssel lehet sújtani. Rögtön a statárium kihirdetése után, 25-én kedden a déli órákban "katonai intézkedés folytán" szám os polgárt és munkást letartóztattak. A Híradó erről tudósító híre szerint a következőket fosztották Armeg szabadságuktól: Tankó Zoltán volt főispán-korrnánybiztos, kauer István, a Híradó felelős szerkesztője, dr. Fejér Miksa, a tb. városi főügyész, Wittich Pál, Mayer Samu, Hammer! Gyula, Chován Rezső (az ismert szociáldemokrata vezetők tehát ismét horogra akadtak), Németh Antal, Rest Lajos (szintén a szociáldemokrata pártvezetőség alkalmazott), tagjai voltak), Székely Ferenc (rnunkásbiztosító-pénztári Pongrácz István (postai tisztviselő), özvegy Liszkai Lászlóné (aki Telek A. Sándornál Liszkaynéként szerepel). Szerdán reggel a Híradó szerint őrizetbe vették Kvirsfeld László dr. pénzügyigazgatót, Sebestyén (ő szintén szociáldemokrata volt s az Árpád polgáriiskola-igazgatót izraelita polgári iskolát vezette), Hamvas József tanárt (Hamvas Béla édesapját, a Híradó tárcaíróját),'!' Wurm Lajost (postai altiszt volt), Chrobaschinsky Jánost (ő volt az a szociáldemokrata képviselő-testü- leti tag, aki a sortüz kései áldozatának, Skoda Józsefnek a halálát bejelentette), Kiss Lajost és Grailich (Telek A. Sándornál Gralich) Elzát. 153 Ez a hír téves. A Revü június 4-én megjelent 2. számának (5-6.) egyik cikke - Hol van Hamvas József? - azt állítja, hogy bár Hamvas valóban rajta volt az internálandók listáján, s a lapokban is az jelent meg, hogy elvitték, valójában megszökött a lefogatása előtt, és Szlovenszkó területén, de ismeretlen helyen tartózkodik. A cikk írásának időpontjában már minden internált hazatért, ő is hazajöhetne, csak nem tud róla. (Hamvast utóbb, I920-ban kiutasították Csehszlovákiából.) 95 Illavára szállították.!" Két nap múlva helyesbítés jelent meg a lapban.!" mely szerint Kvirsfeld László A hír szerint állítólag mindannyiukat dr. pénzügyigazgatót nem vitték Illavára, csak a városházán internálták 21 órán át, csütörtök délben pedig hazaengedték. Arkauert elvitték ugyan Illavára, de pénteken ő is hazamehetett; az új internáltakról szóló hírek pedig tévesek. Még szerdán Mitterhauszer polgármester-helyettes vezetésével polgárok küldöttsége kereste föl Zoch zsupánt, s az internáltak szabadon bocsátását arra hivatkozta kérte, hogy "azok távol állanak minden politikai agitációtói". A zsupán megígérte a kérésnek a szlovák kormányhoz való továbbítását. Egy küldöttség szombaton eljutott a belügyi referenshez, dr. Ivánka Milánhoz.!" ez fele részben polgárokból, fele részben munkásmozgalmi vezérekből állt. A referens elutasította a kérést: "az internáltakat nem fogják szabadon bocsájtani mindaddig, amig Magyarország meg nem szállott területén a most uralkodó viszonyok meg nem szünnek. Ez minisztertanácsi határozat". IIIaván egyébként jó dolguk van, szükség esetén azonban cseh- és morvaországi városokba fogják őket szállítani. .Jvánka dr. még kijelentette, hogy az internáltakat azoknak az itteni politikai mozgalmak exponenseinek tekintik, melyek Magyarországon a bolsevizmust idéztek elő és igya minisztertanács kötelességét teljesitette, amidőn meg akarja akadályozni, hogy itt is odafejlődjenek a viszonyok, amint Budapesten" Az ismert nevek alapján tehát azonosítható - noha a letartóztatottak egy részének politika meggyőződéséről nincs adatunk -, hogya szlovák referens mindazokat a pártokat "politikai mozgalmak" -at "a bolközé sorolta, amelyek a polgári demokratikus sevizmus" előidézői kormányzat többségét alkották: polgári radikálisokat, szociáldernokratákat, függetlenségieket. A küldöttség eredménytelenül távozott. 1,. Internáltak egy csomó pozsonyi polgárt és munkást.HGFEDCBA H ír a d ó , 1919. márciuas 27., 2-3. 155 Internáltak szabadonbocsájtása. H ír a d ó , 1919. március 29., 2. "6 Az internált pozsonyi polgárok és munkások érdekében. H ír a d ó , 1919. március 30., 3. A belügyi referens korábban így nyilatkozott: "Mi a teljes nemzeti egyenjoguság alapján állunk, de hogy ezt milyen formában fogjuk megvalósítani, arról még nem tudok számot adni." H ír a d ó , 1919. március 13.,3. 96 Megalapozott volt-e Ivánka álláspontja? A magyarországi szociáldemokraták ekkor már valóban a Tanácsköztársaságot működtető egységes párt részét alkották, bár a pártnak kétségtelenül volt olyan szárnya is, amelyik passzívan viselkedett s a maga módján szabotálta a kommunista diktatúrát. Tankó, Hamvas és Arkauer azonban az októbristák polgári pártjaihoz tartoztak, azok pedig szintén hol paszszívan, hol aktívan is szemben álltak a budapesti népbiztosok hatalmával; közülük sokan emigráltak, s olyanok is voltak, akik részt vettek az ellenforradalom előkészítésében. Az internálásra nyilván az ad magyarázatot, hogy Pozsony hamarosan frontvárossá válhatott volna: a Dunán túli része, Ligetfalu még Magyarországhoz tartozott; a híd túloidalát vörös katonák őrizték, s nem lehetett tudni, hogy nem válik-e ez a terület is frontvonallá. A Híradó évfolyamainak általunk kutatható számaiban a hivatkozott és további híreken túl nem találtunk olyan cikket, interjút, amely az illavai foglyok napi életéről tájékoztatna. A Revü című hetilap viszont, amelynek első száma 1919. május 28-án jelent meg, rögtön közölt egyHGFE I lla v a című Írást, amelynek utolsó része a pozsonyi internáltakról szól: "A mi internáltjaink különben igazán pompás szinben értek haza. Mind le vannak sülve, amit azonnal észre vesz rajtuk mindenki. Egy rossz szájú ember meg is mondta nekik: - Ejha, de jól néztek ki! Ez már nem is járja. Ha már el voltatok zárva, legalább meglátszhatna illenék lennetek. rajtatok. Sápadtaknak, lefogyottaknak A legszomorúbb volt közöttük az egész idő alatt Arkauer és Tankó Zoltán. Arkauer, mert fiatal férj, első éves házas, Jankó - a nagy ellentét! - mert nincs senkije. Legjobb humoránál volt mindig Fejér Miksa, a legötletesebb, legszellemesebb Mayer és a legtöbbet beszélt köztük Sebestyén Árpád. A pozsonyi internálások két részben történtek. A második transporttal hozták Illavára egy-két nap mulva Sebestyént is. Amikor a már ottlevők meglátták, Fejér Miksa felsóhajtott. - A Sebestyént is idehozzák? Ez az első súlyosbítás. Az internáltaknak az volt a legnagyobb öröme, ha Pozsonybóllátogatók jöttek. Ezt előre be kellett jelenteni, reggel aztán mindig felolvasták azoknak a névsorát, akikhez érkezett valaki, ezek persze siettek a társalgóba. 97 Egy reggel, igen korán, már hat óra felé belépett a pozsonyiak szo- bájába egy őr és felolvasta a következő neveket: - Iankó, Fejér, Arkauer, Sebestyén és Mayer urak! Tessék gyorsan a társalgóba rnenni, pozsonyi látogatók érkeztek. Nosza, ugráltak ki az ágyból, nagy hirtelen megmosdottak, öltöz- ködtek és siettek a jelzett helyre. Itt aztán óriási hahotával fogadták őket. Április elseje volt! - becsapták őket. A legkésőbben kelőket zavarták ki az ágyból, az őr meg volt vesztegetve, de ma se tudják megállapitani, ki csinálta ezt a tréfát. Hanem amikor aztán igazán jött vendég Pozsonyból, akkor nagy volt az öröm. És amikor a lipótvári vonat visszafelé indult a pozsonyi vendégekkel, a hegyen fekvő fegyház emeleti ablakai megteltek az internáltakkal és fehér kendőkkel integettek a pályaudvar felé. Egy csomó fehér kendőt lengetett ilyenkor a szél és egy vöröset... mert Chován még ott se tudta megállni, hogy ne egy vörös abrosszal integessen ..:' 157 Ezeknek a heteknek a pozsonyi állapotát, a magyar Tanácsköztársasággal kapcsolatos képzeteket, a háború előtti hangulatot örökíti meg felülnézetből- a Turul círnű, alighanem többé-kevésbé illegális diáklap egyik számában közölt s az orgánum tréfamestere által jegyzett kuplé: Bolse Viki úr s neje Készült a nászútra. "Merre menjünk", szólt a nő ,:Sz úgy be vagyunk csukva!" De a férjet elfogták Brunner parancsára. " Mehetünk már Cuncikám, Visznek Illavára!" Refrain: Furcsa világ, cifra világ, Mikor lesz egyszer vége hát! Furcsa világ, cifra világ, csehül állunk az angyalát! lS1 Illava.HGFEDCBA R e v ü , 1919. 1. sz. 5-6. 98 Nem szabad az orvosnak Boncoini már Pesten, Mert a proletár teste Szent és sérthetetlen. Ha majd egyszer Kún úrnak, Kigyul a vakbele. Ne nyúljanak hozzája, Haljon kicsit bele! Re fr. Azt hallottam, hogy Pozsonyt Bombázni akarják. A szegény lakósságot Pincékbe zavarják. Élünk majd, mint a vakond S az lesz mulatságunk Hogyatánciskolába A pincébe járunk! Refr. Kérdeztem egy tót zernbert, Hogy mondja meg nékem, Mért van a híd lezárva, Által kéne mennem. Ö vigyorgott ravaszul Semigy magyarázta: "Nincs se zapja, se zanyja, Nohát ezért z-árva"! Re fr. A többi strófát a cenzura betiltotta. (Szerk.) 158 Két-három héttel e második internálás lezárulta után - az említettek többsége május lS-én érkezett haza, csak a pincér szakszervezet titkárát, Chován Rezsőt, és elnökét, [udovits Antalt tartották Illaván azzal a vádda!' hogy bolsevik propaganda ISK céljaira pénzt kaptak Magyaror- Furcsa világ ! Időszerű kuplé. Szövegét írta és zenéjét szerzé: Pityu. Op. 37. T u r u l, 1919. 6. sz. 6-7. Előadási jog a szerzőé,HGFEDCBA 99 szágról - rögtön elkezdődött a harmadik menet. A Híradó egyik május végi száma bőven idézett a Slevensky Denník cikkéből, 159 amelyből már érzékelhető, hogy kialakult valamiféle döntés a Magyarország elleni támadás szükségességéről: "A Slevensky Denník, »Csináljatok rendet« cimmel vezércikket közöl, melyben többek között ezeket irja: »A szlovenszkói magyar határon uralkodó viszonyok tarthatatlan ok. A magyar és szlovák lakosság határainkon ma rosszabb viszonyok között él, mint a török háboruk idején a középkorban. A magyar katonaság különböző helyeken betöréseket intéz területünkre azzal az egyetlen céllal, hogy raboljon és fosztogasson. Alsó-Nógrád, AlsóGömör, az abauji és zempléni síkság lakossága panaszkodik, hogy kimondhatatlanul szenved az élet- és vagyonbizonytalanság következtében. Rabló katonákból alakult bandák kiválasztják vonalunk gyöngébben megszállott szakaszait, megtámadják őrségeinket, legyilkolják őket és a frontunk mögötti falvakba betörnek, hol tatárok módjára viselkedn ek, nem kiméln ek sem szegényt, sem gazdagot, majd más helyen ismétlik meg rablásaikat. Akármilyen is legyen az ok, az eredmény mindig ugyanaz: ki vagyunk szolgáltatva a magyar szoldateszka kényének-kedvének és nap-nap után van ember- és vagyonveszteségünk. Örségeink s egész osztagaink állandó megtámadtatása folytán sokkal nagyobbak ma veszteségeink, mint szabályszerű katonai operációknál és tényleges hadiállapotban vagyunk a magyar provokátorokkal. Mely érthetetlen habozás folytán nem kapnak vitéz védőink elég támogatást, hathatós védelmi eszközöket és katonai akcióik oly kiterjedést, mely véget vetne a magyar jogtalanságnak? A döntő faknem segitorok legyenek tisztában azzal, hogy itt kompromisszumok tenek s csak felesleges véráldozatainkat sokszorozzák. Nem lehetünk a magyarokkal egyszerre hadiállapotban és békében. Határozni kell: erre vagy arra. Most félháboruban vagyunk, melyben a mi részünkről harcolnak és nem harcolnak, operálnak és nem operálnak és meg lehet állapitani, hogy ez a határozatlanság minden lépésnél oly állapotot teremt, melyet drágán kell cseh-szlovák vérrel megfizetnünk. Határaink megtartása megköveteli a teljes, célszerű megszállást és a hathatós, tényleges, aktiv, célszerű védelmet. Komárom, Fülek, Salgótarján stb. 15Y A pozsonyi szlovák lap a demarkaciós vonal harcairól.HGFEDCBA H ír a d ó , 1919. május 28., 4. 100 mindmegannyi kirivó példa, hogy tizedrész annyi vérveszteségünknek sem kellene lenni, ha nem volna olyan határozatlanság és fontoskodás, mely a köztársaságon elkövetett bűnné lesz, ha hamar véget nem vetnek neki.v" A cikk őszinteségéhez, illetve tárgyszerűségéhez persze sok kérdést füzhetnénk. Néhány héttel korábban ugyanis éppen a csehszlovák hadsereg tett újra (sikertelen) kísérletet Salgótarján elfoglalására. Két nappal e cikk megjelenése után kezdődött meg a Stromfeld Aurél irányította északi hadjárat; a vezérkari főnök eredetileg Kassa felé akarta visszaverni a cseheket, ezután keletre fordulva a románokat támadta volna meg. Tombor Jenő alezredes javaslata nyomán született meg a döntés a cseh csapatok megsemmisítésére, amelyre két logikus támadási irány mutatkozott. Az első az Ipoly tói a Kisaiföldön keresztül Pozsony, Nyitra, Trencsén felé vezetett volna a Vág völgyéig, s a Felföld teljes fölszabadítását eredményezhette volna. A másik aSajótól Kassa felé irányuIt, jelentős céljaként megakadályozva a cseh és a román csapatok egyesülését. Abban, hogya "politikai és katonai vezetők többsége" ez utóbbi mellett döntött, nagy szerepe volt annak, hogy így remélhették a szovjet hadsereggel való találkozást. 160 A magyar támadás végül Szikszó- Edelény- Putnok- Bánréve- Rimaszombat - Losonc felé indult meg május 30-án. A hadműveletek első szakasza június 9ig a cseh hadsereg visszaszorítását eredményezte. A következő héten a csehek igyekeztek átvenni a kezdeményezést, végül június 17-e és 24-e között a front nyugati szárnyán ismét a magyarok támadtak. Ezt zárta le a Vyx-jegyzék nyomán megkötött fegyverszünet. A legnyugatabbra eső, a Vörös Hadsereg által elért, illetve megközelített települések a hadjárat folyamán Körmöcbánya, Aranyosmarót, Verebély, Tótmegyer voltak. 161 Az északi hadjáratban részt vett a Pozsony elfoglalásának napján Ligetfaluba visszavonuló 13. pozsonyi honvéd gyalogezredbőllétrehozott 13. vörös ezred is, amelynek januártól május közepéig Mosonmagyaróváron volt a parancsnoksága. (A parancsnokot, Leölkes alezredest május 9-én a brucki ellenforradalmi puccsban való részvételi szándéka miatt letartóztatták.) 1611 161 Tóth 2002, 256. Lásd a május 30. - június 10. közötti hadműveletekről Liptai 1979. [188J-[189.J 101 készült térképvázlatot: A pozsonyi tömeges túszszedésre - amint arra az illavai beszámolóból következtethetünk - csak június 4-én került sor."! A katonai hatóságok döntésében szerepet játszhatott, hogy a Vörös Hadsereg balszárnyán elhelyezkedő 1. dandár kikülönített egységei a hadjárat harmadik napján, június l-jén elfoglalták Lévát és Párkánynánát, ilIetve Selmecbánya és Korpona felé vonultak. Bár a főcsapás KassátóI északra irányuIt, és Stromfeld ide összpontosította hadseregének zö- mét, a csehszlovák nyugati hadtest parancsnoka, Mittelhauser francia tábornok logikusan arra a következtetésre jutott, hogyamagyarok Komárom, majd Pozsony felé akarnak előretörni. Támadást indított hát Ipolyság és Losonc irányába, ám az l. magyar dandár ezt 3-án megállította, sőt, Érsekújvárt is fölszabadította. 6-án pedig a dandár többségében szlovákokból álló 16. ezrede elfoglalta Selmecbányát is, Korponát iS.163 A Híradó június 4-i számában jelent meg a pozsonyi város parancsnok, Brau ezredes három hirdetrnénye!" - az elsőt az előző napon, este 8 órakor adta ki -, amelyekben minden egyes lőfegyvernek a parancsnokságon történő átadását, este 9 órás zárórát, ugyanezen időponttói kezdődően kijárási tilalmat és az egyenruhaviselés tilalmát rendelte el - a csehszlovák hadsereg tagjainak kivételével. Kötelezte a Monarchia mindazon volt tisztjeit, akik nem álltak csehszlovák szolgálatba, hogy 4-én (tehát a cikk megjelenésének napján) délután 1 és 3 óra között jelentkezzenek a városháza udvarán; aki ennek nem tesz eleget, az hadbíróság elé kerül. (A több mint négyszáz volt aktív és tartalékos tiszt elhurcolására egy szerdai napon került sor. Csillapítólag hatott a kedélyekre, hogy a további be idézett már nem tisztek közül, akiknek csütörtökön kellett jelentkezniük, vittek el senkit.!") Két nap múlva az is kiderült, hogy a hadbíróság réme minden engedetlen állampolgárt fenyeget. Újabb hirdetmény közölte ugyanis, hogy a hadsereg a bekövetkezett "katonai operációk" miatt átveszi a hatalmat a polgári hatóságok fölött, s hogy a hadsereg nyugat -szlovákiai csoportjának főparancsnoka, Mittelhauser tábornok úgy rendelkezett, hogy saját területükön az elkövetkező időben 102 163 IM 16S Lásd ehhez )ankovics é. n., 1. köt., 93-106. Az élő zálog című fejezetét is. Lásd ehhez Tóth 2002, 261-264. Hirdetmény.HGFEDCBA H ír a d ó 1919, június 4., 2-3. A pozsonyi internáltakról. H ír a d ó , 1919. június 7., 2. 102 a katonai parancsnokok a legfontosabb kormányközegek, akiknek a fönnálló törvények megváltoztatására is joguk van; a katonai diktatúrát magasabb (törzs)tisztek és olyan tisztek gyakorolhatják, akiket a nyugat-szlovákiai csoport főparancsnoka vagy a gyalogoshadosztályok parancsnokai fölhatalmaznak.!" Másnap a közvetlen következményekről kapunk hírt a lapból: A Venkov jelentése szerint "Tegnap 21 magyar zsidót Szlovákországból Prágába hoztak", annak gyanúja miatt, hogy kapcsolatban álltak "a magyar bolseviki tanácskormánynyal': A pozsonyi Masaryk pályaudvaron vagonírozták be és Terezienstadtba szállították ki őket. 167 A terezienstadti volt orosz hadifogolytábor lett ugyanis az internálás egyik fő központja, a pozsonyi magyar tiszteket is ide hurcolták. A lap következő oldalán Brau ezredes azt jelenti be, (amelyhez Június kos tisztet dr. Ivánka hogy hogyan történik majd - szükség esetén - a riadóztatás a templomok harangjait állítják a hadsereg szolgálatába). 13-án aztán hír jelenik meg arról, hogy az összes tartaléés az idősebb ténylegeseket hazahozzák.!" Az információ Milán belügyi referenstől származott. Néhány nap múlva pedig az derül ki, hogy az internáltaknak hetente háromszor levelet, egyszer pedig csomagot (fizetett portóval) lehet küldeni. A levél rövid legyen, cseh, német vagy szlovák nyelven íródjon, és ne legyen lezárva.169 Néhány napra rá hírt közölt a lap arról, hogya terezienstadti táInnen tudjuk meg borba hivatalosan megszüntették az internálást.!" az eredetileg odaszállított magyar tisztek létszámát: 439-en kerültek Terezienstadtba. Arról, hogy szabadok lettek, Milan Hodza személyesen értesítette az internáltakat, egyszersmind közölte velük, hogy a forgalmi viszonyok miatt nem térhetnek haza egyszerre. Így aztán a cikk megjelenését megelőző héten egyenként szállingóztak vissza Pozsonyba; "tegnap': tehát valószínűleg 23-án hétfőn viszont egyszerre 132-ten érkeztek meg. Ekkor már máshová is kezdtek hazatérni az I n te r n á lá s o k cím alatt tíz elhurcoltak; a napilap ugyanezen oldalánHGFEDCBA somorjai, bacsfai és dunaszerdahelyi '66 Katonai diktatúra '67 Magyar zsidók '6 S Az internált '69 Az internáltákkal 170 A pozsonyi a szlovák területen. postán internált neveznek H ír a d ó , 1919. június H ír a d ó , 1919. június 7., [1.] .. H ír a d ó , 1919. június 13., 3. már szabad érintkezni. internálása. katonatisztek elhurcoltat tisztek hazatérése. H ír a d ó , 103 H ír a d ó , meg mint 6.,3. 1919. június 1919. június 24., 4. 19.,4. friss letartóztatottakat, de egyben egy sikabonyi és két dunaszerdahelyi szabaduló neve is szerepel ott. Logikus volt a könnyítés, mert néhány nap múlva tárgyalások kezdődtek Pozsonyban a csehszlovák és a magyar kormány között egy négy kilométer mélységű semleges zóna létrehozásáról. Ezeken magyar részről Ágoston Péter népbiztos és Mayer-Csejkovits Károly alezredes vett részt, a csehszlovák felet Mittelhauser tábornok képviselte. A tárgyalásokat a Grassalkovich-palotában tartották június 25-e és 29-e között, samagyarok gyalogszerrel jártak át Ligetfaluból az eltorlaszolt hídon keresztül: a híd pozsonyi oldalától bekötött szemmel vezették őket a palotáig. Csak július első napján olvashatjuk viszont az első híradást a Luhaéovicéböl visszatartottak hazatéréséről; ez Kazacsay Árpád apátkanonokot. városi plébánost, Maszár Ágoston munkásbiztosító-pénztári tisztviselőt, a szociáldemokrata párt tanulmányunkban már többször említett vezetőségi tagját és Samarjay Gyulát, a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank pozsonyi fiókjának igazgatóját nevezi meg.'?' Az utóbbit betegsége miatt engedték haza. A következő híranyagot tíz nappal később olvashatjuk a cseh fürdőváros magyar foglyaival kapcsolatban: ez [ankovics Marcell, a pozsonyi ügyvédi kamara titkára, korábban függetlenségi párti magyar országgyűlési képviselő és Schmidt Lothár bornagykereskedő szabadon bocsátásáról szól. Az utóbbi gyengélkedése miatt csak néhány nap múlva tud hazaindulni."? Az internáltak nagyobbik részét - a volt tényleges és tartalékos tiszteket - tehát Terezienstadtba szállították, a többieket - "egyetemi ellökött kishivatalnotanárok, lelkipásztorok, újságírók, kenyerüktől kok, magyar szocialista munkások és másféle magyarok",!" szerkesztők, vasutasok - Luhaéovice fürdővárosba. [ankovics sorstársai közül dr. Polner Ödönt, az egyetem rektorát, dr. Pekár Mihály "orvostanárt" (szintén az egyetemről), Kazacsay Árpád pozsonyi apátplébánost. Kovács Sándor evangélikus lelkészt, teológiai tanárt, a későbbi püspököt nevezi meg, s név nélkül említ két lapszerkesztőt. Az bizonyos, hogy a Híradó laptulajdonosa és felelős szerkesztője, Arkauer István ismét az internáltak között volt, ugyanis Vajda Revü círnű lapja oda 171 m 17) Luhacovicebő! haza tért pozsonyi túszok.HGFEDCBA H ír a d ó , 1919. július 1.,3. Hazatérő pozsonyi túszok. H ír a d ó , 1919. július 10., 3. jankovics é. n., 1. köt. 98. 104 küldött neki üzen etet (nehezen képzelhető el persze, hogy megkapta): "Bizonytalan póstaviszonyok miatt igy adjuk tudtul a papának, hogy fia született. Mialatt Arkauer István Luhacsovic fürdőben van, idehaza gyönyörü kis fia született hétfőn délelőtt"!" Egyébként ismét Jankovics szerint az internáltak semmilyen "nyomtatott papirost" nem kaphattak, naplót nem írhattak; viszont nem bántották őket; csak elhurcolásuk óráiban lőttek rájuk Dévényújfalunál a frontra induló cseh katonavonatokból, illetve később a fürdővendégek szidalrnazták s fenyegették bottal őket, amikor már bejárhattak a fürdőhelyre. A túszok kijelölését Jankovics következetlennek tartja, szerinte ez a Stromfeld-offenzíva megindulását követő zűrzavart tükrözte: "Ez az 1919. évi ismételt intézkedés még a hatalom minden gyarlóságát is igazolta és főként az emberismeret tökéletes hiányát. A tuszok megválogatásában nevetséges volt a kapkodás, mert a népiség. nemzetiségi meggyőződés, együttérzés, világnézet, azonos felfogások éppen nem játszottak szerepet. A fődolog az volt, hogy mindenféle emberpéldányból jusson a lakat mögötti Noé-bárkába"!" Ennek dacára az internáltakból "csodálatos homogén gyülekezet" alakult ki a fogság ideje alatt. J76 Az bizonyos, hogya zsidó vezetőket (köztük az egyháziakat) is elhurcolták, de ők néhány nap múlva szabadultak. Srobár már június 7-én megnyugtató választ ad ugyanis az egyik polgári küldöttségnek az ő sorsukat érintő kérdésére: "Schreiber Akiba főrabbi, Ungár Lipót takarékpénztári igazgató és Krausz Dávid zsidó hitközségi elnökre vonatkozólag - akiket a zsidók pünkösdi ünnepére való tekintette! két napra szabadon bocsájtottak - kijelentette a miniszter, hogy [további, illetve újabb - F. T G.] internálásuktól eltekintenek," Nem találtunk olyan dokumentumokat, amelyben Terezienstadtba internált pozsonyiak elevenítették föl az emlékeiket. Baranyay József, a komáromi sajtó népszerű munkatársa azonban önálló füzetben adta közre letartóztatásának, fogva tartás ának, internáltságának emlékeit; ebből derül némi fény a terezienstadti viszonyokra. Öt Kornárom 1919. május elsejére virradó sikertelen visszafoglalási kísérlete idején vették őrizetbe, (füljtanúja volt az erőd udvarán végrehajtott kivég- 174 17; 176 Kis Híradó.HGFEDCBA R e v ü , 1919.4. sz. 26. (A lapszám június 18-án jelent meg.) jankovics é. n., 1. köt. 93-94. Uo. 98. 105 zéseknek (sőt, számolt azzal, hogy őt is agyonlövik, noha a fegyveres akcióhoz semmi köze sem volt), majd Pozsonyon és Brünnön át Terezienstadtba szállították. Ezek után az internálások hosszabb ideig szüneteltek. A továbbiakban egyetlen helyszín maradt meg a régiek közül: Illava. A következő nagy letartóztatási hullámra az 1920-as választások idején szánta el magát a kormány, ekkor elsősorban a közben megszervezödött magyar ellenzéki pártok aktivistái kerültek a képbe, beleértve a pozsonyi központtal rnűködő magyar-német szociáldemokrata párt tagjait is. Április közepén jelenti először a csehszlovák sajtóiroda, hogy néhány embert vizsgálati fogságba helyeztek,"? a következő napokban pedig már név szerint ismertté válik a legtöbb őrizetbe vett személy, elsőként a löcseiek és az eperjesiek. A lap április 28-i száma kőzli, hogy a keresztényszocialisták pozsonyi főtitkára, Tobler János, aki a nemzetgyűlési választásokon már mandátumhoz jutott, tizenkét más helybélivel együtt Illaván van letartóztatásban.!" Néhány nap múlva pedig a párt vezetői az összes szavazó nevében a köztársasági elnököt kérik föl, hogy bocsássák szabadon az elhurcoltakat.!" A továbbiakban a legtöbb figyelmet a lap annak a tizenhét személynek szenteli, akik Petrogalli Oszkárral, a szlovákiai magyarság ekkori egyetlen, az egész közösséget integráIni kívánó vezetőjével együtt van fogságban. Valószínűleg ebből az ügyből akarták gyártani a legfontosabb magyar müpört, majd hónapokig tartó meghurcoltatás után végül szabadon engedték a lefogottakat. Petrogallit unokatestvérével. a vele közös ügyvédi irodát működtető Bothár Sándorral együtt Besztercebányán tartóztatták le április 14-én vagy 15-én. A tervezett koncepciós per többi gyanúsított jának többségévei Petrogalliék Illaván, a "Magyar Otthon" -ban találkoztak életükben elöször. A per számára kiszemeltek lélekszám a körülbelül negyvenre rúgott, voltak közöttük kassaiak és pozsonyi ak is, de a névsort az általunk ismert híradások nem tartalmazzák. Sokáig azt sem tudták, hogy mi a vád ellenük - valószínűleg azért, mert ebben .odafőnt" nem született még közmegegyezés. Egy idő után aztán a Slevensky Denník című kormányközeli napilap 177 I7H 179 Vizsgálati fogságban.HGFEDCBA H ír a d ó , 1920. április 17., 2. Tobler és luríga képviselők. H ír a d ó , 1920. április 28., 3. 136000 választó távirata Masaryk elnökhöz. H ír a d ó , 1920. május 1.,3. 106 egyik, a börtönbe becsempészett számában olvashatták összeesküvésük önmaguk által nem ismert részleteit. Végül a hatóságok úgy döntöttek, hogy két koncepciós pert szerveznek, s az egyiknek Kassa lesz a székhelye. Ekkor a fogvatartottak egy részét oda szállították át. Végül a vádat ejtették, de a kormánypárti lapok, ha kellett, ezután is úgy emlegették Petrogallit, mint aki hazaárulás miatt volt letartóztatva, és amnesztiával szabadult. Maga a magyar ellenzéki pártok vezérlő bizottságának elnöke, mint egy későbbi cikkében leírta, jó darab ideig azt gondolta, hogy letartóztatásukra azért került sor, mert a hatóságok ki akarták vonni a forgalomból azokat, akik az első parlamenti választások idején alkalmasak lettek volna a magyar kisebbség politikai megszervezésére. Utóbb jutott arra az álláspontra, hogy az eljárás öszszetettebb koncepciót dokumentál. Ebben az időben a magyar politikusok már egyre-másra küldték a Népszövetségbe a cseh közhatalom elnemzetietlenítő, diszkrimináló jellegét igazoló dokumentumokat. Ezek semlegesítésére szolgált a csehszlovákiai magyar politikusok illojalitásának bizonyítása a koncepciós ügyek megszellőztetésével.!" Az internáltak ügyét végül az internálásból kiszabadult pozsonyi keresztényszocialista képviselő, Tobler János viszi a parlament elé. Július 9-én Szlovenszkó megpróbáltatásait sorolta a képviselőházban, előbb az 1919. február 12-i pozsonyi vérengzést, majd Andrej Hlinka letartóztatását is említve: "És azután jött ezen államnak örök szégyene, jött Illava vára, hol becsületes emberek konkurrenciát csináltak Rózsa Sándornak és egyéb betörőknek és gyilkosoknak. Uraim, még ma is számtalan szerencsétlen és ártatlan ember sínylődik Illaván. A kormánylapok, a szubvenciót élvező pozsonyi B. Z. am Abend és egyéb lapok azt kürtölik világgá, hogy Illaván már nem ül senki. Ez hazugság. Illaván még ma is ülnek ártatlan emberek. Ilyen a mi kormányunk külpolitikája. (Közbekiáltás: Szégyeljék magukat!) De uraim, nemcsak Illava, Kassa, Pozsony is tele van boldogtalan emberekkel. (Közbekiáltások: Spielberg, Theresienstadt, mind tele van csupa ha- zaárulóvall)"!" I'iI 1>1 Lásd ehhez Filep 2009, 103. Tóbler János képviselőházi beszéde a szlovenszkói július 18., 3. 107 állapotokról,HGFEDCBA H ír a d ó , 1 9 2 0 . Ezek az utolsó közbekiabálók már nyilván a kormánykoalícióhoz tartozó pártok képviselői voltak. Annak, hogy Tobler ilyen kemény hangot ütött meg, talán szerepe volt abban, hogy a következő menetben ő is az első internáltak kőzé tartozott. Erre azonban csak másfél évvel később, 1921. októberében, lY. Károly második sikertelen visz- szatérési kísérletekor került sor. Ekkorra Toblert az ~Ietőség hiányának ürügyével megfosztották képviselői mandátumától. A Híradó október 27-i száma rendőri intézkedéseket jelent be.!" 25-én adott ki, s a csoportosulás, melyeket Slaviéek rendőrigazgató a gyűlés, a fegyverviselés tilalmát tartalmazta, elrendelte a nyilvános helyiségek 23 órai kötelező bezárását - az összes többi épületet viszont már 21 órakor be kellett zárni. A rendelet értelmében éjfél után senki sem tartózkodhatott az utcán, boron és sörön kívül nem lehetett kimérni semmilyen szeszes italt, a tervezett gyűléseket pedig nyolc nappal korábban be kellett jelenteni. Ugyanez alapszám tudósított után őrizetbe vették ~uka Béla egyearról, hogy előzetes házkutatás temi tanárt, Bartal János nyugalmazott vármegyei főjegyzőt, Grüneberg Rezsőt, a Grüneberg gyár kefelerakatának tulajdonosát, Kaiser Gyula volt magyar posta- és távíró-felügyelőt, Szappanos Lajos építőmestert (utóbbi kettő a városi képviselő-testület keresztényszocialista csoportjának a tagja volt), Tobler János volt nemzetgyűlési képviselőt és Lipcsey A[ndor ) lelkészt. A vád: irredenta propaganda.!" Ezekben a napokban egymás után jelennek meg hírek a Szlovenszkó-szerte internált magyarokról. Az ismertebb személyiségek közül internálták például Dzurányi Lászlót, a Prágai Magyar Hírlap későbbi főszerkesztőjét, aki ekkor a Kassai Napló szerkesztője volt. A pozsonyiak kőzül Zsáry Gyula és Hornyák Odiló városi tisztviselők, a Pozsonyi Torna Egylet tagjai, Maza János városi mérnök, Hackenberger Béla kávéháztulajdonos került rendőrkézre; az aranyosmaróti járásbíróságnak adták át őket.!" A névsorokból arra következtetünk, hogy a hatóságok már nem tömeges internálásokat foganatosítottak, mint 1919-ben. Ekkoriban - költségkímélő módon - csak a vezető szernélyiségek egy részének letartóztatására került sor; egy részük tisztviselő volt a régi '" Rendőri intézkedések.HGFEDCBA H ír a d ó , 1921. október 27., 4. Letartóztatások városunkban. H ír a d ó , 1921. október 27., 5. '" Ujabb letartóztatások. H ír ( u ló , InI. október 28., 5. IXl 108 világban, s köztük volt a későbbi Vojtech Tu ka, aki ekkor még nem szlovák autonomista politikus, hanem a magyar kormány titkos szlovenszkói exponense. Két nap múlva azt olvashatjuk a lapban, hogy a július 20-án proklamált statárium ot, amit még nem vontak vissza, most Szlovenszkó egész területére kiterjesztették.!" A november 6-i számban hír tudósít Barta!, Hornyák, Kaiser, Lipcsey, Tuka és Zsáry szabadon engedésérő!, illetve hazatéréséről, ugyanakkor Haverla Péter virágvölgyi plébános Aranyosmarótra szállitásáról.!" Mindebből azt látjuk, hogy Illava helyett Aranyosmarót lett az internálás kitüntetett helye, továbbá azt a fordulatot is érzékelhetjük, hogya szociáldemokraták helyett (akiket korábban előszeretettel hurcoltak el), most a keresztényszocialista funkcionáriusokat pécézték ki a hatóságok. Érthető, hiszen ekkorra eldőlt, hogy a magyar ellenzéki politika letéteményese nem a magyar-német szociáldemokrata párt, hanem az Országos Keresztényszocialísta párt lesz. Annyira, hogy egyik legtekintélyesebb vezetőjét, Toblert ki is utasították az országból: az állami rendőrhatóság a végzést, amely szerint nyolc napon belül el kell hagynia az országot, az aranyosmaróti internálótáborba kézbesíttette neki. Utóbb kapott némi haladékot; később Magyarországon a nemzetgyűlés képviselője lett. IH5 H ír a d ó , 1921. október 30., 4. Statárium egész Szlovenszkóban.HGFEDCBA H ír a d ó , 1921. november 6., 6. ,"6 Hazaérkezett több internált. 109 Intermezzo: hadifoglyokwvutsrqponmlkjihgfedcba Éveken át meg-megnyílik a Híradóban a pozsonyi társadalom eleven sebe: az azok sorsáért való aggódás, akik számára még nem ért véget a világháború. Az Oroszországban, illetve a Szovjetunióban, részben Pozsony városi, Pozsony járási, Poa szibériai lágerekben sínylődő zsony megyei illetőségű hadifoglyok lélekszám ára még csak nem is következtethetünk a sajtóközleményekből. Azokéra sem, akik a hadifogságban meghaltak. (A fronton elesettek listáját, emlékezhetünk rá az első fejezetből, a megszálláselőtt folyamatosan közli a lap.) Azt sem lehet tudni tehát, hogy ezek a számok hogyan viszonyulnak az emberveszteség országos arányaihoz. A Híradó egyik rövid, 1919. januári hírében utal arra, hogy a szibériai magyar foglyok között "igen sok" pozsonyi és Pozsony megyei fiatal van, hogy Przernysl elestekor e vidékről való munkásosztagok estek fogságba, "s ezek egymagukban is nagy számot jelentenek"!" (Przernyslnél esett fogságba a pozsonyi Förster Viktor is, aki utóbb a krasznojarszki nagy hadifogolytábor élelmezésének a vezetésével volt megbízva. s aki évtizedekkel később írásban emlékezett meg a neves katonaköltővel, Gyóni Gézával való kapcsolatáról.!" Gyóni szintén pozsonyi kötödésű volt, is Przernysl védői közé tartozott, s a krasznojarszki lágerben halt meg.) Zoch csupán szívén viselte a hadifoglyok ügyét, már amikor új hivatalát átvette, szót emelt ügyükben a kormánynál, januárban táviratban sürgette kéreime elintézését. Erre válaszként azt az ígéretet kapta, hogya pozsonyi hadifoglyokról szóló értesítéseket továbbítják neki.!" A vesző '" A Szibériában levő magyar hadifoglyok. ..BA H íradó, 1919. január lK" Förster 1943,41-44. IN" A Szibériábal1 levő m agyar hadifoglyok ... H íradó, 110 17., 3. 1919. január 17.,3. teségekről ezekben az években módon - a nyomorgó napirenden; már nem is esik szó, csak - érthető rokkantak, hadiözvegyek és -árvák ügye marad az élő foglyokról, illetve a hazatértekről egy-egy töredékes névsor, magányos hír tudósít. Az egyik, 1919 augusztusában megjelent cikk!" orosz listák alapján számol be néhány hadifogoly rokonainak küldött üzeneteiről (illetve közli is azokat). Ök a következő fölállított táborokból rijszk, Berezovka, adtak hírt magukról: Verhnye Ugyinszk, Kanszk. Valamivel több mint húsz ember szerepel a listán, tisztek, tiszthelyettesek, tesek, tisztesek (egyébként nincs mindegyikük üzenetek általában családneve föltüntet- között ott szerepel üzent Verhnye Ugyinszkből. német nyelvűek, függetlenül német-e gyalogezredbe kadétok, önkén- rendfokozata ve). A később ismertté vált pozsonyi személyiségek Stelczer Lajos kadét, aki a családjának helyeken Omszk, Nyiko!szk-Usszu- Az attól, hogy az illetők vagy magyar, esetleg szlovák; csak a 13. honvéd tartozó Takács Lajosé és az ugyanott szolgáló Takács Józsefé szól így: "Egészséges vagyok:' A viszonylag jának pozsonyi gazdag magyar hadifogoly-irodalom egyik darab- a szerzője, éppen az említett Stelczer Lajos; utóbb az Egyesült Magyar Párt egyik vezető pozsonyi tisztviselője volt. Az első világháború idejére és az azt követő évekre vonatkozó zése már a második ború elején Dukla felderítők környékén, ejtették kilométerekkel a front mögött közös ezredben maga elé vezettette, "Hozta levelet íratott vele szüleinek A rokonszenv nőségében Stelczeréket oka: a tábornoknak s garantálta már hadapród annak korában szolgált. De csak a fogadtatás volt ilyen derűs: formaruhás egy szembejövő I92I-ben térhetett haza. H íradó, 1919. augusztus 12.,3. A szibériai hadifoglyok üzenetei.BA Stelczer 1942. III szánsor- szakállas tiszt" szalutáit, ll. Miklós cár - a Bajkal mellé szállították, ő csak hat évelmúltával, 190 lsten, öcsérnuram!" -mal fogadta, gazda- Kijeven át - ahol a foglyoknak ból "egy nagyon egyszerű 191 aki nyelvtehetsége", ezért kémmé képezték ki, s e mi- Budapesten utóbb megtudták, ma- szolgált. A kozák tábornok, gon megvendégeJte, kiderült "bámulatos orosz fogságba; a foglyok közül ő volt az egyetlen gyar, tehát feltehetően eljuttatását. visszaemléke- idején jelent meg.'?' Stelczert a há- világháború mint ahonnan A füzetecske kítva ragadja kis fejezetekben, olykor anekdotikus bennük - az alakokat viszonylag katona-, a hivatalnok- és a parasztmentalitás tok passzivitását igényesen Stelczer érthetetlennek betétekkel szerzője meg a fogság fő csomópontjait; megjelenítve az oroszokról Megpróbálja ábrázolni Szibériát, leírja a láger napirendjét, önnön felépítését, a rabok népművelő színházi fenntartásukra című, egykor létrehozott világsikert ellenében gítőkészségről, fejezetekben admirális légíóí kifejlesztett a meghiúsuló a forradalom tengerészei. uralkodtak részlete- betegségekről, a tét- illetve az ezek aktivitás ról, a szolidaritásról szökési kísérletekről és se- szólnak. Az utolsó festi le Stelczer - "Hol Kolcsak hol Szemjonov hetman kozákjai, hol Gajda cseh fölöttünk" -, s a lágerrel szomszédos lakóiról meg a japán katonákról gárháború amelye- ismerhetünk a testi-lelki anarchiáját el- a táborban üzemeket, szülte mániák elhatalmasodásáról, tudatosan az unalom főképp a BA S zib éria i g a rn izo n regényéből leírások a rab tartók bizonyultak), előadásaikat, és működtetett aratott A legplasztikusabb lenség és elzártság munkáját, és tudományos ket például Markovits Rodion munkáiból, sebben. szólva is kidomborítja. (sokan közülük igen emberségesnek űzésére szervezett A parasz- találja ugyan, ám a háborúba ember esendőségét a barakkok talál - az orosz jellemzésére. kényszerített magatartástípusait tar- módot egyik szakaszában városok is közli emlékeit, benyomásait. ugyanis japánok míg más lágereket az amerikaiak. kínai A pol- szállják meg a tábort, Az itt őrzött "szerencsés foglyoknak nagyon jó dolguk volt és tőlük telhetőleg igyekeztek is az orosz fennhatóság alatt maradt bajtársaikon a béke, ez a foglyokhelyzetén lójáig váratott segíteni". Hiába érkezett még nem változtatott. magára az "intézményes mint a keleti foglyok általában, az ő esetében negyvennapos a Földközi-tengeren, fogolykicserélés": (agyonzsúfoIt) és Hongkongon, el viszont 1920-1921 hajókon fordu- Stelczerék, vágtak neki Szingapúron, Szuezen, Trieszten át vezető útnak. A háború befejezését követő első két évben tehát még szolid sikereket sem mutathatott dirokkantak föl a hadifoglyok hazasegítésére létrehozott szerv, a ha- egyesületének hadifogoly osztálya; gyűjtéseivel, illetve ren- dezvényei belépti díjának árával csak a különböző "magánúton" megkötése hazajutott után hazaengedett újrakezdésében. utakon-rnódokon, - illetve vélhetően még a breszt -Iitovszki béke Amennyiben - volt katonáknak tudott segíteni az élet a hozzá eljutatott adományokat 112 lehetett használni valamire. Mert az ellenkezőjére is volt példa, amint arról 1920 elején a Híradóból értesülünk: ,,80 ezer korona hamis pénzt adtak össze a szibériai hadifoglyok részére. Mennyit írtunk, mennyit kértünk, hogy egyszer megint meg tudjuk mozgatni a társadalmat és a szibériai hadi- van olyan nagy és szép cél, ami végre mégis ada- foglyaink hazahozatala kozásra bírta az embereket. Adni adtak elég szépen, csak egy kicsit sok benne a hamis pénz: 80.000 korona hamis bélyeges bankjegy jött össze, amivel most nem tud mit kezdeni a bizottság. Értékesíteni ha bevonják a bankban, a nyolcvanezer korona hiányozni azok, akik már adtak, még egyszer nem fognak adni"!" nem lehet, fog, viszont Ennek ellenére a lap később is közölhet híreket az egyéni adományokról. A szovjetunióbeli kitüntetett hadifoglyok ügyét egy idő után állami szinten is figyelemmel kezelték - függetlenül attól, hogy ez ügyben po- zsonyi küldöttség is járt Prágában -, aminek az volt az oka, hogy még mindig nem ért haza a Kolcsak oldalán harcoló csehszlovák légió mindegyik csoportja. Azonban még a központosítás megoldást, vagy a légionisták előnyt élveztek. Az oroszországi háború szibériai szakasza jelentős mértékben Az első azonosítható sem hozott automatikus magyar-cseh helyszín és időpont, amikor a csehek (a légió 6. ezredéből vezényelt őrség) magyar és német hadifoglyokat Cseljabinszk, polgár- háború volt. 1918. május 14. 193 Kolcsak uralmának mészárolt le: idején a csehek és az általuk ellenőrzött lágerekből kiszökött, partizánalakulatokat szerve- ző magyarok harca állandósult. Az 1919 végén bekövetkezett elsöprő vörös offenzíva után azonban maguk a légionisták fogták el saját vezetőjüket, az admirálist, Szibéria kormányzóját, és adták át a bolsevistáknak. Aida [Vajda Ernő l: 80 ezer korona.BA H íradó, 1920. január 23., 4. (Tehát nem a pénz volt hamis, hanem a bélyegzők, amelyekkel az osztrák és magyar papírpénzeket 1919· tőllebélyegezték.) 19.1 Rátz 1930, 49. Rátz Kálmán a következőket írja erről: "A csehek ugyan elháritják ezért a felelősséget, de kétségtelen, hogy nem ez volt az első eset, amikor védtelen foglyokat megtámadtak. Amikor még Ukrajnában állott a Légió, valóságos hajtóvadászatot tartottak a hazájukba iparkodó, az oroszok által elengedett sok ezret meggyilkoltak. Ahol csak tehették, bántalmazták foglyok ra s közülök a németeket és a magyarokat és a szibériai uton is sokat leöltek és megcsonkitottak, hogy a tömegeket a nyugat felé való őzőnléstöl visszariasszák. Bizonyos, 192 hogya csehek magatartása volt a főoka annak, hogy főleg a magyar hadifoglyok tömegesen léptek be a vörös hadseregbe. A bosszu, a megtorlás vágya vezette őket és számos csatában, immár fegyveres kézzel, elbántak a cseh ekkel" 113 Csehszlovákia létrejötte következtében aztán mindazok ügyét, akiknek az ilIetősége az új állam területén volt, elvileg a köztársaság képviselte. Ennek dacára még 1922 nyarán is érkeznek haza hadifogoly tisztek Szibériából. Bizonyára nem Köves Gyula zászlós volt az egyetlen, akinek a többévi távollét megkönnyítette zását; sokakban szakadhattak a Szlovákia területéről el az otthonhoz történő távo- kötő szálak, s ők kön- nyebben szánták rá magukat arra, hogy máshol kezdjenek új életet. Köves zászlós (ilIetősége nincs feltüntetve, tervei szerint Budapes- ten folytatja majd életét) szibériai "megélhetését", sőt talán puszta lé- tét is annak köszönhette, 1915-ben Tarnopol hogy tudott hegedülni. között esett fogságba, 1922-ben Brody és pedig egy túszszállítmány tagjaként érkezett haza. A fogságban rabtársai és az oroszok között zenetudása tette népszerűvé, úgyhogy az első otthoni pénzküldemény- ből hegedűt vett magának, és a tisztekből hattagú zenekart szervezett; hangversenyeket tartottak. Miután azonban kött, a többieket Nyizsnyij Novgorodból ban Köves tizenkéttagúvá például egy református két honfitársuk megszö- Szibériába vitték. Habarovszk - fejlesztette zenekarát (kadétok, tartalékosok, lelkész mellett egy tényleges főhadnagy, "civil- ben" báró tartozott közéjük), majd a szám tovább nőtt, négy tiszttel és két cigányzenésszel egészült ki a csapat. Egy év után Krasznojarszkban a tisztek összegyűjtött natot a vörösök pénzükön Szamarában megszervezték megállították, tábort járt meg a forradalomtól és ellen forradalomtól szágban - például a tockojei "halálláger"-t, lágeréletről de a vo- ismét több fölszántott Rodion regényeiből szerint mint Markovits, ő is az "aranyvonat" kísérőszemélyzetéhez nagyobb területét volt azonban között szülőföldjükőn jukat, még ha a háború lY, Az tartozott, így jutott el Kazanyba, majd - ismét hangversenyek szervezése révén - Moszkvába, ahonnan A Szlovákia is- - utóbb oda kerültek vissza -, a ha- difoglyok által szervezett "gyárváros" - ról, a színházi előadásokról. interjú or- ahol Köves szerint 25 000 ember halt meg. Köves is beszél a Markovits merős krasznojarszki a hazatérést, így a zenekar végül elhagyó azoknak foglyokénál a száma, akik minden - szülővárosukban előtti végül hazaszállították. hazatért életkereteik - kívánták szétzúzódtak Polgár Géza: Egy szál hegedüvel végig Oroszországon.BAH íradó, 2-3. 114 194 nyilván körülmények folytatni pályá- is (részben ez 1922. június 25., tette szükségessé az említett hadifogolyosztály az alábbi felhívás sal próbálta támogatni .Turkesztánból visszatért magyar működését). hadifogoly létében elhaltak szülei, nem kegyelemkenyeret Főreáliskolai és felső épitészeti ipariskolai ságban egy bányatelep gyarul, németül, franciául, akar. van. A hadifog- főgépésze volt. Beszél ma- Ió lakatos és rajzoló. Gazdasági oroszul. irodában állást keres. Távolkér, de dolgozni képesítése villamközpontjának vagy villamüzemben, Egyiküket a Híradó szerkesztősége: vagy gyárban volna alkalmazható. 7 és félévi sínylődés után tért haza. Ne hagyjuk veszni a jobb sorsra érdemes fiatalembert!"195 Az általunk tüzetesebben vizsgált korszakban nemcsak a szovjet tá- borokban őrzött magyar hadifoglyokról érkeztek hírek Pozsonyba. 1919 augusztusának végén a Híradó azt közli, hogya város egyik német nyelvű lapja, a Grenzbote levelet kapott a romániai tüket élő magyar katonatisztektől "akik mindannyian Tergovistyében - köztük néhány fogolyéle- pozsonyitói is -, jól érzik magukat és egészségesek". 196A többség azon- ban Szibériából érkezett haza, ha túlélte a fagyot és a polgárháborút. A "szlovák, szlovenszkói magyar országos ként a továbbiakban és német hadirokkantak, szövetsége is működött, függetlenítette magát az országos gyűlést tartott a pozsonyi voltak a Prágában gai centralizmussal könnyen; fogadtak Tagjai ugyanis "elégedetlenek mostoha álló szövetség újjászervezése el- a prá- nem ment "eleinte nagyon viharos lefolyásu volt, mert az lést és megakadályozzák előterjesztette köz- részéről tapasztalt tehát nem nemzeti alapon szerveződő, uj szövetség ellenzői mindent bontók" eltávolítása egyébközepén szöve ts égtől, és (újjá)alakuló Vigadóban. szemben a közgyűlés társulás sőt, 1922 augusztusának székelő szövetség bánással". A regionális, özvegyek és árvák" mint önsegélyezési elkövettek, hogy megzavarják a határozathozataIt". A "zavargók" a közgyüés "rend- után az előkészítő bizottság "mindhárom akidolgozott alapszabályokat", el, majd közfelkiáltással választották nyelven amelyeket egyhangúlag meg a tisztikart. Elnök lett "Országh rokkant legionista ezredes, aki rokona a nemrég elhunyt Országh Pál (Hviesdosláv) szlovák költőnek"!" 196 Turkesztánból visszatért magyar hadifogoly ...BA H íradó, 1922. szeptember 10.,4. Hir a román hadifogságból. H íradó, 1919, augusztus 31., 4. 197 A szlovenszkói hadirokkantak 195 szervezkedése. H íradó, 1922. augusztus 15.,4. 115 Ligetfalu visszacsatolásawvutsrqponmlkjihgfedcba Hét és fél hónapig a hadműveleti gionáriusok, augusztus tartott az az időszak, amikor aLigetet a másikon közepéig cseh le- magyar vöröskatonák álltak, március végétől még hírek sem juthattak át egyik oldalról a má- sikra.!" Kivételt képez az a július közepén amelynek és Ligetfalut határ elvág ta Pozsony tói; a híd egyik oldalán történt meglepő révén már nem is közvetett információk esemény, érkeztek az odaáti világról: állítólag" 1200 személy [...) köztük 500 gyerek, kik közül több mint 200 szopós gyermek volt" jött - menekült? faluból; a csehszlovák vöröskereszt sietett a segítségükre, és O'Brien antantrnissziótól.!" ként mit tudhatott amerikai Azzal kapcsolatban, rűen alig tartalmaznak százados - feltehetően az hogya pozsonyi polgár egyéb- belső berendezkedéséről, információt is bizonyos, hogy a Híradó a lap közleményei. szerkesztői és munkatársai, adták is föl a reményt, hogy a békekonferencia majd Pozsonyt, a tanácsrendszert 199 Liget- gyermekgondozó meg a túloldali világról, illetve hogy milyen nézete- ket táplált a Tanácsköztársaság 1'," - át a hídon és a csehszlovák értelemsze- Az azonban így ha még nem Magyarországnak és a totalitárius diktatúrát ítéli elítélték. Illetve a magyar hivatásos hírszerzők és hírszállítók fönntartottak bizonyos kapcsolatot a pozsonyiakkal: .Lígetfalun egy propagandaapparátus is rnűködőtt, amelyben a vörös határőrség számos tagja tevékenykedett. Az agitátorok és megbízottak többször illegálisan átlépték az osztrák határt, propagandaanyagot és pénzt vittek a prágai, kladnói és brünni kommunista szervezkedések részére. A pozsonyi (magyar-német) szociáldemokrata pártszervezettel is tartottak fenn kapcsolatot, toboroztak a magyar vörös hadseregbe és pénzsegélyt küldtek a vörös katonák hozzátartozóinak:' (Fogarassy 1995, 53.) Tegnap 1200 személy jött át a Lígetből.BAH íra d ó , 1919. július 18., 5. (A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése.) 116 Csak gyaníthatjuk, nyeit ugyanakkor a továbbiakban sűrűn a proletárdiktatúra hető aggódással Nyáron hogy a nyári magyar hadjárat magukban kommentálták a magyarországi eredméegyébként eseményeket, műkődését, érzékel- az iránt, hogy lesz-e odaát valamiféle kibontakozás. kosság többségének hogy a párizsi békekonferencia nem a la- akarata szerint döntött. más a helyzet a fiatalokkal. idézett diáklap átmeneti értékelték; utáni rövid életű kormányok aztán megtudták. Némileg felszabadításként egyik számában A Turul cimű, közölnek általunk műen utal arra (noha a későbbi szerkesztői megjegyzések ezt az előbb kézírásos, később Iitografált sajtóterméket [vagy öncenzúráztákJ), hogya a meg nem szállott területen hogy odaát megváltozott már egy verset, mely egyértelszerint még is cenzúrázrák szerző számára a haza a híd túloldalán, van. Mégpedig a társadalmi vagy függetlenül attól, rend, vagy talán, még inkább, helyeselve ezeket az - esetleg csak hallomásból ismert - változásokat: Búsan szól a tárogató Túl a széles nagy Dunán, Téged sirat oly zokogó, Fájó hangon szép hazám! [ ... ] Liget felől, szép hazámból Fújdogál az esti szél, Küzdelernről, szabadságról Forradalomról beszél!"? A szociáldemokratáknak szági uralmi tudottan formát; a függetlenségiek, koalícióját képviselő követő lemondása mokraták 200 Hanzséros legalább egy része elfogadta a budapesti Tanácsköztársaság polgári radikálisok Berinkey-kormánynak előzte meg. Kétségtelen és a kommunisták J.: Búsan szól a tárogató ...BA T urul. 117 köz- és szociáldemokraták az újabb Vyx-jegyzéket viszont, hogya ezt követő fúziója (Az első és a harmadik szakaszt idézem.) a magyaror- kikiáltását Szépirodalm i nyomán diáklap. szociáldelétrejött új 1919.4. sz. [1. J párt nevében - Magyarországi Szocialista Párt - a demokrácia nem szerepelt. Wittich Pál, a pozsonyi szociáldemokraták mint láthattuk, val szemben, 1918 december s később érzület és szellemiség végén föllépett a bolsevik is kitartott a hagyományos mellett, s 1920 közepéig passzivitásba vonultak, tekintélye a párton be- a korábbi rosban uralkodó állapotok, május l-je házban tartott matinéról, méltóságteljes nézve a magyar fővá- ahol tavasszal éppen a megszálló Érzékelhetővé válik ez a Híradónak megünnepléséről, kitűzőtt fél- szellemi Pozsonyból számára is más képet mutathattak ellen fegyverkeztek. szóló Budapesten legfontosabb vezető, Garami Ernő nem is lett tagja az új pártnak. viszont a munkások diktatúrá- szociáldemokrata lül töretlen nek látszik. A hozzá hasonló szocdemek rehúzódtak, már vezéralakja, csehek az 1919-es a felvonulásról, a szín- vörös szekfük és tulipánok ezreiről cikkéből is.201 A városi tanács mindenesetre gyakorlatias szempontokat amikor a megszállt, majd visszafoglalt területeknek által az antant utasítására lot Ferdinánd Pozsonyhoz végrehajtott gróf által benyújtott azt a határozati kérte.i" a Vörös Hadsereg idején elfogadta a Bil- kiürítése indítványt, való visszacsatolására követett, s a főhatalmat Eredetileg Ligetfalu tízen Írták alá javaslatot, amelyet a tanács utóbb elfogadott; a nevek alapján nem lehet megállapítani, pusztán hogy a tíz tanácstag közül ki volt német, ki magyar, ki szlovák. Tény, hogy ott volt köztük Billot mellett az 1918. őszi német néptanácsban töltő Angermayer a dokumentumot elfogadták, alatt cselekedtek: bizonyára volt, s a polgároknak gatlanait sem hagyhatták veszendőbe. sabb) eset arra, hogy az egyébként mindig kulcsszerepet be- egyszerűen szentesíteni Pozsony Csehszlovákiához citum alkalmazásában kényszer a kávéházak a Duna túlpartján terü- lévő in- Ez volt az első (és a leglátványohonszerető érdekei szembekerültek sokan voltak egyébként, békerendszer nem a ligeti vurstli, a lóversenypálya, lete a város tulajdona (egy részének) szintén Károly is. Azok a magyar bizottsági tagok, akik ezt pozsonyi Magyarország akik nem hitték, hogya fogja az abszolút városlakók érdekeivel. Még német-magyar versailles-í többségü való csatolását; ha másban nem, a pl eb isz- reménykedtek. 201 Május elsejét... BA H íradó, 1919. május 3., 3. ,,,, Városi közgyűlés. H íradó, 1919. július 8., 2. 118 Köztudott, hogy a magyar kül- döttség is azt akarta elérni Párizsban, hogy az elcsatolandó a nagyhatalmak írjanak ki népszavazást. területeken Persze függetlenül ki tekintette véglegesnek, ki pedig ideiglenesnek attól, hogy a megszállást, a cseh- szlovák hadsereg francia vezetői nem a polgárok akaratának végett döntöttek tett s ott elfogadott javaslat szövege mindenestre "Pozsony város képviselőtestülete másul veszi, hogya cseh-szlovák hogy a Dunán kikötő- örvendő megelégedéssel is, amelyeknek képezik, annak végérvényesen amely mint a cseh-szlovák és átrakodóhelyéül jesen megbénulna, módon a következő: idetartozása megtartatnak. ezen földsáv nélkül tel- meggátoltatnék Németausztriától és természetellenes elválasztatnék az ország ama részétől, amellyel a város évszázadokon szonylatot tartott legnagyobbrészt fönn. Ehhez járul még, hogy e terület túl a Dunán Szlovenszkó kormányát sürgősen tehát Ha bármilyen lakóssága miniszterét, felkéri a köztársaság A képviselőtestület nak továbbirányitás adja. elhatározza, a kormánybiztos úr ez elhatáés főispán úr- céljából átadja"?" a proletárdiktatúra kormány tak magyar területre, azt, amit joguk van. hogy a polgármester kivonatot dip- kőz- és a város és nélkül megkapja összeomlása elkergetése, Friedrich sége idején szállták meg a Ligetet. Augusztus után, már a Peidl-féle István miniszterelnök14-én hajnalban az őrséget álmában meglepték A Moson megyei magyar katonai parancsnokság 203 a köztársaság elnökét hathatós kiküszöböltessenek megszoritás és amihez természetes rozásrói szóló jegyzőkönyvi szakszervezeti valamint képezi. lakóssága mielőbb a lakosság rendelkezésére hogy ezen nehézségek A légionisták valamint formai akadály állana fenn, melynek elháritása tényleg és minden nekik odaigértek közönsége, felkéri, hogy az emlitett, most már a cseh szlovák úton lehetséges, benjárására, a város teljhatalmu államnak odaigért területet lomáciai és pedig át gazdasági vi- a város és annak lakóinak magántulajdonát A képviselőtestület nevében meg, a város állam és a szomszédállamok van kiszemelve, fejlődésében a Duna jobbpartján tudo- állam határai akkép állapittattak túl azon területek életszükségletét Pozsony, teljesítése a Dunán való átkelés mellett. A közgyűlés elé terjesz- hatol- és lefegyverezték. a szombathelyi körlet- Pozsony város képviselőtestülete a Duna jobb partján fekvő területek idecsatoláH íradó, 1919. július 10.,2. sát kéri.BA 119 parancsnokság utasítására parlamentereket küldött hozzájuk, hogy vo- nuljanak vissza a Duna túlsó partjára. A megszállók erre közölték, hogy pusztán a pozsonyi hídfő biztosítása céljából jöttek át a Dunán, további területhódításra nem törekszenek. Ennek ellenére utóbb benyomultak Moson megye belső területére, de - valószínűleg a szilárd akarat hiányában - visszavonultak osztrák határőrökkel A kérdéssel korridor a hídfőhöz. történészek szerint az akció a Jugoszláviát összekötő, Ausztriát és Magyarországot létrehozásával tandó népünnepély programját.?" arról, hogy a város küldöttsége másnap, vasárnap Mittelhauser birto- másnapján dolgozta föl: az éjszaka folyamán a ligetet. A CSI. [Csehszlovák Brau ezredes parancsnoksága lakóssága, hogya átkeltek a Dunán Sajtóiroda] jelentése volságban pontonokon cseh-szlo- és megszállották szerint az átkelés alatt ment végbe. A csapatok két helyen lépték át a Dunát. A hidtói jobbra körülbelül haladtak tábornok- tulajdonosai a lap Ligetfalu elfoglalásának "Tegnap reggel arra ébredt városunk kor történt, 24-i a Ligetben tar- a keddi, 26-i szám pedig beszámol megköszönte nak, hogy a Liget az ő jóvoltából ismét visszakerült kába.206 Magát a megszállást vák csapatok szétválasztó volt kapcsolatban.i" A Híradó augusztus száma közli a visszatérés alkalmából a következőképp Előtte nyugaton ütköztek meg, akik visszaverték őket. foglalkozó és Csehszlovákiát felsőbb parancs vagy három kilométernyi tá- áthajóztak a folyamon; ez hajnali 1 óra 15 perc- 2 óra 30 perckor pedig az első cseh-szlovák a hidon, miközben a hid alatt levő aknavezetéket csapatok elvágták át- és a hidon levő drótakadályokat is eltávolitották. A ligetben levő magyar őrséget elfogták és ahidon át Pozsonyba szállitották. A CSI. közlernénye szerint lt1·1 2t15 2t16 a békekonferencia határozata a Duna jobboldali partját Zsiga 1989, 33; Fogarassy azt írja erről, hogy miután a párizsi békekonferencia elutasította a korridort és a Benes által igényelt határvonalat is, na csehszlovák kormány Pellé francia tábornok ösztönzésére az antant legfelsőbb haditanácsánál (Foch tábornok) kis határmódosításért folyamodott a Pozsonytói délre eső területen a város védelmének biztosítása végett. A békekonferencia augusztus első napjaiban hozzáj árult Ligetfalu és közvetlen környékének rnegszállásához" A csehek ezt a kérdést is "fait accomplival oldották meg': (Fogarassy 1995, 54-55.) A vasárnapi népünnepség a ligetben.BA H íradó, 1919. augusztus 24., 5. Pozsony város küldöttsége Mittelhauser altábornagynál. H íradó, 1919. augusztus 26.,3. 120 Pozsonynál a cseh-szlovák államnak itélte oda, miért is a tulsó parton kitűzték a fehérkékvörös lobogót. Srobár Lőrinc dr. miniszter a reggeli órákban látogatást tett az ujonnan megszállott területen'?" A pozsonyi ak a nyár végén kezdtek visszaszokni a Ligetbe. Erről beszámol a Híradó is. Az azonban, hogyaproletárdiktatúra alatt mi történt odaát, nem képezi cikkei tárgyát. A Vajda Ernő által szerkesztett és írt Revü szeptember elején cikket közölt viszont a forradalom alatti állapotokról.i" Vajda információi azonban, noha szemtanúktói kapta őket, nem mindig tűnnek elég szakszerűeknek, s részben ellentmondásosak is; végső fokon a folyamatokba be nem avatott helybeliek reflexióit rögzítik. Lehet, hogy az elnyomás mégsem volt oly nagy, hogy ezt konkrét és pontos, elrémisztő példákkal lehetett volna illusztrálni, de az sem zárható ki, hogy a hírek éppen a terrorral járó zárlat kővetkeztében voltak bizonytalanok; a ligetbeliek közötti kapcsolat a Lenin-fiúk uralma idején a minimumra korlátozódott. A riport szerint 1919 márciusa után, az első időszakban viszonylag elviselhető volt a vörös világ; a kötelezően megválasztott direktóriurnba ugyanis "tekintélyes polgárokat, gyári tisztviselöket. munkásokat választottak bele, akik becsülettel és szivvel intézkedtek". A munkabér-egységesítés kísérletének csődje azonnal nyilvánvalóvá vált, hiszen "ugyanazért a bérért a legjobb munkás se volt hajlandó többet dolgozni a lusta munkásnál és igy gyorsan vissza állították az akkordrendszert': Húsvét környékén a budapesti kiküldöttek eldöntötték, hogyaLigetfaluban bevezetett rendszer rossz, mert a direktórium öszszetétele nem tükrözi a tanácskormány szempontjait. Ezt a riport így fogalmazza meg: "Meghagyták, hogya csőcselékből kell választani [a tagokat] és megválasztották a direktoriumba azt az embert, aki addig a jegyző disznóólját pucolta. Ez az ember politikai megbizott lett később:' Vezetőt viszont kívülről kaptak. Lakos, aki a hatalmat átvette a falu fölött, Oroszvárról érkezett száz fővel, akik között "vagy tíz" Lenin-fiú volt. Bevezették a terrort, főképp a Vörös Hadseregbe való be- 207 20" A cseh-szlovák csapatok megszállották a liget et.BA H íradó, 1919. augusztus 15., 4. Fogarassy hivatkozott munkájában részletesebben és pontosabban írja le az eseményeket és vázlatrajzet is közöl a hídfő megszállásáról (Fogarassy 1995, 54-57,49). Ligetfalu. R evű, 1919.15. sz. 1-[8.J 121 lépést szorgalmazták; kanélküli aki ellenállt, nem kapott élelmiszerjegyet, segélyt. Május közepére be, ezeket Zalaegerszegre, Muraszombatba Artúr volt. A parasztokkal "Az ő arisztokrata küldték harcolni. Később mentek. A következő politikai megbízott Lakosék Esztergomba mann-Barabás mun- állítólag ötszáz embert vonultattak gőgjévellenézte azonban Bratt- nem boldogultak: a pesti népbolonditókat, a kiabáló zöld ifjoncokat, enni pedig nem adott. A paraszt éheztette ki Budapestet, a kommunizmust. Nem imponált annak se fehér, se kék pénz, se terror, bár igaz, hogy nem is nagyon merték bántani. Megkérdeztem, hogy miért? - Mert a paraszt elbánt volna velük. Minden volt odahaza fegyvere, ha csak egyszer, egyetlen mertek volna nála, abból nagy baj kerekedik. parasztnak egyszer rekvirálni De nem is nagyon mer- ték zaklatni, sőt vörös katonát se csináltak belőle, inkább felmentették. A legkisebb ürügy is elég volt ahoz, hogy felmentsék: akinek öt tehene volt, azt ezen a cimen felmentették A szövegben rületen. nem tisztázódik, Ennek kivizsgálására zsonyból Ligetfalura gyilkolt emberekről, nemcsak és amikor azután eljöttek, hogy ad- de bántani nem merték," jon le egy tehenet, megtagadta, hogy volt-e igazi vörösterror egyébként tette át a székhelyét. de konkrét hogy a gyilkosságok az is, hogy titokban, illetőleg máshol Lakos állítólag már a Károlyi-kormány hallgatott valakit a hajósegyletben, dig a mulatóban tanúsítottak A riportban munizmus Annyi bizonyos, működött, nem történtek történtek meg). ki- aztán végzett vele, a katonák pe- erőszakot, bár ennek nem volt halálos hogyaproletárdiktatúra a "rendre" persze idején, 1919 februárjában áldozata. Többen állítják, hogy látták kivégzettek, holttestét. Po- szó esik meg- adatok, nevek nélkül (aminek az lehet a magyarázata, meg, hanem a te- Lehner rendőrfelügyelő a katonák illetve fölkoncoltak alatt hadikom- mellett terroralakulatok ügyeltek, túszokat szedtek, a férfiak egy részét a frontra vitték, s hogy csapnivaló volt az élelmezés, csak fözelékhez, pához lehetett hozzájutni. babhoz, krumplihoz, S amit még tudunk: áldozatai ról szóló, személyi vonatkozásban Vári Albert főügyész munkájában a vörösterror legrészletesebb Ligetfaluban ré- halálos könyvben, kivégzett személyekre nincs utalás.?" 209 A rövid távú "történelmi getfalu-monográfiájának emlékezet" -et pontosítja némileg Fogarassy László Livonatkozó fejezete. Eszerint a hídfőt védő - Fogarassy 122 Közvetlen tapasztalatokat a pozsonyiak ról és magáról a Tanácsköztársaságról gi emigránsoktól is nyerhetett. saság hamarosan egy része a kommunisták- a városba érkezett magyarorszá- Köztudott, hogya Csehszlovák működő szemben álltak az 1919 augusztusátóI Először az októbristák, közül például még május-június a nevesebbek Buza Barna.v" az ősziró- földművelésügyi Bécsbe készült, ahol az ellenforradalom hívei érkez- hónapjaiban, fordulóján kormányainak akik magyar kormányokkal. a Károlyi- és a Berinkey-kormány tek meg a városba, még a proletárdiktatúra zsás forradalom Köztár- helyet adott korábbi ellenfelei közül azoknak, minisztere. szervezőihez Állítólag akart csatlakoz- ni (voltak hírek arról, hogy Károlyi ellen, mások szerint Károlyi mellett és Kun Béla ellen szervezkedik; gyülekeztek Hogy a pozsonyi a polgári Bécsben viszont főleg a fehérek - egyébként köztük is voltak októbristák). a "polgári forradalom" polgárság radikális miniszterét közvéleményformálói párthoz csatlakozó, hogyan - például 1945 után a szabadkőművesség újjászervezésében viszont a forradalom eszméiből kiábrándult ítélték meg az 1918 őszén Magyarországon szerepet vállaló, 1919 nyarán Vajda -, némi fény derül a Revü cikkéből: "Hogy aztán ott [Bécsben] milyen szivvel fogadják, az más kérdés. Mert Buza Barna, Linder és Jászi, hárman annak, ami Magyarországon jelszavakat dobták tók és rettenetes közé, be a tömegek következményüek. Buza Barna fel akarta osztani a legészszerűbb a főrészesei történt. Jelszavakat, a legveszedelmesebb [Magyarország amelyek meg nem valósitha- Linder szétkergette a hadsereget, a földet, még amit Jászi akart, az volt föderalizálását - F T G.], csak késő által részletezett - csapatok politikai biztosa Barabás- Brattmann Artur volt, akit ,If) a Tanácsköztársaság összeomlása után Győrben letartóztattak, később ..szökés közben" lelőttek. Lakos György a Ligetfaluban felállított munkászászlóaljat vezette. Lásd Fogarassy 1995,52, 54. Buza Barna (Tolcsva, 1873 - Budapest, 1944) ügyvéd, író, szerkesztő, politikus. A század első éveiben a Függetlenségi és 48-as Párt Zemplén megyei szervezetének vezetői, 1905-1910 között országgyűlési képviselői kőzé tartozott, majd Iusth Gyula, utóbb Károlyi Mihály híve volt. 1914-ben elkísérte Károlyit amerikai útjára. Európába visszatérve a franciák internálták, s csak 1918 őszén engedték haza. A Károlyi- és a Berinkey-kormányok földművelésügyi minisztereként nevéhez fűződik a földosztásra vonatkozó törvény megalkotása, amely azonban nem lépett életbe. 1919 után ügyvédi irodát működtetett. 123 volt erre, de a szándék, a meggyőződés indult, Buza Barna földosztása reakció, kismiska Még kevésbé volt népszerű tartózkodott, letartóztatták.) a Magyar Nemzeti a bolsevisták meg is akarták Megítéléséről "Az aranyszáj ú pap, akiről hamar Pozsonyban Tanács korábbi verni. (A hatóságok a következő kiderült, tudósítás hogy inkább inkább csak azt szeretnénk nem megy most az Alföldre, Ö annyit szavalt a »forradalorn a becsületes megkérdezni észjárású pedig szól: nagyszájú, vivrnányairól«, se keltett valami nagy lelkesedést amikor megtudták, megjelenése. hogy itt van, keresésére tőle, miért magyarok közé. hogy kár volt ép most eljönnie onnan, ahol alaposan ellátnák a baját. Különben Pozsonyban Volt magyar indultak, tisztek, hogy ahol érik, De nem találták sehol'?" Ideiglenesen a városban eredetileg szociáldemokrata őrség megvesztegetéséveI volt letartóztatásban népbiztosa, a határt hamis útlevéllel és az idején a kormány Utóbb Pozsony- pozsonyi származású Kalmár Henrik is, de ő nem az emigránsok ság hónapjaiban a Tanácsköztársaság átlépő Kunfi Zsigmond?" ba érkezett vissza a tanácskormány forradalom" el- elől szökve átmenetileg volt a mult héten. Mit keresett itt, nem tudjuk, nem is ér- dekel bennünket, inzultálják. forradalom csinálnak."211 nöke, Hock János; őt, amikor Pozsonyban hívei szemében] lett, jöttek Kún Béláék és a novemberi vezérei - ma ellen forradalmat egy időre becsületes volt. A lavina meg- [a Tanácsköztársaság népbiztosa, között. Kalmár a "polgári német államtitkára, a Tanácsköztársa- német népbiztos volt, és a Forradalmi Korrnányzóta- nácsban Böhm Vilmos szerint azok közé tartozott, akik a "tiszta marxi 211 212 213 Mit csinált Buza Barna Pozsonyban? Ö is ellenforradalmár.BAR evü, 1919. 2. sz. 13-14. Hock János. R evű , 1919. 9. sz. 19. Kúnffi Zsigmond dr., volt népbiztost Pozsonyban letartóztatták. H íra d ó , 1 9 1 9 . augusztus 14.,4. Kunfi Zsigmond (Nagykanizsa, 1879 - Bécs, 1929) tanár, publicista, szerkesztő, politikus, a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja. Az őszirózsás forradalom idején a Károlyi-kormány tárcanélküli, majd munkaügyi és népjóléti, a Berinkey-kormány közoktatásügyi minisztere. A Tanácsköztársaság idején kőzoktatásügyi népbiztos, majd a több közoktatásügyi népbiztos egyike; 1919. június 24-én kilépett a kormányzótanácsból és az egyesült párt vezetőségéből. Utóbb Bécsben élt emigrációban. Öngyilkos lett. 124 szociálizrnus" A bukás álláspontját ni börtönbüntetésre kiadták képviselték után letartóztatták ítélték, a szovjeteknek. ment keresztül. de a fogolycsere-egyezmény keretében Pozsonyon A bécsi magyar döntő szerepet emigránsok betöltő nyi illetőségü, tehát csehszlovák szakmájában, Tagja lett a csehszlovákiai városi fölakasztotta Fedák Sárit, a színésznőt, sőjobboldali forradalmak át Pozsonyba nem fogadták, Ligetfaluból. "hódító 214 215 216 Kalmár dolgozott. pártnak, később is. 1931 júniusában után a város magát.é" a bal-, majd a két évtizeddel későbbi szélüdvöskéjét viszont állítólag nem engedték Előbb Bécsbe akart volna menni, mert külföldön keresett import-cikk", Szűlővárosában s az 1927 -es községi választások képviselő-testületnek egyik szállodájában lévén pozso- majd korrektorként német szociáldemokrata a párt országos vezetőségének a csehszlovák szociáldemokraták maradhasson, állampolgár. nyomdászként, ugyanis csehszlovák hogy Kalmár Pozsonyban a Pozsony életfogytigla- Az a vonat, amellyel szállították, révén elérték, eredeti perében Itt Kalmárt a vonatra felügyelő cseh csendőrparancs- nok leszállította. kormányban szernben.!" a kommunistákkal és a népbiztosok "a kommunista így próbálkozott agitátor de ott nem nagyon (hiába) Pozsonnyal, ahol anno útját" kezdte?" Böhm 1923, 43l. Életrajzát összefoglalta Fogarassy 1990. Szinészek sorsa a kommunista Magyarországon. Fedák Sári Pozsonyba akart jönni.BA R evü , 1919.2. sz. 14-15. 125 Közterek, szobrok, műemlékek Szlovenszkó teljhatalmú számú rendeletét, minisztere amelyben nyilvános és magánvállalatok" a Habsburg ról, továbbá a csehszlovák nevének használatát, kellett változtatni a köz- és magánvállalatok utaltak. A harmadik cégnév mégpedig nem és szövetkezeteken négyezernél - miniszteri történelmi esemé- pontja szerint meg cégtáblájának vagy Ausztriához a szövegét, való korábbi viszonyra működtek. kisebb, az első helyen, sa német vagy szerepelhet a szlovák. Ez csak a magánvállalatokra községekben azok pont alapján a vállalatok neve, cégtáblái, feliratai szlovákul is feltüntetendők, cégjelzés, lealacsonyitó el. A rendelet második ha azok a Magyarországhoz amelyek amennyiben állam iránt "ellenséges érzülettel" viseltetett vagy "a cseh-szlovák nyek nyomán" neveztettek társaságok 24-én adta ki 3285. "az összes utcák, terek, parkok, család tagjairól, illetve "az ellenséges államok" uralkodói- személyekről magyar 1919. június betiltotta nagyobb betűvel, nem vonatkozott mint ("részvény- kivül"), továbbá azokra a vállalatok ra, "tisztán" magyar vagy német nyelvű Ott, ahol egy korábbi - az 1254/919. számú rendelet szerint a hivatalos nyelv "kizárólag" szlovák, más nyelvű feliratot elhelyezni nem lehet."? A Híradó már e rendelet közzététele előtt két nappal tájékoztatja tum .Jeérkezett" stb. a cseh-szlovák a "városhoz'; dokumen"utcákat nevei után fogják elkeresztelni" állam- A névtáb- lesznek, sorrend szerint szlovák, német és magyar nyelvűek; a zsupáni rendeletet három hónapon 217 hogya nemzet nagy férfiai, valamint a cseh-szlovák mal szövetséges uralkodók lák háromnyelvűek a pozsonyiakat, s azt is közli, hogy az érintett Rendelet. Híradó, 1919. július 12.,3. 126 belül kell végrehajtani, s míg az öntöttvas táblák nem készülnek el. papírtáblák fogják helyettesíteni, illetve kiegészíteni a korábbiakat.!" Az első rendelet hét közterületet érint, melyek közül a Stefánia út a néhány hónappal korábban Pozsony mellett repülőszerencsétlenség áldozatává lett szlovák származású csehszlovák hadügyminiszter, Stefánik nevét fogja viselni. A Frigyes főherceg út Stúr nevét kapta meg, a Vilmos császár térből Köztársaság tér lett, a Ferdinánd bolgár királyról és Mehmed török szultánról elnevezett utcák régi nevüket kapják vissza - Vadászsor, Rózsa utca -, a Ieszenák János utca egyik részéből Holuby, a másikból Sulek utca lett. Az utcák és terek névlistáját a zsupán "tegnap kérte be a várostól"; ezután dől el, hogya rendelet értelmében később mely neveket kell majd megváltoztatni még. 219 A következő, már tömeges utcanév-változtatásra 1920 nyarán került 220 sor , addigra egyébként lényegesen megváltoztatták a lakosság etnikai arányait. Az 1910-es népszámlálás idején a németek aránya még 41,9%, a magyaroké 40,5%, a szlovákoké 14,9%. Az 1919-es népösszeírás - a város elfoglalása után kezdeményezték, a Tanácsköztársaság idején zajló háború miatt eszmei időpontját kitolták 1920 augusztus ára - 36,3% németet, 29,0% magyart és 32,9% .xsehszlovákot" regisztrált Pozsonyban. 1910-ben az összlakosság száma 78 223, 1919-ben 83 200 volt - ebből 24 126 fő volt magyar.?' A németek még mindig megőrizték relatív többségüket; a "csehszlovák" létszám és százaléknövekedés a garnizon kicserélődéséből, a magyar hivatalnokok, vasutasok egy m Novemberben már új zsupán volt Pozsonyban Zoch helyett, a magyar lapban használt névváltozata szerint dr. Bella Metód Mátyás. Ö azt szorgalmazta, hogy az utcanévtáblák szlovák szövege kétszer akkora legyen, mint a magyar és a német szöveg. A táblák anyagáról, rnéretéről, szövegéről közgyűlési vita is folyt: 219 A lakásrekvirálások és kiutasitások, hamis bélyegü bankjegyek ügye stb. - Városi közgyűlés. Híradó, 1919. november 4., 2. Megváltoztatják Pozsony utcáinak, utainak, tereinek és kőzépületeinek neveit. 2211 Híradó, 1919. július 10.,3. Az 1918-1938 közőtti pozsonyi utcanév-változtatásokról. 221 melyek - "a kor 352 utcájából 160-at érintettek", s melyek révén az utcanevek "nagy részben elvesztették egyediségüket, mely a természetes utcanévadás történelmi folyamata alatt alakult ki" - lásd újabban Lovisek 2007. Az 1919-es nép összeírás Pozsonyra vonatkozó adatait a Híradó általam tanulmányozott, hiányos kollelkcióiban nem találtam meg: Forrásaim: Fogarassy 1993; Szarka 2005, 405. 127 részének eltávozásából, a "csehszlovák" közigazgatás személyi állomá- nyából és az ekkor elkezdődő szlovák betelepülésből használati forradalmi jog a csehszlovák nyelvtörvény értelmében de nem minden 1930-ig megillette vonatkozásban. társaság kikiáltásának által hozott a pozsonyi megelőző magyarokat, végétől - a köz- 1919 októberének évfordulóját a város nevét hivatalosan fakadt. A nyelv- nemzetgyűlés napoktóI - kezdődően már csak egyetlen változatban nálni: .Lapunk fején tegnap óta a megjelenés lehetett hasz- helyeként Pozsony he- lyett Bratislava szerepel. Srobár Lőrinc dr., a Szlovenszkó minisztere a minap rendeletet adott ki, amely szerint »Bratislava« a neve, amelyet leforditani hivatalos lamügyészség hogya - semmiféle, iratban - nem szabad. A lapcenzorok, tegnapelőtt azt az utasitást Bratislava városnév ző úgy, hogy a cenzura és Bratislavával használata alkalmával pótolták. leljhatalmu városunknak bármely kapták a minisztériumtól, az összes ujságokra városunk nyelvű illetőleg a helybeli ál- magyar is kötele- nevét tör ülték Az első értesités ugy szólott, hogy azoknak a helybeli lapoknak amelyek cimükben viselik a város nevét, módositaniok kell a lap cimét, ez ügyben az érdekelt lapok tegnap külön lépéseket tettek [... ] hogy alapok cime változatlanul Úgy tűnik föl, csak két és fél hónappal lása után kezdődött emlékeztető meg a történelmi szobrok és emlékművek folyamata. A Híradó munkatársai, ri patrióták nem ismerhették suk fontosságára továbbcizellált vonatkozó, elméleteket, kifejező Ezért aztán a kezdetben szintén a betiltott március 222 Bratislava. birtokláés máig monumentumok aktusoknak még titokban, kellene az éj leple alatt működő elszigetelten barbá- Ez derül ki például abból a hírből, amely a város akkor élő legjelentősebb korábban hogya forradalmi anarchista, szobra elleni áprilisi támadást érára évekig elhúzódó később megszülető és nem tudták, tulajdonították. megszál- a magyar még a városi terek uralmára, tekinteniük. rok tetteinek szétverésének évtizedekkel a nép akaratát akciókat renitens, szimbólurnok, köztük több nyelven olvasó polgá- eltávolítását elkövetett megrnaradhasson.?" Pozsony katonai szobrászrnűvésze, Rigele Alajos egyik taglalja, mely támadást Rigele-szobrok elleni merénylet IS-e előtt .Jefaragták" Híradó, 1919. október 26., 3. 128 egy hónappal előzött meg. Még a volt hadtestparancsnokság - most az ideiglenes minisztérium szobor orrát. A dolog székhelye - előtt álló két "silbak" - iróniája, hogyakatonaszobrok bajusztalanok voltak, ezért a cikkírónak már évekkel korábbi felállításuk idején föltűnt, hogy azokról nem magyar, hanem szlovák katonákra lehet asszociálni; a rongálók éppen azokat az arcrészeket - orr, száj, áll - zúzták szét, ameIyeknek nem volt magyar jellege.?" Az áprilisi vandalizmus rnűvelődéstörténeti hagyományai gele szobrászrnüvész batról vasárnapra áll Ri- pompás kis alkotása: Batka-" mellszobra. Szom- virradó éjjel barbár kezek megcsonkitották szobrot. Leütötték az orrát. Különős és pont mindig a szobrok orrára Amint Párisban volt a hires hasfelmetsző, titokzatos szobororr ne érintene bennünket hogy kimondhatatlanul A rendőrség egy igen várt és szükséges rendeletet, akarja megvédeni. kájukat. Fákat tördelnek, ép a napokban amelyben adott ki a nyilvános parkokat, Sajnos, az utcagyerekek, csirkefogói a külvárosoknak, barbárság, egy minden egyes ilyen csonkitás. Itt csak egy mód segit: minél több rendőr-őrszem! eldurvult Pozsonyban csonkító dolgozik. Sajnos, ez nagyon veszedelmes dolog, nincs olyan sok művészi alkotásunk, ültetvényeket a fehér véletlen, hogy éppen mindig Rigele alkotásaival van bajuk a csonkitóknak pályáznak, már a város ellen irányult: "A Dóm-téren zavartalanul szobrokat csonkitanak, a nagyon is üzik barbár mun- valóban kétségbeejtő ilyen azelőtt még kivételesen se fordult elő. A legpéldásabb, a legszigorubb büntetést kérjük, ha sikerül elfogni a lelketlen gazo kat és amennyire csak lehetséges, kérjük, hogy minél sürübben cirkáltassák A történelmi hamarosan állitsák fel és a rendőröket'?" szobrok sorra után vagy mellett kerülnek. még ezeket az akciókat a szakrális A lap s valószínűleg is éppúgy szervezetlen emlékjelek is a város polgársága barbároknak tulajdo- nítja, mint a korábbi eseteket, és azt hiszi, hogy a rend helyreálltával és a fokozott rendőri védelemmel a Híradó ismételten meretlen vandálok a közhatalom kötelességtudatára tovább folytatják munkájukat, most a város külterületén értesülünk, meg lehet majd akadályozni a Károlyfalui levő szent szobrokat apellál: "Az is- a szobor csonkitók rongálták úton levő szt. János szobornak Aida [Vajda Ernő]: Rigele. Híradó, 1919, március 12.,3. A Batka János városi levéltárost ábrázoló szoborról van szó. ns Megcsonkitották a Batka-szobrot. Híradó, 1919. április 15.,4. 223 224 129 ezeket; meg. Mint ismeretlen tettesek letörték a kezét, a keresztet tak a szobor mellé. Ugyancsak szobrait, megrongálták még pedig oly barbár leütötték. Ismételten kézre kerüljenek módon, a vandálok; - nincs mindent nem szabad a fejét is el kell követni, hogy nekik időt és bátorságot és fokozott védelmet kérünk oly sok - nehogy a barbár a még durvalelküség károkat okozzon.'?" ujabb, talán helyrehozhatatlan Talán az érsekújvári állitot- a Kálvárián levő szentek hogy némelyiknek csak azt kérhetjük, hagyni, hogy tovább pusztitsanak ép műkincsekre és egy rozsdás bajonettet Kossuth-szobor szóló hírbe szü- ledöntéséről remlik be először egy olyan lényeges elem, amely .bünelkövetőként" magányos őrültek helyett a szervezett Május végén (valószínűleg vashatjuk,?" háromszáz az Érsekújvár irányítja 23-án), amint a Híradó "A szobrot bekerítő csak a szobor »Kossuth« rendőr a rendőrkapitányságra parancsnokságra, a romboló kat, hogy mi őt is le fogják lőni. ment, ahonnan átküldték mire az olasz város parancsnok ment a főtérre, de a szobordöntők hajthatatlanok tött Kossuth nyakára kötelet hurkoltak, var irányába. le lán- felirattal ellátott alapzata sértet- megkérdezte dolog ez, mire azt a választ kapta, hogy mindjárt a katonai 01- 28-i számában köoszlop ok nagyrészét a lezuhanó bronzszobor len:' A főtéren posztoló A közeg nyomban a figyelmet. fös tömeg támadta meg egy este és döntötte főterén álló Kossuth-szobrot. cokkal egybekapcsolt összetörte, tömegre A rövid újsághír autóval maradtak. s lóval vonszolták A ledöna pályaud- azzal zárul, hogy a katonai rendőrség "erélyesen" vizsgálatot indított az ügyben. A Híradó hamarosan cikkben fordult a pozsonyi városparancsnok- hoz, hogy védje meg a szobrokat és a műemlékeket. marost ki is adta "szigorú" parancsát a helyőrségnek, és érintetlenül Fadrusz kell hagyni" őket. Ekkor már megjelent János Mária Terézia-szobra nák lepelt boritottak. 227 .Lapunk vasárnapi mert az izgalmas időkben hogy baja esik valamelyik műemlékünknek akkor, amikor Fadrusz az első árnyék fölött is, de a helyőrségparancs- nok föllépése eloszlatta az aggodalmakat: ban mi kértük ezt a védelmet, 226 Brau ezredes hahogy "sértetlenül remekművére, és különösen kato- Mária Terézia fejéről Tovább csonkitják a szobrokat. Híradó, 1919. május 6., 4. Ledöntött szobor. Híradó, 1919. május 28., 4. 130 megijedtünk a Mária Terézia szoborra Tegnap már eltávolitották számá- félni kellett, a zsákot és mi hálás köszönettel fogadjuk kedését. A művészetet ki a napi politikából: kapcsoljuk a városparancsnok intéz- Zenekaraink cseh szerzők műveit játszák ma is, francia könyv talán több fogy most mint valaha Pozsonyban. Művelt nemzetek hogy kulturát rombolnak. Brau ezredes figyelmet'?" A Fadrusz-szobor múlva zárult le. Ezt megelőzően veres erők, illetve ismeretlen azonban közé tartozott emléktáblák került a magyar magyarság kulturális emlékek, Magyarországra volna ezeket: "A pusztításokra dolEzek emlékművek. írott 1928-ig körülbel ül 120 "el- után is gyarapodott. nem adott lehetőséget. sérelmeit. is. Az e kérdésről szólt, amelyek száma ilyen emlékjelről lévő szobrok és emlékművek keszerződés áldozatául. években több tanulmányban fejezetében?" vagy megrongált" még tíz évvel a háború csak két év esett a fegy- vagy szétrombolása összegző könyve vonatkozó pusztított története művelődéstörténeti eltüntetése úgy, fogadjuk több műemlék "merénylők" Olay Ferenc a húszas-harmineas gozta föl a kisebbségbe nem hadakozhatnak Büszkén és nagy megnyugvással A megszállt területeken való elszállítására a bé- jóllehet az állam szívesen átvette mentséget nem hozhatnak fel ellensé- geink. mert egyrészről, ha a kifogásolt és eltávolítás ra ítélt emlékműveket az utódállamok kiadták volna, azokat Magyarország átvette volna, másrészt pedig a rombolások történt, amikor a háborús volna csillapodni, érzéseknek szívesen nagy része olyan időkben már legalább annyira hogy ily kiáltóan durva és léleknélküli le kellett indulatok ki ne törhessenek'T" Az Olay által tételesen sorolt rombolási akciók részben a megszállás idején, részben 1921-ben történtek. ban elpusztított emlékmű emlékműve, 26-27-én sérlet adott az akcióhoz visszhangja időszak- - lerombolása közvetlen volt IV Károly második visszatérési kísérletével, annak meghiúsulásával; után, október 1919-ben, - Fadrusz pozsonyi koronázási a Mária Terézia-szoborcsoport összefüggésben tosabban legnevesebb A második pon- hiszen az akcióra a .puccs" lezajlása került sor. Vagy legalábbis e visszatérési ürügyet. Ennek az eseménynek támadt, részben a magyar propaganda m Brau ezredes megvédi a pozsonyi szobrokat. m OJay 1930, [227]-314. 2JO Uo. [227.J 131 külföldön következtében. Híradó, 1919. június 13., 3. kíis De hogy nem Károly visszatérése miatt kitört spontán népharag követ- kezménye volt, bizonyítja, hogy az év elejétől kezdődően több emlék- művet elpusztítottak, nemzetgyű- köztük pozsonyiakat is. A magyar lésben már 1921. február 5-én interpelláció rnüernlékek A százhúsz szétrombolt áldozata lett - a cseh kulturáltság fokát feltételező magyar szakemberek fokán ak emlegetése megdöbbenésére. származik. és tömeghatása egy kimondottan is gyakorolták. "vívmány" -ból a szlovákiai magya- az új állam legfanatikusabb metlakta vidékein, sőt Prágában felismerésének civilizációs Annak a párját, amit e vonatkozásban rak megtapasztaltak, magas Bár ez esetben aligha helytálló, hiszen a pusztítás éppen a köztéri szobrok szimbolikája tehát és emlékmű többsége Olay szerint a cseh legio- náriusok és szokolok dühének következménye, el a szobrok oltalom alá való helyezése ügyében'?" "nemzetközi a civilizáltság hangzott hívei Csehország né- A Felföldön a magyar államiság szirnbólumai, nagy számban az 1848-1849-es szobrai és ernlékművei, de irodalmi és egyházi emlékek is a bosszú ál- dozatai lettek. Csak néhányról, lenniumi a Szűz Mária-szobrot, emlékművet; emlékművet, Rozsnyón lerombolták Rimaszombatból autókra erősített szobrot; Krasznahorkán a Kossuth- közelében a Zoborhegyi többször be mocskolták megrongálták Losoncon nabás munkáját), Nyitra NagysalIón Necpálon emlékoszlopát. Érsekújváron többek között Czuczor Gergely mellszobrát, szobron kívül szétzúzták Nyitrán jelzésszerűen. szabadságharc Lahner a honvéd- György aradi vértanú a Kossuth-szobrot (Holló Bar- ellopták a Széchenyi-meJlszobrot, sodronykötéJleJ kirabolták rántották le a Kossuth- az Andrássy-mauzóleumot; rón megrongálták a Rákóczi-sírboltot; lón megrongálták a 48-as szobrot, Zólyornból, Breznóbányáról Körmöcbányán a II. Rákóczi Ferencet ábrázoló mellszobrokat. 1919 március idusán történt mil- eltávolítása Zbo- ledöntötték, Ig- elvitték A kassai honvédszobor miatt tömegtüntetés tört ki, melyet két halálos áldozatot követelő sortűzzei vertek szét.232 A legnevezetesebb pozsonyi és Pozsony környéki pusztításokra nem az első bevonulás alkalmából, hanem évekkel az új főhatalom rendezkedése !JI Uo. 229. 232 Elpusztitották be- után került sor. a honvédszobrot. Sortüz a Fő-utcán két halottal. Kassai Napló, 1919. március 18., [1)-3. 132 Olay Ferenc említést tesz könyvében a következő pozsonyi emlék- művek sorsáról: - a Kossuth téren lévő Petőfi-szebrot alkotását) 1921 novemberében (Radnai Béla pozsonyi szobrász megcsonkították; ezután a városi tanács, nehogy ugyanaz legyen a sorsa, mint a Mária Terézia-szobornak, szedette és a katonai parancsnokság - Donner szét- istállójában helyeztette el; Rafael Szent Márton-szobrát a régi koronázótemplomba vitték, hogy megóvhassák; - Rigele Alajos Batka János városi levéltárnokról készített mellszob- rát egy éjjel leütötték; - "Az új gimnáziumi templomból zsébet királynét imazsámolyon domborművet, amelyet szintén Riegele készített - a koronázótemplom ragású domborműve eltávolították az Er- I9I2-ben";233 egyik oltáráról hiányzik 1. Ferenc József fafa- - ezt Klofáé saját kezűleg rongálta ábrázoló I92I-ben térdepelve ábrázoló carrarai márvány- nemzetvédelmi meg -, valamint üvegfestmények; Szent Zita szobrát vinni; a déli oldalról az ablakormot miniszter eltűntek I919-ben a magyar királyokat ugyaninnen díszítő koronát el kellett piros üvegre cse- rélték; a főoltáron a koronát vették ki az angyalok kezéből (ezután üres kézzel áll tak ott); - a régi országgyűlés épületének oromzatárólleverték a magyar fa- ragott címert és az emléktáblákat; - a ferencrendi zárdáról elvitték az 1897-es toronyszentelés tábláját, mert megemlékezett emlék- arról is, hogy Ferenc József jelen volt az aktuson. 13-án elvitték a dévényi - 1921. január A Fadrusz-szobor történetét millenniumi Olay részletesen emlékművet. ismerteti. és a szakirodalom alapján a kipécézett monunégy csoportra tagolhatjuk. bár ezek közül kettő-három A sajtóközlemények mentumokat egy lényeges ponton Birodalom, a Monarchia szimbólurnai, főleg a császár-kirá1. Ferenc József ábrázolásai, de szembetűnő példája a Mária Terézia-szobor, kal, amelyek egyben a szlávellenes HJ Az elsőt képezik a Habsburg illetve lyok, elsősorban ugyanennek összekapcsolódik. a mellette lévő magyar osztrák-magyar Olay 1930,235. 133 alakok- összefogás jelké- peiként voltak értelmezhetők. is voltak, lerombolásuk alkotó "csehszlovák" Effélék Csehországban tehát összefüggésben A második Királyság létét és történetét szimbolizáló kes s kissé a "purifikátorok" ni szoborrombolók szlovák tartoztak. Érde- vall, hogy ezek közül kapcsolódott, amelyben ideológia által oly gyűlöletesnek állt szemben - amelynek egyébként a mosta- szellemi elődei részben a vazallusai voltak. A leg- eset talán az 1849 téli branyiszkói lerombolása a "csak" a Magyar emlékművek szabadságharchoz a magyar állam éppen a csehszlovák tartott Habsburg-házzal erkölcsi vagy "történet- csoportba következetlenségére a legtöbb az 1848-1849-es sajátosabb volt az új állam és az azt nemzet önállósulásának filozófiai" legitimációjával. és Szlovákiában volt, Branyiszkónál honvédei hullatták ugyanis vérüket. átkelés emlékművének főleg a magyar A szabadságharcban hadsereg a magyar források szerint a szlovákok elsöprő többsége a magyar állam oldalán harcolt, a császárság mellett csak elenyésző töredéküket gósítani. Az új állam ideológiájában meg forradalmi hagyománynak, a szlovák népi folytonosság írók, költők port a magyar alkotók közül is többen lom és szabadságharc s a 48-as emlékművek emlékeit is "kiiktatták". emlékét megelevenítő tehát a formálódó vák felszabadulási törekvések elnyomói. Eddig csak olyan emlékművekról lyek kizárólag magyarok, szétverésévei összetételénél hivatalos ideológia szerint a szloszóltunk e csoportosításban, osztrákok, belső ellentmondásait. ugyanis magyarországi a "csehszlovák" németek Néppártnak, ban nem is az új államideológia a szabadgondolkodó-klerikális szlovákok ellentéteként ameemlékét veti föl az "állam- A nyitrai Szűz Mária-szobor kormány a város lakosságának fogva még inkább üzent a szlovák ellenzéknek, ka vezette katolikus cso- bár ezen így a 48-as forrada- A negyedik csoport még egyértelműbben alkotó" nemzet 234 A harmadik tárgyaké, a szabadságmozgalmak, tették rombolásával résztvevői voltak - Petőfi Sándor vagy Czuczor Gergely például-, hirdették. lehetett moz- mégis az aulikus szárnyat mint a magyaroknak. sovinizmusa kapott szerepet, inkább ellentét állt mögötte, is megfogalmazódott. a Hlin- Elpusztításá- amely csehek és 234 Egy másik nyitrai műemlék elleni akcióról a Híradó a következő hírt közli: "Nyitrán ledöntötték a Szent lánosszobrot. (Saját tudósitónk jelentése.) Nyitrán f. hó l z-én este a Zobor felől hazatérő nyitrai polgárság elképedve látta, hogy 134 A kortárs kisebb adagokban kapta ezeket az üzeneteket, például Olay Ferenc könyvében találkozunk tan élte meg őket, de ebből aligha vonhatunk hogy nem látta meg a szoborrombolás figyelmeztet nyilvánvaló tendenciáját. Erre a már idézett hír, mely szerint Brau ezredes meg fogja Valószínű, hogya előre látták a párhuzamosan folyó Szudéta-vidéki, déki, valamint a jugoszláviai és a romániai Magukkal a szoborpusztítási hírek formájában szól az eseményről, van, ahol lakonikusan elhelyezett egyik műemlék azért sem érdektelen, tömegszenvedélyre, prágai, kelet-felvi- eseményekből. kapcsán mert rámutat találkozunk; elszigetelt esemévan, ahol glossza közlik a hírt, a Dómban a kegyúr jelentését arra, hogy semmiféle és valószínüleg csak néhány elszánt bűnözőre, azt is, hogy a közösség, eltávolították vagy megsemmisítették, veszedelmek elhárításáért: "A dómtemplomban de templomban a napokban sem volt szervezett ugynevezett S egy- azonosítatlanok szimbólumait a további háborus emlé- hogy valami müvészi munka volna, ettől függetlenül az alapon is megkülönböztetett amelynek nem tehetett semmit az egyik oltárnál ket emeltek, ami nem mondjuk, fölizzított illetve megbízottra. ben azt is látjuk belőle, hogy az elkövetők rendszerint továbbá is közlik. Ez még csak fegyveres osztagok jelenlétére szükség a fényes nappal lezajló módszeres pusztításhoz, veszélyt mindannyian esetekkel a lapban nyekhez kapcsolódó táremléket széttagol- le afféle következtetést, védeni a pozsonyi szobrokat. maradtak, mint ahogy velük; időben kegyeletes tárgy minden, ami ezen kiméle tet érdemel. Ezt a háborus ismeretlen tettesek alaposan 01- megrongálták. a Hid-utcához legközelebbi fahid torkolatánál már egy emberöltő óta állott Szt. János szob or le van döntve. Szent János feje a szoborrólletörve ott feküdt az ut porában. A közeli vámház alkalmazottai azonnal jelentést tettek a nyitrai rendőrkapitányságnak az esetről; széleskörü nyomozás indult meg, de mind ez ideig eredménytelenül. Az egyik kihallgatott tanu vallomásában csak annyit mondott, hogy este negyed tizkor a Zoborra menet látta, hogy előtte közvetlenül a szobor mellett indult meg négyegyenruhás férfi hirtelen s akkor vette észre a ledöntött szobrot. A városban felháborodással tárgyalják az esetet, és a vallásos érzületében sértett nyitrai polgárság megelégedéssel tapasztalja, hogya rendőrkapitányság a legnagyobb eréllyel folytatja a vizsgálatot, habár kevés a remény, hogy az est homályában elkövetett merénylet tetteseit kikutathassák," (Híradó, 1921. április 15.,3.) ő 135 Különösen Ferenc József alakját csonkitották magyar motivumait ról bizonyosat, meg, továbbá a huszárok tördelték le. A dóm sekrestyében hogy kik lehettek a rombolók. nem tudnak ar- A sekrestyés ugy emlé- kezik, hogy a délutáni órákban három ur jelent meg a dómban, a hármuknál mészetesen, mondhat minthogy senki; annyi tény és ez a szomoru, hogy a rombolás esetről következő A templomi Ter- mint a templom megtör- kegyura az értesitést küldötte lapunknak. és egyéb ájtatossági feltünően pusztítónak mind származnak. látni nem látta senki a tetteseket, biztosat nem tént. - A helybeli róm. kath. hitközség, időben botról bot volt. A törések határozottan tárgyaknak kezd megszaporodni. székesegyházunk megcsonkitása ujabb F. hó 13-án e vandál szobor- egyik mellékoltára esett áldozatul, mely Czajkowski Evariszt pápai kamarás, virágvölgyi plébános bőkezüségéből mindössze pár év előtt lett felállitva s tiroli faragványokban bek közt a háboru oltáron emlékét is megörökiti. valószinüleg A vandál pusztitó bottal vagy kalapáccsal kezeit, kit a müvész abban a helyzetben szágot Jézus szent szivének leütötte örökitett felajánlja. Azonkivül töb- ezen az 1. Ferenc József meg, amint az or- letörte egy vágtató magyar huszár kivont kardot tartó karját. A gyanu három uriemberre irányu\' kik kocsival érkeztek a dóm elé s mialatt a sekrestyés a templomot takaritotta szentségtörő a templom munkájukat. megtekintésének dig nem sikerült megállapitani. a rendőrségen bünvádi ürügye alatt elvégezték Gyanu alatt áll egy nő is, kinek kilétét edA hitközség mint a templom Azt, hogy ezeket az eseteket sokan politikával be, a cseh és a szlovák sajtóközlemények temberében a Híradó fordításban hozták összefüggés- is igazoihatták. Minthogy fekély" -től való megtisztításának ennek financiális lyesnek, ha a pozsonyi feltételei vannak, csehszlovák illetve a hely szükségéről 2J5 2J7 értekezik. a cikk azt tartaná bankok gyűjtenék he- össze az ehhez szükséges pénzt. A magyar lap, amely szerint a műemlékek 23' 1920 szep- közli a Slevensky Denník egyik cik- két,236 mely a dévényi várban lévő "Árpád-szoborról':m e "magyar kegyura feljelentést tett'?" rombolása Oltárrombolás a Dómban. Híradó, 1920. február 17.,4. Árpád szobra még áll a dévényi váron. Híradó, 1920. szeprember 22., 4. Az emlékművön lévő szobor voltaképpen nem Árpádot ábrázolta, hanem egy Árpád-kori harcest. l36 "nem egy nemzet sérelme, hanem az egyetemes kultura arculcsapása" a hivatalos tényezőkhöz apellál a barbársággal szemben. Ezzel szemben még híre sincs IV. Károly visszatérési akciójának, amikor újabb magyar emléktáblákat távolítanak el Pozsonyban.:" majd az egy korábbi fejezetben említett októberi rendőri intézkedések és a pozsonyi letartóztatások után a szerkesztőség csak egy pár soros hírt tud beszúrni az Újdonságok rovatba: "A tegnapi délután folyamán lerombolták a millennium alkalmából felállitott és 1897. évben leleplezett Mária Terézia-szobrot. Már csak a megcsonkitott ló áll a talapzaton. Ezt követőleg egy csapat több utcában eltávolitott magyar cégtáblakat'?" Mind az előzmények, mind az akció lefolyása - hogy az állítólagos "spontán" népharag két napig tartott, rendőrkordon védelme alatt -, mind a Jankavics Marcell által forrásmegjelölés nélkül idézett s a pozsonyi legionáriusoktóI származó közlernény"" igazolja az akció tudatos, szándékos, előre megszervezett voltát.": A pozsonyi olasz m Lásd pl.: Eltávolitott márványtáblák. Híradó, 1921. szeprember 27" 4, m Lerombolták a Mária 'Terézia-szebrot. Híradó, 1921. október 27., 5. 2<1) lankovics é, n. L kőt. 119. 241 Olay az egyik dolgozatában így írja le a szob or rombolást: "Csodás véletlen folytán éppen Fadrusz halála napjának évfordulóján, 1921. évi október hó 26-án, szerdán délután szerszámokkal felszereIt légionisták és szokolisták vették körül a szobrot. Először is a szobrot védő és minden télen felállított deszkaburkolatot - amelyet az 1918. évi összeomlás óta óvatosságból nem bontottak le - hordták le, majd a mellékalakok lábait kalapácsokkalleütötték s így a két szobrot lezuhantatták a földre, ahol fejeiket leütötték, Aztán drótköteleket erősítettek a királynő nyakára és tehergépkocsikkal mindaddig rángatták, amíg a szob or kőzépen kettétörve, a földre zuhant. Mikor a királynő feje lezuhant, a tömeg óriási üdvrivalgásban tört ki. Ez a munka estig tartott. Másnap, csütörtökön folytatták s lerántották a ló alakját is, majd a talapzat feliratát olvashatatlanra verték össze. A vandalizmus a hatóságok szemeláttára folyt le s annak megakadályozására semmiféle intézkedés nem történt. Sőt, mi több, a kivonult rendőrség kordont vont és a nézőközönség megbotránkozása ellen a legnagyobb szigorral lépett fel s arra ügyelt, nehogy a törmelékekből valaki is magához vehessen egy darabkát. De arra is éberen vigyáztak. hogy fényképfelvételeket ne csinál hasson valaki. Azonban - mint Sir Robert Donald "The Tragedy of Trianon« (London, 1928, Butterworth) című munkájában (124-125, lap) írja - egy járókelő mégis fényképfelvételeket készített, amit észre is vettek és letartóztatták. Amikor a rendőrtiszt elé vezették, felfedte kilétét: a pozsonyi olasz konzul volt! (Állítólag ez a 4-5 felvétel egyes külföldi képeslapokban is megjelent.) A második napon a csehek még további tanujelét is adták nyugati műveltségük- 137 konzul jóvoltából fényképsorozat örökíti meg a rombolást őrség a civileket nem engedte fényképezni, verzió szerint a kordon szállásáról, a Lafranconi-házból, egy másik szerint túlsó oldaláról tudott képeket készíteni). Az elpusztított emlékművek, szövetségi Ligák 1922. április így a Mária Terézia-szobor 18-2l-i is szóba került; Szüllő értekezletén a revánspolitika müncheni ügye a Nép- kisebbségvédelmi Géza beszélt ott róluk (is) mint megnyilvánulásairól. Természetesen december (a csend- a konzul viszont az egyik 242 helyi szinten is tárgyalták az ügyet. A Híradó 1921. 13-án közli az egy nappal korábbi városi közgyűlés anyagát, ahol is a szociáldemokraták lált az internálások részéről Chrobaschinsky és a szoborrombolások kel ekkor ismét azonosuló szocdemek János interpel- ügyében. álláspontját A városi érdek- többek között így foglalta össze: "A mozgósítás gükben idejében a cégek magyar bizonyos vandálmódra legtökéletesebb türelmetlenséleszakitották. hivatott hatóságok szemeláttá- Fadrusz pozsonyi születésü szobrásznak müvét: a Mária Terézia-szebrot dor szobrát is. Végezetül a rendőrség állampolgárok, nemzeti nyelvü feliratait és cimtábláit Fényes nappal és a rendet fenntartani ra ledöntötték elemek olyan polgárokat és lehordták Petőfi Sán- azzal az ürüggyel, hogy magyar utasitott ki, akik már hosszu évek óta helybeli lakósok. Mi, szociáldemokraták, rácia védelmezői, mint a munkásság ünnepiesen mények és terroresetek tiltakozunk képviselői és a demok- mindezen ellen, mert ily módon bele a kiolthatatlan nemzeti gyülöletet, amely minden den nemzetiséggel szemben kiváló türelmet A legfontosabb monumentumok után a közoktatásügyi sága felhívást bocsátott 242 24.1 244 minisztérium cselekoltják időben és min- tanusított'?" elpusztítása, illetve és a műernlékek közre cseh-szlovák brutális olyan lakósságba sajtóiroda eltávolítása kormánybiztosútján.i" amely- nek, mert nyilvánosan ünnepelték a képrombolók vad hordáját." (Olay 1931, 4-5.) A kisebbségi kérdés a müncheni konferencián. Híradó, 1922. május 21., 2-3. Városi közgyülés. Első nap - A kereszényszociálista párti bizottsági tagok nem vesznek részt a közgyülésen. Híradó, 1921. december 13.,3. A müemlékek, régi jelvények, szobrok megrongálása és eltávolitása ellen. A kőz- 138 ben hivatkozik azokra a friss követelésekre, chia "emblemé" -jeinek mütárgyakat eltávolítása meghagyták ilyen emblemé arra, hogy a számításba jelképei", már eltávolították. hanem a házak homlokzataira zattal megbonthatatlan tervezve egészet alkotnak:' már csak Csehszlovákiában él ("sajnos"), például "az egyesült Olaszország jöhető tárgyakat, emblerné-jeit. Ellenkezőleg, jelen között fennálló müvészi szempontból nézve is jelentőséggel (komponálva) volna a volt egyházi állam ezek dokumentálják a legjobban a mult és A megoldás okokból nem lehet eltávolítani zsonyi ítélőtábla homlokzatáról műernlékként szimbólumaként) tehát egyszerűen kell értelmezni. őket - mint például a poaz új főhatalom győzelmi Egyébként pedig "egyáltalában vagy megrongáljon. méletlenség berben ellenszenvet bizonyitéka. Tömegdemonstrációkra, már senkinek egyéninek álcázott merengő, morfondírozó akciókra a ki- a további- évfolyamának egyik ja- cikk számol be arról, hogy nem tűnik föl, ha egy-egy emléktáblát az újságírónak hanem Minden müértő em- fog kelteni az ilyen alkotások megsemmisítése" akban nincs szükség tehát. A lap következő nuári számában Az ilyen ernblemé-ek nem hazafias cselekedet, és a müérzék hiányának sen- lévő mü- kinek sem áll jogában, hogy állami vagy magántulajdonban stb. megsemmisitése az, emlékeket, ha épü- -, nem a régi állam uralmi jeleként, (s értelemszerűen emlékeket megsemmisitsen rajta; így a pápai államfő székhe- hogy meg kell fordítani a távcsövet. A fönnmaradt letszerkezeti és a homlok- máshol túljutottak uralkodója különbséget" bír- Egyébként is, ez a probléma lyén telepedett le anélkül, hogy eltávolittatta s szobrok értékes kibocsátó "Ma már csak néhány maradt meg, amelyek nemcsak nak, mert azokba bele vannak hanem "mint azok nem voltak mások, "mint az osztrák, magyar vagy Habsburg-elnyomás értékesek, célja a monar- eredeti helyükön". A közleményt két szerv ismét hivatkozik amennyiben amelyek - már amelyeket eltüntetnek, még sem. A cikk szerzője maga is tudja, hogy beszámoló- jával elkésett, de most szólnia kell arról, amire fölhívták a figyelmét. A Szél utcából eltúnt Jókai Mór emléktáblája - az író diákként, 1835 és 1837 között lakott ott, a táblát utóbb a Toldy Kör "illesztette a falba". Az Apácapályán levették oktatásügyi minisztérium a Petőfi-emléktáblát az egykori Blaskovits- és a müemlékek kormánybiztosságának adó, 1921. november 19.,3. 139 felhivása. Hír- házról, ahol a költő 1843-ban lakott, amikor Pozsonyban Országgyűlési Tudósításokat. az 1849-es megtorlások (az egyébként Szintén az Apácapályáról idején vértanúhalált német származású halt evangélikus lelkész, alapján" vagy azért vitték-e el a táblákat, mert valaki így akarta megvédeni őket, "ugy az egyik, mint a másik ok egyaránt bizonyit ja, hogy ama uralkodó nek bünéüllegfeljebb az és nyelvű) Rázgha Pál ernléktáblá- ját. Mindegy, hogy "valamely rendelet méli és tiszteli meg a multnak másolta eltávolították felfogás nem ki- szellemi és lelki nagyságait sem, akik- azt tudják felróni, hogy elválaszthatatlanul forr- tak össze a magyarság lelkivilágával''?" 1922 júniusában egy rövid hírnek is csak a részeként lehetett olvas- ni a lapban az információt, hogy még április folyamán a Csallóközben több Mária- és Mária Magdolna-szebrot aPrager teseket: a rongálásokat l4S 2,6 csonkítottak Tagblatt alapján közölte, hogy a csendőrség három csehországi Eltünt emléktáblák. Híradó, 1922. január 8., 4. Vegyes hirek. Híradó, 1922. június 14.,3. 140 meg. A Híradó kiderítette távírdaszereJő a tet- követte eU 46 I s k o lá k , e g y e te m " A s z lo v á k k o r m á n y n e m ré g is k o la é s le á n y g im n á z iu m é p ü le tb e n é p ü le té t lá n a k , k e lle tt f o ly ta tn i. is e lr e k v ir á ltá k . f ő g im n á z iu m b a n konyhából A te g n a p i sőt m ég A ta n itá s u ta lta k m e g k e ll je g y e z n ü n k , hogy m eg, - a z id e ig le n e s e m litjü k á lla m i a h á b o rú e lh e ly e z é s m in d ig d é lu tá n o n k é n t a z is k o b e lü l ki a k a th . egy szobából ig a z g a tó és c s a lá d ja n e m tö r té n t ig é n y b e 6 gondosko- v é te lé v e I a z if - a la tt s z e r z e tt a ta n u lá s i é p e n e le g e t s z e n v e d te k e l k e lle n e k e r ü ln i f ő r e á lis k o la s z e r in t m e g a d o lg o t, d e m á r m o s t a z is k o la i é p ü le te k - m á s is k o la i is 4 8 ó r á n K á r o ly e g y á lta lá b a n m e rt m e g y . A le f o ly t ö t é v s o r á n m in d e n k é p kezdve k i. ( B itte r a d á s . - E g y e lő r e c s a k e g é s z r ö v id e n s z e r in t az u ta s itá s a f o g f o ly n i. A z is k o la ig a z g a tó já n a k á lló la k á s t k á r o s its á k napon m o s ta n tó l á lla m i f e ls ő le á n y - a z o k ta tá s t a h á z m e s te r n e k ta g b ó l á ll.) A h á z m e s te r c s a lá d r ó l jú s á g o t a pozsonyi úgy, hogy A z e ljá r ó tis z tv is e lő a z ig a z g a tó n a k , k e ll k ö ltö z k ö d n ie . e lr e k v ir á lta é p ü le té t ta p a s z ta la to k e re d m é n y ro v á sá ra m á r is k o lá in k a z ily e n , a z if ju s á g é r d e k e ib e s ig y b e le ü tk ö z ő in té z k e d é s e k e t.? " A z 1 9 1 8 -1 9 1 9 -e s ta n é v e t la b e z á r á s o k , m a jd a m e g s z á llá s b o n y o d a lm a i, e lő b b a s p a n y o ln á th a já r v á n y a szénszünet p é ld á u l m á n y - m e g n y ila tk o z á s o k b ó l r iu m á llá s f o g la lá s a ib ó l tű n t v o ln a a f ő h a ta lo m v á ltá s 247 a lá b b h iv a tk o z o tt R e k v ir á ljá k a z is k o lá k a t. m eg, is k o - k ö v e tk e z te k te ljh a ta lm ú A z a k o rr n in is z té - - é s p e r s z e e z e k n é lk ü l is lo g ik u s n a k té n y é b ő l> , h o g y a z o k ta tá s ü g y b e a z ú j ta n é v k e z d e té tő l ta n u lm á n y a Híradó, m ia tti e z u tá n a z é p ü le tr e k v ir á lá s o k . é s a s z lo v e n s z k ó i is k id e r ü lt té b e n d ö n tő v á lto z á s k ö v e tk e z ik G y u la s z a k íto tta s z e r in t 1 9 1 9 . m á r c iu s 6 ., 5 . 141 sz e rk e z e - f o g v a . ( P o p é ly S z lo v e n s z k ó is k o lá in a k n a g y ré sz é t m á r a z 1 9 1 8 -1 9 1 9 -e s e z in k á b b h e ly i a s z lo v á k v o n a tk o z á s a i ta lá ltu n k h e tő .) o ly a n a d a to k a t, tis z tá b a n hogy az R áadásul lá já t is á tv e tte é s ip a r k a m a r a " g y ü jte m é n y e it le p e c s é te lté k ': z so n y v á ro sa , te h á t jo g g a l m e g fo g m a ra d n i r e m é lh e tté k , n y á ro n re n d e z é sé n e k e lju tta to tt zsupán nem m in d v é g ig ő a z o k ta tá s ig a z s á g o s f e lé , s s z a v á t a d ta a p o z s o n y ia k n a k , 24X A p o z s o n y i f e ls ő k e r e s k e d e lm i 24Y A z is k o la ü g y ig a z s á g o s r e n d e z é s e é r t. tá r s a s á g i e ln ö k é s a c s e h - s z lo v á k e ln ö k h ö z v á ro su n k a z e lm eg- é r d e k e it ig a z á n s z o l- e g y h á z k e r ü le t g y a k o r ló k é p v is e lte Z och a k o rm á n y é s k ö z é p is k o la i 1 9 1 9 . a u g u s z tu s 142 Híradó, is - tó iá s a , 1 4 .,2 . P o z s o n y v á r o s f e lte r je s z té s e M a s a r y k k o rm á n y h o z . ne- A H ír a d ó - é s a k ö lc s ö n ö s e v a n g é lik u s Híradó, to v á b b m é r le g e lé s e , h o g y a n é p is k o la i is k o la ü g y e . le g a lá b b r id e g e lő té r b e p á rh u z a m o sa n jo g o s ig é n y e it Po- é s m é ltá n y o s s z e r in t é s ta p in ta to s a n y u g a ti a k is e b b s é g e k benne a k ö z tá r s a s á g i a v e z é r e lv , h a a z u j á lla m s k é t f u n k c ió já t m e lle tt "A pozsonyi is s o r k e r ü lt. b ö lc s á th id a lá s a is k o - te r v e z ik , s a já t in té z e tü k a z u j h e ly z e tn e k A z id ő k ö z b e n v á la s z to tt hogy m a g á n tu la jd o n b a n k e r ü le t is h o z z á já r u lta k . a v á ro sn a k gondos á lla m i is k o - n a p ila p , a la k ítá s á t is e r r e a p e llá l: " N é z e tü n k v is z o n y o k le g y e n a k a r ju k '? " püspökévé m eg lá ts z ó é r d e k e k n e k é r té s k e ll, h o g y a nem h o g y g y e r m e k e ik e t m agának re n d e z é sé n é l a fe n n fo rg ó le n té te s e k n e k g á ln i c ik k je le n t v a g y e lk ü lö n í- a m agyar a k a m a ra i a z e g y h á z i is k o lá k r a m ó d já r ó l, f e l te r je s z té s e k o la ü g y é n e k hanem tö b b o k ta tá s á t s e m je le n t f e ls ő k e r e s k e d e lm i hogy ez az o ly a n m ó d o n , s nem a z ú j ta n é v . e z a z is k o la é s p é n z in té z e te i v e lh e s s é k .? " H a m a r o s a n ban noha é s m ű k ö d te té s é h e z p o lg á r a i közös ta n n y e lv ű v é s z lo v á k a k ö z tá r s a s á g o t a n y a n y e lv i h a m a ro sa n k e r e s k e d e lm i n y e r- s z ö v e g e k e t, m a jd 1 4 - é n a d ja h ír ü l a k a r h a ta lo m , v e tté k a r r ó l, h o g y é r d e k lő d é s e kép é s a u g u s z tu s b a n A u g u s z tu s v a n , lé tr e h o z á s á h o z é s é rv é n y e s nem n y e lv ű o k ta tá s jö v ő b e li k is e b b s é g e k k e z d ő d ik de a f o ly a m a t k o lle k c ió ib a n h iv a ta lo s m é g jú liu s b a n in f o r m á c ió a z ú j h a ta lo m m ár a pozsonyi á lta lá n o s m in ő s ítő m e ly é p ü le te k b e n is k ite r je d t. k u ta to tt s o k a n k o m o ly a n ú j n e m z e ti é rd e m i te tt k e r e te k b e n , " c s e h s z lo v á k o s íto ttá k " , le h e t é r v é n y e s ; v o lt a " c s e h s z lo v á k " f o g já k . A z o n b a n m e g s e m m ily e n s z ü lő k m e ly e k b ő l m in ta á lla m n a k f e lté te le z té k , k o r lá to z n i á lta lu n k d e v a ló sz ín ű le g d e m o k r a tik u s ta n é v b e n te le p ü lé s e k r e r ó l a H ír a d ó M in d e n k i p r im á tu s á v a l, lá k r a tö b b s é g ű 1 9 1 9 . a u g u s z tu s köz- I S ., 2 . m agyar és ném et v ir á lt k e r e s k e d e lm i A H ír a d ó bom ba. is k o la k ü ld ö tts é g é t a u g u s z tu s A z e ls ő "P ozsony c ik k v á ro s 2 3 -i S ro b á r ta n á c s a " k iu ta s íto tta k le n k ib o c s á to tt m in is z te r i n y e ir ő l szám ol és m ás ta n á r o k n a k , n é lk ü l a rra , h o g y ta r to z ta k - e a te g n a p i A k ö r ü lm é n y e k b ő l le v e le t k ü ld te k nem csak te r ü le té n s m in d a z t is je le n te tte , k e lle tt k ik ö ltö z n ie L á s d p l.: A z is k o la ü g y Híradó, 1 9 1 9 . a u g u s z tu s k iu ta s ítá s a tö b b 252 a S z lo v á k E z e g y sz e r- száz n a k m e g a d ja , a k ik a h a tá r a i k ö z é ik ta tta , h o g y a z á lla m p o lg á r s á g h e ly z e t Z och S am u püspök, - P o z s o n y v á r o s f e lte r jé s z té s e S r o - lé n y e g e a z , h o g y a C s e h s z lo v á k k e r ü lő te r ü le te n sz e rz ő d é s é ln e k , u tó b b v is z o n t tö r v é n y b e n in c s e n m á r c s a k a z o k á lla m p o lg á r s á g á t v a la m e ly ik te le p ü lé s é n k ö z sé g í g a r a n tá lta , v o lta k h o n o s a k . m a g y a r tö r v é n y s z e r in t a h e ly i ille tő s é g m in d a z o k n a k já r t, a k ő z sé - A c s e h s z lo v á k tö r v é n y v is z o n t c s a k a z o k ille tő s é g é t is m e r te e l, a k ik b e je g y e z te tté k m agukat a k ö z s é g i n é v je g y z é k b e . tö b b tíz e z e r la k o s a f ö lö tt in g o tt a h o n ta la n s á g 252 K őz- m in d a z o k - a k ik n é g y é v e a m e g a d o tt h e ly e n é lte k é s e g y a lk a lo m m a l h o z z á já r u lta k g i a d ó te r h e k h e z . po- e lle n . A p o z s o n y i s z o c iá ld e m o k r a - n e m ille ti m e g a z o k a t, a k ik n e k a k ik 1 9 1 0 e lő tt is a z e lc s a to lt te r ü le te k A z id e v á g ó k o r á b b i c s a lá d n a k a pozsonyi k ö te le z e tts é g e t v á lla lt, h o g y a z á lla m p o lg á r s á g o t A tr ia n o n i v is e li. e lb o c s á tó 1 9 1 9 . a u g u s z tu s 2 3 ., 2 . A z ille tő s é g i jo g g a l k a p c s o la to s p r o c e d ú r á k ille tő s é g ü k . h a s o n ló á lta lá b a n e n e g iá já t a s z lo v á k te r ü le te n . te ljh a ta lm u a lá ir á s á t é s ta n ító k n a k :' a la tt v a ló s z o l- 1 0 ., 3 - 4 . Híradó, tá r s a s á g n e m z e tk ö z i hogy szó- n é v re ta r ta lm a z tá k , te r ű le té n n y o m ta to tt) nap T u s a r m in is z te r e ln ö k h ö z b á r m in is z te r h e z . a ta n s z e m é ly z e té - a p o z s o n y i is k o lá k jö v ő jé r ő l é s a p o litik a i h e ly z e tr ő l. A n e m s z lo v e n s z k ó i ille tő s é g ü e k rá k m e m o ra n d u m a - te k in te t f o ly a m á n hanem A m in d e n re n d e z é se ; z s o n y i z s u p á n n y ila tk o z a ta 25\ néhány a la k á s á b ó l. nap v a ló s z in ü , ta n á r o k n a k hogy k ö z é p is k o la i d r ., a S z lo v e n s z k ó de e l- e g y e te m i, is k o lá k n a k a P ozsonyban, m üködő a pedagógusok k ö v e tk e z r n é - k ö z tá r s a s á g L ő r in c is sa já tk e z ű k ö v e tk e z te tv e o rsz á g 2 '" S ro b á r nem két a m e ly e t b e , a z ille tő s é g i a z t a z é r te s ité s t ő k e t a c s e h - s z lo v á k (h a a d o tt é s ta n itó n ő k n e k é s te g n a p e \ő tti a m e ly e k ro b b a n t is m e r te ti, é s k ö z v e tle n m üködö ta n itó k n a k k é z b e s ite tte k , A z é r te s ité s e k m in is z te r é n e k e g y sz e rre A m á s ik á lla m i v a g y f e le k e z e ti h o g y e lb o c s á to ttá k g á la tb ó l. é rd e k é b e n ." : d o k u m e n tu m r ó l v a la m in t - ló r e n d e le te k e t a z tá n m in is z te r h e z be: "A P ozsonyban á lta l e lr e k - is f o g a d ta . szám ában f ő le g a z t a d o k u m e n tu m o t jo g h iá n y á b a n hez m e g r n a r a d .! " A k a to n a s á g n y e lv ű o k ta tá s A ta n á r o k é s ta n itó k m o n d á s á t. Híradó, e lb o c s á tá s a . E m ia tt a z tá n S z lo v e n s z k ó b á r d ja . Z och S am u pozsonyi 1 9 1 9 . a u g u s z tu s 2 3 ., 2 . 143 zsupán b e n y u jto tta le - pacifikálására szánó zsupán a miniszteri döntést tarthatatlannak minősítette, és beadta lemondását. Ezt a miniszter távollétében Stodola Kornél kormány tanácsosnak hozta a tudomására. Pozsonyba elfogadta Zoch lemondását. szerveztek, sokan nyilvánították ratásukat, elnökhöz, Srobár hazatérve A városban tiltakozóakciókat ki a lemondott zs upán iránti szolida- majd a városból küldöttség indult illetve a prágai szakminisztériumba; Masaryk köztársasági ebben a küldöttség- ben a közgyűlésen kívül képviseltette magát az iskolaügyi bizottság, az egyházak, az egyetemi ifjúság, a szlovenszkói Zsidó Népszövetség, de például a Pozsonyi 1. Takarékpénztár án jutott a köztársasági tudósításban is. A küldöttség szeptember 8- elnök elé. Erről a magyar napilap négyoldalas számolt be. 253 Lássuk ennek egyik tanulságos részletét: "A beszéd [Langer Alajos tanácstag, vezérszónok beszéde] után az elnök egy lépéssei közelebb jön a küldöttséghez és ahelyett, hogy beszédet mondana (a Prager Tagblatt nem helyesen irja le a fogadást) végtelen közvetlenséggel tanácskozni kezd a küldöttséggel. Ezek az első szavai: - Hát mi is az önök kivánsága? Langer: A mi kivánságunk, hogy legalább egy évig maradjon minden a régiben, ezalatt oldassék meg az iskolakérdés ugy, hogya magyar és a német iskolák maradjanak meg és kellő számu szlovák is- kola állittassék fel. Kérjük, hogy az egyetemünkön a régi orvosainkat tartsák meg. Ehez hozzáfűzöm még, hogy a kormány szabaditsa fel az összes iskolákat, melyek most kaszárnya célokra szolgálnak és adja vissza eredeti céljuknak, annál is inkább, mert a katonaság elhelyezésére elegendő helyiség van a tulsó oldalon [LigetfalubanJ, közben szintén megszállottak. melyet idő- Az elnök: Abban egyet értek önökkel, hogy az iskola a gyermekeké. De itt Prágában ugyanugy van, itt is sok iskolát vett el a katonaság. Amit lehet, el fogok követni. És most a fökérdés' Átmenetnek kell lenni! (Éljenzés) Ami az egyetemet illeti, ha a tanár urak fizetést kapnak, ugy tanitsanak is! (Ugy van!) Nem lehet az embereket az utcára kitenni. Ezt már politikai okok is így kivánják. Srobár miniszter 253 urral még A pozsonyi nagy küldöttség Prágában.FEDCBA H í r a d ó , különszám, 1919. szeptember 9., [1]-4. 144 nem beszéltem ez ügyben, de ugy tudom, hogy ma Prágában van, meg fogom vele ezt beszélni. - A jogi fakultás egyelőre megmarad. Hogy meddig, azt nem tu- dom. Frühwald [István] orvostanhallgató: És az orvosi fakultás? Az elnök: Mennyi hallgatója van annak? Frühwald: Legalább 300 hallgató volna, ennyi már bíztos.?" Masaryk elnök, ez talán ismert tény, az év novemberében intette Szlovenszkó Csehszlovákiának teljhatalmú miniszterét, a külföldi megítéléséhez núsítson mértékletességet levélben hogy vegye figyelembe kapcsolódó érdekeit, és ta- mind a Szlovenszkóról történő kiutasítások, mind az iskolák "csehszlovákosítása" terén; e vonatkozásban a fokozatosság alkalmazását kérte.i" Popély Gyula hivatkozott tanulmánya szerint a Pozsonyi Magyar Királyi Állami Felső Leányiskola és Leánygimnázium 1919. május 1-jén vált "csehszlovák" Királyi Katolikus Főgimnáziumot reálgimnáziummá változtatták, tannyelvűvé. A Pozsonyi szintén májustóI csehszlovák állami 1919 novemberétől azonban engedé- lyezték a magyar tagozatot a "kifutók" számára; az első évfolyamban már nem nyílt magyar osztály. A volt Pozsonyi Magyar Királyi Állami Főreáliskolából - júliusban vették át - csehszlovák állami reáliskola lett, egy magyar-német a magyar tagozatok nyi Ágostai Hitvallású 1919 novemberétől csonka tagozattal. E két utóbbi iskolában népesebbek voltak a törzsosztályoknál. Evangélikus A Pozso- Líceum még megmaradhatott.i'" első évfolyamán egy német nyelvű osztály nyílt. Megmaradt továbbá a Pozsonyi Szent Orsolya-rendi Elemi és Polgári Tanítóképző Intézet."? Római Katolikus Visszatérve a leköszönt zsupánhoz: a Híradó két olyan nyilatkozatát is átvette szlovák lapokból, amelyekkel döntését indokolta. Az elsőben az evangélikus s a "csehszlovák" püspök keményen nemzet harmóniáját bírálta a prágai centralizmust, veszélyeztető jelenségeket tett szóvá: "A mérték már igazán megtelt. Ami a Szlovenszkón történik, az minden határt felülmul. A helyzet olyan feszült, hogy ha rövid időn 254 255 256 257 Uo. 2. Popély 1998,14-15. Az 1922/1923-as tanév befejezéséig. Popély 1998, lD-Il. 145 belül nem történik javulás, készen kell lennünk a legrosszabbra is. A Szlovenszkón a viszonyokat nem ismerő nép garázdálkodik és ugy látszik, mintha nem volna hatalom, amely ellenük fellépni merne. Ennek az a következménye, hithü szlovák rétegekben hogy a csehek ellen terjed a gyülölet, hogy ellenséges jelek mutatkoznak minden ellen, ami cseh és azoknak a jó és ideális cseh munkaerőknek, akiknek végte- len hálával tartozunk, kell a gyalázatot türniök és gyülöletet viselniök azokért, akik Szlovenszkót gyarmatnak tekintik,"?" A másik nyilatkozat - pontosabban viszontválasz egy bírálatra - a nemzeti becsület és az államérdek védelmében iródott, s konkrétan a magyar (és ném et) iskolák ügyéhez kapcsolódott: gyarok álláspontján bizonyos dolgokat megigértek hazudozónak "Hogy az iskolaügyi kérdésben a ma- állottam - ezt azért tettem, mert a magyaroknak beállitani; s a köztársasági hogy az evangélikus elnököt nem akartam egyház autonóm jogát védtem az iskolaügyben, - ez azért történt, mert ezt az ev. egyháznak miniszteri rendelet biztosítja: és hogy végül az elbocsátott tanárok ügyében is el akartam valamit érni, - ezt természetesnek tartottam, hogyha tisztességes emberek és államunknak polgárai; az államnak pedig a kötelessége minden polgárnak az exisztenciáját biztositani.é" A megszállás idején Pozsonyban két felsőfokú iskola működőtt, az Erzsébet Tudományegyetem alatt álló teológiai akadérnia.P" némíttatását; 1919-ben a SeIrnecbányai Erdészeti Főiskolához, felsőoktatási karához, lóan áttelepült és a evangélikus egyház felügyelete Ez utóbbi nem várta be hatósági elMagyar Királyi Bányászati és illetve az Eperjesi Evangélikus Kollégium két a teológiai és a jogtudományi karhoz hason- Magyarországra, és november végétől az átmenekült eperjesi teológiai karral összevonva folytatta működését. Később az összevont intézetet Sopronba telepítették át, ahol a közben Pécsen újjászervezett pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem hittudományi karát "" Zoch Samu - a cseh nyilvánossághoz.FEDCBA H í r a d ó , 1919. augusztus 27., [l.l 2;' Zoch Samu püspök polémiája a .Slovensky Dennik" -kel. H í r a d ó , 1919. október 18.,2-3. Zoch püspök nem tér ki arra, hogy az iskolák "csehszlovákosításának" legkíméletlenebb irányítói és végrehajtói, a teljhatalmú miniszter, illetve Anton Stefánek iskolaügyi referens nem csehek, hanem szlovákok voltak. 21.' Ez utóbbi történetéhez lásd Fukári 2003, 85-99. 146 képezték.e" nA magyarhoni evangélikus teológiai akadémia pozsonyi romjain 1919. október 20-án felállították a Szlovák evangélikus teológiai akadérniát, amelyet később főiskolává, még később hittudományi fakultássá szerveztek át:'262 A friss alapítású Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudománykara 1914-1915-ben kezdte meg egyetem állam- és jogtudományi rnűködését, 1918 márciusában a bölcsészettudományi, ősszel pedig az orvostudományi karon is megkezdődött természettudományi állapotában és mezőgazdasági volt a csehek bevonulása az oktatás; a matematikai- összevont kar még a szervezés idején. Zoch zsupán még 1919. január 6-án közölte Pol ner Ödön rektorral, hogy az egyetem ettől az időponttói kedődően a csehszlovák állam tulajdona, de a tanévet még be lehet fejezni a régi keretek között. Polner - s utóbb a tanári kar - arra hivatkozva tiltakozott döntéséig a Csehszlovák A tanárok e kérdésben az eljárás ellen, hogy a békekonferencia Köztársaságot az átvétel joga nem illeti meg. elfoglalt álláspontja egyébként már koráb- ban is nyilvánvaló volt: az egyetem a megszállás előtt önálló kiadványban kötelezte el magát Magyarország integritása mellett. A röpirat a dinasztikus és a modern nacionalista elméletekkel és az országnak az utóbbiak nevében szentesítendő szétdarabolásával szemben - bár a nemzetiségi elv korrekciós szerepét, illetőleg jelentőségét - többek között gazdaságföldrajzi ben létesítendő új közép-európai elvekre hivatkozott; elismerte az ezek ellené- határok a szerzők szerint nem alkal- masak a kérdés végleges rendezésére - amennyiben az egyébként is bizonytalan etnikai határok lépnek életbe, folyamatosan kísérteni fog P r o m e m o r i a főcímmel megjelent dokumenaz új háború veszélye. AFEDCBA tumban ez is olvasható: "Ha a békekonferencia szentesitené a nemzetiségi elvet, akkor ter- mészetes, hogy ezt az elvet mint általános érvényűt nemcsak azokra az államokra kellene alkalmazni, amelyek legyőzöttekként szerepelnek, hanem azokra is, amelyek győztesek. Hiszen azok a jog, igazság és népek szabadsága az eszméknek 261 'ó' nevében léptek fel, kétségtelen tehát, hogyha ezeknek a nevében és az állandó béke lehetősége céljából kell az A Csehszlovákiához került volt magyar felsőoktatási földolgozza Popély 2005, ll-46. Fukári 2003, 98. 147 intézetek sorsát részletesen új államalakulásoknak a nemzetiségi elv alapján megtörténnie. akkor ezeket az eszméket és következményeiket el kell fogadniok magukkal szemben is s ha ezt nem teszik akkor az igazság és szabadság hangoztatása csak képmutató frázis volt s akkor nem jogért, igazságért és szabadságért kűzdöttek, hanem csak az erőszak és a hatalom érvényesüléseért, amelynek ledöntését hirdették'?" Egy korábbi fejezetben már volt szó arról, hogy az egyetemi tanárok megtagadták a részvételt a "szlovák korrnány'' bevonulásának napján rendezett "népünnepélyen", amit aztán az egyetem ideiglenes bezárása, több tanár rendőri felügyelet alá helyezése és Polner Ödönnek a ferencesek kolostorába való internálás a követett, s hogy ez a folyamat hogyan vezetett a február l2-i vérengzéshez. Minthogy azonban Zoch zsupán nagy súlyt helyezett a legitimációra, a szlovák kormánynak a magyarok és németek által történő elismerésére, s mert az új közhatalomnak további tervei voltak a meglévő egyetemmel - arra akarták alapozni a cseh vagy szlovák nyelvű egyetemet is -, a minisztérium engedélyezte az egyetem február l8-án történő újbóli megnyitását, de az élére az elszlávosítás elvégzésének feladatával megbízott kormánybiztost neveztek ki.261 A továbbiakban a tanári karnak semmilyen biztos információ nem állt rendelkezésére arról, hogy az egyetemet megszüntetik-e, s ha igen, mikor, illetve hogy az vegyes tannyelvűvé vagy ellenkezőleg, cseh, avagy szlovák nyelvűvé fog-e alakíttatni. Az ezzel kapcsolatos bizonytalanság a Híradó több közleményében is hangot kap, a városi tanács is foglalkozott vele, s Prágában is érvelni próbált a magyar felsőfokú képzés mellett. Zoch kapott is ígéreteket. A bizonytalanság állapotá-FEDCBA 26) 26' P ro H u n g a r ia . M agyarország ig a z s á g a . Szózat a b é k e k o n je r e n c iá h o z ... 1918, 15-16. A magyarul, franciául és angolul megjelent röpirat előszavát az alábbiak rektora, a közjegyezték: dr. Pol ner Ödön, a pozsonyi magyar tudományegyetem jog és a politika tanára; dr. Kováts Ferenc, a jog- és államtudományi kar dékánja, a közgazdaságtan tanára; dr. Hodinka Antal, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar dékánja, a történelem tanára; dr. Princz Gyula, a pozsonyi magyar tudományegyetemen a földrajz tanára; dr. Lukinich Imre, a pozsonyi magyar tudományegyetemen a történelem tanára. Ma újból megnyitják a pozsonyi tudományegyetemel. (Jehlicska Ferenc, az egyetem kormánybiztosa) H í r a d ó , 1919. február 18., [5.] (Az általam tanulmányozott [egyébként csonka) számon itt hiányzik az oldalszámozás.) 148 nak megszüntetése céljából mindazonáltal 1919 májusában Polner . Ödön vetésével az egyetem küldöttsége Prágába utazott, ahol Masaryk kihallgatáson fogadta őket. A fogadásra május 27-én délelőtt került sor, és itt Polner - számolva a megszállás véglegességévei is és hivatkozva az új államhoz kerülő nagyszámú magyar kisebbségre - azt kérte, hogy az egyetem "a jövőre" is megmaradhasson, a jelen állapot fenntartassék, átszervezés esetén pedig az egyetem véleménye is meghallgattassék. Masaryk ekkor (is) kitérő, de a magyarok által pozitívnak is értékelhető választ adott: ha majd eldől, hogy mennyi magyar kerül Csehszlovákiához (tehát hogy pontosan hol lesz az államhatár), megszületik a döntés, hogy fönn lehet-e tartani a magyar egyetemet. Addig pedig megmarad az átmeneti állapot; senki se tartson attól, hogy az intézményt egyik pillanatról a másikra meg fogják szüntetní.i" Emlékezzünk, a szeptemberi iskolaügyi deputáció is hasonló válaszokat kapott az elnöktől; ekkor már bizonyos volt, hogy az egyetem nem marad fönn, de valószínűnek látszott, hogy a jogi és az orvostudományi kar zavartalan működése az átmenet né- hány éve során biztosítva lesz. Végül pontosan az a helyzet következett be, amelyet Masaryk (és Habermann közoktatásügyi államtitkár) váltig tagadott. Júliusban közzétették sét kimondó a pozsonyi állami egyetem létesíté- törvényt; Szlovenszkó teljhatalmú minisztere szeptember 18-án már arról beszélt a parlamentben, hogy Európában tartanak minoritás" fönn egyetemet egy "kicsinyke sehol sem számára.l" négy nap múlva pedig az állam az egyetemet a nemzetközi jog megsértésére hivatkozó Fenyvessy Béla rektor tiltakozásának dacára lefoglalta. A tanárok egy része önként távozott az országból, de volt, akit kiutasítottak, Kiss Albert dékánt, Lukinich Imrét és Tukát pedig - mint már utaltunk rá - 1920 áprilisában letartóztatták és Illavára szállították (majd hetek múltán tárgyalás nélkül hazaengedték Az egyetem felszámolásával őket). párhuzamosan önállósították annak jog- és államtudományi karát, amellyel az állam megkötötte az elmélehetővé tevő megállapodást. letileg még három tanévnyi műkődést 265 266 A pozsonyi tudományegyetem küldöttsége Prágában. Masaryk csehszlovák köztársasági elnök nyilatkozata a pozsonyi magyar egyetem jövőjéről.FEDCBA H ír a d ó , 1 9 1 9 . május 29., 3. Idézi Popély 2005, 29. 149 (A jogi karnak adott haladék magyarázata egységes jogi felület kialakításának a magyar jogot szándékoztak talán az lehet, hogy az lezárultáig érvényben Szlovenszkó területén hagyni. Viszont a közigazga- tás és a jog személyi állománya jelentős részben - önként vagy kiutasítás következtében - távozott az ország területéről, így a képzés leállítá- sa zavarokat okozhatott volna, illetve utóbb okozott is a közigazgatási jogszolgáltatásban. ) Az orvosi karon nem segített a beiratkozottaknak a Frühwald Ist- ván pozsonyi medikus által Masaryk fogadásán emlegetett magas létszáma.i" Sőt, a jogi kar helyzetét sem oldotta meg az állammal kötött egyezmény. Hogy az elnöknek milyen szerepe volt ebben, nem tudjuk. Egyébként a kisebbségi ügyekben általánossá vált, hogy Masaryk humanista szónoklatokat tartott, az apparátus pedig ettől függetlenül cselekedett. 1921. augusztus 30-án hivatalos rendelet jelent meg arról, hogy a pozsonyi magyar jogi fakultás beszünteti működését. Bozóky Géza, a soros dékán ezt az 1919 őszén kötött megállapodás - mely szerint a fakultás nak az 1921-1922-es - felrúgásaként gyarázatért tanév végéig kellett volna működnie Kéttagú küldöttség ment hát Prágába ma- (másik tagja dr. Kováts Ferenc egyetemi tanár volt), illetve hogy tiltakozzon a minisztert, értelmezte. a döntés ellen. Azonban sem az ügy referensét: Bozókyék visszautaztak Pozsonyba. bizottság érkezett a dékánhoz iskolaügyi minisztérium nem találták otthon sem mindketten szabadságon voltak. Szeptember 6-án aztán hivatalos - tagjai: .Sommer Ottokár dr., a prágai osztály tanácsosa, Lastovka Károly dr., a cseh- szlovák jogi fakultás dékánja és Dvorák Antal egyetemi irodaigazga- tó" -, követelvén a fakultás átadását. Bozóky tiltakozott, majd felolvasta azt a memorandumot, amelyet a kar tanárai az új rendelet ellen írtakde persze végül engednie kellett. A bizottság tagjai átvették a pénztári készleteket, az iratokat, a szemináriumi könyvtárakat és a különböző alapokat, így a háborúban elesett Degré Lajos büntetőjogász és Klárik Lajos ügyvéd könyvalapítványát, továbbá az Umlauff-féle pénzalapot. Ez utóbbi "érdekessége az, hogy Umlauff az alapitó oklevélben kifejezetten kikötötte, hogy amennyiben a pozsonyi egyetem nem magyar nyelvüvé válnék, akkor az alap magyar egyetemnek juttatandó". Ez- '" Amelyegyébként Frühwald a Híradóban szeptember 13-án közzétett felhívásának hatására napok alatt a duplájára, 589 főre nőtt. Lásd Popély 2005, 28. 150 után Sommer dr. fogta a rendeletet s közölte, hogy a július 31-e után letett vizsgák és avatások érvénytelenek. Ez a bejelentés a Híradó cik- ke, illetve Bozóky dékán szerint több száz szigorló és sok felavatott doktor pályáját vágta ketté. .Szernbetünő mindenesetre az, hogy az, ami azelőtt kizárt volt vagy esetleg csak mint fehér holló jelentkezett, hogy t. i. intézkedéseket visszamenőleg hátrányos és jogfosztó hatályly al ruházzanak fel, ugy látszik jogszokássá kezd válni. (Mindenestre felette épületes jogi gyakorlat fog ebből kifejlődni') Mert mi történt? Egy augusztus 20-iki rendelet mondja ki, hogy a fakultás müködése már julius 31-én szünt meg, egy szeptember 6-án közölt rendelkezés pedig érvényteleniti tént avatás okat:' 268 a julius 31-ike után tett vizsgákat és az azóta tör- Nem beszélve bővebben Masaryk elnök személyes ígéretéről és az 19l9-es eredeti megállapodásról. 26M A pozsonyi egyetem magyar jogi fakultásának megszüntetése valóra vált - Váratlanul bizottság jelent meg és átvette a fakultást - Bozóky dékán erélyesen tiltakozott - A szlovenszkói magyarság mozgalomra készülődik.FEDCBA H ír a d ó , 1921. szeptember 7., 2-3. 151 A Toldy Kör A város tekintélyes múltú művelődési a világháború szerveződése, a Toldy Kör már éveiben anyagi gondokkal küzdött, a háború pedig nem kedvezett az aktivitásnak. A tagság létszáma is csökkent, a háború előtti 364 főről 1918 márciusára 205 főre."? E taglétszámcsökkenés egyik oka a hasonló célú és indíttatású képződmények, az Eötvös Kőr, majd a Pozsonyi Irodalmi Társaság megalakulása volt, amelyek mű- ködése azonban a kezdetek után - szintén a háborús körülmények miatt - nem bírt átütő erővel. Tamás Lajos a kör három évtizedét földolgozó könyve a háborús évekre vonatkozó fejezetének már a cím - 1915-1918 - alá sorolt vezérmondatai között szerepel: "A taglétszám rohamos apadása és növekvő anyagi gondok"; "Ismét költözik a kör" "Az egyesület halottai': Ezeket az éveket a "rendszeres" és "tervszerű" működés hiánya határozta meg tehát, s már ekkor kísértett "az anyagi összeroppanás fenyegető rérne"?" Ettől a kört az elnök, gróf Zichy Géza, a .félkarú zongorarnűvész" zeneszerző és költő által szerzett állami segély mentette meg. A kör a városi Vigadóban lévő székházába még 1915-ben - ellen- szolgáltatás nélkül - befogadta a rokkant pozsonyi katonák "gyógyintézetével kapcsolatos iskolát", s ez persze újabb anyagi terheket jelentett számára. Ez volt az egyik oka annak, hogy át kellett költöznie a Lőrinckapu 2"" 270 utca egyik házának első emeleti lakásába. A tanulmá- A kör történetéhez főképp Tamás Lajos könyvének vonatkozó fejezeteit használtam föl (Tamás 1938,41-49). A külön nem hivatkozott adatok is innen származnak. A szerző egyébként fölhasználta a Híradónak a Toldy Körre vonatkozó közleményeit (másrészt a napilapban sokszor a körtől kapott adatok szerepeltek.). Uo. 41. 152 nyunkban szereplő közéleti személyiségek közül ez időben a választmányban vagy az elnökségben ott volt a Híradó szerkesztőségének egyik tagja, Gébay Miklós mint főjegyző, az egy ideig az egyik alelnöki szerepkört betöltő dr. Hodinka Antal egyetemi tanár, Kánya Richárd, a már többször említett polgármester és az ifjabb dr. Vutkovich Sándor. 1918-ban Orbán Gábor dr. volt az "irodalmi bizottság" elnöke. Ezekben az években a kör működése olyannyira visszaszorult, hogy Tamás Lajos szerint jóformán csak az id. Vutkovich Sándor-pályázat évenkénti kiírására és apályamunkák elbírálására korlátozódott. Az egyik, "A világháború hatása műköltészetünkre" círnű pályázat értékelése - a bíráló bizottság a beérkezett pályaműveket nem jutalmazta - sajtóvitát keltett, amelynek a Nyugatmagyarországi Híradó adott helyett. Az irodalmi és felolvasóestek 1916 után szüneteltek, egyébként 1915 tavaszán Gébay Miklós is előadást tartott a háború témakörében. A legjelentékenyebb vendégelőadó Giesswein Sándor prelátus, a keresztényszocializmus hazai megszervezője volt - 1916. február 20-án szerveződés létrejöttében is -, aki a pozsonyi keresztényszocialista fontos szerepet játszott."! A tagveszteségnek az említetten kívüli másik számottevő oka a régi idős vagy idősebb tagok - közülük Kolmár József, Petőfi egykori barátja a legérdekesebb - elhalálozás a, továbbá a háborús veszteség. Tamás Lajos szerint többen estek el a fronton a kör tagjai közül, de róluk még 1938-ban sem állott a szerző rendelkezésére pontos lista. A változás élményét a kör krónikása így foglalta össze: "A világháború vészes fergetege nyomán pusztulás és romok maradtak. A kör életrevalóságát legjobban bizonyítja, hogy ezekben a nehéz években is fenn tudott maradni és az általános romlásból átmentette értékeit a jövendőbe, amikor még inkább szükségessé vált működése. A kör politikával sohasem foglalkozott, hanem a magyar kultúra és a magyar társasélet fejlesztése volt a célja. Ezeknek az eszméknek ápolása mindeddig nem ütközött akadályokba, hanem még érdem számba is ment. Az egyesület a legmagasabb helyek jóindulatát élvezte, jelenté- 271 Lásd például Szüllő Géza megjegyzését: "A keresztényszocialista párt mes volt az államfordulat előtt Szlovenszkon. Itt nyugaton beszervezte azt Giesswein győri kanonok, keleten pedig Fischer-Colbrie püspök.' (Szüllő Géza leveléből idézi Angyal 2002, 262.) 153 keny állami segélyeket kapott, tagjai között ott találjuk Pozsony politikai és társadalmi életének kiválóságait. vetkezésével egyszerre megváltozott Az 1919-es esztendő bekö- a helyzet. A magyarság kisebbség lett és ami ezután történt a kör életében, az túl van már azon az éles határmezsgyén, amely elválasztja a régi időket a magyar kisebbségre rótt új és nehéz feladatoktóJ:'272 A "bizonytalanság" és "tanácstalanság" határozta meg a közeget, amelybe a Toldy Kör az államfordulat után került, sőt, magának a körnek az életét is. 1919-ben a megszállás és a szükségállapotok következtében nemcsak a működése szüneteIt, de már fölszámolásának gondolata is megfogalmazódott némelyekben, sőt, a házbért is csak a kör javainak - "egyes értéktárgyak, ezüstnemű, szőnyegek" - eladása árán tudták kifizetni. Tamás Lajos krónikája följegyezte néhány személyiség nevét, akiknek a kitartása és bizakodása nélkül a kör széthullott volna; a szerveződés fönntartói "többek között": Tagányi Nándor, Belányi Tivadar, dr. Dobai János, Magassy László, Pintér Ráfae!. A Lőrinc-kapu utcai bérletből így sem sikerült kimozdulni. Az első év feladata a keretek megtartása kerülhetett szándékát sor arra a tisztújító közgyűlésre, volt. 1920. május 27 -én amelyen a lemondási már a fordulat előtt bejelentő gróf Zichy Gézát díszelnökké választották, de helyette - az iránta való tiszteletből - elnököt nem jelöltek. Ekkor volt mélyponton a tagság létszáma: összesen 94 tagot tartottak nyilván. Alelnökök lettek Tagányi Nándor és dr. Schulpe György, főjegyző pedig Gébay Miklós. Némi aktivitást majd csak 1921-ben tanúsít a kör: választmányi seket tart, a sajtóban próbálja támogatás ra bírni a közönséget, - 228 új tag lép be -, decemberben nos előadóestet pedig megrendezik is. 1921. május 9-én a közgyűlésen nak gróf Esterházy Mihály személyében. Angermayer az első nyilvá- elnököt választa- A választmányban Károly, Arkauer István, Ieszenák ülé- toboroz ott van ifj. Gábor, Kánya Richárd, Kazacsay Árpád, Molec Dani - 1923-tól a város magyar polgármesterhelyettese -, dr. Orbán Gábor és Tobler János is. Esterházy beszédének lényegét Tamás Lajos emígy foglalta össze: "a magyarságnak csak egy feladata lehet: megvédelmezni és megtartani a magyar rnűvelődésnek 272 Tamás 1938,45. 154 ezt a várát. Nem szabad engedni, hogy ennek falain a közöny üssön rést. [Esterházy] Egyetértésre, komoly munkára kér te a tagokat és külön buzdította a magyar szellem ápolására a magyar nőket'?" Az új elnök adományozta pénzből - ezerkétszáz korona - Petöfiről íraridó költeményre, magyar tárgyú történelmi és népies novellára és "Pozsony képzőművészeti nevezetességeit tárgyaló" tanulmányra írtak ki pályázatot. Kormányhatósági rendeletre ez évben minden egyesület alapszabály-rnódosításra kényszerült. A Toldy Kör is elkészítette és június 15-én rendkívüli közgyűlésén elfogadta, majd benyújtotta az új dokumentumot. Ezután első - bár még neve említése nélküli - szereplésére a Katolikus Kaszinó segítségéve!, annak neve alatt és nagytermében került sor, majd már saját nevén a Prímáspalota tükörtermében 1921. december 3-án. 1922-ben váltak havi rendszerességűvé irodalmi, művészeti, természettudományi tematikájú - a sajtóban méltatott és a közönség körében népszerű - rendezvényei. Ekkor már közvetetten politikai vonatkozású föllépésre is volt lehetőség: az 1922. március 25-i Shakespeare-est kiegészítéseképpen Iabloniczky János, a prágai parlament magyar - keresztényszocialista - országgyíílési képviselője tartott előadást "a jog újabb irányáról'P" sőt, már korábban, a január 21-i, több tárgyat egybekapcsoló esten Aixinger László olvasott föl előadásszöveget az újságírásról és az újságírókról. Az ő szerepe ezáltal vált fontossá a kör rnűködésében: "bekapcsolódása [...] nagy nyereséget jelentett és sokoldalú tevékenységévei, szervező tehetségével örökre beirta nevét a kör történetébe"?" A február 25-i esten többek között Bartók Béláról is volt előadás, Stampfel Hugó tartotta. Az irodalomban már kevésbé tudott ráhangolódni a kör a modern értékekre. Ezt az éí~zi évad előadásainak témái - Gárdonyi Géza jelentősége (igaz, ez konkrét eseményhez, az író egy hónappal korábbi halálához kapcsolódott) - és címei - [ankovics Marcell: A magyar aszszony a régi századokban - is mutatják. Mindez egybecsengett Esterházy programbeszédének a tartalmával. Az ott mondottakat szolgálta a magyar körökben országosan megrendezett Petőfi-ünnepségekhez 273 27' 275 Uo. 46-47. Uo. 47. Uo. 155 való pozsonyi csatlakozás is: a Toldy Kör első Petőfi-ünnepségét december 17-én rendezték meg. Az 1922. júliusában 1922. kitűzött pályaté- telek is Petőfihez kapcsolódtak. Az 1922-es közgyűlésen szólalásokból, valamint - május 2l-én tartották beszámolókból - "elhangzott fel- kitűnt, hogy a tespedés idő- szaka elmult és friss erők bevonásával az egyesület ismét visszanyerte vezető szerepét a pozsonyi magyar kulturális élet irányításában"?" AIelnökké választották Jankovics Marcellt, akinek Tamás Lajos szerint nagy szerepe lett a következő években bekövetkezett nek lényeges tényezője volt a fiatal pozsonyiak fejlődésben. bekapcsolása, En- akik "tö- mör sorokban, önzetlen lelkesedéssel és győzelmes munkakedvvel'?" álltak a kör vezetői magyar irodalom a kiadványt mögé. A fiatalok kezdeményezték első, Új Auróra című évkönyvének a szlovákiai megjelentetését; Dobai János, a kör főjegyzője és a fiatalok egyik vezető- je, Somoskeőy István szerkesztette. A tisztikar és a választmány ez évi megválasztásánál azok közül, akiknek a munkáira eddig hivatkoztunk vagy akiknek a nevét valamely fontos esemény kapcsán említettük, Aixinger László, Limbacher Rezső (Peéry Rezső apja), Rigele Alajos és ifjabb Vutkovich tiszteletbeli Sándor bekerültek főjegyzőnek választatott a választmányba. József líceumi tanár, a helyi szinten népszerű, Tamás Lajos szerint különösen egyesületnek, zottságnak különösen évekig ő Gébay Miklós meg. Ez évben halt meg Albert szorgos irodalmár, a háború előtt volt fontos munkása mint irodalomnépszerűsítő. aki az Az irodalmi bi- volt az elnöke. 1923. január 7 -én rendezték meg a városi Vigadóban azt a nagysza- bású Petőfi-ünnepet, amelyen megtelt a másfél ezer fő befogadására alkalmas nagyterem. Tamás Lajos állítása szerint a város megszállása óta "ez volt az első alkalom, hogy Pozsony magyarsága ilyen impozáns számban és ünnepi hangulatban volt együtt'?" Az est "gerince" [ankovics Marcellnek (többek között) a költő szabadságeszményéről előadása volt. Maga a Petőfi centenárium kapcsán megrendezett tartott ün- nepségsorozat egyébként Petrogalli Oszkár, a magyar pártok Losoncon működő központi irodája elnökének volt az ötlete, az egészet Lo- 277 Uo. 48. Uo. m Uo. 49. 276 156 soncról szervezték, helyi szinteken pedig a magyar társadalom vezetői álltak az élére. A politika és a kultúra ezekben az években határozottan összemosódott, s a centenárium lényegében a közös, az egész magyar társadalmat megmozgató föllépés első nagy erőpróbája volt. Politikai szerveződés, politikai érdekképviselet az első nemzetgyűlési választások idején 1920. elejétől sokasodnak a Híradóban hogy ki fogják írni a nemzetgyűlési az arra vonatkozó választásokat sokat az állam létrejötte óta, hiszen a törvényhozó utalások, - az első választáhatalmat 1918 ősze óta a forradalmi nemzetgyűlés gyakorolta. Tovább halogatni a dolgot aligha lehetett; 1919 decemberében nyilvánvalóvá vált a kormány működésképtelenséger'" talán ezzel is összefüggésben volt a pozsonyi önkormányzat maradványai elleni újabb akció: a képviselő-testületbe fölülről újabb tíz tagot delegáltak, illetve négy állami tisztviselő is szavazati jogot kapott benne."? A zsupáni tisztet ekkor már két hónapja Metod Matej Bella töltötte be a lemondott Samuel Zoch helyett. 1920. január l-jétől a szintén lemondott, napos szabadságát illetve nyugdíjba vonuló - több hó- e napon kezdő - Kánya Richárd polgármester lyett dr. Dusek Győző zsupáni tanácsost, zsupánhelyettest a polgármesteri teendők ellátásával."! Talán köztudott politikai csoportok tos kérdéseikben már a korábbi szakirodalomból, egy része - s a velük kapcsolatban döntő budapesti kormányzat he- bízták meg hogy a magyar maradó, fon- - sokáig bizonytalan Kormányválság Prágában. Négy miniszter lemondása.FEDCBA H í r a d ó , 1919. december 4., [1.] H í r a d ó , 1919. december "" Tiz uj tagot neveztek ki városunk képviselőtestületébe. 6.,2. zx Városunk új vezetősége. Kánya Rikárd polgármester ma kezdi meg szabadságát - Dusek Győző dr-t megbízták a polgármesteri teendőkkel - Városunk és Kassa város élén kinevezett polgármester fog állani. H í r a d ó , 1920. január 1., 3. 279 158 volt abban a kérdésben, hogya magyar politikai szerveződések indul- janak-e a nemzetgyűlési választásokon; ekkoriban még nem írták alá a trianoni békét, samagyarok nem akartak prejudikálni a nemzetközi szerződéseknek. Egyébként az általános és titkos jellegű választáso- kon való részvétel a csehszlovák állampolgárok s a választásokról való távolmaradást számára kötelező volt, a törvény szankcionálta. Május- ban, a választás ok után a Híradóban meg is jelent egy hír arról, hogy azokat, akik nem vettek részt az aktuson, be idézik, kihallgatják, erről jegyzőkönyvet vesznek föl, s aki indokolatlanul maradt távol, azt 24 órától egy hónapig terjedő elzárással, illetve 20-5000 korona pénzbírsággal fogják sújtani.i" Ettől függetlenül a magyar polgári elit logikusan jutott arra a meggyőződésre, hogy ha lemond a szervezkedésről, a lakosságot más erők fogják megszervezni, s ez esetben az őslakosság jelentékeny tikai érdekképviselet nélkül marad. A pozsonyi őslakos szociáldemok- rácia természetesen már korábban része poli- sem mondott le az aktivitásról, ami egyebek mellett azért is természetes, mert a szocialista eszme az ál- lam megalakulásától kezdve fontos szerepet kapott a közéletben, maga a csehszlovák szociáldemokrácia pedig a legfontosabb kormányerők egyike volt. A vármegyei közigazgatási bizottság január 12-én tartott közgyű- lésén ketten is szót emeltek a "választási mozgalom szabadságának" biztosításáért. A zsupáni jelentésben szó volt már a választásokról; erre előbb dr. Katona Móric reflektált, majd a vármegye volt főispánja, Bartal Aurél "külön felszólalásban nyilatkozattételre lehetővé teszi-e a korrnány, hogy a különböző kérte" Bella zsupánt: megyékben, városokban élő magyarok kapcsolatba lépjenek egymással, "és igy a rendes választási akcióban résztvegyenek', ugyanis a "katonai diktatúra mellett a választók összejövetele és gyülésezése lehetetlen': A zsupán szerint a kormány a választási szabadságot biztosítani fogja, s maga közbenjár ő "a katonai diktaturának oly módon való gyakorlása érdekében': "a választási agitáció szabadságát biztositja'P" amely Egy héttel később a vá- rosi közgyűlés küldött táviratot Masaryk elnöknek, Tusar miniszterel- H í r a d ó , 1920. május 23., 5. 282 Megbüntetik azokat, akik nem választottak.FEDCBA "3 Politikai hírek. A szlovenszkói magyarság és a nemzetgyülési választások. a d ó , 1920. január 13., (1.] 159 H ír - nöknek és Srobárnak, részben hasonló tartalommal: .Bratislava város kinevezett képviselőtestületének folyó hó 19-én megtartott közgyülésén hozott határozata értelmében azon kérelemmel fordulunk a címhez, hogy a hozandó alkotmány törvényben a legtágabb értelemben vétessék figyelembe városunk autonómiája és hogy, tekintettel a küszőbön álló választásokra a katonai diktatura, a cenzura és egyéb kivételes korlátozó rendelkezések szüntetessenek meg'?" A néhány nappal később megtartott civil értekezlet, amelyen Bartal Aurél, Szüllő Géza és az ekkor a Független Demokrata lő Reisz Gyula mellett a keresztényszocialista - így Billot Ferdinánd, lamentbe bekerülő vők megállapodtak Szappanos dr. Jabloniczky Pártot képvise- vezetők közül is többen Lajos és a választások után a par- János - is részt vettek, a jelenlé- az együttes föllépésben; a választás ügyében még nem foglaltak állást, de első lépésként a politikai szervezkedés mellett dőntöttek.?" (Az ezt tartalmazó dokumentumot Arkauer szövegezte.) Ezután többször ismétlődik a lapban a város magyar és német polgá- raihoz intézett felszólítás: mindenki "okvetlenül győződjék meg arról, hogy benne van e a választók névjegyzékében". A jegyzék elleni felszólamlás határideje február 8.286 A gyanú, hogy az őslakosok közül sokak nem fognak szerepelni a névjegyzékben, fölöttébb megalapozott lehetett, ugyanis állítólag 23 000 felszólamlásra került sor ebben az ügybenl-" Ez legalább részben az illetőségi jog problematikájával, illetve hivatalos értelmezésével, jától való megvonásával volt a tárgya programadó a Független gyűlésének e jognak állhatott az őslakosság összefüggésben, Demokrata Párt február is, ahol Reisz Gyula tartott mert számos tagrészben közepén ez tartott, nagy beszédet. A napirendre kerülő további témák: a gazdasági igazságtalanságok, a drágaság, a megélhetési nehézségek voltak.!" Két nap múlva a városi közgyűlésen Chován Rezső a magyar-német szociáldemokraták ne- Városunk autonómiájáért és a választás szabadságáért.FEDCBA H í r a d ó , 1920. január 22.,3. Magyar német politikai értekezlet városunkban. Meginditják a szlovenszkói kisebbségek szervezkedését. H í r a d ó , 1920. január 28., [1]-3. '"6 Lásd például: H í r a d ó , 1920. február 3., 3. mA választók névjegyzéke ellen való felszólalások tárgyalása. H í r a d ó , 1920. február 14.,3. '" A független demokrata párt akciója. H í r a d ó , 1920. február 15.,2. 2<, 2>5 160 vében interpellációt nyújtott be szintén az őslakosságot érintő változások miatt: hátrányosan "Minden sarkon uj vállalkozás látható városunkban, a bennszülöttek pedig kenyér nélkül maradnak. Az utóbbi időben hét vendéglő és kávémérés értelmében zárt be, alkalmazottaik pedig a legutóbb még a munkanélkülieknek [...] Az uj vállalatok egyáltalában kiadott rendelet járó segélyt sem kapják meg. nem vesznek föl idevaló alkalmazot- takat; a legujabb példa erre az uj vasuti vendéglős eljárása. Hasonló képen járnak el a hadirokkantakkal szemben is. Néhánynak megenfelépítését, de a többi kunyhót a cseh-szlovák hagedték a kunyhók dirokkantak részére tartják fenn. Az ipari szakiskolában lehetővé tenni a magyar és német nyelvu tanitást. nem akarták Bella zsupán: Ez nem tartozik az interpellációhoz! között nagy az elkeseredés Chovan: Ily körülrnények a lakósság körében s a munkásság vezetői nem vállalhatnak felelősséget a történendőkért. Van e tudomása a polgármester urnak arról a ténykörülményről, hogy minden sarkon és utcavégen házakat vesznek meg, a bennük levő üzleteket és lakásokat lefoglalják, a lakókat kilakoltatják és számtalan idevaló lakóst tesznek hajléktalanná?" A bennszülötteknek az állami költségen való, Brazillába vándorlást "még feltünőbb előzékenységgel történő ki- ajánlja a kormány'?" Anémet -nagyar szociáldemokraták a továbbiakban is sikeresen tematizálták a város lakosságát sújtó rendelkezéseket; március közepén a drágaság ellen rendeznek sőbb a keresztényszocialista gyűlést."? Alig több mint egy héttel ké- körökből főképpen Tobler János központi főtitkár és a most elnökké is választott Lelley Jenő nyitrai ügyvéd agilitásának köszönhetően megszerveződő párt tartja meg Pozsonyban első kongresszusát, ahol döntenek a jelölőlistákra felveendő személyekről is. A központi listán négy pozsonyi szerepel: Jabloniczky János dr., ügyvéd (a második helyen, Lelley után), Tobler János (a harmadik helyen), Haverla Péter segédlelkész (hetedik hely), Varga Ferenc rnunkás (tizenegyedik hely).?' A Magyar-Nérriet Szociáldemokrata Párt H í r a d ó , 1920. február 17., [1.] '" Városi közgyülés. Első nap.FEDCBA 2'" Nagy népgyülés a drágaság ellen városunkban. A munkásság radikális intézkedéseket követel. H í r a d ó , 1920. március 17., [1.]-2. ~'lO rszágos keresztényszociális kongresszus. H í r a d ó , 1920. március 25., 2. 161 központi listáján szintén sok pozsonyi van: rögtön az elején Wittich és Mayer Samu, a sorban hátrébb Nagy Gyula vasúti munkás, Hammer! Gyula betűszedő, Kernek Róza dohánygyári rnunkásnő és dr. Bedő Sándor ügyvéd. Innen már egymást érik a választási gyűlések. Aktív a városi polgáregyesület is, ekkor választják annak elnökévé a nyugalKánya Richárdot. mazott polgármesteri, A választási gyűlések idején végképp nyilvánvalóvá vált - ha valaki korábban nem sejtette volna -, hogya keresztényszocialista-szociáldemokrata ellentétek meglehetősen kiéleződtek, bár az is valószínűnek tűnt. hogya szocdemek nem fognak a kormánypártokhoz csatlakozni. (A Híradó április 16-án közölte egyébként, hogy Vlastimil Tusar kormánya lemondott.) i\ párthoz közvetlenül nem kapcsolódó keresztényszoelemeket tömörítő magyar-német blokkal kiégészült eialista pártnak a Vigadóban tartott egyik nagygyiílésén beszédet mondott volna Rudolf Lodgman, a szudétanémetek egyik vezetője is, de a szociáldcrnokraták radikalizálódó hányada - hangadójuk ez alkalommal az őszirózsás forradalom idején felszínre került, akkor még nérnet radikális Zalkai Alajos volt - annak ellenére belefojtotta a szót, hogy maga a színpad ra siető Wittich igyekezett türelemre inteni őket. A Ill. Internacionáléhoz csatlakozó szociáldemokraták a másik, két nap múlva, 13-án tartott keresztényszocialista gyűlést is megzavarták - e napon négy választógyűlés volt Pozsonyban -, a szónokok, Tobler, Lelley és Jabloniczky János itt sem tudták elmondani a beszédüket. A hatóság végül kiüríttette a termet, a Vigadó előtt viszont szocdem tűnterés folyt; a rendteremtés érdekében rendőröket kellett bevetni."? A pozsonyi őslakos értelmiség bizonyos hányada föltehetően tisztában volt azzal, hogyaszociáldemokrácia Európa-szérte tapasztalható előretörése a fejlődés logikájából fakad, s vele szemben az enervált polgárságnak rendeznie kell a sorait. A Híradó húsvéti számában Reininger József értekezett erről; cikkét egészében ideiktatom: "A társadalmi élet jelenségeit figyelemmel szemlélők előtt nem hangzik különösen annak a megállapítása, hogy a polgári társadalom hatalmas átalakulás előtt áll, amely átalakulást az a válságos helyzet teremti meg számára, amelyben ma van s amelybe a marxi alapon 2Y2 Négy választógyűlés városunkban.FEDCBA H í r a d ó . 1920. április 162 13., 2-3. szervezett másik társadalmi osztály mindjobban ja vitte bele. A polgári társadalom megállapitása tért hóditó munká- egyeteme számára ennek nemcsak a fontos, mert ez a válság megoldását nem segiti elő, ha- nem kell, hogy ennek az ismerete a polgárság ezutáni magatartására hatással legyen. Eme válságos helyzet a hosszantartó háboru nak és az azt követő khaótikus időszaknak s az ezzel együtt járó kedvezőtlen gazdasági szituációnak természetes következménye, amely az egykor oly nagy egységet az elproletárizálódás utjára vive szétforgácsoIta s így elgyöngítette, anélkül azonban, hogy a polgári társadalom ezen elgyengülési folyamattal egyidejüleg szervezkedéssei vagy tömörülésseI valamit is tett volna régi ereje fenntartására egyrészt, a jelen kor demokratikus szellemében való további irányzódásához másrészt. Így jöhettek el tehát számára a mai nehéz idők, amelyekben alakulás tisztánlátása és az egyénekben se teheti remény teljessé számára amelyhez az egyetlen az eljövendő időkben eszköz a polgári társadalom nek szervezése, a további bomlás megakadályozására. ezen szervezkedésnek csakis a jövő a közösségi tudat kifejleszté- a mai kor szellemében helyes felismerése alapján, teljes demokratikus való sorsát, széthulló részei- Természetesen, és a mai válságos helyzet alapon kell megtörtén- nie, mert csak ez az irány lesz képes a munkásság folyton növekvő hatalmával szemben való - nem konzervativ, de mérsékeltebb haladást biztositani, amely azután az egész társadalmi élet minden vonatkozásában érvényesülve. egy progresszív, demokratikus közéletet teremthet, amely megszünteti az elégedetlenséget s igya társadalmi erupciók kitörésének lehetősége, amelyek a polgári társadalom mai magatartásának és szervezetlenségének noknak tetszenek. Ezt a szomoru hanem további fenntartásával elmaradhatatla- képet mutatja nemcsak a mi helyzetünk szernlélése, az egész európai helyzet is. Azoknak az eltolódásoknak. lyek a társadalmi közületek egymáshoz való viszonyában me- beállottak. az ellensulyozó akcióját is mozgásba kell hozni, mert a társadalmi béke a mai helyzet további fenntartásával felborul. És az ettől való félelem, a felszabaduló szenvedélyek zabolátlan uralma, a társadalmi béke szeretete az, ami bennünket munkára szólit fel, nem holmi hatalmi féltés. A polgári társadalom hosszu ideig, mint a helyzet feltétlen ura, nem gondolt arra, hogy tagjaiban tudatossá 163 tegye hovatartozandóságának érzetét, hisz ugyszólván ellenség nélkül állt. A munkásság marxi alapon való szervezkedése s forradalmi tanainak mind szélesebb kőrőkben való terjedése azonban kell, hogya polgári társadalmat felébressze aléltságából s a forradalmi átalakulások helyett a progressziv változások békés korának biztositása érdekében A társadalmi resszivebb magatartása, tabb gazdasági szempontjából erős egységet képezzen. helyzet helyes felismerése, a polgári társadalom szervezés által megteremtendő prog- konszolidál- viszonyok: ezek azok a feladatok, amelyek a közbéke sürgős megoldás ra várnak'?" Az 1920-as választásokat a csehszlovák szociáldemokraták nyerték meg - kisebb arányban egyébként. mint az első eredmények mutatták -, együttműködésre kényszerültek az agrárpárttal, s az elkövetke- zőkben a "vörös-zöld koalíció" enyhe többsége irányította Az, hogy a XVI. (érsekújvári) választókerületben a kormányt. (ebbe tartozott Po- zsony) a magyar-német szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot - 110 OOO-nél többet -, részben az eszmekör népszerűségéből kövétkezett, részben abból, hogyakeresztényszocialisták megszervezése (az őket támogató budapesti kormányzat döntésképtelensége miatt is) később kezdődött, továbbá abból, hogya választási agitáció emlegetett szabadságát a csehszlovák kormány - enyhén szólva - nem biztosította maradéktalanul. A választás idején voltak napirenden a korábban már emlegetett letartóztatások, s Tobler János például már nemzet- gyűlési képviselő volt az április végi választási eredmények alapján, de még mindig Illaván csücsült. Május 18-án engedték haza dr. Kiss Albert egyetemi tanárral, Ráczboly Ferenc kereskedelmi és iparkama- rai fogalmazóval, Szappanos Lajos építőmesterrel és Varju János munkásbiztosító- pénztári fogalmazóval együtt. A keresztényszocialistákat és a magyar-német blokkot a választókerületben majdnem 75 OOO-en támogatták. A másik, később fontos szerepet betöltő magyar pártszerveződés - a Magyar Nemzeti Párt egyik elődpártja -, a kisgazdapárt ugyanott 26 000 szavazatot kapott; az alacsony számot az magyarázza, hogya kisgazdapárt minisztériuma. 294 működését csak tavasszal engedélyezte A képviselőházi választásokon Srobár leadott pozsonyi sza- vazatok így oszlottak meg: 29J 291 Reininger József: A polgári társadalom orientálódása.FEDCBA H í r a d ó , 1920. április 4., [2.] Az I 920-as választások körülményeit részletes en tárgyalja Angyal 2002, 56-63. 164 Szlovák Nemzeti és Földműves Párt 4704 Hlinka Szlovák Néppárt ja 1078 2020 Csehszlovák Csehszlovák Szocialista Párt (Benes) Szociáldemokrata Párt Magyar-Német Szociáldemokrata Magyar- Német Ker.szocialista 8571 15243 Párt Párt 13904 168 Országos Magyar Kisgazdapárt Egyesült Zsidó Pártok A magyar-német a képviselőházba, ta Jabloniczky jellegű 3190295 pártok jelöltjei közül tízen jutottak s közülük hét volt pozsonyi: és Tobler, a szociáldemokrata be a keresztényszocialis- Wittich, Mayer Samu és Nagy Gyula. Pozsonyi volt a keresztényszocialisták két szenátora is: Koperniczky Ferenc katolikus prépost és Schmidt Károly Jenő evangélikus főesperes. Június 2-án a parlamentben a keresztényszocialisták és a kis gazdák nevében Kőrrnendy-Ékes Lajos olvasta föl azt a híres nyilatkozatot, amely szerint az, hogy részt vállalnak a parlament kájában, még nem jelenti azt, hogy elismernék megsértésével hozott politikai döntéseket, jelenlétük tiltakozás" a népjogellenes békeszerződések ellen. A történetnek vizsgálódásaink képpen azt a folyamatot, amelynek őszre, az év végére mind a csehszlovák, met szociáldemokrácia a Ill. Internacionáléhoz Ami közvetlenül 1920 májusától tént: a szlovenszkói kettészakad kirekesztjük végeredménye- mind a magyar-né- egy békebeli, demokratikus csatlakozó, kommunista idetartozik jog "élő és állandó itt egyelőre vége szakad; provizórikusan köréből mun- az önrendelkezési és egy szárnyra. még: több, a város szempontjából minisztérium lényeges esemény tör- éléről leváltották Vavro Srobart és helyére Ivan Dérert nevezték ki, aki a minisztérium szervezése óta annak igazságügyi előadója volt. A személycsere oka a kormánykoalíción belüli pozícióküzdelem: zss Dérer a legerősebb pártnak, a Csehszlovák Fogarassy 1993, 116. A Híradó rendelkezésre álló számaiban általam talált egyébként is kibetűzhetetlen - lista valószinűleg a választási körzet adatait közli, ezért választottam Fogarassy adatait. Ö közli egyébként a szenátusi választásokra vonatkozó számokat is (Fogarassy 1993, 117). (Itt a 26. életévüket betöltött személyek bírtak szavazati joggal.) 165 Pártnak volt a tagja. Srobár a lemondása Szociáldemokrata ból mondott beszédében között ezzel fordult utódához: .Szlovenszkó az egész köztársaság nem egyetlen nemzet annyi szolgaságot alkalmá- (rácáfol va saját vezetői gyakorlatára) többek képe kicsiben; Szlovenszkóban él, hanem más nemzetek is. A szlovák nemzet élt át, hogy tudja, mit jelent az ilyen szolgaság és meg tudja becsülni a más nemzetek szabadságát. E tekintetben, rniniszter ur, önnek is, sok dolga lesz,'?" Mindazonáltal fölszólította utódját, hogy törje le azokat, akik alá akarják aknázni az államot. Még át sem vette az új miniszter a feladatköreit, amikor a pozsonyi magyar-német szociáldemokraták nagygyűlést tartottak, amelyen két, a leköszönt "forradalmi nemzetgyűlés" által hozott törvényt bíráltak. Az egyik a magyarországi (baloldali) menekültek számára menedékjog adásának a megnehezítését tiltakozni még, aMaszár célozta, a másik, amely ellen sokan fognak Ágoston szerint "hevenyészve számú) törvény volt, amely a helyi autonómiák gett született. Az utóbbiban polgármesterek készült" (233. végső lerombolása vé- foglaltatott, hogy a városok élén kinevezett fognak állni, amellyel tehát a majdnem ezer éve autonó- miával bíró várost .Bazin vagy Grinád szinvonalára akarják sülyeszteni". Ez, mint Maszár kijelentette, éppen most felháborító, amikor a szociáldemokraták a demokrácia méltó helyet foglalnak el a városi bizottságban, elveiből következően mindenki az autonómia és amikor kiterjesz- tésére vár: "Mi magunk akarjuk sorsunkat intézni, nekünk nem kell kinevezett polgármester, nem kellenek kinevezett tanácsnokok" A gyűlés egyhangúlag szavazta meg az alábbi határozati javaslatot: "A népgyülés a legerélyesebben tiltakozik ellen elkövetett merénylet ellen és kimondja, lyet egy kinevezett a városi önkormányzat hogy az a törvény, me- testület hozott, amely korántsem foglalja magában az őslakosság képviselőit, a demokrácia legelemibb alapelveit csapja arcul. Felszólitja a képviselőket, hogy küzdjenek azonnal minden rendelkezésre álló eszközzel e törvény végrehajtása ellen és eszközöljék ki annak a teljes önkormányzat értelmében való revízióját'?" '96 Srobár bucsuja, Dérer bekőszöntője. sa.FEDCBA H í r a d ó , 1920. június 291 Szociáldemokrata gyülés A szlovák teljhatalmu minisztérium átadá- 1., 2. a város autonómiájaért 1920. május 27., 3. 166 és a menedékjogért. H ír a d ó , Ezekben a napokban az egész terület közigazgatási átszervezésének bírálatára is sort került a Híradóban.?" Ugyanekkor Reisz Gyula indítványt nyújtott be a közgyülésnek hasonló, a város autonómiájának védelmére vonatkozó fölhívással. A lapnak ugyanabban a számában, amelyik az új magyar és német parlamenti képviselőknek az első felszólalásait közli, illetve ismerteti - így Rudolf Lodgmanét és Körrnendy-Ékes Lajosét, amelyre utaltunk már -, a Pozsony város képviselő-testületének összetételében várható változtatásokrói számol be egy cikk. A még 1919 elején Zoch zsupán által kinevezett testület összetételét májusban, a választások után megkérdőjelezték. A lap szerint az jelenthetne megoldást, ha végre megtartanák a községi választásokat, ahogyan ezt Csehországban, Morvaországban és Sziléziában megtették. Szlovákiában azonban ezeket leghamarabb őszre ígérik, és addig a testület összetételét az országgyűlési választások arányszámai alapján fogják módosítani. Az áprilisi pozsonyi országos választási eredmények szerint a keresztényszocialistákat és a magyar-német blokkot 14, a magyar-német szociáldemokratákat IS, a zsidó pártokat 5, a Szlovák Nemzeti és Gazdasági Pártot 4, a Csehszlovák Néppártot 1, a csehszlovák szociáldemokratákat 8, a csehszlovák nemzetiszocialistákat 2 hely illeti meg a testületben. Június 24-én közli a lap a megyei bizottságok hasonló szempontú átalakítása folytán létrejövő arányszámokat; eszerint a megyei testületbe a Szlovák Nemzeti és Gazdapárt 3, az egyesült zsidó pártok 1, a Szlovák Néppárt 5, a magyar-német keresztényszocialisták 4, a magyar-német szociáldemokraták 3, a kisgazdák 1, a csehszlovák szociáldemokraták 7 és a csehszlovák nemzeti szocialisták 1 tagot delegálnak. Június 5-én egyazon számban jelenik meg a trianoni békeszerződés aláírásának és a pozsonyi őslakos pártok. valamint a Polgáregyesület autonómianyilatkozatainak híre, és az utóbbiak talán nagyobb port kavarnak az előbbinél. A békeszerződés már lezárt ügy, viszont például a Polgáregyesület a legaktuálisabb kérdéshez szól hozzá. Tagjai nem értenek egyet azzal, hogya képviselő-testület összetétele az országos választási eredményeket fogja tükrözni, az áprilisi számokban ugyanis nem a népakarat mutatkozik meg. Tavasszal 57 543 pozsom GáJ István: Szlovenszkó közigazgatásának uj rendje. Kritika a rendezett tanacsu városok szempontjából.FEDCBA H í r a d ó , 1920. május 28., 2-3. 167 nyi választóból 8665 nem járult az urnák elé, viszont leadta szavazatát 7968 nem helyi illetőségű, szolgálatát itt teljesítő katona."? Június 7-én - egy nappal azután, hogy a lapban megjelenik az 1919 már- ciusának végétől érvényben volt statárium hatályon kívül helyezéséés nek híre (a katonai diktatúra csak a nagyszombati, selmecbányai zólyomi járások területén szűnt meg), sor kerül a Zoch által egykor kinevezett tanács utolsó ülésére. Ezen Reisz Gyula föntebb említett indítványát Maszár Ágoston módosításával Az ezt ellenző kormánypárti bebizonyítani: bizottsági nagy többséggel elfogadják. tag a következőket "Az uj törvény sokkal jobban biztositja ség érdekeit, mint a régi, az autonómia A ki azt szünik a virilizmus.FEDCBA m o n d ja , próbálta a nagyközön- szélesebb körü, igy pedig meghogy P ozsonyt a p o z s o n y ia k n a k , [az én kiemelésem - F T G.]. Pozsony Horthyél Ez irredentizmus és csak arra szolgál, hogy a magyarság szellemét emeljék. Kánya, Iankó szive a z tu la jd o n k é p e n Budapest a z t m o n d ja , hogy P ozsonyt a b u d a p e s tie k n e k felé huz .. " Ez volt az a pillanat, amikor a zsupán félbesza- kította a szónokot, és felszólította, hogy ne személyeskedjék. Ivánka Milán azonban nem állt meg itt: "Ha Pozsony igy folytatja, ugy nem autonómiát, de kormánybiztost fog kapnr'3uo Június l I-én nyi, általában a nemzetgyűlés ben is napirendre a szlovenszkói a keresztényszocialisták kerültek ügyek, illetve a cseh-magyar a pozsoviszony, egyik pozsonyi képviselője, Iabloniczky János kisebbségi sérelmeket fölsoroló beszédében, amelynek elején "megemlékezett arról, hogy a cseh képviselők a magyarokat »avar--oknak nevezik. Ennek ő igen örül, mert ha az entente, a csehek által is kővetelt, történelmi jog álláspontjára helyezkedik, ugyamagyarok, mint az avarok utódai, még hatalmas területi megnagyobbodásban fognak részesülni". Majd rátért a pozsonyi, tágabb értelemben a szlovenszkói helyzetre: "A pozsonyi lakáshivatal [...] a miniszterelnök felett áll. '"" Pozsony város képviselőtestületének ügye. Feloszlatás előtt - A keresztényszeciálisták és a polgári pártok a választások elrendelését követelik - Jövő héten kinevezik az uj ideiglenes képviselőtestületet - Dusek polgármester tárgyalása a pártok vezetőivel. H í r a d ó , 1920, június 5. 2 . .11111 A város autonómiájáért. Pozsony város eddigi képviselőtestületének utolsó közgyülése - Állásfoglalás a város autonómiájának csorbitása ellen - A Vigadó bérbeadása. H í r a d ó , 1920. június 8., 2. 168 A miniszterelnök azt állit ja: A törvény előtt mind egyenlők vagyunk! A lakáshivatal ezzel szemben kijelenti: Az állampolgárok első kategórájában a cseh hivatalnokok vannak, a másodikban a szlovák hivatalnokok, a harmadikban a többi népség. (Élénk derültség.) Ennek a demokráciának a cenzura még egyéb diszitései is vannak: a katonai diktatura, és a statárium. tották spiclikkel. Három polgárokat tömegesen fegyenceknek tartóztatást elárasz- A Morvától keletre fekvő területet nappal a választások előtt magyar és német fogtak el és fegyházba zárták. II napig sulyos szánt zárkában sinylődtek, ki sem hallgatták őket! A levegyes katonai rendőrség foganatositotta. Mint képvise- lő érdeklődtem a vizsgálóbirónál, hogy mi a letartóztatások válaszolta: Összeesküvés. Vannak bizonyitékok? kérdeztem. re még tagadnak a vádlottak'« Erre bocsánatot kértem oka. Azt »Egyelő- és távoztam. (Viharos derültség az egész házban.) A lumpok és spiclik csürhéje ily módon fedhetetlen embereket juttatott a börtönbe!'?" Július 7-én aztán sor került az új képviselőtestület sére.?" A szerkesztőségi kopf szerint: "Bár a mostani első közgyűlébizottsági ta- gok mandátumukat kinevezésnek köszönhetik, mégis mindenesetre közelebb állanak a város közönségének akaratnyilvánitásához, mint a feloszlatott testület. Természetes, autonómiájával hogy a kinevezési rendszer a város össze nem egyeztethető. Maguk a bizottságban viselt pártok is belátják ezt és a vezérszónokok a közvetlen választás utján való képviseltetést" Könyvünk befejezéséhez tartott alakuló A Kereskedelmi ülésen a szövetség mazott polgármestert, tudósít a Pozsonyiak és Iparkamara jegyzőjévé elnökévé kép- követelte vissza kell lépnünk két hónappal ra. Az 1920. május 9-i Híradó-szám megalakulásáról. mindegyike korább- Szövetsége nagytermében Kánya Richárd megnyugal- Ludwig Károlyt választották meg. Létrejöttében minden bizonnyal szerepe volt az alakuló ülésen is tartalmas beszédet mondó [ankó Zoltánnak (nyilván ezért okádott tüzet Ivánka Milán Kányára és [ankóra alkalommal 301 elfogadott program az idézett júliusi közgyűlésen). H ír Jabloniczky János dr. magyar képviselő szüzbeszéde a prágai parlamentben.FEDCBA 1920. június 13., 2-3. első szereplése. H í r a d ó , Városi közgyűlés. Pozsony város uj képviselőtestületének 1920. július 8., 2-3. adó, 302 Az ez a következő volt: 169 "A Szövetség mindazokat, akik pozsonyiaknak vallják magukat »Pozsony a pozsonyiaké« jelszó alatt kivánja a községi választási küzdelembe vezetni. Célja: Pozsony törzsökös lakosságának nemzeti, kulturális, sági érdekeit a közélet minden területén, de különösen ben megvédelmezni és érvényre juttatni. Ennek megvalósítására: l. Követeli a katonai diktatura zás megszüntetését, nak helyreállítását. és minden gazda- a községi élet- nernü szabadságkorláto- a város és az autonom testületek önkormányzatá- 2. Követeli a magyar nyelvvel. és német nyelv egyenjoguságát a hivatalos 3. Követeli hogy városunk minden közoktatási és közmüvelődési in- tézménye - az egyetemtől a nép iskoláig - kapjon olyan szervezetet, amely biztositja a magyar és német nyelvü lakosságnak, hogy későbbi nemzedékei is megtarthassák apáik nyelvét, ezen a nyelven szerezhessék meg mű- veltségüket, ezen a nyelven ápolhassák és fejleszthessék kulturájukat. 4. Követeli Pozsony törzsökös lakossága részére a város sorsának intézésében a döntő befolyást, ami nemcsak számarányának jogán, hanem azon a történelmi jogon is megilleti, hogy Pozsony minden közmüvét és magánalkotását, rninden anyagi és szellemi tőkét, egész kulturáját e törzsökös lakosság munkája hozta létre. 5. Gazdasági téren arra törekszik, hogy a gazdasági élet rnihama- rabb rendes mederbe terelődjék, mindent elkövet, hogy egész vonalon meginduljon csoportja a termelő munka és a dolgozó társadalomnak minden megtalálja benne jogos igényeinek kielégitését. A munkásság kat létesiteni, megértését keresve, óhajtja azon szükséges melyek egyfelől megakadályozzák a munka reformogazdasági kizsákmányolását, másfelől biztositják a testi és szellemi munkás, valamint a kispolgár gazdasági megerősödését. 6. Végül követeli, hogy a községi politika legyen uttörő a föld- és telekspekuláció leküzdésében, szociális és népjóléti intézmények alkotásában, a szegényügy átszervezésében, monopol jellegü vállalatok '?" községesitésében és alkalmas községi üzemek létesitésében )0) Megalakult a .Pozsonyiak Szövetsége"FEDCBA H í r a d ó , 1920., május 9., 2-3. 170 Ebben a programban meg, amelyeket azok az elvek és gyakorlati célok fogalmazódtak a pozsonyi őslakosság hangadói - köztük a Híradó szerkesztői és munkatársai - 1919 elejétől vagy inkább 1918 őszétől folyamatosan képviseltek. Ez felelt meg szerintük a város legjobb hagyományainak hetünk és a modern idők szellemének rá, mint egy kitüntetetten is. Ma is úgy tekint- fontos hagyományvonulat lénye- ges pontjára. Annak ellenére, hogy semmi sem valósult meg belőle. A város státusának néhány évvel későbbi változása, a közigazgatás autoritárius jellege következtében az őslakosság akarata akkor sem érvényesülhetett a fontos kérdésekben, ha a képviselő-testület nemzeti kisebbségekhez tartozó 1930-ban anyanyelvük is elveszítették. tagjai többséget hivatalos ügyekben alkottak. E kisebbségek való használatának Erre az esetre feltétlenül áll: "Annál rosszabb a tényeknek" jogát Források és irodalomqponmlkjihgfedcbaZYXWV H íradó 1918. július - 1922. decem ber. R evü 1919. Turul 1919. D ip lo m á cia és vilá g h á b o rú . G öncöl-Prim usz, [B uA ndrássy G yula gróf: hgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA dapest], 1990. A ngyal B éla: É rd ekvéd elem g ya r p á rtp o litika és ö n szervező d és. K önyvkiadó, G alánta-D unaszerdahely, A ngyal B éla: D o ku m en tu m o k tén etéh ez F ejezetek a cseh szlo vá kia i m a- 1918-1938. Forum Intézet - Lilium A urum tö rtén etéb ő l 2002. /N ostra Tem pora/ a z O rszá g o s K eresztén yszo cia lista P á rt tö r- 1919-1936. Fórum K isebbségkutató Intézet - Lilium A urum K önyvkiadó, Som orja-D unaszerdahely, 2004. /Fontes H istoriae H un- garorum 1/ B aranyay József: A vesztőhelytől az internáló táborig. Egy m agyar újságíró élete a cseh m egszállás alatt. In B a ra n ya i Jó zsef n a g yo b b m u n ká i. Sajtó alá rendezte s a könyvet szerkesztette: K oncsol László. Előszó: M ácza M ihály. K alligram , Pozsony, 2002, [439]-496. /C sallóközi K iskönyvtár/ B arcsay A dorján: A sza b a d kő m ű vesség p á h o ly titka i m ű kö d ö tt - A M a g ya ro rszá g i p á h o lyo k ta g ja in a k b ű n ei - Palatinus József: E g y vid éki S ym b o liku s n évso ra . N a g yp á h o ly véd elm e a la tt Előszóval ellátta W olff K ároly. Egyesült K eresztény N em zeti Liga, B udapest 1921, II. köt. B öhm V ilm os: K ét fo rra d a lo m ta tu ra - E llen fo rra d a lo m . A cseh /szlo vá kia i m a g ya r tü zéb en . O któ b eri fo rra d a lo m - P ro letá rd ik- V erlag für K ulturpolitik, M ünchen, 1923. iro d a lo m nod Zoltán. M adách-Posonium , lexiko n a 1 9 1 8 -2 0 0 4 . Főszerkesztő: Fó- Pozsony/B ratislava, 2004. Filep Tam ás G usztáv: Petrogalli O szkár a m agyarországi és a csehszlovákiai ellenzéki politikában. S zin , 2009, l. sz. 95-103. 173 Fogarassy László: Pozsony és a proletárdiktatúra. hgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJ Iro d a lm i S zem le, 1959. 2. sz. 269-274. Fogarassy László: Az őszirózsás forradalom Pozsonyban. Iro d a lm i S zem le, 1968.9. sz. 810-816. Fogarassy László: Kalm ár Henrik (1870-1931). M ú ltu n k, 172. 1990. 1. sz. 163- Fogarassy a 20. században László: Pozsony a népszám lálási város nem zetiségi összetétele adatok és a választási eredm ények d en es G yű jtem én y. T á rsa d a lo m tu d o m á n yi értekezések. totta: Veres Géza. M adách, Bratislava/Pozsony, Fogarassy László: L ig etJa lu és a p o zso n yi nium , Pozsony/Bratislava, h íd fő In Új Min- tükrében. 10. köt. Összeállí- 1993, 113-136. M adách-Poso- tö rtén ete. 1995. Földes M ária: Fadrusz János pozsonyi M ária Terézia-szobráról. M ű vészet- É rtesítő , 2000. 1-2. sz. 131-139. tö rtén eti Förster Viktor: Gyóni Gézával Krasznojarszkban. évkönyve 1943. Szerkesztette: In A T~ldy Kör irodalm i Császár István. Toldy K ör, Bratislava-Po- zsony 1943,41-44. Fukári Valéria: E g y rég i a lm a m a ter. A p o zso n yi eva n g éliku s líceu m és teo ló g ia i u to lsó n eg yven éve (J 882- I 923). Kalligram , Pozsony, 2003. a ka d ém ia Gratz Gusztáv: A d u a lizm u s ko ra . M a g ya ro rszá g köt. M agyar Szem le Társaság, Budapest, tö rtén ete II. 1 8 6 7 -1 9 1 8 . 1934. / A M agyar Szem le Köny- vei IXI D r. H a m b u rg er A "H íra d ó " Írták: Rézső Jen ő a z o rvo s és fo rra d a lm á r. Vilm os. Sajtó alá rendezte: n a p tá ra Kovács Béla. Zalaegerszeg, Pál és Székelyhidi 1956. szö kő évre. Kiadja a "Híradó" a z 1 9 2 0 -iki politikai na- pilap. B ratislava [1919]. lankovícs M arcell: H ú sz eszten d ő Budapest [é. n.] /M agyar rületi Szövetségének P o zso n yb a n . 1-11. köt. Franklin Egyetem i és Főiskolai Hallgatók Társulat, Országos Te- Könyvtáral K un Béla: E lő szó . In Lengyel József: V iseg rá d i u tca . M agvető Kiadó, Buda- pest, 1972, 5-16. /Lengyel József összes m űvei! Liptaí Ervin: V ö rö ska to n á k, elő re! A m a g ya r bőv kiad. Zrinyi, Budapest, Lovisek Iúlia: Pozsony utcaneveinek az első Csehszlovák tu d o m á n yi M a g ya ro rszá g Szerkesztők: V ö rö s H a d sereg h a rca i 1919. 2., 1979. Köztársaság politikai m egalakulása indíttatású névváltoztatásai után. F ó ru m T á rsa d a lo m - S ze m le , 2007. 2. sz. [127]-136. tö rtén ete 1918-1919, 1919-1945. Főszerkesztő: Hajdu Tibor, Tilkovszky pest, 1976. 174 Loránt. Akadém iai Ránki György. Kiadó, Buda- A M a g ya ro rszá g i ta g ja in a k S ym b o liku s n évso ra . József: E g y vid éki latinus N a g yp á h o ly véd elm e köt. Előszóval B udapest, O lay N a g yp á h o ly p á h o ly a la tt ellátta titka i m ű kiid o tt A m a g ya r m ű velo d és T etem reh ívá s cses K alendáriom XXXv. E llen szélb en . G yula: curius Popély A m agyar O kta tá sü g y B ú csú G yula: terü leteken M agyar N em zeti K ülönlenyom at K in- In A T o ld y-ko r szerkesztette: m a g ya r nyi M agyar R átz K álm án: C sászár kiseb b ség év- István. első évei a C seh - Pozsony, 1995. /M er- m a g ya r László: 7 0 0 -R o cn é dapest, ber 14-16.] cseh -szlo vá k m a g ya rsá g M adách-Posonium , lég ió tö rtén ete. N yom da Toldy Kör, B ratislava-Pozsony, 1942. Erzsébet Tudom ányegyetem . K ialakítása, rnű- In A 7 0 0 éves vá ro s - D ie 7 0 0 Ja h ren a lte sta d t - - Papp Zsuzsanna. /R egio K önyvek 700 éves évfordulójára előadásait M adách Füzetek/ M esto . P o zso n y -P re jib u rg -B ra tisla v a . Izabella Pozso- 1918. 1930. S zib ériá b a n . Irodalm i A pozsonyi között. Tóth Lász- 1998,5-93. és a felvid éki ú tkeresése. Pozsony, B udapest, M agyar László: Pozsony lágháború A felső o kta tá s 1918- 1918-1998. II. ig a zsá g a . S zó za t a b ékeko n feren ciá h o z. A z o ro szo rszá g i 1994,210-214. a Pozsony Ister, B udapest, értelm iség Tudom ányegyetem , és felszám olása. Iván - Iégh tö rtén ete 2005. M a g ya ro rszá g Lajos: M a g ya ra k ködése (C seh)Szlovákiában m ű velő d és - sa jtó , rá d ió , televízió . Szerkesztő: a fő isko lá któ i. A fia ta l és K önyvkiadó, ISzlovákiai kálváriája m a g ya r Filep Tam ás G usztáv. Pozsony/B ratislava, P ro H u n g a ria . Szarka I-II. Liga, [1940J 115-116. iskolaügy -ko zm ű veib d és (1 9 1 8 -1 9 4 5 ). Szarka ro m ja in . (I 918-1925). K alligram , In A (cseh )szlo vá kia i ló. Társszerkesztő: Stelczer elsza kíto tt A lbert. István em lékére. A felvid éki K eztá rsa sá g b a n G yula: Lap- N em zeti K önyvek/ 1945. Popély n évso ra . köt. 4-5. m egbízásából Toldy K ör, B ratislava-Pozsony, az A pponyi a m a g ya r em lékek 1931, 1 9 4 0 . A választm ány szlo vá k p á h o lyo k S ym b o liku s ta g ja in a k K eresztény ká lvá riá ja G róf Peéry R ezső: Föld, fogadd be ... A rkauer Popély - A M a g ya ro rszá g i p á h o lyo k W oltf K ároly. Egyesült 1918-1928. Előszóval ellátta: Szövetség, B udapest 1930. kö n yve a la tt m ű kö d ö tt 1921. Ferenc: O lay Ferenc: véd elm e InqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFED B arcsay A dorján: A sza b a d kő m ű vesség b ű n ei - Pa- Szerkesztette: K alligram -R egio, 12. Pozsonyi rendezett K önyvtári konferencia G yurcsík Pozsony-B u(A kötet [1991. novem - tartalm azza.) etnikai változásai In F ejezetek P o zso n y 175 és a városi közigazgatás tö rtén etéb ő l m a g ya r a két vi- és szlo vá k sze m m e l. qponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Szerkesztette: C zoch G ábor (főszerkesztő), K ocsis A ranka, Tóth Á rpád. A szlovák nyelvű tanulm ányokat fordította: Szabórnihály G izella. K alligrarn, Pozsony, 2005, 401-419. Tam ás Lajos: A T o ld y K ö r tö rté n e te 1 9 0 6 -1 9 3 5 . Telek A . Sándor: E g y m o rzsa tö rté n e le m . dájában, Toldy Kör, 1938. N yom atott R ábely K ároly nyom - R im aszom bat, 1924. Tóth Á rpád: A M agyar Tanácsköztársaság V örös H adseregének északi hadjárata (1919. m ájus 30. - június 24.) S ic ltu r a d A stra , 2002. 2-3. sz. [225]-296. Turczel Lajos: Egy szabadkőm űves hátterű tudom ányos egyesület. In uő: H iá n y zó fe je ze te k . zö tti cseh szlo vá kici T a n u lm á n y o k m a g y a r iro d a lo m ró l ism eretterjesztő a k é t v ilá g h á b o rú kö- é s sa jtó ró l. M adách, B ratislava, 1982,45-57. Turczel Lajos: Pozsony és a két világháború közötti csehszlovákiaí m agyar sajtó. In A 7 0 0 é v e s v á ro s - D ie 7 0 0 J a h re n a lte sta d t - 7 0 0 -R o é n é M e sto . P o zso n y -P re ű b u rg -B ra tisla v a . bella - Papp Zsuzsanna. 2 3 2 -2 4 4 . /Regío Szerkesztette: G yurcsík Iván - Jégh IzaKallígram -Regío, Pozsony-B udapest, 1994, K önyvek 12. Pozsonyi K önyvtári (A kötet a Pozsony 700 éves évfordulójára rendezett konferencia [1991. novem ber 14-16.] előadásait tartalm azza.) Zsiga Tibor: H o rth y e lle n , a királyért. G ondolat, B udapest, 1989. 176 KépekqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQP 1. A z uralkodópár Pozsonyba érkezése, 1918. július 16. 2. Iv. K ároly és Zita királyné a him nusz éneklése közben 3. A D óm felé m enet, a neológ zsinagógánál 4. Találkozás a "néppel" a ligeti bazáron 5. [ankovics M arcell 6. A H eltai-brigád egyik csoportja 7. A z oroszországi csehszlovák légió tisztjei 8. A z 1919. február 12-i vérbe fojtott népgyűlés 9. H am burger Jenő 10. K alm ár H enrik, a pozsonyi szárm azású népbiztos 11. Tárgyalás Pozsonyban a sem leges övezetről. B alról Faucher alez- redes, M ittelhauser tábornok, Á goston Péter népbiztos, a térkép fölött M ayer-C sajkovits K ároly volt vezérkari alezredes 12. Szibériai m agyar hadifoglyok hajóra szállása V lagyivosztokban 13. A dévényi m illennium i em lékm ű rom jai 14. A M ária Terézia-szobor lerom bolása 15-16. A M ária Terézia -szobor lerom bolása 17. A M ária Teréziaszobor lerom bolása 18. A H íradó szerkesztősége (balról jobbra): G ébay M iklós, V ajda Ernő, A rkauer István, R ósa Elem ér, G rónay G yula és K um lik Em il 19. A Pitsch -féle ház a Lőrinc-kapu ahol a utcában, H íradó szer- kesztősége, a kiadó és nyom da volt. A kapu előtt álló kocsi éppen a H íradó vidéki példányait viszi a vasútra 20. K ép a szerkesztőségből a esti órákban K iadta a K alligram K önyv- és Lapkiadó K ft.• Pozsony. 2010. Első kiadás. O ldalszám 188. Felelős kiadó Szigeti László. B orítóterv H rapka Tibor. G rafikai elrendezés és nyom dai előkészítés Studio G B . D unaszerdahely. N yom ta az Expresprint K ft. Partizánske. A kötet kiadását a Szlovák K öztársaság K ulturális M inisztérium a tám ogatta. V ydal K alligram , spo!. sr. O ., B ratislava 2010. Prvé vydanie. Poéet strán 188. V ydavatef László Szigeti. N ávrh obálky Tibor H rapka. G rafická úprava a príprava do tlaée Studio G B , spo!. s r. o., D unajská Streda. V ytlaőil Expresprint, spo!. s r. o., Partizánske. R ealizované s finanénou podporou M inisterstva K ultúry Slovenskej republiky - program K ultúra nárcdnostnych m ensín 2010.