Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Fehérgyarmat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehérgyarmat
A középkori református templom
A középkori református templom
Fehérgyarmat címere
Fehérgyarmat címere		 Fehérgyarmat zászlaja
Fehérgyarmat zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásváros
járásszékhely
PolgármesterDr. Péter Csaba (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám4900
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség6975 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség153,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 06″, k. h. 22° 31′ 01″47.985000°N 22.516944°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 06″, k. h. 22° 31′ 01″47.985000°N 22.516944°E
Fehérgyarmat (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Fehérgyarmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérgyarmat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járás székhelye. Fehérgyarmat a Szamoshát tradicionális központja, a Szamos keleti partján fekszik a járás nyugati részében.

A települési hierarchia szerint Fehérgyarmat mezocentrumnak minősül, városkategória alapján kisváros, azonban vármegyei viszonylatban véve is középvárosként azonosítható (a vármegye 9. legnagyobb lélekszámú települése). A város vármegyei jelentőségét mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területfejlesztési koncepciója a települést járásközpontként definiálja. Fehérgyarmat járási székhely és a járási igazgatási, oktatási, kulturális és gazdasági központi szerepből adódóan, népességszámához képest, rendkívül funkciógazdag település

Fekvése

[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon, a Szamos folyó jobb partjához közel fekszik. A szomszédos települések: észak felől Kisar [bár a két település területe nem érintkezik], északkelet felől Nagyar, kelet felől Penyige, délkelet felől Cégénydányád, délnyugat felől Fülpösdaróc és Géberjén, nyugat felől Tunyogmatolcs és Nábrád.

A környék fontosabb települései közül Tiszabecs 28,5, Penyige 4, Tarpa 11, Tunyogmatolcs 5, Cégénydányád 6,5, Zsarolyán pedig 7,5 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]

A város központján keresztülhalad, nagyjából nyugat-keleti irányban a Győrtelektől Tiszabecsig vezető 491-es főút, észak-déli irányban pedig a Beregdaróc-Csengersima közti 4127-es út, ezek a legfontosabb közúti megközelítési útvonalai. [49 158-as útszámozással húzódik a város nyugati külterületei között a 491-es főút 1982 előtti, régi nyomvonala, amely Tunyogmatolcsnál a vasúttal közös hídon keresztezte a Szamost.]

Nábráddal és a Szamos jobb partján nyugatabbra fekvő településekkel a 4118-as út, Cégénydányáddal a 4136-os út köti össze.

Vasút

[szerkesztés]

A hazai vasútvonalak közül a várost a 113-as Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta érinti. Fehérgyarmat vasútállomás a belterület délkeleti részén helyezkedik el, közúti elérését a 4127-es útból kiágazó 41 329-es számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Fehérgyarmatot honfoglaló magyarság Gyarmat törzsének harcosai alapították, feltehetően a XI. században.

Nevét a XIV. század első harmadában említették először írott forrásban. Már első birtokosai uradalmuk gazdasági központjává fejlesztették.

A viszonylag gyors fejlődés oka, hogy a város – a közeli Szatmár várából az ország belseje felé vezető – fontos hadi- és kereskedelmi út mellett található; 1418-tól már mezővárosi rangot viselt. Az ecsedi Báthori-család birtokolta, így később az erdélyi fejedelmi családok tulajdona lett a város. Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár, amit I. Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi.

A város lakóinak jelentős része a XVIII. századra kollektív kiváltságot élvező nemes ember volt. 1850-től járási székhely lett, aminek eredményeképpen megindult a polgári fejlődés útján. 1898-ban megépült a Fehérgyarmatot Szatmárnémetivel összekötő vasútvonal. A település mai képe is ekkor kezdett kialakulni, s fejlődése töretlenül tartott egészen a trianoni békeszerződésig, amikor Erdéllyel és Kárpátaljával megszakadtak a kapcsolatai. 1978-ban kapott városi rangot az 1970-es árvíz során jelentős károkat szenvedett település. Ennek az árvíznek "köszönheti" az utána következő újjáépítést és a beköltözések révén bekövetkezett népességgyarapodást is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Bővebben: Polgármester-választások Fehérgyarmaton

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
7967
8051
7981
7768
7290
7134
6975
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, de kisebb cigány és ukrán közösség is él a városban.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,4% ukránnak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,5%, református 57,7%, görögkatolikus 3,6%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 5,8% (21,6% nem válaszolt).[18]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,9% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1 ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,9% volt római katolikus, 53,2% református, 4,4% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% evangélikus, 0,2% ortodox keresztény, 5,1% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).[19]

Demográfia, foglalkoztatás, civil szerveződés

[szerkesztés]

A KSH nyilvános adatbázisaiban rendszeresen közzétett adatok alapján Fehérgyarmat 2000 utáni népességfejlődését vizsgálva negatív tendenciák figyelhetőek meg. Az elmúlt 10 év során több mint 1100 fővel (12%-kal) csökkent a település lakónépessége. A város népsűrűsége a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 151,7 fő/km2 , a település 1 km2 -re jutó állandó lakosainak száma 1990-től folyamatosan csökkent. Fehérgyarmatra is az országos tendenciák jellemzőek: fokozatosan csökken a fiatalkorúak száma és aránya, valamint növekszik az időskorúak aránya. A korosztályos vizsgálat során kitűnik, hogy a legdrasztikusabban a fiatalkorosztályba tartozó egyének száma csökken. A fiatal korosztály csökkenése ellenére az oktatási kapacitás a városban továbbra is kihasznált, mivel a járásban egyedül Fehérgyarmaton található középiskola, ahol fogadják a környékbeli továbbtanulni vágyó gyermekeket. Egyedül a 60 év fölöttiek esetében mutatható ki növekedés, amely a város lakosságának elöregedését vetíti előre. Összefoglalva Fehérgyarmat foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetét komplexen, több tényező együttes hatása determinálja. A 2008-2009 között kibontakozó gazdasági válság alapvető létbizonytalanságot teremtett a település vállalkozói struktúrájában, mely kiadáscsökkentésre sarkalta a vállalkozásokat, ennek keretében elbocsátások következtek be, emelkedett a munkanélküliség aránya lakosságon belül. A helyzet harmonizálása érdekében nagyléptékű beruházások jelentenének megoldást, azonban a településen hiányoznak a nagy tömegeket foglalkoztatni képes cégek, vállalkozások. Ennek oka elsősorban Fehérgyarmat periférikus helyzete, mely meghatározó tényezőt képez az ide települni vágyó cégek szempontjából. A rossz közlekedési állapot, a központoktól való nagy távolsága Fehérgyarmatnak egyik fő hátrányát képezi. Fehérgyarmaton a civil szféra jelenléte kimondottan erősnek nevezhető, mely jelentősen hozzájárul a helyi társadalmi kohézió erősítéséhez. A társadalmi szemléletformálásban betöltött szerepük számottevőnek mondható, működésükkel kulturális életének szerves színfoltját képezik, mindemellett pedig a város közösségi életének szervezésében kap nagy hangsúlyt létük. Fehérgyarmat civil szervezetei tevékenységük és célcsoportjaik alapján meglehetősen sokfélék. Megtalálhatóak a klasszikus hagyományőrző körök, a vallási és sport tematika köré épült szerveződések. Ezen kívül az óvodákhoz, iskolákhoz és az egész városhoz kapcsolódó egyéb baráti körök, alapítványok szintén aktív résztvevői a város kulturális életének.

Gazdaság

[szerkesztés]

Fehérgyarmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egyik járásközpontja, szerepe a térség gazdaságában kiemelkedő. A városban található Ipari Park, mely kiépített infrastruktúrával rendelkezik, viszont a betelepült vállalkozások nagy része nem termelő tevékenységet folytat, csak szolgáltat. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások számában megyei szinten előkelő helyet foglal el a település, viszont e vállalkozások mind KKV kategóriába számítanak. A működő vállalkozások számában 2010 óta volt egy emelkedés, s a 2000-es évek közepétől folyamatos csökkenés tapasztalható. Ez nem csak a városra jellemző jelenség, hanem a járásra, a vármegyére és az országos adatokban is ez mutatkozik meg. Ennek az oka, hogy a vállalkozások tőkeszegények, a továbblépéshez, fejlesztéshez saját forrásokkal nem rendelkeznek, és hitelt sem kapnak. A vállalkozások létszámadatai alapján látható, hogy mikrovállalkozások adják ki a teljes összeg 95%-át, 3,82% a kisvállalkozások aránya, a közepeseké 0,87%, s nagyvállalkozás – 250 fő feletti munkavállalóval – nincs is a városban. A város részesedése a megyei szummából minden vállalkozásméret esetében 2-3 % között van. Az ágazat szerint megoszlás alapján a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, gépjárműipar, a második legtöbb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, harmadik az építőipar, 4-ik az ipar s ötödik a mezőgazdaság ágazatokból kerül ki. Fehérgyarmat belterületétől 1 km-re, egy 16,43 hektáros területen található a járás egyetlen ipari parkja. A park területén az infrastruktúra (csatorna, villamos energia, gáz, közvilágítás, úthálózat) kiépített, részben kiegészítő szolgáltatások is biztosítottak. Az Ipari Park közvetlen bekötőúttal kapcsolódik a 491. számú főúthoz. A bekötőút csak egysávos, az útpálya-szerkezet teherbírása alacsony. Fehérgyarmat gazdasági életében a turizmus periférikus szerepű, a megtermelt jövedelmek csak kis része származik az idegenforgalomból. A térségben elsősorban a Tiszához és mellékfolyóihoz, valamint a természetvédelmi területekhez köthető vízi- és ökoturizmus, továbbá a falusi turizmus jellemző.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • 15. századi református templom - A gótikus stílusban épült négy fiatornyos, fagalériás toronysisakú egyhajós épület. A templom harangját Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király adományozta a településnek a kenyérmezei csata emlékére. A templom mennyezetét borító két kazettája zsoltárszöveggel van teleírva.
  • Római katolikus templomát, amely késő barokk stílusban épült, 1816. szeptember 25-én szentelték fel.[20] A templom nyugati homlokzatán Nepomuki Szent János szobra található.
  • Görögkatolikus templom
  • Park (Tisza emlékműszobor, Kossuth-szobor, Sárkányos díszkút, A világháborús emlékszobor, Erdélyi kapu, Bátori templom, (Kastély) stb.) A hagyomány szerint Kossuth Lajos 1848 nyarán a toborzó körútja során Fehérgyarmaton, a ma róla elnevezett parkban tartott toborozó beszédet.
  • Városi Galéria
  • A Birhó, a fehérgyarmati erdő amely a Szatmár-Beregi Tájvédelmi körzetbe tartozik.
  • Fehérgyarmati Gyógyvizű Strandfürdő
  • Turul-szobor[21]

Itt született

[szerkesztés]

Itt éltek

[szerkesztés]
  • Boross Sándor (1891–1977) költő, újságíró. 1920 és 1937 között négy verseskötete jelent meg. Hosszabb ideig élt a településen, öregkora nagyobbik részét itt töltötte. Sírja az új temetőben található.
  • Szomory Dezső (1869–1944) író. Gyermekkora nyarait a környéken töltötte. Emberi kis képeskönyv (1936) című kötetének több novellája a múlt század végi Fehérgyarmatot idézi.
  • Tamás Aladár (1899–1992) költő, író, szerkesztő, a 100% alapítója. Akkoriban szűntelen fújt a szél (1976) című kétkötetes önéletrajzi könyvében megemlékezik Fehérgyarmaton töltött gyerekkoráról.
  • Képes Géza (1909–1989) költő. Ugyancsak gyerekként töltött hosszabb időt a településen anyai nagyszüleinél. Az egykori élményeket idézi például a Fehérgyarmati kéklő szilvaerdők című verse.

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]
  • Deák Ferenc Gimnázium és Kollégium
  • Kisvárdai SZC Fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági, Informatikai és Ügyviteli Szakgimnáziuma
  • Kisvárdai SZC Móricz Zsigmond Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
  • Fehérgyarmati Bárdos Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde

Rendezvények

[szerkesztés]

Gyarmati Vigasságok

  • Időpontja: minden év augusztus 20-ához legközelebb eső szombat és vasárnap.
  • Helyszíne: a város központjában található csodálatos Kossuth-park.
  • Résztvevői: Gyarmat utónévvel rendelkező magyar és a határon túli települések. A vendég települések múltjukkal, és jelenükkel ismertetik meg az idelátogatókat: tradicionális népviselet, gasztronómia, néptánc.
  • Egyéb programjai: mesterségek bemutatója, terepíjász és harci lovas-íjász bemutató, ősi konyha - régi ízek, vásári bábjáték, kirakodóvásár, táncház, kézműves gyermek-játszóház.

Sportlétesítmények

[szerkesztés]
  • Városi Strandfürdő
  • Kürtgyarmat Tanuszoda
  • Városi Sportpálya
  • Teniszpálya
  • Városi Sportcsarnok

Egészségügyi intézmények

[szerkesztés]

Kórházak

[szerkesztés]
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház - Fehérgyarmati Kórház és Gyógyfürdő

Gyógyszertárak

[szerkesztés]
  • Fehér Kígyó Gyógyszertár
  • Kazay Patika
  • Rozsnyay Gyógyszertár
  • "TOPÁZ" Gyógyszertár (kórház)

Felnőtt háziorvosok

[szerkesztés]
  • Dr. Illés Ildikó
  • Dr. Révész Rita

Gyermek háziorvosok

[szerkesztés]
  • Dr. Simon Zsuzsanna Irén
  • Dr. Kovács Sándor

Kulturális helyek

[szerkesztés]
  • Móricz Zsigmond Városi Művelődési Ház
  • Móricz Zsigmond Városi Könyvtár

Média

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Fehérgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Fehérgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ FIDESZ—SZDSZ-győzelem Nyíregyházán (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 15. (Hozzáférés: 2020. március 7.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 15. 4. p.
  5. ↑ Fehérgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. március 7.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. ↑ Fehérgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 7.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ Fehérgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  10. ↑ Megyénk húsz városának új polgármestere (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 7.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 8. p.
  11. ↑ Fehérgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  12. ↑ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városainak polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. március 7.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 5. p.
  13. ↑ Fehérgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  14. ↑ Fehérgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  15. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. március 7.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 4. p.
  16. ↑ Fehérgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  17. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. ↑ Fehérgyarmat Helységnévtár
  19. ↑ Fehérgyarmat Helységnévtár
  20. ↑ [Forrás: http://5mp.eu/web.php?a=romaikatolikusfgy&o=cynvR_6Te7]
  21. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Fehérgyarmat
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérgyarmat témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fehérgyarmat&oldid=27501323”