Cultural activities

The school, as an educational space for cultivating cultural sensitivity, critical thinking, and aesthetics, enables the development of cultural activities-from infancy to adolescence-through the implementation of cultural events and / or activities, participation in cultural events and/or programs and browsing in cultural and/or artistic web sites. At the same time, as a social operator, it is a miniature of the society in which its living potential lives and is developed. Its goal is to learn and develop the children's organizational and management skills that will help them to meet the challenges and demands of the modern environment. The purpose of the present study is to analyze the concept of cultural activity in the elementary school and to examine the importance of applying innovative models-such as the CPFM. The stydy'sanother perpuse is to reveal the educational benefits which come from organizing a theatrical performance. The study consists of two modules. The first-theoretical-attempts to delineate the concept of cultural activity in the school's environment, through a variety of theoretical perspectives and bibliographical research. At the same time, the stages of organizing and shaping a cultural activity in the information and knowledge society are studied. Examples are given of how these steps could be applied in education and in particular in the school environment. Also, it emphasizes the importance of innovative models such as the CPFM in shaping a cultural activity, and highlights their educational character. The second section-practical-attempts to link the theoretical views, presented in the first part, with the structured as a whole, to the school's reality through the organization of a play. The stages are presented in a sequence through the analysis of the play's design and are linked to the elementary schools curriculum at the interdisciplinary level. In addition, the educational benefits resulting from this process are identified, and the importance and role of Innovative Models in the schools environment are highlighted.

The 1970s witnessed French universities' first experiences in cultural animation. Encouraged by successive Ministries of Higher Education, cultural policies have developed in  universities through the initiatives of various actors. Recently, academic
libraries have also invested the field of cultural activities.
This study will try to examine universities’ cultural policy issues and will seek to define academic libraries' means of action and to demonstrate the value, for them, of an effective positioning strategy.

Bevezetés A kutatás a veszprémi lakosok kulturális tevékenység iránti igényét és a kulturális kínálattal való elégedettségét vizsgálja. A tanulmány Veszprém történelmi városa esetében bemutatja a kulturális tevékenységek keresleti és kínálati oldalát is. Jelen kutatási eredmények a kőszegi KRAFT kutatócsoport munkája nyomán születtek. A 20. század egyik meghatározó holland pszichológusa szerint "a kultúra a gondolkodás kollektív programozása, amely megkülönbözteti egy csoport vagy egy kategória tagjait másoktól" (Hofstede, 1991). Hofstede felhívja a figyelmet arra, hogy az ember szellemi beprogramozásának három szintje van: az univerzális emberi természet (örökölt), a csoportspecifikus kultúra (tanult) és a személyiség (örökölt és tanult). Nehéz meghúzni a határvonalat az emberi természet és a kultúra között, valamint a kultúra és az egyén személyisége között. Emberi tekintetben a kultúra egy nép életmegnyilvánulásainak összességét, az életről alkotott elképzeléseit és az ahhoz kapcsolódó irányelveit foglalja össze (Kovács, 2006). A kultúra elemei közé tartoznak a tárgyi kultúra (technika, gazdaság), a társadalmi intézmények (társadalmi szervezetek, oktatás, politikai struktúrák), az ember és az univerzum viszonya (hitrendszer), az esztétika (grafikus és plasztikus művészetek, design, népművészet, zene, dráma, tánc) és a nyelv. A kultúra jellemzői, hogy befolyása természetes és automatikus, kölcsönösség tapasztalható az elemei között, útmutatást ad az igények kielégítésre, nem statikus, tanult, nem öröklött, közös nyelv és szimbólumok által sajátítjuk el, belénk nevelődik és csoport-specifikus. A kultúra forrásának az alábbiak tekinthetők: nyelv, nemzetiség, oktatás (általános), foglalkozás (specializált oktatás), csoport (etnikum), vallás, család, nem, társadalmi osztály, vállalati vagy szerkezeti kultúra. A kreatív város-fenntartható vidék (KRAFT) egy új, innovatív, regionális szemléletű fejlesztési gondolkodásmód, amely arra épít, hogy egy régió fejlesztéseinek, beruházásainak sikere döntő mértékben a térség gazdasági és társadalmi szereplőinek hatékony együttműködésétől függ (Miszlivetz, 2015). A KRAFT koncepció három fontos potenciálra épít: kreativitás és innovációs potenciál; kapcsolati tőke, hálózati potenciál és fenntarthatósági potenciál. E három potenciált a következő kulcsterületeken azonosított mutatókkal méri: gazdaság, kormányzás, társadalmi vitalitás, egészség, kultúra, hálózatosodás, természetes és épített környezet, oktatás és tanulás. A KRAFT-Index komplex mutatószámrendszerben-Veszprémre vonatkozóan-is figyelembe vették a kultúrát, a kultúra szerepét. A kultúrán belül a kulturális aktivitást (kereslet), a kulturális kínálatot, továbbá a kultúratámogatást mérték. (KRAFT, 2017) Veszprém esetén a kultúra fontosságát jelzi az is, hogy meglehetősen magas e szférában a helyi önkormányzati és állami támogatások nagysága. Az önkormányzati adatszolgáltatás alapján az 1000 lakosra jutó kultúratámogatás összege 2017-ben 10 207 796 forint volt.

Στη παρούσα εργασία εξετάζονται και αναλύονται τα μηνύματα που κατασκευάζουν καιδημοσιοποιούν οι πολιτιστικοί οργανισμοί στα πλαίσια των επικοινωνιακών τους στρατηγικών με στόχο τη προώθηση των δράσεων τους, την ενίσχυση της ταυτότητας τους
και την ανάπτυξη του κοινού τους.
Σκοπός της εργασίας είναι αφενός η ανάλυση του
μηνύματος το οποίο διαδίδεται με διαφορετικά επικοινωνιακά μέσα και αφετέρου η ανάδειξη της σημασίας του μηνύματος για την επιτυχημένη προώθηση των δράσεων ενός οργανισμού. Για το σκοπό αυτό επιλέγεται το μήνυμα της επικοινωνιακής δράσης Αθέατο
Μουσείο που διοργανώνει το Εθνικό Αρχαιολογικό Μουσείο. Το μήνυμα της δράσης αναλύεται και ερμηνεύεται μέσω της σημειωτικής και της θεματικής ανάλυσης.

A partir das experiências vivenciadas no Festival Integrado de Cultura e Arte (FICA), realizado em Itajubá e cidades vizinhas no sul de Minas Gerais, pretendemos evidenciar a cidade como lugar de lazeres e espaço para multiplicidades de relações. Será abordada a questão da apropriação, do encontro entre o sujeito/espaço e de possíveis fazeres artísticos que permitem questionar paradigmas preestabelecidos e reconfigurar o olhar sobre os espaços públicos de grande circulação.

From the experiences of the Integrated Festival of Culture and Art (FICA), held in Itajubá and neighboring cities in the south of Minas Gerais, we intend to show the city as a place of leisure and space for multiplicities of relationships. Will be discussed the appropriation, the meeting between the subject and urban space and possible artistic doings that allow us to question pre-established paradigms and reconfigure the look of the public spaces.

Nikić, R., Pacić, S., Milićević, M., Eminović, F., Gavrilović, M. (2015). Participacija dece sa smetnjama u razvoju u zabavnim, kulturnim i umetničkim aktivnostima. U M. Petrović (Ur.), Zbornik sažetaka XVIII pedagoški forum scenskih umetnosti "Artikulacija kao sredstvo komunikacije, interpretacije i značenja", Beograd, 11–13. decembar, 2015. (str. 75-77). Beograd: Fakultet muzičke umetnosti. ISBN 978-86-88619-64-6