Daday Loránd (1893–1954) a 20. század első felének hektikus társadalmi és politikai változásait követő és tükröző életművével, a folytonos újratervezés kényszerében mintha soha nem tudott volna olyan módon lépést tartani a környező világ... more
Daday Loránd (1893–1954) a 20. század első felének hektikus társadalmi és politikai változásait követő és tükröző életművével, a folytonos újratervezés kényszerében mintha soha nem tudott volna olyan módon lépést tartani a környező világ alakulásával, hogy utólag, ideológiai alapon ne vetették volna a szemére az írásaiból kiolvasható erkölcsi-politikai állásfoglalást. Írói álnevei különböző poétikai eljárásokat jeleznek. Első írásai saját nevén, a Zátony (1930) és a Csütörtök (1935) című regény Székely Mózes, novellái a Korunk hasábjain 1936-tól Derzsi Mihály, a második világháború után, az Utunkban közölt írásai Kovács Bálint néven jelentek meg. Pályája és utóélete is zaklatott: volt hadifogoly az első világháborúban, politikai fogoly a királyi Romániában, tanfelügyelő Észak-Erdély visszacsatolása után, Dés város polgármestere 1944 végén, a második impériumváltáskor, majd tanár, újra meghurcolt politikai üldözött, akinek a lakóházán, születése centenáriumán, jóval a halála után, a ...
Research Interests:
The distribution of power is present at all levels of our existence: race, religion, ethnicity, culture, military level, politics, and economics The power structures have never been based on equality because there is always a person or a... more
The distribution of power is present at all levels of our existence: race, religion, ethnicity, culture, military level, politics, and economics The power structures have never been based on equality because there is always a person or a group that wants to impose his/her/their view upon others The present study follows these balances at multiple levels: from the point of view of the macro- (societal) and the micro- (individual/private) sphere, but also from the perspective of ethnicity and gender as they are represented in După gâşte (After Geese) by Lucian Dan Teodorovici The main stream of the short story has a rather simplistic pretext – the theft of some geese by the Gypsies in a Romanian village –, which masterly introduces us to the problem of power structures
The paper aims to show that O sută de ani de zile la Porţile Orientului [One Hundred Years at the Gates of the East], Ioan Groşan’s historical picaresque postmodern novel, can be seen – due the presence of different techniques and devices... more
The paper aims to show that O sută de ani de zile la Porţile Orientului [One Hundred Years at the Gates of the East], Ioan Groşan’s historical picaresque postmodern novel, can be seen – due the presence of different techniques and devices of humour – as a weapon in and against a totalitarian system. In order to do so, our approach takes into account the problem of an East European totalitarian system, the East–West antipode, the condition of the author and his possible intention in a totalitarian system, the condition of the reader and his horizon of expectations in the same system, and the sources of humour used by the author. Humour as a weapon can have a lot of roles, for example, cracking, evading, or surmounting reality, and we want to show that Ioan Groşan succeeds in doing all that. In our paper, we grouped the humour-generating incongruences and contradictions into several categories: composition, frame (space and time, situations), identity (social status, names, physical a...
Research Interests:
The plots of the novels The Sinistra Zone (1992), The Archbishop's Visit (1999) and The Birds of Verhovina (2011) by Ádám Bodor unfold in border zones, in spaces of liminal existence. By investigating the intricate relationship... more
The plots of the novels The Sinistra Zone (1992), The Archbishop's Visit (1999) and The Birds of Verhovina (2011) by Ádám Bodor unfold in border zones, in spaces of liminal existence. By investigating the intricate relationship between the Self and the Other, using particular space forming techniques with shifts and displacements, these novels extend the scope of postmodern fragmentariness to identity construction as well. In these literary works enforced journeys or travels with well-defined purposes should not be merely understood in their physical sense: identity also undergoes a change, becomes hybrid. In a space characterized by a labyrinth of ethnic diversity, identities distorted by a dictatorial regime often go beyond the border of the human, the characters being endowed with animal features. Starting from Merleau-Ponty's idea according to which action is not set in space, but rather comes into being through space (Faragó 2001, 7), the consequences of spatial changes...
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Kvár, 2011. 7. 4. 1872-ben Emil Du-Bois Reymon a következõket mondta a porosz tudományos akadémia egyik ülésén: „Ez az új, szinte felfoghatatlan valami, a tudat. Jelen helyzetbõl kiindulva hajlamos vagyok azt hinni, hogy nem kizárólag... more
Kvár, 2011. 7. 4. 1872-ben Emil Du-Bois Reymon a következõket mondta a porosz tudományos akadémia egyik ülésén: „Ez az új, szinte felfoghatatlan valami, a tudat. Jelen helyzetbõl kiindulva hajlamos vagyok azt hinni, hogy nem kizárólag ismereteink mai állapotából nézve állnak fenn kényszerítõ okok arra nézve, hogy a tudatot nem lehet annak anyagi feltételeibõl megmagyarázni. Persze azt is el kell fogadnunk, hogy semmit sem lehet csupán létezésének feltételeibõl megmagyarázni. Egyrészt nyilván fennáll néhány elképzelhetõ kapcsolat az agyamban lévõ atomok meghatározott mozgásformái, másrészt pedig a számomra eredendõen tovább már nem definiálható, visszautasíthatatlan tények között, miszerint most fájdalmat érzek, örömöt érzek, meleget érzek, hideget érzek, édes ízt érzek, rózsaillatot érzek, orgonahangot hallok, vöröset látok, továbbá közvetlen bizonyosságom van arról, hogy vagyok. De semmiképpen sem lehet belátni, hogy ezek együtthatásából (vagyis az atomokból) hogyan keletkezhet tud...
Research Interests:
Research Interests:
From a literary viewpoint, peculiar characteristics of Mannerism are intricate plots, refined style, fine rhetoric, particular metaphors, surprizing parallelisms and the taste for decorative elements. It seems that in four novels written... more
From a literary viewpoint, peculiar characteristics of Mannerism are intricate plots, refined style, fine rhetoric, particular metaphors, surprizing parallelisms and the taste for decorative elements. It seems that in four novels written at the end of the 20 century we can find the same characteristic features. Other common elements present in all four books (The Name of the Rose by Umberto Eco, The Emerald Game by Ioan Petru Culianu, Dictionary of the Khazars. A lexicon novel by Milorad Pavić and Hollóidő [Raven’s Times] by István Szilágyi) are the tremendous erudition and knowledge used by the authors to evoke and describe past periods, and the appropriate linguistic tools, with the help of which the authors can place the readers in past consciousness and eras. The evoked time slices are also common: the Middle Ages and the period of Mannerism faced with the present, which is related to the former ones. The moral, according to which all aspirations of reconstructing the past are m...
The paper aims to show that O sută de ani de zile la Porţile Orientului [One Hundred Years at the Gates of the East], Ioan Groşan's historical picaresque postmodern novel, can be seen-due the presence of different techniques and... more
The paper aims to show that O sută de ani de zile la Porţile Orientului [One Hundred Years at the Gates of the East], Ioan Groşan's historical picaresque postmodern novel, can be seen-due the presence of different techniques and devices of humour-as a weapon in and against a totalitarian system. In order to do so, our approach takes into account the problem of an East European totalitarian system, the East-West antipode, the condition of the author and his possible intention in a totalitarian system, the condition of the reader and his horizon of expectations in the same system, and the sources of humour used by the author. Humour as a weapon can have a lot of roles, for example, cracking, evading, or surmounting reality, and we want to show that Ioan Groşan succeeds in doing all that. In our paper, we grouped the humour-generating incongruences and contradictions into several categories: composition, frame (space and time, situations), identity (social status, names, physical a...
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Krúdy Gyula stílusbravúrját, a mellérendelődő képek halmozásából kialakuló sajátos zeneiséget az impresszionista próza csúcsteljesítményeként értékelte már a kortárs kritika is. Bori Imre egy másik jellegzetességre hívta fel a figyelmet... more
Krúdy Gyula stílusbravúrját, a mellérendelődő képek halmozásából kialakuló sajátos zeneiséget az impresszionista próza csúcsteljesítményeként értékelte már a kortárs kritika is. Bori Imre egy másik jellegzetességre hívta fel a figyelmet Krúdy-effektusnak nevezve az írónak azt a szövegalkotó eljárását, hogy a vérszegény cselekményű novellák és regények előtérben zajló eseménysor hátterében meghúzódó apró részletek, mikrorealitások, képek, utalások szövevénye éppolyan fontos, gyakran még fontosabb, mint a cselekmény tengelyében álló történések. A tanulmány a Krúdy-szövegek írói eljárásainak vizsgálatát két kortárs alkotó, a spanyol-gallego Ramón del Valle-Inclán (1866–1936) és a román Mateiu Caragiale (1885–1936) műveinek témáival, stílusával és a bennük megjelenő emlékezéstechnikával veti össze az egymástól kultúrában és térben is távoli szerzők szövegvilágának interferenciáira keresve magyarázatot.
The traditional way of representing animals was either by a metaphor or by anthropomorphization. In parallel with the slowly growing ecological sensitivity of our times, in contemporary literature, animals are depicted as specific... more
The traditional way of representing animals was either by a metaphor or by anthropomorphization. In parallel with the slowly growing ecological sensitivity of our times, in contemporary literature, animals are depicted as specific subjects. The study surveys a selection of representative works from world literature and groups them into thematic, motivic groups, tracking the route of animal motifs from the Antiquity to the present, with special focus on a set of Hungarian literary works that deserve a place in the “animal canon” of world literature. The survey is aimed at providing the background against which two contemporary Hungarian novels, Zsolt Láng’s Bestiarium Transylvaniae IV and Zsuzsa Selyem’s Moszkvában esik [It’s Raining in Moscow] will be discussed. These novels organically grow out of, but also displace, the outlined literary tradition, basing their aesthetics upon the subversive perceptual, narrative potential of the animal subject.
A dolgozat az orosz kultúrkörbe tartozó két kortárs regény, Szvetlana Alekszijevics Elhordott múltjaink és Marina Sztyepnova Lazar asszonyai című alkotását elemzi. Vizsgálatának tárgya, hogy hogyan szól jelenről és közelmúltról a mai... more
A dolgozat az orosz kultúrkörbe tartozó két kortárs regény, Szvetlana Alekszijevics Elhordott múltjaink és Marina Sztyepnova Lazar asszonyai című alkotását elemzi. Vizsgálatának tárgya, hogy hogyan szól jelenről és közelmúltról a mai regénynarratíva. Különösen az foglalkoztatja, mit mutatnak az elemzett alkotások: elmúlt-e nyomtalanul az egész huszadik századi Kelet-Európát átformáló társadalmi utópia. A dolgozat arra a kérdésre is választ keres, hogy a referencialitás vagy a fikció képes jobban megragadni a korszak lényegét.
The plots of the novels The Sinistra Zone (1992), The Archbishop’s Visit (1999) and The Birds of Verhovina (2011) by Ádám Bodor unfold in border zones, in spaces of liminal existence. By investigating the intricate relationship between... more
The plots of the novels The Sinistra Zone (1992), The Archbishop’s Visit (1999) and The Birds of Verhovina (2011) by Ádám Bodor unfold in border zones, in spaces of liminal existence. By investigating the intricate relationship between the Self and the Other, using particular space forming techniques with shifts and displacements, these novels extend the scope of postmodern fragmentariness to identity construction as well. In these literary works enforced journeys or travels with well-defined purposes should not be merely understood in their physical sense: identity also undergoes a change, becomes hybrid. In a space characterized by a labyrinth of ethnic diversity, identities distorted by a dictatorial regime often go beyond the border of the human, the characters being endowed with animal features. Starting from Merleau-Ponty’s idea according to which action is not set in space, but rather comes into being through space (Faragó 2001, 7), the consequences of spatial changes must al...
Péterfy Gergely Kitömött barbár című, 2014-ben megjelent regénye Kazinczy Ferenc barátságát beszéli el a rabszolgasorból kora egyik legműveltebb elméjévé emelkedett bécsi színes bőrű szabadkőművessel, Angelo Solimannal. A cselekmény... more
Péterfy Gergely Kitömött barbár című, 2014-ben megjelent regénye Kazinczy Ferenc barátságát beszéli el a rabszolgasorból kora egyik legműveltebb elméjévé emelkedett bécsi színes bőrű szabadkőművessel, Angelo Solimannal. A cselekmény kerete egy utazás: Kazinczy özvegye, Török Sophie, miután az 1831-es kolerajárvány áldozatául esett férjét eltemette, a császárvárosba megy, hogy a Természettudományi Múzeum tetőterében megtekintse az illuminátor-nyelvújító eszmetársának, Angelo Solimannak a kitömött testét. Az utazás mint sajátos beavatódás egyike a regényben megjelenő számos szabadkőműves jelképnek. A külső út a szellemi megvilágosodásé is, melynek során a belső monológot mondó nő saját – és a férje által közvetített – emlékeinek a felidézése olyan XVIII. századi dilemmák átgondolását kínálja az olvasónak, melyek máig aktuálisak, mint haladás és erkölcs; idegen és saját; reform és forradalom; felvilágosodás és elmaradottság; hazafiság és elidegenedés; barbárság és kifinomultság.
In Jože Hradil’s Faceless Pictures [Slike brez obrazov] the characters go astray or get into the attraction of adventures and set off for a journey. The spiritual and identity shifts can be interpreted along these eternal human desires as... more
In Jože Hradil’s Faceless Pictures [Slike brez obrazov] the characters go astray or get into the attraction of adventures and set off for a journey. The spiritual and identity shifts can be interpreted along these eternal human desires as well. A patchwork of remembering and forgetting, the internal journeys of identity preservation, spontaneous or forced assimilation, tolerance and all kinds of politics-induced human deformations are depicted in the novel. The text traces the roles of the journey defined by Jean Chevalier and Alain Gheerbrant such as the search for justice, peace, immortality and finding the spiritual center. This study examines how the concrete physical journey changes into an internal road determining the evolution of personality.
Umberto Eco’s novel The Name of the Rose as a postmodern literary work is extensively based on transtextuality. There are series of quotations from the Bible, Petrus Abelardus, St. Bernard, Petrarch, Conan Doyle, Agatha Christie, Jorge L.... more
Umberto Eco’s novel The Name of the Rose as a postmodern literary work is extensively based on transtextuality. There are series of quotations from the Bible, Petrus Abelardus, St. Bernard, Petrarch, Conan Doyle, Agatha Christie, Jorge L. Borges, Nietzsche, and other classic authors interwoven into the novel’s narrative. The text is a result of multiple translations, a truly intercultural adventure: Adso, a 14