Tálosfalva
Tálosfalva (Blidărești) | |
Tálosfalva görögkatolikus fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Alparét |
Rang | falu |
Községközpont | Alparét (Bobâlna) |
Irányítószám | 407088 |
SIRUTA-kód | 56130 |
Népesség | |
Népesség | 6 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 386 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 23° 34′ 02″47.106463°N 23.567277°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 23° 34′ 02″47.106463°N 23.567277°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tálosfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tálosfalva románul: Blidărești, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Csákigorbótól délkeletre fekvő település, melyen átfolyik az Antoson, Oláh-Vásárhelyen át csörgedező a Deberke patakába szakadó kis patakocska, szűk katlanban a hegyek oldalaira is kiterjedőleg épült, Deéstől 28 kilométernyire.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét az itteni agyagművesek, fazekasok, tál csinálók után vette, román neve blid szintén tálat jelent.
Története
[szerkesztés]Tálosfalva nevét 1507-ben említette először oklevél Tálosfalwa néven, mint Alparét tartozékát. Birtokosai ekkor nádasdi Ongor János fiainak, Jánosnak és Miklósnak a birtoka volt, kiknek utód nélküli halála után a birtok a Szobi Mihálylyal kötött kölcsönös örökösödési szerződésük alapján és a király adományából Szobi Péter fiára, Mihályra szállt.
Későbbi névváltozatai: 1733-ban Tálosfalva, 1750-ben Bliderestyi, 1808-ban Talásfalva, Bligyeresti, 1861-ben Tálosfalva, Bligyerest, 1913-ban Tálosfalva.
1585-ben Arpately, Sztejolith Rácz János itteni részét Kendy Ferencnek, küküllőmegyei főispánnak adta el.
1604-ben Hidvégi Demjén Ferenc itteni részét, melyet ő Kovácsy Ferenc örökös nélküli halála után Báthory Zsigmondtól kapott adományba, Haller Gábornak adta zálogba, majd még ez évben Géczi Géczi István is eladta itteni részét Haller Gábornak. 1694-ben birtokosa Haller György.
1696-ban Tálosfalva török hódoltsági falu.
Tálosfalvát egykor magyarok lakták, akik a királyi haszonbér kezdetekor 1556-ban már el voltak románosodva, de 1600-ban, Csáky Istvánt beiktatásakor, magyar lakosokat is emlitettek itt, így Pethő Gergely falusbirót, Farkas Lukács esküdtet is.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.
1910-ben 190 görögkatolikus román lakosa volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemplomát Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1825-től vezetnek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája.