Peter I . Takacs

itt: bibliográfiai és egyéb ismertető. Szerkesztette: Takács Péter. Szerzők: Bódiné Beliznai Kinga, Bóka Zsolt, Bors Szilvia, Deli Gergely, Egresi Katalin, Erdős Csaba, Ganczer Mónika, Herédi Erika, Horváthy Balázs, Kajtár István…, Kecskés Gábor, Kelemen Roland, Knapp László, Lezsovits Gergely, Magyar Zsóka, Maróti Gábor, Megyeri-Pálffi Zoltán, Mezey Barna, Milassin László, Paksy Máté, Pődör Lea, Rokolya Gábor, Smuk Péter, Szigeti Péter, Takács Péter, Varga Piroska, Váczi Péter, Veöreös András. Megjelent: Budapest, Gondolat Kiadó, 2020. pp. 840.  ISBN: 978 963 556 070 7 - Mtmt-azonosító: 31726775

Teljes szöveg / Full text.  Állambölcseleti töredék. Somló Bódog írásai és hátrahagyott jegyzetei egy megírni tervezett Állambölcseletből. Szerk.: Takács Péter. Budapest, Gondolat Kiadó, 2016. /Juris Dictio; Florilegium/ 264 p. ISBN978 963 693 684 6

TARTALOM

Előszó
SOMLÓ BÓDOG AZ ÁLLAMRÓL ÉS AZ ÁLLAMBÖLCSELETRŐL
I. RÉSZ: AZ ÁLLAMRÓL ÉS AZ ÁLLAMELMÉLET TÖRTÉNETÉNEK
FELDOLGOZÁSÁRÓL
1.  Az állam. Jegyzetek az állam és a politika általános sajátosságairól
2.  „Az állambölcsészet történelme”. Jegyzetek
II. RÉSZ: FEJEZETEK, JEGYZETEK ÉS TÖREDÉKEK AZ ÁLLAMBÖLCSELET TÖRTÉNETÉBŐL
3.  Platón államtana
4.  Töredékek Xenophónról 3
5.  Jegyzetek Arisztotelész Politikájához
6.  Jegyzetek Cicero állam- és jogbölcseletéről
7.  Jegyzetek Szent Ágoston állambölcseletéről
8.  Jegyzetek Aquinói Szent Tamás állambölcseletéről
9.  Töredékek Kempis Tamástól
10.  Machiavelli 83
SOMLÓ BÓDOG ÁLLAMBÖLCSELETÉRŐL
  Varga Csaba: Bevezető gondolatok Somló Bódog állambölcseleti feljegyzéseinek korábban megjelent részeihez
  Takács Péter: Somló Bódog államelméletei. Az állam az örökkévalóság és a pillanat nézőpontjából

FÜGGELÉK
Somló Bódog élete, pályája és művei
Képek, dokumentumok
Remenyik Sándor: Tragédia
A közölt szövegek forrásai
Köszönetnyilvánítás
Mutatók

itt: CSAK TARTALOMJEGYZÉK
Államelmélet. Fejezetek és előadások az állam általános elmélete köréből [Theory of State. Chapters and Lectures …] Szerk: Takács P., H. Szilágyi I., Fekete B. Szerzők: Takács P. et al. Bp. Szent István Társulat, 2012. 404 p. ISBN: 978 963 277 350 6 (itt: csak tartalomjegyzék)

TELJES SZÖVEG - Államelmélet I. [1. kötet.] Szerk.: Takács Péter. Budapest, Szent István Társulat, 2007. 387. ISBN 978 963 361 895 0.

Szerzők: Ábrók Ildikó, Bódig Mátyás, Egresi Katalin, Fekete Balázs, H. Szilágyi István, Győrfi Tamás, Jakab András, Könczöl Miklós, Paksy Máté, Péteri Zoltán, Rigó Anett, Szabó Miklós, Szigeti Péter, Takács Péter, Tattay Szilárd.

Utánnyomva: 2009., 2011., 2013. és 2017-ig több alkalommal [később nem lesz újranyomva] Folytatása - Államelmélet II. - H. szilágyi István és Paksy Máté szerkesztésében jelent meg.

TELJES SZÖVEG
Államtan. Az állam általános elmélete. Államtan tankönyv. 1–2. kötet. k.n., [Budapest], Gépirat [kézirat]. 2005.

Az internetről elérhető volt: 2005-2009 között: www.ajk.elte.hu, 2008-2014 között: http://www2.juris.u-szeged.hu/politologia/tartalom/docs/tanseged/Tartalom. html.

Szerzők: Bódig Mátyás, Cs. Kiss Lajos, Cserne Péter, Egresi Katalin, Jakab András, Paksy Máté, Péteri Zoltán, Rigó Anett, Szabó Miklós, Szigeti Péter, Szilágyi Péter, Takács Péter, Tamás András, Tattay Szilárd és Zsidai Ágnes írásai

TÁJÉKOZTATÓ

E régi „digitális tankönyv” kézirata 2003 és 2005 között készült, s éveken át elérhető volt az interneten. 2005-től 2010-ig letölthető volt az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának honlapjáról, 2009-től kb. 2014-ig pedig a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológia tanszékének honlapjáról. Egyes részeit csaknem tíz éven át használták az Államelmélet, az Államtan, a Jog- és állambölcselet, az Állambölcselet és Politológia c. tárgyak oktatásában, különböző hazai egyetemeken. Egy idő után elérhetetlenné vált, ezért – részben oktatástörténeti kordokumentumként – közzéteszem itt az írásaim és általam szerkesztett munkák között az Internet Archive „The Wayback Machine” programja által megőrzött formában.


Felhívom az olvasó figyelmét, hogy az itt közzétett szövegek nagy része átdolgozott, javított és továbbfejlesztett változatban részévé vált (az itteni „Első kötet” vonatkozásában) az Államelmélet I. [1. kötet.] (Szerk.: Takács Péter. Budapest, Szent István Társulat, 2007. 387. ISBN 978 963 361 895 0. Utánnyomva: 2009., 2011., 2013) című kiadványnak. Ennek a tervezett 2. kötete sosem jelent meg. Továbbá: az itt közzétett szövegek egy másik része (az itteni „Második kötet” vonatkozásában) – ugyancsak átdolgozott, javított és továbbfejlesztett formában – része lett az Államtan. Két fejezet az állam általános elmélete köréből (A modern állam és elmélete. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, 2011. [II.]  1–164. o. ISBN 978-963-503-468-0) és az Államtan. Négy fejezet az állam általános elmélete köréből (Az állam általános sajátosságai. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, 2011. [II.] 1–263. o. ISBN 978-963-503-469-7) című köteteknek. Egyes részletek más államelméleti kiadványokból lettek átvéve másodközlésként (ezeket a fejezet végi jegyzet mindig megjelöli). Néhány fejezet ugyanakkor – így Cserne Péter: „Állam és gazdaság. Az állam gazdaságtudományi elemzései”, Egresi Katalin: „A szociális-jóléti állam” és Tamás András: „Állam és jog” című írásai – nem került közlésre másutt, s tudomásom szerint csak innen elérhető.

Az egyes fejezeteket a fejezetcímekre (a kék színű betűkkel szedett szövegekre) kattintva töltheti le, a „The Wayback Machine” közvetítésével, a 2013-as formában.
                                                                                      Takács Péter

Elérhető itt: https://www.szaktars.hu/osiris/view/takacs-peter-szerk-joguralom-es-jogallam-antologia-a-rule-of-law-es-a-rechtsstaat-irodalmanak-korebol-jogfilozofiak-1995/?pg=0&layout=s
Joguralom és jogállam. Antológia a "Rechtsstaat" és a "Rule of Law" irodalmának köréből. Szerk.: Takács Péter. Budapest, ELTE ÁJK, Tempus (sorozat: Jogfilozófiák), 1995. 1–331. o. ISBN 963-3790-40-9.

Az államforma az állami berendezkedés alapvető jellemzőinek leírására használt alkotmánytani és államelméleti fogalom.Az egyes államformák sajátosságai elsősorban racionálisan átgondolt elemzések révén ragadhatók meg, olykor azonban műalkotások is hozzájárulhatnak megismerésükhöz. Művészi megjelenítésük persze rendszerint nem megismerésük előmozdítását szolgálja, hanem elfogadottságuk befolyásolását. Vagyis az állam-formák műalkotások révén való megjelenítésének legalább három funkciója lehet: az ilyen művek (a) bővíthetik ismereteinket valamely kérdésben, továbbá (b) legitimálnak, vagy épp ellenkezőleg: (c) delegitimálnak egy-egy konkrét államformát. A tanulmány ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.

1. General questions of name of the state are rarely discussed in the literature of public law, political science or legal theory, its terminology is neglected, and in its current state, it is a source of many misunderstandings. Pointed out these terminological problems this study proposes a theoretical framework for the naming system
of states which takes into accounts the public law components of names. Among these components the significance of four factors are emphasized: the form of state (form of government), the structure, or organization of state, the role of seemingly neutral terms (for example, the words “commonwealth” or “state”), and, on the contrary, the role of politically, religiously or ethnically bound terms (such as “democratic”, “people’s”, “Arab” or “Islamic”) in the names of states. After clarifying the difference between the terms country name and state name (state title), this study shows that there are cases when the state name (state title) function as country name, and when the country name fulfills the communicative function of the state title.

Published in German Law Journal [Cambridge University Press]. Vol. 21, 2020. Issue 6. pp. 1257–1282. (open access) DOI: https://doi.org/10.1017/glj.2020.71

2. A provision of the Hungarian constitution, adopted in 2011, has renamed the state. The name changed from the Republic of Hungary to Hungary, while the form of the state has remained “republic” The purpose of this study is to explore the meaning, significance, and several consequences of this provision. Before that, it summarizes the functions of the names of states and evaluates the theoretical significance of name-giving and name change. With a historical reference, it reviews the former names of the Hungarian state during the 20th century. The study also summarizes the legal context that provided the framework for the 2011 renaming of the state and outlines the consequences of the name change in the past seven years. Finally, the study raises a possible interpretation of the renaming of the Hungarian state in 2011, the point of which is that it adumbrated many later changes in public law and political systems.

Published: International Journal for the Semiotics of Law – Revue internationale de Sémiotique juridique [Springer].Vol. 33 (3) Paper (2020) pp. 899–927. (open access) DOI: https://doi.org/10.1007/s11196-020-09692-y

A provision of the Hungarian constitution, adopted in 2011, has renamed the state. The name changed from the Republic of Hungary to Hungary, while the form of the state has remained “republic”. The purpose of this study is to explore the meaning, significance, and several consequences of this provision. The analysis consists of three main parts. The first one gives a general overview of the functions of the names of states. It claims that not only names but also changing or modifying names of states—taking place either by name-giving or by shaping convention—can serve certain functions. The second part focuses on the historical and constitutional details of renaming the Hungarian state, and summarizes the legal context that provided the framework for the 2011 renaming. The third part outlines the arguments for the change, takes a look at the official justification and actual reasons, and reveals some
of the consequences of the name change in the past decade. The main contention of the paper is that the renaming of the Hungarian state that took place in 2011 lacked any overt and reasonable justification, and is best explained as an expression of antirepublican sentiment, which indicated, and partly paved the way for the transition into a kind of an authoritarian regime. Finally, the study raises a possible interpretation of the renaming of the Hungarian state in 2011, the point of which is that it adumbrated many later changes in public law and political systems.

E tanulmányban az igazságosság képi ábrázolásainak, vagyis a Justitia-reprezentációk egyik jogelméleti problémákat is felvető ikonográfiai kérdését vizsgálom. Először e reprezentációk jellegzetes problémái közül azonosítok néhányat (ötöt), majd azokat a kérdéseket elemzem részletesen, amit a Justitia-, Diké vagy Themis-figurák szemére tett kendő, vagy épp ellenkezőleg: szemük el nem takarása vet fel. A tanulmány bemutatja azt a fordulatot, amelynek következtében az európai vizuális kultúrában megváltozott az igazságosság jellegzetes ábrázolási módja, s részletesen kitér a változás értékelésére. Az elméleti elemzés kiindópontja, hogy a szemnek és a szem révén való ismeretszerzésnek különleges jelentősége van a jogi ítéletek megalkotása során. A látás egyfelől az esetek körülményeinek alapos kivizsgálására, így az ítélkezés egyik nélkülözhetetlen elemére utal, másfelől viszont a szem eltakarása részrehajlás-mentes ítéletalkotást és pártatlanságot sugall. Ez két egymás ellenében ható követelmény. Erre tekintettel azt vizsgálom, hogy a bekötött szemű vagy a kendő nélküli Justitia-ábrázolások tekinthetők-e autentikusnak, a joggal és a jogszolgáltatással összefüggésben kifejezőnek, legitimációs szempontból hatékonynak, s a jog és az igazságosság megjelenítése szempontjából általában véve helyesnek. Felvetem a kérdést, hogy van-e e tekintetben „köztes” megoldás vagy valamilyen más kompromisszum, s ha nincs, vagy legalábbis az ezzel kapcsolatos próbálkozásokat nem koronázta siker, akkor ebből milyen következtetések vonhatók le.

E tanulmány a „modern állam” fogalmának jelentésével, valamint állam- és politikaelméleti használatával foglalkozik. A szerző szerint a terminus elsősorban azért terjedt el széles körben az elmúlt száz év szakirodalmában, mert lehetővé teszi egy köztes és közvetítő álláspont kialakítását az állam kétféle fogalma, illetőleg két felfogása között. Az írás felvázolja az állam kétféle fogalmát, s felveti a kettő közötti köztes-közvetítő álláspont lehetőségét, azt állítva, hogy a „modern állam” terminus közvetítő jellege folytán feloldja a két államkoncepció feszültségét. Ezután a tanulmány egyfelől a fogalomnak, másfelől (áttekintő-összefoglaló jelleggel) magának a jelenségnek a keletkezését és elterjedését, valamint az egyes elméletek szerinti értelmezéseit és jellemzőit tekinti át.

A tanulmány a teokrácia mint uralmi forma (államforma) jelentését elemzi. Azt mutatja be, hogy a fogalom történetében három fő korszakot különböztethetünk meg. Azelőször legitimációs célokat szolgált, aztán az állami intézmények felépítésével volt kapcsolatban, majd az összehasonlító alkotmánytan kategóriája lett, melyet az állam–egyház-viszony tanulmányozása során használnak

A tanulmány a "királynélküli királyság" kérdését elemzi államformatani szempontból. Megjelent: Viginti quinque annis. II. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Szerk.: El Beheiri Nadja és Szabó István. Budapest, Pázmány Press, 2020. (1921) [ISBN 978-963-308-408-3] 445–462. o.

E tanulmány három tézist fogalmaz meg. Először: az újkor elejének európai gondolkodásában az államforma kérdése átmenetileg elveszítette jelentőségét. Másodszor: ez az államformák ún. trichotóm rendszeréről a dichotóm rendszerre történő átmenet kezdetén történt, és elősegítette ezt a változást. Harmadszor: a republikanizmusnak jelentős szerepe volt az államforma viszonylagos jelentőségéről vallott elgondolások felszámolásában, amennyiben egy uralmi forma és mód tartalmi elemeinek fontosságára mutatott rá.

Érzékelhetővé tenni azt, aminek nincs érzékszerveinkkel megta-pasztalható-látható, hallható, tapintható, szagolható vagy ízlelhető-léte, az egyik legrégibb és legkülönösebb vállalkozás az emberi kultú-ra történetében. Több területen is foglalatoskodnak vele, s ezek egyike a jog. Sőt, a jog esetén az ilyen reprezentáció igénye más területeknél hangsúlyosabb. Amíg ugyanis másutt a "nagy egész" valamilyen megje-lenítése rendszerint külső igény, addig a jog esetében az mind kívülről, mind belülről megfogalmazódik. Vagyis az nemcsak a nagyközönség számára fontos, hanem a jogrendszert működtető jogászok számára is. Ők ugyanis úgy foglalatoskodnak tárgyuk egyes elemeivel, hogy-mi-közben a joggal vagy az állammal még egyikőjük sem találkozott-dön-téseiket a "beszámítás" révén vagy más módon egyszersmind egy na-gyobb egészre is vonatkoztatják. A jog egésze, mint a hasonló jelenségek általában, két fő módon ra-gadható meg: fogalmilag és érzékileg. Az előbbivel elsősorban a jogböl-cselet foglalkozik; az utóbbi, mely érzékszerveinkkel is megtapasztal-ható módon közvetíti a tárgyat, a különböző mesterségek és művészetek területére tartozik. Az ilyen ábrázolások, formák, tárgyak, terek és alak-zatok sajátos jelentéssel bíró jelek, melyek-tűnjenek bármily egyszerű-nek vagy jelentéktelennek is első megközelítésben-meglehetősen bo-nyolult és összetett jelenségek. Legtöbbjük hosszú, gyakran évszázados, sőt évezredes múltra tekint vissza.

The official form of state of Hungary between 1920 and 1944 was "monarchy". Since Hungary did not have a king for a long time, however, it is often interpreted, even in academic analyses, that it was, in fact, a kingdom with an unspecified monarch, viz without a king that could have been determined. At the level of forms of state, this ambivalent situation of a "kingless kingdom" is expressed by the category "monarchy without a king". Some legal scholars consider this category to be one of the particular variants of monarchy, while others argue that it might be conceived at a certain point on the scale between the two main types of state-forms, namely between monarchy and republic. This paper analyzes the origin of the term "monarchy without a king", its meaning in public law and its interpretation within the framework of Hungarian legal history. In the latter respect, it raises the questions whether the term can be used to define and characterize the Hungarian state-form in the Horthy era, and if so, what specific meaning it conveys. The term "monarchy without a king" is a denomination of a special state-form. 1 As it suggests something incompatible with the nature of monarchy, some scholars consider it to be a problematic category. Thus, the stateform and form of government of Hungary between 1920 and 1944 are called "regency" in the English literature, 2 even at the price that the actual Hungarian situation did not correspond to the traditional concept of regency. It can be argued that a monarchy without a king is neither a real monarchy nor a (real) republic. Therefore, some do not employ this term arguing that it is semantically incorrect and even misleading. Others only use it between quotation marks in order to emphasize its unreal, fictional or even illusionary character. Those who employ the term face difficulties in establishing its precise meaning for a specific state. Furthermore, many argue that it has a pejorative and malicious connotation, which indicates some criticism already at the terminological level. The criticism lays in the assertion that the term "monarchy without a king" cannot be used to define stateform.

The representation of the idea of justice through the ancient Roman goddess-figure, recently known as Lady Justice, has constituted an essential part of European culture for centuries. This paper outlines these statues in town halls, courthouses, and public spaces in Hungary, and examines some of them in detail. The aim of the study is to draw a general picture of such statues in a Central and Eastern European country, namely in Hungary, to identify the characteristics of these sculptures, reflecting their social and political context, and in some cases to contrast them with that of those which were characteristic in Western Europe. The nature of this study is multi and interdisciplinary, so it applies several methods in exploring its theme; for example, art and cultural history were mixed with reference to social history and legal history. The paper focuses on the legal and political culture-conceived in the cultural context, institutional prerequisites and behavioral patterns as components of law and politics-and treats statues of Justice as part of this culture. As a way of introduction, the paper gives a brief overview of three murals, and discusses, briefly, the controversy around the authorship of one of them; stating that its attribution to Boticelli is, in all probability, misleading. The paper-after listing the Justitia statue in the town halls and court buildings of Hungary-evaluates in detail the statue of Justice which supplements the highly controversial Ferenc Deák Monument, erected in 1885 in central Budapest. It then analyses another one from1896 made by the finest sculptor of the late 19th century, Alajos Strobl, for the Palace of Justice which was opened in that same year. Finally, the paper gives a general overview of modern sculptures of the past two decades which can be found in Hungarian courthouses. The article illustrates, among other things, the interconnection of artworks and politics, sculpturing and law, and traditional values and modernity. In evaluating the selected representations of Lady Justice, it employs the approaches of political and cultural history as well as legal theory. For the sculptures in question, this study may raise questions from three disciplines: jurisprudence and law, social and cultural history, and the theory of art. The study is interdisciplinary and focuses primarily on the first and second areas mentioned, and, among other things, examines the cultural-historical functions of a law-related symbol. One of its main assertions is that statues of Lady Justice have been part of the legal culture for centuries, but the representation of justice has undergone changes as significant as the changes of legal systems themselves. On this issue, the study argues that representation is interwoven with concepts of law and justice and the relationship between politics and law. The study goes as far as to penetrate into the field of iconology at the level that E. Panofsky referred to as the pre-iconographic description, which is the first of the three possible steps in this field. At the second step, on the level of iconographic analysis, this study turns towards social and legal meanings, since it is interested in not so much about the aesthetic-iconological analysis of the artwork, but about the socio-legal and legal-cultural meanings of certain cultural phenomena. From the point of view of legal theory, of ethics and of general social theory, innumerable questions can be, and usually are, asked about the visualization of justice. The most typical questions include: what objects and tools are used to depict Justitia (Lady Justice), and what do they mean when applied to law? Does she have a sword in her hand which she raises as if she were just about to lower it, or maybe hide it behind her? The answer is telling about

This paper examines the excellent Hungarian legal philosopher, Felix Somló's theories on the state and politics. It claims that Somló had three theories of state. The first could be reconstructed from the sociological allusions and hints of his first book, titled Állami beavatkozás és individualismus [State intervention and individualism] (1903). His second theory of state was based on legal concepts exposes in a Neo-Kantian fashion, and it has been explicated in his Juristische Grundlehre [Basic Legal Concepts and Ideas] (1917). His third theory of state is an unfinished theory prepared in his unpublished Állambölcseleti jegyzetek [Notes for a Philosophy of State] (1919/20). The core idea of the first theory is regulation (which was considered by Somló as interference); the central concept of the second theory is the so called 'Rechtsmacht' [legal might], which was coined by Somló; whereas the third theory revolves around the possibility of so called eternal truth of history of ideas. Keywords: Felix Somló, theory of state, philosophy of law, state intervention and state interference, history of ideas and theories of state in Hungary, relation between science and politics Felix Somló, who is known in the literature of Hungarian and international legal theory primarily as a legal philosopher, engaged, throughout his life, with theoretical questions of the state and also formed special theories of state. He has explicated more than one theories. This paper examines these theories and additionally discusses the question whether his image regarding the 'scholar and/or politician' problem should be adjusted in the light of his theories of state.

Autokrácia és autoriter rezsim. Észrevételek két osztályozó kategória jelentéséhez és használatához. [Autocracy and authoritarian political system. Comments on the meaning and usage of two categories used for classification of states] (2017) Megjelent: Unitas multiplex: Ünnepi tanulmányok Szigeti Péter 65. születésnapjára. Szerk.: Takács Péter. Budapest –  Győr, Gondolat Kiadó (sorozat: Juris Dictio), 2017. (464) 385-410. o. ISBN978-963-693-807-9

Az örökkévalóság vagy a pillanat nézőpontjából? Somló Bódog mint "az államtudomány embere" [From the point of view of sub "specie aeternitatis" or that of "sub specie momenti"? ]. = Acta Universitatis Sapientiae Legal Studies. 5. évf. 2016/2 sz. [megj.: 2017] 271-293. o. [ISSN 2286-0940 & 2285-6293] A szöveg alapja a Somló Bódog államelmélete(i) című előadás, amely a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által szervezett, a "Magyar Tudomány Napja Erdélyben: Somló Bódog, Moór Gyula és Horváth Barna jogfilozófiájának aktualitása (Magyar Jogfilozófusok Kolozsvári Tanácskozása)" c. rendezvényen hangzott el 2015. november 7-én, Kolozsváron.

Szuverenitás és immunitás. Egy konkrét eset elemzése: az Altmann-ügy. [2015]. Megjelent: = Tanulmányok a 65 éves Lenkovics Barnabás tiszteletére. Szerk.: Keserű Barna Arnold – Kőhidi Ákos. Budapest – Győr, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt. – Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kara, 2015. [ISBN 978 963 9955 66 0] 497-517. o.A szerző egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar, Jogelméleti Tanszék.

Megjelent: Szabó József szuverenitás-elméletének értékeléséhez. Hogyan szökken szárba az elmélet, ha magja magyar földbe hull? = „Most megint Európában vagyunk…”. Szabó József emlékkönyv. Szerk.: Révész Béla. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2014. [ISBN 978 615 5300 21 9] 69-79. o.

Államelmélet a XIX-XX. században: Georg Jellinek elmélete. = Pro Publico Bon Online o. Állam- és Közigazgatástudományi Szemle. Online Extra. [A BCE KTK folyóirata]. 1. évf. 2011/2. sz. 1-7. o. Részlet a szerző Államtan. Az állam általános elmélete címen készülő könyvéből. E részlet Az államelmélet a XIX században címen közzétett írás folytatása . A szerző (a megjelenéskor) a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Államelmélet a XX. században (1). A jogi, a társadalmi és a politikai államfogalom. Hans Kelsen elmélete és a jogi államfogalom; Max Weber elmélete és az állam társadalmi fogalma; C. Schmitt és R. Smend elmélete és az állam politikai fogalma. = Pro Publico Bono Online. Állam- és Közigazgatástudományi Szemle. Online Extra [A BCE KTK folyóirata]. 1. évf. 2011/2. sz. 1-35. o. [ISSN 2062-9966] Részlet a szerző Államtan. Az állam általános elmélete címen készülő könyvéből. E részlet Az államelmélet a XIX században címen közzétett írás folytatása . A szerző (a megjelenéskor) a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

A Weimari Köztársaság korának államelmélete. Államelmélet a XX. században (2) = Pro Publico Bono Online. Állam- és Közigazgatástudományi Szemle. Online Extra. [A BCE KTK folyóirata]. 1.évf. 2011/2. sz. 1-18. o. [ISSN 2062-9966] Részlet a szerző Államtan. Az állam általános elmélete címen készülő könyvéből. E részlet Az államelmélet a XIX században címen közzétett írás folytatása . A szerző (a megjelenéskor) a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

A közjó, a közakarat és a közérdek az állam kontextusában. = Köz/érdek. Elméleti és szakjogi megoldások egy klasszikus problémára. Szerk. Lapsánszky András, Smuk Péter, Szigeti Péter. Budapest, Gondolat, 2017. [ISBN 978 963 693 764 5, Juris Dictio ISSN 2416-1500] (652.) 50-67. oldal

Megjelent: Fundamentum. 5. évfolyam, 2001/4. szám, 21–37. ISSN 1417-2844. Átdolgozva kötetben: Ember alkotta jog – az embertelenséggel szembesülve. A Finta-ügy jogelméleti problémái = Ius humanum – Emberalkotta jog. Műhelytanulmányok. Szerk.: Szabó Miklós. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2001. /Prudentia Iusris/ 15. 171–198. o. ISBN 963 9103 756]

David Hume a politikai pártokról [Bevezető David Hume pártokról szóló esszéinek magyar szövegéhez]. = Filozófiai Figyelő, 1991. 13. kötet, 131–135. o. [ISSN 0139-2328] & David Hume: A pártokról általában és A pártok szövetségéről című esszéinek fordítása. = Filozófiai Figyelő, 1991. 13. kötet, 136–148. o. ISSN 0139-2328

Fuite en avant [könyvszemle Heller Ágnes Az igazságosságon túl (Budapest, 1990) c. könyvéről]. = Budapesti Könyvszemle  [Buksz]. 4. évf. 1992/1. szám, 54–61. o. – Angolul rövidítve: Fuite en avant [könyvszemle Heller Ágnes Az igazságosságon túl (Budapest, 1990) c. könyvéről]. = Budapest Review of Books. 2. évf. (1992) 2. szám 21–23. o. ISSN 0865-4247; elektronikus változat: ISSN 1588-0222

Az államok rendszertana és tipológiája. Államelméleti elemzés. Az MTA doktori cím elnyerése érdekében benyújtott  pályázat disszertációs része.  220 p.

A bírálóbizottság értékelése:
https://real-d.mtak.hu/1468/37/ertekeles_Takacs_Peter.pdf

The Impact of Ruling Ideas of the 19th and 20th Centuries upon the Structure and Activities of Modern States [A XIX-XX. század uralkodó eszméinek hatása az államra] (habilitációs előadás összefoglalója). = ELTE Annales . Sectio Iuridica. tom. 45. 2004. 235-242. p. ISSN 0524 899 X

A magyar allam alkotmanyos neve 2012. januar 1-től Magyarorszag. Ez az elnevezes a 2011. aprilis 25-i alkotmany rendelkezese alapjan az 1989 es 2011 kozott hasznalt Magyar Koztarsasag nevet valtotta fel. A nevvaltozas apropojan e tanulmanyban az allamok neve - vel kapcsolatos elmeleti osszefuggeseket elemzem, alkalmasint kiterve a magyar allam atnevezesenek egyes kerdeseire is. Előszor allamok elnevezesenek jelentősegere muta - tok ra, majd az allamnevek rendszeret, nyelvi jelleget es funkcioit targyalom. Elemzem az allamok el-, at- es megnevezesenek kerdeseit, vegul az allamnevek fajtait tekintem at, bemutatva az azok kapcsan felvetődő főbb elmeleti kerdeseket.

A provision of the Hungarian constitution, adopted in 2011, has renamed the state. The name changed from theRepublic of HungarytoHungary, while the form of the state has remained “republic”. The purpose of this study is to explore the meaning, significance, and several consequences of this provision. The analysis consists of three main parts. The first one gives a general overview of the functions of the names of states. It claims that not only names but also changing or modifying names of states—taking place either by name-giving or by shaping convention—can serve certain functions. The second part focuses on the historical and constitutional details of renaming the Hungarian state, and summarizes the legal context that provided the framework for the 2011 renaming. The third part outlines the arguments for the change, takes a look at the official justification and actual reasons, and reveals some of the consequences of the name change in the past decade. The main contention of the ...