Jan Mayen-sziget
A Jan Mayen sziget a Norvég Királysághoz tartozó vulkanikus eredetű sarki sziget, területe 373 km². Két nagyobb részből áll, melyet egy keskeny földnyelv köt össze, egy részét gleccserek borítják.
Fekvése : Izlandtól északra 600 km-re Grönlandtól keletre 500 km-re a szárazföldi Norvégiától 1000 km-re nyugatra található
A sziget rendkívül hegyvidékes, legmagasabb pontja, a Beerenberg az északi részén 2277 m .
Gazdasága
Jan Mayenen nincsen semmilyen természeti kincs vagy erőforrás. A gazdasági aktivitás csak arra terjed ki, hogy a kitelepített norvég rádió és meteorológiai központokat ellássák. Van egy nem lebetonozott 1585 m hosszú leszállópályája, és 124.1 km partszakasza, ahol kikötő nem, csak néhány horgonyzóhely található. A kereskedelmi bálnavadászat 1633 és 1640 között idetelepült, de véget ért amikor hét holland halász meghalt skorbutban, és a Grönlandi bálna amúgy is a kipuszulás szélére került.
Máig vita van Norvégia és Dánia között a halászati területek felosztásáról, mivel egy 1988-as egyezmény alapján a Grönland és Jan Mayen közti területeken Dániának kizárólagos halászterülete van.
A sziget 1995 óta Norvégiához tartozik, a megyei kormányzó irányítja, de valamennyi hatalma a Norvég Logisztikai Szervezet (CIS) parancsnokának is van, mely szervezet a hadsereg része.
Történelme
A sziget első teljesen hiteles felfedezése 1614-ben történt. Korábbi felfedezések lehetségesek egészen a VI. századtól, de ezek nem dokumentáltak. A sziget nevét a holland tengerészről, Jan Jacobs May van Schellinkhout-ról kapta, aki 1614-ben lépett partjára, és az ő első tisztje készítette az első térképeken a helyszínről.
- Valószínűleg Henry Hudson fedezte fel a szigetet 1607-ben és elnevezte "Hudson Tutches"-nek, ezután több tengerész is felfedezni vélte, és új nevet adott neki.
- Az 1611-es évek környékén Kingston upon Hull-ból bálnavadászok is rátalálhattak és elnevezték "Trinity Island"-nek (Szentháromság-sziget).
- 1612-ben Jean Vrolicq francia bálnavadász elnevezte "Île de Richelieu"-nek.
- Végül 1614-ben John Clark angol hajókapitány nevezte el Isabellának.
A szigeten csak a LORAN-C (Long Range Navigation) bázis üzemeltetői tartózkodnak 14-en, és a meteorológia állomás 4 dolgozója. Minkét állomás emberei Olonkinbyen-ben laknak, így hívják a Loran-C bázis lakónegyedét. A szigeten nincsenek bennszülött lakosok, de van saját ISO 3166-1 szabványú országkódja (SJ), internet jelzése (.sj) (igaz nem használják). Van saját amatőr rádiós előtétjelzése is : (JX)