Anikó Makkos
Széchenyi István University, International Communication, Faculty Member
- Dr. Anikó Makkos Ph.D. is an associate professor at the Department of International Studies and Communication, Apácza... moreDr. Anikó Makkos Ph.D. is an associate professor at the Department of International Studies and Communication, Apáczai Csere János Faculty of Education, Humanities and Sciences, Széchenyi István University, Győr. Her main subjects include Language Development and Academic Skills given to teacher trainees as well as Business Communication and Organizational and Consultancy Communication given to BA, BSc, and MA students. She is occasionally involved in technical translation, revision, and editing. Her research interests are mother tongue and foreign language instruction, writing skills development, translation competency, multilingualism, and communication.edit
On 3rd April 2022 parliamentary elections were held in Hungary. Both the governing coalition and the opposition parties campaigned to get into government, and the campaign could be followed through billboards as well. This paper focuses... more
On 3rd April 2022 parliamentary elections were held in Hungary. Both the governing coalition and the opposition parties campaigned to get into government, and the campaign could be followed through billboards as well. This paper focuses on billboards of both the government and the opposition side. The study seeks to answer the question of what specific linguistic and visual means are used to achieve the desired effect of influencing voters and what communication methods are used by billboard makers. The study interprets the billboards as multimodal texts and analyses the combined meaning of the textual message and the visual world. The comparison of the billboards shows that the FIDESZ-KDNP coalition was more successful to identify the leader of the opposing coalition, Péter Márki-Zay with the negative past and itself with the positive future. Based on the results of the 2022 election we can say that the visual, easy-tounderstand representation of the simple message of FIDESZ-KDNP had a greater impact on voters than the textual messages of the United for Hungary coalition.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Tanulmányomban a népmesét mint hagyományt és mint a régi korok tudásának átadását szolgáló eszközt vizsgálom. Maga „a latin »tradíció« kifejezés egyik jelentése éppen a tudás és tanítás átadása, a másik jelentése pedig maga a szóbeliség... more
Tanulmányomban a népmesét mint hagyományt és mint a régi korok tudásának átadását szolgáló eszközt vizsgálom. Maga „a latin »tradíció« kifejezés egyik jelentése éppen a tudás és tanítás átadása, a másik jelentése pedig maga a szóbeliség útján átadott monda, történet” (Bálint 2013: 11). Ezzel az idézettel természetes módon meg is teremtődik a hagyomány, a tanítás és a történet közötti összefüggés, amelyre a jelen tanulmány épül. Hasonló gondolatot fogalmaz meg a mesemondásról Tengelyi (1998: 123), mely szerint az „nem idegen tapasztalatok elsajátítását jelenti, hanem az örökölt javakban való részesülést.
Az átadásnak ezt a sajátos módját nevezi Husserl hagyománynak.” A mesemondás állandó ismétlés, újrajátszás, mely által a fiatal generációk megkapják őseik tudását.
A népmesék ősi rituálékhoz kötődésén túl azt is megvizsgálom, hogy valóban megtörténik-e ez az átadás az oktatás keretein belül. Ezen célból áttekintem azokat a népmeséket, melyek az általános iskolai alsó tagozatos, jelenleg forgalomban lévő olvasókönyvekben, illetve még az ötödik évfolyam irodalomkönyveiben fellelhetők, és azt is a vizsgálat tárgyává teszem, hogy az adott mesékhez kapcsolódó tankönyvi feladatok utalnak-e arra az ősi hitrendszerre, amelyből ezek a mesék táplálkoznak.
Az átadásnak ezt a sajátos módját nevezi Husserl hagyománynak.” A mesemondás állandó ismétlés, újrajátszás, mely által a fiatal generációk megkapják őseik tudását.
A népmesék ősi rituálékhoz kötődésén túl azt is megvizsgálom, hogy valóban megtörténik-e ez az átadás az oktatás keretein belül. Ezen célból áttekintem azokat a népmeséket, melyek az általános iskolai alsó tagozatos, jelenleg forgalomban lévő olvasókönyvekben, illetve még az ötödik évfolyam irodalomkönyveiben fellelhetők, és azt is a vizsgálat tárgyává teszem, hogy az adott mesékhez kapcsolódó tankönyvi feladatok utalnak-e arra az ősi hitrendszerre, amelyből ezek a mesék táplálkoznak.
Research Interests:
A felsőoktatás nemzetközivé válása rohamléptekkel halad. Wächter és Maiworm (2014) az egyetemi angol nyelvű programok Európában történő gyors emelkedéséről számol be. A British Council (2021) a Studyportals adataira hivatkozva nemzetközi... more
A felsőoktatás nemzetközivé válása rohamléptekkel halad. Wächter és Maiworm (2014) az
egyetemi angol nyelvű programok Európában történő gyors emelkedéséről számol be. A British
Council (2021) a Studyportals adataira hivatkozva nemzetközi kitekintésben vizsgálja az angol
nyelvű programok jelenlétét a világ egyetemein. A jelentés szerint évente átlagosan 4,8%-kal nő
a hazájukon kívül tanuló fiatalok száma. A nem angolszász országokban 2021-ben 27.784 angol
nyelvű program futott. A felsőoktatási intézmények számára első számú prioritásként jelenik meg
világszerte a nemzetköziesítés. Ez alól Magyarország sem kivétel. Míg 2017-ben 217, addig 2021-
ben már 397 angol nyelvű program szerepelt az ország kínálatában. Szűkebb régiónkban, Győrött
a Széchenyi István Egyetem is folyamatosan bővíti a külföldi hallgatók számára felkínált angol
nyelvű képzéseit: ezek száma 2022-ben harmincöt. Hetven különböző országból érkeztek diákok,
amely erőteljesen a nyelvi kérdésekre irányítja a figyelmet.
Tanulmányunk egy átfogó kutatás első lépéseként az Új Tudástér és az egyetem központi
campusa udvarának nyelvi tájképét (linguistic landscape) vizsgálja. Arra keressük a választ, hogy
a nemzetköziesedés mennyire jelenik meg az intézményben explicit módon, hiszen az egyetemen
elhelyezett feliratoknak nemcsak funkcionális, hanem szimbolikus jelentősége is van. Kíváncsiak
voltunk arra is, hogy az idegen nyelvek, elsősorban az angol és a német nyelv milyen mértékben
reprezentáltak a szövegek szintjén az egyetem falain belül és kívül, illetve hogy az idegen nyelvű
szövegek milyen funkciót töltenek be. Kvalitatív vizsgálatot végeztünk, és az összegyűjtött anyagot
meghatározott szempontok szerint kategorizáltuk. A kutatás eredményeként képet kapunk az
egyetem fizikális kommunikációs teréről, mind a nyelvi, mind a vizuális dizájn megjelenéseiről.
egyetemi angol nyelvű programok Európában történő gyors emelkedéséről számol be. A British
Council (2021) a Studyportals adataira hivatkozva nemzetközi kitekintésben vizsgálja az angol
nyelvű programok jelenlétét a világ egyetemein. A jelentés szerint évente átlagosan 4,8%-kal nő
a hazájukon kívül tanuló fiatalok száma. A nem angolszász országokban 2021-ben 27.784 angol
nyelvű program futott. A felsőoktatási intézmények számára első számú prioritásként jelenik meg
világszerte a nemzetköziesítés. Ez alól Magyarország sem kivétel. Míg 2017-ben 217, addig 2021-
ben már 397 angol nyelvű program szerepelt az ország kínálatában. Szűkebb régiónkban, Győrött
a Széchenyi István Egyetem is folyamatosan bővíti a külföldi hallgatók számára felkínált angol
nyelvű képzéseit: ezek száma 2022-ben harmincöt. Hetven különböző országból érkeztek diákok,
amely erőteljesen a nyelvi kérdésekre irányítja a figyelmet.
Tanulmányunk egy átfogó kutatás első lépéseként az Új Tudástér és az egyetem központi
campusa udvarának nyelvi tájképét (linguistic landscape) vizsgálja. Arra keressük a választ, hogy
a nemzetköziesedés mennyire jelenik meg az intézményben explicit módon, hiszen az egyetemen
elhelyezett feliratoknak nemcsak funkcionális, hanem szimbolikus jelentősége is van. Kíváncsiak
voltunk arra is, hogy az idegen nyelvek, elsősorban az angol és a német nyelv milyen mértékben
reprezentáltak a szövegek szintjén az egyetem falain belül és kívül, illetve hogy az idegen nyelvű
szövegek milyen funkciót töltenek be. Kvalitatív vizsgálatot végeztünk, és az összegyűjtött anyagot
meghatározott szempontok szerint kategorizáltuk. A kutatás eredményeként képet kapunk az
egyetem fizikális kommunikációs teréről, mind a nyelvi, mind a vizuális dizájn megjelenéseiről.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests: Humanities, Medicine, Translation, Competence, Mother Tongue, and 3 moreKompetencia, Fordítás, and Anyanyelv
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
A jelen tanulmány arra világít rá, hogy a Széchenyi István Egyetemen tanuló emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos hallgatók milyen kommunikációs szükségleteiket ismerték fel egy célirányos, szervezeti és tanácsadási kommunikációval... more
A jelen tanulmány arra világít rá, hogy a Széchenyi István Egyetemen tanuló emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos hallgatók milyen kommunikációs szükségleteiket ismerték fel egy célirányos, szervezeti és tanácsadási kommunikációval foglalkozó kurzus teljesítése után. Az egyéni fejlődési tervekből egyértelmű kép bontakozik ki arra vonatkozóan, hogy az egyetemi diplomával rendelkező, többségében már munkavállaló hallgatók elsősorban az élőszóbeli kommunikáció terén éreznek hiányosságokat. Sokuk számára komoly stresszel jár, ha nyilvánosan fel kell szólalniuk vagy előadást kell tartaniuk, így saját magukra sokkal több figyelmet és energiát fordítanak, mint a hallgatóságra. Ezek az eredmények egyértelmű feladatokat jelentenek a felsőoktatás számára. Azt mutatják, hogy már az alapképzésen is sokkal nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni az élőszóbeliségre és a képességfejlesztésre, mivel a fejlett kommunikációs képességek hiánya komoly akadályt jelenthet a kibocsátott hallgatók szakmai pályája során.
Research Interests:
Research Interests:
A jelen dolgozat az angol nyelv Halliday (1985) által összefoglalt kohézív eszközei közül a referenciák és a mellérendelő kötőszók célnyelvi átültetésének vizsgálatát tűzte ki célul. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy ezeknek az... more
A jelen dolgozat az angol nyelv Halliday (1985) által összefoglalt kohézív eszközei közül a referenciák és a mellérendelő kötőszók célnyelvi átültetésének vizsgálatát tűzte ki célul. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy ezeknek az eszközöknek a megértését és anyanyelvre való lefordítását nem gátolja a nyelvtudás szintje. Ugyanakkor a referencia némely típusának anyanyelvi alkalmazása automatikus fordítási műveletnek nyilvánul, ezért jól vizsgálható rajtuk, hogy a nyelvvizsgára készülő fordítók valóban automatikusan el is végzik-e ezeket az egyszerű műveleteket. A kötőszók ugyan már részben túlmutatnak a grammatikai kapcsolóelemeken, mert elsősorban szemantikai relációt fejeznek ki, de éppen ezért vizsgálatuk által betekintést kaphatunk abba, hogy a fordítók megértették-e a szöveg részei közötti kapcsolatokat.
Research Interests:
A tanulmány az angol nyelv Halliday (1985) által összefoglalt kohézív eszközei közül a személyes névmási referenciák célnyelvi átültetésének bemutatását tűzte ki célul. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy ezeknek az eszközöknek a... more
A tanulmány az angol nyelv Halliday (1985) által összefoglalt kohézív eszközei közül a személyes névmási referenciák célnyelvi átültetésének bemutatását tűzte ki célul. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy ezeknek az eszközöknek a megértését és anyanyelvre való lefordítását nem gátolja a nyelvtudás szintje. Ugyanakkor az indoeurópai nyelvekről történő fordítás során végbemenő, a személyes névmásokra vonatkozó implicitáció automatikus fordítási műveletnek számít, ezért jól vizsgálható rajta, hogy a nyelvvizsgára készülő fordítók valóban automatikusan el is végzik-e ezeket az egyszerű műveleteket, és fordítási ismeretek hiányában az anyanyelvi norma automatikusan erősebbnek bizonyul-e, mint a forrásnyelvi szöveg felszíni struktúrájának hatása, azaz az interferencia.
Research Interests:
Travers Mary Poppins-sorozatának első darabja Benedek Marcell fordításában olvasható magyarul immár 75 éve. Jelen írásomban azt vizsgálom meg, hogy a fordítót milyen elvek vezérelték akkor, amikor – tőle szokatlan módon – egy... more
Travers Mary Poppins-sorozatának első darabja Benedek Marcell fordításában olvasható magyarul immár 75 éve. Jelen írásomban azt vizsgálom meg, hogy a fordítót milyen elvek vezérelték akkor, amikor – tőle szokatlan módon – egy gyermekközönségnek szóló regény átültetésére vállalkozott, és hogy ezeknek az elveknek az eredményeképpen milyen fordítói megoldások születtek. Ezeken belül rámutatok a fordításnak azokra az elemeire – alapvetően a nevek, megszólítások és reáliák fordítására -, amelyek a szöveget közel hozhatják, de el is távolíthatják a gyermekolvasóktól. Külön figyelmet szentelek a szándékolt archaizálás jelenségének, mely által A csudálatos Mary a korabeli olvasó számára is egy régebbi világot tükrözött. Végezetül további érveket – köztük a politikai korrektség különös megnyilvánulását - is felsorakoztatok amellett, hogy mi indokolhatja ennek a klasszikus, és napjainkban reneszánszát élő gyermekregénynek az újrafordítását.
Research Interests:
Tanulmányunk egy négy részből álló kutatássorozat eredményeit és következtetéseit kívánja összefoglalni. Kutatásunk célja az volt, hogy az explicitációt és implicitációt a fordítók kompetenciájának függvényében vizsgáljuk. Arra a kérdésre... more
Tanulmányunk egy négy részből álló kutatássorozat eredményeit és következtetéseit kívánja összefoglalni. Kutatásunk célja az volt, hogy az explicitációt és implicitációt a fordítók kompetenciájának függvényében vizsgáljuk. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy van-e kapcsolat a fordítók tapasztalata és az általuk végrehajtott átváltási műveletek között a műveletek mennyiségét és típusát tekintve. Feltételeztük, hogy az explicitációs és implicitációs eltolódások előfordulásának gyakorisága összefüggésben áll a fordítók kompetenciájával. Hipotézisként merült fel továbbá az is, hogy a fordítók kompetenciájuktól függően hajtják végre a különböző kategóriákba sorolható explicitációs és implicitációs műveleteket. A vizsgálathoz az állami középfokú nyelvvizsga fordítási feladatára előkészítő hivatalos tankönyv szövegeit használtuk. Az angolról magyarra, illetve magyarról angolra fordítást és visszafordítást középfokú nyelvvizsgára készülő vagy azzal már rendelkező nyelvtanulókkal, fordító- és tolmácsképzésben tanulmányaikat folytató hallgatókkal, valamint hivatásos fordítókkal végeztettük. A fordításokban az eltolódásokat Klaudy (1998) explicitációra és implicitációra kidolgozott tipológiája alapján elemeztük. Eredményeink igazolták hipotéziseinket. Legkevesebbet a tanulók explicitáltak és implicitáltak, míg a hallgatók és hivatásos fordítók gyakrabban alkalmazták ezeket az átváltási műveleteket. A kompetenciával együtt nőtt a fordításspecifikus explicitációs és implicitációs eltolódások száma is, illetve csökkent az interferencia mértéke. A kutatás adatai alátámasztották továbbá Blum-Kulka (1986) explicitációs és Klaudy aszimmetria hipotézisét (2001), amelyeket azonban az eredmények tükrében az explicit telítettség hipotézisével kívánunk kiegészíteni.
Research Interests:
Írásomban arra vállalkozom, hogy megvizsgálom, milyen módon szabályozták az írásbeli szövegalkotás fejlesztési feladatait az általános iskola utolsó két évfolyamán és a középiskolában a 2003-as és 2007-es Nemzeti alaptantervek (NAT),... more
Írásomban arra vállalkozom, hogy megvizsgálom, milyen módon szabályozták az írásbeli szövegalkotás fejlesztési feladatait az általános iskola utolsó két évfolyamán és a középiskolában a 2003-as és 2007-es Nemzeti alaptantervek (NAT), amelyek a mai egyetemisták általános és középiskolai tanulmányai szempontjából mérvadóak voltak. Ennek tükrében a továbbiakban áttekintem, hogy a központi középiskolai felvételi (2004–2012) és a kétszintű érettségi (2005–2012) középszintű írásbeli szövegalkotási feladatai magyar nyelv és irodalom tantárgyból mennyire tükrözték a két NAT-ban megfogalmazott elvárásokat. Ezek után összehasonlítom a szövegalkotási feladatok központi javítási útmutatóit, ami rávilágít arra, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie a két vizsgaszövegnek az általános és a középiskolai tanulmányok befejeztével. Néhány idevágó kutatás segítségével azt is bemutatom, hogy milyen problémákat tártak fel az eddigi képességvizsgálatok. Végezetül ismertetem saját tervezett kutatásomat, amely egyetemi hallgatók párhuzamos szövegeinek vizsgálatával szeretne hozzájárulni a szövegalkotási és – azon keresztül – a fordítási teljesítmény javításához.
Research Interests:
As a language teacher working in higher education and teaching the professional language of tourism to future professionals. I have realized that teaching mediation between languages should be part of language studies. Firstly, in the... more
As a language teacher working in higher education and teaching the professional language of tourism to future professionals. I have realized that teaching mediation between languages should be part of language studies. Firstly, in the field of tourism and catering language mediation is an essential skill; secondly, the students must hold an intermediate level professional tourism language exam to get their diplomas. The majority of these exams nowadays are bilingual and contain some kind of mediation tasks, namely written translations. At the same time, we can see that communicative language teaching which has gained ground from the 1970s and is prevailing in primary and secondary education cannot prepare the students for translation tasks. As we focus on the foreign language alone and exclude the mother tongue completely from language lessons it is extremely difficult for both the teachers and the students to deal with translations. So, it is worth studying the relationship between the knowledge of language learners and the elements of translation competence to see what we have to include in our teaching practice to be able to prepare our students for the language exam and for their future professional life.
Research Interests:
This paper investigates the communication needs of future HR specialists in academic context. Based on the literature it is a must to support and encourage the personal development of this student population in communication as it is a... more
This paper investigates the communication needs of future HR specialists in academic context. Based on the literature it is a must to support and encourage the personal development of this student population in communication as it is a core competency of their future profession. Our first step was to ask for a written assignment which made students reflect on their own communication problems and asked them to devise a plan on how to become better communicators. The task was given to two first year, MA student groups (full time and correspondence) specializing in organizational consultancy who had just finished a communication course. The reflections were almost exclusively related to oral communication, and communication styles of the students could roughly be divided into two main types: the stressed out, uncertain and the careless, arrogant ones, the former giving the vast majority of the respondents. The results teach us to put much more emphasis on oral communication in the BA phase of university studies, to offer more and more varied practice opportunities, and to customize the courses to the students' needs from the very beginning.
Research Interests:
If we look at the content of translator training programs, we can see that the focus is on the development of foreign language skills. But when we prepare the students to translate from the foreign language into the mother tongue, we have... more
If we look at the content of translator training programs, we can see that the focus is on the development of foreign language skills. But when we prepare the students to translate from the foreign language into the mother tongue, we have to build on their mother tongue skills. In this process, we might realize that we need to improve these skills if we want good quality translations. The problem is that there is no real empirical knowledge about the mother tongue writing competencies of the students entering translation training institutions or more generally any kind of higher educational institutions. The present article introduces a recent empirical study in which original Hungarian texts were compared with translated Hungarian texts the source texts of which were English. The two corpora were comparable as all the texts were written in Hungarian. These texts (one set original and one set translated) had been produced by 110 university students studying translation at ELTE, Budapest. The texts (altogether 220) were analyzed by using the results of a pilot study which had revealed numerous text production problems (e.g. vocabulary, connectivity, syntax, or punctuation) of translator trainees. The article emphasizes that clear connections can be identified between writing and translation skills, and there are some areas where similar shortcomings can be detected in both text types although they are of different significance. The results clearly show that it is not realistic and not efficient to separate foreign language education from mother tongue education in the case of translation training because the mother tongue is the basis for all types of mediation activities. The knowledge derived from the study should be built into the everyday practices of translator training but could also be used in higher education more generally. In this article, I rely on the research and results of my doctoral thesis (Makkos 2014)
Research Interests:
Members of the Committee: Chair of the Committee: Dr. Kinga Klaudy DSc, professor External Examiners: Dr. Pál Heltai CSc, professor emeritus Dr. Tibor Szűcs PhD, Habil. associate professor Secretary of the Committee: Dr. Márta Lesznyák... more
Members of the Committee: Chair of the Committee: Dr. Kinga Klaudy DSc, professor External Examiners: Dr. Pál Heltai CSc, professor emeritus Dr. Tibor Szűcs PhD, Habil. associate professor Secretary of the Committee: Dr. Márta Lesznyák PhD, college associate professor Further Members of the Committee: Dr. Jen Bárdos DSc, professor Dr. Krisztina Károly PhD, Habil. associate professor Dr. Zsolt Lengyel CSc, professor emeritus
Research Interests:
A tanulmány egy friss empirikus kutatást mutat be, amely során 110 fordító szakos egyetemi hallgató eredeti anyanyelvi és angol nyelvről anyanyelvre fordított szövegeinek összehasonlítása történt egy előzetes kutatásban feltárt... more
A tanulmány egy friss empirikus kutatást mutat be, amely során 110 fordító szakos egyetemi hallgató eredeti anyanyelvi és angol nyelvről anyanyelvre fordított szövegeinek összehasonlítása történt egy előzetes kutatásban feltárt szövegalkotási problémák alapján. Bár a fordítások értékelésében ma már domináns a célnyelvi megközelítés, az anyanyelvre fordított szövegek minőségének meghatározásakor kevés szó esik az anyanyelvi szövegalkotási képesség szintjéről, amellyel a jövendő fordítók rendelkeznek, illetve nincsenek olyan empirikus vizsgálatok, amelyek feltárnák a két szövegalkotás közötti összefüggéseket. Ugyanakkor magyar és nemzetközi tanulmányok is bizonyítják, hogy a jövendőbeli fordítók anyanyelvi szövegalkotási kompetenciája nem éri el a kívánatos szintet, és hogy feltétlenül szükség van anyanyelvi fejlesztésre is a fordítóképzésben. A tanulmány arra mutat rá, hogy egyértelmű összefüggések rajzolódnak ki a két szövegalkotási képesség között, és hogy vannak kiemelkedő területek, ahol különböző mértékben, de az anyanyelvi és az anyanyelvre fordított szövegekben is hasonló hiányosságok mutatkoznak. A vizsgálat alapján további fejlesztésre van szükség a szókincs esetében, a szöveg konnexitását létrehozó elemek alkalmazása terén és olyan helyesírási kérdésekben, amelyek a szövegszerkesztők hatókörén kívül esnek. Ez a tudás be kell, hogy épüljön a fordítóképzés mindennapjaiba, de más felsőoktatási szakokon is hasznosulhat, mivel a helyes anyanyelvi írásbeli szövegalkotás nélkülözhetetlen a tanulmányok sikeres végzéséhez és a diploma megszerzéséhez. Kulcsszavak: fordítóképzés, párhuzamos korpuszok, célnyelvi megközelítés, anyanyelvi szövegalkotás, hibaelemzés
Research Interests:
A tanulmány célja annak megvilágítása, hogy az idegen nyelvek oktatásából mára szinte teljesen száműzött anyanyelvnek a közvetítési készség formájában megvan a szerepe és helye az idegen nyelvi órán a kommunikatív nyelvoktatás korában is.... more
A tanulmány célja annak megvilágítása, hogy az idegen nyelvek oktatásából mára szinte teljesen száműzött anyanyelvnek a közvetítési készség formájában megvan a szerepe és helye az idegen nyelvi órán a kommunikatív nyelvoktatás korában is. A nyelvek közötti közvetítés korunk olyan valós nyelvhasználati feladata, amire fel kell készítenünk a mai nyelvtanulókat. Az idegen nyelvek tanulása során ezért bölcs dolog az anyanyelvi tudásra építeni, mivel a kontrasztív nyelvoktatás komoly segítséget nyújthat már középszinten is. A fordítási feladatok pedig, amelyeket a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kell a valós fordítási szituációkhoz, irányuktól függően nemcsak az idegen nyelvet, de az anyanyelvi tudatosságot és nyelvhasználatot is fejlesztik.
A tanulmány fordítási példái rámutatnak arra, hogy a középszintet meghaladó idegennyelv-tudással rendelkező, tanító szakos, angol műveltségterületen tanuló egyetemi hallgatók angol-magyar irányú fordításai esetében szinte minden nyelvi szinten vannak olyan jellegű típushibák, amelyek az összehasonlítás nyújtotta tudatosítás és kellő gyakorlás eredményeképpen könnyedén elkerülhetőek. A nyelvtanárok kezében tehát ott van az eszköz, amit megújítva sikeresebbé és eredményesebbé tehetik az idegen nyelvek oktatását, és nem mellesleg azért is tehetnek, hogy a jövő írástudó nemzedékei képesek legyenek értelmes, jól megformált anyanyelvi és anyanyelvre fordított szövegeket létrehozni.
A tanulmány fordítási példái rámutatnak arra, hogy a középszintet meghaladó idegennyelv-tudással rendelkező, tanító szakos, angol műveltségterületen tanuló egyetemi hallgatók angol-magyar irányú fordításai esetében szinte minden nyelvi szinten vannak olyan jellegű típushibák, amelyek az összehasonlítás nyújtotta tudatosítás és kellő gyakorlás eredményeképpen könnyedén elkerülhetőek. A nyelvtanárok kezében tehát ott van az eszköz, amit megújítva sikeresebbé és eredményesebbé tehetik az idegen nyelvek oktatását, és nem mellesleg azért is tehetnek, hogy a jövő írástudó nemzedékei képesek legyenek értelmes, jól megformált anyanyelvi és anyanyelvre fordított szövegeket létrehozni.
Research Interests:
In our research, we examined two groups of students specialized in human resources studying at the University of Győr. We analyzed the self-reflective communication developmental plans of 32 students (group 1) because we wanted to learn... more
In our research, we examined two groups of students specialized in human resources studying at the University of Győr. We analyzed the self-reflective communication developmental plans of 32 students (group 1) because we wanted to learn which communication needs they could identify and are ready to overcome. We also looked at the emotional intelligence of 44 students (group 2) drawing on Bar-On’s model which focuses on the harmony of intrapsychic and interpsychic skills. After comparing the two areas we could identify relations between the self-reflective description of communication and empathy, self-esteem, adaptability, and handling stress and emotions. There are also links with age-related characteristics, and it points at the importance of learning through life experience while becoming an effective consultant.
Research Interests:
Napjainkban az oktatással foglalkozó fórumok visszatérő gondolata, hogy azt kell ma az iskolákban tanítani, amit a gépek nem tudnak, ezért elsősorban képességeket kell átadni, készségeket kell fejleszteni. Emellett azt is láthatjuk, hogy... more
Napjainkban az oktatással foglalkozó fórumok visszatérő gondolata, hogy azt kell ma az iskolákban tanítani, amit a gépek nem tudnak, ezért elsősorban képességeket kell átadni, készségeket kell fejleszteni. Emellett azt is láthatjuk, hogy sok munkakörben egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk az emberekkel való bánásmód köré szerveződő képességeknek.
Az oktatásban dolgozók ugyanakkor gyakran szembesülnek azzal, hogy a diákok sokféle kommunikációs problémával küzdenek, akár élőszóbeli, akár írásos megnyilatkozásra kerül a sor. A jelen előadás arra világít rá, hogy a Széchenyi István Egyetemen tanuló humánerőforrás-tanácsadó szakos hallgatók milyen kommunikációs szükségleteiket ismerték fel egy célirányos, szervezeti és tanácsadási kommunikációval foglalkozó kurzus teljesítése után. Az egyéni fejlődési tervekből egyértelmű kép bontakozik ki arra vonatkozóan, hogy az egyetemi diplomával rendelkező, többségében már munkavállaló hallgatók elsősorban az élőszóbeli kommunikáció terén éreznek hiányosságokat. Sokuk számára komoly stresszel jár, ha nyilvánosan fel kell szólalniuk vagy előadást kell tartaniuk, így saját magukra sokkal több figyelmet és energiát fordítanak, mint a hallgatóságra.
Ezek az eredmények egyértelmű feladatokat jelentenek a felsőoktatás számára. Azt mutatják, hogy már az alapképzésen is sokkal nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni az élőszóbeliségre és a képességfejlesztésre, mivel a fejlett kommunikációs képességek hiánya komoly akadályt jelenthet a kibocsátott hallgatók szakmai pályája során.
Az oktatásban dolgozók ugyanakkor gyakran szembesülnek azzal, hogy a diákok sokféle kommunikációs problémával küzdenek, akár élőszóbeli, akár írásos megnyilatkozásra kerül a sor. A jelen előadás arra világít rá, hogy a Széchenyi István Egyetemen tanuló humánerőforrás-tanácsadó szakos hallgatók milyen kommunikációs szükségleteiket ismerték fel egy célirányos, szervezeti és tanácsadási kommunikációval foglalkozó kurzus teljesítése után. Az egyéni fejlődési tervekből egyértelmű kép bontakozik ki arra vonatkozóan, hogy az egyetemi diplomával rendelkező, többségében már munkavállaló hallgatók elsősorban az élőszóbeli kommunikáció terén éreznek hiányosságokat. Sokuk számára komoly stresszel jár, ha nyilvánosan fel kell szólalniuk vagy előadást kell tartaniuk, így saját magukra sokkal több figyelmet és energiát fordítanak, mint a hallgatóságra.
Ezek az eredmények egyértelmű feladatokat jelentenek a felsőoktatás számára. Azt mutatják, hogy már az alapképzésen is sokkal nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni az élőszóbeliségre és a képességfejlesztésre, mivel a fejlett kommunikációs képességek hiánya komoly akadályt jelenthet a kibocsátott hallgatók szakmai pályája során.
Research Interests:
A mesterséges intelligenciára épülő, kontextuson alapuló fordítóprogramoktól egyre inkább azt várjuk el, hogy elfogadható fordításokat hozzanak létre a célnyelvi befogadó számára. Az elfogadhatóság olyan alapvető, külső kritérium, amely... more
A mesterséges intelligenciára épülő, kontextuson alapuló fordítóprogramoktól egyre inkább azt várjuk el, hogy elfogadható fordításokat hozzanak létre a célnyelvi befogadó számára. Az elfogadhatóság olyan alapvető, külső kritérium, amely ha nem teljesül, a szöveg további minőségi vizsgálata feleslegessé válik. Ezen felül az érthetőség, a pontosság és az olvashatóság vagy gördülékenység emelkednek még ki olyan kategóriákként, amelyek a befogadónak a szöveg minőségére vonatkozó elvárásait jelzik. A jelen tanulmány középpontjában egy kismintás, empirikus vizsgálat áll, amely egy gépi fordítás utószerkesztési műveletei alapján mutatja be, hogy az adott fordítás mennyire elfogadható a fenti szempontok mentén. A vizsgálat egyben azt a célt is szolgálja, hogy felsőoktatási kontextusban rávilágítson a gépi fordítások használhatóságára és korlátaira.
Research Interests:
The aim of the present study was to test Klaudy's asymmetry hypothesis (2001) in the context of translation competence. Our main focus was to find out whether there is a connection between the expertise of translators and their... more
The aim of the present study was to test Klaudy's asymmetry hypothesis (2001) in the context of translation competence. Our main focus was to find out whether there is a connection between the expertise of translators and their explicitating and implicitating tendencies in back-translation. On the basis of previous research (Makkos and Robin 2011) we assumed that the disappearance of shifts in back-translation is related to the professional competence of translator. It was also hypothesized that translators perform different types of explicitation and implicitation, according to their relative competence. The back-translation task was administered to secondary school students, translation trainees and professional translators. The results of the study supported our hypotheses. Professional translators eliminated the highest number of shifts in back-translation, while secondary school students performed the lowest number of transfer operations. The research supported Klaudy's asymmetry hypothesis (2001) and thus indirectly Blum-Kulka's explicitation hypothesis (1986), which we propose to complement with the hypothesis of explicit saturation.
