Gese
A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
---|
Gyakorlatok és szintek
|
Történelem és áttekintés
|
A gese (tibeti: dge bshes, hosszabb alakja: dge-ba'i bshes-gnyen, "erényes barát"; szanszkrit eredeti: kaljánamitra) tibeti buddhista egyetemi tudományos fokozat a szerzetesek és az apácák számára. Ezt a címet főleg a gelug vonalban használják, de létezik a szakja és bon hagyományokban is.[1][2] Gese címet világi személy nem kaphatja és 2012 előtt nők sem kaphatták.[3] Az apácák számára ezt a tudományos fokozatot úgy nevezik, hogy gesema.
Története
[szerkesztés]A gese címet először nagyra becsült kadampa mestereknek ítélték oda, például Csekava Jese Dordzsének (1102-1176), aki egy fontos lodzsong (tudat-gyakorlat) szöveg szerzője (A szellem képzése hét pontban[4]) és gese Langri Tangpának (dGe-bshes gLang-ri Thang-pa, 1054-1123).
A gese tanulmányok tanmenete megfelel a Nálandához hasonló egykori indiai buddhista egyetemeken tanított tantárgyaknak. Ezeket az ókori egyetemeket később lerombolták ugyan az Indiába benyomuló iszlám hódítók, viszont Tibetben zavartalanul folytatódott a hagyományos buddhista képzés. Legelőször a szakja egyházi vonalon vezették be ezt a tudományos fokozatot, ahol úgy nevezték, hogy ka-si ("négy tantárgy") vagy ka-csu ("tíz tantárgy"). A szakják a tanulmányok elvégzése után címet adományoztak a tanulóknak dialektikai szertartásos vitázásért. Congkapa idejében a szakja tudományos elismerést a Szangphu, a Kjormolung és a Devacsen (későbbi nevén Ratö) kolostorokban adtak.
A geshe fokozat a gelug egyházi vonal hagyományaiban élte virágkorát. A különböző iskolák diákjai gelug tanulmányokat folytattak a gelug kolostorokban. A gelugpa gesék gyakran folytatták később tanulmányaikat valamelyik lhászai tantrikus főiskolán (a Gyütö vagy Gyüme - tantrikus egyetemek tantrikus tudományos "gese" fokozatot adnak).
Szakja és gelug hatásra a kagyü és a nyingma iskolák is kifejlesztették a saját oktatási rendszerüket. Ezekben az iskolákban a tudományos fokozatok elnevezései: ka-rabdzsampa ("az írások akadálymentes ismerője"), illetve kenpo (a gelug iskolában ez az apát elnevezése). A kagyu és az nyingma iskolákban fontosabbnak tekintik a szövegmagyarázatok ismeretét, mint a vitázásban való ügyességet, ennek megfelelően valamelyest szélesebb körből merítenek a forrásokból. Ezeket a tanulmányokat ideális esetben kilenc éven át végzik, amelyet egy három év, három hónapos elvonulásos meditáció zár.
2011. áprilisban a dharamszalai Buddhista dialektikus tudományok intézete gese tudományos fokozatot adományozott egy német származású apácának, Kelszang Vangmo-nak, aki a világ első női geséje.[5][5][6]
2013-ban tehettek először tibeti nők gese vizsgát.[7]
Tanmenet
[szerkesztés]A gese tanulmányok tanmenete az "összegyűjtött témákból" (tibeti: བསྡུས་གྲྭ་, wylie: bsdus-grwa), illetve az öt fő tantárgyból áll.
A buddhista tanulmányok öt alapvető témái a következők (indiai forrásszövegekkel együtt):
- Abhidharma (Magasabb tudás, wylie: mdzod)
- A magasabb tudás rövid összefoglalója (Abhidharma szamuccsaja) - Aszanga
- A magasabb tudás kincse (Abhidharma-kosa) - Vaszubandhu
- Pradzsnyápáramitá (A bölcsesség tökéletessége, wylie: phar-phyin)
- Ornament of Clear Realization (Abhisamayālaṃkāra) - Maitréja
- A bodhiszattva útja (Bodhiszattvacsarjávatára, wylie: sPyod-‘jug) - Sántidéva
- Madhjamaka (Middle Way, wylie: dbu-ma)
- A középút alapvető bölcsessége (Múlamadhjamakakáriká, wylie: rTsa dbu-ma) - Nágárdzsuna
- Négyszáz vers a bodhiszattvák jógikus cselekedeteiről (Catuḥśataka) - Árjadéva
- Bevezető a középútba (Madhjamakávatára, wylie: dBu-ma-la ‘Jug-pa) - Csandrakírti
- A középút dísze (Madhjamákalamkára) - Sántaraksita
- A bodhiszattva útja (Bodhiszattvacsarjávatára, wylie: sPyod-‘jug) - Sántidéva
- Logika (Pramána wylie: tshad-ma)
- Értekezés az érvényes megismerésről (Pramánavarttika) - Dharmakírti
- Az érvényes megismerés rövid összefoglalója (Pramánaszamuccsaja) - Dignága
- Fogadalmi moralitás (vinaja, wylie: 'dul-ba)
- A Vinaja gyökere (Vinaja-múla-szútra, Dülwa Do Tsawa, wylie: 'dul-ba mdo rtsa-ba) - Pandita Gunaprabha
A cím megszerzése
[szerkesztés]A gelug iskolában a gese fokozatot nem kaphatja világi személy.[8] Korábban buddhista apácák (bhikkhuni) sem kaphattak gese címet, azonban ezt a szabályt megváltoztatták és jelenleg is tart a négy részből álló vizsga a legelső apácák számára.[3] A gelug tanmenet, amely 12 - 40 évig tart, tibeti nyelvű szövegmemorizálásból és szertartásos vitázásból áll.
Minden évben rendeznek vizsgát a tanulmányaikkal éppen végző diákok számára, amelyet az egyes főiskolák apátjai bírálják el. Ezekre a vizsgákra nem lehet külön készülni, ugyanis a teljes tananyagból kérdez az apát. A vizsga végén az apát valamilyen kategóriájú gese címet ítél oda a vizsgázó képességeinek megfelelően. Négyféle kategória létezik, dorampa, lingce, corampa és lharampa, amelyek közül a legutóbbi a legmagasabb fokozat. A vizsga után a gese jelölteknek a következő nyolc hónapban minden háromnapos vitasorozaton részt kell venniük.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Staff: The Passing of Ven. Geshe Gyeltsen - 1924 / 2009. Urban Dharma: Buddhism in America. (Hozzáférés: 2010. február 4.)
- ↑ Idézet: a gelug iskola gese címe Nyugaton a buddhista filozófia doktorátusi címnek felel meg. A különbség csak az, hogy az előbbit általában több, mint húsz év alatt végzik el.
- ↑ a b One of the first Geshema nuns: The Story of Venerable Delek Wangmo. TNP.org. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
- ↑ Csöpel láma: A megvilágosult harcos. Elixirbolt. [2015. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
- ↑ a b http://www.huffingtonpost.com/michaela-haas/buddhism-women_b_862798.html
- ↑ Archivált másolat. [2013. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
- ↑ Rinpoche II, Tsenzhab Serkong; Berzin, Alexander (ford.): Overview of the Gelug Monastic Education System. The Berzin Archives. (Hozzáférés: 2010. február 4.) fordította és összeállította: Alexander Berzin, 2003. szeptember
Források
[szerkesztés]- The Gelugpa Monastic Curriculum. Treasury of Lives . (Hozzáférés: 2013. november 22.)
- Tibetan Monastic Education. Tibetan and Himalayan Library . Tibetan and Himalayan Library. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
- Liu Shengqi: The Education System of Three Major Monasteries in Lhasa. China Tibetology . China Tibet Information Center. [2015. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 23.)
- The Education System of Three Major Monasteries in Lhasa. China Tibetology . [2015. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 16.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]