Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
100% found this document useful (1 vote)
16 views

Introductory Programs with the 32-bit PIC Microcontroller: A Line-by-Line Code Analysis and Reference Guide for Embedded Programming in C 1st Edition Hubert Ward - Get the ebook in PDF format for a complete experience

The document provides information about the book 'Introductory Programs with the 32-bit PIC Microcontroller' by Hubert Ward, which serves as a guide for embedded programming in C. It includes details on how to download the book and access additional resources on ebookmass.com. The book covers various topics related to programming with the PIC microcontroller, including project creation, header files, and communication protocols.

Uploaded by

kerritnejem
Copyright
© © All Rights Reserved
Available Formats
Download as PDF, TXT or read online on Scribd
100% found this document useful (1 vote)
16 views

Introductory Programs with the 32-bit PIC Microcontroller: A Line-by-Line Code Analysis and Reference Guide for Embedded Programming in C 1st Edition Hubert Ward - Get the ebook in PDF format for a complete experience

The document provides information about the book 'Introductory Programs with the 32-bit PIC Microcontroller' by Hubert Ward, which serves as a guide for embedded programming in C. It includes details on how to download the book and access additional resources on ebookmass.com. The book covers various topics related to programming with the PIC microcontroller, including project creation, header files, and communication protocols.

Uploaded by

kerritnejem
Copyright
© © All Rights Reserved
Available Formats
Download as PDF, TXT or read online on Scribd
You are on page 1/ 54

Visit ebookmass.

com to download the full version and


explore more ebook or textbook

Introductory Programs with the 32-bit PIC


Microcontroller: A Line-by-Line Code Analysis and
Reference Guide for Embedded Programming in C 1st
Edition Hubert Ward
_____ Click the link below to download _____
https://ebookmass.com/product/introductory-programs-with-
the-32-bit-pic-microcontroller-a-line-by-line-code-analysis-
and-reference-guide-for-embedded-programming-in-c-1st-
edition-hubert-ward/

Explore and download more ebook or textbook at ebookmass.com


Here are some recommended products that we believe you will be
interested in. You can click the link to download.

Introductory Programs with the 32-bit PIC Microcontroller:


A Line-by-Line Code Analysis and Reference Guide for
Embedded Programming in C (Maker Innovations Series) 1st
Edition Hubert Ward
https://ebookmass.com/product/introductory-programs-with-the-32-bit-
pic-microcontroller-a-line-by-line-code-analysis-and-reference-guide-
for-embedded-programming-in-c-maker-innovations-series-1st-edition-
hubert-ward/

A Line in the Sand Teri Wilson

https://ebookmass.com/product/a-line-in-the-sand-teri-wilson-2/

A Line in the Sand Teri Wilson

https://ebookmass.com/product/a-line-in-the-sand-teri-wilson/

The County Line Steve Weddle

https://ebookmass.com/product/the-county-line-steve-weddle/
Learn Programming with C: An Easy Step-by-Step Self-
Practice Book for Learning C 1st Edition Imran

https://ebookmass.com/product/learn-programming-with-c-an-easy-step-
by-step-self-practice-book-for-learning-c-1st-edition-imran/

Mapping QTL for cold-tolerance trait in a GIFT-derived


tilapia line by ddRAD-seq Chun Hui Ai

https://ebookmass.com/product/mapping-qtl-for-cold-tolerance-trait-in-
a-gift-derived-tilapia-line-by-ddrad-seq-chun-hui-ai/

C and Python Applications: Embedding Python Code in C


Programs, SQL Methods, and Python Sockets Philip Joyce

https://ebookmass.com/product/c-and-python-applications-embedding-
python-code-in-c-programs-sql-methods-and-python-sockets-philip-joyce/

The Last Line (John Cook) Ronson

https://ebookmass.com/product/the-last-line-john-cook-ronson/

100 Realistic Animals: Step-by-Step Realistic Line Drawing


**A Sourcebook for Aspiring Artists and Designers Melissa
Washburn
https://ebookmass.com/product/100-realistic-animals-step-by-step-
realistic-line-drawing-a-sourcebook-for-aspiring-artists-and-
designers-melissa-washburn/
MAKER
I N N O VAT I O N S
SERIES

Introductory
Programs with
the 32-bit PIC
Microcontroller
A Line-by-Line Code Analysis
and Reference Guide for Embedded
Programming in C

Hubert Ward
Introductory
Programs with the
32-bit PIC
Microcontroller
A Line-by-Line Code Analysis
and Reference Guide for
Embedded Programming in C

Hubert Ward
Introductory Programs with the 32-bit PIC Microcontroller: A Line-by-Line
Code Analysis and Reference Guide for Embedded Programming in C
Hubert Ward
Leigh, UK

ISBN-13 (pbk): 978-1-4842-9050-7 ISBN-13 (electronic): 978-1-4842-9051-4


https://doi.org/10.1007/978-1-4842-9051-4

Copyright © 2023 by Hubert Ward


This work is subject to copyright. All rights are reserved by the Publisher, whether the whole or
part of the material is concerned, specifically the rights of translation, reprinting, reuse of
illustrations, recitation, broadcasting, reproduction on microfilms or in any other physical way,
and transmission or information storage and retrieval, electronic adaptation, computer software,
or by similar or dissimilar methodology now known or hereafter developed.
Trademarked names, logos, and images may appear in this book. Rather than use a trademark
symbol with every occurrence of a trademarked name, logo, or image we use the names, logos,
and images only in an editorial fashion and to the benefit of the trademark owner, with no
intention of infringement of the trademark.
The use in this publication of trade names, trademarks, service marks, and similar terms, even if
they are not identified as such, is not to be taken as an expression of opinion as to whether or not
they are subject to proprietary rights.
While the advice and information in this book are believed to be true and accurate at the date of
publication, neither the authors nor the editors nor the publisher can accept any legal
responsibility for any errors or omissions that may be made. The publisher makes no warranty,
express or implied, with respect to the material contained herein.
Managing Director, Apress Media LLC: Welmoed Spahr
Acquisitions Editor: Susan McDermott
Development Editor: James Markham
Coordinating Editor: Jessica Vakili
Distributed to the book trade worldwide by Springer Science+Business Media New York,
1 New York Plaza, New York, NY 10004. Phone 1-800-SPRINGER, fax (201) 348-4505, e-mail
orders-ny@springer-sbm.com, or visit www.springeronline.com. Apress Media, LLC is a
California LLC and the sole member (owner) is Springer Science + Business Media Finance Inc
(SSBM Finance Inc). SSBM Finance Inc is a Delaware corporation.
For information on translations, please e-mail booktranslations@springernature.com; for
reprint, paperback, or audio rights, please e-mail bookpermissions@springernature.com.
Apress titles may be purchased in bulk for academic, corporate, or promotional use. eBook
versions and licenses are also available for most titles. For more information, reference our Print
and eBook Bulk Sales web page at http://www.apress.com/bulk-sales.
Any source code or other supplementary material referenced by the author in this book is
available to readers on the Github repository: https://github.com/Apress/Introductory-­
Programs-­with-the-32bit-PIC-Microcontroller. For more detailed information, please visit http://
www.apress.com/source-code.
Printed on acid-free paper
Dedicated to my wife Ann.
You have been so supportive and patient while
I typed away, forever, on my laptop.
Love always.
Pinch Pinch Pinch
Table of Contents
About the Author��������������������������������������������������������������������������������xv

About the Technical Reviewer����������������������������������������������������������xvii

The Aims and Objectives of the Book������������������������������������������������xix

Introduction���������������������������������������������������������������������������������������xxi

Chapter 1: Creating Our First C Program����������������������������������������������1


What Is MPLAB X���������������������������������������������������������������������������������������������������1
Creating a Project in MPLAB X������������������������������������������������������������������������������2
The Initial Comments������������������������������������������������������������������������������������������11
The Speed of the Clock���������������������������������������������������������������������������������������13
Writing the Configuration Words�������������������������������������������������������������������������16
Our First Program������������������������������������������������������������������������������������������������20
Setting the PORTS�����������������������������������������������������������������������������������������������22
Exercise 1-1��������������������������������������������������������������������������������������������������������23
The Hexadecimal Number System����������������������������������������������������������������������23
The First Program Listing������������������������������������������������������������������������������������28
Analysis of Listing 1-1����������������������������������������������������������������������������������������30
Simulating the Program in MPLAB X�������������������������������������������������������������������36
Solution to Exercise 1-1��������������������������������������������������������������������������������������44
Summary������������������������������������������������������������������������������������������������������������44

v
Table of Contents

Chapter 2: Header Files and Delays����������������������������������������������������47


What Are Header Files and Why We Use Them?��������������������������������������������������47
Creating a Header File�����������������������������������������������������������������������������������48
Using the Header File������������������������������������������������������������������������������������52
Slowing the PIC Down�����������������������������������������������������������������������������������56
Creating a Delay��������������������������������������������������������������������������������������������56
The Variable Delay Subroutine�����������������������������������������������������������������������61
What Is a Subroutine�������������������������������������������������������������������������������������61
The Analysis of the Delay Subroutine������������������������������������������������������������62
Creating a 1ms Delay������������������������������������������������������������������������������������66
Good Programming Practice�������������������������������������������������������������������������������68
The Algorithm������������������������������������������������������������������������������������������������68
The Flowchart������������������������������������������������������������������������������������������������69
Our First Useful Program�������������������������������������������������������������������������������70
The Algorithm������������������������������������������������������������������������������������������������������70
The Allocation List�����������������������������������������������������������������������������������������72
The Flowchart for the Program����������������������������������������������������������������������72
Creating the Project���������������������������������������������������������������������������������������73
Analysis of Listing 2-3�����������������������������������������������������������������������������������76
Downloading the Program to a Prototype Board�������������������������������������������������77
Extending the Program to the Crossroads Traffic Lights�������������������������������80
The Algorithm������������������������������������������������������������������������������������������������82
Analysis of Listing 2-4�����������������������������������������������������������������������������������87
Simulating the Program Within MPLAB X������������������������������������������������������88
Summary������������������������������������������������������������������������������������������������������������91

vi
Table of Contents

Chapter 3: The Seven-Segment Display����������������������������������������������93


Controlling a Seven-Segment Display�����������������������������������������������������������������93
The Seven-Segment Display�������������������������������������������������������������������������93
Common Anode Seven-Segment Display������������������������������������������������������94
Common Cathode Seven-Segment Display���������������������������������������������������95
Controlling the Display with the PIC��������������������������������������������������������������97
The Seven-Segment Display Program�����������������������������������������������������������99
The Algorithm������������������������������������������������������������������������������������������������99
The Flowchart����������������������������������������������������������������������������������������������100
The Listing for the Seven-Segment Display Program����������������������������������102
Analysis of Listing 3-1���������������������������������������������������������������������������������104
Improving the Seven-Segment Display Program�����������������������������������������106
The Problem with the Program��������������������������������������������������������������������107
Arrays����������������������������������������������������������������������������������������������������������107
Using Pointers���������������������������������������������������������������������������������������������110
Analysis of Listing 3-2���������������������������������������������������������������������������������111
The Improved Program��������������������������������������������������������������������������������113
Exercise 3-1������������������������������������������������������������������������������������������������118
Solution to Exercise 3-1������������������������������������������������������������������������������118
Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������118

Chapter 4: The LCD���������������������������������������������������������������������������119


The 1602 LCD����������������������������������������������������������������������������������������������������119
Instruction or Command Mode��������������������������������������������������������������������������121
Data Mode���������������������������������������������������������������������������������������������������������121
The Control Pins of the LCD������������������������������������������������������������������������������122
The LCD Header File for PORTE�������������������������������������������������������������������������123
Analysis of Listing 4-1��������������������������������������������������������������������������������������128
Analysis of Listing 4-2��������������������������������������������������������������������������������������149

vii
Table of Contents

Creating Your Own Symbols to Display on the LCD�������������������������������������������152


The Pixel Maps��������������������������������������������������������������������������������������������������153
The 8-Bit Binary Values for the Four Special Characters����������������������������������156
The Program “Pixel to Matrix”��������������������������������������������������������������������������158
The Special Character Program������������������������������������������������������������������������160
The Program Listing for the Special Character Program����������������������������������161
Analysis of Listing 4-3��������������������������������������������������������������������������������������166
Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������171

Chapter 5: The Dot Matrix Display����������������������������������������������������173


The 8 by 8 Dot Matrix Board�����������������������������������������������������������������������������173
The Single Dot Matrix Display���������������������������������������������������������������������������173
The Max7219 Driver IC��������������������������������������������������������������������������������������174
Writing to the Max7219�������������������������������������������������������������������������������������175
Analysis of Listing 5-1��������������������������������������������������������������������������������������183
Creating the Data for Each Row in the Two-Dimensional Array������������������������184
Controlling Four 64-Bit Dot Matrix Boards��������������������������������������������������������196
Analysis of Listing 5-3��������������������������������������������������������������������������������������225
Analysis of Listing 5-2��������������������������������������������������������������������������������������227
A Program to Scroll Text on the Matrix Display�������������������������������������������������233
Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������250

Chapter 6: Communication���������������������������������������������������������������251
The 25LC256 EEPROM��������������������������������������������������������������������������������������256
What Is an EEPROM Device�������������������������������������������������������������������������������256
Writing to the EEPROM��������������������������������������������������������������������������������������258
Reading from the EEPROM��������������������������������������������������������������������������������260

viii
Table of Contents

The Connections of the EEPROM on the Explorer 16 Development Board��������261


The Algorithm for the EEPROM Program�����������������������������������������������������������262
Analysis of Listing 6-1��������������������������������������������������������������������������������������267
The Setting of the CKE and CKP Bits�����������������������������������������������������������������276
The Message “Ann Ward”���������������������������������������������������������������������������������286
Using the Parallel Master Port��������������������������������������������������������������������������287
The Data for the PMMODE Control Register������������������������������������������������288
The PMCON Control Register�����������������������������������������������������������������������289
The PMAEN Control Register�����������������������������������������������������������������������290
Analysis of Listing 6-2��������������������������������������������������������������������������������������295
Analysis of Listing 6-3��������������������������������������������������������������������������������������300
Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������309

Chapter 7: The I2C Communication���������������������������������������������������311


The I2C Protocol�������������������������������������������������������������������������������������������������311
I2C Communication Protocol������������������������������������������������������������������������������311
Writing to the Slave�������������������������������������������������������������������������������������������313
The Start Bit�������������������������������������������������������������������������������������������������313
The Address Bits and Control Bit in the First Byte���������������������������������������313
The Acknowledgment Bit�����������������������������������������������������������������������������314
The Data Byte����������������������������������������������������������������������������������������������314
The Stop Bit�������������������������������������������������������������������������������������������������314
Reading from the Slave�������������������������������������������������������������������������������������315
The NACK or Not Acknowledgment Bit��������������������������������������������������������������317
Analysis of the I2C Protocol Header File������������������������������������������������������������321
The I2C Expander Module����������������������������������������������������������������������������������330
The LCD2004�����������������������������������������������������������������������������������������������������331

ix
Table of Contents

The Connections of the I2C Expander����������������������������������������������������������������332


Analysis of Listing 7-2��������������������������������������������������������������������������������������339
The Program to Use the I2C Expander to Control the LCD2004�������������������������354
Analysis of Listing 7-3��������������������������������������������������������������������������������������357
Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������362

Chapter 8: Interrupts������������������������������������������������������������������������365
Interrupts����������������������������������������������������������������������������������������������������������365
The Fetch and Execute Cycle����������������������������������������������������������������������������367
The Program Counter or “PC”����������������������������������������������������������������������367
Single Vectored Interrupts���������������������������������������������������������������������������368
Multivectored Interrupts������������������������������������������������������������������������������369
How Does the PIC Keep Track of Where It Must Go and Where It Must
Get Back To?������������������������������������������������������������������������������������������������369
The Stack and Its Main Use�������������������������������������������������������������������������370
The Sources of Interrupts in a 32-Bit PIC����������������������������������������������������������372
Analysis of Listing 8-1��������������������������������������������������������������������������������������380
Using More Than One Interrupt Source with Single Vector Mode���������������������391
Analysis of Listing 8-2��������������������������������������������������������������������������������������394
Interrupt Priority������������������������������������������������������������������������������������������������397
Multivectored Interrupts with Priority���������������������������������������������������������������398
Analysis of Listing 8-3��������������������������������������������������������������������������������������401
Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������404

Chapter 9: The Real-Time Clock�������������������������������������������������������405


The External Crystal 32.768kHz Oscillator��������������������������������������������������������406
The 24-Hour LCD Clock Program����������������������������������������������������������������������406
Analysis of Listing 9-1��������������������������������������������������������������������������������������422
The TM1637 and the Four Seven-Segment Displays����������������������������������������436

x
Visit https://ebookmass.com today to explore
a vast collection of ebooks across various
genres, available in popular formats like
PDF, EPUB, and MOBI, fully compatible with
all devices. Enjoy a seamless reading
experience and effortlessly download high-
quality materials in just a few simple steps.
Plus, don’t miss out on exciting offers that
let you access a wealth of knowledge at the
best prices!
Table of Contents

The TM1637 Driver IC����������������������������������������������������������������������������������������437


Analysis of Listing 9-2��������������������������������������������������������������������������������������455
Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������463

Chapter 10: The Real-Time Clock and the DS3231���������������������������465


The DS3231 RTC Module�����������������������������������������������������������������������������������465
The Order the DS3231 Expects the Data�����������������������������������������������������������476
The Program Algorithm�������������������������������������������������������������������������������������477
Displaying the Temperature������������������������������������������������������������������������������478
Binary Numbers������������������������������������������������������������������������������������������������479
Adding Binary Numbers������������������������������������������������������������������������������������482
Reading the Temperature from the TC72����������������������������������������������������������483
Examples of the Two’s Complement Process����������������������������������������������������484
Using the UART and a Terminal Software����������������������������������������������������������490
Using the Alarms of the DS3231�����������������������������������������������������������������������490
The UART�����������������������������������������������������������������������������������������������������������491
The UxMODE Control Register���������������������������������������������������������������������������492
The UxSTA Register�������������������������������������������������������������������������������������������496
Using Tera Term�������������������������������������������������������������������������������������������������500
Connecting the Devices to the PIC32����������������������������������������������������������������505
Analysis of Listing 10-1������������������������������������������������������������������������������������528
Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������556

Chapter 11: The RTCC Module����������������������������������������������������������559


The RTCC Module of the 32-Bit PIC�������������������������������������������������������������������559
BCD (Binary-Coded Decimal)����������������������������������������������������������������������������565
Displaying the 32-Bit Value on the LCD�������������������������������������������������������������572
RTCC Module Program��������������������������������������������������������������������������������������572

xi
Table of Contents

Analysis of Listing 11-1������������������������������������������������������������������������������������591


Understanding Instruction on Line 504 RTCALRM = 0x8403;����������������������612
Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������618

Chapter 12: The Real Analog World��������������������������������������������������619


The Real-World Signals�������������������������������������������������������������������������������������619
An Analog Signal�����������������������������������������������������������������������������������������������620
The Digital World�����������������������������������������������������������������������������������������������620
A Simple Voltmeter Program�����������������������������������������������������������������������������621
The Algorithm of the Voltmeter Program�����������������������������������������������������622
Analysis of Listing 12-1������������������������������������������������������������������������������������625
The ADC Process�����������������������������������������������������������������������������������������������628
The Acquisition Time�����������������������������������������������������������������������������������������628
The 4–20mA Transducer������������������������������������������������������������������������������640
Controlling Two Analog Inputs���������������������������������������������������������������������������641
Analysis of Listing 12-2������������������������������������������������������������������������������������644
Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������648

Chapter 13: The DHT11 Transducer��������������������������������������������������649


The DHT11 Humidity and Temperature Sensor�������������������������������������������������649
Communicating with the DHT11�����������������������������������������������������������������������650
The Use of a Pull-Up Resistor���������������������������������������������������������������������������655
The DHT11 Program Listing������������������������������������������������������������������������������655
Analysis of Listing 13-1������������������������������������������������������������������������������������659
The Logical OR and AND Truth Tables���������������������������������������������������������������669
A Design Procedure������������������������������������������������������������������������������������������671
Know the Events You Want to Control����������������������������������������������������������671
Analysis of Listing 13-2������������������������������������������������������������������������������������678

xii
Table of Contents

Simulating the Program in MPLAB X�����������������������������������������������������������������683


Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������689

Chapter 14: Creating a Square Wave������������������������������������������������691


Creating a Simple Square Wave������������������������������������������������������������������������691
Using the Output Compare Module (OCMP) of the PIC32����������������������������������693
Using the Logic Analyzer Within MPLAB X��������������������������������������������������������698
Creating Some Musical Notes���������������������������������������������������������������������������704
Creating a PWM Square Wave with the OC1MP Module�����������������������������������708
The Average of a Square Wave�������������������������������������������������������������������������708
Analysis of Listing 14-4������������������������������������������������������������������������������������717
Varying the Brightness of a Lamp���������������������������������������������������������������������720
Analysis of Listing 14-5������������������������������������������������������������������������������������724
Summary����������������������������������������������������������������������������������������������������������728

Appendix�������������������������������������������������������������������������������������������729

Appendix 1: Data Types��������������������������������������������������������������������731

Appendix 2: Some Useful Definitions������������������������������������������������733

Appendix 3: Mathematical and Logic Operators�������������������������������735

Appendix 4: Keywords����������������������������������������������������������������������737

 ppendix 5: Numbering Systems Within Microprocessor-Based


A
Systems��������������������������������������������������������������������������������������������739

Appendix 6: The ASCII Character Set������������������������������������������������749

Appendix 7: The LCD Instruction Set������������������������������������������������751

Index�������������������������������������������������������������������������������������������������753

xiii
About the Author
Hubert Ward has nearly 25 years of experience as a college lecturer
delivering the BTEC, and now Pearson’s, Higher National Certificate and
Higher Diploma in Electrical and Electronic Engineering. Hubert has a 2.1
Honors Bachelor’s Degree in Electrical and Electronic Engineering. Hubert
has also worked as a consultant in embedded programming. His work has
established his expertise in the assembler and C programming languages,
within the MPLAB X IDE from Microchip, as well as designing electronic
circuits and PCBs using ECAD software. Hubert was also the UK technical
expert in Mechatronics for three years, training the UK team and taking
them to enter in the Skills Olympics in Seoul 2001, resulting in one of the
best outcomes to date for the UK in Mechatronics.

xv
About the Technical Reviewer
Mike McRoberts is the author of Beginning Arduino by Apress. He is
the winner of Pi Wars 2018 and a member of Medway Makers. He is an
Arduino and Raspberry Pi enthusiast.

xvii
The Aims and Objectives
of the Book
My main aim in writing this book is to introduce you to the 32-bit micro
and help you understand how to program them in the C programming
language. I also want to show you that you can program them and that you
can make a career as an embedded programmer. I hope that after reading
this book, you will have developed your understanding of C and that you
will have the confidence to go and develop your own programs.
The Objectives of the Book
After reading this book, you should be able to do some or all of the
following:

• Create a project using MPLAB X

• Configure the 32-bit PIC

• Write local and global header files


• Write programs using timers to create a delay

• Understand a range of C instructions

• Create one-dimensional and two-dimensional


arrays in C

• Write C programs to control and use the following


displays:

• Seven-segment displays

• 8 by 8 dot matrix displays

• Liquid Crystal Display, LCD

xix
The Aims and Objectives of the Book

• Create a real-time clock

• Use analog inputs

• Create square waves and PWM

• Control RGB LEDs using the PWM

• Write programs that use interrupts

• Understand and use a range of logic operations

• Understand and use binary and hexadecimal


number systems

xx
Introduction
This book will introduce you to the exciting world of embedded
programming. It will teach you how the main functions of C programming
work and how you can use them to control a 32-bit PIC microcontroller.
You might think that a 32-bit PIC is too far advanced to start with and
that you should try a simpler PIC first. Well, really, that’s not the case. You
can start with all the simple programs, such as simply turning on and off
an LED, using a simple delay, controlling a seven-segment display, and
writing a simple message to an LCD, with this 32-bit PIC. However, you can
progress to the more advanced programs that are out of reach with most of
the 8-bit PICs.
It really comes down to cost. I use the explorer 16 development
board with a plugin board for the 32-bit PIC. The development board,
shown in Figure 2, comes in at around £100, and the plugin 32-bit PIC,
shown in Figure 1, comes in at around £30. On top of that, you will need a
programming tool to download your programs to the PIC. I use the ICD3
can or the PICKIT3 tool. The ICD3 can costs around £70. However, this
is no longer available, and the ICD4 can is very expensive. They do have
the PICKIT4 which I believe programs 32-bit PICs, and that costs around
£70. So, you could possibly be looking at spending around £200 or more.
But you should see it as an investment in your career as an embedded
programmer. Working as an embedded programmer, one can earn around
£40 to £100 an hour if not more.
If you went down the 8-bit PIC route first, you would spend less, but
your programming experience could be greatly reduced.

xxi
Introduction

Prerequisites
As to any prerequisites you need before reading this book, there are none. I
will assume you are a complete novice, and I will explain every step as you
progress through the book. Every instruction will be analyzed to explain
how the C instruction works and how it achieves what we want from the
instructions. The only things you will definitely need to use this book are as
follows.

MPLAB X
This is the IDE, integrated development environment, from Microchip. I
will be using versions 5.25 and 5.40, but any version from 2.2 will be fine
as there will be only some minor differences. Also, as I know Microchip is
constantly updating its IDE, I am confident that the changes will only be
minor. This means the procedures for the IDE that you will learn from this
book will still stand you in good stead for any later versions of the IDE.

Compiler Software
You will need a 32-bit compiler software to compile your programs within
MPLAB X. I use v2.41, although for a lot of my programs, I use the older
version 1.32, as the newer versions have some of the libraries missing.
MPLAB X and the compiler software are freely available from the
Microchip website. You may have to search the archive section for some of
the older compiler versions. You could upgrade to the paid version of the
compiler software, but I have not done that for any of my programs. If you
were to make a career in embedded programming, then the paid version of
the compiler may have some advantages, such as more efficient code that
uses less memory.

xxii
Introduction

Simulation Software
MPLAB X does come with a simulation option for its PICs. This does mean
that you can try some of the programs without spending any money on
equipment. However, the simulation capabilities are not very extensive,
and they are used more for debugging your programs. I will take you
through using the simulation option within MPLAB X for some of the
programs in the book, but most will be carried out on the explorer 16
development board. However, simulating the programs will give you a
chance to see if you can enjoy programming these PICs. It is not just about
making money, as you will earn more if you enjoy what you do.
There are some ECAD (electronic computer-aided design) software
that you can use to simulate the programs. PROTEUS is one that I have
used for 8-bit PICs. Multisim is another one, but you must make sure that it
can support the PICs you want to use, and they are not free.

MPLAB Harmony
Microchip has invested a lot of time and money in creating its
programming environment named MPLAB Harmony. It is aimed at saving
a lot of time in developing PIC programs. If you just want to get something
working and are not really interested in learning how it works, then this
environment can be useful. However, be aware that once you go down
that route, you can become dependent upon the environment, as you are
not really learning how the programs work. That’s great for Microchip but
not for you. I believe this approach is counterproductive, as it does far
too much for you and doesn’t explain how it works. If you really want to
become a versatile and productive programmer, then you need to really
understand how every bit of your program works. Only then can you really
say you wrote it and not just cobbled together bits of code that you don’t
understand. My main aim in writing this book is to show that it is not too

xxiii
Visit https://ebookmass.com today to explore
a vast collection of ebooks across various
genres, available in popular formats like
PDF, EPUB, and MOBI, fully compatible with
all devices. Enjoy a seamless reading
experience and effortlessly download high-
quality materials in just a few simple steps.
Plus, don’t miss out on exciting offers that
let you access a wealth of knowledge at the
best prices!
Other documents randomly have
different content
The Project Gutenberg eBook of Targallyak
This ebook is for the use of anyone anywhere in the United States
and most other parts of the world at no cost and with almost no
restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
under the terms of the Project Gutenberg License included with this
ebook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
United States, you will have to check the laws of the country where
you are located before using this eBook.

Title: Targallyak

Author: Mór Jókai

Release date: June 2, 2018 [eBook #57256]

Language: Hungarian

Credits: Produced by Albert László from page images generously


made
available by the Google Books Library Project

*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK TARGALLYAK ***


Megjegyzések:

A tartalomjegyzék a 205. oldalon található.


Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?
id=zeVkAAAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.

JÓKAI MÓR
ÖSSZES MŰVEI

NEMZETI KIADÁS

LVIII. KÖTET
TARGALLYAK

BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK KIADÁSA

1896

TARGALLYAK

IRTA

JÓKAI MÓR

BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK TULAJDONA

1896
A JEDIKULAI RAB.

I.
Élt egyszer a krimiai félszigeten egy jámbor fiatal orosz pópa, a
kit Athanáznak hívtak, azokban az időkben, a mikor még a Krimet
tatárfejedelmek kormányozták. Ezek gyakori hadjárataikban a
szomszéd kozákokkal hol ellenségek, hol szövetséges társak voltak.
Mikor ellenségek voltak, akkor rabságra hajtottak a kozák népből egy
sereget, mikor meg szövetségesek lettek, akkor a rabjaikat szabadon
bocsáták. A rab kozákoknak azonban megtetszett a krimi jó
gyümölcstermő vidék, nem tértek vissza az ős pusztáikra, ott
települtek le, föld volt hozzá elég; s egészen meg voltak elégedve a
sorsukkal. Több falujok volt már, úgy, hogy archimandritát is
választottak; egy ilyen falunak, (a minek a nevét Dobropolnak
jegyezték fel) volt a pópája Athanáz, a ki még akkor fiatal, harmincz
éves legény volt: fogadott fia az archimandritának, Nestornak, a ki a
leányát is neki adta feleségül, a derék jó Helenkát.
Athanáz a legboldogabb ember volt a kerek földön; mindene volt,
a mit csak szem, száj és szív megkiván. Háza, ha csak fából volt is,
de külömb minden palotánál; mert ez a fa-ház tele volt
boldogsággal, a palota pedig tele van nyugtalansággal,
aggodalommal, irigységgel és búbánattal. Kis kertjében a háza
mögött mindenféle gyümölcs termett, a minek a tatárok már abban
az időben is nagy mívelői voltak, azoktól eltanulta a kertészséget s
az volt egész szenvedélye, gyönyörűsége. A felesége, Helenka, ha
nem volt is valami nagyon szép (kissé himlőhelyes volt az arcza) de
igen áldott jókedélyű asszony volt, a kinek a lelke simasága
elfeledteté az arcza ragyáit, csupa engedelmesség és szeretet; aztán
kitünő gazdasszony volt: csak úgy égett a keze alatt a munka. Nem
volt mellette az urának semmi gondja. Pompásan tudta elkészíteni a
málépuliszkát; a málé már akkor ismeretes volt a Krimben, ez is
marasztotta egyrészt ott a kozákokat, mert Ukrániában az meg nem
terem. És Athanáz azt tartotta, hogy a málé-puliszkánál meg a
bálmosnál nincs fölségesebb eledel e háromszegletű földön. (Nem
mondhatta azt, hogy a «kerek földön», mert a Krim háromszegletű s
ő azontúl semmi más földet nem ismert.) Italokkal is a
legválogatottabbakkal táplálta az ő kedves urát a jó Helenka: mikor
zsendiczét készített, akkor édes savóból csinálta a nektárt, mikor
vajat köpült, akkor savanyú iróból, s őszszel, mézszüret idején még
méhsert is készített a számára, a minél felségesebb italt bizonyára
maga a Kalga-szultán sem izlelt soha! Fonni, szőni is tudott a derék
asszony; az ő ura minden vasárnap tisztát válthatott, úgy
gondoskodott róla s minden reggel maga fésülte meg, maga fonta
be az ura szép hosszú szőke haját, akkori szokás szerint.
Sőt még az az urasága is megvolt Athanáznak, hogy egy
szamarat is tarthatott s vasárnaponkint azon járhatta be a faluját.
Mivelhogy Dobropol ott a hegy hátán úgy el volt szórva, hogy
reggeltől estig tartott, míg az ember az egyik végétől a másikig ért, s
öt temploma volt (kicsiny fa-templomok), a mikben a legközelebb
eső házikók népe összegyült ájtatoskodni. És a népség is nagyon
szerette Athanáz pópát, úton útfélen mindenki kezet csókolt neki,
megfizette a dézmát, a párbért, a lukmát, s a termése zsengéit
mindenki megosztá vele. Bizonyos kilátása volt rá, hogy ha az apósa
meghal, ő lesz helyébe választva archimandritának s neki is olyan
kerek orczája, olyan domboru termete lesz, mint annak, ha eljön az
ideje.
Egy zivataros estén azonban szokatlan látogatója akadt a
dobropoli kis paplaknak. A zápor szakadt, a hegyi utak átváltoztak
rohanó patakok medreivé, a villámlobbanástól horkoltak a lovak. Egy
egész karaván jött lóháton. Mi hozta őket erre a vidékre? Talán úgy
tévedtek el? Soha se járt Dobropolon keresztül olyan utas, a ki
patkó-nyomot hagyott volna maga után. S ez egy egész csapat volt,
élén egy asszony.
Athanáz pópa lakása elé érve, bebocsáttatást kértek: a zivatar
beszorította őket. A pópa valamennyinek nem tudott szállást adni,
mert szűk volt a háza, mindössze egy szobából, meg egy konyhából
állt az egész, a kiséret egy részének a szomszéd viskókban kellett
elhelyezkedni; maga a vezérnő rendelkezett, ki hová menjen. Az
egész csapat fegyveres férfiakból állott, az úrnő a pópához csak két
csatlósával együtt tért be, kik úti iszákjait hozták utána s aztán kinn
maradtak a konyhában.
Athanáz csak most látta, hogy szebb nő is van a világon az ő
feleségénél. De még mennyire szebb! Az ember ha a szemébe néz,
azt hiszi, hogy villámlott; ha a hajfürteire tekint, azt hiszi, hogy
éjszaka van; s ha az arczát mosolyogni látja, azt hiszi, hogy a nap
sütött ki. Hát még mikor megszólal, azt az ember még a szivével is
meghallja.
Öltözete csupa selyem volt és drága prém; nyakán, füleiben olyan
gyöngyök, a mik fénylenek és olyan kövek, a mik szikráznak.
A jó Helenka kezet is csókolt a fényes úrnőnek, a mit az meg is
engedett neki, mintha bizonyos volna felőle, hogy az őt megilleti, s a
papné azután gazdasszonyi szemérmetességgel engedelmet kért az
úri vendégnőtől, hogy ha nem tudná őt egész rangjához illő módon
ellátni; de a mi szegénységüktől kitelik, azt szivesen fogja adni;
maga fog rögtön készíteni estebédet; finom «bálmost», a mi készül
málé-lisztből, forró bivalytejbe eregetve, s annak a készítése nagy
tudomány, s az igen drága jó étel, mert azt az ő ura nagyon szereti;
minden szombat este azt kell neki készíteni.
– Csak tedd jó asszony, a mit akarsz, mondá neki a vendégnő, én
magamról gondoskodtam eléggé.
S azzal egy tenyér csattantására a két csatlós kiszedett az
iszákból mindenféle sülteket, pástétomokat és süteményeket, mellé
ezüst kulacsokat, s felteríté a pópa tölgyfa-asztalát drága selyem
abroszszal, a mibe arany meg ezüst virágok voltak szőve, s arra
rakott fel minden ételt, italt, ezüst tányérokat s arany étszereket
hozzá.
Hanem azért a Helenka is felterítette ugyanannak az asztalnak a
másik végére a maga saját szőtte sávolyos abroszát, a szép veres
gyapot tulipánokkal a szegélyén, s kitette rá a virágos mázos
cseréptányérát, a fényes czinkanállal, hogy majd arról költi el az ő
ura a felesége főzte bálmost, a mi jobb a világ minden
pástétomainál. Aztán kiment a konyhába, hogy azt elkészítse.
Az úri vendéghölgy azonban nem akarta, hogy egyedül étkezzék;
hanem azt kivánta, hogy a házi gazda üljön oda mellé, s a két ezüst
tányérja közül az egyiket odaadta eléje s a sültekből és
pástétomokból saját maga szelt le neki, úgy rakta a tányérjára, s
maga hámozott meg a számára egy olyan arany szinű almát, a
minek a héja a hámozás alatt illatos gőzt lövell ki magából, hogy az
mint a tömjén, úgy tölti be a házat. Azt is megfelezte vele. És
Athanáz pópa soha életében olyan csodálatos izes étkeket nem
evett, sem olyan zamatos gyümölcsöt nem izlelt. Azt egyenesen a
paradicsom közepéből hozhatták.
Hát még mikor a vendég-hölgy abból a hólyagos ezüstkulacsból
megkóstoltatta vele azt az ismeretlen italt, a mi édességet, illatot és
lángot önt egyszerre; nem is a gyomorba megy aztán, hanem fel a
fejbe és le a szívbe.
Ettől az italtól sokat megtanul az ember, a mit addig még nem
tudott. És sokat elfelejt, a mit addig tudott.
Athanáz pópa először is azt felejtette el, hogy a jó Helenka már
behozta a fatálba kitett bálmost, a közepébe dugott bükkfa kanállal s
letette szerényen az asztal szegletére, s visszavonult megint a
konyhába, bizonyosnak tartva, hogy mikor ismét visszajön a
szobába, akkorra az a tál üres lesz, mert az ő ura azt a felesége
főzte bálmost nagyon szereti: hírmondót se hágy belőle a tál
fenekén! «Isten adja jó egészségére!»
A jó Helenka az alatt odakinn maradt a konyhában, ahogy
emberség-tudó asszonyhoz illik, hogy mikor az ura előkelő vendéggel
vacsorál az asztalnál, akkor őt ne háborgassa, hanem engedje
beszélgetni és ügyetlen közbeszólásokkal el ne árulja tudatlan voltát,
hogy a miatt az ura pironkodjék a finom uraság előtt. Ő az alatt
megvendégelé a két csatlóst főtt kukoriczával; a mi azért igen okos
eledel, hogy se kés, se kanál nem kell hozzá: az ember minden
szemet egyenkint kénytelen a körmeivel hámozgatni meg s észre se
veszi, hogy mire jól lakott, akkorra megéhezett. A jámbor Helenka ez
alatt tartotta a két csatlóst mindenféle mesével, a mit azok hallgattak
meredt szemekkel, folyvást kérőzve a kukoricza szemeken. Egyszer-
egyszer megállt a mesemondás közben hallgatózni, hogy ki beszél
odabenn? Folyvást az idegen vendégnő szavát hallá, majd csengő,
majd haragos, majd siránkozó volt az. Valjon miről beszélhet? Ahhoz
volt szokva, hogy az ura maga jöjjön ki érte és híja be őt a szobába,
mikor már el kell takarítani az asztalt: elébb rányitni az ajtót nagy
gorombaság volna; de csak hiába várt, mert Athanáz nem jött őt
beszólítani.
Helenka utóljára már kifogyott a mesemondásból, a két idegen
csatlós állkapcsa is elfáradt a kukoriczarágásban. «No már most ti
mondjatok nekem valami szép mesét!» mondá az asszony; de azok
csak a fejeiket csóválgatták s kisült aztán, hogy egy szót sem
értenek se kozákul, se tatárul; mert ők valami idegen nemzet, a
milyen van elég a földszoroson túl, a kik olyan bolondok, hogy mind
másféle nyelven beszélnek. Ezekre ugyan kár volt azt a sok szép
mesét vesztegetni.
Ez alatt a tűz is kialudt a pestesben, a csatlósok is eldülöngéltek,
nemzeti szokás szerint a melyik fülük alul került, azt használva
párnának s hozzá kezdtek a horkoláshoz. És az idegen nő szava még
mindig hangzott az ajtón keresztül s Helenka mind hiába várta, hogy
az ura kijön őt behívni, hogy szedje el az asztalt.
Hát még ha rávitte volna a lélek, hogy a kulcslyukon
hallgatózzék, miket hallott volna! S igen nagy hiba volt, hogy a mivel
a természet a nőket felruházta, hogy az ajtón keresztűl
hallgatózásban oly tökéletesek legyenek, mint a macska az egérre
lesésben, ő nála a nevelés annyira elfojtotta, hogy nem is gondolt
reá; mint a hogy vannak idomított macskák, a mik egy tányérból
esznek tejet az egérrel. Mert akkor majd meghallotta volna, hogy
miket beszél az idegen úri vendégnő az ő urának?
– Én vagyok Czitbara, a mingreliai hetman egyetlen leánya, és
minden birtokának örököse; enyim lesz a «boncsuk», ha ő meghal;
pedig már öreg ember, s csak fél lába van; nem ülhet a lóra.
– Mikor kicsinyke leány voltam, eljegyeztek a kozák nagy attamán
Chmielniczky Bogdán legkisebbik fiával, Györgygyel. Az négy
esztendős volt, én meg három. Ő rá már nem emlékezem, hanem a
mézesbábra, a mit nászajándékul adott, s a mit nem volt szabad
megennem: arra még jól emlékezem.
– Nem hallottad hirét Chmielniczky Bogdánnak, te pópa? Akkor
nem is tudom, miért vagy te kozák? Ez a fejedelem az volt a
kozákoknak, a mi Mahumed az ozmánoknak, Dzsingiszkán a
mongoloknak, Shemirám a persáknak, a mi Szobieszky a
lengyeleknek, vagy ezeknek sem hallottad hírét soha?
– Chmielniczky Bogdánnak sok fia volt. Valahány, annyi
hadseregnek volt vezére. Mind valamennyi a csatában esett el. Mikor
a Mihály fia házasodott, a lakodalma napján olyan ütközetet vívott a
lengyelekkel, a kik elakarták tőle venni a szép moldaui fejedelem-
leányt, Rozaurát, hogy tizezer halott maradt a csatatéren. Ilyen
terített asztalt is ritka lakodalomban látni!
– Utoljára minden fiát, unokáját agyonverték már Chmielniczky
Bogdánnak a harczmezőn, a legutolsó kis fiát Györgyöt aztán mindig
magával hordta, akárhova ment, amint az a dajkakézből kikerült.
– Volt egy bőr-iszák a nyeregkápájára akasztva, abba volt a
gyerek beledugva, csak a feje, meg a két keze látszott ki belőle. A
pofájára, mondtam már, hogy nem emlékszem; de azt most is
mintha előttem látnám, hogy a mint az apám engemet is magával
vitt az eljegyzésre, én is annak a nyeregkápájára felakasztott
iszákban ültem, s a mint az apáink találkoztak s egymásnak lóhátról
kezeiket nyujták, az alatt az én vőlegényem a fejét, a nagy hegyes
báránybőr sipkával, az apja tarisznyájából kidugva, egy hosszú
ostorral rám igyekezett suhintani, míg én a kezemmel védtem
magamat, hogy meg ne üssön.
– Az oczakovi nagy ütközetben is ott volt a kis György herczeg, a
hol a kozák sereget teljesen tönkreverték. Mikor az öreg Bogdán azt
látta, hogy minden el van veszve, táborának csak a közepe áll még
ellent, a többi fut, így szólt a tábori papjához (a kinek a nevét nem
tudom): «körül vagyunk fogva, nincsen menekülés. Engem nem
fognak el élve, azt fogadom. Te fogd ezt a gyermeket, s oltalmazd
meg. Téged, mint papot, nem fog bántani a tatár. Elvisznek
fogságra. Neveld föl a fiut. Jöhet még olyan idő, a mikor szükség
lesz rá. Hogy majdan ráismerjenek, hogy ez Bogdán fia, tegyünk
rajta jegyet.»
– Azzal a tőre markolatát az őrtűzbe tette: ennek a gombjára volt
metszve a pecsétje, egy felnyergelt ló; azt szokta az okmányokra
nyomni, mert irni nem tudott. Mikor a gomb megtüzesült, azt a
gyermek bal lapoczkájára nyomta. Akkor aztán a pópa a zsákba
dugott gyermekkel futott, a merre nagyobb port látott. Bogdán pedig
foga közé fogta a kantárt, két kezébe a csatabárdot, meg a kardot,
oda rohant, a hol legsürűbb volt az ellenség, ott azután addig
verekedett, mig ki nem irtották belőle a lelket.
– Hogy a kis Györgyből mi lett? azt nem tudakozta senki.
– A kozákok, mikor nem találtak többet a régi fejedelmi
családjukból, választottak maguknak új fejedelmet: most is uralkodik
rajtok, Doroszenko.
– Doroszenko a porta szövetségese.
– Most azonban az orosz czári trónra egy fiatal férfi került, Péter,
a kinek nagyobb tervei vannak, mint atyjának voltak.
– A kozák népet, melynek az a vallása, nyelve, a mi az oroszé, el
akarja téríteni a török szövetségtől. Valamennyi igaz hivőt egyesíteni
a kettős kereszt jelvénye alatt.
– Doroszenko azonban már a porta hive. Mást kell ültetni a
tevebőrre.
– Fel kell találni Bogdánnak eltünt fiát.
– Annyit ki tudtak felőle, hogy a pópát, a kire rá volt bizva,
elhajtották a többi fogoly kozákokkal együtt a Krimbe. Az itt egész
népével együtt letelepedett.
– Itt kell tehát a fejedelem fiának is lenni.
– Péter czár keresi a kozák fejedelemfit; én keresem a
vőlegényemet.
– Keresztül-kasul járom a Krimet, minden pópát megkérdezve
felőle. Senki se tud felőle hírt adni. Voltam az archimandritánál is. Az
is azt mondta, nem tud semmiféle fejedelemfiról.
– Járok odább.
– Én felfogadtam, hogy a vőlegényemet felkeresem, ha a világ
végén van is. S ha él még valahol a világon: ha vak is, ha sánta is,
férjemmé és kedvesemmé teszem én, fejedelemmé és hadvezérré
teszi a czár.
… Ezeket beszélte a bűbájos Czitbara a bámuló Athanáz pópának,
ki de csak közbeszólással sem szakítá őt félbe.
Ez alatt szépen elmult a zivatar, a csillagok sápadni kezdtek,
hajnalodott.
A délczeg Czitbara nem godolt álomra; tovább készült menni.
Elővett egy ezüst sípot, azon olyan sikoltó hangot adott, hogy az
egész völgy megzendült bele, mire a kisérői rögtön előkerekedtek; a
feltápászkodó csatlósok összeszedték az arany, ezüst-edényeket s
felnyergelték a paripákat. Az úrhölgy a kézcsókjára siető Helenkának
nagy büszkén, rá se nézve, a vendéglátásért egy akkora aranypénzt
adott a kezébe, mint egy tallér s azzal lovára ülve, egész kiséretével
együtt tovarobogott. Athanáz pópa maga vezette őt el odáig, a hol a
járt útba beletaláltak. Az elváláskor Athanáznak is adott a vendégnő
egy jutalmazó emléket: egy csókot az ajkára. Az oroszok között
mindennapi ajándék az: olyan, mintha garast ajándékoz valaki. Ah
de az más csók volt: a csókok között az arany tallér.
A jó Helenkának nem volt olyan nagy az öröme a kapott nagy
aranypénz fölött, mint a milyen nagy volt a szomorúsága, a midőn
meglátta az asztal szegletén az ő drága jó, saját keze főzte bálmost,
elhülve, a kanállal a közepén: megkóstolatlanul. Ez még nem történt
soha.
De még annál nagyobb szomorúságok is vártak a jó lélekre.
Mire Athanáz pópa visszakerült a fejedelemleány kiséréséből, már
annyira megvirradt, hogy a kis fatemplomban reggelre csendítettek.
Athanáznak az zúgott a fejében, hogy «hátha az ördög nem
alszik.»
Ő soha sem hallotta, hogy ki volt az apja? Egy pópa nevelte fel őt
is. Hátha az ő lapoczkáján van az a felnyergelt paripa?
Csak megtudná az ember látni a hátát!
Az nagyon könnyű volna, ha lenne két tükör a háznál; de mikor
egy sincs.
Van azonban az embernek felesége.
– Gyere ide! szólt Athanáz mogorván. Adj rám tisztát. Vasárnap
van.
A jó asszony szót fogadott az urának. Mikor a tiszta inget rá
akarta adni, azt kérdé tőle Athanáz:
– Nem látsz-e a bal lapoczkámon valami jelt?
– Igen is látok. Egy ilyen felnyergelt paripa van ottan, mint ezen
az arany pénzen.
Erre a szóra olyan haragba jött Athanáz, hogy megütötte a
feleségét, ököllel: fejbe.
S ez neki jól esett.
Mert a paradicsomi tiltott fának a gyümölcsei között többen
vagynak, a melyek édesek. Az egyik: az idegen nőt megcsókolni, a
másik: a saját nejét megütni. Athanáz ma kóstolta az egyiket, meg
kellett izlelnie a másikat is.
Hanem a szegény asszony annál jobban elbámult ezen. Őtet még
soha se ütötték meg. Tudta jól, hogy ez szokás, hogy ez így van
rendén, hogy ebből minden asszonynak kijár; de eddig azt hitte,
hogy ő kivétel valamennyi közül; nem azért, mintha ő volna
valamennyi feleségek közt a legjobb, hanem azért, mert az ő férje
legjobb valamennyi férjek között. Most sem azt fájdítá, hogy ő kapta
az ütést, hanem azt, hogy a férje adta!
– Miért nem mondtad azt te nekem soha? rivallt rá Athanáz.
– Nem kérdezte tőlem kegyelmed soha.
Olyan asszony volt ez, a ki nem beszélt máskor az ura előtt, csak
ha az kérdezett tőle valamit.
Athanáz még nagyobb dühbe jött erre, arra fakadt, hogy.
– Átkozott legyen az apád lelke!
Ez is egyik gyümölcse a paradicsomi tiltott fának: káromkodni. Óh
mi édes! Hiszen mások is rázzák ezt a fáról: úgy hull róla, mint a
szilva, de a jó Helenka férje most szakított le először egyet róla, s
azon az asszony úgy elbámult s minthogy az apjáról volt szó, nem
állhatta meg, hogy ellent ne mondjon.
– Miért szidja kend az én szegény apámat?

Ő
– Azért, mert rabló gézengúz! Ő mentett meg engem a kiovi
ütközetből, a hol az apám elesett, a hős Chmielniczky Bogdán, aztán
felnevelt pópának; elhallgatta előlem, hogy fejedelemfi vagyok. Ez a
ló a lapoczkámon az apám czímere. Most itt ülök Dobropolban, s
misézek a bolond parasztoknak, s eszem a málé puliszkát, járok
szamáron, s nézek az archimandrita ripacsos leányának a szemébe;
holott a tevebőrön kellene ülnöm és parancsokat osztogatnom
boncsukkal kezemben, bogláros paripán hadsereget vezetnem,
dőzsölnöm a rakott asztalnál, viselnem a fejedelem nevét, s ölelnem
a legszebb menyecskét a világon, a ki velem el van jegyezve!
A jó Helenka most már nevetésre fogta a dolgot. Egészen azt
hitte, hogy az a szokatlan tűzital zavarta meg a férje agyát ilyen
nagyon, a mit az az idegen kulacsaiból szopogatott egész éjjel.
– Oh édes uram: de furcsákat beszél kegyelmedből – az a bor.
Athanáz erre a szóra már a botot kereste, hogy jól elverje vele az
asszonyt, hanem a míg a botot megtalálta, más jutott eszébe.
A szegény asszony el sem futott előle, csak a két karját az arcza
elé téve keresztbe, a hátát tartotta oda neki, hogy verjen hát rá.
– Ne félj semmit, szólt Athanáz: nem verlek már meg. Nem vagy
nekem többé asszonyom. Megcsalt az apád, mikor hozzám adott.
Elhallgatta, hogy fejedelemfi vagyok. Ez ok az elválásra. Eredj haza
az apádhoz, s mondd meg neki, hogy «hűtelen áruló!» Én izenem.
Elhallgatta előlem, hogy én vagyok Bogdán fia; csak azért, hogy a
maga ragyás leányának férjévé tehessen; elhallgatta a
menyasszonyom elől, a ki engemet keres, hogy hol talál meg? Csak
azért, hogy a lánya férjének megtartson. Ez a szép hölgy, a ki itt járt,
volt az én menyasszonyom, Czitbara herczegasszony, a ki élni-halni
keresi a vőlegényét s én nem mondhattam neki, mikor mellettem ült:
itt vagyok, megleltél, mert nem tudatta velem senki, hogy az én
hátamon van a Bogdán vezér czimere! Most futok utána, hogy
utólérjem. Te pedig eredj az apádhoz! Légy apácza! Vagy eredj a
pokolba! Azt sem bánom. Én szaladok Czitbara herczegnő után.
Most azután a jó Helenka igazán kétségbeesett a férje szavai
fölött, leborult előtte a földre, átölelte a derekát, úgy könyörgött
neki:
– Oh én édes jó uracskám! Ne szaladj te a Czitbara után. Hisz a
Czitbara a rossz tündér, a boszorkány, a ki a keresztutakon leskelődik
az emberekre, hogy elcsábítsa, pokolra vigye: minden gyermek
ismeri őt, s a takaró alá buvik, ha az anyjától azt hallja, «jön a
Czitbara: majd elviszen!» Szép az arcza, de a lábai ludlábak s a
szájában tűz van.
Ez a tűz már meg is égette Athanázt.
– Oh ne menj el! Ne menj utána! Megrontott, megbabonázott,
még meg is fog ölni! Jó uram Athanáz!
– Én nem vagyok többé se jó, se urad, se Athanáz; hanem
Chmielniczky György herczegfi. Eressz asszony!
– Ha már útra akarsz menni, várd meg legalább, míg sütök a
számodra jó málépogácsát, a mivel mindig megtömtem az
utitáskádat, mikor falut járni mentél.
– Add a kutyának a málépogácsádat! Egy herczegfi vagy
marczafánkot eszik, vagy éhenhal.
– Ülj fel hát a szamaradra: ne menj gyalog.
– Hogy lennél testvére annak a szamárnak; ordítá dühösen az
elátkozott herczeg s eltaszítá magától az asszonyt és futott az
erdőnek, a merre Czitbarát utbaigazította.
A dobropoli kis fatemplomokban nem volt ezen az Úr napján
mise.

II.
Egy csókot kapni pedig nem jó.
Egy csók csak félcsók; két csók az egész csók: a kapott és a
visszaadott. A vissza nem adott «fél» elviszi az embert világgá és
bolonddá teszi.
A neki lódult férfi futott a maga agyréme után.
Nem birta többé utólérni a csábító szép hölgyet: az lóháton járt
fényes kiséretével együtt s gyors volt az utazása, hogy a tatár
szultánok csapatjai rá ne találhassanak. Keveset időzött egy helyen,
a holdvilággal is járt; mintha soha sem aludnék; Athanáz rárá akadt
a hült helyére, a hol csak nem rég tanyázott; de már a szemeivel
nem láthatá. Megtalálta az erdőben a helyet, a mit a lovak
letapostak: az őrtűz hamujában még pislogott a parázs, mellette a
friss falevélből vetett ágy le volt heverve: ott Czitbara pihent. Jól
esett Athanáznak arra a lehidalt ágyra lefeküdni. A fekhely körül
kenyérhéj, narancshéj volt elhányva, a tündérmátka lakoma
maradéka. Az neki volt szánva, az utána futónak. S ha azt megette,
attól még inkább szomjas lett és őrült. Futott odább a vert csapán.
Megitta az esővizet, a mit a patkónyomokban talált s attól még
szomjasabb és még őrültebb lett. – Egyszer-egyszer elvesztette a
nyomokat egészen. Czitbara kiséretének gondja volt azokat eltakarni.
Ha erdőn mentek keresztül, felégették maguk mögött a harasztot; ha
folyamot találtak, annak a medrében úsztatva haladtak, ki tudja
merre? ki tudja, átkeltek-e a túlpartra, vagy visszajöttek az
innensőre? ha járt útra jutottak, birkanyájat hajtattak maguk után, a
mi elszaporázta a nyomaikat. Azt is megtették, hogy megfordítva
verették fel a lovaikra a patkókat, s visszatérő nyomot hagytak
maguk után az üldözők elbolondítására. Éjjel, estenden hirtelen
eltüntek, megfordították az útirányt; a ki utánuk eredt, elszaladt
mellettük, s csak világossal vette észre, hogy ismét a semmit fogta
meg.
Athanáz néha csak egy órával érkezett meg később a búvhelyre,
a honnan Czitbara tovább kelt s akkor aztán azon fáradtan futásnak
eredt, míg a lábai ki nem döltek. Egyszer már annyira közel érte,
hogy egy hegytetőről láthatá, amint Czitbara karavánja az átelleni
hegyoldalon halad fel csendesen. Megismeré a menyasszonyt hosszú
sárga selyem fátyoláról, mely az egész termetén aláfolyt; kiáltott
utánuk torkaszakadtából: «Megálljatok! Itt vagyok én: Chmielniczky
György herczeg!» Ellenkező szél fujt, elhordta a szavait: a
menyasszony és a kiséret odább vonult. Akkor aztán rohant alá a
hegylejtőn, versenyt szökellve a felrugott kövekkel s törte magát
bozóton keresztül, hogy a másik hegytetőre felkaphasson. Onnan
azután szétnézett a világba s nem látott mást, mint néma erdőket
végestelen végig.
A csábító álomkép keresztül-kasul vezette őt vizetlen pusztákon
és erdőtelen hegy-csoportokon, széltől, vihartól kergetve, szemközt
vágva; forró agyának nem adott enyhet a zápor s a szikla fekhely;
ingoványos mocsárokon átbódorgott, szédületes ördög-
szakadékokon átmászott: sehol sem volt pihenése. Minden embernek
elmondta, a kivel uton-utfélen találkozott, hogy ő Chmielniczky
György fejedelemfi, a menyasszonyával akar találkozni, az meg őtet
keresi, hogy elvegye. Nemcsak minden embernek elmondta; de
felirta a sziklákra, felvéste a fák kérgébe a nevét Czitbaráé mellé, s
megtanította rá a viszhangot. A tébolygó kóborlás alatt öltözete
elványult a vihartól, leszakadt a hegymászástól, mezítláb maradt,
rongyosabb lett a koldusnál; vadember lett, gyerekríkató,
asszonyijesztő s még egyre futott a menyasszonya és a fejedelmi
tevebőr után.
Egyszer aztán neszét vette a futó herczegnek a Kalga szultán;
érte küldött, elcsipette, lánczra verette, leborotváltatta a fejét s
elküldte Sztambulba, ott aztán bedugták a Jedikulába.
A bűvös-bájos szép menyasszony pedig, miután vőlegényét ilyen
jó rendén elhelyezte, a Kalga szultán üldöző csapatjai elől elmenekült
a tengeren ráváró hajóira s hazatért a maga országába.
Ott pedig rátalált arra, a kit gyülölt, Dorozenko herczegre, azt is
elcsábította. Az is olyan szerelmes lett belé, hogy elment utána
világgá; odament vele, a hová hívta: egy csókjáért megtagadta hitét,
nemzetét, szabadságát. Olyan hatalom volt e bűvésznő ajkainak
adva.

III.
A Jedi Kulah, a hét-tornyú börtön fel van jegyezve minden
nemzet történetébe. A byzanczi császárok védvárnak építették, a
szultánok alatt nem volt szüksége Sztambulnak várra: ő belőle
indultak ki a hadseregek a világ minden égsarka felé, ő hozzá nem
közeledett ellenség soha. Omár utódai átalakították a várat
börtönné. Az egész épület-óriás, hét tornyával, melyből hármat
megcsonkított a földrengés, messze kilátszott a Bosporuson ragyogó
ércztetőivel, szűk, apró ablakaival, rovátkos bástyáival s iszonyú
vaskapuival. Ide záratták a szultánok azoknak a hatalmasságoknak a
követeit, a kiknek hadat izentek, a vazall államok küldöttségeit, a
mik valami nem kedves rimánkodással közelítettek a magas kapuhoz,
a trónvesztett fejedelmeket és udvaraikat, az eretnekek prófétáit és
követőiket, a kegyből kiesett pasákat és az idegen országok
trónkövetelőit, kiket időjártával hazájukba hadsereg élén lehetett
visszaküldeni. Hányféle nemzet került e falak közt össze; hányféle
nyelven és betűkkel voltak teleirva e szobatömkeleg falai; mennyi
meghiusult ábránd, füstbement remény, bukott nagyság,
gyógyítatlan szenvedés találta itten sírját, mikor még a falak álltak,
mikor még köveiket a vállalkozó utókor szentségtelen keze szét nem
szedte – egy vasuti indóház számára, a mi most helyükön áll!
Néha – nagy diadalok után – csordultig megtelt a Jedikula. Néha
meg aztán, egy-egy nagy veszteségre, épen oly hirtelen megürült.
Mikor e hatalmas nemzet gyásznapot rendezett – hajdan, – mikor a
nagyvezér felült a sánta lóra, a szürke zsákruhában, egy tört karddal
a kezében, véres turbántekercscsel a fején, s a rémprocessió, melyet
vezetett, rázendíté a kiáltást: «Allah mitrei chresztinnái!» akkor a
Jedikula lakóinak is gyásznapjuk volt: a fejeikből gulát raktak a
Jedikula egyik udvarán; a legfelső fő, mely a gula tetejére jutott,
kinézhetett a bástyán keresztül a gyász-menetre.
Ide került be Athanáz pópa is, vagy a hogy ő magát jobb szereti
neveztetni: Chmielniczky György herczeg.
Nem lehetett panasza az ellen, hogy úgy ne bántak volna vele, a
hogy a többi trónkövetelőkkel – a Jedikulában. Volt egy-magának
egy külön szobája, a hol korlátlan uralkodó volt, mint akár a szultán,
vagy a czár. Az a világ, a mit ott teremtett, egészen az övé volt,
senkisem háborgatta benne.
S a foglyok soha sincsenek egyedül: velük vannak az álmaik. S az
álmokból minden kitelik.
Athanáz minden hagymázképeit végigőrjöngte a maga
ábrándképének. Majd elővette a nagyság káprázata. Ha ő fejedelem
lenne: minden emberét lóra ültetné, a gyalogjáró nemzeteket mind
meghódítaná; kovácsoltatna egy akkora ágyút, hogy egy lövéssel
egy várat ledöntene; mozgó tornyokat csináltatna, a mikkel a
bástyákat megostromolná; testőrségét vas-pánczélba öltöztetné,
hogy azon semmi fegyver nem fogna. Maga pedig két kézzel
harczolna a csatában, a hogy apja, Bogdán vezér; egyikben a kard,
másikban a csatabárd. Aztán királylyá tenné magát, viselne
gyöngyös koronát s csókoltatná a kezét az érsekekkel és a lábait
zsámoly helyett fejedelmek hátára tenné. A meddig a világnak
határa van, mindenütt rettegnék a nevét s öntenék trónja elé a
harácsot, aranyat halomba. (Egy határ kavics volt a gyékényágya
előtt, a mivel a szoba-előde a padlókoczkákon háborust szokott
játszani.)
S ha egyszer oly éktelen sok kincse volna, hajh, milyen palotát
építtetne akkor! a mekkora a világon senkinek sincs. Hogy a tornya a
felhőkig érne, s lóháton lehetne bele felkaptatni csigalépcsőn;
ezüsttel lenne kirakva a pádimentuma, s aranyból lenne a boltozata,
az ajtókat arany oroszlánok őriznék. Lóháton járna a palotája egyik
terméből a másikba, s mikor lakomát adna, az asztal egyik végén

É
már vacsorálnának, mikor a másikon ebédelni kezdenek. (Épen
három lépés volt a szobája keresztben hosszában!)
S azok lennének aztán a lakomák! (következett az éhszomj álma.)
Egész szarvasok megsütve, az agancscsal fejükön, bástyák, tornyok
marczipánból, dulcsácza-garmadák, czukros mandula hombár
számra, aszalt füge, ahogy azt a fáról rázzák, s azok az arany almák,
a mikből egyszer evett, azontúl csak az elszórt héjaikat találta meg:
és aztán bor kulacsokban, tömlőkben! édes bor, tüzes bor! tömérdek
bor! A mennyi soha sem elég; bor, a mi magára itatni kiván, szomjat
olt, szomjat kelt, soha ezért vége nincs; mint a kigyónak, a mely a
farkát harapja. Bor, a mitől három napból, három éjszakából egy nap
lesz. (Volt az asztalán egy darab fekete kenyér, meg egy korsó víz.)
Aztán elővették a gyönyör álmai: az édes hallucinátiók, a csábos
tündéri alakok felől. Ha ő király lenne: összegyüjtené a meghódított
tartományok szép leányait mind: fekete, szőke, gesztenyeszin, veres
hajuakat, azután akkor valamennyinek a haját lenyiratná, párnákat
tömetne ki vele, azokra feküdnék, aztán ölébe venné valamennyi
közt a legszebbet, a bűbájos Czitbarát, s míg ők fogadásból arra
versenyeznének, hogy melyik tudja a másiknak kiszíni a lelkét az
ajkán keresztül, addig a többi szép tündér kezeit, lábait csókolgatná.
(Csókolgatták pedig a bosporusi legyek, a miktől feketéllett a szobája
fala.)
Majd megrohanták lázképzelődését a boszuvágy álmai: a
zsarnokkéj, a szatir őrjöngés. Tömeggyilkolás, vértenger volt éhe,
szomja. Beledobáltatni mind valamennyi szép leányt a mély
tengerbe, hadd kéjelegjen a halálsikoltásaikban; aztan megfesteni a
tengert veresre mindazok vérével, a kik ellene fellázadtak, kik őt itt
fogva tartják, éheztetik, nyomorgatják, hatalmát bitorolják,
menyasszonyát elepesztik; – a fejeikből piramidot rakatni, s a
legtetejébe feltenni annak az archimandritának a fejét, a ki őt a kiovi
ütközetből megszabadította, felnevelte, fiává fogadta, leánya férjévé
tette. Minek tette? Aztán felgyujtatni, porráégetni az egész várost,
mely boszuját megérdemelte!
Egyszer aztán megtörtént, hogy a mit ő így beteg képzeletének
megálmodott, az szeme láttára megvalósult.
Egy éjszaka, a szép holdvilágnál, valami háromszáz leányt
dobáltak bele a Bosporusba. Világleányai voltak; a kik nem akarták
megfogadni a parancsot, hogy felvegyék a feredzsét, mely
termetüket eltakarja. – S nehány nap mulva meg a
koponyapiramidot rakták meg a Jedikula harmadik udvarában, a
minek a «fejek udvara» volt a neve. Athanáz láthatta a piramid
tetején álló fejeket a bástyán keresztül szemébe nézni, amint a gula
a párkányon túlemelkedett. Azon az éjszakán az is megtörtént az
örömére, hogy egy gyászmenet és lázadás miatt Sztambulnak egy
városnegyede leégett.
Hát ha az egyik álom beteljesülhetett, mért ne teljesülhetne be a
másik? Meg valamennyi?

IV.
A börtön ablakán vas-rostély is volt: elég tág, hogy a fejét
kidughassa rajta a fogoly, mikor a szép világon szét akar nézni, de
elég szűk, hogy egész testével ki ne szökhessék rajta a szép világba.
Athanáz naphosszant ott tartotta a fejét a rostély-nyilásban, mintha
építészeti ornamentum volna s nézte a Bosporuson járó-kelő hajókat
s olvasta a neveiket. A hajók mind görög és római szentek nevét
viselték. A melyik pogány mythológiából vette a nevét, az kalóz-hajó
volt.
Egyszer aztán elvette valami a kedvét az ablakon kínézegetéstől.
A szultán az egész lengyel követséget bezáratta a Jedikulába; az
pedig állt valami kétszáz tagból. A lengyel urak közül többnek apró
gyermeke is volt: azokat más toronyba zárták, s mindennap
kiereszték játszani a «gyermekek udvarába», a hová épen Athanáz
börtönablaka nyilt. A fogoly gyermekek közt voltak előkelő urfiak,
kiknek a tarsolyában feles számú pénz volt mindig: azoknak a
kedvéért aztán az egyik csausz kiültette a szolgálóját a torony-
kapuba dulcsáczával, sorbethtel, meg szultán-kenyérrel s mindenféle
csemegékkel, a mit a fogoly ifjucskák jó áron megvásároltak tőle.
Aztán mikor egyéb játék nem jutott eszükbe, felszedték az udvarról
az apró kavicsokat s fogadtak rá, hogy melyikük találja el az
ablakrostélyon kidugott fejet ott a magasban?
Még ez nem lett volna olyan nagy boszuság Athanázra nézve,
mint az, hogy a csausz szolgálója meg épen az ő ablaka alatt
folyvást holmi szent énekeket virginált keservesen; bizonyosan görög
cseléd volt; s ez nem csak azért boszantotta a foglyot, hogy őt
szüntelen kizavarta felséges ábrándjaiból, eszébe juttatva a
zsolozsmákkal, hogy ő csak a dobropoli pópa; de még inkább azért,
mert ennek a kántáló cselédnek a hangja olyan nagyon hasonlított
az ő elűzött felesége, a ragyás Helenka hangjához.
Ettől fogva nem tette ki a fejét többé az ablakba s a fogoly
urfiaknak egy mulatságukkal kevesebb volt.
Hát pedig valósággal az ő elüzőtt felesége volt az a szegény
cseléd, a ki naponkint odaült az ő börtöne ablaka alá, dulcsászát
mérni a gyerekhadnak és zsoltárokat énekelni. A jó Helenka elhagyta
az apja házát, a ki őt magához vitte, midőn a férje elüzé, s aztán
utána vándorolt nyomról-nyomra, míg kitudta, hova tették? akkor
beszegődött oda a csauszhoz szolgálónak, a kire annak a toronynak
a felügyelete volt bízva. Jó lepénysütő volt és engedelmes lélek; ott
megbecsülték, bért is adtak neki.
Egyszer, mikor a becsukott gyerekeket ismét kieresztették az
udvarra játszani s azok elkezdtek kötődni a csemegekufár
asszonynyal, azt mondta nekik Helenka:
– No szeretném látni közületek azt a legényt, a ki ezt a narancsot
be tudná hajítani azon az ablakon ott a magasban?
Vállalkoztak rá elegen.
Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade

Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.

Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and


personal growth!

ebookmass.com

You might also like