Irén Sipeki

Disszertációmban a pályaválasztás egyéni, kulturális és társadalmi hátterének az elemzésén keresztül közelítem meg a pályaorientáció során megvalósuló munkaerőpiaci kompetenciák fejlődését a középiskolások körében. A kutatás Magyarország egy jól prosperáló, iparilag fejlett régiójában zajlott, ahol jó elhelyezkedési és tanulási lehetőségek nyílnak a munkaerőpiacra belépő fiatalok számára. Célkitűzésem – a szociológiai, pszichológiai és pedagógiai összefüggések és kölcsönhatások feltárásával – a pályaválasztás előtt álló diákok iskolai és munkaerőpiaci kompetenciáinak a meghatározása, mely egyéni szinten szabja meg társadalmi integrációjuk sikerességét a társadalomba. A pályaválasztás folyamat-jellegének megragadásával kutatásomban feltárom azokat a hiányos területeket, melyek a társadalmi esélyegyenlőség és integráció szempontjából is jelentősek lehetnek, és beavatkozást igényelnének. Tisztázom, hogy milyen munkaerőpiaci lehetőségeket kínálnak a különböző iskolatípusokban – és külön...

Disszertációmban a pályaválasztás egyéni, kulturális és társadalmi hátterének az elemzésén keresztül közelítem meg a pályaorientáció során megvalósuló munkaerőpiaci kompetenciák fejlődését a középiskolások körében. A kutatás Magyarország egy jól prosperáló, iparilag fejlett régiójában zajlott, ahol jó elhelyezkedési és tanulási lehetőségek nyílnak a munkaerőpiacra belépő fiatalok számára. Célkitűzésem – a szociológiai, pszichológiai és pedagógiai összefüggések és kölcsönhatások feltárásával – a pályaválasztás előtt álló diákok iskolai és munkaerőpiaci kompetenciáinak a meghatározása, mely egyéni szinten szabja meg társadalmi integrációjuk sikerességét a társadalomba. A pályaválasztás folyamat-jellegének megragadásával kutatásomban feltárom azokat a hiányos területeket, melyek a társadalmi esélyegyenlőség és integráció szempontjából is jelentősek lehetnek, és beavatkozást igényelnének. Tisztázom, hogy milyen munkaerőpiaci lehetőségeket kínálnak a különböző iskolatípusokban – és különösen az érettségit adó vagy nem adó középszintű képzésekben – résztvevő diákoknak a középiskolák. A pályaválasztási döntések vizsgálata témát azon a társadalmi logikán keresztül közelítem meg, hogy a pályaválasztás is egy eszköz az integrációra és a társadalmi mobilitásra, a jelenben hozott döntések meghatározzák a jövőbeli egyenlőtlenségeket. A kutatássorozat első részében a tanulók kompetenciavizsgálata zajlott általánosan használt pályaválasztási kérdőívek, tesztek és pszichodiagnosztikai skála segítségével. A felmérés a 2003/2004-es tanévben összesen 599 diákot érintett, a kutatás valódi mintáját 317-424 fő adta. Az ismételt vizsgálatot az előző eredmények alapján a 2014/15-ös tanévben végeztük el 1-1 osztályban 163 fő bevonásával. A kutatásban három-három különböző fenntartású gimnázium és szakiskola/szakközépiskola (alapítványi, állami, egyházi), valamint kettő, szintén különböző fenntartó által működtetett szakközépiskola/szakgimnázium vett részt. Az iskolák szervezeti kultúrájának felmérése nyolc iskola pedagógusainak megkérdezésével történt. A peda¬gógusok közül 2003-ban összesen 126 fő, 2010-ben pedig 127 fő juttatott vissza kérdőívet. Az adatok elemzése SPSS rendszerben történt, korrelációszámítás, két szempontos független mintás variancia¬analízis, Bonferroni-féle páros összehasonlítás, 2 próba, nemparaméteres próbák: Kruskal-Wallis, ill. Mann-Whithney, valamint klaszteranalizis módszerekkel. A kutatás során alkalmazott vizsgálati eljárásaink rendszeresen alkalmazott eszközök a diákok pályaválasztási jellemzőinek, társadalmi státuszának és társadalmi tőkéjének, értékrendjének elemzése során, melyek segítségével összefüggést kerestünk az iskola típusa és a tanulók életcéljai, munkaerőpiaci lehetőségei és kompetenciái között. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy jellemző különbségeket találtunk a diákok családi háttérjellemzői és munkaerőpiachoz köthető kompetenciái között. A jelenlegi középiskolai struktúra nem képes a hátrányos helyzetű csoportok hátrányainak kompenzálására, az esélyegyenlőség biztosítására. Eredményeink szerint a vizsgált iskolákban tíz év alatt az iskolai és munkaerőpiaci kompetenciák közötti különbségek az érettségit adó képzési formák és a szakiskolai képzések között tovább nőttek. Az érettségi hiánya egyben akadályozó tényező is a társadalom által kínált vonzó életcélok és értékek eléréséhez, amelyhez egyéb hátrányok is társulnak. Eredményeink alapján a tanulási motiváció alacsonyabb szintjében, a tantárgyak iránti érdeklődés beszűkülésében is megjelennek a különbségek, amelyek elsősorban az érettségit nem adó iskolákban tanuló diákok csoportjait sújtják.

mentális egészség és képzési megoldások eredményessége a képzésben résztvevők megítélése alapján Bevezető gondolatok A konduktorképzés négy éves alapképzésként, óvodai, iskolai, illetve pedagógiai rehabilitáció specializációval szerveződő azon képzés, amelynek célja a központi idegrendszeri eredetű mozgássérülés eredményes befolyásolására alkalmas pedagógusszakemberek, konduktorok képzése. A képzés sajátosságainak egyike, hogy az

Disszertációmban a pályaválasztás egyéni, kulturális és társadalmi hátterének az elemzésén keresztül közelítem meg a pályaorientáció során megvalósuló munkaerőpiaci kompetenciák fejlődését a középiskolások körében.    A kutatás Magyarország egy jól prosperáló, iparilag fejlett régiójában zajlott, ahol jó elhelyezkedési és tanulási lehetőségek nyílnak a munkaerőpiacra belépő fiatalok számára. Célkitűzésem – a szociológiai, pszichológiai és pedagógiai összefüggések és kölcsönhatások feltárásával – a pályaválasztás előtt álló diákok iskolai és munkaerőpiaci kompetenciáinak a meghatározása, mely egyéni szinten szabja meg társadalmi integrációjuk sikerességét a társadalomba. A pályaválasztás folyamat-jellegének  megragadásával kutatásomban feltárom azokat a hiányos területeket, melyek a társadalmi esélyegyenlőség és integráció szempontjából is jelentősek lehetnek, és beavatkozást igényelnének. Tisztázom, hogy milyen munkaerőpiaci lehetőségeket kínálnak a különböző iskolatípusokban – és különösen az érettségit adó vagy nem adó középszintű képzésekben – résztvevő diákoknak a középiskolák. A pályaválasztási döntések vizsgálata témát azon a társadalmi logikán keresztül közelítem meg, hogy a pályaválasztás is egy eszköz az integrációra és a társadalmi mobilitásra, a jelenben hozott döntések meghatározzák a jövőbeli egyenlőtlenségeket. 
A kutatássorozat első részében a tanulók kompetenciavizsgálata zajlott általánosan használt pályaválasztási kérdőívek, tesztek és pszichodiagnosztikai skála segítségével. A felmérés a  2003/2004-es tanévben összesen 599 diákot érintett, a kutatás valódi mintáját 317-424 fő adta. Az ismételt vizsgálatot az előző eredmények alapján a 2014/15-ös tanévben végeztük el 1-1 osztályban 163 fő bevonásával. A kutatásban három-három különböző fenntartású gimnázium és szakiskola/szakközépiskola (alapítványi, állami, egyházi), valamint kettő, szintén különböző fenntartó által működtetett szakközépiskola/szakgimnázium vett részt.  Az iskolák szervezeti kultúrájának felmérése nyolc iskola pedagógusainak megkérdezésével történt. A peda¬gógusok közül 2003-ban összesen 126 fő, 2010-ben pedig 127 fő juttatott vissza kérdőívet. Az adatok elemzése SPSS rendszerben történt, korrelációszámítás, két szempontos független mintás variancia¬analízis, Bonferroni-féle páros összehasonlítás, 2 próba,  nemparaméteres próbák: Kruskal-Wallis, ill. Mann-Whithney, valamint klaszteranalizis módszerekkel.
A kutatás során alkalmazott vizsgálati eljárásaink rendszeresen alkalmazott eszközök a diákok pályaválasztási jellemzőinek, társadalmi státuszának és társadalmi tőkéjének, értékrendjének elemzése során, melyek segítségével összefüggést kerestünk az iskola típusa és a tanulók életcéljai, munkaerőpiaci lehetőségei és kompetenciái között.
A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy jellemző különbségeket találtunk a diákok családi háttérjellemzői és munkaerőpiachoz köthető kompetenciái között. A jelenlegi középiskolai struktúra nem képes a hátrányos helyzetű csoportok hátrányainak kompenzálására, az esélyegyenlőség biztosítására. Eredményeink szerint a vizsgált iskolákban tíz év alatt az iskolai és munkaerőpiaci kompetenciák közötti különbségek az érettségit adó képzési formák és a szakiskolai képzések között tovább nőttek. Az érettségi hiánya egyben akadályozó tényező is a társadalom által kínált vonzó életcélok és értékek eléréséhez, amelyhez egyéb hátrányok is társulnak. Eredményeink alapján a tanulási motiváció alacsonyabb szintjében, a tantárgyak iránti érdeklődés beszűkülésében is megjelennek a különbségek, amelyek elsősorban az  érettségit nem adó iskolákban tanuló diákok csoportjait sújtják.

A munkaerőpiaci esélyeket meghatározó kompetenciák és értékek a pályaorientáció folyamatában Egy fejlett ipari régió középiskolásai körében végzett több szempontú vizsgálat eredményei Absztrakt A pályaorientáció a társadalmi mobilitás eszköze, amely értelmezésünkben a munkába lépést előkészítő folyamat, amelyben az integrációt és az esélyegyenlőséget elősegítő humán szolgáltatási tevékenységek zaj-lanak. Az iskoláknak fontos szerepük van a sikeres munkapálya megtervezésében a fiatalok kompetenciáinak fejlesztésén keresztül, amely jó esetben egy többéves folyamat. Tanulmányunkban a pályaválasztás egyéni, kulturális és társadalmi hátterének elemzésén keresztül közelítjük meg a pályaorientáció során megvalósuló kompetenciák fejlődését a középiskolások körében. A kutatásunkat Magyarország egy jól prosperáló, iparilag fejlett régiójában végeztük, ahol jó elhelyezkedési és tanulási lehetőségek nyílnak a munkaerőpiacra belépő fiatalok számára. A kutatásban a pedagógusok szervezeti kultúrához kötődő vizsgálata mellett a diákok kom-petenciavizsgálata zajlott általánosan használt pályaválasztási kérdőívek, tesztek és pszichodiagnosztikai skála segítségével, melyet először a 2003/2004-es tanévben bonyolítottunk le 599 diák (8 iskola 2-2 osztálya) bevo-násával. A vizsgálatot megismételtük a 2014/15-ös tanévben ugyanabban a 8 iskolában 1-1 osztályban, 163 fő bevonásával. A kutatásban három-három különböző fenntartású gimnázium és szakiskola (alapítványi, állami, egyházi), valamint kettő, szintén különböző fenntartó által működtetett szakközépiskola vett részt. A kutatás eredményei alapján jellemző különbségeket találtunk a diákok munkaerőpiachoz köthető kompetenciái között, melyek leginkább az érettségit adó és nem adó képzések között jeleznek markáns különbségeket, és teremte-nek szakadékot az integráció és esélyegyenlőség terén.

Iskolai kompetenciák és a munkaerőpiaci integráció összefüggései SIPEKI IRÉN 1 ABSZTRAKT A pályaorientációs döntésekben megnyilvánuló kompetenciák az integráció és esélyegyenlőség sikerességére is utalnak, képesek prediktív módon előre jelezni ezen társadalmi folyamatokat. A pályaorientációs kompetenciák összekötik az egyéni jellemzőket és társadalmi színtereket, emiatt vizsgálatuk képes már a középiskolás korosztály munkaerőpiaci esélyeit is bejósolni. A kompetenciaterületek vizsgálata és elemzése képes a szociológiai, pszichológiai és pedagógiai összefüggések és kölcsönhatások feltárásával – a pályaválasztás előtt álló-diákok iskolai és munkaerőpiaci kompetenciáinak a meghatározása, mely egyéni szinten szabja meg társadalmi integrációjuk sikerességét a társadalomba. A pályaválasztás összekötő szerepet tölt be az iskolai oktatás és a munkaerőpiac között, emiatt jelentős szerepe van a társadalmi esélyegyenlőség és integráció szempontjából, túlmutatva az iskolai végzettség hatásán. Tanulmányomban ezt a folyamatot mutatom be az érintett kompetenciaterületek bemutatásán keresztül KULCSSZAVAK: pályaorientáció, kompetenciák, integráció, esélyegyenlőség ABSTRACT Equal opportunities and integration in the career choice The relation between school competences and job market integration The competences manifested in the career choice decisions refer to the success of integration and equal opportunities. They are able to forecast these social processes in a predictive way. The career choice competences connect the individual features and the social scenes, so by analysing them already the secondary school age group's labour market success can be predicted. By studying and analysing of the competence fields with the method of revealing the sociological , psychological and pedagogical correlations it is possible to determine the labour market competences of students facing career choice, which determines the success of their social integration into the society at a personal level. Career choice plays a connecting part between 1 Doktorjelölt, Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és társadalom-politika doktori program.

A kézikönyv az első, autista gyermeket nevelő szülőket segítő önkéntesek munkájának alapjait fogja össze a képzésük kulcspontjai mentén. Dénesné Spitzer Éva, Kapitány Imola, Kővári Edit és Krausz Katalin mint kiképzett mentorok vettek részt a kézikönyv megírásában és szerkesztésében.