Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Ura

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ura
Ura címere
Ura címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásCsengeri
Jogállásközség
PolgármesterKarácsony Sándor Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4763
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség503 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 37′47.816667°N 22.616667°EKoordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 37′47.816667°N 22.616667°E
Ura (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Ura
Ura
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Ura weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ura témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ura község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye délkeleti részén helyezkedik el, a Szatmári-síkságon. A környező települések közül Csengerújfalu 2, Csenger 8, Tyukod 5, Nagyecsed 14, Porcsalma pedig 12 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Porcsalma felől a 4923-as, Csenger felől pedig a 4924-es úton.

Története

[szerkesztés]

Ura nevét 1374-ből említik először az ismert oklevelek, ekkor Wra alakban írták. A település ősidők óta az Uray családé volt, bár 1646-ban báró Károlyi Ádám is részbirtokos volt Urán. Az 1900-as évek elején gróf Tisza Istvánnak, Uray Bálintnak és báró Uray Margitnak volt itt birtoka.

A falu teljesen az Ecsedi-láp szélére épült, mely állandóan elnyeléssel fenyegette. A település a 18. század elején el is pusztult a láp miatt. 1724-től 1800-ig puszta volt és lakatlan.

A faluban református magyarság telepedett meg újra, majd az 1800-as évek elején építették fel kicsi fatemplomukat, mely helyett 1902-ben építettek újat. Az 1855-ös nagy áradáskor az egész község víz alá került.

Ura az 1900-as évek elején 610 lakosú, 68 házból álló kis település volt. Lakosai közül 268 református, 229 görögkatolikus, 48 római katolikus, és 60 izraelita vallású lakossal.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Mosolygó Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Mosolygó Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Mosolygó Miklós (független)[5]
  • 2002–2006: Mosolygó Miklós (független)[6]
  • 2006–2010: Mosolygó Miklós (független)[7]
  • 2010–2014: Mosolygó Miklós (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2015: Mosolygó Miklós (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2015–2019: Karácsony Sándor Zoltán (független)[10]
  • 2019–2024: Karácsony Sándor Zoltán (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Karácsony Sándor Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2015. március 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] mert a települést a rendszerváltás óta megszakítás nélkül, közel negyedszázadon át vezető, és az előző év őszén hetedik ciklusára is újraválasztott Mosolygó Miklós polgármester 2015. január első napján elhunyt.[12][13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
638
622
610
592
526
508
503
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 0,8% cigánynak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,8%, református 42,4%, görögkatolikus 37,6%, felekezeten kívüli 1,3% (11,9% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% románnak, 1,1% cigánynak, 0,2-0,2% ukránnak és németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,8% volt római katolikus, 35,7% református, 29,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 2,9% felekezeten kívüli (22,2% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom - Az 1800-as évek elején épített kis fatemplom helyett 1902-ben építettek újat.
  • Görög katolikus templom. Ura görögkatolikusai a 18. század végétől a csengerújfalui parókiához tartoztak. Templomukat 1932/33-ban építették a Szentháromság tiszteletére. A latin kereszt alaprajzú épület bizáncias falképeit Pásztor Miklós festette. 2011-ben pályázati segítséggel a templomot felújították, a félbemaradt tornyot magasították, október 30-án Kocsis Fülöp megyéspüspök szentelte fel. 2013–14-ben új ikonosztázion készült. Önálló parókiaként működött 1962–1988 között. ( Forrás: www.nyirgorkat.hu )
  • Hősök emlékpark, amelyet 2023. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján adtak át.

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  5. ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  6. ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  9. ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. ↑ a b Ura települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. március 29. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  11. ↑ Ura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  12. ↑ Ura: időközi választás lesz (magyar nyelven) (html). szon.hu, 2015. január 21. [2020. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  13. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Ura Helységnévtár
  16. ↑ Ura Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ura&oldid=27416887”