Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Szamosveresmart

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamosveresmart (Roșiori)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségSzamosborhíd
Rangfalu
KözségközpontSzamosborhíd
Irányítószám447347
SIRUTA-kód139312
Népesség
Népesség336 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 23° 14′ 39″47.712813°N 23.244189°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 23° 14′ 39″47.712813°N 23.244189°E
SablonWikidataSegítség

Szamosveresmart (románul: Roșiori) falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szatmár megye keleti részén, Szamosborhíd és Remetemező között, a Szamos folyó bal partján fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét valószínűleg a vörös színű földjéről kapta.

Története

[szerkesztés]

Veresmart-ról az első írásos adat 1302-ből való:

1302-ben Chabanka, a Rhédey család őse itt alapított klastromot a Remete Szent Pál szerzeteseknek.

A 15. században a település a Veresmarthyaké, és a Csákyaké volt, majd a Mórocz család tagjai szerezték meg, s a Szinéri uradalom-hoz csatolták. A Szinéri uradalom sorsában osztozott egészen a 17. századig.

1588-ban Hagymássy György, 1595-ben Vörös Zsófia kapott itt részbirtokot.

A 18. században több családnak is volt itt részbirtoka: a báró Vécsey, Uray, Cseh, Papolczy, Vesmás és Gáspár családok is birtokosai voltak.

A 19. század közepéig a fentieken kívül még a Papp, Darvay és Eötvös család is részt szerez benne.

A 20. században nagyobb birtokosa nem volt.

Az 1900-as évek elején Borovszky Samu írta a településről: "Veresmart (Szamosveresmart) kisközség 205 házzal és 934 lakossal, akik között 56 r.kat. és izr. magyar, a többi görög katholikus oláh. Határa 2250 k.hold. Az utolsó posta Borhidon, vasúti és távíró állomás Válaszúton van." 1940. szeptember 5. és december 18. között itt volt munkaszolgálatos Radnóti Miklós.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus templom 1877-ben épült.

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek

[szerkesztés]