Figurative language

,,... Szelid, de szigorú és egyben nagyon igazságos bánásmódban...'', 2017

A neveléstörténet politikai okokból sokáig nem kutatott területeinek egyikével foglalkozik tanulmány kötetünk: az 1945 után kitaszított, elüldözött arisztokrácia tagjainak nevelésével és oktatásával.Arra voltunk kíváncsiak, hogy a polgárosodás útjára lépett magyar társadalomban a pozícióit sokáig sikeresen őrző hagyományos elit szakított-e gyermekei nevelésében-oktatásban az addig követett szokásokkal. Vajon a modernizálódó gazdagság és a polgári állam által megkövetelt, képzettségekben meghatározott tudás megszerezhető volt-e továbbra is a rég bevált, magánnevelésre alapozott rendszerben?Jelen kötetben nyolc tanulmány szerepel, azon kutatócsoport tagjainak írásai, akik az elmúlt tíz évben a debreceni Egyetemen a témával foglalkoztak.A tanulmányok forrásai igen sokszínűek: a szubjektív dokumentumok (memoárok, naplók), a korabeli fotók, illetve az iskolai források hű képet festenek a főnemesek neveléséről és oktatásáról, egy-egy személyt, családot vagy egy általuk preferált iskolát a...

Aleph, 2017

This paper studies Gersonides’ use of the astrology prevalent in his day, namely, horoscopic astrology. The main purpose of the present paper is to show that for Gersonides, Abraham Ibn Ezra’s astrology was a central source and point of reference on which he relied wherever he drew on astrology. The paper is divided into three parts. The first examines the extent of Gersonides’ acquaintance with astrological literature, as reflected in his private library and writings. The second part studies a number of instances in which Gersonides draws on astrology; they are drawn mainly from his biblical commentaries, followed by one instance from his philosophical oeuvre. The third part examines the extent to which Gersonides followed or went beyond Abraham Ibn Ezra and compares their respective attitudes towards central issues of astrology. This paper, in an appendix, also provides a critical edition and English translation of a section of an unpublished commentary on a selection of astrological passages from Ibn Ezra’s works, which has been tentatively attributed to Gersonides, and discusses the question of its authorship. Finally, a postscript offers a preliminary inspection of Ḥug Šamayim (“circuit of heavens”), the name that Gersonides applied to an armillary sphere of his own design and also the name of a treatise, composed in 1325, in which Gersonides described this astronomical instrument and its uses. The examination of Ḥug Šamayim is made from the narrow angle of its bearing on Gersonides’ astrology and Gersonides’ reliance on Ibn Ezra’s work.

2017

A rendszerváltás óta számos kutatás foglalkozik a határon túli magyar kisebbségek több szempontú vizsgálatával. Leggyakrabban egy-egy régióra vonatkozó demográfiai, társadalmi, kulturális, gazdasági, oktatási és kisebbségpolitikai munkák születnek. Jelen tanulmányunkban a Kárpát-medence négy legnagyobb országhatárokon kívüli magyarlakta régiójának felsősoktatási intézményeit tanulmányozzuk, s a térségek hallgatóinak többszempontú, összehasonlító vizsgálatára vállalkozunk. Az elemzésünk alapkérdése, hogy a kisebbségi státusú hallgatói létből következnek-e olyan egységes, az anyaországitól egyértelműen egyirányba mutató eltérések, melyek alapján a határon túli anyanyelven oktató magyar intézményekbe járó fiatalokat egységes csoportnak tekinthetnénk. Ennek vizsgálatához a család társadalmi státusát, a hallgató tanulmányi pályafutását, munkavállalói elképzeléseit, életcéljaival és a generalizált bizalommal kapcsolatos nézeteit és vallásosságukat vetettük össze egymással és a kelet- magy...

Para los q deseaban esta joyita

2008

2013

The Future of Education: Reimagining Its Aims and Responsibilities (Oxford University Press), 2024

What we might call the ‘orthodox view’ on education’s aims holds that the aim of education is epistemic: to advance students’ acquisition of epistemic goods such as knowledge, understanding and wisdom, and develop the cognitive skills and epistemic virtues that support the acquisition of epistemic goods, such as critical thinking skills. It is also widely held that education’s ultimate aim is to support human flourishing. What is the relation between these proposed aims? This chapter aims to conceptualise this relation and thereby identify what the role of flourishing should be among education’s aims. The chapter argues that education’s epistemic aims and promoting flourishing are mutually supportive, in the sense that the fulfilment of either type of aim is supported by fulfilment of the other. Empirical and conceptual reasons are put forward in support. An earlier draft of this chapter was presented at Harvard: https://youtu.be/8s3M1jTK8ZQ?si=WfM167bcqwewIq9w