Michel Duc Goninaz estis docento de la rusa lingvo kaj esperanto en la universitato de Aix-en-Pro... more Michel Duc Goninaz estis docento de la rusa lingvo kaj esperanto en la universitato de Aix-en-Provence (suda Francio). Li ne nur gvidis esperantokursojn dum 26 jaroj, sed konsciis, ke estas grave prezenti esperanton al la lingvista mondo; li regule kontribuis al la lingvistikaj eldonaĵoj de la universitato per franclingvaj artikoloj pri la priskribo, strukturo, semantiko de esperanto kaj ĝia socilingvistika flanko, pri la slavaj influoj al esperanto. Li verkis france pri la leksikografiaj problemoj de esperanto por la speciala numero de la revuo Interface (redaktita de Klaus Schubert 2001) kaj ankaŭ pri la rolo de lingvoj en la epoko de tutteriĝo por la pollingva libro redaktita en la poznana Agrikultura Universitato (estinta laborejo de Zbigniew kaj laŭ ties instigo). Redaktis la gravan plurlingvan lingvistikan libron Studoj pri la internacia lingvo (AIMAV 1987) kun kontribuoj de Jerzy Leyk, Ulrich Lins, David L. Gold, Richard E. Wood, Pierre Janton, Ryszard Rokicki, István Szerdah...
The fourth international Interlinguistic Symposium organised by the Interlinguistic Studies Progr... more The fourth international Interlinguistic Symposium organised by the Interlinguistic Studies Programme (Institute of Linguistics, Faculty of Modern Languages and Literature, Adam Mickiewicz University, Poznań, Poland) was held September 21-22, 2017 in Poznań. The main subject was: The role of international languages from the time of Zamenhof to the modern multicultural world.
Because of damage in the central nervous system, certain members of the population with severe sp... more Because of damage in the central nervous system, certain members of the population with severe speech impairments are not able to acquire sufficient literacy skills. Despite this handicap, they can become effective communicators by using different graphic or symbol systems. One of these non-verbal graphic systems is Blissymbolics. Bliss symbols are a set of simple pictograms, each representing a single object or concept.
Jahrbuch der Gesellschaft für Interlinguistik, 2019
Globalization in recent decades has enabled direct and indirect contacts among people from differ... more Globalization in recent decades has enabled direct and indirect contacts among people from different nations. Cultural and linguistic diversity can also lead to conflicts and the exclusion of a certain part of the population from the information flow. Language is part of human capital, therefore its role in efficient communication on equal footing is important. After a definition of culture in a broad sense, its relation to language, and a discussion of international culture and intercultural communication, the author analyses two cases: first, when communication happens in the mother tongue of one of the partners, which creates not only linguistic and cultural inequalities, but psychological and social ones as well; secondly, communication through a lingua franca. She briefly outlines English in this role. The paper focuses on communication using Esperanto, and looks for traces of international, European and unique Esperanto culture, treats the flexible structure of Esperanto as a specialty for clearer expression and understanding, also for transmitting the culture of the speaker. The international speech community will be also presented which – in spite of its diversity – is linked by common ideas. This is the basis for communication marked by equality and solidarity.
Das sprachliche Weltbild spiegelt die Erfahrungen von Völkern über die Welt, ihre historisch defi... more Das sprachliche Weltbild spiegelt die Erfahrungen von Völkern über die Welt, ihre historisch definierte Kultur, es schlägt sich auf allen Gebieten der Sprache-von der Grammatik bis zum Wortschatz-nieder, am prägnantesten aber in der Phraseologie. Die geografische Umgebung, die Tier-und Pflanzenwelt spielen in der Phraseologie eine entscheidende Rolle, lebten doch die Menschen vor nicht allzu langer Zeit noch in organischer Verbindung mit ihnen. Formen, Far-ben und Tätigkeiten aus der Natur bilden die Grundlage für Ver-gleiche und verfügen über eine spezielle Symbolik für den Menschen. In dem Artikel werden die sprachlichen Bilder einiger Tiere und die mit ihnen verbundene Phraseologie in ungarisch-polnischem Kontext untersucht. Es werden Eigenschaften behandelt, für die Tiere die Grundlage bilden wie die Figur (vékony, mint a giliszta ‚dünn wie ein Regenwurm') oder andere körperliche Eigenschaften (sas-szeme van ‚Adleraugen haben'), innere Eigenschaften (ravasz róka ‚schlauer Fuchs'; felfuvalkodott béka ‚aufgeblasener Frosch'), Verhal-ten und Tätigkeiten (Egy fecske nem csinál nyarat ‚Eine Schwalbe macht noch keinen Sommer'; kígyót-békát kiabál ‚Schlangen und Frösche schreien') sowie Fragen der Konnotation (im Ungarischen sind mit dem Frosch negative Gefühle verbunden, im Polnischen nicht). 1. Einleitung-das sprachliche Weltbild Wir benennen alle Gegenstände, Lebewesen und Begriffe, die in un-serem Leben vorkommen. Die alten Zeiten, aber auch Veränderun-gen in Umwelt und Gesellschaft hinterlassen in der Sprache Spuren. Mit Hilfe der Sprache interpretieren wir die Wirklichkeit, dies führt zum sprachlichen Bild der Welt. Die Erforschung des sprachlichen
This paper tries to present the ways of greeting and addressing people in different settings in H... more This paper tries to present the ways of greeting and addressing people in different settings in Hungarian, pointing out particulars due also to political and social changes in recent years. The phenomena will be analyzed in a cross-cultural framework (comparing Hungarian primarily with Polish) in different contexts (among friends, in the workplace, in advertising etc.).
Hungarológia: Nyelv és kultúra / Hungarologia: Język i kultura, 2004
Kultúránk szerves része a nyelvi viselkedés, azaz hogy különböző helyzetekben és eltérő társadalm... more Kultúránk szerves része a nyelvi viselkedés, azaz hogy különböző helyzetekben és eltérő társadalmi felállásokban milyen nyelvi eszközöket használunk. Nagy politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változások nyomot hagynak a nyelvben, elég csak az 1989 után bekövetkező változások nyelvi tükröződésére gondolnunk (pl. Koutny 1999b). A társadalomba illeszkedési (szocializálódási) folyamat során az ember elsajátítja nemcsak a környező világot, a társadalmi normákat, hanem ezeknek a nyelvi formáit is. Különböző nyelvközösségekben más-más normák érvényesek. Továbbá a nyelvi kommunikációt jelentősen befolyásolják a társadalmi háttér (mint társadalmi pozíció, rang, nem, kor és a kommunikáló felek közötti kapcsolat milyensége). Az udvariassági formulák elemzése egyre fontosabb szerepet kap, ezek a fordulatok az interperszonális kommunikáció kezdetétől a végéig, a társalgás egészét átszövik, megvannak a maga normái. A nyelvtanítás sokáig a nyelvi formára koncentrált, majd felfedezte a 70-es években a kommunikatív nyelvoktatást. A nyelvi és kommunikatív kompetenciához járul a kulturális kompetencia is (Oksaar 1992), mellyel csak az utóbbi években kezdtek el foglalkozni behatóbban (Szili 2000, Balogh 2001, Koutny-Dávid 2003, Dávid 2003). A nyelvkönyvek és társalgási zsebkönyvek csak izelítőt adnak a nyelvhasználatból, általános semleges viszonyt feltételezve a beszélgető partnerek között, de nem mutatják be következetesen a különböző helyzetek megkívánta nyelvi árnyalatokat. A szótáraknak még kevésbé áll módjukban ezt megtenni. Bár vannak a kommunikatív aktusokat felsorakoztató szótárak (Koutny 2000), de hiányzik belőlük a szociokulturális háttér hozzárendelése. A jelen tanulmány célja felvázolni az interperszonális kommunikáció néhány színterét a különböző beszédaktusok tükrében a magyar nyelvben, bemutatni a legfontosabb nyelvi formákat szociolingvisztikai változók függvényében, továbbá kiemelni a magyar specifikumát összehasonlítva más nyelvekkel, elsősorban a lengyellel, ezáltal segítséget nyújtani a magyarul tanuló lengyel diákoknak.
Sałustowicz, Piotr & Kalinowski, Sławomir & Goryńska-Bittner, Barbara (red.) 2018: „Bliżej ludzi“ – propramem dla nauk społecznych? “Nearer to people“ – program for social sciences’. Bielefeld: Societas Pars Mundi. 153-162. , 2018
After introduction of the notions language and equality, linguistic handicap, linguistic discrimi... more After introduction of the notions language and equality, linguistic handicap, linguistic discrimination, the article focuses on the linguistic situation in EU, where all official languages are equal in principle, but English plays a greater and greater role in practical terms. It investigates exclusion on the basis of language at the international level, and especially in academic context. Furthermore it shows the relationship of this kind of exclusion with economic and social exclusion. Finally, an alternative is proposed, the neutral international language Esperanto, which could also financialky benefit EU countries, but which has no political or economic power behind it.
Anna Biedrzyńska & Monika Zięba-Plebankiewicz & Grzegorz A. Ziętali: Język i jego wyzwania: język w kulturze, kultura w język. Tom I. Językoznawstwo. Nowy Sącz: Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Nowym Sączu. 69-75., 2018
Culture has a great influence on language, and at the same time, language is part of culture and ... more Culture has a great influence on language, and at the same time, language is part of culture and they progress hand-in-hand. In the case of a planned language, the linguistic structure comes into being first, but in order to function in a way similar to natural languages, a speech community is needed. The current paper, also based on a survey looks for answers to questions such as the following: How does the international speech community of Esperanto create a culture reflected in the language? Is this culture either the sum of the source languages and cultures or made up of their common elements, or does it contain novel elements of an international culture? Does the very flexible language structure of Esperanto (e.g. high compositionality of words) create a particular linguistic worldview?
G. Bubak, Nagy L.K, Tatrai Sz. (szerk.) 2018: Lengyel-Magyar Hungarológiai Kutatások (Polsko-Węgierskie Badania Hungarologiczne). Kraków: Wydawnictwo Uniwersytetu Jagiellońskiego. 185-201, ISBN 978-83-233-4517-6., 2018
A nyelvi világkép tükrözi egy-egy népnek a világra vonatkozó tapasztalatát, történelmileg meghatá... more A nyelvi világkép tükrözi egy-egy népnek a világra vonatkozó tapasztalatát, történelmileg meghatározott kultúráját, s a nyelv minden területén a nyelvtantól a szókincsig tetten érhető, de legpregnánsabban a frazeológiában jelenik meg. A földrajzi környezetnek, a növény- és állatvilágnak meghatározó szerepe van a frazeológiában, hisz nem olyan régen az emberek szervesen együtt éltek vele. A természetben megjelenő formák, színek, tevékenységek összehasonlítások alapját képezik és sajátos szimbolikával rendelkeznek az ember számára. A cikk néhány állat nyelvi képét és a rájuk vonatkozó frazeológiát vizsgálja magyar-lengyel kontextusban. Olyan tulajdonságok kerülnek terítékre, amelyekhez az állatok szolgálnak alapul, mint az alak (vékony, mint a giliszta) vagy más fizikai tulajdonságok (sasszeme van), belső tulajdonságok (ravasz róka; felfuvalkodott béka), viselkedés és tevékenységek (Egy fecske nem csinál nyarat; kígyót-békát kiabál), valamint a konnotáció kérdése (a magyarban a békához negatív érzések kapcsolódnak, a lengyelben nem).
Trakti lingvon per komputilo aperis jam komence de komputiko (en la 50-aj jaroj) inter la celoj d... more Trakti lingvon per komputilo aperis jam komence de komputiko (en la 50-aj jaroj) inter la celoj de la komputilaplikoj. Ankaŭ esperantistoj proponis jam frue (en la 70-aj jaroj) esperanton kiel modelon por la komputila lingvoprilaboro. La aŭtorino, kiu mem partoprenis en kelkaj projektoj kaj redaktis libron pri la temo antaŭ 25 jaroj (Perkomputila Tekstoprilaboro 1985), trarigardas la komencojn de esperanta komputa lingvistiko, prezentas ĝiajn diversajn terenojn i.a. 3. Terenoj de komputa lingvistiko 4. Esperanto (kiel modelo) en komputa lingvistiko 5. De ortografia kontrolo al gramatika kontrolo 6. E-o en la parolsintezo 7. E-o en la parolrekono 8. E-o kaj la Komputile Asistata LingvoLernado (KALL) 9. Maŝina Tradukado (MT) 10. Komputa leksikografio 11. Resume 1. Enkonduke La unuaj komputiloj en la 50-aj jaroj estis grandaj kaj malfacile manipuleblaj, tamen la homa menso jam planis la ekscitan taskon prilabori homan lingvon, eĉ komputile traduki tekstojn. Centra persono inter la frua...
A typological description of Esperanto as a natural language Resumo (Tipologia karakterizo de Esp... more A typological description of Esperanto as a natural language Resumo (Tipologia karakterizo de Esperanto kiel natura lingvo). Por tipologie karakterizi esperanton kaj trovi ĝian lokon inter la naturaj lingvoj, necesas esplori ĝin laŭ diversaj krite-rioj aplikataj por etnaj lingvoj kaj kompari ĝin kun la paletro de naturaj lingvoj. En diversaj niveloj de lingva priskribo troveblas multaj kriterioj, kiuj estis esplorataj en la datumbazo Wals, kvankam ili ne egale karakterizas ĉiujn nivelojn kaj ĉiujn lingvojn. Tial statistika analizo de esperanto laŭ tiuj kriterioj estas grava kaj interesa, sed ne definitive lokas esperanton. La demando pri la internacieco kaj facila alproprigebleco de esperanto restas ne solvitaj. La nuna studo serĉas respondon surbaze de elektitaj trajtoj el fonetiko (soninventaro kaj ilia kombiniĝo), sintakso (esprimo de sintaksaj rilatoj, akordo, vortordo), morfologio (konsisto de mofemoj kaj ilia produktiva kombiniĝo), semantiko (semantika kombinebleco de signifoj, segmentado de la mondo per vortoj ekz. kaze de koloroj) kaj pragmatiko (esprimo de ĝentileco per pronomoj), ĝi montras la eŭropecajn kaj specialajn trajtojn de esperanto por alveni al la konkludo, ke eĉ se ĝi ne estas averaĝa lingvo el statistika vidpunkto, havas trajtojn por esti facile alirebla internacie.
Abstract. In order to typologically describe Esperanto and find a place for it among natural languages, it is necessary to examine it according to diverse criteria that are applied to ethnic languages and to compare it with the gamut of natural languages. Various criteria can be found for different levels of language description and these are explored in the WALS database, although they do not apply to all levels of all languages. Statistical analyses of Esperanto according to these criteria are important and interesting although they do not definitively locate Esperanto. The questions of internationality and ease of acquisition of Esperanto remain unsolved. The goal of the present study is to find an answer based on selected elements of phonetics (the sound inventory and the ways its elements are combined), syntax (expression of syntactic relations, agreement, word order), morphology (the repertoire of morphemes and their productive combinations), semantics (semantic compositionality of meanings, segmentation of the world by words, for example segmentation of the color spectrum), and pragmatics (the expression of politeness through pronouns). It shows both the Europeanness as well as the special characteristics of Esperanto and comes to the conclusion that even if it is not a very typical language from a statistical viewpoint, it does have characteristics that make it easily accessible internationally.
Michel Duc Goninaz estis docento de la rusa lingvo kaj esperanto en la universitato de Aix-en-Pro... more Michel Duc Goninaz estis docento de la rusa lingvo kaj esperanto en la universitato de Aix-en-Provence (suda Francio). Li ne nur gvidis esperantokursojn dum 26 jaroj, sed konsciis, ke estas grave prezenti esperanton al la lingvista mondo; li regule kontribuis al la lingvistikaj eldonaĵoj de la universitato per franclingvaj artikoloj pri la priskribo, strukturo, semantiko de esperanto kaj ĝia socilingvistika flanko, pri la slavaj influoj al esperanto. Li verkis france pri la leksikografiaj problemoj de esperanto por la speciala numero de la revuo Interface (redaktita de Klaus Schubert 2001) kaj ankaŭ pri la rolo de lingvoj en la epoko de tutteriĝo por la pollingva libro redaktita en la poznana Agrikultura Universitato (estinta laborejo de Zbigniew kaj laŭ ties instigo). Redaktis la gravan plurlingvan lingvistikan libron Studoj pri la internacia lingvo (AIMAV 1987) kun kontribuoj de Jerzy Leyk, Ulrich Lins, David L. Gold, Richard E. Wood, Pierre Janton, Ryszard Rokicki, István Szerdah...
The fourth international Interlinguistic Symposium organised by the Interlinguistic Studies Progr... more The fourth international Interlinguistic Symposium organised by the Interlinguistic Studies Programme (Institute of Linguistics, Faculty of Modern Languages and Literature, Adam Mickiewicz University, Poznań, Poland) was held September 21-22, 2017 in Poznań. The main subject was: The role of international languages from the time of Zamenhof to the modern multicultural world.
Because of damage in the central nervous system, certain members of the population with severe sp... more Because of damage in the central nervous system, certain members of the population with severe speech impairments are not able to acquire sufficient literacy skills. Despite this handicap, they can become effective communicators by using different graphic or symbol systems. One of these non-verbal graphic systems is Blissymbolics. Bliss symbols are a set of simple pictograms, each representing a single object or concept.
Jahrbuch der Gesellschaft für Interlinguistik, 2019
Globalization in recent decades has enabled direct and indirect contacts among people from differ... more Globalization in recent decades has enabled direct and indirect contacts among people from different nations. Cultural and linguistic diversity can also lead to conflicts and the exclusion of a certain part of the population from the information flow. Language is part of human capital, therefore its role in efficient communication on equal footing is important. After a definition of culture in a broad sense, its relation to language, and a discussion of international culture and intercultural communication, the author analyses two cases: first, when communication happens in the mother tongue of one of the partners, which creates not only linguistic and cultural inequalities, but psychological and social ones as well; secondly, communication through a lingua franca. She briefly outlines English in this role. The paper focuses on communication using Esperanto, and looks for traces of international, European and unique Esperanto culture, treats the flexible structure of Esperanto as a specialty for clearer expression and understanding, also for transmitting the culture of the speaker. The international speech community will be also presented which – in spite of its diversity – is linked by common ideas. This is the basis for communication marked by equality and solidarity.
Das sprachliche Weltbild spiegelt die Erfahrungen von Völkern über die Welt, ihre historisch defi... more Das sprachliche Weltbild spiegelt die Erfahrungen von Völkern über die Welt, ihre historisch definierte Kultur, es schlägt sich auf allen Gebieten der Sprache-von der Grammatik bis zum Wortschatz-nieder, am prägnantesten aber in der Phraseologie. Die geografische Umgebung, die Tier-und Pflanzenwelt spielen in der Phraseologie eine entscheidende Rolle, lebten doch die Menschen vor nicht allzu langer Zeit noch in organischer Verbindung mit ihnen. Formen, Far-ben und Tätigkeiten aus der Natur bilden die Grundlage für Ver-gleiche und verfügen über eine spezielle Symbolik für den Menschen. In dem Artikel werden die sprachlichen Bilder einiger Tiere und die mit ihnen verbundene Phraseologie in ungarisch-polnischem Kontext untersucht. Es werden Eigenschaften behandelt, für die Tiere die Grundlage bilden wie die Figur (vékony, mint a giliszta ‚dünn wie ein Regenwurm') oder andere körperliche Eigenschaften (sas-szeme van ‚Adleraugen haben'), innere Eigenschaften (ravasz róka ‚schlauer Fuchs'; felfuvalkodott béka ‚aufgeblasener Frosch'), Verhal-ten und Tätigkeiten (Egy fecske nem csinál nyarat ‚Eine Schwalbe macht noch keinen Sommer'; kígyót-békát kiabál ‚Schlangen und Frösche schreien') sowie Fragen der Konnotation (im Ungarischen sind mit dem Frosch negative Gefühle verbunden, im Polnischen nicht). 1. Einleitung-das sprachliche Weltbild Wir benennen alle Gegenstände, Lebewesen und Begriffe, die in un-serem Leben vorkommen. Die alten Zeiten, aber auch Veränderun-gen in Umwelt und Gesellschaft hinterlassen in der Sprache Spuren. Mit Hilfe der Sprache interpretieren wir die Wirklichkeit, dies führt zum sprachlichen Bild der Welt. Die Erforschung des sprachlichen
This paper tries to present the ways of greeting and addressing people in different settings in H... more This paper tries to present the ways of greeting and addressing people in different settings in Hungarian, pointing out particulars due also to political and social changes in recent years. The phenomena will be analyzed in a cross-cultural framework (comparing Hungarian primarily with Polish) in different contexts (among friends, in the workplace, in advertising etc.).
Hungarológia: Nyelv és kultúra / Hungarologia: Język i kultura, 2004
Kultúránk szerves része a nyelvi viselkedés, azaz hogy különböző helyzetekben és eltérő társadalm... more Kultúránk szerves része a nyelvi viselkedés, azaz hogy különböző helyzetekben és eltérő társadalmi felállásokban milyen nyelvi eszközöket használunk. Nagy politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változások nyomot hagynak a nyelvben, elég csak az 1989 után bekövetkező változások nyelvi tükröződésére gondolnunk (pl. Koutny 1999b). A társadalomba illeszkedési (szocializálódási) folyamat során az ember elsajátítja nemcsak a környező világot, a társadalmi normákat, hanem ezeknek a nyelvi formáit is. Különböző nyelvközösségekben más-más normák érvényesek. Továbbá a nyelvi kommunikációt jelentősen befolyásolják a társadalmi háttér (mint társadalmi pozíció, rang, nem, kor és a kommunikáló felek közötti kapcsolat milyensége). Az udvariassági formulák elemzése egyre fontosabb szerepet kap, ezek a fordulatok az interperszonális kommunikáció kezdetétől a végéig, a társalgás egészét átszövik, megvannak a maga normái. A nyelvtanítás sokáig a nyelvi formára koncentrált, majd felfedezte a 70-es években a kommunikatív nyelvoktatást. A nyelvi és kommunikatív kompetenciához járul a kulturális kompetencia is (Oksaar 1992), mellyel csak az utóbbi években kezdtek el foglalkozni behatóbban (Szili 2000, Balogh 2001, Koutny-Dávid 2003, Dávid 2003). A nyelvkönyvek és társalgási zsebkönyvek csak izelítőt adnak a nyelvhasználatból, általános semleges viszonyt feltételezve a beszélgető partnerek között, de nem mutatják be következetesen a különböző helyzetek megkívánta nyelvi árnyalatokat. A szótáraknak még kevésbé áll módjukban ezt megtenni. Bár vannak a kommunikatív aktusokat felsorakoztató szótárak (Koutny 2000), de hiányzik belőlük a szociokulturális háttér hozzárendelése. A jelen tanulmány célja felvázolni az interperszonális kommunikáció néhány színterét a különböző beszédaktusok tükrében a magyar nyelvben, bemutatni a legfontosabb nyelvi formákat szociolingvisztikai változók függvényében, továbbá kiemelni a magyar specifikumát összehasonlítva más nyelvekkel, elsősorban a lengyellel, ezáltal segítséget nyújtani a magyarul tanuló lengyel diákoknak.
Sałustowicz, Piotr & Kalinowski, Sławomir & Goryńska-Bittner, Barbara (red.) 2018: „Bliżej ludzi“ – propramem dla nauk społecznych? “Nearer to people“ – program for social sciences’. Bielefeld: Societas Pars Mundi. 153-162. , 2018
After introduction of the notions language and equality, linguistic handicap, linguistic discrimi... more After introduction of the notions language and equality, linguistic handicap, linguistic discrimination, the article focuses on the linguistic situation in EU, where all official languages are equal in principle, but English plays a greater and greater role in practical terms. It investigates exclusion on the basis of language at the international level, and especially in academic context. Furthermore it shows the relationship of this kind of exclusion with economic and social exclusion. Finally, an alternative is proposed, the neutral international language Esperanto, which could also financialky benefit EU countries, but which has no political or economic power behind it.
Anna Biedrzyńska & Monika Zięba-Plebankiewicz & Grzegorz A. Ziętali: Język i jego wyzwania: język w kulturze, kultura w język. Tom I. Językoznawstwo. Nowy Sącz: Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Nowym Sączu. 69-75., 2018
Culture has a great influence on language, and at the same time, language is part of culture and ... more Culture has a great influence on language, and at the same time, language is part of culture and they progress hand-in-hand. In the case of a planned language, the linguistic structure comes into being first, but in order to function in a way similar to natural languages, a speech community is needed. The current paper, also based on a survey looks for answers to questions such as the following: How does the international speech community of Esperanto create a culture reflected in the language? Is this culture either the sum of the source languages and cultures or made up of their common elements, or does it contain novel elements of an international culture? Does the very flexible language structure of Esperanto (e.g. high compositionality of words) create a particular linguistic worldview?
G. Bubak, Nagy L.K, Tatrai Sz. (szerk.) 2018: Lengyel-Magyar Hungarológiai Kutatások (Polsko-Węgierskie Badania Hungarologiczne). Kraków: Wydawnictwo Uniwersytetu Jagiellońskiego. 185-201, ISBN 978-83-233-4517-6., 2018
A nyelvi világkép tükrözi egy-egy népnek a világra vonatkozó tapasztalatát, történelmileg meghatá... more A nyelvi világkép tükrözi egy-egy népnek a világra vonatkozó tapasztalatát, történelmileg meghatározott kultúráját, s a nyelv minden területén a nyelvtantól a szókincsig tetten érhető, de legpregnánsabban a frazeológiában jelenik meg. A földrajzi környezetnek, a növény- és állatvilágnak meghatározó szerepe van a frazeológiában, hisz nem olyan régen az emberek szervesen együtt éltek vele. A természetben megjelenő formák, színek, tevékenységek összehasonlítások alapját képezik és sajátos szimbolikával rendelkeznek az ember számára. A cikk néhány állat nyelvi képét és a rájuk vonatkozó frazeológiát vizsgálja magyar-lengyel kontextusban. Olyan tulajdonságok kerülnek terítékre, amelyekhez az állatok szolgálnak alapul, mint az alak (vékony, mint a giliszta) vagy más fizikai tulajdonságok (sasszeme van), belső tulajdonságok (ravasz róka; felfuvalkodott béka), viselkedés és tevékenységek (Egy fecske nem csinál nyarat; kígyót-békát kiabál), valamint a konnotáció kérdése (a magyarban a békához negatív érzések kapcsolódnak, a lengyelben nem).
Trakti lingvon per komputilo aperis jam komence de komputiko (en la 50-aj jaroj) inter la celoj d... more Trakti lingvon per komputilo aperis jam komence de komputiko (en la 50-aj jaroj) inter la celoj de la komputilaplikoj. Ankaŭ esperantistoj proponis jam frue (en la 70-aj jaroj) esperanton kiel modelon por la komputila lingvoprilaboro. La aŭtorino, kiu mem partoprenis en kelkaj projektoj kaj redaktis libron pri la temo antaŭ 25 jaroj (Perkomputila Tekstoprilaboro 1985), trarigardas la komencojn de esperanta komputa lingvistiko, prezentas ĝiajn diversajn terenojn i.a. 3. Terenoj de komputa lingvistiko 4. Esperanto (kiel modelo) en komputa lingvistiko 5. De ortografia kontrolo al gramatika kontrolo 6. E-o en la parolsintezo 7. E-o en la parolrekono 8. E-o kaj la Komputile Asistata LingvoLernado (KALL) 9. Maŝina Tradukado (MT) 10. Komputa leksikografio 11. Resume 1. Enkonduke La unuaj komputiloj en la 50-aj jaroj estis grandaj kaj malfacile manipuleblaj, tamen la homa menso jam planis la ekscitan taskon prilabori homan lingvon, eĉ komputile traduki tekstojn. Centra persono inter la frua...
A typological description of Esperanto as a natural language Resumo (Tipologia karakterizo de Esp... more A typological description of Esperanto as a natural language Resumo (Tipologia karakterizo de Esperanto kiel natura lingvo). Por tipologie karakterizi esperanton kaj trovi ĝian lokon inter la naturaj lingvoj, necesas esplori ĝin laŭ diversaj krite-rioj aplikataj por etnaj lingvoj kaj kompari ĝin kun la paletro de naturaj lingvoj. En diversaj niveloj de lingva priskribo troveblas multaj kriterioj, kiuj estis esplorataj en la datumbazo Wals, kvankam ili ne egale karakterizas ĉiujn nivelojn kaj ĉiujn lingvojn. Tial statistika analizo de esperanto laŭ tiuj kriterioj estas grava kaj interesa, sed ne definitive lokas esperanton. La demando pri la internacieco kaj facila alproprigebleco de esperanto restas ne solvitaj. La nuna studo serĉas respondon surbaze de elektitaj trajtoj el fonetiko (soninventaro kaj ilia kombiniĝo), sintakso (esprimo de sintaksaj rilatoj, akordo, vortordo), morfologio (konsisto de mofemoj kaj ilia produktiva kombiniĝo), semantiko (semantika kombinebleco de signifoj, segmentado de la mondo per vortoj ekz. kaze de koloroj) kaj pragmatiko (esprimo de ĝentileco per pronomoj), ĝi montras la eŭropecajn kaj specialajn trajtojn de esperanto por alveni al la konkludo, ke eĉ se ĝi ne estas averaĝa lingvo el statistika vidpunkto, havas trajtojn por esti facile alirebla internacie.
Abstract. In order to typologically describe Esperanto and find a place for it among natural languages, it is necessary to examine it according to diverse criteria that are applied to ethnic languages and to compare it with the gamut of natural languages. Various criteria can be found for different levels of language description and these are explored in the WALS database, although they do not apply to all levels of all languages. Statistical analyses of Esperanto according to these criteria are important and interesting although they do not definitively locate Esperanto. The questions of internationality and ease of acquisition of Esperanto remain unsolved. The goal of the present study is to find an answer based on selected elements of phonetics (the sound inventory and the ways its elements are combined), syntax (expression of syntactic relations, agreement, word order), morphology (the repertoire of morphemes and their productive combinations), semantics (semantic compositionality of meanings, segmentation of the world by words, for example segmentation of the color spectrum), and pragmatics (the expression of politeness through pronouns). It shows both the Europeanness as well as the special characteristics of Esperanto and comes to the conclusion that even if it is not a very typical language from a statistical viewpoint, it does have characteristics that make it easily accessible internationally.
Uploads
Papers by Ilona Koutny
The paper focuses on communication using Esperanto, and looks for traces of international, European and unique Esperanto culture, treats the flexible structure of Esperanto as a specialty for clearer expression and understanding, also for transmitting the culture of the speaker. The international speech community will be also presented which – in spite of its diversity – is linked by common ideas. This is the basis for communication marked by equality and solidarity.
A nyelvtanítás sokáig a nyelvi formára koncentrált, majd felfedezte a 70-es években a kommunikatív nyelvoktatást. A nyelvi és kommunikatív kompetenciához járul a kulturális kompetencia is (Oksaar 1992), mellyel csak az utóbbi években kezdtek el foglalkozni behatóbban (Szili 2000, Balogh 2001, Koutny-Dávid 2003, Dávid 2003). A nyelvkönyvek és társalgási zsebkönyvek csak izelítőt adnak a nyelvhasználatból, általános semleges viszonyt feltételezve a beszélgető partnerek között, de nem mutatják be következetesen a különböző helyzetek megkívánta nyelvi árnyalatokat. A szótáraknak még kevésbé áll módjukban ezt megtenni. Bár vannak a kommunikatív aktusokat felsorakoztató szótárak (Koutny 2000), de hiányzik belőlük a szociokulturális háttér hozzárendelése.
A jelen tanulmány célja felvázolni az interperszonális kommunikáció néhány színterét a különböző beszédaktusok tükrében a magyar nyelvben, bemutatni a legfontosabb nyelvi formákat szociolingvisztikai változók függvényében, továbbá kiemelni a magyar specifikumát összehasonlítva más nyelvekkel, elsősorban a lengyellel, ezáltal segítséget nyújtani a magyarul tanuló lengyel diákoknak.
A cikk néhány állat nyelvi képét és a rájuk vonatkozó frazeológiát vizsgálja magyar-lengyel kontextusban. Olyan tulajdonságok kerülnek terítékre, amelyekhez az állatok szolgálnak alapul, mint az alak (vékony, mint a giliszta) vagy más fizikai tulajdonságok (sasszeme van), belső tulajdonságok (ravasz róka; felfuvalkodott béka), viselkedés és tevékenységek (Egy fecske nem csinál nyarat; kígyót-békát kiabál), valamint a konnotáció kérdése (a magyarban a békához negatív érzések kapcsolódnak, a lengyelben nem).
Abstract. In order to typologically describe Esperanto and find a place for it among natural languages, it is necessary to examine it according to diverse criteria that are applied to ethnic languages and to compare it with the gamut of natural languages. Various criteria can be found for different levels of language description and these are explored in the WALS database, although they do not apply to all levels of all languages. Statistical analyses of Esperanto according to these criteria are important and interesting although they do not definitively locate Esperanto. The questions of internationality and ease of acquisition of Esperanto remain unsolved. The goal of the present study is to find an answer based on selected elements of phonetics (the sound inventory and the ways its elements are combined), syntax (expression of syntactic relations, agreement, word order), morphology (the repertoire of morphemes and their productive combinations), semantics (semantic compositionality of meanings, segmentation of the world by words, for example segmentation of the color spectrum), and pragmatics (the expression of politeness through pronouns). It shows both the Europeanness as well as the special characteristics of Esperanto and comes to the conclusion that even if it is not a very typical language from a statistical viewpoint, it does have characteristics that make it easily accessible internationally.
The paper focuses on communication using Esperanto, and looks for traces of international, European and unique Esperanto culture, treats the flexible structure of Esperanto as a specialty for clearer expression and understanding, also for transmitting the culture of the speaker. The international speech community will be also presented which – in spite of its diversity – is linked by common ideas. This is the basis for communication marked by equality and solidarity.
A nyelvtanítás sokáig a nyelvi formára koncentrált, majd felfedezte a 70-es években a kommunikatív nyelvoktatást. A nyelvi és kommunikatív kompetenciához járul a kulturális kompetencia is (Oksaar 1992), mellyel csak az utóbbi években kezdtek el foglalkozni behatóbban (Szili 2000, Balogh 2001, Koutny-Dávid 2003, Dávid 2003). A nyelvkönyvek és társalgási zsebkönyvek csak izelítőt adnak a nyelvhasználatból, általános semleges viszonyt feltételezve a beszélgető partnerek között, de nem mutatják be következetesen a különböző helyzetek megkívánta nyelvi árnyalatokat. A szótáraknak még kevésbé áll módjukban ezt megtenni. Bár vannak a kommunikatív aktusokat felsorakoztató szótárak (Koutny 2000), de hiányzik belőlük a szociokulturális háttér hozzárendelése.
A jelen tanulmány célja felvázolni az interperszonális kommunikáció néhány színterét a különböző beszédaktusok tükrében a magyar nyelvben, bemutatni a legfontosabb nyelvi formákat szociolingvisztikai változók függvényében, továbbá kiemelni a magyar specifikumát összehasonlítva más nyelvekkel, elsősorban a lengyellel, ezáltal segítséget nyújtani a magyarul tanuló lengyel diákoknak.
A cikk néhány állat nyelvi képét és a rájuk vonatkozó frazeológiát vizsgálja magyar-lengyel kontextusban. Olyan tulajdonságok kerülnek terítékre, amelyekhez az állatok szolgálnak alapul, mint az alak (vékony, mint a giliszta) vagy más fizikai tulajdonságok (sasszeme van), belső tulajdonságok (ravasz róka; felfuvalkodott béka), viselkedés és tevékenységek (Egy fecske nem csinál nyarat; kígyót-békát kiabál), valamint a konnotáció kérdése (a magyarban a békához negatív érzések kapcsolódnak, a lengyelben nem).
Abstract. In order to typologically describe Esperanto and find a place for it among natural languages, it is necessary to examine it according to diverse criteria that are applied to ethnic languages and to compare it with the gamut of natural languages. Various criteria can be found for different levels of language description and these are explored in the WALS database, although they do not apply to all levels of all languages. Statistical analyses of Esperanto according to these criteria are important and interesting although they do not definitively locate Esperanto. The questions of internationality and ease of acquisition of Esperanto remain unsolved. The goal of the present study is to find an answer based on selected elements of phonetics (the sound inventory and the ways its elements are combined), syntax (expression of syntactic relations, agreement, word order), morphology (the repertoire of morphemes and their productive combinations), semantics (semantic compositionality of meanings, segmentation of the world by words, for example segmentation of the color spectrum), and pragmatics (the expression of politeness through pronouns). It shows both the Europeanness as well as the special characteristics of Esperanto and comes to the conclusion that even if it is not a very typical language from a statistical viewpoint, it does have characteristics that make it easily accessible internationally.