Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Karma a buddhizmusban

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus

A karma (szanszkrit, vagy karman, páli: kamma) szanszkrit fogalom, melynek szó szerinti jelentése „cselekedet” vagy „tett”. A szanszkrit karmaphala (tibeti: rgyu 'bras[1][2][m 1][2]) a karma „gyümölcse”,[3][4][5] „hatás”[6] vagy „eredmény”[7]. A karmavipaka egy hasonló kifejezés, a karma „érése”[8] vagy „főzése”.[9]

A buddhista hagyományokban a karma az akaratlagosan, szándékosan elkövetett szóbeli, fizikális, vagy gondolat általi cselekedetekre (csétana) vonatkozik, amelynek a jövőben következményei vannak. Ezeket a szándékokat meghatározó tényezőnek tekintik a lét körforgatagában (szanszára) történő újraszületésekben.

A karma koncepciója talán kevésbé volt jelentős a korai buddhizmusban és később különböző értelmezések alakultak ki. A buddhista filozófia egyik fő problémája az, miképp lehetséges a karma és az újjászületés, ha egyszer nincs én, aki újjászülethetne, és hogyan raktározódnak az idő múlásával a tudatban (tudatalattiban) a karma nyomai, illetve „magvai”.

A karma buddhista értelmezése

[szerkesztés]
Tibeti bhavacsakra avagy „létkerék” a Szera kolostorban, Lhásza.

A karma és a karmaphala alapvető fontosságú buddhista koncepciók.[10][11] Segítenek megérteni, hogy az akaratlagos tetteink miatt születünk mindig újra a szanszárában, míg a buddhista ösvény, a nemes nyolcrétű ösvény megmutatja a kiutat ebből a folytonos körforgásból.[12]

Újraszületés

[szerkesztés]

Az újraszületés,[m 2] általános hit – a buddhizmus szerint tapasztalat – a buddhista hagyományokban. Eszerint a lények mindig a hat birodalom valamelyikében születnek újra a egymást követő körforgásként, amelynek okozója a tévelygés (avidja), a vágy (trisna) és a gyűlölet (dvésa). A születések körforgását nevezik úgy, hogy szanszára. Ez egy kezdet és vég nélküli folyamat. A szanszárából való kiszabadulás lehetséges a buddhista ösvényen keresztül, amellyel megszüntethető a nem-tudás, és lecsillapítható a vágy és a gyűlölet. Ezáltal megszűnik a folytonos újjászületések folyamata.

Karma

[szerkesztés]

Az újjászületések körforgását a karma határozza meg, szó szerint: „cselekedet”.[m 3][13] következményének tekintették, és feltehetően a karma törvényének kevesebb fontosságot tulajdonítottak.[14][15][16] A buddhista terminológiában a karma az akaratlagos cselekedetekre (csátana) vonatkozik,[17][18][5] amelyek verbálisan, fizikálisan vagy mentálisan történhetnek[19]; valamint a karma nem jelöli a karma következményét, ezt a karma gyümölcsének vagy eredményének nevezik (kamma-phala, kamma-vipáka).[20]

Karmaphala

[szerkesztés]

A karmának következményei vannak a jövőben. Ez a karma-phala, azaz „cselekedet gyümölcse”.[21] Minden tettnek van következménye, de a karmikus következmények csak azok, amelyek egyrészt a tett morális minőségéből fakadnak, másrészt a cselekedet mögött meghúzódó motivációból.[22][m 4][23]

A jó morális cselekedetek üdvös, a rosszak pedig alacsonyabb létbirodalmakban való újjászületést eredményeznek. A legfontosabb tényező az, hogy a cselekedet mennyiben járul hozzá mások jólétéhez, esetleg mennyi kárt okoz.[24]

A különböző buddhista hagyományok nem mindig értenek egyet abban, hogy ezek az akaratlagos cselekedetek hogyan vezetnek újjászületéshez és abban, hogy az aniccsa (mulandóság) és az anatta (én-nélküliség) megértése, hogyan segíthet az újjászületések megállításában.[25] A korai buddhizmusban nem létezett kidolgozott elmélet az újjászületésről és a karmáról[14]. Az újjászületést a sóvárgás és a tévelygés eredményének tekintették.[15][16][13]

A későbbi buddhizmusban az alap gondolat az, hogy a klésák („zavaró érzelmek”)[26],[web 1] a csétana („akarat”),[17] és a tanha („szomj”, „sóvárgás”)[27] irányításából származó szándékos cselekedetek okozzák a tudatban a benyomásokat,[web 2] a tendenciákat[web 2] illetve a „magvakat” (képletesen mint az „elültet egy gondolatot valaki fejében”). Ezek a benyomások, vagy „magvak” később beérnek és eredményük vagy gyümölcsük lesz.[28] Ha valaki túljut a zavaró érzelmeken (klésák), akkor megtöri az oksági hatások láncát, amely a hat birodalomban történő újjászületéshez vezet.[web 1] A függő keletkezés 12 oksági láncolata elméleti hátteret nyújt. Elmagyarázza, miképp vezetnek a zavaró érzelmek újjászületéshez.[29]

Összetett folyamat

[szerkesztés]

Buddha karma-tanítása a dzsainizmussal ellentétben nem szigorúan determinisztikus, hanem abban a körülményeben rejlő tényezők is szerepet játszanak.[30][31] Nem merev és mechanikus, hanem rugalmas, képlékeny és dinamikus folyamatról van szó.[32] Nincs meghatározott, egyirányú kapcsolat egy bizonyos tett és a következménye között.[31] Egy tett karmikus hatását nem kizárólag maga a tett határozza meg, hanem a személy természete is, aki azt elkövette és a körülmények is, amelyben az elkövetés történt.[33][31]

A karma nem jelent „sorsot” vagy „végzetet”.[web 3] A karmikus következmény nem egy isten vagy egy teljhatalmú lény által kinyilvánított „ítélet”, hanem természetes folyamatok eredménye.[34][35][5] Az életben bizonyos élmények korábbi cselekedetek eredményei, azonban az erre való reakcióink nincsenek eleve elrendelve, még akkor sem, ha azoknak saját következményeik lesznek a jövőben.[36] Igazságtalan cselekedetek kedvezőtlen körülményekhez vezethetnek, amelyek révén később könnyebb lesz újabb igazságtalan cselekedeteket elkövetni. Mindeközben a szabad akarat megmarad.[37]

Megszabadulás a szanszárából

[szerkesztés]

A karma és gyümölcse tanítások igazi fontossága abban a felismerésben rejlik, hogy az egész folyamatot meg kell állítani.[38][39] Az Acsintita-szutta figyelmeztet, hogy „a kamma következményei” a négy felfoghatatlan dolog közé tartozik,[web 4] amelyeket nem lehet sem koncepciók által sem logika és érvelés révén megérteni.[m 5][web 5][40]

A páli szuttákban

[szerkesztés]

A buddhista hagyomány szerint Buddha a megvilágosodáskor teljes belátást nyert a karma működésébe.[41][m 6][42] Bronkhorst szerint viszont ezeket később adták a történethez,[42] éppúgy, mint a „felszabadító belátás” fogalmát is.[42]

Az Anguttara-nikája egyik szuttájában (AN 5.292) Buddha kijelenti, hogy senki sem kerülheti el a karmikus cselekedetek következményeit.[43]

A karmikus következmények ebben (páli: dittadhammika) vagy a következő életben (páli: szamparájika) jönnek elő.[44] Az előbbinél esetleg könnyebben megfigyelhető a kapcsolat cselekedet és a következménye között, például amikor egy tolvajt a hatóságok elkapnak és megkínoznak,[44] azonban a kapcsolat nem feltétlenül egyértelmű és valójában nem érhető tetten.

A Szamjutta-nikája alapvető különbséget tesz elmúlt karma (páli: purānakamma, már megtörtént), és a jelenben létrejövő karma (páli: navakamma) között.[45] A jelenben egyszerre keletkezik új karma és oltódik ki régi cselekedetek által keltett karma. A karma a korai kánonban háromrétű: mentális (szanszkrit: manaḥkarman), fizikai (szanszkrit: kájakarman) és verbális (szanszkrit: vákkarman).[46]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A tibeti köznyelvben a las és a „karma” kifejezésekkel a karma és gyümölcse folyamat egészére utalnak.
  2. ↑ szanszkrit, punaraávrtti, punarutpatti, punardzsanman, vagy punardzsílvátu
  3. ↑ A korai buddhizmusban az újjászületést a sóvárgás és a tévelygés
  4. ↑ Az Abhidharmában külön meghatározása van ezeknek. Vannak a „következmények okai” (vipāka-hetu) és a „következmények eredménye” (vipāka-phala).
  5. ↑ Daszgupta magyarázata szerint az indiai filozófiában az acsintejja „az, amit elkerülhetetlenül el kell fogadni tényként, de logika használatával nem lehet ellenőrizni.” Lásd még: Aggi-Vaccsagotta-szutta, „Aggivacchagotta Sutta – Vaccsha és a tűz”, Maddzshima-nikája 72, amelyben a Buddhátóé megkérdezi Vaccsha a „tíz megválaszolatlan kérdést,”. Buddha elmagyarázza, hogy a Tathágata olyan, mint a tűz, amelyet eloltottak, „mély, határtalan, nehéz kifürkészni, mint a tengert”.
  6. ↑ Buddha megvilágosodásakor legelőször két dolgot értett meg - az újjászületést és a cselekedetektől való függést (Maddzshima-nikája 36).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Lichter & Epstein 1983, 232. o.
  2. ↑ a b Padmakara Translation Group 1994, 101. o.
  3. ↑ Kalupahanna 1992, 166. o.
  4. ↑ Keown 2000, 36-37. o.
  5. ↑ a b c Gombrich 2009, 19. o.
  6. ↑ Kopf 2001, 141. o.
  7. ↑ Kragh 2001, 11. o.
  8. ↑ Keown 2000, 810-813. o.
  9. ↑ Klostermaier 1986, 93. o.
  10. ↑ Kragh 2006, 11. o.
  11. ↑ Lamotte 1987, 15. o.
  12. ↑ Bucknell 1984.
  13. ↑ a b Vetter 1988, xxi. o.
  14. ↑ a b Matthews 1986, 124. o.
  15. ↑ a b Schmithausen 1986, 206-207. o.
  16. ↑ a b Bronkhorst 1998, 13. o.
  17. ↑ a b Bronkhorst 1998.
  18. ↑ Gethin 1998, 119-120. o.
  19. ↑ Gombrich 1997, 55. o.
  20. ↑ Rahula, Walpola: A Buddha tanítása. 2014. ISBN 9789638728654 Hozzáférés: 2019. szeptember 10.  
  21. ↑ Kalupahana 1992, 166. o.
  22. ↑ Reichenbach 1988, 399. o.
  23. ↑ Waldron 2003, 61. o.
  24. ↑ vetter 1988, 84. o.
  25. ↑ Dargyay 1986, 170. o.
  26. ↑ Vetter 1988, 52, note 8. o.
  27. ↑ Bronkhorst 1998, 12. o.
  28. ↑ Harvey 1990, 40. o.
  29. ↑ Schumann & 1997 88-92.
  30. ↑ Kalupahana 1975, 127. o.
  31. ↑ a b c Bhikkhu Thanissaro 2010, 47-48. o.
  32. ↑ Harvey 2012, 42. o.
  33. ↑ Kalupahana 1975, 131. o.
  34. ↑ Keown 2000, 794-796. o.
  35. ↑ Harvey 1990, 39-40. o.
  36. ↑ Gethin 1998, 27. o.
  37. ↑ Gethin 1998, 153-154. o.
  38. ↑ Gombrich 2009, 21-22. o.
  39. ↑ Vetter 1988, 79-80. o.
  40. ↑ accesstoinsight, Aggi-Vacchagotta Sutta: To Vacchagotta on Fire, ford: Thanissaro Bhikkhu. [2015. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  41. ↑ Goldstein 2011, 74. o.
  42. ↑ a b c Bronkhorst 1993.
  43. ↑ McDermott 1980, 175. o.
  44. ↑ a b McDermott 1984, 21. o.
  45. ↑ SN.4.132
  46. ↑ Lamotte 2001, 18. o.

Források

[szerkesztés]

Nyomtatott források

[szerkesztés]

Szutta-pitaka

[szerkesztés]
  • Bhikkhu Bodhi (ford). The Connected Discourses of the Buddha: A New Translation of the Samyutta Nikaya, Wisdom Publications, 2000, Boston, ISBN 0-86171-331-1
  • Bhikkhu Nanamoli (ford.). The Middle Length Discourses of the Buddha: A New Translation of the Majjhima Nikaya, Wisdom Publications, 1995, Boston, ISBN 0-86171-072-X

Buddhista tanítások

[szerkesztés]
  • Bhikkhu Thanissaro. Wings to Awakening: Part I, Metta erdőkolostor, Valley Center, CA, 2010 [url=http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/wings.pdf www.accesstoinsight – Wings to Awaikening]
  • Dalai Láma. The Four Noble Truths (A négy nemes igazság), Thorsons, 1998
  • Dōgen, Kigen. Shobogenzo: The Eye and Treasury of the True Law, Vol. 1 (ford.: Kosen Nishiyama és John Stevens), Daihokkaikaku Publishing Co., 1975, Szendai, Japán
  • Dzong Jamyan Khyentse. Not for Happiness, A Guide to the So-Called Preliminary Practices, Shambala Publications, 2012, ISBN 978-1-61180-030-2
  • Geshe Tashi Tsering. The Four Noble Truths: The Foundation of Buddhist Thought, 1. kötet, Wisdom, Kindle Edition, 2005
  • Kalu Rinpocse. Luminous Mind: The Way of the Buddha, 1993, Wisdom, ISBN 0-86171-118-1
  • Kamenetz, Rodger. Jew in the Lotus: A Poet's Re-Discovery of Jewish Identity in Buddhist India, 1995, HarperOne
  • Khandro Rinpocse. This Precious Life, 2003, Shambhala
  • Khenchen Konchog Gyaltshen. A Complete Guide to the Buddhist Path, 2009, Snow Lion
  • Khenpo Ngawang Pelzang. A Guide to The Words of My Perfect Teacher, 2004, Shambhala Publications, ISBN 978-1-59030-073-2
  • Lama Surya Das. Awakening the Buddha Within, 1997, Broadway Books, Kindle Edition
  • Leif, Judith (szerk.). Introduction to 'The Truth of Suffering and the Path of Liberation, 2009, szerző: Chogyam Trungpa, Shambhala
  • Mingyur Rinpoche. The Joy of Living: Unlocking the Secret and Science of Happiness, 2007, Harmony Kindle Edition
  • Moffitt, Philip. Dancing with Life: Buddhist Insights for Finding Meaning and Joy in the Face of Suffering, 2008, Rodale, Kindle Edition
  • P. A. Payutto. Good, Evil and Beyond: Kamma in the Buddha's Teaching (fejezet: Misunderstandings of The Law of Kamma), 1993 – www.buddhanet.net
  • Patrul Rinpocse (2011). The Words of My Perfect Teacher, First University Press Edition, ISBN 978-0-300-16532-6
  • Ringu Tulku (2012). Confusion Arises as Wisdom: Gampopa's Heart Advice on the Path of Mahamudra, Shambhala, Kindle Edition.
  • Sonam Rinchen (2006). How Karma Works: The Twelve Links of Dependent Arising, Snow Lion
  • Szögyal Rinpocse (2009). Tibeti könyv életről halálról, Sárközi Alice (ford.), Cartaphilus kiadó kft., ISBN 9789637448485
  • Thupten Dzsinpa (2014). Mind Training: The Great Collection, Wisdom
  • Thrangu Rinpocse (2001). The Twelve Links of Interdependent Origination, Snow Lion
  • Thrangu Rinpocse (2012). Pointing Out The Dharmakaya: Teachings On The Ninth Karmapa's Text, Nama Buddha
  • Traleg Kyabgon (2001). The Essence of Buddhism, Shambhala
  • Walpola Rahula (2007). What the Buddha Taught, Grove Press
  • Zopa Rinpocse, Lama Thubten – Becoming Vajrasattva: the tantric path of purification, 2004, Wisdom Publications, ISBN 0-86171-389-3

Tudományos források

[szerkesztés]
  • Akizuki, Ryōmin (1990). New Mahāyāna: Buddhism for a Post-modern World, Jain Publishing Company
  • Bronkhorst, Johannes (1998). Did the Buddha Believe in Karma and Rebirth? – Buddhista Tanulmányok Nemzetközi Szövetségének folyóirata, 21 (1), 1-20 – www.journals.ub.uni-heidelberg.de
  • Conze, Edward (1967). Thirty years of Buddhis Studies – Edward Conze válogatott esszéi, Bruno Cassirer – [1]
  • Dargyay, Lobsang (1986). Karma and Rebirth: Post Classical Developments, fejezet: Tsong-Kha-Pa's Concept of Karma, State University of New York Press, ISBN 0-87395-990-6
  • Gethin, Rupert (1998). Foundations of Buddhism, Oxford University Press
  • Huntington, John C. és Bangdel, Dina (2003). The Circle of Bliss: Buddhist Meditational Art, Serindia
  • Kalupahana, David (1975). Causality: The Central Philosophy of Buddhism, University of Hawaii Press
  • Kopf, Gereon (2001). Beyond Personal Identity: Dōgen, Nishida, and a Phenomenology of No-self, Psychology Press
  • Lamotte, Etienne (1988). History of Indian Buddhism, Publications de l'Institut Orientaliste de Louvain
  • Lindtner, Christian (1999). From Brahmanism to Buddhism, Asian Philosophy, 9. év, 1. szám
  • McDermott, James Paul (1975). The Kathāvatthu Kamma Debates, az Amerikai Keleti Társaság folyóirata, 95. év, 3. szám, 1975. július-szeptember
  • McDermott, James Paul (1984). Development in the Early Buddhist Concept of Kamma/Karma, Munshiram Manoharlal, ISBN 81-215-0208-X
  • Padma, Sree (2009). Buddhism in the Krishna River Valley of Andhra, State University of New York Press
  • Reat, N. Ross (1998). The Salistamba Sutra, Motilal Banarsidass
  • Rhys Davids, Caroline Augusta (2007). Buddhism, Davids Press
  • Vetter, Tillman (1987). Earliest Buddhism and Madhyamaka (fejezet: Some remarks on older parts of the Suttanipiita, BRILL
  • Waldron, William S. (2003). The Buddhist Unconscious: The Alaya-vijñana in the context of Indian Buddhist Thought, Routledge

Internetes források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Thubten Chodron (1993). The Twelve Links – Part 2 of 5 (PDF)
  2. ↑ a b John Bowker (1997), Karma, The Concise Oxford Dictionary of World Religions
  3. ↑ Basic Questions on Karma and Rebirth, Berzin
  4. ↑ accesstoinsight, Acintita Sutta: Unconjecturable, Anguttara Nikaya 4.77
  5. ↑ accesstoinsight, Aggivacchagotta Sutta: To Vacchagotta on Fire, ford: Thanissaro Bhikkhu. [2015. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 4.)

További információk

[szerkesztés]

Magyarul

[szerkesztés]
  • Dharmaraksita: A buddhista karma tana. Az Éles Kerék-Fegyver, tibetiül "theg-pa-csen-pö-lo-dzsong-cön-csa-kor-lo". A tudat képzése a Mahájána hagyomány szerint; közrem. Gese Ngavang Dargye; Farkas Lőrinc Imre, Bp., 2001
  • Bevezetés a buddhista karma misztériumába. A Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Egyetem jegyzete; Farkas Lőrinc Imre, Bp., 2004
Tudományos források
  • Neufeldt, Ronald W. Karma and rebirth: Post-classical developments, 1986, SUNY
  • Gananath Obeyesekere. Imagining karma: ethical transformation in Amerindian, Buddhist, and Greek rebirth, University of California Press, 2002, ISBN 978-0-520-23243-3
  • Gethin, Rupert (1998). Foundations of Buddhism. Oxford: Oxford University Press. ISBN 0-19-289223-1.
Folyóiratok
Elsődleges források
  • Dalai Láma (1992). The Meaning of Life (Az élet értelme), Jeffrey Hopkins (fordította és szerkesztette). Wisdom.
  • Geshe Sonam Rinchen (2006). How Karma Works: The Twelve Links of Dependent Arising. Snow Lion
  • Khandro Rinpocse (2003). This Precious Life. Shambala
  • Ringu Tulku (2005). Daring Steps Toward Fearlessness: The Three Vehicles of Tibetan Buddhism. Snow Lion.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A többnyelvű Wikidézetben további idézetek találhatóak :en:Karma témában.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A többnyelvű Wikidézetben további idézetek találhatóak :en:Karma in Buddhism témában.
Általános
Szarvásztiváda
Théravada
Jógácsára
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karma_a_buddhizmusban&oldid=25633548”