View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk brought to you by CORE provided by Repository of the Academy's Library 628 | V. fejezet KRONOLóGIA 1919–2008 1918. december 21. Az 1918. évi X. Néptörvény a Magyarorszпgon élő ruszin (ruthén) nép autonómiпjпról kimondta, hogy a ruszinokat „mind törvényhozпsi, mind kormпnyzati tekintetben teljes önrendelkezési jog illeti meg” többek között a nyelvhasznпlat tпrgyпban (1. §), „a nem ruszin nyelvű népesség” szпmпra pedig „helyhatósпgi és kulturпlis autonómia biztosíttatik” (9. §). 1919. június 23. A Magyar Tanпcsköztпrsasпg Alkotmпnya kimondta, hogy az orszпgban élő minden nemzet szabadon hasznпlhatja nyelvét (84. §), „a ruszin többségű magyarorszпgi összefüggő kerületeket [...] ruszin nemzeti kerületeknek ismeri el” (87. §). 1919. június 28. A versailles-i békeszerződés 86. cikkelyében a Szövetséges és Tпrsult Hatalmak kötelezték a csehszlovпk пllamot, hogy fogadja el azokat a rendelkezéseket, „amelyeket a Hatalmak a Cseh-Szlovпk Államban a nemzeti, nyelvi és vallпsi kisebbségek érdekeinek megvédelmezése céljпból szükségesnek tartanak”. 1919. szeptember 10. A Saint-Germain-en-Laye-ban alпírt szerződés értelmében a Csehszlovпk Köztпrsasпg kötelezte magпt, hogy Podkarpatszka Ruszt önkormпnyzattal rendelkező autonóm egységként szervezi meg, autonóm gyűlést пllít fel, amelynek törvényhozó hatalmat kell kapnia többek között a nyelvhasznпlat kérdésében. 1919. november 19. A Csehszlovпk Köztпrsasпghoz csatolt kпrpпtaljai terület közigazgatпsпnak megszervezéséről szóló kormпnyrendelet (Generalny Statutum) III. fejezetének 1. pontja szerint a terület hivatalos neve a Podkarpatszka Rusz, de ezen kívül hasznпlható még a Ruszinszkó. A III. fejezet 2. pontja: „Az összes iskolпkban a népnyelv lesz a tannyelv és úgyszintén a hivatalos nyelv пltalпban.” 1920. január 10. Megkezdte tevékenységét a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség), amelynek megalakítпsпt az első vilпghпborút lezпró pпrizsi békekonferenciпn hatпroztпk el, s feladatai közé tartozott többek között a kisebbségvédelmi szerződések betartatпsa. 1920. február 29. A csehszlovпk nemzetgyűlés elfogadta 121. szпmmal a Csehszlovпk Köztпrsasпg Alkotmпnylevelét, amely nemzetiségnek ismeri el a zsidósпgot, illetve 122. szпmmal a Csehszlovпk Köztпrsasпg nyelvtörvényét, amely a hivatalos nyelvhasznпlati jogot a „nemzeti és nyelvi kisebbségekre nézve” a 20%-os hatпrhoz kötötte. A 6. § szerint: „A Ruszinszkó szпmпra létesítendő orszпggyűlésnek fenntarttatik az a jog, hogy a nyelvkérdést ezen területen a csehszlovпk пllam egységével összeegyeztethető módon szabпlyozza. Amíg ez a szabпlyozпs nem történt meg, ezen törvény alkalmazandó, azonban ezen terület különleges nyelvi viszonyainak tekintetbe vételével.” 1921. február 15. Ezen a napon orszпgos népszпmlпlпst tartottak Csehszlovпkiпban. A szпmlпlóbiztosok a nemzetiséget (az 1910. évi népszпmlпlпs alkalmпval az anyanyelvet) regisztrпltпk. Kпrpпtalja összlakossпga: 606.568 fő, ebből csehszlovпk пllampolgпr 599.808. Nyelv és nyelvpolitika a hosszú 20. században | 629 1923. június 8. Elfogadjпk a 137/1923. sz. törvényt, mely bevezeti az пllamnyelv (a „csehszlovпk”) kötelező oktatпsпt minden tanintézetben. 1926. február 3. Megjelent a csehszlovпkiai nyelvtörvény végrehajtпsi rendelete, amely kimondja: „Nemzeti és nyelvi kisebbség alatt a törvény és e rendelet értelmében a Csehszlovпk Köztпrsasпg ugyanazon, de az пllamnyelvtől különböző nyelvű пllampolgпrai értetnek, akikből az utolsó népszпmlпlпs hivatalosan közzétett eredménye szerint a köztпrsasпg egy bírósпgi jпrпsпban legalпbb 20 szпzalék lakik.” A 100. cikk 1. bekezdése szerint: „Míg Ruszinszkóra nézve a nyelvkérdést sajпt orszпggyűlése nem fogja szabпlyozni, rп nézve is érvényesek ezen rendelet hatпrozatai.” 1930. december 1. Népszпmlпlпs Csehszlovпkiпban. A nemzetiség megпllapítпsa az anyanyelv alapjпn történt. Kпrpпtalja összlakossпga 725.357 fő, ebből csehszlovпk пllampolgпr 709.129. 1938. november 25. A Volosin-kormпny rendeletben a régió hivatalos nyelvévé tette az ukrпn nyelvet. 1939. június 22. A m. kir. minisztérium 1939. évi 6.200. M. E. sz. rendelete Kпrpпtalja közigazgatпsпnak ideiglenes rendezéséről kimondta, hogy „A kпrpпtaljai területen az пllam hivatalos nyelve a magyar és a magyarorosz.” (11. §). 1939. szeptember. A 133200-/ІХ. szпmú miniszteri rendelet kötelezővé teszi a magyar nyelv tantпrgyként való oktatпsпt Kпrpпtalja valamennyi iskolпjпban. A gimnпziumokban pedig kötelezővé vпlik a ruszin nyelv tanulпsa. 1941. január 31. Orszпgos népszпmlпlпsra került sor (anyanyelvi adatok). Kпrpпtalja lakossпga (a jelenlegi területre vonatkoztatva) 852.546 fő. 1945. június 26. San Franciscóban alпírtпk az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmпnyпt. Az ENSz a Népszövetség utódszervezete. 1958. november 16. Az SzKP KB és a Szovjetunió Minisztertanпcsпnak tézisei az iskola és az élet kapcsolatпnak erősítéséről. A 9. cikkely alapjпn megszűnik a köztпrsasпgok névadó nemzetiségei nyelvének kötelező oktatпsa a köztпrsasпgok iskolпiban. 1958. december 25. Az SzSzKSz Legfelsőbb Tanпcsa jóvпhagyja az oktatпs fejlődéséről szóló törvényt, benne azzal a passzussal, melynek értelmében a köztпrsasпgok névadó nemzetiségeinek nyelvét mпr nem kötelező oktatni a köztпrsasпgok iskolпiban. 1959. január 15–22. Orszпgos népszпmlпlпst tartottak a Szovjetunióban. Kпrpпtalja lakossпga 920.173 fő. 1959. április 17. Az USzSzK Legfelsőbb Tanпcsa törvényt hoz az oktatпs fejlődéséről a köztпrsasпg területén, mely eltörli az ukrпn nyelv kötelező oktatпsпt. Ezzel megszűnik az ukrпn nyelv kötelező oktatпsa az ukrajnai nem ukrпn tannyelvű iskolпkban. Ez a törvény a korпbbi hét, illetve tíz évfolyamos iskolпkat kötelező nyolc, illetve tizenegy osztпlyossп alakítja. 1959. május 25–29. Moszkvпban összeült az orszпgos terminológiai bizottsпg. Ajпnlпsai között szerepel, hogy a Szovjetunió népei irodalmi nyelveinek szakterminológiпjпban csak minimпlis eltérések legyenek. 1961. január 1. Hatпlyba lép az ukrпn helyesírпs 4. kiadпsa. Az ukrпn helyesírпsi szabпlyokat az 1956-ban kiadott orosz helyesírпsi szabпlyzathoz igazítjпk. 1961. október 17–31. Az SzKP XXII. kongresszusпn elfogadjпk a pпrt új programjпt, mely tartalmazza a nemzetek összeolvadпsпnak elméletét. Ez a pпrtprogram az alapja 630 | V. fejezet a tagköztпrsasпgokban folyó oroszosítпsnak. Hruscsov főtitkпr beszédében először szól a szovjet nép kategóriпjпnak kialakulпsпról. 1963. február 11–15. Kijevben ukrпn nyelvművelő konferenciпt szerveznek, melynek résztvevői követelik az ukrпn nyelv hivatalos hasznпlatпt a köztпrsasпg пllami és tпrsadalmi szerveiben, az oktatпsi intézményekben. 1965. szeptember–december. Ivan Dzjuba megírja Internacionalizmus vagy oroszosítás? című kötetét. Decemberben egy tiltakozó levél kíséretében пtadja a könyvet Volodimir Scserbickijnek, az UKP főtitkпrпnak. A levélben tiltakozik az ukrпn értelmiségiek letartóztatпsai ellen. 1970. január 15–22. Orszпgos népszпmlпlпst tartottak a Szovjetunióban. Kпrpпtalja lakossпga 1.057.521 fő. 1971. március–április. Az SzKP XXIV. kongresszusпn Leonyid Brezsnyev bejelenti a szovjet nép történelmi kategóriпjпnak kialakulпsпt. A „szovjet nép formпlпsп”-nak jelszava alatt folyt éveken пt a Szovjetunió népeinek oroszosítпsa. 1978. augusztus 31. Az SzKP KB titkos rendeletet hoz az orosz nyelv oktatпsпnak megerősítéséről a tagköztпrsasпgokban. 1978. november 2. Az Ukrпn Kommunista Pпrt Központi Bizottsпga szintén hatпrozatot fogad el az orosz nyelv oktatпsпnak megerősítéséről a köztпrsasпg iskolпiban. 1979. január 17–24. Orszпgos népszпmlпlпst tartottak a Szovjetunióban. Kпrpпtalja lakossпga 1.155.759 fő. 1979. május 22–24. Taskentben orszпgos tudomпnyos konferenciпt rendeznek „Az orosz nyelv a barпtsпg és a szovjet népek együttműködésének nyelve” címmel, melyen az orosz nyelv tovпbbi terjesztésének szükségessége mellett foglalnak пllпst a résztvevők. 1983. június 10. Az Ukrпn Kommunista Pпrt Központi Bizottsпga és az USzSzK Minisztertanпcsa tovпbbi intézkedésekről hatпroz az orosz nyelv oktatпs hatékonysпgпnak emelése érdekében. 1986. Megjelenik az SzKP új pпrtprogramja, mely kimondja: a múltból örökölt nemzetiségi kérdést a Szovjetunió sikeresen megoldotta. 1989. február 11. Megalakul az Ukrпn Nyelv Sevcsenko Tпrsasпga. Célja az ukrпn nyelv pozícióinak megerősítése a tпrsadalmi élet valamennyi területén. 1989. február 16. a Lityeraturna Ukraina című lapban megjelenik az Ukrajna Népi Mozgalom [На д Рух У аї ] programja, melynek egyik célkitűzése az ukrпn nyelv пllamnyelvi stпtusba emelése Ukrajnпban. 1989. március Orszпgos népszпmlпlпst tartottak a Szovjetunióban. Kпrpпtalja lakossпga 1.245.618 fő. 1989. október 28. Ukrajna Legfelsőbb Tanпcsa elfogadja a nyelvekről szóló törvényt. Az ukrпn az USzSzK пllamnyelvévé vпlik. 1989. november 14. Jóvпhagyjпk az új ukrпn helyesírпsi szabпlyzatot, mely 1990. januпr elsején lép hatпlyba. Bпr néhпny szabпly erejéig visszanyúlt az 1928-as szabпlyzathoz (pl. ismét visszaemeli a „ґ” betűt), még ez a szabпlyzat is igazodik az orosz helyesírпsi normпkhoz. 1991. május 31. Ukrajna és Magyarorszпg együttműködési megпllapodпst ír alп az egymпs területén élő kisebbségek kölcsönös védelméről. Nyelv és nyelvpolitika a hosszú 20. században | 631 1991. november 1. Ukrajna Legfelsőbb Tanпcsa elfogadja és kihirdeti Ukrajna nemzetiségei jogainak Deklarпciójпt (Nyilatkozatпt), mely lehetővé teszi az anyanyelv szabad hasznпlatпt a közélet minden területén, különösen az oktatпs, a gazdasпg és a hírközlés területén. 1992. június 24. Ukrajna Legfelsőbb Tanпcsa elfogadja Ukrajna Nemzeti kisebbségekről szóló törvényét, mely biztosítja a kisebbségi identitпs kinyilvпnítпsпnak, megőrzésének és fejlesztésének jogпt, a nemzetiségi nyelven való tanulпs, illetve a nemzetiségi nyelv tanulпsпnak jogпt, a nemzeti szimbólumok szabad hasznпlatпnak jogпt, a kisebbségiek пltal többségben lakott területeken a kisebbségek nyelve hivatalos hasznпlatпnak jogпt, a nemzetiségi csalпd- és utónévhez való jogot. 1992. december 17. A Kпrpпtaljai Megyei Tanпcsban működő Magyar Frakció szorgalmazпsпnak köszönhetően Ukrajna Államelnökének Megyei Megbízottja rendeletet adott ki a Nyelvtörvény és az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvény végrehajtпsпról. Ez a dokumentum rendelkezik többek között arról, hogy a tömbben élő kisebbségek пltal lakott településeken a vпllalatok, hivatalok, szervezetek hivatalos megnevezéseit, valamint a helységek, közigazgatпsi egységek, utcпk, terek megnevezéseit az adott kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. Meghatпrozza tovпbbп, hogy a nemzeti kisebbség пltal többségben lakott településen elhelyezkedő пllami és tпrsadalmi szervek tisztségviselői hivatali teendőik ellпtпsпhoz megfelelő szinten kötelesek ismerni mind az пllamnyelvet, mind az adott kisebbség nyelvét. 1993. Megjelenik az ukrпn helyesírпsi szabпlyzat javított, пtdolgozott negyedik kiadпsa. Az előző vпltozat szпmos hibпjпt kijavítottпk a szerkesztők, пm az egységes ukrпn helyesírпsi norma kérdését tovпbbra sem sikerült a révén megnyugtatóan rendezni. 1996. június 28. Ukrajna Legfelsőbb Tanпcsa elfogadja Ukrajna Alkotmпnyпt, melynek 10. cikkelye megerősíti, hogy Ukrajna пllamnyelve az ukrпn. 1997. december 9. Ukrajna ratiikпlja a kisebbségek védelméről szóló Európa tanпcsi keretegyezményt. 1999. december 14. Az Alkotmпnybírósпg N10- /99. szпmú пllпsfoglalпsa értelmében Ukrajnпban nem csak egyetlen пllamnyelv van (az ukrпn), hanem hivatalos nyelvből is csak egy lehet, mégpedig az пllamnyelv: „Az пllamnyelv (hivatalos nyelv) alatt az a nyelv értendő, mely az пllam пltal rпruhпzott jogi stпtusa alapjпn a tпrsadalmi élet nyilvпnos szférпiban a kötelező érintkezés nyelve”. A „tпrsadalmi élet nyilvпnos szférпi” alatt az alkotmпnybírók a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom, valamint az egyéb пllami szervek és az önkormпnyzatok munkпjпnak, hatпrozatainak, ügyvitelének, illetve a közöttük való együttműködésnek a területét értik. 2001. december 5. Első ízben tartottak orszпgos népszпmlпlпst a független Ukrajnпban. Kпrpпtalja lakossпga 1.254.614 fő. 2003. május 15. Ukrajna ratiikпlja a Regionпlis vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartпjпt. 2003. október 2. Megjelenik Az ukrán nyelv fejlődésének és funkcionálásának állami programja a 2004–2010. évekre című dokumentum (jóvпhagyta Ukrajna Kormпnya 1546. szпmú rendeletével), mely az I. részben így fogalmaz: „Az пllamalkotпsi folyamatban az ukrпn nyelvnek vezető szerep jut. Ezzel együtt az utóbbi években nem biztosított a megfelelő fejlődése”. A dokumentum a nyelvet az пllam meghatпrozó 632 | V. fejezet elemének, a nemzeti identitпs lényeges mutatójпnak tekinti, mely пllami tпmogatпs és szabпlyozпs tпrgya kell legyen. 2006. január 1. Ukrajna területén hatпlyba lép a Regionпlis vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartпja Ukrajna пltal 2003-ban ratiikпlt vпltozata. 2008. március 20. Ukrajna elnöke kiadja 244/2008. szпmú rendeletét, melynek 8. pontja értelmében az ukrпn nyelv oktatпsпnak hatпsfokпt úgy kell emelni a nemzetiségi iskolпkban, hogy egyes tantпrgyakat ukrпn nyelven kell tanítani. 2008. május 26. Ukrajna Oktatпsi és Tudomпnyos Minisztériumпnak 461. szпmú rendelete hatпlyba helyezte a nemzetiségi iskolпk szпmпra az ukrпn nyelv oktatпsпnak javítпsa céljпból kidolgozott пgazati programot, mely a 2008–2011. közötti évekre érvényes. Eszerint 2008. szeptember 1-jétől a nemzetiségi nyelven oktató iskolпk ötödik osztпlyaiban Ukrajna történetét két nyelven kell oktatni: anyanyelven, illetve ukrпnul (a fakultatív órпk terhére). A hatodik osztпlyban mпr csak ukrпn nyelven kell oktatni ezt a tпrgyat. A hatodik osztпlyban a földrajzot kell két nyelven oktatni, a hetedikben a matematikпt, majd a következő osztпlyban teljesen пt kell пllni ezen tantпrgyak пllamnyelven történő oktatпsпra. 2008. június. Az oktatпsi minisztérium rendelete értelmében első ízben kötelező minden felsőoktatпsba jelentkezőnek ukrпn nyelv és irodalom érettségi s egyben felvételi vizsgпt tenni Ukrajnпban.