Zsukiménes
| Zsukiménes (Juc-Herghelie) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Zsuk |
| Rang | falu |
| Községközpont | Zsuk |
| Irányítószám | 407352 |
| SIRUTA-kód | 58286 |
| Népesség | |
| Népesség | 379 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 14 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 51′ 14″, k. h. 23° 45′ 32″46.853841°N 23.758798°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 14″, k. h. 23° 45′ 32″46.853841°N 23.758798°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsukiménes (románul: Juc-Herghelie) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kolozsvártól 13 km-re északkeletre, a DN1C főút mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Kialakulását a vasútnak köszönheti. 1890-ben báró Wesselényi Béla[2] megalapította az Erdélyrészi Falkavadász Társaságot,[3] és vadászkastély építésébe fogott a nemeszsuki vasútállomás mellett. Két évtizeden át minden nyár végén leköltöztette ide zsibói ménesét, szeptember vége és november 3. között pedig nagyszabású vadászatokat és lóversenyeket rendezett az úri közönség számára. A birtok az erdélyi arisztokrata családok és katonatisztek állandó őszi találkozóhelyévé vált. Az őszi vadászatok hagyománya az I. világháború alatt megszakadt, 1940 és 1943 között Bánffy Miklós élesztette fel.
1902-ben katonai ménest alapítottak, ahol tiszti versenylovakat, parádéslovakat tenyésztettek. 1920-ban a román hadsereg egy helyi születésű katonája által Mezőhegyesi Ménesbirtokról zsákmányolt Furioso-north star lovakkal gazdagodott az állomány.[4] A két világháború között és 1948-ig királyi ménesbirtok működött itt, amelyet akkor államosítottak. A kommunizmus alatt továbbra is sportlovakat tenyésztettek itt. A kommunista időszak végén a létesítmény állaga leromlott. A 2000-es években egy norvég–román vállalat felújította, és újraépítette a versenypályát is, amelyet 2008-ban adtak át.
A település a 401-es vasútvonal mentén elhelyezkedő tanyákból vált önállóvá 1956-ban.
2002-ben 479 lakosából 441 volt román és 37 magyar nemzetiségű; 418 ortodox, 23 református, 12 görögkatolikus és 8 adventista vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A romos egykori Hubertusz-lak.
- A Teleki család egykori nyaralója, parkkal (használaton kívül).[5] 1905-ben Medgyaszay István tervei szerint alakították át.[6]
Gazdasága
[szerkesztés]- A megyei közigazgatás kezdeményezésére itt épült meg a Tetarom III ipari park. Az első befektető, a finn Nokia 2008-ban adta át új gyárának első részlegét, amely mobiltelefonokat gyárt. Az új gyárral a Nokia bekerült a negyven legnagyobb romániai cég közé.[7]
- Állattenyésztési kísérleti állomás.
- Bútorgyár (svéd–román vegyes tulajdonú).
- Gyümölcslégyártó üzem.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852-2011. Varga E. Árpád 2002-től kiegészített adatsorai Archiválva 2018. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, nepszamlalas.adatbank.transindex.ro
- ↑ Wesselényi Béla (hadadi báró) Archiválva 2019. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, arcanum.hu
- ↑ Gr. Markovits Manó: Emlékezés Zsukra. [2019. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 8.)
- ↑ 'Korunk 2011. október. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- ↑ www.e-primarii.ro[halott link]
- ↑ Potzner Ferenc (szerk.): Medgyaszay István. Budapest, 2004, 202. o.
- ↑ www.manna.ro. [2009. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 7.)
- ↑ www.e-primarii.ro. [2009. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 7.)
Források
[szerkesztés]- Killyéni András: Wesselényi Béla, ménese és falkavadászatai. Művelődés 2009/3.
- Herghelia de la Jucu produce campioni. EcoMagazin 2008. szeptember 23.
További információk
[szerkesztés]Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}