Helsinki

Helsinki (Helsingin kaupunki)
A helsinki katedrális
Helsinki címere Helsinki zászlaja
Közigazgatás
Ország	Finnország
Régió	Uusimaa régió (Helsinki régió)
Rang	főváros
Polgármester	Jussi Pajunen
Irányítószám	00xx0
Körzethívószám	+358-9 / 09
Testvérvárosok	Lista Prága Nuuk Szófia Oslo Koppenhága Stockholm Reykjavík Kijev Tórshavn Peking Tallinn Berlin Guadalajara Eindhoven
Népesség
Teljes népesség	675 747 fő (2024. febr. 29.)
Népsűrűség	3068 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	185,32 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 60° 10′ 15″, k. h. 24° 56′ 15″60.170833333333, 24.9375
Helsinki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Helsinki témájú médiaállományokat.

Helsinki

Gustav Vasa svéd király

Az ortodox Uszpenszkij-katedrális Helsinkiben

Helsinki Vallila negyede

Helsinki régió

Helsinki (e: helszinki, svédül Helsingfors) Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Koordinátái: é. sz. 60° 10′, k. h. 24° 56′60.166666666667, 24.933333333333, az európai kontinens legészakibb fővárosa. Helsinki városát 568 531 ember lakja, a fővárosi régióban 976 222 fő élt 2004-ben.

Fekvése

Finnország déli részén, kelet-nyugati irányban középen, a Balti-tenger mentén a Finn-öböl partján fekszik. Számos öböl és félsziget tagolja, valamint 315 sziget is található a területén. Ezek közül néhány fontosabb Seurasaari, Lauttasaari és Korkeasaari – amely Finnország legnagyobb állatkertje – valamint a Suomenlinna erőd.

Története

Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális hansa várost, Tallinnt ellensúlyozandó. 1550. június 12-én adta parancsba Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari polgárai számára, hogy költözzenek az új városba; ezt a napot tekintjük a város alapítási dátumának.

A városalapítás nem volt túl sikeres, a kis városkát sokáig szegénység, betegségek és harcok sújtották. Ráadásul, amikor a Svéd Királyság elfoglalta Északkelet-Észtországot Tallinn-nal együtt, már nem is volt érdekelt egy újabb város felvirágoztatásában a közelben. Helsinki, mint egy elfeledett kis falu sorvadozott sokáig.

1643-ban a város a jelenlegi (a mai Kruununhaka kerület) helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak. A Balti-régió kereskedelme azonban továbbra is elkerülte.

A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt azonban Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost, 1748-ban végül a svédek elkezdtek építeni egy erődöt a Helsinki előtti tengerparton. Az erőd-sziget Suomenlinna, "az észak Gibraltára" építése javított a város megítélésén, de Helsinki egészen a finn háború végéig, 1809-ig nem kezdett fejlődni. 1809-ben Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget.

1812-ben a svéd befolyást csökkentendő, I. Sándor orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.

Az első vasútvonala 1862-ben Hämeenlinna felé épült, majd 1870-ben Helsinkit Szentpétervárral kötötte össze vonatközlekedés.

Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. A függetlenség kikiáltását polgárháború követte, a kormánynak menekülnie kellett a fővárosból. 1918 májusában a C.G.E. Mannerheim tábornok vezette kormánycsapatok győzedelmeskedtek.

A II. világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsére kevés kárt szenvedett. Finnország egyike azon kevés európai államnak, amelyeket a világháború alatt nem foglaltak el, függetlenségét végig megtartotta.

1962-ben, a nagyhatalmak között folyó hidegháború ellenére itt rendezték meg a nyolcadik Világifjúsági Találkozót.

A következő időszakban Helsinki gyors ütemben fejlődött. Az 1970-es években a Helsinki régió lakosainak száma megháromszorozódott, így 1990-es évekre az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő települése lett.

Helsinki több jelentős nemzetközi találkozó helyszínéül is szolgált. 1975-ben itt rendezték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete: Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE)), amely augusztus 1-jén a Helsinki Záróokmány aláírásával fejeződött be. 1990-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó is itt zajlott George H. W. Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökök között.

Kultúra

Helsinkiben jött létre a világ eddig legnagyobb, 91 tagú panaszkórusa.

Helsinki-régió

Nagy-Helsinki (finnül: Suur-Helsinki, svédül: Storhelsingfors), Helsinki-régió (Helsingin seutu, Helsingforsregionen), Fővárosi-régió (Pääkaupunkiseutu, Huvudstadsregionen) mind a Helsinki városa körüli kisebb-nagyobb területekre vonatkoznak.

A Fővárosi-régió Helsinki, Espoo, Vantaa és a kis Kauniainen városainak területét jelenti. A Fővárosi régió kívülről egy egységes városnak tűnik, összehangolt közlekedéssel és egyéb közös szolgáltatásokkal (például közös könyvtár-rendszer). Lakóinak száma 976 222 fő.

A Helsinki-régió a környező független városokat is magába foglalja (Hyvinkää, Järvenpää, Kerava, Kirkkonummi, Nurmijärvi, Sipoo, Tuusula és Vihti), összesen 1 274 476 a lakosok száma 1591,6 km²-en (Finnország 23,5%-a él itt az ország területének 0,4%-án).

Város	Terület	Népesség (2004)	Népsűrűség
Espoo (Esbo)	312 km²	224,231	718,7/km²
Helsinki (Helsingfors)	186 km²	559,330	3 007,2/km²
Kauniainen (Grankulla)	6 km²	8,622	1 387,0/km²
Vantaa (Vanda)	241 km²	184,039	736,6/km²
Fővárosi-régió	745 km²	976,222	1 310,0/km²
Hyvinkää (Hyvinge)	323,2 km²	43,169	133,6/km²
Järvenpää (Träskända)	37 km²	37,114	1 003,1/km²
Kerava (Kervo)	31 km²	31,170	1 005,5/km²
Kirkkonummi (Kyrkslätt)	365 km²	31,695	86,8/km²
Nurmijärvi	362 km²	35,922	99,6/km²
Sipoo (Sibbo)	364 km²	18,397	50,6/km²
Tuusula (Tusby)	220 km²	33,952	154,3/km²
Vihti (Vichtis)	522 km²	24,954	47,8/km²
Más kisvárosok	1,379 km²	188,396	136,6/km²
Nagy-Helsinki	2 970,6 km²	1 274 476	415,0/km²

Infrastruktúra

Töölöi öböl Helsinkiben

A belváros a tenger felől

A Viking Line egyik kompja

Kikötők

Déli Kikötő

• Katajanokka Terminál

Viking Line – Tallinn és Stockholm

• Kanava Terminál

Nordic Jet Line – Tallinn

• Olympia Terminál

Silja Line – Stockholm és Szentpétervár

Super SeaCat – Tallinn

• Makasiini Terminál

Linda Line – Tallinn

Nyugati Kikötő

• Nyugati Terminál

Eckeröline – Tallinn

Tallink – Tallinn

Északi Kikötő

• Hansa Terminál

Nordic Ferry Center – Travemünde/Lübeck

Látnivalók

• Finlandia Ház (Finlandia-talo) (é. sz. 60° 10′ 33″, k. h. 24° 56′ 01″60.175863888889, 24.933638888889)
• Finn Nemzeti Galéria
• Suomenlinna Erőd (UNESCO által védett)
• Korkeasaari állatkert (é. sz. 60° 10′ 30″, k. h. 24° 59′ 02″60.174888888889, 24.983755555556)
• Linnanmäki vidámpark (é. sz. 60° 11′ 21″, k. h. 24° 56′ 31″60.189069444444, 24.942075)
• Piactér (é. sz. 60° 10′ 03″, k. h. 24° 57′ 19″60.167475, 24.955197222222)
• Természetrajzi Múzeum
• Iparművészeti Múzeum
• Olimpiai Stadion és Stadion Torony
• Temppeliaukio templom (é. sz. 60° 10′ 23″, k. h. 24° 55′ 32″60.173036111111, 24.925436111111)
• Alvar Aalto ház
• Szenátus tér és evangélikus katedrális (é. sz. 60° 10′ 14″, k. h. 24° 57′ 09″60.170447222222, 24.952405555556)
• Seurasaari Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen
• ortodox Uszpenszkij katedrális (Észak-Európa legnagyobb ortodox temploma)
• Svéd színház
• Finn Nemzeti színház
• Botanikuskert
• Parlament (é. sz. 60° 10′ 21″, k. h. 24° 55′ 59″60.172544444444, 24.933102777778)
• Elnöki palota
• Városháza
• Formatervezés (design) Múzeum
• Nemzeti Múzeum
• Kiasma Kortárs Művészetek Múzeuma

Sport

Az olimpiai torony a helsinki stadionnál

A legnagyobb rendszeres sportesemény Helsinkiben a Helsinki Kupa ([1]), gyermek- és ifjúsági foci viadal. 1976 óta minden nyáron több száz csapat részvételével rendezik meg a versenyeket, 2002-ben 819 csapat vett részt a küzdelmekben.

Másik jelentős, 1980 óta visszatérő esemény augusztusban a Helsinki City Marathon ([2]), amely Helsinki és Espoo tengerpartjain vezeti körbe Finnország legnagyobb futóeseményének nagyjából 6000 résztvevőjét. A Hölgyek Tízese ([3] Naisten Kymppi) futó és gyalogló (lásd: Nordic Walking) esemény májusban mozgat meg 15 000 lányt és asszonyt.

Télen a Finlandia sífutó-marathon ([4] Finlandia-hiihto) versenye teszi próbára a világ sífutóit 1974 óta. Itt is 5-6000 résztvevő sízi végig az embert próbáló pályát, a legjobbak még 3 órán belül teljesítve a 60 km körüli távot.

Helsinkiben rendezték az 1940-es XII. és az1952-es XV. nyári Olimpiai játékokat.

Az Atlétikai Világbajnokságot 1983 után 2005-ben is, az Európa bajnokságot 1971-ben és 1994-ben Helsinki rendezhette. A jégkorong világbajnokságot 1974, 1982, 1991, 1997 és 2003 években játszották a finn fővárosban.

Több úszó Európa bajnokságot is rendeztek már a finn fővárosban: 2000-ben hosszú pályás (50 m-es) medencében, 2006 decemberében (december 7-10) pedig rövid pályás úszó EB-t 25 m-es medencében.

Labdarúgócsapata a HJK Helsinki

Híres emberek

Helsinkiben születtek, éltek és/vagy alkottak (többek között):

• Alvar Aalto
• Janne Ahonen síugró világbajnok
• Jean Sibelius zeneszerző
• Paavo Nurmi hosszútávfutó
• Linus Torvalds
• A HIM tagjai
• A The Rasmus tagjai
• A Nightwish tagjai
• Kimi Räikkönen Formula–1-es (világbajnok - 2007) versenyző (Espooban született)
• A Children of Bodom tagjai
• Alexi Laiho

Hivatkozások

Külső hivatkozások

• Helsinki városának lapja (angol)
• Helsinki.fi (angol)
• Helsinki - lap.hu
• A Helsinki régióhoz tartozó városok térképe
• Statisztikai adatok a fővárosi régióból
• Finlandia-Ház (angol)
• A helsinki olimpia 50. évfordulóján részt vesz az akkori magyar csapat – Képek
• Finland Travel Community

A Wikimédia Commons tartalmaz Helsinki témájú médiaállományokat.

Előző:
Weimar

Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Bergen, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna mellett

Következő:
Rotterdam, Porto