Gyügye
Gyügye | |
Gyügye Europa Nostra-díjas református temploma légifotón | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Járás | Fehérgyarmati |
Jogállás | község |
Polgármester | Miklós Albert (független)[1] |
Irányítószám | 4733 |
Körzethívószám | 44 |
Népesség | |
Teljes népesség | 276 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 56,58 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 4,33 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 55′ 20″, k. h. 22° 34′ 02″47.922215°N 22.567188°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 20″, k. h. 22° 34′ 02″47.922215°N 22.567188°E | |
Gyügye weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyügye témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyügye község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Fehérgyarmati járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik, a Szamos jobb partján.
Szomszédai: északkelet felől Zsarolyán, kelet felől Szamosújlak, dél felől Porcsalma, délnyugat felől Rápolt, északnyugat felől pedig Cégénydányád. Két legközelebbi szomszédja Szamosújlak és Cégénydányád, előbbitől 2, utóbbitól mintegy 2,5 kilométer választja el.
A környék más fontosabb települései közül Fehérgyarmat 8,5, Mátészalka 29, Tunyogmatolcs 13, Szamossályi 8,5, Hermánszeg pedig 11 kilométer távolságra található.
Megközelítése
[szerkesztés]Központján végighalad, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 4137-es út, közúton csak ezen érhető el, Szamosújlak és Cégénydányád felől is.
Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Fehérgyarmat vasútállomása vagy Jánkmajtis megállóhelye, egyaránt mintegy 10-10 kilométerre.
Története
[szerkesztés]Gyügye nevét 1241-1284 körül már említik az oklevelek Dide néven.
1322-ben Gyude, 1265-ben Gyuge, 1326-ban Dude, 1329-ben Dyde, 1329-ben Gywde, Dywde, 1335-ben Gyuge, 1414-ben Gywge néven írták nevét.
A település névadója egy 1241 előtt élt, Gyügye nevű várjobbágy lehetett, akinek földje Piskárkos határába olvadt.
Első birtokosai a Gyügyei család tagjai voltak.
Az 1370-es években a falut a Gyügyeiek birtokaként említették.
1405-ben Zsigmond király Gyügyei Jakab fiától Jánostól gyügyei birtokrészét – hűtlenség és osztályos testvére megölése miatt – elvette és Őri (Pátyodi) Tamás fiának, Ambrusnak és rokonságának adományozta, ennek azonban Báthory János ellentmondott. Gyügyei János a birtokot még az 1405-ös évben az egyház kegyúri jogával és a Szamos folyón levő malommal együtt Órévi Lukács váradi püspöknek és a káptalannak adta. 1428 után Gyügye a Várdai család kezére került.
1611-ben Nyáry Pál kapta meg Várdai Kata kezével, valamint Melith Pál, Telegdy Anna hitvestársa lett birtokosa.
1729-ben Jékey László volt itt birtokos.
A 19. század első éveiben a Kállay, Szuhányi és Barkóczi családoknak volt itt birtoka.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kiss Ferenc (független)[3][4]
- 1994–1998: Kiss Ferenc (független)[5][6]
- 1999–2002: Karácsony Adolf (FKgP)[7][8]
- 2002–2006: Kiss Ferenc (független)[9][10]
- 2006–2010: Kiss Ferenc (független)[11][12]
- 2010–2014: Kiss Ferenc Árpád (független)[13]
- 2014–2019: Kiss Ferenc Árpád (független)[14][15]
- 2019–2024: Kiss Ferenc Árpád (független)[16]
- 2024– : Miklós Albert (független)[1]
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 244 szavazásra jogosult lakos közül 207 fő járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatokból pedig egyformán 74-74 esett az egyetlen pártjelöltre, a kisgazda színekben induló Karácsony Adolfra és a négy független jelölt egyikére (a hivatalban lévő polgármesterre), Kiss Ferencre.[17] Az emiatt szükségessé vált időközi választáson, amit 1999. június 6-án tartottak meg, csak a holtversenyben részes két jelölt indult el, ez a helyzet pedig a kisgazda aspiránsnak kedvezett jobban.[7]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 240 | 241 | 253 | 254 | 261 | 270 | 276 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak mondta magát (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,2%, református 83,1%, görögkatolikus 2,2%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,5% (7,8% nem válaszolt).[19]
2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 1,5% volt római katolikus, 65,1% református, 7,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,8% ortodox, 5% felekezeten kívüli (19,5% nem válaszolt).[20]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református templom: - A XIII. században, román, kora gótikus stílusban épült. Belsejében festett, kazettás famennyezet található. A restaurálási munkákért 2004-ben Europa Nostra-díjban részesült
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
- ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
- ↑ a b Gyügye időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. június 6. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Választás (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1999. június 7. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 1999. jún. 7. 2. p.
- ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
- ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
- ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 15.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 13. 5. p.
- ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
- ↑ Gyügye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Gyügye Helységnévtár
- ↑ Gyügye Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Gyügye község adatai Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben