The complexities of the current information environment require complex and broad forms of litera... more The complexities of the current information environment require complex and broad forms of literacies that are not restricted to any particular technology and foster understanding, meaning and context. Different literacies depend on their varying social contexts and are influenced by the varying social conditions of reading and writing
Zagadnienia Informacji Naukowej - Studia Informacyjne, 2017
PURPOSE/THESIS: This paper identifies some of the tasks and roles that academic libraries have to... more PURPOSE/THESIS: This paper identifies some of the tasks and roles that academic libraries have to perform in order to react to the emergence of Research 2.0. APPROACH/METHODS: The argument is based on a non-exhaustive review of the recent literature. RESULTS AND CONCLUSIONS: Academic libraries should respond to the emergence of Research 2.0 by filling niches in services provided by other academic units. RESEARCH LIMITATIONS: As a rule, only the literature of the second half of the 2010s was taken into consideration. PRACTICAL IMPLICATIONS: The tasks identified in this paper may not seem urgent today, but the likelihood that they will become an imperative in the future is high. ORIGINALITY/VALUE: The issues identified in this paper are already a part of everyday best practices in several countries.
Communications in Computer and Information Science, 2012
In this paper, based on desk research, we point out some of the relationships that exist between ... more In this paper, based on desk research, we point out some of the relationships that exist between information overload, Web 2.0 (often called new media) and information literacy. The proliferation of new media augments information overload in both amateur and professional environments. The adoption of information literacy, tailored to the needs of the given environment, alleviates the symptoms of overload by fostering a critical approach to information.
This paper, based on a non-exhaustive review of the literature addresses selected issues of a rel... more This paper, based on a non-exhaustive review of the literature addresses selected issues of a relative new complex of abilities and skills, i.e. data literacy by providing insight into its nature and the approaches to teaching in higher education.We live in a data-intensive era, because the capacity to store massive amounts of data and forward them on high bandwidth networks generated interest in research data in the natural sciences, social sciences as well as the arts and humanities, never seen before (boyd and Crawford, 2012). The recognition of this fact motivated varied researchers, universities and different funding bodies to make efforts to encourage the openness of research data. The stakeholders of Open Data are – among others governments, multilateral organisations, journalists and the media. They come from the civil society and the private sector. Last, but not least teaching staff members, and researchers, i.e. the academic community constitute a crucial group of its sta...
Tibor Koltay Szent István University, koltay.tibor@abk.szie.hu ... This paper is posted at Digita... more Tibor Koltay Szent István University, koltay.tibor@abk.szie.hu ... This paper is posted at DigitalCommons@University of Nebraska - Lincoln. http://digitalcommons.unl.edu/libphilprac /485 ... Tibor Koltay Professor Department of Information and Library Studies Szent István ...
Ibérica: Revista de la Asociación Europea de Lenguas …, 2010
Information literacy is a complex phenomenon that requires a multifaceted interdisciplinary appro... more Information literacy is a complex phenomenon that requires a multifaceted interdisciplinary approach as it is related to verbal communication, literacy, functional literacy and academic literacy, including issues of plagiarism. It also includes text authoring in a full range of genres, among others ...
This article is an open access article distributed under the terms and conditions of the Creative... more This article is an open access article distributed under the terms and conditions of the Creative Commons Attribution (CC BY
A referátumok és a referátumkészítés elméletének és gyakorlatának nemcsak jelentős múltja van, ha... more A referátumok és a referátumkészítés elméletének és gyakorlatának nemcsak jelentős múltja van, hanem jelenét is meghatározza az, hogy az információhoz jutás egyik kiemelkedő jelentőségű eszköze. Fontosságát növeli az a szerepe, amelyet az információs túlterhelés tüneteinek enyhítésében tölt be. A referálás hagyományosnak nevezhető kérdései mellé ugyanakkor egyre inkább felzárkóznak az információs társadalom léte és működése kapcsán felmerülő, valamint az információtechnológiai eszközök széles körű használatából eredő kérdések, feladatok. A címben feltett kérdést megválaszolandó, bemutatom a referátumok, valamint az inter-és intralingvális referálás fő jellemzőit. Összehasonlítom egymással a fordítás és a referálás folyamatait, figyelve a köztük meglévő hasonlóságokra és különbözőségekre, különös tekintettel az ekvivalens és a heterovalens nyelvi közvetítés néhány kérdésére. Kulcsszavak: referátumok, referálás, új műfajok, interlingvális nyelvi közvetítés, heterovalencia 1 A cikk megírását az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 "Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" támogatta.
Az információs műveltség az egész életen át történő tanulás fogalmához kötődik. Az írástudás elsa... more Az információs műveltség az egész életen át történő tanulás fogalmához kötődik. Az írástudás elsajátíttatásához hasonlóan, fejlesztésének a közoktatás korai szakaszában kellene lezajlania, mindazonáltal minden korosztálynak el kell sajátítania készségeit. Ezért van kiemelt fontossága annak, hogy a kompetenciaalapú tanárképzésbe is beépüljön.
Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye. Az IFLA és az UNESCO közös i... more Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye. Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata..
HUSTON. M. M.: New media, new messages: innovation through adoption of hypertext and hypermedia t... more HUSTON. M. M.: New media, new messages: innovation through adoption of hypertext and hypermedia technologies. - The Electronic Library, 8. kot. 5. ez. 1990. p. 336- 342.
A könyvtártudománynak – többek között – az is tárgya, hogy megvizsgálja, miként tudjuk pozitív ir... more A könyvtártudománynak – többek között – az is tárgya, hogy megvizsgálja, miként tudjuk pozitív irányba befolyásolni a tág értelemben vett hálózati infrastruktúra fejlődését. A digitális bölcsészet nélkülözhetetlen része annak alapos megismerése, hogy milyen kölcsönös, egymást formáló viszony van a technológia és az emberi szükségletek között. Ennek az állításnak, – amelynek nyomán arra a következtetésre juthatunk, hogy a két szakterület az információ tudománya is – igazolása végett a cikk bemutatja a könyvtár-tudomány és digitális bölcsészet jellemzőit. Mivel az információ fogalmának jobb meg-ismerése létfontosságú ehhez, az információ számos szemléltét bemutatja a szerző.
Az eredményes referátumkészítéshez olyan készségek együttesét kell ismernünk, amelyek már régóta ... more Az eredményes referátumkészítéshez olyan készségek együttesét kell ismernünk, amelyek már régóta velünk vannak, viszont sokan nincsenek tisztában ezek fontosságával. Ugyanakkor tudjuk, hogy leggyakrabban az autoreferátum műfajával találkozunk. Ezeket szerzői referátumnak, absztraktnak, vagy kivonatnak nevezett írásművet többnyire a forrásszövegként szolgáló tudományos folyóiratcikkek szerzői írják, de vannak olyan referátumok is, amelyek hivatásos referátumkésztők munkái. A modern technológiák viszont a számos, a referáláshoz köthető új műfajt és eszköz megjelenését segítették elő. A referátumok összes alfaja jó eszközt jelent az információs túlterhelés csökkentésére.
Agria Média 2020 és ICI-16 Információ- és Oktatástechnológiai konferencia, 2021
A nemzetközi szakirodalom azt mutatja, hogy a tanárok szerepe rövid idő alatt drámai változáson m... more A nemzetközi szakirodalom azt mutatja, hogy a tanárok szerepe rövid idő alatt drámai változáson ment keresztül, beleértve a digitális kompetenciák egyre növekvő jelentőségét. Ez igaz az információs műveltségre is, bár úgy tűnik, hogy a követelményeket erőteljesebben befolyásolja a digitális kompetenciák előtérbe kerülése, ami az információs műveltség fogalmával kapcsolatosan tapasztalható zavart is megmagyarázhatja. Több empirikus kutatás az mutatja, hogy számos középiskolai tanár nem ismeri ezt a kifejezést, és következetlenek a meghatározásában is, sőt van, aki tanítja az információk keresését, szűrését és értékelését, de az információs műveltség megemlítése nélkül teszi ezt. A fentieket figyelembe véve, kutatásunkkal arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy az információs műveltségnek van létjogosultsága az iskolapedagógiai gyakorlatban, ugyanakkor sok problémát kell még ezen a területen megoldani. Kutatásunk közvetlen célja az volt, hogy felmérjük az információs műveltség fejles...
„A digitális átállás a tanulást élménnyé teszi” : „Digital transformation as a key to experience-based learning” (Agria Média 2017 – XII. Információtechnikai és Oktatástechnológiai Konferencia és Kiállítás ; ICI-15 Nemzetközi Informatikai Konferencia), 2018
"Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" proje... more "Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" projekt támogatásával.
The complexities of the current information environment require complex and broad forms of litera... more The complexities of the current information environment require complex and broad forms of literacies that are not restricted to any particular technology and foster understanding, meaning and context. Different literacies depend on their varying social contexts and are influenced by the varying social conditions of reading and writing
Zagadnienia Informacji Naukowej - Studia Informacyjne, 2017
PURPOSE/THESIS: This paper identifies some of the tasks and roles that academic libraries have to... more PURPOSE/THESIS: This paper identifies some of the tasks and roles that academic libraries have to perform in order to react to the emergence of Research 2.0. APPROACH/METHODS: The argument is based on a non-exhaustive review of the recent literature. RESULTS AND CONCLUSIONS: Academic libraries should respond to the emergence of Research 2.0 by filling niches in services provided by other academic units. RESEARCH LIMITATIONS: As a rule, only the literature of the second half of the 2010s was taken into consideration. PRACTICAL IMPLICATIONS: The tasks identified in this paper may not seem urgent today, but the likelihood that they will become an imperative in the future is high. ORIGINALITY/VALUE: The issues identified in this paper are already a part of everyday best practices in several countries.
Communications in Computer and Information Science, 2012
In this paper, based on desk research, we point out some of the relationships that exist between ... more In this paper, based on desk research, we point out some of the relationships that exist between information overload, Web 2.0 (often called new media) and information literacy. The proliferation of new media augments information overload in both amateur and professional environments. The adoption of information literacy, tailored to the needs of the given environment, alleviates the symptoms of overload by fostering a critical approach to information.
This paper, based on a non-exhaustive review of the literature addresses selected issues of a rel... more This paper, based on a non-exhaustive review of the literature addresses selected issues of a relative new complex of abilities and skills, i.e. data literacy by providing insight into its nature and the approaches to teaching in higher education.We live in a data-intensive era, because the capacity to store massive amounts of data and forward them on high bandwidth networks generated interest in research data in the natural sciences, social sciences as well as the arts and humanities, never seen before (boyd and Crawford, 2012). The recognition of this fact motivated varied researchers, universities and different funding bodies to make efforts to encourage the openness of research data. The stakeholders of Open Data are – among others governments, multilateral organisations, journalists and the media. They come from the civil society and the private sector. Last, but not least teaching staff members, and researchers, i.e. the academic community constitute a crucial group of its sta...
Tibor Koltay Szent István University, koltay.tibor@abk.szie.hu ... This paper is posted at Digita... more Tibor Koltay Szent István University, koltay.tibor@abk.szie.hu ... This paper is posted at DigitalCommons@University of Nebraska - Lincoln. http://digitalcommons.unl.edu/libphilprac /485 ... Tibor Koltay Professor Department of Information and Library Studies Szent István ...
Ibérica: Revista de la Asociación Europea de Lenguas …, 2010
Information literacy is a complex phenomenon that requires a multifaceted interdisciplinary appro... more Information literacy is a complex phenomenon that requires a multifaceted interdisciplinary approach as it is related to verbal communication, literacy, functional literacy and academic literacy, including issues of plagiarism. It also includes text authoring in a full range of genres, among others ...
This article is an open access article distributed under the terms and conditions of the Creative... more This article is an open access article distributed under the terms and conditions of the Creative Commons Attribution (CC BY
A referátumok és a referátumkészítés elméletének és gyakorlatának nemcsak jelentős múltja van, ha... more A referátumok és a referátumkészítés elméletének és gyakorlatának nemcsak jelentős múltja van, hanem jelenét is meghatározza az, hogy az információhoz jutás egyik kiemelkedő jelentőségű eszköze. Fontosságát növeli az a szerepe, amelyet az információs túlterhelés tüneteinek enyhítésében tölt be. A referálás hagyományosnak nevezhető kérdései mellé ugyanakkor egyre inkább felzárkóznak az információs társadalom léte és működése kapcsán felmerülő, valamint az információtechnológiai eszközök széles körű használatából eredő kérdések, feladatok. A címben feltett kérdést megválaszolandó, bemutatom a referátumok, valamint az inter-és intralingvális referálás fő jellemzőit. Összehasonlítom egymással a fordítás és a referálás folyamatait, figyelve a köztük meglévő hasonlóságokra és különbözőségekre, különös tekintettel az ekvivalens és a heterovalens nyelvi közvetítés néhány kérdésére. Kulcsszavak: referátumok, referálás, új műfajok, interlingvális nyelvi közvetítés, heterovalencia 1 A cikk megírását az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 "Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" támogatta.
Az információs műveltség az egész életen át történő tanulás fogalmához kötődik. Az írástudás elsa... more Az információs műveltség az egész életen át történő tanulás fogalmához kötődik. Az írástudás elsajátíttatásához hasonlóan, fejlesztésének a közoktatás korai szakaszában kellene lezajlania, mindazonáltal minden korosztálynak el kell sajátítania készségeit. Ezért van kiemelt fontossága annak, hogy a kompetenciaalapú tanárképzésbe is beépüljön.
Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye. Az IFLA és az UNESCO közös i... more Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye. Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata..
HUSTON. M. M.: New media, new messages: innovation through adoption of hypertext and hypermedia t... more HUSTON. M. M.: New media, new messages: innovation through adoption of hypertext and hypermedia technologies. - The Electronic Library, 8. kot. 5. ez. 1990. p. 336- 342.
A könyvtártudománynak – többek között – az is tárgya, hogy megvizsgálja, miként tudjuk pozitív ir... more A könyvtártudománynak – többek között – az is tárgya, hogy megvizsgálja, miként tudjuk pozitív irányba befolyásolni a tág értelemben vett hálózati infrastruktúra fejlődését. A digitális bölcsészet nélkülözhetetlen része annak alapos megismerése, hogy milyen kölcsönös, egymást formáló viszony van a technológia és az emberi szükségletek között. Ennek az állításnak, – amelynek nyomán arra a következtetésre juthatunk, hogy a két szakterület az információ tudománya is – igazolása végett a cikk bemutatja a könyvtár-tudomány és digitális bölcsészet jellemzőit. Mivel az információ fogalmának jobb meg-ismerése létfontosságú ehhez, az információ számos szemléltét bemutatja a szerző.
Az eredményes referátumkészítéshez olyan készségek együttesét kell ismernünk, amelyek már régóta ... more Az eredményes referátumkészítéshez olyan készségek együttesét kell ismernünk, amelyek már régóta velünk vannak, viszont sokan nincsenek tisztában ezek fontosságával. Ugyanakkor tudjuk, hogy leggyakrabban az autoreferátum műfajával találkozunk. Ezeket szerzői referátumnak, absztraktnak, vagy kivonatnak nevezett írásművet többnyire a forrásszövegként szolgáló tudományos folyóiratcikkek szerzői írják, de vannak olyan referátumok is, amelyek hivatásos referátumkésztők munkái. A modern technológiák viszont a számos, a referáláshoz köthető új műfajt és eszköz megjelenését segítették elő. A referátumok összes alfaja jó eszközt jelent az információs túlterhelés csökkentésére.
Agria Média 2020 és ICI-16 Információ- és Oktatástechnológiai konferencia, 2021
A nemzetközi szakirodalom azt mutatja, hogy a tanárok szerepe rövid idő alatt drámai változáson m... more A nemzetközi szakirodalom azt mutatja, hogy a tanárok szerepe rövid idő alatt drámai változáson ment keresztül, beleértve a digitális kompetenciák egyre növekvő jelentőségét. Ez igaz az információs műveltségre is, bár úgy tűnik, hogy a követelményeket erőteljesebben befolyásolja a digitális kompetenciák előtérbe kerülése, ami az információs műveltség fogalmával kapcsolatosan tapasztalható zavart is megmagyarázhatja. Több empirikus kutatás az mutatja, hogy számos középiskolai tanár nem ismeri ezt a kifejezést, és következetlenek a meghatározásában is, sőt van, aki tanítja az információk keresését, szűrését és értékelését, de az információs műveltség megemlítése nélkül teszi ezt. A fentieket figyelembe véve, kutatásunkkal arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy az információs műveltségnek van létjogosultsága az iskolapedagógiai gyakorlatban, ugyanakkor sok problémát kell még ezen a területen megoldani. Kutatásunk közvetlen célja az volt, hogy felmérjük az információs műveltség fejles...
„A digitális átállás a tanulást élménnyé teszi” : „Digital transformation as a key to experience-based learning” (Agria Média 2017 – XII. Információtechnikai és Oktatástechnológiai Konferencia és Kiállítás ; ICI-15 Nemzetközi Informatikai Konferencia), 2018
"Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" proje... more "Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" projekt támogatásával.
This book that will appear soon, examines possible congruencies between information literacy and ... more This book that will appear soon, examines possible congruencies between information literacy and Research 2.0, because the work of today’s researcher mobilizes a number of literacies. From among the various types of relevant literacies, at least three types of literacies can be mentioned in this relation: information literacy, scientific literacy and academic literacy. Our book addresses these literacies from in the light of the changing research landscape characterized.
Broad contexts of the researcher’s abilities, as adaptive and innovative thinking, problem solving skills, self-management or design mindset are examined shortly. Computational thinking and the computational paradigm in a number of fields of research are taken into consideration, as well. We did not forget that researchers clearly differ from the amateurs, populating social media, which means that these two different groups require different literacies. A new approach in the book is that we take the relationship between information literacy and information overload into consideration. Among the multitude of issues, we introduce a new interface between information literacy and Research 2.0. It encompasses the issues of big data, research data management and data literacy, which represent also a challenge both for the library and the communities of researchers. Similarly, the questions of new metrics of scientific output are addressed in the book.
Access information in the Elsevier bookstore http://store.elsevier.com/product.jsp?isbn=9780081000755&utm_campaign=ELS_STBK_20150194_BRelJune&utm_campaignPK=104801416&utm_term=OP12282&utm_content=106178144&utm_source=93&BID=290972421&utm_medium=email&SIS_ID=0
Despite their changing role, abstracts remain useful in the digital world. Highly beneficial to i... more Despite their changing role, abstracts remain useful in the digital world. Highly beneficial to information professionals and researchers who work and publish in different fields, this book summarizes the most important and up-to-date theory of abstracting, as well as giving advice and examples for the practice of writing different kinds of abstracts. The book discusses the length, the functions and basic structure of abstracts, outlining a new approach to informative and indicative abstracts. The abstractors’ personality, their linguistic and non-linguistic knowledge and skills are also discussed with special attention. The book is aimed at information professionals and can be used especially in education for library and information science. It is also designed for researchers who work and publish in different fields and write the author-abstracts of their own papers or write abstracts on papers written by someone else. As abstracting is also of interest for English for Specific Purposes (ESP) practitioners, they can also make use of it. Similarly, those who teach technical writing will find many parts useful.
Uploads
Papers by Tibor Koltay
Broad contexts of the researcher’s abilities, as adaptive and innovative thinking, problem solving skills, self-management or design mindset are examined shortly. Computational thinking and the computational paradigm in a number of fields of research are taken into consideration, as well. We did not forget that researchers clearly differ from the amateurs, populating social media, which means that these two different groups require different literacies. A new approach in the book is that we take the relationship between information literacy and information overload into consideration. Among the multitude of issues, we introduce a new interface between information literacy and Research 2.0. It encompasses the issues of big data, research data management and data literacy, which represent also a challenge both for the library and the communities of researchers. Similarly, the questions of new metrics of scientific output are addressed in the book.
Access information in the Elsevier bookstore http://store.elsevier.com/product.jsp?isbn=9780081000755&utm_campaign=ELS_STBK_20150194_BRelJune&utm_campaignPK=104801416&utm_term=OP12282&utm_content=106178144&utm_source=93&BID=290972421&utm_medium=email&SIS_ID=0
The book is aimed at information professionals and can be used especially in education for library and information science. It is also designed for researchers who work and publish in different fields and write the author-abstracts of their own papers or write abstracts on papers written by someone else. As abstracting is also of interest for English for Specific Purposes (ESP) practitioners, they can also make use of it. Similarly, those who teach technical writing will find many parts useful.