Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Nagyberény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Nagyberény községről szól. Hasonló címmel lásd még: Dicske.
Nagyberény
Nagyberény címere
Nagyberény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállásközség
PolgármesterTóth András Károly (Fidesz)[1]
Irányítószám8656
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség1284 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség55,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 52″, k. h. 18° 10′ 06″46.797800°N 18.168411°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 52″, k. h. 18° 10′ 06″46.797800°N 18.168411°E
Nagyberény (Somogy vármegye)
Nagyberény
Nagyberény
Pozíció Somogy vármegye térképén
Nagyberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyberény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyberény község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Siófoktól körülbelül 17 kilométerre délkeletre található. Megközelíthető a 65-ös főútról Som után kelet felé letérve, a 6402-es úton, vagy vonattal a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon. Siófokról rendszeres autóbuszjárat is közlekedik Nagyberénybe. Vasútja ritkán, lassan közlekedik, fennmaradása is kétséges. Sommal közös megállóhelye (Som-Nagyberény megállóhely) elhanyagolt, fa talpfái felújításra szorulnának.

Története

[szerkesztés]
Nepomuki Szent János-szobor

A település neve az ismert írott források közül először a Szent László által a veszprémi püspöknek kiállított megerősítő levelében fordul elő. Szent István Koppány leverése után besenyőkkel rokon, harcos berény törzseket telepített birtokhatárainak védelmére, s eszerint már 998-ban létezett a település.

Az újabb kori építkezések során még régebbi leletek is előkerültek, a használati eszközök és a csontvázak avar és késő római kori jelenlétre utalnak. A község délkeleti részén két földvár maradványaira bukkantak, az úgynevezett Zsidó-dombon és Kerek-hegyen, ez utóbbi a kiterjedt segesdi királynéi birtokhoz tartozott. Nagyberénynek már 1232-ben Szent György tiszteletére emelt egyháza volt, ahová 1400-ban IX. Bonifác pápa három esztendőre száznapos búcsút engedélyezett. A tatárjárás után fejlett szőlőművelési tapasztalattal rendelkező telepesek érkeztek.

A török megszállás idején Nagyberény a simontornyai szandzsákhoz tartozott, a községben török őrség állomásozott. Az 1571-72-es török kincstári adólajstromban még 32 adózó házzal szerepelt, később azonban csökkent a lakossága. A Dzsindzsa elnevezésű terület (a jelenlegi focipálya környéke), amely fennmaradt a köztudatban is, a török huzamosabb ittlétére utal, akárcsak a Kisberényhez közel eső mai Karahoma-dülő is.

1715-ben mindössze 11 háztartást írtak össze. A hódoltság idején alapított nagyberényi református egyház a somogyi szeniorátushoz tartozott, de a vallás üldözése során a templomot lebontatták. A református egyház 1801-ben alakult ujjá, a török időkben tönkrement katolikus templomot pedig 1769-ben építették fel. A 18. Század végére 1084 lett lakóinak száma, s ezzel ismét a nagyobb településekhez tartozott. A község legelői és erdői különösen alkalmasak voltak az állattartásra, a veszprémi püspökség és a káptalan birtokain az 1800-as évek elején hatalmas birkanyájakkal árasztották el a legelőket, kiszorítva onnan a jobbágyok juhait. Az esetből hosszadalmas per lett, amely csak 1844-ben zárult le. A jobbágyfelszabadítás idején 41 zsellér kapott telket, de továbbra is sokan maradtak föld nélkül. 1890-ben már csaknem 1400 lakója volt a falunak, kilenc évvel később megépült a Szent Keresztről elnevezett irgalmas nővérek kolostora és leányiskolája, majd újjáépítették a katolikus parókiát is, amely egy korábbi tűzvész martaléka lett.

A huszadik század első békés éveiben folyamatosan gyarapodott a település, az első világháború idején a lélekszám meghaladta az 1600 főt. A harcokban 185 nagyberényi férfi vett részt, közülük 37-en estek el.

Bortermelés

[szerkesztés]

A berényi borok távoli vidékekre is eljutottak: a veszprémi püspök például Budán is mérette a Somogyból származó tizedborait. Fontos bevételt jelentettek a 13. század végén a berényi boradók. Jelentős birtokkal rendelkeztek a János-lovagok, valamint a királyné kulcsárai és pincemesterei. A berényi szőlőtermő uradalom jól megközelíthető helyen feküdt. Zsigmond király 1404-ben hetivásár tartására adott engedélyt a településnek, amely e korban már mezővárosi jelleget öltött. Később a hospesek egy része-a jobb szőlőművelési feltételek reményében Szegedre vándorolt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bolevácz József (független)[3]
  • 1994–1998: Sereg József (FMDP)[4]
  • 1998–2002: Szentpéteri László (független)[5]
  • 2002–2006: Szentpéteri László (független)[6]
  • 2006–2010: Szentpéteri László (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth András Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Tóth András Károly (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Tóth András Károly (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Tóth András Károly (Fidesz)[1]

A településen 1996. április 14-én időközi polgármester-választás zajlott.[11]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1330
1320
1305
1260
1315
1285
1284
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,4%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 1,8% németnek, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (24% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,8%, református 8,6%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 7% (27,6% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 2,7% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,1% görögnek, 0,1% szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,6% volt római katolikus, 6% református, 1,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (49,2% nem válaszolt).[13]

Híres szülöttek

[szerkesztés]
A katolikus templom
  • Gárdos Mária (Gárdos Mariska) (1885–1973), aki a hazai szocialista nőmozgalom egyik fontos alakja volt.
  • Dr. Faust Miklós (Nagyberény, 1927. december 25. – Maryland, 1998. június 6.), aki Amerikában magyarnak maradva lett világhírű gyümölcsfiziológus; hosszú ideig a Fruit Laboratory vezetője volt Beltsville-ben.

Nevezetességek, pihenési, kikapcsolódási lehetőség

[szerkesztés]
  • I–II világháborús hősi emlékmű található a katolikus templom mellett.
  • A falunak saját termálvízzel működő panziója van. Az értékes vizet Siófokon is használják a termálfürdőben.
  • A falu központjához közel 2010 nyarától, a patak vizét felduzzasztva, 1,5 hektáros területen mesterséges halastó üzemel.
  • A falunak több szőlőhegye van, itt kitűnő borai. A hegyek tetejéről elláthatunk a Balaton keleti medencéjéig.
  • A falu délkeleti határán túl, az úgynevezett Zsidó-hegy lábánál modern sportcélú lőtér üzemel.
  • A környék igen gazdag apró és nagyobb vadakban is. Erdeiben őzek, vaddisznók, szarvasok egyaránt megtalálhatók.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  5. ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  10. ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  11. ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  12. ↑ Nagyberény Helységnévtár
  13. ↑ Nagyberény Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Nagyberény, a panzió légifotója
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyberény&oldid=27449667”