Valéria Kulcsár
University of Szeged, Archaeology, Faculty Member
- Archaeology, Prehistoric Archaeology, Iron Age, Sarmatians, Hun Age, Serbia, Bačka, Čurug, and 23 moreFinal Early Iron Age, Hoards, Štrpci type silver fibulae, Silver Bracelets, Silver Earrings, Silver Rings, Bronze Fibulae With Figure of eight Decoration, Bronze Fibulae of the Pannonian Variant of Duchcov Type, LT B1, Ancient History, Roman Army, Great Migration period, Archaeology of Germanic tribes (Roman period), Barbaricum, Roman military history, Archaeology of Roman Pannonia, Migrations (Archaeology), Goths, Roman Archaeology, Barbarians and Romans in Late Antiquity and Early Middle Ages, Roman military archaeology, Late Roman Archaeology, and Gabler Dénesedit
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Recenzió A 17 éve rendszeresen megjelenő Stratum Plus méltán vált rövid idő alatt nemzetközileg elismert és széles körben neves régészeti folyóirattá. Évente hatszor jelenik meg. Az első öt kötet tematikus, kronológiai sorrendben az egyes... more
Recenzió A 17 éve rendszeresen megjelenő Stratum Plus méltán vált rövid idő alatt nemzetközileg elismert és széles körben neves régészeti folyóirattá. Évente hatszor jelenik meg. Az első öt kötet tematikus, kronológiai sorrendben az egyes régészeti korok egy-egy speciális problémakörével fog-lalkozik. A hatodik szám numizmatikai és epigráfiai munkákat közöl, és ugyanitt találunk kulturális antropológiai, etnológiai és késő középkori – újkori történeti cikkeket is. Az évente hatszor megjelenő tematikus számokat változó, egy vagy több szerkesztő jegyzi, mindig az adott téma jeles szakértői. A változatlanul vastag (a szóban forgó szám 358 oldal) kötetek-re a tudományos folyóiratoknál szokatlanul színes címlap vonzza (vagy taszítja) az olvasó tekintetét – a borító képei a fantasy-hiperrealizmus-képregény stílusokat idézik – és ha tetszik, ha nem, felhív-ja magára a figyelmet. A szerkesztőség szigorúan ragaszkodik borítóterv " policy "-jához. A Stratum története az 1990-es évek elejére nyúlik vissza. Ekkor, nem sokkal a rendszervál-tás után fogalmazódott meg a szentpétervári régészek eredetileg szűk körében – mindnyájan a Mark Scsukin-féle iskolában váltak szakemberekké – egy, a városban megjelentetett, az oroszországi (és posztszovjet) régészet vitákat indukáló kérdéseit megcélzó szakmai lap indításának igénye. Ebből lett a PAV (Petyerburgszkij Arheologicseszkij Vesztnyik), amely csupán néhány számot ért meg a gazdasági csőddel küszködő országban, ahol a kutatók éveken át nem vagy alig kaptak fizetést. Az anyagi keretek rendkívül szűkösek voltak, időnként majdhogynem a szerkesztők, O.A. Scseglova és O.V. Sarov (ugyancsak rendkívül szűkös) keretei biztosították egy-egy szám megjelenését. Ennek megfelelően a PAV igen szerény formában, de annál gazdagabb tartalommal jelent meg, számos cik-két azóta is széles körben idézik. Az utolsó, 9. számot 1995-ben adták ki. Az ezután keletkezett űrt szerette volna kitölteni néhány fiatal moldáviai régész, köztük M.E. Tkacsuk és R.A. Rabinovics, akik több évig Péterváron tanulták a szakmát. Így jött létre a Stratum plus, amelynek első számai még Stratum+Petyerburgszkij Arheologicseszkij Vesztnyik címen jelentek meg. A lap azóta is négy kiadási hely megjelölésével (Szentpétervár, Kisinyov/Chişinău, Ogyessza, Bukarest) lát napvilágot, jelezve azt a kutatói kört, amely rendszeresen ír és szerkeszt itt. Bár a kiadó/szerkesztőség moldáviai székhelyű, a cikkek orosz nyelvűek, ugyanakkor mindegyikhez tartozik román és angol rezümé. A Stratum plus sikerét jelzi, hogy eddig minden ne-héz időt túlélt, önfenntartó (!) és a posztszovjet térségben az egyik első olyan régészeti periodika, amelyet felvettek a Scopus listájára. A szóban forgó szám témájául Lubor Niederle születésének 150. évfordulójára emlékezve a Duna menti korai (VI–VII. századi) szlávokat választották. A bevezető tanulmányban az egyik szerkesztő, I.O. Gavrituhin ad áttekintést a kötet té-máiról, sorra véve az egyes érintett országok szláv kutatásának helyzetét. D. Jelínkovával ugyanő NyJAMÉ LVIII. 2016. 459–460.