Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Palota (Szlovákia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palota
Palota zászlaja
Palota zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rangközség
Első írásos említés1330
PolgármesterVasiľ Bomberovič
Irányítószám068 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámML
Népesség
Teljes népesség193 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület24,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 09″, k. h. 21° 59′ 39″49.269167°N 21.994200°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 09″, k. h. 21° 59′ 39″49.269167°N 21.994200°E
Palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Palota témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Palota (szlovákul: Palota, ukránul: Palata) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Mezőlaborctól 10 km-re keletre, a lengyel határ mellett, a Vidranyka-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1330-ban „Palata” néven említik először. A homonnai uradalom része volt, a 18-19. században a Csákyaké. 1556-ban nem fizetett adót. 1715-ben 9 házas és 9 ház nélküli jobbágytelke volt. 1787-ben 70 házában 498 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PALOTA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitüek leginkább, fekszik Vidrányhoz egy órányira Galitzia szélén, sovány határja 2 nyomásbéli, melly kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdője van, szőleje nints, szénából is szűkölködik, piatza Homonnán van.”[2]

1828-ban 76 háza volt 559 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Palota, orosz falu, Zemplén vmegyében, a gallicziai határszélen: 550 g. kath., 9 zsidó lak., 1152 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Komarnyik.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. katholikus lakossal. Házainak száma 71. Postája s vasúti állomása Vidra, legközelebbi távíróhivatala Mezőlaborcz. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a gróf Csákyak voltak az urai. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1863-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1944-ben a harcok során a falu leégett.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 453 lakosából 18 magyar, 47 német, 357 ruszin és 14 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 445 lakosából 9 magyar, 41 német, 369 ruszin és 10 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 401 lakosából 25 magyar, 32 német, 340 ruszin és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 413 lakosából 22 magyar, 13 német, 346 ruszin és 28 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 382 lakosából 3 magyar, 18 zsidó, 307 orosz, 27 csehszlovák, 3 egyéb nemzetiségű és 24 állampolgárság nélküli volt.

1930-ban 415 lakosából 3 magyar, 306 ruszin, 26 csehszlovák és 80 állampolgárság nélküli volt.

1970-ben 301 lakosából 76 szlovák és 225 ukrán volt.

1980-ban 200 lakosából 98 szlovák és 101 ukrán volt.

1991-ben 180 lakosából 61 szlovák, 21 ukrán, 58 ruszin, 39 cigány és 1 cseh volt.

2001-ben 183 lakosából 90 szlovák, 64 ruszin, 25 cigány, 4 ukrán volt.

2011-ben 185 lakosából 94 ruszin, 43 szlovák, 39 cigány, 3 ukrán és 6 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Ortodox temploma 1862-ben épült neoklasszicista stílusban.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség