Szamosveresmart
Szamosveresmart (Roșiori) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Szamosborhíd |
Rang | falu |
Községközpont | Szamosborhíd |
Irányítószám | 447347 |
SIRUTA-kód | 139312 |
Népesség | |
Népesség | 336 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 155 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 23° 14′ 39″47.712813°N 23.244189°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 23° 14′ 39″47.712813°N 23.244189°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szamosveresmart (románul: Roșiori) falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmár megye keleti részén, Szamosborhíd és Remetemező között, a Szamos folyó bal partján fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét valószínűleg a vörös színű földjéről kapta.
Története
[szerkesztés]Veresmart-ról az első írásos adat 1302-ből való:
1302-ben Chabanka, a Rhédey család őse itt alapított klastromot a Remete Szent Pál szerzeteseknek.
A 15. században a település a Veresmarthyaké, és a Csákyaké volt, majd a Mórocz család tagjai szerezték meg, s a Szinéri uradalom-hoz csatolták. A Szinéri uradalom sorsában osztozott egészen a 17. századig.
1588-ban Hagymássy György, 1595-ben Vörös Zsófia kapott itt részbirtokot.
A 18. században több családnak is volt itt részbirtoka: a báró Vécsey, Uray, Cseh, Papolczy, Vesmás és Gáspár családok is birtokosai voltak.
A 19. század közepéig a fentieken kívül még a Papp, Darvay és Eötvös család is részt szerez benne.
A 20. században nagyobb birtokosa nem volt.
Az 1900-as évek elején Borovszky Samu írta a településről: "Veresmart (Szamosveresmart) kisközség 205 házzal és 934 lakossal, akik között 56 r.kat. és izr. magyar, a többi görög katholikus oláh. Határa 2250 k.hold. Az utolsó posta Borhidon, vasúti és távíró állomás Válaszúton van." 1940. szeptember 5. és december 18. között itt volt munkaszolgálatos Radnóti Miklós.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus templom 1877-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.