Mindig Rosszkor, Rossz Helyen?

Studia litteraria, 2016

,,... Szelid, de szigorú és egyben nagyon igazságos bánásmódban...'', 2017

A neveléstörténet politikai okokból sokáig nem kutatott területeinek egyikével foglalkozik tanulmány kötetünk: az 1945 után kitaszított, elüldözött arisztokrácia tagjainak nevelésével és oktatásával.Arra voltunk kíváncsiak, hogy a polgárosodás útjára lépett magyar társadalomban a pozícióit sokáig sikeresen őrző hagyományos elit szakított-e gyermekei nevelésében-oktatásban az addig követett szokásokkal. Vajon a modernizálódó gazdagság és a polgári állam által megkövetelt, képzettségekben meghatározott tudás megszerezhető volt-e továbbra is a rég bevált, magánnevelésre alapozott rendszerben?Jelen kötetben nyolc tanulmány szerepel, azon kutatócsoport tagjainak írásai, akik az elmúlt tíz évben a debreceni Egyetemen a témával foglalkoztak.A tanulmányok forrásai igen sokszínűek: a szubjektív dokumentumok (memoárok, naplók), a korabeli fotók, illetve az iskolai források hű képet festenek a főnemesek neveléséről és oktatásáról, egy-egy személyt, családot vagy egy általuk preferált iskolát a...

Információs Társadalom

Recenzió Angus Deaton A nagy szökés (Corvina Kiadó, Budapest, 2017, 416 oldal, ISBN 9789631364132) című könyvéről.

AETAS-Történettudományi folyóirat, 2009

Külgazdaság, 2019

Építés - Építészettudomány

Egy adott területen hagyományos népi építészet nemcsak egy adott korszak társadalmi viszonyaitól, igényeitől és technológiai fejlettségétől, hanem a helyben fellelhető környezeti és természeti adottságoktól és az azok nyújtotta lehetőségek megfelelő felismerésétől és hasznosításától is nagymértékben függ. A Magyarország nyugati határvidékén található Őrség aprófalvas települései a tájjal szoros kapcsolatban fejlődtek. Az itt élők tájalakító tevékenységüket a helyi erőforrásokra építve, ahhoz alkalmazkodva vitték végbe, így épületeiket is a helyi adottságok használatával és figyelembevételével alakították ki. Ezek nyomán elsősorban két építőanyag vált általánossá és a terültre jellemzővé, a fa és az égetett agyagtégla, melyek használata eltérő építészeti formákat, szerkezeteket vont magával.Jelen kutatás célja a történeti, hagyományos anyagok és formák tájhasználati összefüggéseinek feltárása az Őrségben jellemző, épülettipológiát is befolyásoló anyaghasználati sajátosságok elemzésén...

Pro Futuro

A jelen írás műfaji szempontból leginkább egy műbírálatra hasonlít. Ez a sajátosság főként abban nyilvánul meg, hogy az értékelt „alkotás”, ebben az esetben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) bizonyos részeit az egész törvényt igazoló célokkal és értékekkel egybevetve, ezekre tekintettel értékelem. Nem az egyes jogintézmények szisztematikus és főleg nem a törvény átfogó elemzésére vállalkozom, hanem csupán arra, hogy megmutassam, a törvényben szereplő adott intézmény, illetve az arra kialakított szabályozás elősegíti-e a modern büntetőeljárás igazoló elveinek érvényesülését. Amíg tehát a művészeti alkotások értékelésének mércéje az esztétikai értelemben vett „kvalitás”, addig a Be. vonatkozásában a helyes célok megvalósítására való képesség adja a kritika vezérfonalát.

Iskolakultúra, 2016

2017

2019

A XXI. század technikai és technológiai fejlődése új kihívások elé állítja a munkaerőpiac minden szereplőjét. A megváltozott igényeknek megfelelően a felsőoktatásnak olyan munkaerőpiaci kompetenciákat kell tudniuk fejleszteni, melyeket elvárnak a munkaadók, illetve amelyekkel értékesebbé és keresettebbé válnak végzős hallgatóik a hazai munkáltatók körében. Olyan készségekre van szüksége a XXI. századi munkavállalónak többek között, mint önállóság, felelősségvállalás, másokkal való eredményes együttműködés – melyek fejlesztéséhez és elsajátításához nem új tantárgyak kialakítása szükséges, hanem a tantárgyak tanítása során új módszertani elemeket kell tudni alkalmazni. A megváltozott elvárások és az új tanítás-módszertani elemek a hallgatók egészséges énképén és önértékelésén alapuló önbizalmát várják el, miközben a generációkutatók szerint az Y generáció önbizalma az, amelyet támogatni kell és érdemes. Kialakulhat-e egészséges önbizalom reális énkép nélkül? Mit tehet a felsőoktatás a...