Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Adhézió

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az adhézió egymástól különböző molekulák között fellépő vonzó kölcsönhatás. Lásd még: adhéziós kopás.

A szó a latin adhesio-ból származik, jelentése tapadás, odaragadás, összefüggés.[1]

Adhéziós mechanizmusok

[szerkesztés]

Mechanikus adhézió

[szerkesztés]

A kölcsönhatásban részt vevő anyagok kitöltik a határfelületen található pórusokat, egyenetlenségeket ezzel gyakorlatilag egymásba kapaszkodva. Példa erre a varrat, a tépőzár és bizonyos adhezív textíliák.

Kémiai adhézió

[szerkesztés]

Mikor két anyag vegyületet alkot a határfelületen. A legerősebb kapcsolat akkor jön létre, ha az anyagok ionos- vagy kovalens kötést alakítanak ki egymással. Gyengébb kapcsolatot eredményez például a hidrogén-híd.

Diszperz adhézió

[szerkesztés]

A diszperz adhézió, vagy más néven adszorpció esetén a van der Waals-erők tartják össze az anyagokat.

Elektrosztatikus adhézió

[szerkesztés]

Bizonyos anyagok elektronokat cserélhetnek, elektromos töltéskülönbséget hozva létre a határfelületen. Ez egy kondenzátorszerű struktúrát eredményez és vonzó elektrosztatikus erőt hoz létre az anyagok között.

Diffúz adhézió

[szerkesztés]

Bizonyos anyagok kapcsolódhatnak a határfelületen lezajló diffúzió hatására. Akkor történhet meg, ha mindkét anyag mozgékony és jól oldódnak egymásban. Mikor fém és kerámia testeket hevítenek a határfelületen lezajló diffúziós mozgás fogja össze a két anyagot.

Adhéziós erők tulajdonságai

[szerkesztés]

Az adhéziós kapcsolat ereje meghatározható az anyagi minőség, a kölcsönhatás típusának és a kölcsönható felület méretének ismeretében. Az egymást nedvesítő anyagok közt rendszerint erősebben jelentkezik az adhéziós kölcsönhatás.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 8. o. ISBN 963 8334 96 7