Porrog

Porrog
Porrog címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Csurgói
Jogállás	község
Polgármester	Madarász Zoltán (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8858
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	182 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	15,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 17′ 22″, k. h. 17° 02′ 03″46.289411111111, 17.034030555556
Porrog Pozíció Somogy vármegye térképén
Porrog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Porrog témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Porrog község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

Csurgótól északnyugatra fekszik, a horvát határ közelében, a Porrogszentkirály-Surd közti 6813-as út mentén.

Története

A települést először 1536-ban említették írásban, amikor özvegy Laky Lázárnéé és más birtokosoké volt.

1550-ben Török Ferenc és György, Huszár János és Laky Lázár özvegye volt a birtokosa. Az 1552–54. évi török hadjáratok alatt elpusztult és 1565–66-ban mindössze egy házat találtak benne a török adószedők, 1571-ben pedig hatot.

1598–99-ben Batthyány György, 1626–27-ben pedig a Hollósy család, 1700–1702 táján a Saicz család birtoka volt. 1715-ben is csak három háztartást írtak benne össze. 1726-ban és 1733-ban Malik Ferenc, 1767-ben Bezerédj Károly özvegye, szül. Bogyay Judit és Kelcz Ignácné, szül. Preszek Mária, birtokában volt. 1773-ban Malik László és Kelcz Ignác, 1776-ban Malik László, a Póka, Hochreiter, Kanisay és Simonovics család volt itt birtokos. A 19. század első felében Hochreiter Ambrus, Török Pál és gróf Festetics György volt a földesúr, a 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.

1878-ban egy nagy tűzvészben a fél falu leégett.

Az 1901-ben épült haranglábhoz 1995-ben kezdtek el hozzáépíteni egy evangélikus templomot. Az építkezés 1996-ban fejeződött be.

A lakók nagy része szőlő, alma, málna és fenyő termesztésével foglalkozik. A községben 2007-ben 216 fő élt és összesen 130 lakás volt.

Elpusztult települések

A mai Porrog szomszédságában feküdt a középkorban Lak helység, amely már az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt. 1550-ben még megvolt, de kevéssel azután elpusztult.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Horváth Zsolt (független)
• 1994–1998: Horváth Zsolt (független)
• 1998–2002: Horváth Zsolt (független)
• 2002–2006: Horváth Sándor (független)
• 2006–2010: Horváth Sándor (független)
• 2010–2014: Merőtey Katalin (független)
• 2014–2019: Madarász Zoltán (független)
• 2019–2024: Madarász Zoltán (független)
• 2024– : Madarász Zoltán (Fidesz-KDNP)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	230	216	205	180	188	186	182
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,6%-a magyarnak, 26% cigánynak, 1,8% románnak mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 3,6%, evangélikus 34,1%, felekezet nélküli 5,4% (7,2% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 98,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,8% volt római katolikus, 21,3% evangélikus, 6,9% református, 1,1% egyéb katolikus, 3,7% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).

Nevezetességei

Bár nem Porrogról közelíthető meg legegyszerűbben, de a község közigazgatási területéhez tartozik a szép fekvésű, egy tó félszigetén elhelyezkedő ágneslaki arborétum és benne az ökoturisztikai centrumként is szolgáló vadászház.

A településen sok régi, vakolatdíszes lakóház látható. Évente borversenyt is rendeznek itt.

Képek

• 
  Az evangélikus templom tornya (1901)
• 
  Vakolatdíszes népi lakóház
• 
  Vakolatdíszes népi lakóház
• 
  Az ágneslaki vadászház

Források

• Magyarország vármegyéi és városai: Somogy vármegye